Alsódobsza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2001. (IV. 27.) önkormányzati rendelete
Alsódobsza Önkormányzat tulajdonában lévő önkormányzati lakások bérletéről, a lakbérek mértékéről, valamint a lakások elidegenítéséről
Hatályos: 2001. 04. 27- 2001. 10. 11Alsódobsza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2001. (IV. 27.) önkormányzati rendelete
Alsódobsza Önkormányzat tulajdonában lévő önkormányzati lakások bérletéről, a lakbérek mértékéről, valamint a lakások elidegenítéséről
A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló, többször módosított 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Törvény) felhatalmazása alapján, a Alsódobsza Önkormányzat a tulajdonában lévő önkormányzati lakások bérletére, a lakbérek mértékére, valamint a lakások elidegenítésére vonatkozóan a következő rendeletet alkotja.
A rendelet célja
1. § A rendelet célja, hogy a Törvény szabályaival összhangban - a polgári jog alapelveit szem előtt tartva - megteremtse az Önkormányzat tulajdonában és rendelkezésében lévő lakásokkal való eredményesebb gazdálkodás feltételeit.
A rendelet hatálya
2. § (1) A rendelet I. fejezetének hatálya Alsódobsza Önkormányzat tulajdonában álló minden önkormányzati lakásra (továbbiakban: önkormányzati lakás) kiterjed.
Az önkormányzati lakások bérbeadásának általános feltételei
3. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzati lakásokra vonatkozó bérbeadói jogok és kötelezettségek gyakorlásával az e rendeletben szabályozott kivételekkel a polgármestert bízza meg.
(2) Ahol a Törvény a felek megállapodására utal, ott a megállapodás tartalmát bérbeadói részről a polgármester határozza meg.
(3) Önkormányzati lakás csak lakás céljára adható bérbe.
(4) Önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag másik lakás bérleti jogára vagy másik lakás tulajdonjogára cserélhető.
(5) Egy háztartásban életvitelszerűen együtt lakó személyek csak egy önkormányzati lakást bérelhetnek.
Az önkormányzati lakások bérbeadásának jogcímei
4. § Az önkormányzati lakásokat
c) lakáspályázat elnyerésének jogcímén,
d) lakáscsere jogcímén,
e) bérleti jogviszony folytatása jogcímén,
Önkormányzati lakások bérbeadása pályázati eljárással
5. § Önkormányzati lakások szociális helyzet alapján vagy nem szociális jelleggel történő, valamint a költségalapon meghatározott lakbérű lakások bérbeadására pályázatot kell kiírni.
A pályázati eljárás szabályai
6. § (1) Az önkormányzati lakások bérbeadására vonatkozó pályázat feltételeit a Képviselő-testület határozza meg.
(2) A meghatározott feltételek szerinti pályázatot a bérbeadó írja ki. A pályázat meghirdetésénél biztosítani kell a nyilvánosságot, ennek érdekében a pályázatot ki kell függeszteni a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodájában.
(3) Pályázni az jogosult, aki a kiírt pályázati feltételeknek megfelel.
(4) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:
a) a bérbeadás jogcímét és az e rendeletben, valamint a Képviselő-testület által meghatározott pályázati feltételeket,
b) a meghirdetett önkormányzati lakás műszaki állapotát és egyéb jellemzőit (szobaszám, alapterület, komfortfokozat),
c) a lakbér összegét,
d) az önkormányzati lakás megtekintésének lehetőségére vonatkozó tájékoztatást,
e) a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításának feltételével meghirdetett önkormányzati lakás esetén az elvégzendő munkák megjelölését és költségeit,
f) a pályázat benyújtásának és elbírálásának határidejét,
g) az egyéb pályázati feltételeket.
(5) A pályázatot írásban kell benyújtani. A pályázatnak tartalmaznia kell:
a) az e rendelet vonatkozó mellékleteiben szereplő személyes adatokat és személyi körülményeket, valamint
b) a pályázó nyilatkozatát, hogy a kiírt pályázati feltételeket elfogadja.
