Felsőregmec Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2008. (XII. 30.) önkormányzati rendelete
a település Helyi Építési Szabályzatról és a mellékletét képző szabályozási tervekről
Hatályos: 2008. 12. 30Felsőregmec Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2008. (XII. 30.) önkormányzati rendelete
a település Helyi Építési Szabályzatról és a mellékletét képző szabályozási tervekről
2008.12.30.
A képviselőtestület Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (módosítva az 1999. évi CXV. törvénnyel) 7. § (3) bekezdés szerinti hatáskörben és A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben kapott 8. § (1) bekezdés szerinti feladatkörben és a 16. § (1) bekezdés szerinti jogkörben az alábbi rendeletet alkotja:
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. §
A rendelet hatálya
(1) Jelen rendelet hatálya Felsőregmec község közigazgatási területére terjed ki.
(2) Az érvényességi területen belül építési tevékenységet folytatni, arra hatósági engedélyt adni, telket kialakítani, kötelezést előírni csak „A környezte védelmének általános szabályairól” szóló 1995. évi LIII. törvény, „Az épített környezet kialakításáról és védelméről” szóló 1997. évi. LXXVIII. törvény (Módosítva az 1999. CXV: törvénnyel) valamint az e törvény alapján meghatározott „ Az országos településrendezési és építési követelményekről” szóló 253/1997. (XII. 20.) számú kormányrendelet (módosítva a 36/2002. (III. 7.) számú kormányrendelettel), a továbbiakban OTÉK előírásai, valamint a T-2 jelű Külterületi Szabályozási Terv, a T-3 jelű Belterületi Szabályozási Terv, és a jelen Helyi Építési Szabályzat előírásainak együttes figyelembevételével lehet.
2. §
Belterületi határ
A szabályozási terv belterületi határmódosítást nem irányoz elő.
II. Fejezet
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK
3. §
A terv területének felhasználása
(1) A rendelet hatálya alá eső területen építési használat szerint
a) beépítésre szán területek
1. lakóterület, ezen belül
11. falusias lakóterület Lf
2. vegyes terület
2.1. településközpont vegyes terület Vt
3. üdülőterület
3.1. üdülőházas terület
4. különleges terület, ezen belül
4.1. temetők K-TE
4.2. sportterület K-Sp
4.3. szabadidőközpont K-Szk
4.4. pinceterületek: K-Pi
b) beépítésre nem szánt területek
1.területek, ezen belül
1.1. közutak Köú
2. zöldterületek, ezen belül
2.1. közpark Zkp
2.2. közterületi zöldterület Zk
3. erdőterület, ezen belül
3.1. gazdasági erdő Eg
3.2. turisztikai erdő Et
4. mezőgazdasági területek, ezen belül
4.1. kertes mezőgazdasági terület Mk
- belterületi kert Mk2
- zártkert (külterületi kert) Mk3
4.2. általános mezőgazdasági terület Má
- szántó Má1
- rét, legelő Má2
5. Vízgazdálkodási terület V
kerületek kijelölésre, melyek övezeti besorolását a szabályozási tervek határozzák meg és határolják le.
4. §
Szabályozási elemek
(1) A Szabályozási Terv kötelező és irányadó elemeket tartalmaz.
(2) Kötelező szabályozási elemek:
a közterületek és egyéb területfelhasználási egységek határvonalai (szabályozási vonal);
szabályozási szélesség;
az eltérő területfelhasználási egységek határvonalai;
övezeti határ
a Szabályozási tervben meghatározott területfelhasználási besorolás, valamint övezteti besorolás;
övezeti előírások ezen belül:
- beépítési mód,
- megengedett építménymagasság.
- telekre vonatkozó legkisebb telekterület, szélesség, mélység, zöldterület,
- a megengedett építménymagasság.
a területre, építményekre, természeti és egyéb objektumokra vonatkozó védelmi előírások;
elő-, hátsó és oldalkertek méretei, építési hely;
a közművesítés előírásai;
a közművesítés előírások.
(3) A szabályozási elemek az alábbiak szerint módosíthatók:
a) a kötelező szabályozási elemek módosításához a szabályozási terv módosítása szükséges.
III. Fejezet
TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
5. §
Építéshatósági eljárások
(1) A képviselőtestület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §-ában meghatározott építési munkák körét bővíti, és az alábbi építési munkákat is az engedélyköteles építési munkákhoz sorolja:
- a műemléki környezetben, valamint helyi védett épületeknél és védett településszerkezetnél:
a) építmények látványi megjelenésében történő minden változtatás, külső helyreállítás, homlokzati és tetőanyagainak megváltoztatása, homlokzat színezése, stb,;
b) az építmények közterületről és közhasználatú területekről látszó homlokzati felületein minden hirdető berendezés létesítése. Az építési engedélyezési tervnek tartalmaznia kell a hirdető berendezés műszaki terveit, ill. a homlokzati tervrajzot, színezési és grafikai tervet.
- védett területeken és forgalmi út mellet minden, másutt az 1 m2 –nél nagyobb hirdetőberendezés.
- homlokzatok színezése, tetőfedések lábazatok és homlokzatburkolatok változtatása.
