Alsóregmec Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (XI. 25.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2022. 12. 10Alsóregmec Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (XI. 25.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Alsóregmec Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az állami főépítészi hatáskörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média‐ és Hírközlési Hatóság, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, a világörökségi, műemléki és régészeti egyeztetési szakterület tekintetében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal örökségvédelmi hatáskörében eljáró Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály valamint, Alsóregmec Község Önkormányzata Képviselő- testületének a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép- érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 12/2017. (IX.28.) önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja
1. § A rendelet célja Alsóregmec község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása
a) a helyi építészeti örökség védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, illetve a védelem megszüntetés szabályozásával,
b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,
c) a településképi követelmények szabályozásával,
d) a településkép-védelmi szakmai konzultációval,
e) a településképi követelmények megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények (településrendezési kötelezések: helyrehozatali kötelezettség; településképi véleményezési eljárás, településképi bejelentési eljárás, közterület-alakítás, településképi követelmények: területi és egyedi építészeti követelmény) rögzítésével,
f) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával.
2. A helyi védelem célja
2. § A helyi védelem célja Alsóregmec község településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
3. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja
3. § A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja az olyan területek kijelölése, amelyek az épített környezet olyan összefüggő, vagy azonos építészeti karakterű részeire, valamint térre, utcára, utcaszakaszra terjednek ki, amelyek a jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságát dokumentálják, vagy ahol a település és a környék arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak.
4. A rendelet hatálya
4. § (1) A rendelet tárgyi hatálya Alsóregmec község teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki vagy amely a település közigazgatási területén
a) jogszabályban meghatározott építési tevékenységet végez, vagy azzal összefüggő építészeti- műszaki tervdokumentációt készít,
b) reklámfeliratot, illetve hirdető-berendezést helyez el vagy tart fenn, valamint ilyen céllal felületet alakít ki,
c) meglévő építmény rendeltetését – részben vagy egészben – megváltoztatja.
d) az épület külső megjelenésén a rendeletben meghatározott változtatást végez
5. Értelmező rendelkezések
5. § A rendelet alkalmazásában:
1. Áttört kerítés: Amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 75%-át nem haladja meg, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg a 80 cm-t.
2. Eredeti állapot: Az eredeti építéskori állapot, vagy az a későbbi állapot, amelyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg.
3. Értékvizsgálat: Építésügyi műszaki szakértői szakterületen belül megfelelő szakképzettséggel rendelkező természetes vagy jogi személy által készített olyan szakvizsgálat, amely feltárja és meghatározza a ténylegesen meglévő, illetve a település szempontjából annak minősülő építészeti értéket, amely védelemre érdemes lehet, valamint bemutatja a védelemre javasolt építészeti érték esztétikai, történeti, műszaki jellemzőit. Az értékvizsgálat eredményét értékvédelmi dokumentáció tartalmazza. Az értékvizsgálat lehet a településrendezési terv részeként készülő örökségvédelmi hatástanulmány, s ennek örökségvédelmi adatlapja, de lehet önálló dokumentáció is.
4. Főépület: Az építmények azon csoportja, mely a terület felhasználási rendeltetési szabályozás előírásaiban megnevezett funkciók elhelyezésére szolgál.
5. Használaton kívüli, romos, felhagyott épület: Emberi tartózkodásra, vagy egyéb rendeltetésű használatra már nem alkalmas, műszakilag leromlott állapotú, élet- és balesetveszélyes, hiányos épületszerkezetű, a településképet súlyosan rontó épület.
6. Helyi egyedi építészeti értékvédelemmel védett épületek: E rendelet alapján védetté nyilvánított helyi jelentőséggel bíró épületek, épületegyüttesek.
7. Hirdető berendezés (részben reklámnak nem minősülő, közérdeket szolgáló információs berendezés):
a) Cégtábla: Kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiség-együttes nevét és az ott folyó tevékenységet feltüntető tábla.
b) Cégér: Valamely mesterség jelvényként használt, rendszerint a rendeltetési egység bejárata közelében kifüggesztett tárgy, vagy címerszerű ábra, mely a falsíkra merőlegesen kerül elhelyezésre. Cégérnek minősül az az üzlethelyiségnél nem a falsíkra merőleges tábla is, mely csak ugyanazokat az információkat tartalmazza, amely cégtáblán kerülhet elhelyezésre. Nem minősül cégérnek az olyan hirdető berendezés, amely nem közvetlenül a kereskedelmi, szolgáltató-, illetve vendéglátó létesítmény jellegével, hanem az ott árusított vagy felhasznált termékkel kapcsolatos.
c) Címtábla: Intézmény, vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla.
d) Funkcionális célokat szolgáló utcabútor: Olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklámközzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál.
e) Információs célú berendezés: Az önkormányzati hirdetőtábla
f) Közérdekű molinó: Olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.
g) Közérdekű reklámfelület: Olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre.
h) Más célú berendezés: A pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát és a közterületi illemhely.
i) Önkormányzati információs tábla: Olyan rögzített, egyedi méretű hirdető-berendezés, mely a település lakói számára nyújt, rendszeresen változó tartalommal, közérdekű információkat.
8. Illeszkedés: A környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében környezetéhez alkalmazkodó tervezői metódus.
9. Kismélységű telek: A kismélységű telek az az önálló helyrajzi számú ingatlan, mely esetenként szabálytalan alakú, és a telekmélysége kisebb, mint 25 méter.
10. Látványterv: A jelenlegi és a tervezett tájképet több nézőpontból rögzítő és a beillesztett építményt tartalmazó látványrajz a tervezett építmény által megváltoztatott tájkép kiterjedését szemléltető módon.
11. Melléképület: Az építmények azon csoportja, melyek a területfelhasználási, rendeltetési szabályozás előírásaiban megnevezett épületek, építmények használatát kiegészítik, különálló funkcionális egységet, vagy rendeltetési egységet képeznek és nem minősülnek melléképítménynek.
12. Pasztell földszínek: A vörös – narancs – sárga – barna színtartomány természetközeli meleg színeinek kis telítettségű vagy kevéssé telített árnyalatainak gyűjtőneve, melyeknek a szín mellett csak fehér tartalma van, fekete nincs.
13. Tájba illesztés: A tájba illesztés célja a tájban bekövetkező antropogén eredetű változásoknak a természeti adottságokhoz való igazítása, közelítése, a meglévő természeti, táji értékekkel való összhang megteremtése, valamint az értékek károsodásainak mérséklése, kiküszöbölése. Épületek esetében, valamint telekalakításkor a természeti és művi elemek összhangjának megteremtése érdekében leginkább az adott tájban történelmileg kialakult hagyományokat célszerű figyelembe venni. Jellemző lehet a telek alakja, az építmények elhelyezkedése a telken belül, az anyag- és színhasználat, az építmény és részeinek szerkezete, magassága, szélessége, stílusa. Az anyaghasználatban általában előnyösnek mondható a tájegységben előforduló természetes alapanyagok alkalmazása. A méretek meghatározásánál a domborzati viszonyok függvényében legtöbb esetben a minél kisebb területfoglalásra és magasságra érdemes törekedni. A színválasztásnál domináns a létesítmény közvetlen környezetének színvilága, amelybe harmonikusan kell illeszkednie az új tájelemnek.
14. Településképi jelentőségű, meghatározó területek: A településkép jelentőségű területek olyan területi védelemmel ellátott területek, amelyek az épített környezet egyes összefüggő részeire terjednek ki, és a megjelenésükkel a településrész és a környezete arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak.
15. Utcakert: A járdák és a közút, vagy a kerítések és a közút közötti zöldterület.
16. Településközpont területe: Olyan a településközpont területén lévő meghatározó jelentőségű terület, amely az épített környezet egyes összefüggő részeire, valamint az ahhoz kapcsolódó térre, utcára, utcaszakaszra terjed ki, és a megjelenésével a településrész és a környezete arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak.
17. Védett építmények, művészeti alkotások: Azok az épületek, épületrészek, műtárgyak, berendezési tárgyak, közterületi létesítmények, közterületi műalkotások, amelyek történelmi, régészeti, művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszaki-ipari, mérnöki szempontból a hagyományos településkép megőrzése szempontjából jelentős alkotások, ideértve a hozzájuk tartozó kiegészítő külső és belső díszítő elemeket, amelyeket a rendelet védetté nyilvánított.
18. Védett érték károsodása: Minden olyan beavatkozás, ami a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, építészeti karakterének részleges vagy teljes előnytelen megváltoztatását, általános értékcsökkenését eredményezi.
19. Zöldterület: Minden olyan földterület (telek vagy telekrész), amelyet döntő mértékben növényzet fed, függetlenül attól, hogy a település melyik terület felhasználási egységén belül helyezkedik el, és milyen tulajdonban van.
A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati és tulajdonosi kötelezettségek
6. A helyi védelem feladatai
6. § (1) A helyi védelem feladata:
a) a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari-agrár szempontból érdemes
aa) településszerkezetek
ab) épületegyüttesek,
ac) épületek és épületrészek, építmények,
ad) utcaképek és látványok
ae) műtárgyak, szobrok, emlékművek, síremlékek
felkutatása
b) a védelmet igénylő építészeti örökség meghatározása, dokumentálása, védetté nyilvánítása, nyilvántartása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése,
c) a helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése, fenntartásuk illetve megújulásuk elősegítése.
(2) Alsóregmec Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban Képviselő- testület) az (1) bekezdésben megfogalmazott célok érvényesítése érdekében a védelemre érdemes értékeit helyi védelem alá helyezi.
(3) Nem vonható helyi védelem alá a közhiteles nyilvántartásban nyilvántartott műemléki érték.
