1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Mezőnagymihály Község Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 3443 Mezőnagymihály Kossuth utca 56.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Mezőnagymihály Község Önkormányzatának képviselő-testülete.

(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Mezőnagymihály község közigazgatási területe.

2. § Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület rendeletben állapítja meg.

3. § Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat rendeletben határozza meg.

4. § A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 5 fő.

5. § A Mezőnagymihályi Község Önkormányzata ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat és saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.

6. § Az önkormányzat önként vállalt feladatai

7. § A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4)–(5) bekezdése tartalmazza.

8. § Az Mötv.42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik

9. § A képviselő-testület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.

10. § (1) Évente legalább 6 alkalommal kell rendes ülést tartani.

(2) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az (1) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.

(3) A munkatervet minden év január 31-éig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző – a gazdasági programot figyelembe véve – állít össze.

(4) A munkaterv tartalmazza

(5) A jóváhagyott munkatervet meg kell küldeni:

11. § Az Mötv. 44. §-ában meghatározott eseteken túl, az ott meghatározott feltételek mellett rendkívüli ülés összehívásáról dönthet a polgármester a település társadalmi, gazdasági életével, a településfejlesztéssel kapcsolatos halaszthatatlan képviselő-testületi döntést igénylő ügyekben.

12. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja.

(2) A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a Képviselő-testület ülését a Pénzügyi, Ügyrendi, Szociális és Emberi Erőforrás Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(3) A képviselő-testület ülését – fő szabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

(4) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni. A képviselő-testület ülésének nyilvánosságát ez esetben is biztosítani kell

13. § A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni.

14. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása elektronikus úton, vagy írásos meghívó küldésével történik.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell

(3) A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.

(4) Az előterjesztésben szereplő rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.

(5) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni. A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, érintettekhez való eljuttatásáról.

(6) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni

(7) A (6) bekezdés d) pontjában megjelöltek számára a meghívóban meg kell jelölni azt, illetve azokat a napirendi pontokat, melyekre a meghívás történik.

15. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval történik.

(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására

(3) A szóbeli meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását. Ez esetben el lehet tekinteni a a 14. § (5) bekezdése szerinti határidőtől.

(4) A sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető és ekkor el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.

16. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.

(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan

(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül

17. § (1) A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a meghívók közlésével egy időben meg kell tenni.

18. § (1) A képviselő-testület ülésének vezetésével összefüggő feladatok:

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok közül kötelezőek az a), c), e), f), i) pontokban meghatározott feladatok.

19. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 3 fő jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 5 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell mellékelni.

20. § (1) Jegyzőkönyv-hitelesítők kijelölése nem kötelező.

(2) Ha a képviselő-testület bármely tagja indokoltnak tartja, akkor a hitelesítő kijelölésére indítványt tesz.

(3) A két fő jegyzőkönyv-hitelesítőt kizárólag a képviselő-testületi tagjai közül lehet kijelölni. A hitelesítők feladata az elkészült jegyzőkönyv aláírással történő hitelesítése.

21. § (1) A napirendi pontokat az ülés vezetője terjeszti elő. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.

22. § (1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.

(2) Amennyiben azt bármely képviselő az adott napirend tárgyalása során kezdeményezi a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, külön határozathozatal nélkül dönt az egyes napirendek tárgyalására fordítható időkeretről, egy-egy hozzászólás maximális időtartamáról, és az ismételt hozzászólás számáról.

(3) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

(4) A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.

(5) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek rész.

23. § (1) Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.

(2) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.

(3) A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.

(4) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadta. Az ülés napján vagy az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.

24. § (1) Az előterjesztések tartalmi elemei

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tartalmi követelmények közül a polgármester határozza meg az adott előterjesztésnél alkalmazandó kötelező tartalmi elemeket.

(3) A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie a (1) bekezdésben, valamint a a 25. §ében előírt követelményeknek.

25. § (1) A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő és -amennyiben az előterjesztés tárgyát tekintve a bizottság feladatkörét érinti - bizottság elnöke jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.

26. § (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.

(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

27. § Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti határozati vagy rendelet javaslatot teszi fel szavazásra. A szavazás előtt ellenőrzi a testület határozatképességét.

28. § (1) A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

(2) A határozati javaslat részei

(3) A rendelet alkotásra, vagy módosításra vonatkozó előterjesztéshez mellékelni kell a rendelet-tervezet szövegét is.

29. § A szavazás előtt a jegyzőnek joga van törvényességi észrevételt tenni.

30. § (1) A képviselő-testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.