6. §
A telkek beépítésének feltételei
A beépítésre szánt területek építési használatuk szerint az alábbiak:
2.1. lakóterületek (falusias) Lf
2.2. vegyes területek (településközp. vegyes terület)
2.3. üdülőterületek (Üü)
2.5. különleges területek (K)
7. § Lakóterületek
(1) Falusias lakóterület (Lf) OTÉK 14. §
A falusias lakóterületen elhelyezhetők:
- lakóépület,
- mező-, erdőgazd. (üzemi) építmény,
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
- szálláshely szolgáltató épület,
- közműipari építmény (amely a lakóterületi funkciót nem zavarja).
Nem helyezhető el:
- helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
- sportépítmény,
- üzemanyagtöltő állomás.
O-K |
30 |
4,5 |
K |
Lf
O-K |
30 |
4,5 |
900 |
Lf
előírásai az alábbiak:
a) A kialakítható legkisebb telekterület: 900 m2 , illetve meglévő teleknagyság (K)
b) Beépítési mód: oldalhatáron álló
Az oldalhatáron álló építési övezetekben a 12,0 m-es telkek is beépíthetők, amennyiben az OTÉK-ban meghatározott oldalkert és a tűzvédelmi távolság a szomszédos épülettől biztosítható.
c) A beépítettség legnagyobb mérete: 30%
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5m
e) A beépítés feltétele a teljes közművesítettség, szennyvízhálózat kiépítéséig zárt szennyvíztároló létesíthető.
f) Elő-, oldal- és hátsókert szabályozása:
Előkert mérete: 5,0 m.
Az előkert méretét foghíjbeépítése esetén a kialakult beépítés (előkertek) figyelembevételével kell meghatározni.
g) Nagyobb mélységű telkeknél a beépítettség nagysága a telek 50 m-es mélységéig értendő telekterületre vonatkozik.
SZ-K |
30 |
4,5 |
K |
SZ-K |
30 |
4,5 |
900 |
előírásai az alábbiak:
a) A kialakítandó legkisebb telekterületek: 900 m2 , illetve meglévő teleknagyság (k)
b) Beépítésre mód: szabadon álló.
c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30%
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m.
e) A beépítés feltétele a teljes közművesítettség, a szennyvízhálózat kiépítéséig zárt
szennyvíztároló létesíthető.
f) Elő-, oldal- és hátsókert szabályzása:
Az előkert mérete: 5,0 m.
Az előkert méretét foghíjbeépítés esetén a kialakult beépítés (előkertek) figyelembevételével kell meghatározni. Oldal- és hátsókertek előírásai OTÉK 35. § és 36. § alapján. Nagy mélységű telkeknél a beépítettség nagysága a telek 50 m-es mélységéig értendő.
(2) Telekalakítási tervet kell készíteni:
A település keleti részén, a határátkelőhöz vezető út mellett, nagy távban tervezett lakó-terület kialakítása esetén.
8. §
Vegyes területek
(1) Településközpont vegyes területek:
A településközpont vegyes területén elhelyezhető:
- lakóépület,
- igazgatási épület,
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
- egyéb szórakoztató közösségi épület,
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
- sportlétesítmény.
SZ-K |
30 |
6,0 |
K |
Vt
előírásai az alábbiak:
- Polgármesteri hivatal, művelődési ház, üzlet:
a) Telekterület: meglévő, kialakult állapot.
b) Beépítési mód: szabadon álló.
c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30% lehet.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m.
e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség.
f) Elő-, oldal- és hátsókertek vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. § ÉS 36. §-a tartalmazza.
SZ |
30 |
6,0 |
1000 |
Vt
előírásai az alábbiak:
- Tervezett intézményközpont:
a) Kialakítandó legkisebb telekterület: 1000 m2.
b) Beépítési mód szabadon álló.
c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30%.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m.
e) Beépítés feltétele. teljes közművesítettség.
f) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. § és 36. §-a tartalmazza.
SZ-K |
30 |
K |
K |
Vt
előírásai az alábbiak:
- Református templom (177 hrsz.), görög katolikus kápolna (176 hrsz.), görög katolikus harangláb:
a) Telekterület: meglévő, kialakult állapot.
b) Beépítési mód: szabadon álló.
c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30% lehet.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: kialakult.
e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség.
f) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. § és 36. §-a tartalmazza.
A vegyes területeken a szennyvízhálózat kiépítéséig zárt szennyvíztároló létesíthető. A tervezett intézményközponthoz kapcsolódóan zöldterület kialakítása szükséges, ezen belül park kialakítható.
9. §
Üdülőterület
(1) Üdülőházas terület:
Az üdülőházas területen olyan üdülőépületek, üdülőtáborok és kempingek helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülés célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak.
SZ-K |
15 |
4,5 |
K |
Üü
előírásai a következők:
Turistaszálló: Dózsa Gy. u. 11. (88 hrsz.)
a) Kialakítandó legkisebb területek: meglévő teleknagyság.
b) Beépítési mód: szabadon álló.
c) A beépítettség legnagyobb értéke: 15%.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m.
e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség.
f) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. és 36. §-a tartalmazza.
Az üdülőházas területen szennyvízhálózat kiépítéséig zárt szennyvíztároló létesíthető.
10. §
Különleges területek (OTÉK 24. §)
(1) Temető: (K-TE)
- Felsőregmeci temető
- Mátyásházi temető (nagy távon bővítése tervezett)
(2) Kegyeleti parkok (K-Tp)
- zsidótemető
- régi temető
(3) Sportterület (K-Sp)
(4) Szabadidőközpont: K-SzK
Mindkettő belterületen: (85 hrsz.)
