Vilyvitány község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2003.(VI.26.) önkormányzati rendelete
a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról
Hatályos: 2017. 05. 31Vilyvitány község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2003.(VI.26.) önkormányzati rendelete
a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról
2017-05-31-tól
Vílyvitány község képviselőterülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990.évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, az 1995. évi LIII. Tv. 46. § (1) bekezdés c) pontjában, és 2000. évi XLIII. tv. 23. §-ban ill. 1995. évi XLII. Törvény 2. §-ában kapott felhatalmazás alapján Vílyvitány község tiszta, esztétikus képének, valamint a környezet rendjének és tisztaságának kialakítása, fenntartása és védelme érdekében, a helyi körülményeket figyelembe véve, az alábbi rendeletet alkotja.
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1.§
(1) A rendelet célja, hogy Vílyvitány község közigazgatási területén a köztisztaságot fenntartsa, az ezzel kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket és tilalmakat a helyi sajátosságoknak megfelelően rendezze.
(2) A rendelet hatálya a község közigazgatási területén állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó, illetve tevékenységet folytató magánszemélyekre, jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre egyaránt kiterjed.
(3) A köztisztaság és a települési környezet fenntartása elsőrendű közegészségügyi érdek, ezért ennek előmozdításában mindenki köteles hathatósan közreműködni, a szennyeződést, fertőzést eredményező tevékenységtől, illetőleg magatartástól tartózkodni.
(4) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosának, használójának (haszonélvezőjének, másnak a használatában lévő ingatlanok tisztántartásáról pedig a használati joggal rendelkező bérlőnek) kell gondoskodni.
(5) A település egész területén a szervezet szemétszállításról közszolgáltató útján az Önkormányzat gondoskodik.
(6) Azok a gazdálkodó szervezetek, amelyeknek fogyasztói, illetve gazdasági tevékenysége során települési szilárd hulladék keletkezik, a kötelező közszolgáltatás keretében szervezett hulladékbegyűjtést nem kötelesek igénybe venni, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet a hulladék hasznosítására vagy ártalmatlanítására vonatkozó kötelezettségét
a) a jogszabályokban meghatározott feltételekkel, megfelelő hasznosító vagy ártalmatlanító eljárás, berendezés, létesítmény saját maga teljesíti,vagy
b) az erre feljogosított és engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek történő átadással, a kezelés költségeinek megfizetésével teljesíti.
(7) Az az ingatlantulajdonos, akinek a Hgt. 3. § c) pontja, illetve a 21. § (1) bekezdése szerint települési szilárd hulladéka keletkezik, de az ingatlana egyidejűleg gazdálkodó szervezet cégnyilvántartásban bejegyzett székhelyéül, telephelyéül vagy fióktelepéül is szolgál, köteles a települési hulladékát a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott gazdasági tevékenysége során keletkezett fogyasztói és települési hulladéktól elkülönítetten gyűjteni és arra közszolgáltatást igénybe venni.
(8) Az ingatlanon a (7) bekezdésében foglaltak szerint keletkező települési hulladékra nézve a Hgt. 51. § (1) bekezdésében foglalt nyilvántartási és bejelentési kötelezettség a közszolgáltatott, míg az egyidejűleg a gazdasági tevékenység során keletkező fogyasztói és települési hulladékra vonatkozóan ezen kötelezettség a gazdálkodó szervezet terheli.
(9) Nem köteles a tulajdonos a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatást igénybe venni azokon az ingatlanokon, amelyeken hulladék nem keletkezik, és nem gyülemlik fel.