(6) A bérlő személyéről a polgármester dönt.
7. § (1) Önkormányzati lakás nem szociális jelleggel történő bérbeadásakor a bérleti szerződést 5 évre kell megkötni a bérlővel.
(2) A bérbeadó az önkormányzati lakást, annak adja bérbe, aki a bérleti díj megfizetését a leghosszabb időre előre vállalta és a vállalásnak megfelelő időtartamra járó bérleti díjat a szerződés megkötésével egy időben megfizette.
(3) A 7. § (1) bekezdésében szabályozott bérbeadások esetén a határozott idő leteltével a bérlő minden elhelyezési igény nélkül köteles elhagyni a lakást a vele ott élőkkel együtt.
Önkormányzati lakások bérbeadása lakáscsere jogcímen
8. § A bérbeadónak az önkormányzati lakás elcseréléséhez való hozzájárulást meg kell tagadnia, ha
a) az önkormányzati lakás feletti rendelkezési joga hatóság vagy bíróság előtti eljárásban vitatott, az eljárás jogerős befejezéséig, vagy
b) A bérlőtárs(ak) hozzájáruló jognyilatkozatának hiányában, illetőleg.
c) ha a csere folytán bérlővé, bérlőtárssá válna az, aki a cserét megelőzően nem volt bérlő, illetőleg bérlőtárs, tulajdonos vagy haszonélvező, az alábbi kivételekkel:
- a bérlővel együttlakó házastársa,
- gyermeke (örökbe fogadott, mostoha-, nevelt gyermeke),
- jogszerűen befogadott gyermekétől született unokája, valamint
- szülője (örökbe fogadó, mostoha-, nevelőszülője).
9. § (1) Az önkormányzati lakás elcseréléséhez való hozzájárulást a bérbeadó megtagadhatja, ha:
a) a bérlő határozott időre szóló bérleti szerződéssel rendelkezik,
b) a cserélő felek a jogszabályi határidőn belül nem csatolják az alábbi iratokat:
- a lakásbérleti szerződést,
- az adásvételi szerződést és a tulajdoni lapot, ha a lakáscsere-szerződéssel együtt tulajdonosváltozás is van,
- a lakáscsere-szerződést,
c) a bérlőnek lakás-használatbavételi díj tartozása, lakbértartozása vagy közüzemi díj hátraléka van, és felszólításra azt még nem fizette ki, kivéve, ha a másik cserélő féllel a tartozás átvállalásában írásban megállapodott,
d) a cserélő fél az új bérleti szerződésnek a megszűnő bérleti szerződéshez képest terhesebb feltételeit nem vállalja,
e) a bérlővel költöző kiskorúak a lakáscsere alapján lényegesen rosszabb körülmények közé kerülnének.
(2) A bérbeadó az e rendeletben szabályozott eseteken kívül az önkormányzati lakás elcseréléséhez való hozzájárulást nem tagadhatja meg.
(3) Ha a bérbeadó az önkormányzati lakás elcseréléséhez hozzájárult, akkor az új bérleti szerződés feltételeit nem állapíthatja meg terhesebben a cserével megszűnő bérleti szerződés feltételeinél, kivéve, ha ehhez a csere folytán bérleti jogot szerző hozzájárul.
(4) A bérbeadó az önkormányzati lakás elcseréléséhez hozzájáruló nyilatkozatához 90 napig, illetve jogvita esetén annak jogerős befejezéséig kötve marad. E határidő elteltével - ha az önkormányzati lakást nem cserélik el - a bérbeadó hozzájáruló nyilatkozata hatályát veszti.
(5) A lakásokat akkor lehet elcserélni, ha mindegyik érintett bérbeadó hozzájárult a lakás, lakások elcseréléséhez.
