Vámosújfalu Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2014 (XII.5.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2014. 12. 08- 2022. 03. 01

Vámosújfalu Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2014 (XII.5.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról1

2014.12.08.

Vámosújfalu Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésé d) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva a következőket rendeli el:

I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az önkormányzat megnevezése, jogállása, szervei

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Vámosújfalu Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 3941 Vámosújfalu, Csécsi Nagy Pál út 8.

(3) Az önkormányzathoz tartozó közigazgatási terület: Vámosújfalu település közigazgatási területe.

(4) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.vamosujfalu.hu

(5) A Képviselő-testület szervei:

a. polgármester,
b. Képviselő-testület bizottságai,
c. Önkormányzati Hivatal
d. Jegyző,
e. társulás
(6) Az önkormányzati hivatal hivatalos neve: Tolcsvai Közös Önkormányzati Hivatal
Székhelye: 3934 Tolcsva, Szabadság tér 16.
(7) Az önkormányzati hivatal kirendeltségének neve: Tolcsvai Közös Önkormányzati Hivatal Vámosújfalui Kirendeltsége
- Címe: 3941 Vámosújfalu, Csécsi Nagy Pál út 8.

Az önkormányzat jelképei

2. § (1) Az önkormányzat színei: kék és sárga

(2) Az önkormányzat címere: Álló, kerek talpú a pajzs, amelynek kék mezejében természetes színű (barna), öttövű szőlőtőkéből négy szőlőszár ered. Az első a pajzs jobb oldalát, a második és harmadik venyige a pajzs felső élét, a negyedik venyige pedig a pajzs bal oldalát érinti. Az első venyigén egy zöld szőlőlevél, alatta pedig egy arany szőlőfürt lebeg. A második venyigén, a pajzsfő és a pajzsderék érintkezési magasságában egy zöld szőlőlevél hajlik alá. A harmadik venyigén ugyancsak egy aranyló szőlőfürt van. A negyedik venyigén pedig egy zöld lehajló szőlőlevél alatt szintén egy arany szőlőfürt helyezkedik el. A címer feltehetőleg a falu termelési struktúrájára utal, Tolcsva közelsége is igazolja, hogy itt kiváló szőlőtermést adó ültetvények voltak jellemzőek. A venyigéknek és a szőlőtőnek ez a különleges megrajzolása pedig annak az emléke lehet, hogy Vámosújfalun jelentős utak találkoznak. A kerek talpú pajzs alatt egy négyszeresen megtört, fecskefarkú aranyszalagon vörössel a felirat: VÁMOSÚJFALU. (1. melléklet)

(3) Az önkormányzat zászlója:

3. § Jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában a képviselő-testület és szervei használhatják a hivatali bélyegzőkön az önkormányzat címerét.

Az Önkormányzat feladat- és hatáskörei

4. § (1) Az Önkormányzat a törvényben meghatározott kötelező feladat és hatáskörökön túl önként vállalhatja további feladat és hatáskörök ellátását az Mötv-ben meghatározott feltételek megléte esetén, a törvényben meghatározott módon.

(2) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében a Pénzügyi – Szociális - Ügyrendi Bizottság véleményét ki kell kérni. Ideiglenes bizottság is létrehozható, s külső szakértők közreműködése is igénybe vehető.

(3) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó előterjesztés akkor terjeszthető a Képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat.

Vámosújfalu község testvérközségi és nemzetközi kapcsolatai

5. § (1) Az önkormányzat testvérközségi kapcsolatot tart fenn: „Vámos Települések Szövetségén” belül Nemesvámos, Sajóvámos, Somogyvámos, Vámosatya, Vámosgálfalva, Vámosbalog, Vámoscsalád, Vámosgyörk, Vámosoroszi, Vámospércs, Vámosszabadi, Vámos, Vámosladány, Felsővámos, Vámosudvarhely, Vámosmikola, Vámoslucska.

(2) A testvérközségi és nemzetközi kapcsolatok ápolása a polgármester feladatkörébe tartozik.

II.

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

6. § (1) Vámosújfalu Község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) létszáma: 5 fő.