2. §
(1) Alapfogalmak:
a) települési szilárd hulladék: a háztartási hulladék (szemét) és az egyéb szilárd hulladék;
b) háztartási hulladék (szemét): a lakásokban, valamint a lakás, üdülés, pihenés céljára használt egyéb helyiségekben, valamint a lakás közös használatára szolgáló helyiségekben és területeken keletkezett szilárd hulladék, így pl.: a salak (beleértve a központi fűtésből keletkezett salakot is), a rongy, söpredék, hamu, korom, edény, eszköz, ablaküveg, papír, konyhai hulladék (ideértve a műanyag konzervdoboz, üveg), a kerti és gazdasági hulladék, falomb, nyesedék, valamint a lakásban folytatott vállalkozási tevékenység gyakorlása során keletkezett, összetételére nézve háztartási jellegű hulladék, ha a naponta keletkező mennyisége nem haladja meg a rendelet alkalmazása szempontjából szokásosnak minősülő mennyiséget, mely 15 liter,
c) nem háztartási szemét: az emberi ürülék, az állati hulla és trágya, a jég, a hó, a sár, az épület vagy egyes részének megrongálódásából, bontásából vagy javításából származó nagyobb mennyiségű anyag, továbbá tűz, vagy robbanásveszély, mérgező, ill. fertőző anyag, valamint a nem lakás céljára szolgáló épületekben (irodákban, intézményekben, üzemekben, üzletekben, stb.) és a hozzájuk tartozó területen, továbbá a vegyes (részben lakás, részben egyéb) célra szolgáló épületekben keletkezett hulladék, tekintet nélkül arra, hogy az a működési tevékenység gyakorlása során keletkezett-e vagy sem,
d) egyéb szilárd hulladék: a lakásban és az emberi tartózkodásra szolgáló más helyiségekben felhalmozódott szilárd hulladék (nagyobb mértékű berendezési tárgy, lom, bútor, ágybetét, háztartási berendezés és készülék stb., valamint az azokhoz tartozó területeken, illetőleg közterületeken keletkezett szilárd hulladék, szemét) az ipari tevékenység során keletkező, a b) pontot meghaladó mennyiségű hulladék, építési törmelék;
e) köztisztasági szolgáltatás: megbízás, ill. megrendelés alapján a köztér tisztán tartása, a települési szilárd hulladék kezelése;
f) tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterületek rendszeres tisztítása, hó- és síkosság-mentesítése, illetőleg pormentesítése.
g) kezelés: a települési szilárd hulladék összegyűjtése, átmeneti tárolása és a kijelölt lerakóhelyre való elszállítása.
II Fejezet
Az ingatlanok és közterületek tisztántartása
3 §
(1) A község területén lévő ingatlanok tisztántartásáról az ingatlanok tulajdonosai, tényleges használói kötelesek gondoskodni, továbbá kötelességük, hogy ingatlanukat megműveljék, rendben tartsák, gyomtól, gaztól megtisztítsák.
(2) Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, síkosság-mentesítéséről, a szilárd burkolatú utak tisztántartásáról, szeméttárolók kihelyezéséről, ürítéséről az önkormányzat gondoskodik.
(3) Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel rendelkező egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése, a szennyeződést okozó szerv, ill. személy feladata.
(4) Köztisztasági szempontból járdának minősül az a gyalogos közlekedésre rendelt kiépített és kiépítetlen útterület, amely az ingatlan telekhatáráról az úttest széléig (szegélyéig) terjed.
(5) Az ingatlan előtti járda tisztántartása az ingatlan tényleges használójának, ill. tulajdonosának kötelessége.
Intézmények, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt a tényleges használónak kell tisztántartani függetlenül attól, hogy a szemét üzleti tevékenységből származik-e.
Ez a kötelesség kiterjed a hó eltakarítással, a síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra is.
(6) A tényleges használó, ill. a tulajdonos kötelessége a járda mellett növő gaz kiirtása, a járdára kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyesése.
(7) Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát a szükségeshez képest naponként többször fel kell hinteni.
A felhintésre bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot (homok, hamu, fűrészpor, kőporliszt) kell használni.
E célra tüzelés után visszamaradt, darabos, sérülést okozó anyagot használni nem szabad. A szóróanyag beszerzéséről a tisztántartásra kötelezettnek kell gondoskodni.