7. A helyi védelem alá helyezés általános szabályai
7. § (1) Helyi védelem alá helyezést, annak módosítását minden jogi vagy természetes személy kezdeményezhet.
(2) A helyi védetté nyilvánítással kapcsolatos eljárás hivatalból, vagy írásbeli kérelem alapján indulhat, mely kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani.
(3) A kérelemhez mellékelni kell
a) a védendő érték megnevezését és rendeltetését,
b) a védendő érték pontos helyét, utca, házszám és helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész pontos megjelölésével,
c) a védendő érték rövid leírását,
d) a kezdeményező nevét, személyes adatait, lakcímét, telefonos és elektronikus elérhetőségét.
(4) A helyi építészeti értékek egyedi védelme és az egyes területi védelem fajták védetté nyilvánításának kérelméhez - ha az nem áll rendelkezésre – Alsóregmec Községi Önkormányzat (a továbbiakban Önkormányzat) elkészítteti az értékvizsgálatot, az alábbi tartalom szerint:
a) a védendő értékek megnevezése, szükség esetén körül határolása, térképi ábrázolással,
b) a pontos hely, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész megjelölése,
c) a védendő érték leírása, dokumentálása (irodalom, fotók), egyéb adatok, tervek,
d) a védendő érték fotódokumentációja,
e) a védetté nyilvánítás indokolása.
(5) A helyi védelem alá helyezésről a Képviselő-testület dönt.
(6) A helyi védelem kimondásáról vagy megszüntetéséről az érdekelteket, vagyis a tulajdonost, értesíteni kell, illetve az erről szóló önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon közzé kell tenni.
8. A helyi védelem megszüntetése
8. § (1) Helyi védelem alá helyezés megszüntetését minden jogi vagy természetes személy kezdeményezhet.
(2) A helyi védelem megszüntetésével kapcsolatos eljárás hivatalból, vagy írásbeli kérelem alapján indulhat, melyet a polgármesterhez kell benyújtani.
(3) Helyi védelem megszüntetése akkor kezdeményezhető, ha a védettséget alátámasztó indokok már nem állnak fenn. Az értékvizsgálati eljárást a benyújtott dokumentumok alapján le kell folytatni.
(4) Helyi védelem megszüntetésére irányuló kérelmet lehet benyújtani, amennyiben
a) műszakilag indokoltható,
b) életveszély-elhárítása miatt,
c) a védett elemet országos védelmi kategóriába emelték.
(5) A helyi védelem megszüntetésére irányuló kérelemhez mellékelni kell
a) a védett elem teljes körű műszaki felmérését, mely magában foglalja alaprajzokat, metszeteket, homlokzatok dokumentációját, a védett elem minden irányú fényképes dokumentációját,
b) amennyiben szükséges, a történeti kutatás megtörténtét igazoló dokumentumot.
(6) A helyi védelem megszüntetése nem járhat a települési arculat kedvezőtlen irányú változásával.
(7) A helyi védelem megszüntetéséhez jelen rendelet módosítása szükséges, mely módosítás előfeltételeként a vonatkozó jogszabályokban előírt egyeztetési eljárásokat le kell folytatni.
(8) A helyi védelem megszüntetéséről a Képviselő-testület dönt.
9. A képviselő-testület döntésével összefüggő feladatok
9. § (1) Az előzetes értékvizsgálat elkészíttetéséről az Önkormányzat gondoskodik.
(2) A helyi védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetésének szakmai előkészítését a megbízott települési főépítész végzi.
(3) A védetté nyilvánítással kapcsolatos javaslatot a partnerségi rendeletben megfogalmazott előírások szerint partnerségi egyeztetésre kell bocsátani
(4) A partnerségi egyeztetés időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését a településen biztosítani kell. A kezdeményezéssel kapcsolatosan a partnerségi rendelet szabályai szerint írásos észrevételt lehet tenni.
(5) A helyi védelem alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket az Önkormányzatnak értesítenie kell.
(6) A helyi egyedi védelemre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekeltnek írásban kézbesíteni kell. Amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, úgy az értesítésük a helyben szokásos módon is történhet.
(7) A helyi védelem alá helyezés tényéről, az érték használóját az érték tulajdonosa köteles értesíteni.
10. § (1) A helyi védelemre vonatkozó ingatlan-nyilvántartási bejegyzésnek tartalmaznia kell, hogy az ingatlan a rendelet alapján helyi védelem alá vont érték.
(2) A késedelmes bejegyzés, vagy annak esetleges elmaradása a helyi védelem fennállásának tényét nem érinti.
11. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni, mely a település megbízott főépítészének, annak hiányában a jegyző feladata.
(2) A helyi védelem alá tartozó egyedi építészeti értékvédelemmel védett épületek, létesítmények, tárgyak felsorolását a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(3) A külön jogszabályban megállapított műemlék, műemléki érték, műemléki környezet felsorolását a rendelet 6. melléklete tartalmazza.
10. A helyi egyedi védelemhez tartozó tulajdonosi kötelezettségek
12. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos alapvető kötelezettsége.
(2) A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem.
(3) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
(4) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy e használat a hatályos jogszabályok szerint korlátozható.
A településképi szempontból meghatározó területek, az épített és természeti környezet településképi szempontból meghatározó területei
13. § Az épített környezet településképi szempontból meghatározó területei:
a) a településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását az 1. melléklet térképvázlata tartalmazza,
b) egyedi tájértékek, melyek felsorolását és térképvázlatát a rendelet 3. melléklete tartalmazza,
c) Természetvédelemmel érintett területek, melyek térképi lehatárolását a rendelet a 8. melléklete tartalmazza.
Településképi követelmények
11. Az illeszkedésre vonatkozó rendelkezések
14. § (1) Az illeszkedés szabályait kell alkalmazni minden a rendeletben nem szabályozott esetben.
(2) Illeszkedőnek tekinthető az épület, amennyiben
a) a környezetéhez igazodik,
b) a település építészeti karakterét megőrzi,
c) a meglévő formakultúrát megtartja,
d) léptékhelyes épülettömeget eredményez, és
e) a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz.
15. § (1) A településképi illeszkedés érdekében új épület építése, vagy meglévő épület átalakítása, bővítése esetén a kialakult településszerkezet, a településre jellemző építészeti karaktert sértő építészeti megoldás nem alkalmazható.
(2) A településképi szempontból meghatározó területen lévő építményeket fenntartani, bővíteni, átalakítani, illetve új építményeket építeni egymással összehangoltan, a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet megjelenését biztosító módon kell. E tekintetben az épületek fő tömeg- és tetőformája, külső homlokzata, az alkalmazott anyag, azok színe, felületképzése meghatározó jelentőségű.
(3) A település közigazgatási területén, a használaton kívüli, romos, felhagyott épület felújítását, bontását az Önkormányzat kötelezési eljárás keretében elrendelheti
a) a településkép védelmében,
b) a közbiztonság védelmében,
c) az életet, egészséget, vagyonbiztonságot veszélyeztető állapotok elhárításának érdekében,
d) az épület hatásterületéhez tartozók védelme érdekében, vagy
e) az egyes területek leromlásának megakadályozása céljából.
(4) Építmények elhelyezésénél a lehető legnagyobb összefüggő zöldfelület kialakítására kell törekedni, a zöldfelületek kialakításánál a táji – és termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajok telepíthetők. A telepítésre javasolt és telepítésre nem javasolt növényfajták felsorolását a 7. melléklet tartalmazza.
(5) Lakó-, iroda-, tároló- és szállítókonténert csak felvonulási épületként, valamint az ipari gazdasági területeken szabad elhelyezni.
16. § Az épületek, lakótelkek és közterületek kapcsolatánál is az illeszkedés szabályait kell alkalmazni. A terepre ültetésénél meg kell őrizni a hagyományos alkalmazkodás példáit.
12. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
17. § (1) Homlokzati felületképzés esetében nem alkalmazható harsány, a fehértől, tört fehértől, a pasztell földszínektől eltérő színű homlokzatfestés.
(2) Új építmények építése, meglévő épületek héjazatának felújítása, cseréje során a tetőfedés esetében nem alkalmazható
a) harsány, a természetes fedési módoktól eltérő színű fedés
b) főépületeken, illetve utcai homlokzaton műanyag hullámlemez,
c) a hullámpala és hasonló műszaki tulajdonságú építőanyag
d) a bitumenes hullámlemez,
(3) A közterület határán épülő kerítések esetén
a) a teljesen zárt, tömör fémlemezkerítés környezetbe nem illeszkedő, harsány színben a közterületek felőli oldalon nem alkalmazható,
b) Teljesen zárt típusú betonkerítés a közterületek felőli oldalon nem alkalmazható.
(4) A függőleges homlokzatfelületeken az ipari, gazdasági területeken lévő építmények és a felvonulási építmények kivételével nem alkalmazható:
a) műanyag lemez,
b) fém trapézlemez a mezőgazdasági, ipari területek kivételével.
18. § (1) A fényszennyezés megakadályozása céljából nem alkalmazható a hideg fehér fényű világítás, kizárólag 4700 K alatti érték alkalmazható a kültéri világítás színhőmérsékletére.
(2) Közterületen a fényt a szükséges helyre kell irányítani, a fény nem irányítható a gyalogosok, járművezetők szemébe, az épületek ablakai felé vagy az égbolt irányába. A közterületet egyenletesen és alacsony fényintenzitással kell megvilágítani.
13. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
19. § (1) Oldalhatáron álló beépítési módnál
a) utcaszakaszonként a főépületek esetében egységes oldalkerti épület-elhelyezést kell megvalósítani,
b) utcaszakaszonként egységes melléképület elhelyezést kell megvalósítani.
