A rendelet módosítását a rászorultsági jövedelemhatár emelése, újabb objektív kizáró ok bevezetése, a rugalmasabb testületi döntéshozatalt lehetővé tevő méltányossági jogkör bevezetése indokolja.

A rászorultsági jövedelemhatárt a tervezet a korábbi szociális vetítési alap helyett a teljes munkaidőben foglalkoztatottak részére kormányrendelet szerint járó mindenkori kötelező legkisebb munkabér szorzatához köti, amely így a rendeletmódosítás nélkül képes biztosítani a szabályozás időtállóságát.

A képviselő-testület bizottságának névváltozását vezeti át a normaszövegen, bevezetve annak rövidítését is.

Objektív, méltánylást nem engedő feltételként vezeti be azt az előírást, hogy a kérelmet legfeljebb a kérelmező tulajdonjogának ingatlannyilvántartási bejegyzését követő hat hónapon belül lehet benyújtani. A jogalkotó az ezt követően benyújtott kérelmet, illetve kérelmezőt úgy tekinti, hogy az ingatlan megszerzése az önkormányzati támogatástól függetlenül is megtörtént volna, így az nem áll összhangban a rendelet céljával.

A módosítás bevezeti a méltányossági jogkört, amelynek gyakorlására a polgármester tehet javaslatot. A méltányosság gyakorlása különösen a településen működő köznevelési, közoktatási intézmények fenntarthatóságát, a település és környéke munkaerőpiaci helyzetét hívatott javítani.

A rendelet hatályba lépéséről és hatályon kívül helyezéséről szól.