(8) A járda és a közút síkosság-mentesítését a tisztántartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy abból ne származzon baleset.
4.§
(1) A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák folyókák, átereszek tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása – az ingatlan előtti szakaszra terjedően – az ingatlan tényleges használójának, ill. tulajdonosának kötelessége.
(2) Járműbehajtók átereszeinek építése, jó karban és tisztántartása minden esetben az ingatlan használójának, ill. tulajdonosának kötelessége.
(3) Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területen történő elhelyezéséről, illetőleg kiépített csapadékcsatorna esetén az abba történő bevezetéséről – az ingatlan tulajdonosa gondoskodik.
(4) A csapadékelvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres, stb.) vizet bevezetni tilos! Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot,papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot) a csapadékvíz-elvezető árokba szórni, beleönteni, beleseperni, vagy bevezetni tilos!
(5) Tilos kommunális és technológiai szennyvizet, trágyalét és egyéb környezetszennyező anyagot közterületre, csapadékvíz-csatornába, élő vízfolyásokba, patakokba engedni, valamint talajon elszikkasztani. Szippantott szennyvizet a Környezetvédelmi Hatóság engedélye nélkül csak a kijelölt szennyvíztelepen lehet elhelyezni.
5. §
(1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.
(2) Beruházása esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról.
(3) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontása anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.
(4) Közterületen építési, bontási anyagot a polgármester által kiadott közterület használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni. Magánterületen engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen.
(5) Közterületen bárminemű burkolat (úttest, járda, stb.) felbontása csak a jegyző, az országos közúthálózatba tartózó utak tekintetében a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges.
(6) Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, ill. hulladék anyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munkabefejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szerveknek vagy személyeknek el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, illetőleg meg kell tisztítani.
(7) Tilos közútra, útpadkára salakot, építési törmeléket, ill. szemetet szállítani és helyezni! Közterületre kihordott szemetet vagy építési törmeléket ingatlan tulajdonosa köteles felszólításra 24 órán belül saját költségén összetakarítani, ill. elszállítani.
6. §
(1) Közterületen szennyező anyagot (szemetet, rongyot, egyéb hulladékot) csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyeződnék, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani és további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.
(2) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, a köz- vagy magánterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt a fel- vagy lerakás elvégzése után nyomban meg kell tisztítani.
7.§
(1) A község közterületén tilos járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz. Lakóházhoz tartozó udvarban ilyen munkákat úgy kell végezni, hogy a szennyeződés közterületre ne kerüljön.
(2) A gondozott zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani tilos!
8. §
(1) Közterületen hirdetményt, plakátot csak az e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni. Tilos építményeket, kerítéseket, élőfákat bármilyen felirattal megrongálni. A közszemérmet és közízlést sértő feliratokat a tulajdonos 24 órán belül köteles saját költségén eltávolítani.
(2) Épületen (kapun, ablakon, stb.) egyéb létesítményben levő, idejét múlt hirdetményt az elhelyező köteles eltávolítani, legkésőbb a felhívás kézhezvételétől számított 3 napon belül, köteles továbbá az így keletkezett hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról is gondoskodni.
9. §
(1) A közterületek, a sportolás céljára szolgáló területek, valamint a kiránduló- és táborozóhelyek beszennyezése tilos! A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése érdekében az említett területen szemetet, hulladékot (üveg, papír, stb.), szennyező vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni vagy eldobni tilos.
(2) Szemetet, hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és felállított szeméttartóba lehet elhelyezni.
(3) Aki közterületet, kiránduló-helyeket, valamint az itt elhelyezett felszerelési, berendezési tárgyakat beszennyezi, köteles annak megtisztításáról azonnal gondoskodni.
(4) Állati hullát, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezi, az egészségét veszélyezteti, vagy élősdiek részére táptalajt nyújthat, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni, vagy elhagyni nem szabad. Köz- vagy magánterületet fekáliával (emberi ürülékkel) szennyezni tilos!
