Vámosújfalu Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2013. (IX. 18.) önkormányzati rendelete
a közterület használat rendjéről
Hatályos: 2013. 10. 01- 2022. 03. 01Vámosújfalu Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2013. (IX. 18.) önkormányzati rendelete
a közterület használat rendjéről1
Vámosújfalu Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotó hatáskörében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a közterületek használatának rendjéről az alábbi rendeletet (továbbiakban: rendelet) alkotja.
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Vámosújfalu Község közigazgatási terültén minden természetes és jogi személyre, jogi személyiség nélküli szervezetre
(2) A rendelet területi hatálya Vámosújfalu Község közigazgatási területén belül az önkormányzat tulajdonában, kezelésében levő, az ingatlan-nyilvántartásban közterületként (pl. közút, járda, tér) nyilvántartott belterületi földrészletekre, továbbá a belterületi földrészletek a tulajdonos által közhasználatra átadott részére (továbbiakban együtt: közterület) terjed ki.
(3) A rendelet hatálya nem terjed ki a közutak igazgatásáról szóló módosított 19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet 1. számú melléklet I. fejezetében felsorolt országos közutak nem közlekedési célú közúthasználatra.
Értelmező rendelkezések
2. § A rendelet alkalmazása szempontjából:
a) Alkalmi és mozgó árusítás: az idényjellegű árusításhoz hasonló feltételek mellett, de annál lényegesen rövidebb időtartamra, szezononként legfeljebb egy alkalommal – 30 napot meg nem haladó – mobil vagy hordozható berendezésből történő közterületi árusítási lehetőség.
b) Alkalmi vásár: néhány napos (legfeljebb15 nap), általában rendezvénnyel összekötött árusítás.
c) Árusító és egyéb fülke (pavilon): bármikor könnyen szétszerelhető szerkezetekből készült, illetve könnyen eltávolítható, szabadon álló vagy telepített, környezetébe illeszkedő földszintes építmény.
d) Építmény (az épület és a műtárgy gyűjtőfogalma): a rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött műszaki megoldás, amely a talaj, a víz, vagy az azok feletti légtér természetes állapotának tartós megváltoztatásával, beépítésével jön létre.
e) Közérdekű cél: honvédelem; nemzetközi szerződés alapján megvalósuló területcsere; terület- és településrendezés; kötelező állami, illetve kötelező önkormányzati feladathoz kapcsoló oktatási, egészségügyi, szociális, valamint kommunális hulladékkezelő létesítmény elhelyezése; közlekedési infrastruktúra fejlesztése; energiatermelés; energiaellátás; bányászat; elektronikus hírközlési szolgáltatás; kulturális örökségvédelem; természetvédelem; vízgazdálkodás; fenntartható erdőgazdálkodás, valamint véderdő telepítése, védőfásítás és közérdekű erdőtelepítés.
g) Köztárgy: közterületen, vagy közhasználat céljára átadott területen álló művészeti-, kegyeleti szobor, emlékmű, dísz- és szökőkút, közvilágítási, közlekedésirányítási, hírközlési, postai, kertépítészeti műtárgy, illetőleg geodéziai jel, utcabútor.
h) Közterület: az ingatlan-nyilvántartás helyrajzi számmutatójában közterületként nyilvántartott belterületi földrészlet, továbbá ingatlan-nyilvántartási bejegyzéstől függetlenül a belterületi földrészlet, illetőleg építmény közhasználatra átadott része.
i) Közterület – használat: a közterület eredeti rendeltetésétől eltérő használatával kapcsolatos magatartás, tevékenység, állapot.
j) Plakát: falragasz, hirdetés, felirat, szórólap, vetített kép, zászló, embléma a hordozóanyagtól függetlenül.
k) Reklám: minden olyan vizuális, audiovizuális információ, mely – termék, szolgáltatás, ingatlan, jog és kötelezettség (továbbiakban: áru) használatára, elérhetőségére, értékesítésére vagy más módon történő igénybevételét előmozdítani törekszik, vagy arra felhív, továbbá a vállalkozási, illetve politikai tevékenységet végző személy, szervezet nevét, megjelölését, védjegyét, emblémáját, tevékenységét, a róla alkotott képet népszerűsíti, illetőleg – áru, vagy árujelző megismertetését mozdítja elő.