(2) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli és ünnepi ülést, valamint közmeghallgatást tart. A képviselő-testület üléseit az önkormányzat székhelyén (3941 Vámosújfalu, Csécsi Nagy Pál út 8.) Tanácstermében tartja.

(3) Jelen rendeletben a helyben szokásos módon történő kihirdetésnek, közzétételnek vagy nyilvánosságra hozatalnak (a továbbiakban jelen §-ban együttesen: közzététel) az önkormányzat székhelyén található hirdetőtáblán történő kifüggesztés számít.

(4) A helyben szokásos módon történő közzétételnek számít az is, ha a közzététel

a. a hirdetőtáblán történő kifüggesztés mellett; vagy
b. – különösen terjedelmi okok miatt, vagy ha jelen rendelet így rendelkezik – a hirdetőtáblán történő kifüggesztés helyett
az önkormányzat hivatalos honlapján kerül közzétételre.
(5) Az (4) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a közzététel irányadó időpontja a hirdetőtáblán történő kifüggesztés időpontja, továbbá amennyiben a hirdetőtáblán kifüggesztett és az önkormányzat hivatalos honlapján közzétett dokumentum szövege eltér, a hirdetőtáblán kifüggesztett dokumentum szövege az irányadó.
(6) A (3)-(4) bekezdésben foglaltakon túl a képviselő-testület döntésének egyéb úton való közzétételét is elrendelheti, az azonban a helyben szokásos módon történő közzétételnek nem tekinthető.

A képviselő-testület ülései

7. §

1. Az alakuló ülést - Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) rendelkezéseinek megfelelően - a választást követő 15 napon belül össze kell hívni. Az összehívásról a megválasztott polgármester gondoskodik. Az ülést a korelnök nyitja meg és vezeti a polgármester eskütételének megtörténtéig. Az alakuló ülésen a képviselők, majd a polgármester esküt tesznek.
2. Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:
a) a Helyi Választási Bizottság elnökének beszámolója a választások eredményéről,
b) a képviselők eskütétele,
c) a polgármester eskütétele,
d) a polgármester programjának ismertetése,
e) a polgármester illetményének megállapítása,
f) az alpolgármester megválasztása, eskütételük, illetményük megállapítása.

8. § A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább nyolc ülést tart.

9. §

1. A képviselő-testület ülése rendkívüli esetben, kivételesen, rövid úton a napirendi pontok megjelölésével (telefon, telefax, elektronikus levél, távirat stb.) is összehívható bármely munkanapra.
2. A polgármester köteles 3 napon belüli időpontra a rendkívüli ülést összehívni, ha:
a. azt jogszabály kötelezővé teszi,
b. a képviselő-testület erről határozatot hoz,
c. azt halaszthatatlan ügyek indokolttá teszik,
d. a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv vezetője kezdeményezi,
e. a jelen rendeletben írt egyéb esetekben.
3. A rendkívüli ülés napirendjére csak olyan tárgysorozat vehető fel, amely annak összehívását indokolttá tette.

A képviselő-testületi ülés összehívása

10. § (1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testületi ülést a Pénzügyi – Szociális - Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti. A Pénzügyi – Szociális - Ügyrendi Bizottság elnökének tartós akadályoztatása esetén az ülést korelnökként a legidősebb képviselő hívja össze és vezeti.

(2) Az ülés összehívását a polgármesternél írásban helyi népszavazás, népi kezdeményezés esetén jelen rendeletben meghatározott számú választópolgár indítványozhatja. Az indítványnak tartalmaznia kell az ülés időpontjára és a napirendre vonatkozó javaslatot.

(3) A képviselő-testület rendes üléseinek időpontját, helyét legalább 5 nappal az ülés előtt az önkormányzat hivatalos honlapján való közzététellel nyilvánosságra kell hozni. A közmeghallgatást igénylő napirendi pontokat tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 7 nappal az ülés előtt az önkormányzat hivatalos honlapján való közzététellel kell nyilvánosságra hozni.

(4) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni

a) a képviselő-testület tagjait;

b) a nemzetiségi önkormányzatok képviselő-testületeinek elnökeit;

c) a napirendi pont tárgyában érintett intézmény vezetőjét, a napirendi ponttal érintett egyéb személyt;

(5) A képviselő-testület ülésére szóló meghívónak tartalmaznia kell:

a. az ülés helyét és időpontját,
b. a javasolt napirendi pontokat,
c. az előterjesztők nevét.
(6) A meghívót a polgármester írja alá.