(5) Az állattartással kapcsolatos köztisztasági feladatokról külön rendelet rendelkezik.
(6) Elhullott állat tetemét a tulajdonos köteles haladéktalanul a dögtemetőbe szállítani. Közúton történt állat elhullását – ha annak tulajdonosa ismeretlen – a polgármesteri hivatalnál azonnal be kell jelenteni.
10. §
(1) Vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépek, járművek tárolása közterületen tilos!
(2) Alkalmi jelleggel igénybe vett közterület és az azt körülvevő 10 méteres területsáv tisztántartása az alkalmi használó kötelessége. Az árusításból keletkező hulladék gyűjtésére zárható edényt kell kihelyezni és azt saját költségén elszállítani.
11. §
(1) Az épület tulajdonosa gondoskodik arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára ne csorogjon.
(2) A település területén levő élő vízfolyásokba, belvízelvezető árkokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezetni, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos!
12. §
(1) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjármű forgalmat nem akadályozza.
(2) Tilos az összerakott hó elhelyezése:
a) a gyalogos közlekedési útvonalon,
b) az útkereszteződésben,
c) az úttorkolatban,
d) a kapubejárat elé, annak szélességében.
e) a tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél, a jármű megállóhelye és a járda között,
f) a közüzemi, szolgáltatási, felszerelési tárgyon és annak közérdekű létesítményein.
(3) A járdáról a havat, ha szükséges, naponta többször is hóesés után azonnal el kell takarítani.
III. Fejezet
A települési szilárd hulladék kezelése, a köztisztasági szolgáltatás
13.§
(1) A háztartási és egyéb szemét tárolása, kezelése a sátoraljaújhelyi szemétlerakó telepen történik.
(2) A háztartási és egyéb szemetet csak a kijelölt szeméttelepen szabad elhelyezni.
14.§
(1) Az önkormányzat közigazgatási területén a települési szilárd hulladék összegyűjtése, elszállítása és ártalommentes elhelyezése az önkormányzat által szervezett – MN KÖZTI Magyar – Német Köztisztasági és Szolgáltató Kft. (Sátoraljaújhely, Rákóczi u. 3.) _ köztisztasági közszolgáltatás útján történik. Az összegyűjtött szilárd hulladék jogszabályok szerinti szakszerű közszolgáltatás útján történik. Az összegyűjtött hulladék jogszabályok szerinti szakszerű elhelyezése a szolgáltató kötelezettsége.
(2) A szolgáltató a háztartási hulladék elszállítását az önkormányzattal kötött megállapodás szerinti gyakorisággal – kéthetente, mint páratlan hét pénteki napján – zártrendszerű kukásautóval végzi.
(3) Lomtalanításra évi egy alkalommal kerül sor a polgármesteri hivatal és a szolgáltatást végző szerv között egyeztetett időpontban, amelyről a lakosságot előzetesen tájékoztatni kell.
(4) A szolgáltató és az ingatlan használója, ill. tulajdonosa között a közszolgáltatási szerződés ráutaló magatartással (a szolgáltatás igénybevételével) jön létre. A szolgáltató az ingatlan tulajdonosával szemben a teljesítést csak jogszabályban ill. a jelen rendeletben meghatározott esetekben szüneteltetheti, illetőleg korlátozhatja. A szolgáltató a rendszeres szemétszállításba bevont valamennyi ingatlantulajdonos tekintetében rendszeren köteles teljesíteni.
(5) Ha a teljesítés a szolgáltató hibájából marad el, köteles a szemetet a következő munkanapon elszállítani.
15.§
(1) Az ingatan használója, ill. tulajdonosa a hulladékot köteles hulladékgyűjtő edényben, vagy megfelelő teherbírású műanyag zsákban az ingatlan előtt elhelyezni, oly módon, hogy az elszállítható legyen.