(2) A sajátos, egyedi telepítésű épület-elhelyezésnél a történetileg kialakult, egyedi jelleg megőrzését biztosító épület-elhelyezést kell alkalmazni.
20. § Melléképület
a) oldalhatáron álló beépítés esetében a melléképületeket is oldalhatáron kell elhelyezni,
b) kismélységű telkek oldalkert felőli építési helyén belül csak a főépülettel egybeépítve, az illeszkedési szabályok megtartása mellett engedélyezhető.
21. § (1) A magastető
a) építése egységes, teljes épületegyüttest magába foglaló módon történhet,
b) a tetőszerkezet hajlásszöge képviselő-testületi döntés alapján engedélyezhető
(2) A tetőfedés során csak a barna, szürke, bordó színek és annak a környezetbe illeszkedő árnyalatai alkalmazandóak.
22. § A kerítés
a) áttört vagy tömör rakott kőfal vagy drótkerítés kialakítású lehet.
b) magassága legfeljebb 1,8 méter áttört kerítés esetén, 1,6 méter rakott kőfal kerítés esetén
c) a tömör lábazat magassága áttört kerítésnél legfeljebb 80 cm lehet,
d) a kapuépítmény legmagasabb pontja legfeljebb 2,4 méter lehet.
e) építése és fenntartása során kötelező
ea) az időtálló, minőségi anyaghasználat,
eb) az élénk színek kerülése, a harmonikus, telítetlen földszínek, vagy a fehér szín alkalmazása,
ec) a természetes anyagok használata,
ed) a balesetmentes kialakítás,
ee) műszaki állapotának folyamatos karbantartása.
23. § A homlokzatok kialakítása során
a) az új lakó- és közösségi épületek földszinti, illetőleg bejárati padlómagasságát a közterület tervezett, vagy már kiépített magasságának figyelembevételével úgy kell kialakítani, hogy az építmény megközelítése biztonságos, a külső képe pedig településképi szempontból elfogadható legyen,
b) az üzlet és egyéb portálokat, cégtáblákat, feliratokat, előtetőket, nyílászáró-rácsokat és az egyéb díszítéseket, berendezéseket az egész épület tömegformájához, homlokzati jellegéhez és részletmegoldásaihoz illeszkedő anyagokból, formai megoldásokkal és színezéssel kell kialakítani,
c) tilos a homlokzatok építészeti egységét részleges átalakítással vagy átfestéssel megbontani.
14. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
24. § Az anyaghasználat
a) illeszkedő,
b) időtálló,
c) minőséget képviselő,
d) természetes, vagy ahhoz hasonló megjelenésű
e) a környezetétől nem elütő színű
f) árnyalatában pasztell földszínű vagy fehér
25. § A tömegformálás
a) illeszkedő
b) építészeti minőséget tükröző,
c) arányos,
d) funkciójával összhangot mutató
26. § (1) A homlokzat kialakítás
a) homlokzattagolást arányosan alkalmazó,
b) a tagozatokat visszafogottan használó,
c) díszítésében egyszerűségre törekvő,
d) pasztell földszíneket alkalmazó vagy fehér színű,
e) nyílásrendszerében rendezett
f) lehetőleg természetes anyagokat vagy megjelenésében azt mutató
(2) Építmény utcai homlokzatán égéstermék kivezető kémény nem helyezhető el.
(3) Melléképület
a) a kialakult állapot szerint, az illeszkedés szabályaira figyelemmel, a szabályozott beépítési módtól eltérő, más beépítési mód is alkalmazható.
b) főépülettel egybeépített melléképület nem lehet magasabb a főépületnél.
27. § (1) Az előkertben elhelyezett műtárgyak növényzettel való eltakarása javasolt.
(2) Az előkertben napelem, napkollektor elhelyezése nem engedélyezett.
(3) Antenna a védett, vagy településképi jelentőségű útvonal felőli homlokzatra a képviselő- testület külön hozzájárulásával, a képviselő- testület által meghatározott feltételek szerint rögzíthető.
(4) Szellőző, hőszivattyú és klímaberendezés utcafronti homlokzatra a képviselő- testület külön hozzájárulásával, a képviselő- testület által meghatározott feltételek szerint helyezhető el.
28. § (1) A közutak építési területén - amennyiben műszakilag lehetséges -
a) legalább egyoldali zöldsávot, út menti fasort javasolt telepíteni, melyek helyét a közművek és az útburkolatok tervezésekor biztosítani kell,
b) új közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez javasolt terület biztosítása,
c) ahol a szabályozási szélességek és a közműadottságok lehetővé teszik, a meglévő utcákban is fasorok telepítése ajánlott,
d) új utak építéséhez kohósalakot tilos felhasználni.
(2) Légvezeték alatt csak olyan kisnövésű fák, cserjék ültethetők, amelyek rendszeres csonkolása nem szükséges.
(3) Burkolatkészítésnél, vagy annak felújításakor a burkolat területébe eső fás növényzet csak úgy vehető körbe burkolattal, hogy annak töve körül legalább 2,5 m2 területű szabad, földes terület maradjon, melyet faverem-ráccsal vagy vízáteresztő kavicsozással javasolt ellátni.
(4) A közművek elhelyezésénél a zöldterületek védelme érdekében a közműveket a műszaki lehetőségek figyelembevétele mellett a járda vagy az útburkolat alatt javasolt elvezetni.
(5) A közművesítés, vagy közmű bekötés munkálatainak során történő burkolat bontások esetén a burkolat teljes szélességében történő helyreállítása a közút, a közterület kezelője által meghatározott határidőig az építtető feladata.
29. § (1) A zöldfelület kialakítása során bármely
a) fás szárú, elsősorban nagy lombkoronát növesztő,
b) az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas,
c) a művi értékekkel egységben kezelt,
d) a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat visszatükröző,
e) nem allergén és nem invazív fajokat tartalmazó, és
f) közterületen, utcaszakaszonként egységes, minőségi megjelenést biztosító
növényzet telepíthető.
(2) A zöldfelületen kerti építmény úgy helyezhető el, és burkolat úgy alakítható ki, hogy
a) egységes arculatot teremtsen,
b) ne eredményezzen zavarosan vibráló burkolatot,
c) teremtse meg az építmény és a burkolat összhangját,
d) a burkolt felületeket a szükséges mértékre korlátozza,
e) utcaszakaszonként egységes megjelenést biztosítson, és
f) építészi és tájépítészi szakmai szempontokat képviseljen.
15. Települési zöldterületek és különleges zöldterületi intézmények
30. § (1) A zöldterületeket a funkciójuknak megfelelően kell növényzettel beültetni.
(2) A településen található zöldterületek a zöldterület rendeltetése szerint közparkok és utcakertek.
(3) Közparkok legalább 70 %- ban kialakítandó zöldfelületeinek legalább 40 %-át fásítottan kell kialakítani a tájkarakterhez illeszkedő növényállománnyal. A területen játszó- és pihenőszerek, kerti építmények, szobrok, emlékművek és a területet kiszolgáló épületek helyezhetők el, egyedi építészeti megoldásokkal.
(4) A járdák és a közút közötti utcakertek, zöldsávok zöldterületi jellegét meg kell őrizni.
31. § (1) A temető kerítései részben urnafalként is kialakíthatók.
(2) A temető területeken az urnafalakat a terepadottságok kihasználásával támfalszerűen, vagy részben földdel takartan kell megvalósítani.
(3) Sírbolt, kripta csak az erre a célra kijelölt területen létesíthető.
(4) Sírmezőkön belül az egyes sírok fölé önálló felépítmény nem építhető.
16. A helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
32. § Az egyedi védelemben részesített épületek esetében az általános építészeti követelményeket a következő rendelkezésekkel együtt kell alkalmazni.
33. § (1) Az egyedi védelemben részesített épületek közvetlen környezetében és területén minden változtatást, beavatkozást, a helyileg védett épület településképi, illetve tájképi megjelenésének és értékei érvényesülésének kell alárendelni.
(2) A homlokzati díszítőelemeket - különösen a műalkotásokat, a tagozatokat, a mozaikokat, a festett díszítéseket, a szobrokat -, az eredeti épület-kiegészítőket, korlátokat, belső nyílászárókat, kapukat, anyaghasználatot meg kell őrizni.
(3) Az egyedi védelem alatt álló épületek esetében a védelem érdekében a polgármester a helyrehozatali kötelezettséget elrendelheti.
(4) A nyílás és falfelületek aránya a meglévő arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenhet meg.
(5) Épületgépészeti berendezés kültéri egysége közterületről látható módon nem helyezhető el.
34. § (1) A helyileg védett építészeti értékek megőrzése érdekében az eredeti vagy ahhoz közel álló rendeltetésnek megfelelő használatot fenn kell tartani.
(2) A védett épület, építmény
a) hagyományos építészeti értékeit, tömegét, tetőformáját és homlokzati jellegét meg kell tartani,
b) eredeti nyílásrendje, a nyílászárók osztása, a díszek, a homlokzati és kiegészítő tagozatok nem változtatható meg, szükség esetén helyre kell állítani.
(3) A védett épület bővítése esetén
a) az eredeti tömegforma, homlokzati kialakítás, utcaképi és településszerkezeti szerep nem változhat, és
b) a tervezett bővítés a meglévő épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
(4) A védett épület felújítása, bővítése esetén a védett értékeket meg kell őrizni.
17. Helyi építészeti örökség fenntartása
35. § (1) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség használata és fenntartása nem veszélyeztetheti az épület építészeti értékeinek megőrzését.
(2) Helyi védelem alatt álló építészeti örökségen és a helyi egyedi védettségű építmény közvetlen környezetében csak olyan építési, átalakítási munka, illetve olyan állapot fennmaradása megengedett, amely a helyi védelem alatt álló építészeti örökség létét, állagát nem veszélyezteti, vagy azt esztétikai szempontból károsan nem befolyásolja és az a jellegzetes településkép karakteréhez igazodik.