SZ |
10 |
6,0 |
10000 |
K-SZk
előírásai az alábbiak:
a) Kialakítható legkisebb telekterület: 10000 m2 (1,0 ha)
b) Beépítési mód: szabadon álló.
c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 10%.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m.
e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség.
f) Elő-, oldal- és hátsókert szabályozása: az OTÉK 35. és 36. §-a szerint.
A sport, illetve szabadidőközpont területén elhelyezhetők:
- sportpályák, ezek kiszolgáló létesítmények,
- szabadtéri színpad, közösségi rendezvények, majális kiszolgáló épületei (közpark, játszótér), szolgáltató, kereskedelmi, vendéglátó egységek.
Pincék: (K-Pi)
- Mátyásházi pincesor (16 db külterületen)
- Regmeci pincesor (belterületen 4db, külterületen 13db)
SZ-K |
10 |
3,5 |
100 (K) |
K-Pi
előírásai az alábbiak:
a) Kialakítható legkisebb területek: meglévő új pince létesítése esetén min. 100 m2
b) Beépítési mód: szabadon álló, a kialakult pincesor figyelembevételével.
c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 10%.
d) Borház építhető. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 3,5 m.
e) Elő-, oldal- és hátsókert szabályozása: az OTÉK 35. és 36. §-a szerint.
f) A pincék közterületről vagy magánútról megközelíthetők legyenek.
g) A pincék és bórházak kialakításánál a helyi építészeti hagyományokat kell figyelembe venni, és a többi meglévő pincével összhangban kell kialakítani.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
11. § Közlekedési területek és létesítmények
(1) A közlekedés területek és létesítményeit, azok szabályozási szélességeit és védőtávolságait a Szabályozási terv ábrázolja.
(2) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad.
(3) A (2) bekezdés szerinti területsávba eső meglévő épületeken végezhető mindennemű építési tevékenység – csak a területsáv kialakulásának várható idejét, az épületnek a területsávba elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembevételével – engedélyezhető.
A közlekedési területek körébe a következő közlekedési létesítmények tartoznak:
1. Forgalmi út: (országos mellékút) KÖu-3
- Mikóháza, Felsőregmec, Alsóregmec,
- Alsóregmec – Felsőregmec – Szlovákia (határátkelőhely)
Tervezett: Felsőregmec – Vilyvitány
2. Gyűjtőút: KÖu-4
- Szabadság utca
3. Lakóutak: KÖu-5
4. Vegyesforgalmi utak: Köve
10 m-nél keskenyebb lakóutcákat vegyesforgalmi útként jelöltük.
5. Kerékpárút: KÖu-6
A határátkelőhöz vezető úton.
6. Gyalogút: (Ősrög tanösvény) KÖu-7
7. Mezőgazdasági út: KÖu-8
12. §
Zöldterületek
A zöldterületek szabályzását a szabályzási terv tartalmazza.
(4) A beltéri zöldterületek funkcionális tagozódása:
- Közpark: (Zkp)
- Közterületi zöldterület: (Zk)
Közpark meglévő:
Játszótér (120 hrsz.) Dózsa Gy. u.
Közpark tervezett:
- A tervezett intézményközpontban
- 123 hrsz-ú telken (Dózsa Gy. u.)
- Szabadidőközpontban
- Református templom mögött (178 hrsz.)
Közterületi zöldterületek: (Zk)
Táncsics M. u. Forráskút mellett.
13. § Erdőterületek (E)
(1) Az erdővel kapcsolatos alapvető jogszabályi előírásokat az 1996. évi LIV. törvény az erdőről és az erdő védelméről, valamint a végrehajtására kiadott 31/2000. (VI. 26.) FVM rendelettel módosított 29/1997. (IV. 30.) FM rendelet tartalmazza.
(2) A külterületen lévő erdők gazdasági hasznosításúak (Eg).
(3) Turisztika célú erdők: az Ősrög tanösvényhez kapcsolódó erdőterületek.
14. §
Mezőgazdasági rendeltetésű területek
(4) A mezőgazdasági terület a növényfejlesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezése céljából szolgáló terület. A mezőgazdaságú rendeltetésű terület a külterületnek a Szabályozási Terven mezőgazdasági területként (M) szabályozott része.
(5) A mezőgazdasági rendeltetésű terület a következő övezetekre tagozódik:
Általános mezőgazdasági terület
- szántó Má1
- rét, legelő Má2
Kertes mezőgazdasági terület:
- belterületi kert Mk2
- zártkert (külterületi kert) Mk3
Mezőgazdasági üzemi terület (Má)
(5) Mezőgazdasági területen építményt elhelyezni csak az OTÉK 29. §-ban foglaltak figyelembevételével lehet.
15. §
Vízgazdálkodási területek (V)
(1) A közigazgatási területen vízgazdálkodási terület:
- patak, árok (V1)
- vízmosás (V7)
16. §
Közműterületek, közműlétesítmények
(1) A közműlétesítmények elhelyezésre vonatkozóan az OTÉK előírásait, az MSZ7487 szabványt, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani. A tervezett létesítmények elhelyezésénél a közművezetékekre és a műtárgyakra vonatkozó előírásokat, védőtávolságokat biztosítani kell.