(2) Minden szállítás alkalmával maximálisan 1 db 110 literes szabványméretű kukának megfelelő fedhető gyűjtőedény és 2 db műanyag zsák helyezhető el az ingatlan előtt. A gyűjtőedények, ill. műanyag zsákok ürítése a szolgáltatást végző feladata.
(3) A keletkező szemét mennyiségének megfelelő számú fedhető szemétgyűjtőedény beszerzése az Önkormányzat feladata, pótlása, javítása, tisztántartása, fertőtlenítése a tulajdonos, ill. használó kötelessége.
(4) Szemetet felhalmozni nem szabad, azt a megadott szemétszállítási napon elszállítás céljából a szolgáltatást végző szerv rendelkezésére kell bocsátani.
(5) A szemétgyűjtő edénybe nem szabad mérgező, robbanó, folyékony vagy egyéb olyan anyagokat elhelyezni, amely veszélyezteti a szolgáltatást végző dolgozók testi épségét és egészségét vagy a szállító járműben rongálódást okozhat.
(6) Ha a szolgáltatást végző szerv dolgozója azt észleli, hogy a gyűjtőedénybe vagy a műanyag zsákba olyan tárgyakat helyeztek el, amely nem minősül szállítható szemétnek, annak szállítását megtagadhatja.
(7) A szolgáltatást végző dolgozóknak a gyűjtőedény megrongálása nélkül kell a szemétszállítással kapcsolatos feladatokat ellátni.
16. §
(1) Az Önkormányzat a szemétszállítást, mint közszolgáltatást biztosítja.
17. §
(1) Az egyéb – nem háztartási szemét – összegyűjtéséről és saját költségén történő elszállításról annak kell gondoskodni, akinél az keletkezett.
(2) A szolgáltatási szerződésben meghatározott jogi személyekkel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel az egyéb – nem háztartási – szemét elszállítására a szolgáltatást végző szerv külön megállapodást köthet. Aki a szolgáltatást végzővel szerződést nem köt, arra az önkormányzattal kötött megállapodás az irányadó.
(3) Az egyéb – nem háztartási – szemét gyűjtésére szolgáló tartályok beszerzése, javítása, pótlása, elhelyezése, tisztántartási és fertőtlenítése azt terheli, akinél a szemét keletkezik.
(4) A vegyes (részben lakás, részben egyéb) célra szolgáló épületekben keletkezett egyéb – nem háztartási – szemét gyűjtésére szolgáló gyűjtőedényeket, műanyag zsákokat általában a tulajdonos, használó által biztosított helyen, a háztartási szemétgyűjtő tartályokkal együtt kell elhelyezni.
(5) Akinél rothadó vagy bűzös szemét, hulladék keletkezik, annak elszállításáról és megsemmisítéséről haladéktalanul gondoskodni kell.
IV. Fejezet
Az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetése
18. §
(1) 1 Avart és kerti hulladékot csak jól kialakított tűzrakó helyen és telken szabad égetni úgy, hogy az, az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa, és az égetés hősugárzása kárt ne okozzon. Az égetést minden héten szerdán 10.00-15.00 óra között, szombaton 15.00-20.00 óra között lehet elvégezni.
(2) Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, ill. ipari eredetű hulladékot (PVC, veszélyes hulladék).
(3) A szabadban tűzet gyújtani, tüzelőberendezést őrizetlenül csak úgy lehet, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszély ne jelentsen.
(4) A szabadban a tűzet és üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, s veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani.
(5) A tüzelés, a tüzelőberendezés használatának színhelyén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétbe helyezni, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.
(6) A kerti hulladék elszállítására a szervezett és meghirdetésre kerülő lomtalanítási akció is igénybe vehető.
(7) A hatóságilag elrendelt általános tűzrakási tilalom alól a rendelet nem ad felmentést.
19.§
A községgazdálkodási körbe tartozó parkfenntartási feladat magában foglalja a község területén lévő parkok, játszóterek, sorfák, sövények gondozását.