(3) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség korszerűsítését, átalakítását, bővítését a védelem ténye nem zárja ki.
(4) Helyi védelem alatt álló építészeti örökséghez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése nem sértheti a védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét.
(5) A védett építészeti értéket lehetőség szerint eredeti állapotban kell megőrizni. Előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti építőanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító, konzerváló eljárásokat, a restaurálást, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.
(6) Amennyiben az eredeti állapot megőrzése nem lehetséges, a védett építészeti értéket anyagi és eszmei értékei összefüggéseire tekintettel hitelesen és meghatározó módon érvényre kell juttatni.
(7) A műszaki, gazdaságossági és funkcionális szempontból egyenértékű beavatkozások közül előnyben kell részesíteni a védett építészeti értékek fennmaradását, érvényesülését szolgáló megoldásokat.
(8) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség jókarbantartása keretében nem végezhető olyan tevékenység, amely a védett építészeti érték fizikai sérülésével, roncsolásával, továbbá a védett építészeti érték megjelenésének megváltoztatásával jár. Az értékőrző helyreállítás során a jókarbantartási munkák elvégzését segítő szerkezeti megoldások alkalmazása és kiegészítő szerelvények rejtett elhelyezése szükséges.
18. Helyi védelem alatt álló építészeti örökség bonthatósága
36. § (1) Helyi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védelem megszüntetését követően lehet elbontani.
(2) Helyi egyedi védelem alatt álló építmény részlegesen akkor bontható, ha
a) a bontani kívánt építményrész építészeti értéket nem hordoz,
b) a bontás a helyi védelem alatt álló építmény használata érdekében, a védelem alá helyezését megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül megvalósítható,
(3) A helyi egyedi védelem alatt álló épületegyüttesek területén és a helyi egyedi védelem alatt álló építmények közvetlen környezetében az adott környezetbe illeszkedő megoldások alkalmazása érdekében az építészeti értékkel nem rendelkező építmény bontható.
19. A reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
37. § (1) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.
(2) Kizárólag olyan reklámhordozó helyezhető el, amely
a) a kihelyezés időtartama alatt az időjárásnak ellenálló technológiával készült,
b) nem korrodálódik,
c) állékony,
d) karbantartása könnyű,
e) nem használ élénk színeket,
f) a reklám megjelenését nem befolyásolja,
g) másik reklámhordozót nem takar el.
(3) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.
(4) A reklám, reklámhordozó folyamatos karban-, és megfelelő esztétikai állapotban tartásáról a tulajdonos köteles gondoskodni. Ennek elmaradása esetén - előzetes írásbeli felszólítás és teljesítési határidő biztosítás után – a közterület kezelője a reklámot, reklámhordozót a tulajdonosa költségére eltávolíthatja.
(5) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.
(6) A helyi értékvédelemmel érintett ingatlanon és környezetében és műemléki környezetben létesített funkcionális célú utcabútor esetén kizárólag az utcabútor felülete vehető igénybe reklámközzététel céljából.
(7) A helyi védett épületeken reklámok, reklámhordozók elhelyezése a képviselő- testület előzetes hozzájárulásával lehetséges.
(8) A funkcionális célokat szolgáló utcabútorként létesített információs célú berendezés reklámközzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám.
(9) Más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezést, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.
(10) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmadának közérdekű információt kell tartalmaznia.
20. A reklámhordozók kialakítására vonatkozó szabályok
38. § Reklámhordozó
a) megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrás használható
b) analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzé tehető.
39. § (1) Az épületek homlokzatain elhelyezhető hirdető berendezéseket (cégéreket, cégtáblákat és cégfeliratokat) úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.
(2) Amennyiben cégérek és hirdetőtáblák utólagos elhelyezésénél az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, akkor az utólagos elhelyezés nem engedhető meg.
(3) Az épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.
(4) Az egyes épületek közterületről látható egy-egy homlokzatának 10 %- nagyobb felületén nem helyezhető el hirdető berendezés.
40. § Közvilágítási, hírközlési berendezésen, oszlopon, egyéb közmű berendezésen kizárólag tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz helyezhető el, melynek száma oszloponként, berendezésenként legfeljebb 2 darab, mérete legfeljebb 2,0 m2 lehet.
21. Az utcabútorokra vonatkozó szabályok
41. § A helyi értékvédelemmel érintett ingatlanon és környezetében és műemléki környezetben kizárólag olyan funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el, amelynek kialakítása a településképi megjelenést hátrányosan nem befolyásolja.
22. Egyes utcabútorok elhelyezésére vonatkozó különleges szabályok
42. § (1) A településképi jelentőségű meghatározó területeken belül az utasvárók azonos kialakításban és típusban jelenjenek meg.
(2) Közterületen kioszk nem létesíthető.
(3) Közterületen közművelődési célú hirdetőoszlop egymástól legalább 100 méteres távolságra létesíthető, kivéve, ha az intézmény telekszélessége meghaladja az 50 métert, akkor egy telekre több közművelődési célú hirdetőoszlop is elhelyezhető.
(4) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:
a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk;
b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
d) idegenforgalmi és közlekedési információk;
e) a társadalom egészét vagy széles rétegét érintő, elsősorban állami információk;
f) gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információk
23. A reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó követelményektől való eltérés szabályai
43. § (1) A település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében szükséges reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés kihelyezése évente összesen 12 naptári hét időszakra, bármely települési területen megengedett.
(2) Építési reklámháló kihelyezésére az építési tevékenység időtartamára akkor van lehetőség, ha
a) a felújítás megkezdésének időpontja az építési naplóba történt bejegyzéssel igazolható,
b) építési napló vezetési kötelezettség nem áll fenn, azonban az érintettek vállalják azt, és ezzel igazolják a felújítás megkezdését.
24. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
44. § (1) A település területén a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére
a) a gazdasági területek,
b) a különleges területek közül
ba) a megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló terület,
bb) a nyersanyag feldolgozás céljára szolgáló terület,
bc) a hulladékkezelő területe,
bd) mezőgazdasági üzemi területek
c) a közlekedési- és közműterületek,
d) különleges beépítésre nem szánt területek közül a megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló terület,
alkalmas.
(2) Belterületen és zártkerti területeken mobil átjátszó állomás a településképi szempontok figyelembevétele mellett a képviselő- testület hozzájárulásával létesíthető.
(3) A település területén a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére
a) a településképi jelentőségű meghatározó védett zöldterületek és zöldterületi intézmények,
b) a természetvédelemmel érintett területek, az országos ökológiai hálózat területei, a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek
nem alkalmasak.
(4) A település területén a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére területfelhasználás szerint
a) a lakó (kertközségies, falusias) területek,
b) vegyes (településközpont, intézményi) területek,
c) az (1) bekezdés b) pontjában nem szereplő különleges területek,
d) a zöldterületek,
e) az erdő (védelmi, gazdasági, közjóléti) területek,
f) a vízgazdálkodási területek,
g) a természetközeli területek,
h) az (1) bekezdés d) pontjában nem szereplő különleges beépítésre nem szánt területek
nem vehetők igénybe.
(5) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét figyelembe kell venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.
25. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
45. § Az egyéb műszaki berendezések esetén
a) a technikailag szükséges legkisebb tömeget közelítő,
b) arányos, és
c) a funkcióját tükröző
kialakítás alkalmazható.
46. § Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó anyaghasználata során
a) nem rozsdásodó,
b) minőséget képviselő,
c) könnyen karbantartható,
d) élénk színeket nem használó,
e) az épület vagy építmény megjelenését kedvezőtlenül nem befolyásoló
anyag használható.
47. § (1) A településképi szempontból meghatározó területen a közműlétesítmények, különösen a nyomvonalas létesítmények, az elektromos transzformátor, a közvilágítási kapcsolószekrény, a távközlési elosztószekrény, a gáznyomás szabályzó elhelyezésénél figyelemmel kell lenni a településképi megjelenésre.
(2) Védett és településképi szempontból meghatározó területen
a) Az utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál – a külön jogszabályban meghatározott módon – biztosítani kell az elektronikus hírközlési építmények elhelyezésének lehetőségét. Figyelemmel kell lenni arra, hogy az elektronikus hírközlési építményt elsősorban közterületen, meglévő elektronikus hírközlési építmények közös eszközhasználatával vagy más fizikai infrastruktúra elemeinek vagy más hálózatüzemeltető meglévő fizikai infrastruktúrájának felhasználásával kell elhelyezni.
b) Az elhelyezés a lehető legkisebb mértékben érintsen egyéb nem köztulajdonban lévő ingatlant és lehetőleg föld alatt vagy meglévő oszlopsoron legyen vezetve, új oszlop létesítése csak műszaki szükségszerűségből létesíthető.
48. § Kisméretű mobilhálózati bázisállomás (mikrocella)
a) meglévő közműoszlopokon,
b) épületek tetőszerkezetén takart módon
helyezhető el.
49. § (1) A településképi szempontból meghatározó területen magas tetős épület esetén, táblás napelem vagy napkollektor a védett homlokzaton nem helyezhető el.
(2) Napelemcserép a tető teljes felületén alkalmazható, kivéve védett épületen.
(3) Homlokzati napelem elhelyezésének igazodnia kell az épület nyílásméretéhez és kiosztásához.
50. § Védett épületen homlokzati napelem, napkollektor nem helyezhető el.
51. § Műszaki berendezés homlokzaton történő elhelyezésének
a) illeszkednie kell a homlokzat képébe,
b) helyi védelemmel érintett épületeken közterület felől látható módon klíma berendezés kültéri egysége nem helyezhető el.