11. § (1) A 10. § (4) bekezdés a)-b) pontjában megjelölt személyek esetében a meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket. A (4) bekezdés c)-d) pontjában megjelöltek esetében a meghívóhoz a tevékenységi körüket érintő előterjesztéseket kell mellékelni.

(2) Nem küldhető ki azon előterjesztés,

a. mely a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 3. § 1. pontjában meghatározott minősített adatot tartalmaz;
b. amely zárt ülésen tárgyalandó, vagy amelyet az előterjesztő zárt ülésen való tárgyalásra javasol.
(3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott előterjesztésbe kizárólag azon személy tekinthet be, aki a minősített adat megismerésére a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott törvény alapján jogosult. A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott előterjesztésbe kizárólag azon személy tekinthet be, aki az Mötv. 46. § (3) bekezdése alapján, az adott előterjesztést tárgyaló zárt ülésen jogosult részt venni.
(4) Amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik, a minősített adatot tartalmazó, valamint zárt képviselő-testületi vagy bizottsági ülés előterjesztéseinek kiosztására a 21. §‑ban foglaltak irányadóak azzal, hogy a bizottsági ülésen a 21. § (2) bekezdésben meghatározottak teljesítéséről a bizottság elnöke gondoskodik. A polgármester döntése alapján a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott előterjesztés kiküldhető, ez esetben 21. §-ban foglaltakat nem kell alkalmazni.
(5) A meghívót és a képviselő-testületi ülés napirendjén szereplő előterjesztéseket – ide nem értve jelen rendelet szerinti sürgősségi indítványt – az önkormányzati képviselőknek és a nem képviselő bizottsági tagoknak úgy kell kiküldeni, hogy az ülés időpontját megelőzőleg öt nappal megkapják. Az önkormányzati képviselő és nem képviselő bizottsági tag részére – írásbeli nyilatkozata alapján – a meghívót és az előterjesztéseket elektronikus úton kell megküldeni oly módon, hogy a napirendi pontok mellett szerepeljen azok internetes hivatkozása is.
(6) Azon napirendek előterjesztéseit, amelyeket az arra jogosultak korábban már megkaptak, nem kell ismételten megküldeni, azonban a meghívóban a napirendi pontnál a korábbi megküldés tényére utalni kell.

12. § (1) Az előterjesztések bizottsági tárgyalása során keletkezett határozatokat és a módosító indítványokat a képviselők részére az ülés napját megelőző munkanapon kell kézbesíteni.

(2) A képviselő-testület ülésének helyéről, időpontjáról és napirendjéről a lakosságot a jegyző a meghívónak a önkormányzati hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, valamint az önkormányzat hivatalos honlapján történő megjelentetésével tájékoztatja. A jegyző a nyilvános ülés előterjesztéseit a kiküldéssel egyidejűleg az önkormányzat hivatalos honlapján is közzéteszi.

III.

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÜLÉSE

13. § (1) A képviselő-testületi ülés nyilvánossága az állampolgárok részvételi lehetőségét is biztosítja. Választójoggal nem rendelkező 18 éven aluli személyek a képviselő-testület ülésén csak a polgármester egyedi engedélye alapján vehetnek részt.

(2) A nyilvános ülésen a hallgatóság csak az ülésterem kijelölt helyein foglalhat helyet, az ülés rendjét nem zavarhatja.

(3) A képviselő-testület nyilvános ülésén a sajtó képviselői – e minőségük igazolását követően – a számukra fenntartott külön helyen tartózkodhatnak.

IV.