V. Fejezet
A köztisztasági rendelkezések betartásának ellenőrzése
20.§
(1) A külön jogszabályban meghatározott köztisztasági szabálysértésen túl szabálysértést követ el és 30.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki
a) az általa használt, ill. tulajdonát képező ingatlant nem műveli meg, nem tartja rendben, gyomtól, gaztól, nem tisztítja meg,
b) aki közterületen, vagy nem szemétlerakásra kijelölt helyen szemetet rak le, valamint oda mérgező, robbanó, sugárzó, fertőzést keltő anyagot helyez el,
c) szemetet felhalmoz,
d) a szemétgyűjtő edénybe mérgező, robbanó, folyékony vagy a szolgáltatást végző dolgozó testi épségét, egészségét vagy gépjárművet veszélyeztető anyagot helyez el,
e) a szemétgyűjtőedény és környékének tisztántartásáról (takarításáról, fertőtlenítéséről) nem gondoskodik,
f) az ingatlan és az ingatlan előtti járda tisztántartásáról (hó eltakarításáról, síkosság mentesítéséről) nem gondoskodik,
g) az ingatlan előtti árkot, folyókát, csatornanyílást, átereszt nem tisztítja, vagy a csapadékvíz zavartalan lefolyását nem biztosítja,
h) a beépített, ill. beépítetlen belterületi ingatlan előtti járdán, ill. mellette nőtt gazt nem írtja, a kinyúló ágak és bokrok nyeséséről nem gondoskodik,
i) az ingatlanán keletkezett csapadékvizet nem a saját területén helyezi el, ill. azt bejelentés nélkül a kiépített csapadékcsatornába vezeti,
j) a járdáról letakarított havat a gyalogos, ill. járműközlekedést akadályozó módon rakja le. Havat útkereszteződésben, úttorkolatban, kapubejárat elé, tömegközlekedéshez szolgáló jármű megállóhelyénél, a közüzemi szolgáltatási, felszerelési tárgyra, közérdekű létesítményre, ill. parkosított területre rakja,
k) gépkocsit tiltott helyen és módon mos,
l) szennyvizet, eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot a csapadékvíz lefolyó utcai aknába, illetőleg a csapadékelvezető árokba vezet, önt
m) közkifolyót nem háztartási vízszükséglet kielégítése céljára engedély, ill. hozzájárulás nélkül igénybe vesz,
o) az idejét múlt hirdetményt, plakátot nem távolítja el,
p) építményeket, kerítéseket, élőfát bármilyen felirattal megrongál,
q) közterületen és kirándulóhelyen elhelyezett és általa beszennyezett felszerelési és berendezési tárgyakat nem tisztítja meg,
r) a gondozott zöldterületre járművel ráhajt vagy azon parkol,
s) közútra, útpadkára salakot vagy építési törmeléket engedély nélkül szállít vagy elhelyez,
t) vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépet, gépjárművet közterületen tárol,
u) alkalmi jelleggel igénybe vett közterületen és környékén keletkezett hulladékot nem gyűjti össze, és elszállításáról nem gondoskodik,
v) településen lévő tavakba, holtágakba élővízfolyásokba, belvízvezető árokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezet, partjait szemét, vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezi,
a rothadó bűzös szemét, hulladék elszállításáról, megsemmisítéséről haladéktalanul nem gondoskodik,
w) avar és kerti hulladékok nyílt terén történő égetését nem a rendeletben foglaltak szerint végzi:
szabálysértést követ el.
VI. Fejezet
Záró rendelkezések
21. §
(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg a 4/2002. (III. 19) sz. Ökt rendeletet hatályon kívül helyezi.
(2) A rendelet kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik.
Vílyvitány, 2003. június 25.
Hörcsik József Dr. Szakály László
Polgármester Körjegyző
1 Módosította a 8/2017. (V.26.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017. május 31. napjától.