Vilyvitány község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a.) pontjában, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban Szt.) 132. § (4) bekezdésben biztosított felhatalmazás alapján. az önkormányzat által pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja:

1. F E J E Z E T

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.A rendelet célja

1. §.

E rendelet célja, hogy megállapítsa a magasabb rendű jogszabályok figyelembevételével az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő, a szociális rászorultságtól függő, pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

                                                                   2. A rendelet alkalmazási köre

                                                                                      2.§.

A rendelet hatálya kiterjed Vilyvitány közigazgatási területén élő

a.) lakóhellyel és tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra,

      b.) bevándoroltakra és letelepedettekre,

      c.) hontalanokra

    d.) továbbá az Szt. 7 § (1) bekezdésében meghatározott önkormányzati segély, étkezés, szállás tekintetében a         fentiekben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

II.FEJEZET

ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

3.§

(1) Az e rendeletben foglalt ellátási formákra a kérelmet szóban vagy írásban, a szükséges mellékletek csatolásával - a képviselő-testületnek címezve - Mikóházai Közös Önkormányzati Hivatal (3989 Mikóháza Szabadság u. 10.) címre kell benyújtani illetve postai úton megküldeni.

(2) E rendeletben szabályozott pénzbeli ellátások iránti kérelmet az Szt- ben és a végrehajtási rendeletben, valamint e helyi rendeletben 1. sz. mellékletében meghatározott formanyomtatványon kell előterjeszteni. A szóban előterjesztett kérelemről jegyzőkönyvet kell felvenni.

(3) A rászoruló életét, testi épségét veszélyeztető élethelyzet esetén a kérelem hatáskörre és illetékességre tekintet nélkül benyújtható.

(4) Minden szociális ellátás iránti kérelemhez csatolni kell a saját és a vele közös háztartásban élő személyek jövedelméről szóló igazolásokat, továbbá a kérelmező és a vele közös háztartásban élő vagyonnyilatkozatát, amennyiben azt az Szt. előírja.

(5) A szociális ügyintéző a döntés előkészítése során a támogatást igénylő szociális helyzetéről tájékozódik. Ennek keretében becsatoltatja:

            a.)   az igénylő és családja rendszeres jövedelméről szóló igazolásoka

b.)   egyéb jövedelmi viszonyaira vonatkozó igazolásokat, különös a keresőképtelenség    alátámasztásáról    szóló orvosi kórházi igazolást, terhes gondozásról szóló igazolás

c.)             elemi kár esetén a helyreállítás költségeiről készített kimutatás

d.)            temetési költségek finanszírozása érdekében nyújtható önkormányzati segély esetén a halotti anyakönyvi kivonatot,

f.)             továbbá a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendeletben jelölt szükséges bizonyítékokat,

                       g.)             környezettanulmányt készíthet az igénylőnél.

(6) A jövedelem igazolása az Szt. 10. §-ban foglaltaknak megfelelően történik.

(7) A kérelmező és a vele közös háztartásban élő személyek jövedelméről szóló igazolások formái:

       a.)   nyugdíjszerű ellátás esetében: nyugdíjszelvény, utalás esetén a pénzintézet eredeti    folyószámla értesítője

       b.) munkáltató által kiállított, a kérelem benyújtását megelőző havi jövedelemre vonatkozó igazolást,

       c.)  GYES, GYED, illetve családi pótlék esetében kézbesítési szelvény, utalás esetén a pénzintézet eredeti folyószámla értesítője vagy a Magyar Államkincstár által kiadott eredeti igazolás

                d.)    Vállalkozó, őstermelő esetében: az Szt. 10. § 2. bekezdés b) pontja szerinti igazolást

                      e.)    Munkanélküli ellátás esetén az azt megállapító határozat

                       f.)    alkalmi munkavállalás esetén kérelmező nyilatkozata.

(8) A jogosultság megállapításához szükséges, a (6)-(7) bekezdés szerinti adatok igazolására az ellátást igénylő személy csak akkor köteles, ha a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.)
36. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás nem szerezhető be.