(2) Vízellátás:
A településen szolgáltatott ivóvíz minőségének ki kell elégíteni „Az ivóvíz minőségi követelményéről és az ellenőrzés rendjéről” szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendeletbe foglalt követelményeket.
Az ivóvíz ellátás biztonsága érdekében elő kell segíteni az egyéni, ipari fogyasztók és közintézmények rákötését a települési ivóvízellátó hálózatra. Új lakó- és ipari övezetek csak a 253/1997. (XII: 20.) Korm. rendelet (OTÉK) 8. §-ában, valamint az ezt módosító 36/2002. (III. 7.) Korm. rendeletben meghatározott teljes közművesítéssel irányozhatók elő. Egyedi vízellátó művek csak külön vízjogi engedéllyel alakíthatók ki.
A település ivóvízellátását biztosító vízbázis, víztároló medencék, valamint vízvezeték-hálózat védőterületét, védősávjait a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően kell kialakítani és fenntartani.
(3) Csatornázás, szennyvízelvezetés és –tisztítás:
A település vízrendezése során meg kell oldani a településre hulló csapadékvizek rendezett befogadóba történő vezetését.
Az új beépítésre javasolt terület csapadékvíz elvezetését meg kell oldani.
A patakok, vízfolyások rendszeres karbantartásáról a már meglévő vízelvezető rendszer, hidak, átereszek rendszeres felülvizsgálatáról, fenntartásáról a tulajdonos köteles gondoskodni.
A településeket érintő vízfolyásokra – a 46/1999. (III. 18.) Korm. rendelet helyett – „a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról” szóló 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet előírásai vonatkoznak.
V. Fejezet
AZ ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMI ELŐÍRÁSAI
17. §
A védett és védőterületekkel összefüggő általános előírások
A szabályozási terv és a helyi építési szabályzat elkészítésénél figyelembe vettük a környezet általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben a Nemzeti Környezetvédelmi Programban (83/1992. (IX. 26.) OGY határozat) kitűzött környezeti célállapotokat, illetve a 2003. évtől a 1117/2001. (X. 19.) Korm. határozat a „Nemzeti Környezetvédelmi Program második tervezési időszakára (2003-2008.) vonatkozó koncepcióról” című jogszabályban foglaltakat.
18. §
Régészeti lelőhelyek védelme
(1) A régészeti területek és leletek védelmében a vonatkozó törvény előírásait be kell tartani. A településen és külterületen jelentősebb földmunkát csak az illetékes múzeum engedélyével szabad végezni.
(2) A rendezési terv által érintett területeken a tervhez kapcsolódó beruházások során végzendő várható földmunkák során ez idáig még nem ismert, valamint ismert és nyilvántartott régészeti lelőhelyek kerülhetnek veszélybe.
(3) Kezelésüket a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény alábbi rendezései határozzák meg. Az ismert és nyilvántartott lelőhelyeket lehetőség szerint el kell kerülni, ha ez nem lehetséges, előzetesen fel kell tárni.
(4) A régészeti emlékek és leletek előkerülése esetében is törekedni kell a régészeti örökség elemeinek helyszíni megőrzésére. Ha régészeti feltárás esetén kívül régészeti emlék, illetőleg lehet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles a tevékenységet azonnal abbahagyni, és az illetékes múzeum nyilatkozatának kézhezvételéig szüneteltetni.
(5) „A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által nyilvántartott régészeti lelőhelyet… el kell kerülni”, ilyen területen bolygatásra – e terv vonatkozásában építési engedélyköteles tevékenységre – csak máshol meg nem valósítható beruházások esetében és csak megelőző régészeti feltárás nyomán kerülhet sor. A régészeti lelőhelyeken az engedélyezési eljárásban a Kulturális örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként működik közre.
(6) A településrendezési terv szerint nagy távon belterületbe vonni megjelölt területeken, illetve a jelentősebb területfelhasználás-változásokra kijelölt területeken el kell végezni a terület régészeti terepbejárását, a terület régészeti jelentőségének megállapítására, továbbá a kutatásnak ki kell terjednie a terület régészeti jelentőségének megállapítására, továbbá a kutatásnak ki kell terjednie a területileg illetékes miskolci Herman Ottó Múzeum Adattáraiban, ill. Gyűjteményeiben őrzött írásos, térképi, légifotós stb., valamint szakirodalmi adatok értékelésére.
(7) A 2001. évi LXIV. törvény rendelkezései értelmében a földmunkákkal járó beruházásokkal a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket lehetőség szerint el kell kerülni.
(8) Régészeti lelőhely a közigazgatási területen: nem található.
(9) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeken, illetve régészeti érdekű területen – a mezőgazdasági művelés kivételével – minden földmunkával járó, 30 cm mélységet meghaladó tevékenység (pl. építkezés) engedélyezésében be kell vonni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) miskolci irodáját.
19. §
Épített értékek védelme
(1) Műemlékek:
Felsőregmec református templom (177 hrsz.)
Petőfi u., Tsz. 1284.
XII. sz. elején épült, román stílusban.
(2) Helyi védelmire javasolt épületek:
- görög katolikus kápolna és harangláb (hrsz. 176)
- görög katolikus harangláb (10 hrsz-ú telek sarkán, önálló helyrajzi számmal nem rendelkezik) (mátyásházi)
- lakóépületek:
Szabadság u. 10. (191 hrsz.)