(2) Az Mötv. 50. §-ában foglalt tárgykörökön túl minősített többség szükséges a helyi kitüntetés és elismerő cím adományozásáról hozott döntéshez.

31. § (1) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 3 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.

(2) Az önkormányzat nem él az Mötv. 50. §-ban rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.

32. § (1) A képviselő-testület döntései

(2) A képviselő-testület határozattal dönt arról, hogy a rendelettervezet megtárgyalása egyfordulós vagy kétfordulós.

(3) Rendeletalkotás esetén a képviselőt-testületnek joga van a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tartani. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

33. § (1) A képviselő-testület döntéseit

(2) A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Először az igen szerinti válaszra, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra kell kérni a képviselő-testületet. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők számával.

(3) A jelenlévő képviselők egynegyedének indítványozására név szerinti szavazást kell tartani.

(4) Az önkormányzat nem él az Mötv. 48. § (3) bekezdésében rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.

(5) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, valamint azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott.

34. § (1) A titkos szavazással dönt a képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyekben akkor, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza.

(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az adhoc Szavazatszámláló Bizottság gondoskodik.

(3) A titkos szavazás során a képviselők a hivatal pecsétjével ellátott szavazólapon a számunkra megfelelő válasz (igen, nem, tartózkodom) előtti négyzetbe tett X jelöléssel jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazólap, amelyen a képviselő nem, vagy egynél több választ jelölt meg.

(4) A titkos szavazás eredményéről a bizottság külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza legalább az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye (mennyi az igen, a nem és tartózkodom szavazat). A szavazólapokat a szavazást követően a bizottság megsemmisíti. A bizottság tagjai által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

35. § Az ülés vezetője a 35-36. §-ban meghatározottak alapján megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a testület a szavazásra feltett határozatot, vagy a rendeletet elfogadta, vagy elutasította.

36. § A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a közzététel pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

37. § A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

38. § (1) A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

(2) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. A rendelet kihirdetésének napja a kifüggesztés napja.

(3) Helyben szokásos módnak minősül: - önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés.

(4) A község lakosságának széleskörű tájékoztatása érdekében a (3) bekezdésen túl a rendeletekről tájékoztatást kell adni a község honlapján.

39. § (1) ) A képviselőnek joga van az Mötv. 32. § (2) b) pontjában meghatározott felvilágosítás-kérési joggal írásban élni.

(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél az ülés előtt 3 nappal írásban kell benyújtani.

(4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.

(5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a képviselő-testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.

40. § (1) Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját, illetve természetbeni juttatását 6 hónapra 25 %-kal csökkenti.

(2) A tiszteletdíj (1) bekezdés szerinti csökkentésről a képviselő-testület határozatot hoz.

41. § (1) Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.

(2) Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kézfelemeléssel jelzik.

(3) A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg, így egy időben csak egy személy rendelkezik hozzászólási joggal.

(4) A hozzászólást a 22. § (2) bekezdés szerint korlátozni lehet.

(5) Amennyiben a képviselő nem tartja be a (2) és (3) bekezdés szerinti hozzászólási rendet, és hozzászólási jog nélkül szól hozzá, az ülés vezetője a képviselőt felhívja az érintett szabályok betartására. A hozzászólási jog ismételt megsértése esetén az ülés vezetője - javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselőnek - az ülés rendjének betartására való kötelezettségének megszegése miatt - 1 hónapra 25 %-kal csökkentsék a tiszteletdíját, illetve a természetbeni juttatását. A képviselő-testület a kérdésben egyszerű szótöbbséggel határozatot hoz.

42. § (1) Amennyiben az ülésen résztvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező személy az ülés rendjét hozzászólásával megzavarja, az ülés vezetője felhívja e magatartás megszüntetésére.

(2) Ismételt rendzavarás esetén az ülés vezetője javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy határozat nélkül döntsön 15 perc ülésezési szünet elrendeléséről.

(3) A (2) bekezdés szerinti szünetet egy testületi ülés alkalmával maximum 2 alkalommal lehet elrendelni. A harmadik rendzavarást követően az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselő-testület az ülésen eddig tárgyalt napirendekre módosítsa az ülés napirendjét. Ha a testület a napirendi pontokra tett javaslatát elfogadta, az ülést az általános szabályok betartása szerint bezárja.

43. § (1) A testületi ülésen az elfogadott napirendi pontokon belül önálló napirendi pontként tájékoztatást kell adni a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről.

(2) A testületi ülésen önálló napirendi ponton kívül is tájékoztatást kell adni az időszerű kérdésekről. A tájékoztatást végezheti az ülés vezetője, illetve az egyébként előterjesztésre jogosult személy.

44. § Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, vagy az ülés annak levezetése közben határozatképtelenné vált, továbbá a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.