l) Reklámhordozó: minden olyan vizuális vagy audiovizuális tárgy, eszköz, illetve berendezés, amelynek világító vagy nem világító felületén, vagy amelynek működése közben reklámnak, hirdetésnek minősülő információk jelennek meg. A reklámhordozók pl. a reklám célú üzleti védőtető (előtető), ernyőszerkezet, kirakatszekrény, konzolos, vagy önálló hirdető berendezés, hirdetőeszköz, fényreklám, cégér-, cég- és címtábla, információs-, irányító tábla, plakát stb.
m) Üzlethelyiségen kívüli árusítás: vendéglátó ipari előkert, az üzlet homlokzatához csatlakozó, közterületen folytatott árusítás és árubemutató tevékenység, a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet meghatározott mozgóárusítás, mozgóbolt, valamint a hivatkozott kormányrendelet 5. sz. melléklete szerinti korlátozott termékkör árusítása.
n) Gyűjtő út: a település lakó- és kiszolgáló útjainak forgalmát összegyűjtve vezetik a település főúthálózatára.
A közterület használata
3. § (1) Közterület – használati engedélyt kell beszerezni:
a) közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlet-portál, árusító automata és egyéb berendezés továbbá cég- és címtábla elhelyezése,
b) vállalkozási (pl. kereskedelmi, vendéglátó ipari stb.) célú építmény, építési felvonulási épület elhelyezése,
c) önálló hirdető berendezés (reklámhordozó), figyelmeztető és tájékoztató tábla, plakát elhelyezése,
d) távbeszélő fülke, fülke nélküli távbeszélő készülék, postai levélszekrény,
e) építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék, építőipari gép, berendezés elhelyezése,
f) alkalmi és mozgó árusítás, -szolgáltatási tevékenység,
g) vendéglátó ipari előkert,
h) üzleti szállítás, -rakodás célú göngyöleg elhelyezése,
i) kiállítás, alkalmi vásár,
j) mutatványos tevékenység,
k) hatósági jelzéssel nem rendelkező járművek 30 napot meghaladó – gyűjtőúton kívül történő – elhelyezése,
l) lakodalmas sátor elhelyezése,
m) üzlethelyiségen kívüli árusítás, szolgáltatás,
n) tüzelőanyag és egyéb háztartási felszerelések, tárgyak, mezőgazdasági termény elhelyezése.
(2) Nem kell közterület – használati engedély:
a) közterület és közút építéssel, javítással, fenntartással kapcsolatos területhasználat,
b) úttartozék (pl. közvilágítási lámpa, tartóoszlop, közúti közlekedési irányítási célokat szolgáló berendezés) elhelyezése,
c) közmű és egyéb vezetékek (elektromos, gáz, víz, távközlési kábelek, távfűtő, csatorna stb.) hibaelhárításával kapcsolatos területhasználat,
d) közvetlen életveszély elhárításához szükséges területhasználat,
e) építési munkaterület létesítése, építéshez szükséges anyagok, segédeszközök és szerkezetek lerakása, elhelyezése, ha a területhasználat a közlekedést, illetve a szabad kilátást nem akadályozza és a területhasználat a 48 órát nem haladja meg,
f) tüzelőanyag és egyéb háztartási felszerelések, tárgyak, illetőleg ezek tárolására, csomagolására szolgáló – 2 m3 feletti – eszközök (pl. konténer) elhelyezése és tárolása, ha a terület-használat a közlekedést nem akadályozza és a területhasználat a 72 órát nem haladja meg,
g) kerékpártárolók elhelyezéséhez,
h) a 3. § (1) bekezdés d) pontja szerinti berendezések közérdekből való (köztárgy) elhelyezése,
i) önkormányzati rendezvények céljára történő területhasználat,
j) a szüneteltetés időtartamára az a területhasználó, aki a területhasználatot a 12. § (3) bekezdésben foglaltak miatt kénytelen szüneteltetni,
k) önkormányzati beruházásokhoz, felújításokhoz kapcsolódó területhasználat.