Önkormányzati lakások bérbeadása bérleti jogviszony folytatása jogcímén
10. § Önkormányzati lakás bérlőjének halála esetén a bérbeadó a bérlő tekintetében az eredeti lakásbérleti szerződést módosítja, ha van olyan személy, aki a Törvény 32. §-a alapján jogosult a lakásbérleti jog folytatására.
A lakbér mértéke
11. § (1) A ténylegesen fizetendő lakbér alapját képező lakbér mértéke
a) összkomfortos önkormányzati lakás esetén: 250Ft/m2/hó
b) komfortos önkormányzati lakás esetén: 200 Ft/m2/hó
c) félkomfortos önkormányzati lakás esetén: 150 Ft/m2/hó
d) komfort nélküli önkormányzati lakás esetén: 100 Ft/m2/hó
e) szükséglakás esetén: 70 Ft/m2/hó."
A lakbér mértékét növelő és csökkentő tényezők
12. § (1) A 21. § (1) bekezdése alapján megállapított lakbér mértéket csökkenteni kell:
a) ha az épület 15-25 év között épült vagy részesült teljes felújításban 10%-kal,
b) ha az épület 25 éven belül nem részesült teljes felújításban 20%-kal.
A bérlő által fizetendő lakbér
13. § (1) A bérlő a 13. § (2) bekezdésben foglaltak kivételével a jelen rendelet 11-12. §-ai szerint megállapított lakbért köteles megfizetni.
(2) A nem szociális jelleggel bérbe adott lakás bérlője a jelen rendelet 11-12. §-ai szerint megállapított lakbér 200%-kal növelt összegét köteles megfizetni.
Lakbértámogatás
14. § (1) Önkormányzati lakás bérlőjét lakbértámogatás illeti meg, ha
a) a bérlő és családja, valamint a vele életvitelszerűen együttlakó hozzátartozók 1 főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 2,5-szeres összegét és
b) a bérlő és családja, valamint a vele életvitelszerűen együttlakó hozzátartozók nem rendelkeznek olyan vagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100-szorosát meghaladja és
c) a fizetendő havi lakbér összege meghaladja a bérlő és családja, valamint a vele életvitelszerűen együttlakó hozzátartozók havi jövedelmének 25%-át.
(2) Nem illeti meg lakbértámogatás azt a bérlőt, aki
a) a lakó- vagy tartózkodási helye szerinti önkormányzattól lakásfenntartási támogatásban részesül,
b) pályázat útján, nem szociális jelleggel bérbe adott önkormányzati lakásban él,
(3) Ha a bérlő és családja, valamint a vele életvitelszerűen együttlakó hozzátartozók 1 főre jutó havi nettó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 1,5-szerese, a lakbértámogatás összege: a fizetendő havi lakbér és a bérlő és családja, valamint a vele életvitelszerűen együttlakó hozzátartozók havi jövedelme 25%-ának a különbözete.
(4) Ha a bérlő és családja, valamint a vele életvitelszerűen együttlakó hozzátartozók 1 főre jutó havi nettó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 1,5-2,0-szerese, a lakbértámogatás összege: a 14. § (3) bekezdése szerinti megállapított lakbértámogatás 80%-a.
(5) Ha a bérlő és családja, valamint a vele életvitelszerűen együttlakó hozzátartozók 1 főre jutó havi nettó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2,0-2,5-szerese, a lakbértámogatás összege: a 14. § (3) bekezdése szerinti megállapított lakbértámogatás 60%-a.
(6) A lakbértámogatás iránti kérelmet a Főpolgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodájához kell írásban benyújtani a 14. § (1) bekezdése szerinti egy főre jutó jövedelemre, valamint a 14. § (2) bekezdése szerinti kizáró okokra vonatkozó igazolással együtt.
(7) A lakbértámogatás iránti kérelmet a bérbeadó bírálja el.
(8) A lakbértámogatás biztosításának időtartama 1 év. Ezt követően újabb kérelmet lehet beterjeszteni.