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET PROGRAMJA

A munkaterv

14. §

1. A képviselő-testület működésének alapja a gazdasági program végrehajtását is célzó munkaterv.
2. A képviselő-testület éves munkatervének tervezetét - a polgármester irányításával - a jegyző állítja össze, s azt a polgármester terjeszti jóváhagyásra a képviselő-testület elé.
(3) A polgármester a munkaterv tervezetének elkészítésekor javaslatot kér:
a) a képviselő-testület tagjaitól;
b) a bizottságoktól;
c) a jegyzőtől;
d) az önkormányzati intézmények vezetőitől;
e) a helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületétől.
(4) A munkaterv első része tartalmazza:
a) az ülések tervezett időpontját;
b) az ülések várható napirendjét;
c) a napirendi pontok készítésében résztvevő szerveket, személyeket, megnevezve a napirendi pontok előterjesztőit;
d) meghatározza azokat a napirendi pontokat, melyek előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani;
e) meghatározza azokat a témákat, amelyeket valamely bizottság, tanácsnok terjeszt elő, illetőleg amelyhez bizottsági, tanácsnoki állásfoglalást kell beszerezni;
f) az ülésre a napirendi pont tárgyalására külön meghívott szerveket, személyeket.
(5) A munkaterv második része Vámosújfalu község éves rendezvény-naptárát tartalmazza.
(6) A munkatervet a tárgyévet megelőző év decemberi ülésén állapítja meg a képviselő-testület. Az elfogadott munkatervről az érintetteket és a lakosságot a jegyző az önkormányzat hivatalos honlapján történő megjelentetésével tájékoztatja.

V.

ELŐTERJESZTÉSEK

15. § (1) Előterjesztésnek minősül a jelen rendelet 15. § (2) bekezdésében megjelölt személyek és szervek által előzetesen javasolt rendelet- és határozat-tervezet, beszámoló, jelentés és tájékoztató.

(2) A képviselő-testület elé előterjesztési joggal rendelkezik:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a jegyző,

d) a képviselő-testület bizottságai,

e) a települési képviselő,

f) az önkormányzat intézményének vezetője, az intézmény tevékenységét, működését érintő ügyben,

g) nemzetiségi önkormányzat elnöke a nemzetiségi önkormányzatot érintő ügyben.

(3) A (2) bekezdésben meghatározottakon túl előterjesztési joggal rendelkeznek azok a személyek és szervek, akiket a polgármester, illetve a képviselő-testület a munkatervében vagy külön határozattal előterjesztés, beszámoló, tájékoztató, jelentés beterjesztésére kér fel.

(3) Az előterjesztések csak a szakmai és törvényességi vizsgálat lefolytatását követően vehetők napirendre.

(4) Az önkormányzati hivatal az előterjesztés benyújtásától számított tizenöt napon belül lefolytatja a (3) bekezdésben meghatározott előterjesztés szakmai és törvényességi ellenőrzését. Amennyiben a szakmai és törvényességi ellenőrzés lefolytatása tizenöt napon belül nem lehetséges, a jegyző erről, a szakmai és törvényességi ellenőrzés elkészültének várható időpontjának – mely csak különösen indokolt esetben lehet több, mint az előterjesztés időpontjától számított harminc nap – megjelölésével tájékoztatja az előterjesztőt, valamint a polgármestert.

(5) A (4) bekezdésben megjelölt előterjesztés kizárólag akkor vehető fel a soron következő rendes képviselő-testületi ülés napirendjére, a polgármester ezt támogatja.

(6) A (2) bekezdésben megjelölt előterjesztők az előterjesztést a polgármesternél nyújtják be a képviselő-testületi ülést legalább tizenöt nappal megelőzően.