45. § (1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ban meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.

46. § (1) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f-m) pontokat.

(2) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontjaként legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.

(3) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.

(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot és rövidebb rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékletként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.

(5) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

(6) A jegyzőkönyvet 1 példányban kell készíteni, és évente be kell köttetni, amelyről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit külön kell köttetni. A jegyzőkönyveket ülésenként folyamatos sorszámmal kell ellátni.

(7) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a képviselők kérése alapján

47. § (1) A képviselő-testület – a 20. § (2) és (3) bekezdésben meghatározott módon – dönt a jegyzőkönyv-hitelesítők kijelölésének szükségességéről. A jegyzőkönyvet - ha kijelölésre kerültek - a jegyzőkönyv-hitelesítőknek is alá kell írniuk.

(2) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

48. § (1) Általános közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint. A közmeghallgatás képviselő-testületi ülésnek minősül.

(2) A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó.

(3) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.

(4) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy annak időpontjáról és helyéről a lakosságot legalább 10 nappal az időpont előtt hirdetmény útján tájékoztatni kell.

49. § A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

50. § (1) A képviselő-testület közmeghallgatásán az ülés vezetője először ismerteti a napirendi pontokat.

(2) A közmeghallgatás napirendi pontonként történik. Adott napirendi pontokhoz kapcsolódva először a képviselő-testületi ülésen előterjesztésre jogosultak tájékoztatást adnak.

(3) A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.

(4) A hozzászólási jog megadása a képviselő-testületi ülésen történő hozzászólási jog megadásával egyezik meg.

51. § Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok ismertetését követően lehetőséget ad a megjelentek részére egyéb javaslatok és kérdések feltevésére.

52. § A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok szerint jegyzőkönyvet készít.

53. § (1) A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából eseti jelleggel fórumot tarthat.

(2) A fórum meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a fórum levezetésére a képviselő-testület által felkért - a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal rendelkező - személy is lehet

(3) A fórumon a képviselő köteles részt venni.

(4) A fórumon elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyzőkönyvet készít a közmeghallgatás jegyzőkönyvére meghatározott szabályok szerint.

54. § Tevékenységi körében tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület ülésén az alábbi önszerveződő közösségek képviselőit

55. § A települési képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.

56. § (1) A települési képviselő – az Mötv. 32. § (2) bekezdés i), j), k) és (3) bekezdésében meghatározottakon túl – köteles

(2) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:

57. § (1) A települési képviselők járandóságait az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg.

(2) Amennyiben a települési képviselő az Mötv. 32. § (2) bekezdés j) pont szerinti képzésen nem vesz részt, úgy kéthavi tiszteletdíját a képviselő-testület megvonja.

(3) Az önkormányzati képviselő megbízatására és megszűnésére az Mötv. helyi önkormányzati képviselő megbízatás keletkezése és megszűnése szabályai vonatkoznak.

(4) A képviselő összeférhetetlenségével, az összeférhetetlenségi eljárással, a méltatlansággal, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel és eljárással kapcsolatosan az Mötv. szabályai az irányadóak.

(5) A polgármester indítványára az önkormányzat Képviselő-testülete a képviselő tiszteletdíját legfeljebb 6 hónap időtartamra 50 %-kal csökkenti, amennyiben a képviselő egymást követő 2 alkalommal a testület üléséről igazolatlanul távol marad.

(6) A képviselő távolmaradását az ülést megelőző munkanapon munkaidő végéig e-mail-ben a polgarmester@mezonagymihaly.hu e-mail címre, vagy az ülés kezdetét megelőzően telefonon a 49/524-001-es telefonszámon a polgármester felé köteles bejelenteni.

58. § A képviselő-testület szervei:

59. § (1) A polgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségével, az összeférhetetlenségi eljárással, a méltatlansággal, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel és eljárással kapcsolatosan az Mötv. szabályai az irányadóak.

60. § A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve a Pénzügyi, Ügyrendi és Emberi Erőforrás Bizottság elnökének.

61. § (1) A polgármester Mötv. 65. § és 67. §-ban meghatározott feladatokon túli további feladatai

(2) A polgármester fogadóórája: minden hónap első szerdán 9-15 óra.

(3) A polgármester az Mötv. 67. § e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.

62. § (1) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, a polgármester határozatot hozhat az alábbi ügyekben:

(2) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerül, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

(3) Az önkormányzat képviselő-testülete az alábbi települési támogatásokkal, személyes gondoskodást nyújtó és egyéb ellátásokkal kapcsolatos feladatait a polgármester útján, átruházott hatáskörben látja el:

63. § (1) Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

(2) Az alpolgármester a feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával, valamint a polgármester által meghatározott kiadmányozási rend szerint látja el.