(3) Nem adható közterület – használati engedély:
a) közlekedési területre, csak a közlekedési szakhatóság előzetes hozzájárulásával, műemlékileg vagy egyéb szempontból védett területre, csak a műemléki, illetve egyéb szakhatóság előzetes hozzájárulásával,
b) tűz- és robbanásveszélyes tevékenység gyakorlására, az eseti rendezvények kivételével szeszes ital árusítására, szexuális árúk forgalmazására,
c) teher és áruszállításra szolgáló gépjármű, mezőgazdasági vontató, vontató munkagép, pótkocsi 12 főnél nagyobb befogadóképességű autóbusz közúton, közterületen való tárolására, kivéve a táblával kijelölt közterületeket,
d) a lakosság nyugalmát vagy a közerkölcsöt sértő tevékenység végzésére.
(4) A közterület – használó köteles az engedélyező hatóságnál a közterület- használat tényét és kezdő időpontját bejelenteni az (1) bekezdés f) pontja szerinti közterület- használat esetén, ha a területhasználat a 48 órát nem haladja meg, továbbá az (1) bekezdés g) pontja szerinti közterület- használat esetén, ha a területhasználat a 72 órát nem haladja meg.
4. § (1) Engedélyes a közterület -használatot kizárólag jogerős közterület használati engedély birtokában, valamint a 6. § (1) bekezdés szerinti fizetési kötelezettség teljesítését követően kezdheti meg.
(2) A közterületet – használatának befejezését követően – eredeti állapotával legalább egyenértékűen kell helyreállítani, az okozott környezetszennyezés egyidejű megszüntetésével.
(3) Vállalkozási (pl. kereskedelmi, vendéglátó ipari stb.) célú építmény elhelyezésére csak azon területre adható közterület – használati engedély, amely terület a Képviselő-testület által jóváhagyott közterület rendezési tervvel rendelkezik.
(4) Közterületen a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 5. sz. mellékletében meghatározott árucikkek árusíthatók.
A közterület – használati díj
5. § (1) A közterület – használat időtartamára a közterület – használó – tényleges használattól függetlenül – az önkormányzat számlájára közterület – használati díjat (továbbiakban: díj) köteles fizetni,
a) ha a közterületet az engedélyben foglaltaknak megfelelően használja,
b) ha a közterületet az engedélytől eltérően használja,
c) ha a közterületet az engedély nélkül használja.
(2) A közterület (1) bekezdés b) és c) pontjai szerinti használóját – tényleges használat időtartamára ötszörös mértékben számítottan – attól függetlenül terheli a díjfizetési kötelezettség, hogy a közterület – használat utólagosan engedélyezhető-e, vagy sem.
(3) A díj mértékét (Általános Forgalmi Adó feltüntetése nélkül) a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.
(4) A díjszámítás szempontjából minden megkezdett hónap (amennyiben a 15 napot eléri, vagy meghaladja), nap, m2, fm egésznek számít. A létesítménnyel elfoglalt közterület területének meghatározásánál az építmény, építményrész, tárgy közterületre eső vízszintes vetületét, míg a cég- és címtábla, plakát, reklám, hirdetmény esetén a felületek területét a közterületre eső vízszintes vetületén felül is számításba kell venni.
6. § (1) A díjat az engedélyes a közterület – használat engedélyben meghatározott megkezdéséig köteles megfizetni azzal, hogy
a) éves használat esetén a tárgyévet illetően a tárgyév első hó 10. napjáig, évközi kezdés esetén az engedély jogerőre emelkedését követő 5 napon belül egy összegben,
b) havi, vagy napi használat esetén az engedély jogerőre emelkedését követő 5 napon belül egy összegben köteles megfizetni.
(2) Éves használat esetén kérelemre és indokolt esetben az engedélyező hatóság engedélyezheti a negyedévenkénti díjfizetést., melynek megfizetési időpontja az engedélyező határozat jogerőre emelkedését követő minden tárgyi negyedév első hónapjának 10. napja.