Településkép-érvényesítési eszközök, a településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
52. § Kötelező a szakmai konzultáció minden egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenység, valamint a településképi értelemben meghatározó területeken végzett építési tevékenység megkezdése előtt, legyen az építési engedély köteles, egyszerű bejelentés köteles, vagy építési engedély és egyszerű bejelentés nélkül végezhető építési tevékenység.
53. § (1) A szakmai konzultáció lefolytatása a megbízott települési főépítész (annak hiányában a polgármester) feladata. Igény esetén a megbízott települési főépítész bármely építési ügyben tájékoztatást és szakmai konzultációt biztosít.
(2) A szakmai konzultációt a tulajdonos, a beruházó, vagy a tervező írásban kezdeményezi az alábbi tartalmi követelménnyel:
a) tervezett tevékenység területi beazonosítása,
b) tervezett tevékenység rövid leírása;
c) fotók a közterület felőli arculati megjelenés bemutatásához,
d) beépítési koncepció vázlatos bemutatása.
(3) A településkép védelme érdekében a főépítész tájékoztatást ad és a szakmai konzultációt biztosít legfőképpen az alábbi településképi követelmények esetében:
a) építési helyen belüli építmény elhelyezés,
b) építési helyen belüli melléképület elhelyezése,
c) az illeszkedés szabályainak megállapítása,
d) egy építési telken több épület elhelyezése,
e) tetőidomok, tetőhajlásszögek, és tetőablakok megállapításánál
f) védelem alatt álló területen lévő épület felújítása, átalakítása során, reklámok, feliratok, közművek homlokzaton való elhelyezése során, annak érdekében, hogy az épület eredeti formavilágának megtartása biztosított legyen,
g) az épületek homlokzati színezésének, tetőformájának és tetőhéjazatának kialakításánál, változtatásánál, anyagának és színezésének meghatározásánál,
h) közterületen elhelyezkedő, és újonnan elhelyezendő mikroarchitektúra elemek, utcabútorok, képzőművészeti alkotások, térburkolatok, jelző és irányító táblák, és minden egyéb közterületi tárgy esetében, ha a közterületről látható változást eredményez,
i) kivitelezési időszakra, ideiglenesen felállított állvány, felvonulási épület, mobil wc, mobil mosdó-zuhanyozó építmény elhelyezése,
j) vízfelület létesítése
(4) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben az alábbiak kerülnek rögzítésre:
a) a tervezett tevékenység helyszínét érintő – településképi rendeletben szereplő – településképi követelmények;
b) felvetett javaslatok
(5) A szakmai konzultáció során a főépítész javaslatot tehet a településképi követelmények érvényesítésének módjára.
(6) A tervezés során ugyanazzal az építési munkával kapcsolatban az építtető, illetve az általa megbízott tervező több szakmai konzultációt is kezdeményezhet.
A településképi véleményezési eljárás
54. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatásának megindításához szükséges kérelmet a rendelet 4. melléklete tartalmazza.
(2) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása a polgármester átruházott hatásköre.
55. § Az eljárás során a tervdokumentáció tartalmát az önkormányzati főépítész az önkormányzat külön megkeresése alapján ellenőrzi.
56. § Az önkormányzat a településképi vélemény megadásához az önkormányzati főépítész álláspontját előzetesen kikérheti.
57. § A településképi véleményezési eljárás során
a) vizsgálni kell, hogy a tervezett építési tevékenység megfelel-e a jelen rendeletben foglalt településképi követelményeknek és illeszkedési szabályoknak,
b) az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
ba) a földszinti alaprajz, a tervezett rendeltetés, illetve az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően, nem korlátozza, akadályozza vagy nem zavarja-e a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,
bb) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének és homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését,
c) a határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy a tervezett építési tevékenység vagy építmény
ca) korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,
cb) korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,
cc) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, a meglévő, vagy telepítendő növényzetét,
cd) szükségessé tesz-e közterületet érintő beavatkozást és a terv tartalmaz-e erre vonatkozó javaslatot,
ce) a közterület fölé benyúló építmény-része, szerkezete és berendezése befolyásolja-e a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő növényzetre.
d) vizsgálni kell, hogy
da) – amennyiben sor került rá – figyelembe veszi-e az előzetes tájékoztatás, illetve szakmai konzultáció során készült emlékeztetőben foglaltakat,
db) amennyiben da) pontban foglalt emlékeztetőben foglaltak mellőzésre kerülnek, az eltérő megoldás azzal egyenértékű vagy kedvezőbb-e,
e) vizsgálni kell, hogy a kérelem tárgya megfelel-e a rendeletben foglalt településképi követelményeknek.
A településképi bejelentési eljárás
58. § (1) Az eljárás megindításához szükséges bejelentés formanyomtatványát a rendelet 5. melléklete tartalmazza.
(2) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása a polgármester átruházott hatásköre.
59. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építési tevékenységet megelőzően,
a) az építésügyi hatósági engedélyhez vagy az egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek esetében,
b) a reklámok elhelyezése tekintetében, a reklámelhelyezést megelőzően,
c) az építmények rendeltetésének megváltoztatása tekintetében, a rendeltetés-változtatást megelőzően.
60. § (1) A bejelentést és a mellékletét képező dokumentációt a tevékenység megkezdése előtt legalább 15 nappal kell benyújtani az önkormányzathoz.
(2) A településképi bejelentési eljárás során az önkormányzat – a (3) bekezdésben foglaltak vizsgálatát követően - hatósági határozatban dönt. Az önkormányzat szükség esetén előzetesen az önkormányzati főépítész szakmai álláspontját kikérheti.
(3) A településképi megfelelőség körében a rendeletben foglalat településképi követelményeknek való megfelelőséget kell vizsgálni, különös tekintettel az alábbiakra:
a) a településképi megfelelőség körében elsősorban
aa) a telepítés (környezetbe illeszkedés, a beépítés vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelme) településképbe való illesztése, a helyi építészeti érték védelmének érvényre juttatása, azokra gyakorolt hatása,
ab) a településrendezési eszközöknek való megfelelést, a rálátás és kilátás követelményeinek való megfelelés,
ac) az épület homlokzatának és tetőzetének kialakítási módja,
ad) közterület mentén az épület kialakításának módja, feltételei,
ae) az építmény takaratlanul maradó és közterületről közvetlenül látható határfelületeinek kialakítási módja és feltételei, valamint
af) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító és hirdető-berendezések kialakítása.
b) a kialakult település-, illetve telekszerkezetnek való megfelelés,
c) a környezet kialakult illetve védendő építészeti valamint zöldfelületi adottságaihoz történő illeszkedés,
d) a tervezett jövőbeli beépítéshez történő illeszkedés,
e) a kialakult magassági adottságokhoz történő illeszkedés,
f) a reklám-, illetve hirdető-berendezések kialakításával és elhelyezésével kapcsolatos szabályoknak és követelményeknek való megfelelés
(4) Az önkormányzat döntésében nem javasolja, illetve megtilthatja, ha a tervezett építési munka:
a) a meglévő utcaszerkezet, építési vonal, telekosztás, építmények tér- és tömegarányának, tetőformájának, párkány- és gerincmagasságának megváltoztatásával jár;
b) a településkép feltárulása szempontjából zavaró megjelenésű, színű, formájú, a település általános építészeti színvonalát rontja;
c) helyi egyedi védelem esetén az épület, építmény tömegének, homlokzatának, tetőzetének, homlokzati tagozatainak, díszítőelemeinek, burkolatainak, tetőfelépítményeinek, kéményeinek, nyílászáró szerkezeteinek, valamint egyéb épülettartozékainak megváltoztatásával, eltávolításával vagy elbontásával jár;
d) bármely védettségi és településképi szempontból meghatározó kategória esetén a környezetbe nem illő építéstechnológia, homlokzatkiképzés, felületképzés és színezés alkalmazását tervezi, és a védett érték vagy településkép megőrzését veszélyeztetné, jellegét hátrányosan megváltoztatná, vagy értékcsökkenését eredményezné.
(5) Az önkormányzat döntésében a rendeletben foglalt településképi követelményt egyedileg is meghatározhatja az alábbiak szerint:
a) meghatározhatja az épület tetőfedésének anyagát,
b) előírhatja a homlokzat kialakításának módját és színezését,
c) korlátozhatja az építmények falán reklám felfestését vagy reklámhordozó elhelyezését, a portálokon és nyílászárókon elhelyezett reklámgrafikák megjelenését;
d) megtilthatja az építmények közterületről látható megjelenését kedvezőtlenül befolyásoló gépészeti berendezések, antennák, légvezetékek, árnyékolók alkalmazását;
e) előírhatja és korlátozhatja reklámhordozók, hirdetőfelületek, hirdető berendezések, cégérek, cégtáblák, címfeliratok elhelyezésének módját és formáját.
A településképi kötelezési eljárás, településképi bírság
61. § (1) A településképi kötelezés alapja a rendeletben foglalt településképi követelmények és eljárási kötelezettségek megsértése, így különösen:
a) szakmai konzultáció elmulasztása,
b) települési véleményezési eljárás elmulasztása,
c) településképi bejelentési eljárásban megtiltott tevékenység folytatása,
d) településképi bejelentési eljárásban tudomásul vett tevékenység eltérő végrehajtása,
e) településképi rendeletben meghatározott követelmények nem teljesítése.