(9) A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.

(10) Ha az ellátást megállapító szerv az Szt. 10. §-ának (1) bekezdésében foglalt jogkörében a jövedelmet vélelmezi, akkor az egy főre jutó együttes havi fenntartási költség számításánál csak a saját jövedelemmel rendelkező személyek – ide nem értve az Szt. 4 (1) bekezdése d.) pontjának, db.)-dc.) alpontjában meghatározott, a 18. életévet betöltött vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket, továbbá fogyatékos gyermeket – lehet figyelembe venni.

(11) A havi vélelmezett jövedelem nem haladhatja meg a család által lakott lakás és a tulajdonában álló vagyontárgyak egy főre jutó együttes havi fenntartási költségének háromszorosát.

(12) A (10) bekezdés szerinti fenntartási költségnek minősülnek a közüzemi díjak, a lakbér, a közös költség, a telefondíj, a kötelező és önkéntes biztosítási díjai, az adó- és adójellegű befizetések, valamint a hiteltörlesztés.

4. §

     (1) Ha az ellátást megállapító szerv a 63/2006.(III.27.) Kormányrendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 1. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatban foglaltakat vitatja, a Korm. rendelet 5.§- a alapján jogosult a vagyoni helyzet vizsgálatára.

     (2) E rendelet alkalmazása során megállapított pénzbeli ellátások esetében az ellátott köteles együttműködni a felülvizsgálat során az önkormányzattal, ennek keretében a kérelmező az előírt határidőig személyes megjelenésre, a kért nyomtatványok és igazolások benyújtására köteles.

     (3) Amennyiben a kérelmező a kérelmet illetve annak mellékleteit a hiánypótlásra történő felszólítás ellenére sem egészíti ki, illetve nem csatolja az eljárást meg kell szüntetni.

(4) Szociális ellátásra jogosult az, akinek az ellátása más módon nem biztosítható és a jogszabályi feltételeknek megfelel.

(5) Az ellátásra jogosultság feltételeit érintő lényeges ténynek, körülménynek minősül:

a) jövedelem az Szt. 4. § a) pontjában meghatározottak szerint, amiből a kérelmezőnek akár rendszeres, akár időszakonkénti bevétele van,

b) lakcím, tartózkodási hely,

c) gyermekek száma, elhelyezésének megváltozása,

d) jelentősebb vagyontárgyak, ingó-ingatlan vagyon változása,

e) életközösség fennállása, megszűnése.

(6) Amennyiben a kérelmező és családtagjai jövedelme alkalmi munkából származik, annak összegét saját nyilatkozattal kell igazolni.

III. F E J E Z ET

SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK

 Az ellátások formái

5. §

Szociális ellátási formák a következők: 

a) aktív korúak ellátása, rendszeres szociális segély,

b) önkormányzati segély, azon belül

                  ba) átmeneti krízishelyzet,

                  bb) temetési költségek enyhítésére,

                  bc) elemi kár miatt bekövetkező krízishelyzet,

                  bd) gyermekek ellátásához kapcsolódó krízishelyzet,

Aktív korúak ellátása, rendszeres szociális segély

6. §

(1) Az aktív korúak ellátása és az Szt. 37. § (1) bekezdés b)-d) pontja szerinti esetben a rendszeres szociális segély megállapításának feltétele, hogy az önkormányzat döntése alapján kijelölt, Pálházai Körzeti Alapszolgáltatási Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgáltatóval (3994 Pálháza Dózsa Gy. u. 43.) mint az önkormányzat családsegítő feladatokat ellátó intézményével együttműködési kötelezettségét vállalja.