16. §

1. Az előterjesztések formai és tartalmi követelményei:
a. a tárgy pontos bemutatása,
b. az előkészítésben résztvevők megnevezése, az érintettek véleménye,
c. annak megjelölése, hogy a képviselő-testület vagy szervei, illetve jogelődje foglalkozott-e korábban az előterjesztés tárgykörével, ha igen milyen határozatot hozott és milyen eredménnyel történt meg annak végrehajtása, a hatályos szabályozás ismertetése,
d. a tárgykört rendező jogszabályok ismertetése,
e. az eltérő vélemények, alternatívák megjelölése és annak indokai, az előterjesztés célja,
f. mindazon körülmények, összefüggések és tényszerű információk feltüntetése, melyek indokolják a javasolt döntést, pontosan bemutatva a bevezetés költségkihatásait, valamint azt, hogy elfogadás esetén milyen költségkihatási vannak az önkormányzatra, a polgárokra, vállalkozásokra,
g. az előterjesztésnek alkalmasnak kell lennie a tárgykör valósághű bemutatására, megfelelő következtetések levonására, és a legcélszerűbb döntések meghozatalára,
h. az előterjesztés esetleges kockázatai, kiküszöbölésének, mérséklésének módja,
i. az előterjesztésben fel kell sorolni azon személyek, szervek, szervezetek körét, akiknek/amelyeknek jogszabály alapján véleményezési, egyetértési joga áll fenn a meghozandó döntés körében, illetve akiket/amelyeket arról tájékoztatni szükséges. A véleményüket, álláspontjukat tartalmazó írásos dokumentum az előterjesztés melléklete.
(2) A határozati javaslatnak:
a) kapcsolódnia kell szervesen az előterjesztés megállapításaihoz,
b) törvényesnek, célszerűnek, szakszerűnek és végrehajthatónak kell lennie, konkrétan meghatározva a végrehajtás objektív és szubjektív feltételeit,
c) ha a döntésnek, végrehajtásnak több módja is lehetséges, tartalmaznia kell az alternatívákat,
d) rendelkezni kell az ugyanabban a tárgykörben korábban hozott és hatályos határozat sorsáról,
e) meg kell jelölni a végrehajtásért felelős személyt,
f) meg kell jelölni a végrehajtás határidejét.

Sürgősségi indítvány

17. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel, vagy nem a 10. § (3) bekezdés szerinti határidőben került kiküldésre. A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) A sürgősségi indítvány benyújtásának feltételei:

a) a sürgősségi indítvány - a sürgősség tényének rövid indokolásával - legkésőbb 72 órával az ülés kezdetét megelőzően, írásban nyújtható be a polgármesternél,

b) ha a képviselő-testület helyt ad a sürgősségi indítványnak, úgy azt a meghívóban közölt napirendi pontok előtt tárgyalja, kivéve ha a képviselő-testület másként dönt.

(3) Haladéktalan döntést igénylő ügy esetén a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott határidő betartása nem kötelező. A döntés haladéktalan voltát az előterjesztésben az előterjesztőnek minden esetben indokolnia kell.

VI.

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TANÁCSKOZÁSI RENDJE, SZAVAZÁS

18. §

1. Rendes képviselő-testületi ülésen napirend előtt bármely képviselő 2 perc időtartamban felszólalhat. Napirend előtt a napirenden nem szereplő, helyi jelentőségű, halaszthatatlan és rendkívüli ügyben lehet, kivéve az olyan ügyeket, amelyek az általános szabályok alapján napirendre tűzhetők, illetőleg kérdésként, interpellációként vagy indítványként terjeszthetők elő.
2. A polgármester a napirendi pontok tárgyalása előtt szót ad a napirend előtti felszólalásra jelentkező képviselőknek, feltéve, hogy a napirend előtti felszólalás szándékát a képviselő legkésőbb az ülés kezdete előtt a polgármesternek, vagy a jegyzőnek – írásban vagy szóban, a tárgy és ok megjelölésével - előre jelezte, és a felszólalás az e rendelet szerinti szabályoknak megfelel.
3. Amennyiben a polgármester szerint a megjelölt tárgy nem minősül napirend előtti felszólalásra alkalmasnak, és ezért a napirend előtti felszólalás lehetőségét megtagadja, a képviselő igényéről a képviselő-testület vita nélkül dönt.
4. A napirend előtti felszólalás tartalmáról vita nem nyitható, határozathozatalnak helye nincs, azonban a felszólalással érintett képviselő 1 perc időtartamban viszontválaszra jogosult.
5. A napirend előtti felszólalás határozati javaslatot nem tartalmaz, arról a képviselő-testület határozatot nem hoz.

19. § (1) A polgármester a képviselő-testületi ülés vezetése során

a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívása az SZMSZ-ben foglaltak szerint történt,

b) megállapítja az ülés határozatképességét,

c) előterjeszti javaslatát a jegyzőkönyv hitelesítőire, az ülés napirendjét, ha szükséges bejelenti a zárt ülés tartását,

d) tájékoztatást ad a lejárt határidejű döntések végrehajtásának állásáról,

e) ismertetést ad a részére átruházott hatáskörben hozott döntéseiről,

f) tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről.