(3) A képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester fogadóórája: minden hónap első őros heténke csütörtöki napján 10:00 és 11:00 óra között.

64. § A képviselő-testület állandó bizottsága a Pénzügyi, Ügyrendi, Szociális és Emberi Erőforrás Bizottság.

65. § A képviselő-testület a feladatainak eredményesebb ellátása érdekében ideiglenes bizottságot is létrehozhat.

66. § (1) A bizottság három tagját a képviselő-testület tagjai közül a képviselő-testület választja.

(2) A bizottság tagjaira az Mötv. képviselő-testület bizottságaira vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(3) A bizottság működésének szabályaira az Mötv. 60. §-át kell alkalmazni.

(4) A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással.

(5) A bizottság a létrehozásukat követően 30 napon belül ülést tart, ahol - az (1) bekezdésben meghatározottak figyelembe vételével - határozattal elfogadja a bizottság részletes működési szabályait tartalmazó bizottsági ügyrendet.

(6) A bizottság működésének ügyviteli feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

67. § (1) A Pénzügyi, Ügyrendi, Szociális és Emberi Erőforrás Bizottság pénzügyi, gazdálkodási tárgykörrel kapcsolatos feladatait képezik

(2) A Pénzügyi, Ügyrendi, Szociális és Emberi Erőforrás Bizottság előzetes állásfoglalása szükséges a Képviselő-testület elé benyújtandó alábbi előterjesztésekhez:

(3) A Pénzügyi, Ügyrendi, Szociális és Emberi Erőforrás Bizottság ülésén tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal résztvevőket, a tárgyalt témakörök esetében az önkormányzat intézmény képviselőjét.

(4) A Pénzügyi, Ügyrendi, Szociális és Emberi Erőforrás Bizottság az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás körében felügyeli, illetve koordinálja az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok, valamint termőföldek hasznosítását, elidegenítésének haszonbérbe adásának, illetve azok hasznosításának gyakorlatát, valamint közreműködik az ezzel kapcsolatos döntések előkészítésében.

68. § (1) A Pénzügyi, Ügyrendi, Szociális és Emberi Erőforrás Bizottság szociális, kulturális, ifjúsági és sport tárgykörrel kapcsolatos feladatait képezik

(2) A Pénzügyi, Ügyrendi, Szociális és Emberi Erőforrás Bizottságra a Képviselő-testület által átruházott hatásköröket a szociális, gyermekvédelmi, egészségügyi, kulturális és oktatási tárgyú helyi rendeletek a rendelettel összhangban határozzák meg.

(3) A bizottság ülésén tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal résztvevőket.

69. § (1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(2) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai

70. § (1) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. Az önkormányzati rendelet közzétételéről a jegyző a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 29. § (2) bekezdése szerint, tovább a helyben szokásos módon a önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára kifüggesztés, valamint az önkormányzat hivatalos honlapján történő elhelyezés útján gondoskodik.

(2) Az önkormányzat (1) bekezdés alá nem tartozó döntéseinek közzététele:

(3) A 69. § (2) bekezdés e) és f) pontjaiban meghatározott határozat-nyilvántartás formái

(4) A a 69. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott rendelet-nyilvántartás formái

71. § (1) A jegyző kinevezésére az Mötv. 83. §–ban foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy kinevezéséhez, kitüntetéséhez, vele kapcsolatos fegyelmi eljárás megindításához és felmentéséhez Mezőnagymihály község polgármesterének véleményét is ki kell kérni. A jegyzővel kapcsolatos egyéb munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti önkormányzat polgármestere gyakorolja.

(2) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatás esetén a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti polgármester a Közös Önkormányzati Hivatal közigazgatási szakvizsgával rendelkező köztisztviselőjét bízza meg.

72. § A közös önkormányzati hivatalban aljegyző nem kerül kinevezésre.

73. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hivatal neve: Szentistváni Közös Önkormányzati Hivatal.

(3) A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester határozza meg. A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapíthat meg. A Közös Önkormányzati Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(4) A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét - az Mötv. 67. § d) pontja és a 85. § (6), (9) bekezdése pontja figyelembe vételével - a Képviselő-testületek határozattal fogadják el.

74. § Mezőnagymihály KÖzség Önkormányzata az alábbi jogi személyiséggel rendelkező társulások tagja:

75. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.

(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

76. § Hatályát veszti az Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2018.(III.30.) önkormányzati rendelet.

77. § Ez a rendelet 2024. október 10-én lép hatályba.