(2) Az együttműködés keretében

a) az önkormányzat családsegítő feladatokat ellátó intézményével nyilvántartásba veteti magát,

b) a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel,

c) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat, mely - az együttműködő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva - kiterjedhet

c.a.) az egyéni képességeket fejlesztő foglalkozáson,

c.b.) munkatanácsadáson, munkába állást elősegítő,

c.d.) élethelyzet javító, problémamegoldó programokon,

c.e.) önsegítő csoportfoglalkozáson,

c.f.) életvitelt, életmódot formáló egyéni foglalkozáson,

c.g.) életvezetési tanácsadáson,

c.h.) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő, különösen az általános iskolai végzettség, az első szakképesítés megszerzésére irányuló oktatásban, képzésben történő részvételre,

d) az együttműködésre kijelölt szervvel 3 havi rendszerességgel kapcsolatot tart, a (6) bekezdés d) pontjában meghatározott formában.

(3) Az együttműködési kötelezettség megszegése esetén az önkormányzat családsegítő feladatokat ellátó intézményének munkatársa - amennyiben az aktív korúak ellátására jogosult személy nem tartja be az együttműködés eljárási szabályait, a szolgálatnál nem jelenik meg az előírt határidőre, nem teljesíti a beilleszkedést elősegítő programban foglaltakat - 3 napon belül megkeresi a jogosultat és megvizsgálja a mulasztás okát.

(4) Az aktív korúak ellátására jogosult személy amennyiben önhibáján kívül nem tesz eleget kötelezettségének, az akadályoztatás megszűnését követő 8 napon belül azt igazolni köteles és az akadály elhárulását követően köteles megkezdeni, illetve folytatni az együttműködést.

(5) Amennyiben az aktív korúak ellátására jogosult személy önhibájából nem tesz eleget kötelezettségének, 5 munkanapon belül az önkormányzat családsegítő feladatokat ellátó intézménye jelzi a jogosultságot megállapító szervnek az együttműködés létrejöttének elmaradását, illetve megszegését.

(6) Az aktív korúak ellátására jogosult személy az ellátás folyósításának időtartama alatt,  jelen rendelet 6. § (2) bekezdésében foglaltak szerint együttműködni köteles, azaz

a) a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül megjelenik az együttműködésre kijelölt szervnél,

b) a megjelenést követő 60 napon belül írásban megállapodást köt a beilleszkedését segítő programról,

c) az együttműködési megállapodásban foglaltakat betartja,

d) legalább havonta egyszer felkeresi az együttműködésre kijelölt szervet.

(7) Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a rendszeres szociális segélyre jogosult személynek, aki a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködésre kijelölt szervvel fennálló együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan 2 éven belül ismételten megszegi.

Aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltételei

7.  §

(1) Az  aktív korúak ellátását kérelmező személy, aki az aktív korúak ellátására válik jogosulttá, az Szt. 33 §-ában foglaltakon felül a jogosultság egyéb feltételeként köteles házának, kertjének rendben tartására az alábbiak szerint:

a)      az általa lakott ingatlan udvarán valamint a lakásban egy-egy db. szeméttároló edény elhelyezése és rendeltetésszerű használata

b)     a lakáshoz tartozó udvar, kert rendben tartása, különös tekintettel az  esetlegesen ott található  szemét és lom eltávolítására,

c)      az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerű használata, művelése,

d)     az ingatlan előtti járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, legfeljebb az épület 10 méteres körzetén belüli területének a gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése, 

e)      a lakás rendeltetésszerű használata az alábbiak szerint:

ea)   a lakás folyamatos tisztán tartása, takarítása,

eb)   vizes helyiség és illemhely rendeltetésszerű használata, rendszeres takarítása, fertőtlenítése,

f)       az ingatlan valamint a hozzá tartozó kert, udvar rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése,

g)      állattartásra vonatkozó  szabályok betartása.

(2) A kérelmező köteles az (1) bekezdésben felsorolt állapotot a jogosultság megállapítását követően is fenntartani.   

(3) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésére – amennyiben a környezettanulmány során tapasztaltak alapján ez nem biztosított, - a jegyző 5 napos határidő kitűzésével felszólítja a kérelmezőt a hiányosságok pótlására a konkrét tevékenységek megjelölésével.   