Szabadság u. 12. (193 hrsz.)
Szabadság u. 14. (194 hrsz.)
Szabadság u. 16. (195 hrsz.)
Szabadság u. 18. (196 hrsz.)
Szabadság u. 24. (201 hrsz.)
Szabadság u. 32. (206 hrsz.)
(3) Védett településszerkezet:
Szabadság u. minkét oldala, a Dózsa Gy. utcáig.
Helyrajzi szám szerint: 3; 4; 5; 6; 7; 8; 9; 10; 32; 33; 34; 35; 36; 37; 38; 39; 40; 41/1; 41/2; 42; 43; 75; 76; 77; 78/1; 78/2; 167; 166; 163; 184; 185; 186; 187; 188; 189;
190; 191; 193; 194; 195; 196; 197; 198; 199; 200; 201; 202; 203; 204;, 205; 206; 207; 208.
(4) Műemléki környezet határa, helyrajzi számok szerint: 150; 153; 154/2; 156; 157; 158; 162; 175; 176; 177; 178; 179; 181.
(5) A helyi védelem alatt lévő építményeket eredeti formájukban meg kell őrizni. Épületek esetében azok beépítési módját, tömegét, tetőformáját, homlokzati kialakítását meg kell tartani. Bontás vagy szerkezeti elem cseréje előtt az eredeti állapotot dokumentálni kell, és azt vissza kell állítani. A helyi védelem alatt lévő építmények környezetében, a védett épület jellegétől és tömegétől jelentősen eltérő, ill. a hagyományos beépítésről eltérő építmény nem engedélyezhető, a kialakult telekviszonyok meg nem változtathatók. Az új építmény magassága nem lehet nagyobb, mint a védett építmény.
(6) A helyi értékvédelmi területeken az utcaszakaszokon az épületek és kerítések hagyományos jellege megtartandó. Hagyományos az oldalhatáron álló beépítés, az épületek tömegaránya, tetőformája, homlokzati kialakítás, homlokzati kiosztás, anyagválasztás, egyéb építészeti díszítőelemek. Bontás vagy szerkezeti elem cseréje előtt az eredeti állapotot dokumentálni kell, és azt vissza kell állítani. A felhagyott temetők területeire kertészeti tervet kell készíteni, és a területeket a terv szerint kell rendezni.
(7) A település területére helyi értékvédelmi rendeletet kell készíteni, a védendő településszerkezet, utcaképek, beépítési jellege, építészeti elemek meghatározására, és az
esetleges további védendő építmények kijelölésére. A rendeletben – egyebek mellett - meg kell határozni a védelem biztosítása érdekében, a tulajdonosok, építtetők számára nyújtandó kedvezményeket is.
(8) Az új épületeknél a térségre vonatkozó építészeti hagyományokat és anyagokat kell alkalmazni.
20. §
Az élővilág és a táj védelme
(1) A területre előírt zöldfelületi fedettséget az OTÉK 25. §-ában foglaltak szerint kell igazolni.
(2) Az építmények elhelyezések és használata során a természetes élőhelyek védelmét biztosítani kell.
(3) Az erdőként, közparkként és közterületek zöldfelületeként jelölt területeken a növénytelepítést mielőbb el kell kezdeni.
(4) A természetvédelmi szempontból érzékeny területeken csak olyan tevékenység végezhető amely a természeti értékek sérülését, pusztulását, zavarását nem okozza.
(5) A természetvédelmi törvény útmutatásait be kell tartani.
21. §
A föld védelme
(1) Építmények létesítése, illetve az építési terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról az építtetőnek kell gondoskodnia.
(2) Az építmény terepszint alatti és feletti helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy a használatokkal összefüggésben keletkező folyékony települési és veszélyes hulladék a talajba ne kerülhessen.
(3) A gépjármű-közlekedés területén és a parkolókban a gépjárművekből származó szennyezés közvetlen talajban jutásának megakadályozására csak szilárd burkolat létesítése engedélyezhető.
(4) A különböző terület felhasználások zöldfelületeit legalább az övezeti szabályozásban megadott mértékig növényzettel kell betelepíteni.
(5) Az erózió elleni védelem és a táji adottságok megőrzése miatt az övezetbe a tereprendezés során egy tagban 3 m-nél magasabb feltöltések és bevágások, valamint 30-nál nagyobb hajlásszögű rézsűk nem alakíthatók ki. A 3 m-nél magasabb szintkülönbségek esetén a rézsűt lépcsőzve (több tagban) kell kialakítani. A rézsűk felületének legalább fele talajtakaró növényekkel illetve cserjékkel ültetendő be.
(6) A kültéri telkeken rézsűk kizárólag oly’ módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen. Feltöltések kialakítása tereprendezés során kizárólag talajvédelmi szempontból minősített vagy szabványosított tervek és anyag használható.
(7) A beépítésre szánt területeken, valamint a tereprendezéssel, vízrendezéssel érintett részeken a humuszos termőréteg megmentéséről gondoskodni kell. A humuszos termőréteget az építési munkák megkezdésekor le kell szedni és külön depóban kell elhelyezni. Az építés befejezése után a deponált humuszos termőréteget az építménnyel igénybe vett csatlakozó terület talajára el kell teríteni.