(2) Településképi rendeletben meghatározott követelmények nem teljesítésének minősül különösen:
a) egyedi építészeti követelmények be nem tartása,
b) településképi szempontból meghatározó területeken egyedi építészeti követelmények be nem tartása,
c) építmény, építményrész vonatkozásában, ha annak:
ca) műszaki állapota nem megfelelő, balesetveszélyes, homlokzati elemei hiányosak, töredezettek, színezése kopott,
cb) nem a rendeltetésnek megfelelő funkcióra használják,
cc) megjelenése, színezése az egységes és harmonikus településképet rontja,
cd) az építési övezetre előírt zöldfelületi kialakítás, parkoló-fásítás, növényzettelepítés nem valósult meg, hiányos, vagy az elpusztult növényzet pótlása nem történt meg,
ce) a telek szabad területét nem a terület-felhasználási előírásoknak megfelelően használják,
cf) az építkezéssel érintett telek és környezete az építés ideje alatt nincs a vonatkozó előírásoknak megfelelően rendben tartva, bekerítve.
(3) A településképi kötelezési eljárás lefolytatása a polgármester átruházott hatásköre.
62. § (1) Az önkormányzat településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények teljesülése érdekében a rendeletben foglalt településképi követelmények megsértése esetén az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész
a) felújítására,
b) átalakítására,
c) elbontására,
d) a több egységből álló építmények homlokzatainak, kirakatszekrényeinek, feliratainak, reklámberendezéseinek összehangolt építészeti-műszaki tervezésére és kivitelezésére,
e) a rossz műszaki állapotban lévő, a településképet rontó építmények külső helyreállítására és színezésére,
f) a jogszabályok előírásaival ellentételesen – de 10 évnél nem régebben – elhelyezett, felszerelt pavilonok, sátrak, elmozdítható (térelemes vagy kerekes) építményjellegű szerkezetek, árusítás vagy szolgáltatás céljára használt, üzlethelyiségtől független védőtetők, szabadtéri pultok, asztalok, hirdető- vagy reklámberendezések és más szerkezetek eltávolítására,
g) az egységes utcakép biztosítása, a telek településképileg megfelelő állapotának megőrzése, vagy a közterület és a szomszédos ingatlanok – a telken folytatott tevékenység miatt szükségessé váló – védelme céljából a telek bekerítésére, vagy a telek kerítésének elbontására, bekerítésének elhagyására, és helyette a telekhatár kertészeti eszközökkel (sövénnyel, rézsűvel, kis támfallal) történő megjelölésére
kötelezheti.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezéssel egyidejűleg az önkormányzat polgármester az ingatlan tulajdonosát természetes személy esetén 200.000,- Ft, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén 2.000.000,- Ft-ig terjedő, közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírság megfizetésére kötelezheti.
(3) Amennyiben a tulajdonos a helyi védelem alatt álló építményt, építményrészt jogsértő módon elbontja, a kiszabható legmagasabb településkép-védelmi bírsággal sújtandó.
63. § (1) A településképi kötelezési eljárás hivatalból, vagy kérelemre indul, és az alábbi eseteket vizsgálja:
a) a szakmai konzultáció elmulasztása,
b) településképi véleményezési eljárás elmulasztása,
c) településképi bejelentési eljárásban megtiltott tevékenység folytatása,
d) településképi bejelentési eljárásban tudomásul vett tevékenység eltérő végrehajtása,
e) településképi rendeletben szereplő követelmények nem teljesítése.
(2) A településképi kötelezési eljárást az önkormányzat folytatja le, és – szükség esetén, hatósági határozat formájában – kötelezést bocsát ki.
(3) A kötelezés a településképi követelmények teljesülése érdekében, az ingatlan tulajdonosát, az építmény/építményrész
a) felújítására,
b) átalakítására, vagy
c) elbontására,
d) a több egységből álló építmények homlokzatainak, kirakatszekrényeinek, feliratainak, reklámberendezéseinek összehangolt építészeti-műszaki tervezésére és kivitelezésére,
e) a rossz műszaki állapotban lévő, a településképet rontó építmények külső helyreállítására és színezésére, legfeljebb 2 éves határidővel;
f) a jogszabályok előírásaival ellentétesen – de 10 évnél nem régebben – elhelyezett, illetőleg felszerelt pavilonok, sátrak, elmozdítható (térelemes vagy kerekes) építményjellegű szerkezetek, árusítás vagy szolgáltatás céljára használt, üzlethelyiségtől független védőtetők, szabadtéri pultok, asztalok, hirdető- vagy reklámberendezések és más szerkezetek eltávolítására, legfeljebb 30 napos határidővel;
g) az egységes utcakép biztosítása, a telek településképileg megfelelő állapotának megőrzése, vagy a közterület és a szomszédos ingatlanoknak – a telken folytatott tevékenység miatt – szükségessé váló védelme céljából a telek bekerítésére, vagy pedig a telek kerítésének elbontására, illetőleg bekerítésének elhagyására, és helyette a telekhatár kertészeti eszközökkel (sövénnyel, rézsűvel, kis támfallal, stb.) történő megjelölésére, legfeljebb 1 éves határidővel
kötelezheti.
64. § A településképi kötelezési eljárásban kiszabott bírságot az Önkormányzat bírságról szóló határozatában szereplő bankszámlaszámára kell megfizetni.
A helyrehozatali kötelezettség
65. § A településkép javítása érdekében, az azt rontó állapotú építményekre helyrehozatali kötelezettség írható elő, a következő feltételek együttes teljesülésével:
a) Helyrehozatali kötelezettséget a polgármester hatósági döntésében írhat elő.
b) Helyrehozatali kötelezettség kizárólag a településképben megjelenő (közterületről látható, közterület felőli rálátással érintett) építmény(ek)re írható elő.
c) A helyrehozatali kötelezettségnek tartalmaznia kell az alábbiakat:
ca) az építmény beazonosítására alkalmas adatait (cím, helyrajzi szám, alaptérképi elhelyezkedés);
cb) a helyrehozatali kötelezettség címzettjét, aki az építménynek helyet adó ingatlan tulajdonosa;
cc) a helyrehozatali kötelezettség által érintett szerkezet, arculati elem leírását, vagy a teljes építmény megnevezését;
cd) a helyrehozatal teljesítésének végső határidejét;
ce) a határidő meghosszabbításának lehetőségeit, indokait;
cf) a helyrehozatal kivitelezéséhez nyújtható önkormányzati támogatás lehetőségét és feltételeit; valamint
cg) a helyrehozatal nem teljesítésének szankcióit (pl. településképi kötelezés, településkép-védelmi bírság).
Záró rendelkezések
66. § (1) A rendelet előírásait a hatálybalépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
(2) A rendelet hatálybalépésekor már folyamatban lévő ügyekben, kizárólag az építtető, vagy a tulajdonos kérésére alkalmazhatók jelen rendelet előírásai.
(3) Hatályát veszti Alsóregmec Község Önkormányzata Képviselő- testületének a településkép védelméről szóló 14/2017. (XII.29.) önkormányzati rendelete.
(4) A rendelet mellékletei:
1. melléklet: Településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolása
2. melléklet: Helyi védelem alá tartozó ingatlanok, értékek listája
3. melléklet: Egyedi tájértékek
4. melléklet: Településképi véleményezés – KÉRELEM minta
5. melléklet: Településképi bejelentés – KÉRELEM minta
6. melléklet: Örökségvédelemmel érintett ingatlanok listája
7. melléklet: Telepítésre javasolt és telepítésre nem javasolt növényfajták
8. melléklet: Természetvédelemmel érintett területek
67. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
1. melléklet a 10/2022. (XI. 25.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet a 10/2022. (XI. 25.) önkormányzati rendelethez
3. melléklet a 10/2022. (XI. 25.) önkormányzati rendelethez
NÉV |
EOV KOORDINÁTA |
PONTOS HELYSZÍN |
Rusznák kereszt (1954): A kb. 1,5 méter magas, trifóliumos, műkőből készült feszületnek, kb. 1 m magas talapzata van. A bádoglemezzel fedett fejezetű posztamens felirata: „ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÚJÍTTATTA RUSZNÁK MIKLÓS ÉS CSALÁDJA 1954.”. A feszületen szépen festett „pléh-Krisztus” található. A kereszt egy kb. 1,2x1,2 méteres, feketére festett, díszes vaskerítéssel kerített kiskertben található. |
840003;350547 |
Temetőkert. |