(9) A bérlő a lakbértámogatással csökkentett lakbért köteles fizetni.
A bérlő fizetési kötelezettsége
15. § (1) Az önkormányzati lakás bérlője köteles fizetni az általa bérelt önkormányzati lakásra a 11-14. §-ok alapján megállapított lakbért,
A lakásbérlet megszűnése
16. § (1) A lakásbérlet megszűnik, ha
a) a bérleti szerződést a bérlő és a bérbeadó közös megegyezéssel megszünteti,
b) a bérlet határozott idejű időtartama lejár vagy a feltétel bekövetkezik.
c) az arra jogosult felmond,
d) a bérlő meghal és nincs a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy,
e) a bérlő az önkormányzati lakást elcseréli,
f) a bérlőt a Magyar Köztársaság területéről kiutasították,
g) a bérlő lakásbérleti jogviszonyát a bíróság megszünteti,
h) a bérlő lakásbérleti jogviszonya hatósági határozat folytán megszűnik,
i) az önkormányzati lakás megsemmisül.
(2) Megfelelő cserelakás hiányában a Törvény 16. § (1) bekezdése szerinti esetben az adott beruházás terhére pénzbeli térítést kell a bérlő részére fizetni.
(6) A rendelet 7. § (1) bekezdésében foglaltak alapján megkötött lakásbérleti szerződés időtartama egy ízben, a bérlő kérelmére további öt év időtartamra meghosszabbítható, ha a bérlőnek lakbér, illetőleg külön szolgáltatási díj tartozása nincs és a lakásbérleti szerződés lejártát megelőzően a lakás lakbérét egy összegben, további 5 évre előre megfizeti.
(7) A rendelet 7. § (1) bekezdésében foglaltak alapján megkötött lakásbérleti szerződés időtartama azon kiskorú gyermeket nevelő bérlő kérelmére, akinek lakbér, illetve külön szolgáltatási díj tartozása nincs, a további ötéves időtartamon belül egy ízben annyi évvel hosszabbítható meg, ahány évi lakbért a bérlő a lakásbérleti szerződés lejártát megelőzően egy összegben előre megfizet.
A lakásbérlet megszűnése közös megegyezéssel
17. § (1) A bérlő és a bérbeadó az önkormányzati lakásra kötött szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntetheti, hogy a bérbeadó a bérlőnek másik önkormányzati lakást ad bérbe vagy pénzbeli térítést fizet.
(2) A másik önkormányzati lakás megfelelőségénél figyelembe kell venni mindkét önkormányzati lakás
a) komfortfokozatát,
b) alapterületét,
c) műszaki állapotát,
d) lakóhelyiségeinek a számát,
e) településen és épületen belüli fekvését,
f) lakbérét.
Az adatvédelemre vonatkozó rendelkezés
18. § A bérbeadó - a jogszabály keretei között - jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása, megtagadása, a bérbeadói hozzájárulásról való döntés, illetőleg a Fővárosi Önkormányzat bérlő-kiválasztási jogával érintett lakások felhasználásával kapcsolatos döntés érdekében a tudomására jutottak.
II. A helyiségek elidegenítésének szabályai
A lakások forgalmi értéke és elidegenítése
19. § (1) A lakás helyi forgalmi értékét ingatlanszakértői vélemény alapján, különösen a lakás településen és épületen belüli fekvése, felszereltsége, műszaki állapota figyelembevételével és hasonló adottságú lakások elidegenítése során elért, az ingatlanpiacon ismeretes összehasonlító értékekkel történő összevetés útján kell meghatározni.
A helyiség vételára és a megfizetés módja
20. § (1) A lakás vételára a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a helyi forgalmi értékkel azonos, a vételár megfizetésénél kedvezmény (részletfizetés, vételárengedmény stb.) nem adható.
Záró rendelkezések
21. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
(2) Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.