A közterület – használati eljárás általános szabályai
7. § (1) Közterület-használatra vonatkozó engedélyt a (2)–(3) bekezdésben meghatározott kivételekkel – közterület – használat megkezdése előtt legalább 15 nappal – e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott formanyomtatványon annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja.
(2) A felelős kivitelezőnek kell kérnie az engedélyt, ha a közterület-használat építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék stb. elhelyezése céljából szükséges.
(3) Üzemképtelen, hatósági jelzéssel nem rendelkező jármű tárolására engedélyt a jármű tulajdonosának vagy üzembetartójának kell kérnie.
8. § (1) A közterület – használati engedély iránti kérelemnek (továbbiakban: kérelem) tartalmaznia kell:
a) az engedélyt kérő nevét, lakóhelyének címét, személyazonosító adatait,
b) a közterület – használatért felelős személy nevét, lakó- és tartózkodási helyének címét, személyazonosító adatait,
c) a közterület – használat helyének, céljának, módjának, mértékének, időtartamának pontos meghatározását,
d) 1 pld 1:250 (esetleg 1:500) méretarányú helyszínrajzot, vázlatot, amely feltünteti a használni kívánt közterületen és annak közvetlen környezetében található létesítményeket, növényzetet,
e) a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat megnevezését, számát.
(2) A kérelemhez csatolni kell:
a) hatósági engedélyhez kötött munkával kapcsolatos közterület – használat esetén az eljáró hatóság vonatkozó jogerős döntését,
b) a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat másolatát (pl. társasági szerződés, alapító okirat, cégbírósági bejegyző végzés, egyéni vállalkozói igazolvány, működési engedély stb.)
c) abban az esetben, ha a közterületen folytatni kívánt tevékenységet (ide értve az önálló hirdető – berendezések, figyelmeztető és tájékoztató táblák elhelyezését is) jogszabály valamely hatóság vagy más szerv engedélyéhez, hozzájárulásához köti, azokat a közterület – használati hozzájárulás jogosultja köteles beszerezni.
A közterület – használat engedélyezése
9. § (1) A Képviselő-testület a közterület-használat iránti engedély elbírálásának hatáskörét a polgármesterre ruházza át. A kérelmet az Önkormányzati Hivatalnak kell előterjeszteni.
(2) A közterület-használattal kapcsolatos eljárásban – az e rendeletbe foglalt kiegészítésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény előírásait kell alkalmazni
A kérelem elbírálása
10. § (1) A közterület – használati engedély
Az engedély tartalma és közlése
11. § (1) Az engedélynek tartalmaznia kell:
Az engedély megvonása, a közterület – használat megszüntetése
12. § (1) Meg kell vonni az engedélyt, ha
a) a közterületet nem az engedélyes használja,
b) az engedélyes a közterületet nem az engedélyezett célra és módon használja,
c) az engedélyes a díjfizetési kötelezettségét nem, vagy nem megfelelő módon teljesíti és annak az erre irányuló felszólítás kézhezvételétől számított 8 napon belül sem tesz eleget,
d) a 11. § (1) e) pontja szerinti szakhatóság bármelyike a közterület – használathoz adott hozzájárulását, engedélyét visszavonta.
e) az engedélyes olyan tevékenységet folytat, amely gyakorlását jogszabály tiltja.
(2) Megvonható az engedély, ha az engedélyes a közterületen folytatott tevékenységével szabálysértést követ el.
(3) Az engedélyező hatóság a közterület – használatot közérdekű célból bármikor, elhelyezési és kártalanítási kötelezettség nélkül szüneteltetheti, vagy megszüntetheti.
(4) Ha az engedélyes a közterület – használatot meg kívánja szüntetni, akkor szándéka írásbeli bejelentésével egyidejűleg köteles az engedély eredeti példányát az engedélyező hatóságnak visszaadni, vagy az eredeti példány elvesztéséről, megsemmisüléséről stb. szóló jognyilatkozatot tenni.
(5) Engedély nélküli, vagy engedélytől eltérő közterület használat esetén – ha a közterület használat 72 órát meghaladta – az engedély nélkül (illetve attól eltérően) elhelyezett tárgyakat az engedélyező hatóság leszereltetheti és elszállíthatja. Az így elszállított tárgyak tárolására, megőrzésére a felelős őrzés szabályai az irányadók.