(4) A Szt. 34 § (2) valamint 36 § (2) bekezdésében foglaltakon túl meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak az aktív korúak ellátására jogosult személynek, aki ezen rendelet 7. §. (1)-(3) bekezdéseiben foglalt kötelezettségét nem teljesíti, vagy nem gondoskodik annak fenntartásáról.

(5) A jogosultság feltételeként e rendelet 7. §-ában foglalt szabályok betartását az önkormányzat ellenőrzi.

 Önkormányzati segély

8. §.

(1) Az önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati segélyben részesítheti azokat a személyeket, akik létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerültek, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyeket az e rendeletben meghatározottak szerint.

(2) Önkormányzati  segély különösen az alábbiakra való tekintettel állapítható meg:

a.) betegség;

b.) haláleset;

c.) elemi kár bekövetkezése;

d.) egyedülálló, ellátatlan személy;

e.) válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása;

f.) a gyermek fogadásának előkészítése;

g.) nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának elősegítése;

h.) gyermek családba való visszakerülésének elősegítése;

i.) iskoláztatás biztosítása;

j.) gyermek hátrányos helyzete,

k.) egyéb, rendkívüli ok bekövetkezése esetén.

(3) A segély célzott felhasználásához igényelhető a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat segítsége is.

(4) Kivételes méltánylást érdemlő esetben (pl. elemi kár, baleset, vis maior esemény, stb.) a polgármester is megállapíthat a képviselő-testületnek való utólagos beszámolási kötelezettséggel.

(5) Az önkormányzati segélyt a rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A formanyomtatvány a Mikóházai Közös Önkormányzati Hivatalban beszerezhető.  

(6) A kérelemnek tartalmaznia kell, hogy

a.) milyen konkrét élethelyzet következtében vált szükségessé a kérelem benyújtása,

b.) a kérelmező mire kívánja fordítani a segély összegét.

Önkormányzati segélyformák, hatáskör

9. §.

Képviselő-testület hatásköre:

1. Átmeneti krízishelyzet

2. Temetési költségek enyhítésére támogatás

3. Elemi kár miatt bekövetkező krízishelyzet

 4. Gyermekek ellátásához kapcsolódó krízishelyzetben nyújtható támogatások

 Átmeneti krízishelyzet

10. §

     (1) Átmeneti krízishelyzet esetén nyújtható önkormányzati segély formái:

a) pénzbeli juttatás,

b) természetbeni juttatás ,

c) gyógyszertámogatás.

(2) Átmeneti krízishelyzet esetén önkormányzati segély annak a családnak állapítható meg, ahol a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az  öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át és a kérelmező/család vagyonnal nem rendelkezik.

(3) A vagyon meghatározásánál az Szt. 4. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(4) Átmeneti krízishelyzetre tekintettel pénzbeli segély, természetbeni juttatás alkalmanként egy családból csak egy személy részére adható, értéke 3.000-10.000.- Ft-ig terjedhet, összességében az évi 30.000 forintot nem haladhatja meg.

(5) Átmeneti krízishelyzet esetén gyógyszertámogatás állapítható meg- a (2)-(4) bekezdésben foglalt feltételek szerint.  

      (6) Az önkormányzati segély természetbeni juttatásként is adható.

      (7) A természetben nyújtott önkormányzati segély Erzsébet-utalvány, élelmiszer, tüzelősegély, tankönyv- és tanszervásárlás támogatás formájában, valamint a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetéséhez, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás formájában is adható.

Temetési költségek enyhítésére önkormányzati segély

10. §

(1)Temetési költségek enyhítésére önkormányzati segély jogcímen támogatás annak a vilyvitányi lakóhellyel rendelkező hozzátartozónak, kérelmezőnek állapítható meg, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott és akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetében a 300 %-át.

(2) A képviselő-testület a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségét 150 000 Ft-an állapítja meg.

(3) A temetési költségek enyhítésére nyújtott önkormányzati segély összege 15 000 Ft.