(8) A csapadékvíz elvezetéséről úgy kell gondoskodni, hogy a környező termőföldeken belvizet, pangó vizet ne okozhasson.
(9) A kivételezés és üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a káros környezeti hatások a csatlakozó termőföld minőségében kárt ne okozzanak.
(10) A talaj, a talajvíz és rétegvizek védelmi érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedhető meg.
(11) A csapadékvíz elvezető árkokba történt esetleges szennyvízelkötéseket, valamint a felhagyott kutakba történt esetleges szennyvíz-bevezetéseket meg kell szüntetni.
(12) A magasabban fekvő területekről lefolyó csapadékvizek ellen a beépített területeket övárkok létesítésével kell védeni. Az övárkok belterületi nyílt árkokba csatlakozása előtt hordalékfogók telepítése szükséges.
22. §
A levegőtisztaság védelme
(1) Levegőtisztaság védelmi szempontból a területen csak olyan tevékenység folytatható, és olyan építmények helyezhetők el, amelyek légszennyező-anyag kibocsátása, légszennyezettségre gyakorolt hatása a módosított 21/2001. (II. 14.) sz. Kormányrendelet előírásait teljesíti, környezet veszélyeztetést nem okoz. A mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladékok nyíltéri, valamint hagyományos energia termelő berendezésekben történő égetése, a nem védett, ill. a helyi védelmi alatt álló területeken a nádas ás más vízinövények égetése, a tarlóégetés vonatkozásában is a módosított 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet előírásai szerint kell eljárni.
(2) A helyhez kötött diffúz légszennyező forrásoknál az ingatlan tulajdonosa, kezelője, illetve használója köteles – a diffúz levegőterhelés elkerülése érdekében – az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodni, a módosított 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet 10. §-a értelmében.
(3) A háztartásban kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése külön engedély nélkül végezhető, a 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet 11. §-a értelmében.
(4) Lakóterületeken szagos, bűzös tevékenység nem folytatható, csak külterületen korszerű technológia mellett. Iparterület vagy ipari létesítmény tervezésekor, valamint a rendezési terv módosításánál figyelembe kell venni a fenti jogszabály 5. §-a szerinti védőtávolságokra vonatkozó előírásokat.
(5) Lakó- vagy intézményterületen csak olyan szolgáltató, ipari és kereskedelmi kisvállalkozás kaphat működési engedélyt, amely szükség szerint az érintett hatóságok véleményével is alá van támasztva.
(6) Valamennyi országos rendeletben szabályozott tevékenységi kör megvalósítása előtt környezeti hatástanulmány készítendő, a 20/2001. (II. 14.) Kormányrendelet alapján.
(7) A környezeti hatásvizsgálattal és az egészséges környezethasználati engedélyezési eljárással kapcsolatban a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet előírásait kell figyelembe venni.
(8) Az állattartást az önkormányzatnak az állattartási rendeletében kell részletesen figyelembe venni.
(9) Az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó előírásokat az önkormányzat rendeletben állapítja meg.
(10) Hatályba lépett a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet, amelynek 1. sz. melléklete határozza meg a kialakított agglomerációt és zónákat, a 2. sz. melléklet pedig a hozzá tartozó településeket.
23. §
Vizek védelme
(1) A településszerkezet minden nemű átalakítását, terület felhasználását úgy kell megtervezni és végrehajtani, hogy annak során a környezeti elemek, azon belül is kiemelt fontossággal a talaj, a felszín és a felszín alatti vizek elszennyeződése kizárható legyen. Az élő- és talajvizek sem közvetve, sem közvetlenül nem szennyezhetők.
(2) A majd kiépítendő közcsatorna hálózatra való rákötéseket szorgalmazni kell. Új rekonstrukciók során a közművek szükség szerinti átépítésről gondoskodni kell.
(3) A szennyvízcsatorna hálózatot a településen mielőbb ki kell építeni.
(4) A környezeti előírásokat is kielégítő normatív célkitűzések megfogalmazása során vízvédelmi szempontból figyelembe kell venni a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényben, a használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendeletben foglalt előírásokat, továbbá „a felszín alatti vizek védelméről” szóló mód. 219/2004. (XII. 21.) Korm. rendeletben, „a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól” szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben, valamint „a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól” szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletbe foglalt előírásokat.
(5) Felsőregmec település a „felszínalatti vizek védelméről” szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 7. §-ával és a rendelet 2. számú mellékletével összhangban kibocsátott, „a felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról” szóló 7/2005. (III. 1.) KvVM rendelet értelmében „érzékeny” minősítésű területeken helyezkedik el.
(6) A mód. 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 7. § (5) bekezdése értelmében, egy adott területen, a rendelet 2. sz. mellékletének szempontjai szerint végzett, vagy végeztetett lokális vizsgálat lehetőséget nyújt egyéni szennyeződés érzékenységi kategóriába történő besorolás megállapítására is.
24. §
A területek zaj- és rezgésvédelme
(1) A mód. 12/1983. (V. 12.) MT rendelet 4. § (1) szerint „A zaj- és rezgésvédelmi követelményeket a területrendezési tervekben érvényre kell juttatni. A környezetbe zajt, ill. rezgést kibocsátó és zajtól, ill. rezgéstől védendő létesítményeket úgy kell tervezni, egymáshoz viszonyítani elhelyezni, hogy a zaj és rezgés ne haladja meg a megengedett zaj-, ill. rezgésterhelési határértékeket.”