Az engedély nélküli és az engedélytől eltérő közterület – használat jogkövetkezményei
13. § (1) A közterület engedélyhez kötött, de engedélytől eltérő, vagy engedély nélküli használata esetén az engedélyes (használó) az engedélyező hatóság felhívására köteles a közterület -használatot megszüntetni és a használattal érintett terület eredetivel legalább egyenértékű állapotát a saját költségén – kártalanítási igény nélkül – helyreállítani. Ha a használó ezen kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a terhére és veszélyére az engedélyező hatóság gondoskodik a közterület – használat megszüntetéséről és az eredeti állapot helyreállításáról.
(2) A közterület engedély nélküli, vagy engedélytől eltérő használata esetén a közterület-használó kérelmére az engedélyező hatóság – az engedélyezés feltételei fennállása esetén – a használatot utólag engedélyezheti.
(3) Az engedélyező hatóság a közterület engedély nélküli igénybevétele, vagy engedélytől eltérő használata esetén – az egyéb jogkövetkezmények mellett – a szabálysértési eljárást kezdeményez.
(4) Az engedélyező hatóság a közterület használóját az (1) – (4) bekezdésekben foglaltakon túlmenően kötelezi 6. § (2) bekezdés szerinti díj megfizetésére.
Filmforgatás célú közterület-használat
14. § A Képviselő-testület filmforgatás célú közterület-használattal összefüggő, a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvényben (a továbbiakban: Mgtv.) meghatározott képviselő-testületi hatásköröket a polgármesterre ruházza át.
15. § Amennyiben a közterületre vonatkozóan már közterület –használat iránt kérelmet nyújtottak be a már benyújtott kérelem az elbírálás során elsőbbséget élvez.
16. § (1) Az Mgtv. szerinti hatósági szerződés abban az esetben hagyható jóvá, ha a kérelmező a következő feltételek teljesítését vállalja a hatósági szerződésben:
17. § A filmforgatást akadályozó, de a kérelmezőnek nem felróható, valamint a rendkívüli természeti események esetén az Önkormányzat akadály elhárulása után az esetleges kárelhárítást vagy helyreállítást követő 10 munkanapon belül biztosítja újra a közterület olyan időtartamban, ameddig a filmforgatás akadályozva volt.
18. § (1) A filmforgatási célú közterület-használatért fizetendő díj megegyezik az Mgtv. 3. mellékletében foglalt legmagasabb díjtételek mindenkori mértékével.
(2) A rendelet alkalmazásában turisztikailag kiemelt központi területnek számít a
(3) A kérelmező a közterület-használati díj megfizetése alól abban az esetben mentesíthető, ha a filmalkotás közérdekű célt szolgál. A közérdekű célt az Önkormányzat Hivatala igazolja. Közérdekű célnak minősül különösen az önkormányzat, az önkormányzat intézménye, az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaság, valamint ezek tulajdonában lévő gazdasági társaság által vagy érdekében, továbbá oktatási, tudományos vagy ismeretet terjesztési célok érdekében végzett filmforgatás.
19. § (1) A filmforgatási célú közterület-használat együttesen (forgatási helyszín, technikai kiszolgálás, stáb, parkolás) nem haladhatja meg a teljes közterület 80%-át. Ezen belül a technikai kiszolgálás, stáb, valamint parkolás célára történő közterület-használat nem haladhatja meg a teljes közterület-használat 40%-át.
(2) A filmforgatási célú közterület –használati időtartama nem haladhatja meg a 2 hetet.
3. Ünnepnapra filmforgatási célú közterület-használat nem hagyható jóvá.
4. A filmforgatás során a szomszédos lakó ingatlanok gyalogos vagy gépkocsival történő megközelítését a közterület-használó köteles folyamatosan biztosítani. E kötelezettséget nem tartalmazó hatósági szerződés nem hagyható jóvá.
Az önkormányzati rendeletet a Vámosújfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 24.) önkormányzati rendelete 2. §-a hatályon kívül helyezte 2022. március 2. napjával.