(4) A képviselő-testület a (3) bekezdésben meghatározott önkormányzati segélynél magasabb összegű segélyt állapíthat meg a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodó hozzátartozónak, kérelmezőnek, ha a kérelem az (1) bekezdésben meghatározott jogosultsági feltételnek megfelel és a temetési költségek viselése a kérelmező saját illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben a temetési költségek enyhítésére 80 000 Ft a megállapítható önkormányzati segély.

(6) Nem állapítható meg a temetési költségek enyhítésére önkormányzati segély annak, aki a hadigondozásról szóló 1994.évi XLV. tv. alapján temetési hozzájárulásban részesül.

(7) A temetési költségekről a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen lakó közeli hozzátartozó nevére, a temetési szolgáltatást végző szerv által kiállított számla eredeti példányát a kérelemhez mellékelni kell.

(8) Ha a temetési költségek enyhítésére önkormányzati segély megállapítását nem a haláleset helye szerinti illetékes települési önkormányzattól kérik, a kérelem elbírálásához szükséges az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonata is.

(9) A megállapított temetési segély összegét vagy a kérelem elutasításának tényét az arról szóló határozat számával együtt a temetési számlára rá kell vezetni és a számlát a kérelmező részére vissza kell adni.

(10) Ha a kérelmező szociális körülményei indokolttá teszik, a temetési költségek enyhítésére nyújtott önkormányzati segély a temetés költségeinek kifizetésére előre is adható. Ilyen esetben a határozatban meg kell jelölni azt a határidőt, ameddig a kérelmező köteles a temetést igazoló számlát bemutatni. 

Elemi kár miatt bekövetkező krízishelyzet

11. §

(1) A körülmények figyelembevételével elemi kár esetén önkormányzati segély adható a család részére egy évben legfeljebb egy alkalommal, amennyiben a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %- át.

(2) Az elemi kár miatt bekövetkező krízishelyzetre adott segély összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének négyszeresét.

Gyermekek ellátáshoz kapcsolódó krízishelyzetben
nyújtható támogatások

12. §

     (1) Gyermekek ellátásához kapcsolódó krízishelyzet esetén nyújtható önkormányzati segély formái:

a) pénzbeli támogatás,

b) beiskolázási támogatás,

c) étkezési térítési díj támogatás.

(2) A gyermekek ellátásához kapcsolódó krízishelyzet állapítható meg meghatározott esetekben

a) a gyermeket ellátó hozzátartozónak, vagy

b) a gyermeket ténylegesen nevelő személynek,

ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd.

13. §

(1) A gyermekek ellátásához kapcsolódó krízishelyzet esetén nyújtható önkormányzati segély feltétele, hogy a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladhatja meg az öregségi  nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át és a gyermeket gondozó család vagyonnal nem rendelkezik.

(2) Pénzbeli támogatás jogosultja a gyermek.

(3) Támogatás mértéke gyermekenként és alkalmanként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10-200 %-ig terjedhet. Akkor indokolt a megállapítása, ha a gyermek iskoláztatása, tankönyvvel ellátása, ruházkodása, étkezése, más módon nem biztosítható.

IV.F E J E Z E T

Záró rendelkezések

14. §

 (1) Ez a rendelet 2014. január 01. napján lép hatályba.

 (2) Hatályát veszti a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 6/2007.(IV.11.) önkormányzati rendelet, valamint a módosításairól szóló 4/2008. (IV.16.), 4/2009.(II.12.), 5/2009.(IV.02.), 9/2009.(VIII.28.), 22/2009.(XII. 17.), 5/2010.(VI.08.), 12/2010.(XII. 22.), 4/2011. (IV.13.), 9/2011.(VIII.30.), 4/2012.(II. 08.), 5/2012. (IV.02.), 5/2013.(IV.22.) önkormányzati rendelet.

 (3) E rendelet az Európai Unió joganyagával ellentétes rendelkezést nem tartalmaz.

Kmf.

Hörcsik József                                                                              dr. Kárpát Györgyné

polgármester                                                                                             jegyző