(2) A zaj- és rezgésterhelési határértékeket a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet 1-5. mellékletei tartalmazzák.
25. §
Kommunális hulladék elhelyezése
(1) A „hulladékgazdálkodásról” szóló 2000. évi XLIII. törvény, illetve „a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek feltételeiről” szóló 898/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet, „a települési hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről” szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet, továbbá „a területi hulladékgazdálkodási tervekről” szóló 15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelet 6. számú mellékletének előírásait kell figyelembe venni.
(2) Tilos a hulladékok illegális lerakása és égetése.
(3) Tilos a veszélyes hulladékot a kommunális hulladék közé juttatni.
(4) A település területén végzett tevékenységek során végződő veszélyes hulladékokat - melyek körét a mód. 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet 1. számú melléklete határozza meg- elkülönítve, a környezet károsítását kizáró módon, az e célra kijelölt gyűjtőhelyen kell összegyűjteni.
(5) A keletkezett veszélyes hulladékok kezeléséről (gyűjtés, előkezelés, szállítás, hasznosítás, ártalmatlanítás) „a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről” szóló mód. 98/2001. (VI. 15.) Kormányrendelet előírásai szerint kell gondoskodni.
(6) A veszélyes hulladékok kezeléséről való átadása esetén meg kell győződni az átvevő kezelésre vonatkozó jogosultságáról.
(7) A rendezési terv által érintett területen kiemelt figyelmet kell fordítani a lakosság, az intézmények és közterületek települési szilár hulladékainak magas színvonalú gyűjtésére és rendszeres elszállítására, mint kötelezően ellátandó közszolgáltatás végzésére.
(8) Ennek érdekében megfelelő számú és színvonalú gyűjtő edényzetet kell rendszeresíteni, az edényzet ürítését és a hulladékok elszállítását kellő gyakorisággal kell végezni.
(9) A köz és parkterületek tisztántartását, takarítását, hulladékmentesítését kellő gyakorisággal kell végezni.
(10) Az építési és bontási hulladékok kezelését a 45/2004. (VI. 26.) BM-KvVM együttes rendelet előírásainak megfelelően kell végezni.
26. §
Természeti értékek védelme
1. Természeti értékeke védelme:
Felsőregmec község közigazgatási területén található védett területek és kategóriák:
(a Bükki Nemzeti Park adatszolgáltatása alapján)
1. Országos védelem alatt álló terület:
Az 1996. évi LIII. tv. 23. § (2) bekezdésében foglaltak értelmében a törvény erejénél fogva – többek között – ún. ex-lege védelem alatt áll hazánkban valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom és földvár. A település közigazgatási területén ezek közül fellelhető képződmények és területek e bekezdés alapján országos jelentőségűnek minősülnek, bárminemű károsításuk tilos. Megóvásuk érdekében körülöttük védőövezet kijelölését tartjuk szükségesnek, ami 30 métertől (források, barlangok és kunhalmok esetében) 100 méterig terjedhet (nagyobb földváraknál, a lápoknál, víznyelőknél és szikes tavaknál).
2. Természeti területek:
Ezek természetközeli állapotokkal jellemezhető, erdő, gyep, nádas művelési ágú földrészletek, melyeket a mellékelt térképvázlaton feltüntettünk.
3. Érzékeny természeti területek (ÉTT vagy ESA):
A 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet 2. számú mellékletében foglaltak alapján Felsőregmec község területe a „Zempléni hegység” fontos ÉTT térsége által érintett terület.
4. Natura 2000 területek (KTT és KMT):
Felsőregmec község határában a Natura 2000 hálózat két kategóriája (Kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési területek; Különleges Madárvédelmi Területek – KMT (korábbi SPA) található meg. A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelt 5. számú mellékletében Zempléni-hegység a Szerencsi-dombsággal és a Hernád-völggyel néven kihirdetett Különleges madárvédelmi területek (területkódja: HUBN10007), valamint ugyanezen kormányrendelet 7. sz. mellékletében Felsőregmeci Ronyva néven Kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési terület (területkódja: HUBN20082) által érintett területek találhatók Felsőregmec község közigazgatási területén. Felsőregmeci Ronyva – néven kihirdetett kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési terület (területkódja: HUBN20082).
Felsőregmecen az alábbi területet érinti: 010; 06/8; 06/9; 07; 09 hrsz-ú ingatlanok.
275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet 5. sz. melléklet, különleges madárvédelmi területek
Zemplén-hegység, a Szerencsi-dombság és a Hernádi-völggyel (HUBN10007):
Felsőregmec – 010; 011; 012; 013; 014; 015a; 015b; 016; 017a; 017b; 018; 019; 02; 020; 021a; 021b; 022; 023; 024; 025a; 025b; 026; 027; 028/1; 028/10; 028/11; 028/9; 029; 03; 030/a; 030/b; 031; 032; 033; 034; 035; 036; 037; 038; 039; 04; 041; 0421a; 0421b; 042/2; 042/3; 043; 044; 045; 046; 047a; 047b; 048; 049; 05; 050; 051; 052; 052; 054a; 054b; 055/1; 055/2; 055/3; 056; 057; 058/1; 058/1; 058/2;059; 06/10; 06/11; 06/2; 06/3; 06/4; 06/5; 06/6; 06/7; 06/8; 06/9; 060; 061a; 061b; 062; 063; 064; 065; 066; 067/1; 067/2; 067/3; 067/4a; 067/4b; 067/4c; 067/4d9; 069/1; 069/10; 069/15; 069/2; 069/3; 069/4a; 069/4b; 069/5a; 069/5b; 069/6; 069/7; 069/8; 07; 070; 071; 073; 074; 075/1; 075/2; 075/3; 076; 077; 078; 079; 08; 080/1; 080/2; 081; 082/1; 082/3; 082/4; 083; 084; 085; 086; 087; 088a; 088b; 088c; 088d; 089; 09.