Temetőkerti öntöttvas feszület (1918): A 150 cm magas, öntöttvas, csipkézett-trifóliumos feszület 150 cm-es, szépen faragott talapzata riolittufából készült. Felirata: „KÉSZÜLT ISTEN DICSŐSÉGÉRE ALSÓREGMECI GR. És Róm. Kat. HIVEINEK ADAKOZÁSÁBÓL 1918”. A mívesen kivitelezett, áttört mintás kereszt és a szépen festett korpusz anyaga öntöttvas. A lábazatánál a feszülettel egybeöntött két, festett szoboralak található. A feszületet hátulról, egy „S” alakban ívelt, kovácsolt, vasból készült, csigavonalban csavart végződésű támasztórúd merevíti. A kereszt egy kb. 1,2x1,2 méteres, feketére festett, díszes vaskerítéssel kerített, virágosított kiskertben található. |
840007;350497 |
Temetőkert. |
Ismeretlen szovjet katona emlékműve ( a II. Világháború után): 1x1 méteres, négyzet keresztmetszetű, kb. 2,5 méter magas, faragott, riolittufa kváderekből felépített, tetején vízszintesen záródó, obeliszk formájú emlékoszlopon található fehér márványtábla. Felirata: „ISMERETLEN SZOVJET KATONA EMLÉKÉRE”. |
840005;350472 |
Temetőkert. |
Temetőkerti harangláb (1993): A kb. 6 méter magas, népi motívumos, szépen faragott, barnára festett gerenda-lábazatú haranglábat fazsindelyes héjazatú, sátortető fedi. A harang a régi regmeci deszka haranglábból való. |
840007;350469 |
Temetőkert. |
Felhagyott izraelita temető (1800-as évek elejétől az 1900-as évek közepéig használták): A temetőben elkülönülten 12 darab, főként helyi riolittufából készített sírkő található. A sírkövek jellegzetes táblaformájúak, felső részükön ívesen (félkör-, vállas félkör-, lándzsa-, kosár-, szamárhátív változat, stb.) záródó copf faragások, Dávid |
839976;350519 |
Alsóregmec belterületének északi határában, a közút mellett, a keresztény temetővel szemközt. |
Hagyományos kialakítású lakóház (20. század eleje): Oldalhatáron álló, kontyolt nyeregtetős, szürke palával fedett, kőből készült, almazöldre színezett, előtornácos lakóház. A tornác oszlopai fából készültek, a könyöklő és a fejezet között az élüket lecsapták, az oszlopközökben kb. 1 méter magasan könyöklő fut. A főhomlokzaton két darab, műanyag redőnnyel takart ablak van, melyeket puritán vakolatráma foglal. Az ablakszemek között vakolatdísz található. A könyöklőpárkány végigfut a homlokzaton, a volutás szemöldökpárkány, illetve az összes vakolatdísz fehérre színezett. A homlokzat két szélén egyszerű vakolatpilaszter található. A tető alatt futó, barnára festett ereszdeszkába tulipános sormintát fűrészeltek. |
839980;350449 |
Szabadság u. 103. |
Emri feszület (1968): A kb. 1,5 méter magas, trifóliumos, műkőből készült feszületnek, kb. 1,5 méter magas talapzata van. A posztamensen található felirat: „ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÁLLITTATTA EMRI MIKLÓS ÉS CSALÁDJA 1968.”. A feszületen szépen festett „pléh-Krisztus”, fölötte „NJZSK” föliratú tábla található. A kereszt egy kb. 1,5x1,5 méteres, feketére festett, díszes vaskerítéssel kerített kiskertben található. |
840052;350129 |
Szabadság u. 63. számú ház előtt. |
Templomkerti fogadalmi feszület (1986): A kb. 1,5 méter magas, trifóliumos, műkőből készült feszületnek, kb. 1 méter magas talapzata van. A posztamensen található fehér márványtábla aranyozott felirata: „HÁLÁBÓL JERTEK IMÁDJUK KRISZTUST 1986.”. A feszületen szépen festett „pléh-Krisztus”,fölötte „NJZSK” föliratú tábla található. A keresztet egy helyi lakos emeltette, aki egész életében beteges volt, így fogadalmat tett, hogyha megéri a nyugdíjas kort, hálából feszületet emeltet. |
840069;350141 |
Szabadság utca, a görög katolikus templom udvara. |
Világháborús emléktáblák (1930-as évek, illetve 1992): A templom falába süllyesztett fehér márványtábla fölirata: „ALSÓREGMEC KÖZSÉG FIAI KÖZÜL AZ 1914–1918 ÉVEKBEN DULÓ VILÁGHÁBORUBAN A HAZÁÉRT ADTÁK ÉLETÜKET E HŐSÖK:”. Alatta két oszlopban 8 név, majd alatta „HAZAFIAS KEGYELETÜNK ŐRKÖDIK ÁLDOTT EMLÉKÜK FÖLÖTT.” A tábla alatti párkány két szélén, kannelúrás pilaszterek találhatók, fölötte, egy kétszélen lesarkalt timpanon van, melyben egy egyenlő szárú kereszt látható. Mindezek fölött található egy aranyozott keretelésű, porcelánból készült tábla, melynek fölirata: „Alsóregmec község fiai közül, a II. Világháborúban elesett katonák: [3 név] Emléktáblát állitatta Alsóregmec község önkormányzata. 1992.”. |
840076;350141 |
Szabadság utca, a görög katolikus templom nyugati fala. |
Közkút (1930-as évek): Kb. 1,5 méter magas, zöldre festett, öntöttvas, kézi (dugattyús) szivattyú, másnéven közkút. |
840068;350112 |
Szabadság utca, a görög katolikus templom melletti tér szélén. |
Kazinczy Ferenc mellszobra (2000-es évek eleje): Ifj. Pál Mihály, Munkácsy-díjas szobrászművész által készített, kb. 50 cm magas, bronz mellszobor. Négyzet keresztmetszetű, fehérre színezett, riolittufából faragott, levélmotívumos, volutás fejezetű, stilizált jón oszlopfős posztamensen áll. A szobrot körülölelő tér virágosított, utcabútorokkal ellátott, szépen gondozott. |
840089;350111 |
Kazinczy emlékliget. |
Hagyományos kialakítású lakóház (20. század eleje): Oldalhatáron álló, kontyolt nyeregtetős, cseréppel fedett, kőből készült, vörösesbarnára színezett lakóház. Tornáca nincs. (A tetőzet formájából következtetve valószínűleg elő- és oldaltornáca is volt, de lebontották.) Az utcai homlokzaton két darabháromtáblás, háromszemes, rátétdíszes, fakeretes ablak van, melyek fölött, íves, csigavonalas vakolatdísz látható. A tetőzet alatt szépen megmunkált, fűrészelt mintázatú széldeszka fut. A homlokzat két szélén kannelúrás vakolatpilaszter található. |
840099;349994 |
Szabadság u. 44. |
Feszület (20. század második fele): A kb. 2,5 méter magas, legyalult élű fa gerendákból ácsolt kereszten szépen festett „pléh-Krisztus”, fölötte „NJZSK” föliratú tábla található. A feszület tetejére félköríves, esővédő pléhlemezt szögeltek. |
840098;349846 |
A Szabadság u. 35. számú ház előkertjében. |
Az egykori Kazinczy-kúria emlékoszlopa (1987): Kb. 2,5 méter magas, vörös téglából rakott, betonnal borított nyeregtetővel záródó, stilizált házforma-oszlop. Középső traktusába két, négyzet alakú, fehér márványtáblát süllyesztettek. A fölső lap közepén, Pócsik István szobrászművész által készített, bronz emléktáblát láthatunk. A kétfelé osztott bronzlap fölső traktusán az egykori Kazinczy-kúria elhelyezkedését, alaprajzát, valamint az „Alsó Regmecz” és az „úcza” föliratokat, alsó részére a következő sorokat: „ITT ÁLLT AZ APAI HÁZ, AMELYBEN KAZINCZY FERENC IFJÚKORÁT TÖLTÖTTE, TÖBB MŰVÉT ALKOTTA, S AHOL 1794. DECEMBER 14ÉN MINT JAKOBINUS ELFOGTÁK [alatta egy elfektetett penna, mellette a művész aláírása] KAZINCZY FERENC TÁRSASÁG 1987” formázta meg a művész. A ház története: Kazinczy József (1732-1774) birtokainak középpontjába Alsóregmecet tette, megépítteti a faluban lévő kúriáját és ott rendezi be udvartartását. Kazinczy Ferenc a községben töltötte gyermekkorát, itt volt szüleinek lakhelye és birtoka. 1767-ben és 1768-ban szülei házánál tanulta a latin és a német nyelvet. 1784-ben pesti törvénygyakorlatát befejezve ide költözött vissza anyjához, itt tartóztatták le 1794. december 14-én a Martinovics-féle mozgalomban való részvétel vádjával. A Kazinczy-ház – örökös híján – a 20. század elején, Matuska Comáromy Miklós tulajdonába került, majd a családtól az alsóregmeci görög katolikus egyház vásárolta meg 1949-ben és lelkészlakássá alakították, majd 1968-ban lebontották, helyére új parókiát emeltek. |
840101;349832 |
A Szabadság u. 33. számú ház kerítése. |
Kazinczy-emlékpark: A kb. 100 m2-es, téglalap alaprajzú emlékpark körül 6 darab, terebélyes lombkoronájú, 10-15 méter magas erdei fenyő (Pinus sylvestris) van. Az emlékpark középső traktusában található a kb. 3 méter magas, barnára festett, népi motívumokkal szépen faragott emlékoszlop, melynek fölirata: „A KAZINCZY CSALÁD EMLÉKÉRE”. |
840277;349895 |
Egykori alsóregmeci sírkert, a Kazinczy-kúria emlékoszlopával szemközt nyíló utcácskán, a határ felé haladva, a Szabadság utcától 200 méterre keletre. |
Útszéli feszület (Állítás éve: 1914., felújítás: 1987): A kb. 150 cm magas öntöttvas feszület, kb. 150 cm magas műkő talpazatának felirata: „ISTEN DICSŐSÉGÉRE 1987.”. A feketére festett, mívesen kivitelezett kereszt és a fehér színű korpusz anyaga öntöttvas. A lábazatánál, a feszülettel egybeöntött két, fehérre festett szoboralak található. A korpusz és a szoborcsoport között feketére kent, szegecselt kör alakú, koszorúval keretezett vastábla található, melyre az 1914-es évszámot festették. A kereszt, egy kb. 1,5x1,5 méteres, díszes vaskerítéssel kör |