5. Nemzeti Ökológiai Hálózat (NÖH) területei:
A nemzeti ökológiai hálózat részét képező kategóriákból Felsőregmec község közigazgatási területén magterületnél minősülő földrészletek, található, melyek területi elhelyezkedését a mellékelt térképen jelöltük.
6. Egyedi tájértékek:
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 6. § (3) – (5) bekezdési szabályozzák az egyedi tájértékekre vonatkozó feladatokat. Felsőregmec estében területi felmérések a BNP Igazgatósági részéről még nem történetek meg.
7. Egyéb védettségi kategóriák és területek:
Felsőregmec közigazgatási területén ilyenekről nincs tudomása a BNP-nak.
VI. Fejezet
Általános érvényű előírások
27. §
Sajátos intézmények
(1) Azokat a területrészeket, amelyek a szabályozás közúthoz tartozó területként jelöl, az építési telek kialakítása során útként kell az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.
(2) A régészeti lelőhellyel érintett mezőgazdasági területeken a beépítés előtt régészeti szakvélemény beszerzése kötelező.
28. § Egyéb rendelkezések
(1) Termőföld más célú hasznosítása előtt minden esetben szükséges az illetékes földhivatal engedélye. A végleges más célú hasznosítás előtt kérelme, vázrajz, területkimutatással lehet a körzeti földhivataltól kérni az engedélyt, míg az időleges más célú hasznosítása estén a fentiekhez csatolni kell a rekultivációs tervet, melyet agronómiailag indokolni kell. (1994. évi. LV. tv-ben foglaltakat kell figyelembe venni.)
(2) El kell készíteni a település kül- és belterületének csapadékvíz-engedélyezési terveit. Meg kell oldani az övára rendszer kiépítését, valamint a patakok, vízfolyások medreinek kialakítását és tisztítását.
(3) Jelentősebb környezeti hatású beruházások esetén az engedélyezési eljárásba minden esetben be kell vonni az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget, mint szakhatóság.
29. §
A település közigazgatási területére készítendő további tervek,
intézkedések
(1) A közparkok, díszterek területeire kertészeti kiviteli terv készítendő.
(2) Az elrendelt településrendezési kötelezettségeket az ingatlan-nyilvántartásban be kell vezetni.
(3) A településrendezési terv jóváhagyandó munkarészek a jóváhagyó rendelettel együtt kell nyilvántartani. A településszerkezeti tervet módosító, ill. azt kiegészítő rendelet nyilvántartásával együtt, a szabályozási terv szükséges módosításáról is gondoskodni kell.
(4) A településrendezési terv folyamatos karbantartásáról úgy kell gondoskodni, hogy a módosítással járó döntések egy tervlapon mindig legyenek átvezetve, a hatósági munka folyamatosságának érdekében. Ezen a tervlapon a szabályzási tervek területét, jóváhagyó rendeletének számát, és az esetleges tilalmakat is fel kell tüntetni.
(5) A településrendezési terv legalább ötévenkénti felülvizsgálatáról gondoskodni kell.
30. §
Tűzvédelmi előírások
(1) A tervezési területen a vízhálózatot úgy kell kialakítani, hogy a mértékadó tűzszakaszhoz szükséges vízmennyiséget minden körülmények között biztosítsa.
(2) A tűzcsapokat úgy kell elhelyezni a 35/1996. (XII. 29.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat 49. § (5) bekezdés szerint, hogy a védendő építményektől 100 m-nél nagyobb távolság ne legyen.
(3) Az úthálózatot úgy kell megtervezni, hogy a 35/1996. (XII. 29.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat 22. § (1) bekezdés szerint biztosítsa a tűzoltási felvonulási útvonalat és területet.
VII. Fejezet
31. §
Záró rendelkezések
(1) Felsőregmec község jelen, helyi építési szabályzata, Területrendezési Szabályzata, valamint a mellékletét képező kül- és belterületi szabályozási terv 2008. december 30-án lépnek hatályba.
(2) A belterületbe vonással és a művelés alóli kivonással ütemezetten igénybe vehető fejlesztési területeken a tényleges igénybevételt megelőző átmeneti időszakban a földtörvény vonatkozó előírásai szerint a jelenlegi használati módjuknak megfelelően kell művelni, hasznosítani.
(3) Jelen helyi építési szabályzat előírásait a hatályba lépést követően a még el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(4) A jelen helyi építési szabályzat kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.
(5) A jelen helyi építési szabályzat, kül- és belterületi szabályzási terv és a településszervezeti terv jóváhagyásával Felsőregmec község Összevont Rendezési Terve hatályát veszti.