839582;351351 |
A Felsőregmecre vezető műút nyugati oldalán, Alsóregmec belterület határától 800 méterre észak-északnyugatra, az Anderoki-dűlőben. |
Az egykori Hegyközi Kisvasút Bózsva-hídja (1920-as évek): Vasbeton hídfőjű, egynyílású, kéttámaszú felsőpályás hídszerkezet. A híd eredetileg a Hegyközi Kisvasút vasúti hídjaként funkcionált, a viszonylat fölszámolása után sokáig nem használták, jelenleg kerékpárút halad rajta, felépítményét átépítették, fa pallóval borították, két oldalt gerenda korláttal látták el. |
840826;347609 |
Alsóregmec közigazgatási területének Széphalom felőli, délkeleti részén, a Bózsva-patak fölött. |
A Hegyközi Kisvasút nyomvonala (1920-as évek): Az 1924-ben átadott, 760 mm nyomtávú Hegyközi Kisvasutat először csak árú, majd később személyszállításra is használták, építtetését gróf Károlyi István kezdeményezte. Az Alsóregmec közigazgatási területét érintő kisvasúti nyomvonal hossza kb. 2,5 km. A vonalat 1980-ban megszüntették, a síneket fölszedték, a vasúti töltésen jelenleg kerékpárút halad. |
840304;348230 |
A kisvasút nyomvonala Széphalom felől érkezik, a Bózsva-patakot keresztezi, majd északnyugatra fordulva párhuzamosan halad a vízfolyással. |
Ronyva-menti növénytársulás: Átlagosan 15-20 méter széles sávban, a Ronyvát kísérő, nagyrészt füzekből álló növénytársulás maradványa. |
840974;349486 |
Alsóregmec közigazgatási határának keleti részén, a szlovák-magyar határ 7,5 km-es szakaszán. |
Cserép-tói turistapihenő (2009): A fából készült padokkal, asztalokkal, szemetessel és illemhellyel ellátott, kb. 0,2 hektáros tisztáson keresztezi egymást az Országos Kéktúra (kék sáv) és a piros sáv jelzésű turista útvonal. Nemrégiben állították föl az elkészült Alsó-hegyközi Tanösvény Hálózat kétoldalas tájékoztató tábláját, ami hat (Fekete gólya, Vaddisznó, Őz, Borz, Róka, Vadmacska tanösvény) túraútvonalról ad érdekes információkat. |
836535;344791 |
Alsóregmec külterületének déli határában, a Cserép-tói tisztáson, a piros és a kék sáv jelzésű turistaút kereszteződésében. |
Szurdokvölgy: A miocén, felső-bádeni korú, Sátoraljaújhelyi Riolittufa Formáció, Mikóházi Riolittufa Tagozatába tartozó, zeolitosodott, összesült riolit-ártufa kőzetösszletbe mélyült szurdokvölgy kb. 350 méter magasan indul északkeleti irányban a Nagy-Hallgató és a Som-hegy közt haladva, a Zubogó-forrásnál összenyílik a Nagy-Lóhalál keleti oldaláról lefutó szurdokkal, mely a Nagy-Hallgató és a Horka vizeit gyűjti össze. A két összeszájadzó völgy ezután hirtelen délkeleti irányban folytatódva halad tovább Ruda |
837755;346017 |
A szurdokvölgy egyik ága a Nagy-Hallgató és a Som-hegy, másik ága a Nagy-Hallgató és a Horka között fut, a Zubogó és a Hore erdőrésze, a Magas-patak vízgyűjtőjén. |
4. melléklet a 10/2022. (XI. 25.) önkormányzati rendelethez
5. melléklet a 10/2022. (XI. 25.) önkormányzati rendelethez
6. melléklet a 10/2022. (XI. 25.) önkormányzati rendelethez
Sorsz. |
A |
B |
C |
D |
E |
F |
|---|---|---|---|---|---|---|
Megye |
Település neve |
Helyrajzi szám |
Védettség jogi jellege |
Azonosító |
Védett örökségi érték neve |
|
1) |
Borsod-Abaúj-Zemplén |
Alsóregmec |
041/1 |
világörökség |
|
Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj védőövezet |
2) |
Borsod-Abaúj-Zemplén |
Alsóregmec |
041/2 |
világörökség |
{30481} |
Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj védőövezet |
7. melléklet a 10/2022. (XI. 25.) önkormányzati rendelethez
tudományos (latin) elnevezés |
magyar elnevezés |
|---|---|
Acer campestre |
mezei juhar |
Acer platanoides |
korai juhar |
Acer pseudoplatanus |
hegyi juhar, jávorfa |
Acer tataricum |
tatár juhar, feketegyűrű juhar |
Alnus glutinosa (allergén) |
enyves éger, mézgás éger, berekfa |
Alnus incana |
hamvas éger |
Betula pendula (allergén) |
közönséges nyír, bibircses nyír |
Betula pubescens |
szőrös nyír, pelyhes nyír |
Carpinus betulus |
közönséges gyertyán |
Cerasus avium (Prunus avium) |
vadcseresznye, madárcseresznye |
Cerasus mahaleb (Prunus mahaleb) |
sarjmeggy, török meggy |
Fagus sylvatica |
közönséges bükk |
Fraxinus angustifolia ssp. pannonica |
magyar kőris |
Fraxinus excelsior |
magas kőris |
Fraxinus ornus |
virágos kőris, mannakőris |
Juglans regia |
közönséges dió |
Malus sylvestris |
vadalma |
Padus avium |
zelnicemeggy, májusfa |
Populus alba * |
fehér nyár, ezüst nyár |
Populus canescens * |
szürke nyár |
Populus nigra * |
fekete nyár, topolyafa, csomoros nyár |
Populus tremula |
rezgő nyár |
Pyrus pyraster |
vadkörte, vackor |
Quercus cerris |
csertölgy, cserfa |
Quercus petraea (Q. sessiliflora) |
kocsánytalan tölgy |
Quercus pubescens |
molyhos tölgy |
Quercus robur (Q. pedunculata) |
kocsányos tölgy, mocsártölgy |
Salix alba (allergén) |
fehér fűz, ezüst fűz |
Salix fragilis |
törékeny fűz, csörege fűz |
Sorbus aria |
lisztes berkenye |
Sorbus aucuparia |
madárberkenye |
Sorbus domestica |
házi berkenye, fojtóska |
Sorbus torminalis |
barkóca berkenye, barkócafa |
Tilia cordata (T. parviflora) |
kislevelű hárs |
Tilia platyphyllos (T. grandifolia) |
nagylevelű hárs |
Ulmus glabra (U. montana, U. scabra) |
hegyi szil |
Ulmus laevis |
vénic szil, lobogós szil, vénicfa |
Ulmus minor (Ulmus campestris) |
mezei szil, simalevelű mezei szil |
Ulmus pumila |
turkesztáni szil |
Prunus |
Szilva félék |
tudományos (latin) név |
magyar elnevezés |
|---|---|
Juniperus communis |
közönséges boróka, gyalogfenyő |
tudományos (latin) név |
magyar elnevezés |
|---|---|
Colutea arborescens |
pukkanó dudafürt |
Cornus mas |
húsos som |
Cornus sanguinea |
veresgyűrű som |
Crataegus laevigata (C. oxyacantha) |
kétbibés galagonya |
Crataegus monogyna |
egybibés galagonya |
Euonymus europaeus |
csíkos kecskerágó |
Euonymus verrucosus |
bibircses kecskerágó |
Frangula alnus (Rhamnus frangula) |
kutyabenge |
Hippophae rhamnoides |
homoktövis |
Lonicera xylosteum |
ükörke lonc, ükörke |
Prunus spinosa |
kökény |
Rhamnus catharticus |
varjútövis (benge) |
Ribes uva-crispa |
- |
Rosa canina |
gyepűrózsa |
Salix caprea |
kecskefűz |
Salix cinerea |
rekettyefűz, hamvas fűz |
Salix purpurea |
csigolyafűz |
Salix viminalis |
kosárkötő fűz |
Sambucus nigra |
fekete bodza |
Sambucus racemosa** |
fürtös bodza |
Spirea salicifolia |
fűzlevelű gyöngyvessző |
Staphylea pinnata |
mogyorós hólyagfa |
Viburnum lantana |
ostorménfa |
Viburnum opulus |
kányabangita |
Magyar név |
Tudományos név |
Borfa, tengerparti seprűcserje |
Baccharis halimifolia |
Kaliforniai tündérhínár |
Cabomba caroliniana |
Vízijácint |
Eichhornia crassipes |
Perzsa medvetalp |
Heracleum persicum |
Sosnowsky-medvetalp |
Heracleum sosnowskyi |
Hévízi gázló |
Hydrocotyle ranunculoides |
Fodros átokhínár |
Lagarosiphon major |
Nagyvirágú tóalma |
Ludwigia grandiflora |
Sárgavirágú tóalma |
Ludwigia peploides |
Sárga lápbuzogány |
Lysichiton americanus |
Közönséges süllőhínár |
Myriophyllum aquaticum |
Keserű hamisüröm |
Parthenium hysterophorus |
Ördögfarok keserűfű |
Persicaria perfoliata |
Kudzu nyílgyökér |
Pueraria montana var. lobata |
Közönséges selyemkóró |
Asclepias syriaca |
Vékonylevelű átokhínár |
Elodea nuttallii |
Bíbor nebáncsvirág |
Impatiens glandulifera |
Felemáslevelű süllőhínár |
Myriophyllum heterophyllum |
Kaukázusi medvetalp |
Heracleum mantegazzianum |
Óriásrebarbara |
Gunnera tinctoria |
Magyar név |
Tudományos név |
|---|---|
amerikai kőris |
Fraxinus americana |
bálványfa |
Ailanthus altissima |
keskenylevelű ezüstfa |
Elaeagnus angustifolia |
gyalogakác |
Amorpha fruticosa |
kései meggy |
Prunus serotina |
zöld juhar |
Acer negundo |
Magyar név |
Tudományos név |
|---|---|
alkörmös |
Phytolacca americana |
japánkeserűfű fajok |
Fallopia spp. |
kanadai aranyvessző |
Solidago canadensis |
magas aranyvessző |
Solidago gigantea |
parlagfű |
Ambrosia artemisifolia |
selyemkóró |
Asclepias syriaca |
süntök |
Echinocystis lobata |
8. melléklet a 10/2022. (XI. 25.) önkormányzati rendelethez