(2) A polgármester előterjeszti a napirendi tervezetet, amelyről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül határoz.

(3) A meghívóban szereplő, de a polgármester által napirendre venni nem javasolt előterjesztések napirendre vételéről a képviselő-testület a (2) bekezdésben foglalt döntésében határoz.

(4) A jegyző jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő, különösen, ha az előterjesztés nem a jelen rendeletben foglaltak szerint került előkészítésre vagy előterjesztésre, valamint ha az előterjesztéssel kapcsolatban törvényességi észrevétele van.

(5) A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján dönt:

a) a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés,
b) az előző képviselő-testületi ülés óta eltelt időszakban végzett munkáról, valamint fontosabb eseményekről szóló tájékoztatóról,
c) a polgármesterre átruházott hatáskörök gyakorlása során hozott döntésekről szóló beszámoló elfogadásáról.
1. A polgármester jogosult az éves költségvetésről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott előirányzat terhére, esetenként legfeljebb nettó ötszázezer forintig terjedő forrás felhasználásáról dönteni.

20. § (1) Az átruházott hatáskörök további gyakorlóinak előterjesztése alapján dönt a képviselő-testület az e hatáskörökben hozott döntésekről szóló beszámolók elfogadásáról.

(2) A polgármester az egyes előterjesztések felett külön-külön vitát nyit, javasolhatja egyes napirendi pontok összevont tárgyalását.

(3) Az írásbeli előterjesztést az előterjesztő szóban vagy írásban kiegészítheti, ha azt az anyag leadása és a képviselő-testületi ülés közötti időszakban bekövetkezett változások indokolják. A határozat vagy rendelet-tervezet kiegészítésének van helye, ha a határozat vagy a rendelet nem rendelkezett olyan kérdésről, amelyről a rendelkezés jogszabály értelmében kötelező.

(4) Az írásbeli előterjesztést az előterjesztő szóban vagy írásban kijavíthatja, ha névcsere, hibás névírás, szám vagy számítási hiba vagy más hasonló elírás történt az előterjesztésben, a határozatban vagy rendelet-tervezetben.

(5) A napirendet az előterjesztő legkésőbb a határozathozatalt megelőzően visszavonhatja, ez esetben a képviselő-testület külön, egyszerű szótöbbséggel határoz az előterjesztés napirendről történő levételéről. Amennyiben az előterjesztő a napirendet nem vonja vissza, de a visszavonást a polgármester indokoltnak tartja, határozathozatal előtt ő is javasolhatja a képviselő-testületnek a napirendről levételt, mely erről külön, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(6) A képviselő-testület tanácskozásának rendje:

a. a vita megkezdése előtt a polgármester, a bizottsági elnökök állásfoglalását ismertetni jogosultak, szólásra a polgármesternél kell jelentkezni.
b. A polgármester határozza meg a hozzászólások sorrendjét.
c. A határozathozatal előtt a képviselők és az előterjesztő bármikor időkeret nélkül hozzászólhat.
d. Az előterjesztő a határozathozatal előtt a beérkezett módosító indítványokról véleményt mond.
e. A tárgyalt napirendi pontokat érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet.
f. Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra. Kétszeri eredménytelen felszólítás után a felszólalótól megvonhatja a szót.

21. § (1) Ügyrendi kérdés:

a) napirendi pont tárgyalásának elhalasztására, elnapolására vonatkozó javaslat,

b) vita lezárására vonatkozó javaslat,

c) szavazás módjára vonatkozó javaslat,

d) napirendi pont bizottsági tárgyalásra utalására vonatkozó javaslat.

(2) Az ügyrendi javaslatokról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(3) Bármikor szót kérhet:

a. az előterjesztő,
b. bármely képviselő ügyrendi kérdésben,
c. a jegyző, ha törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.
(4) A képviselő-testület ülésein a tanácskozási joggal meghívottak a tevékenységi körüket érintő előterjesztések kapcsán felszólalhatnak.
(5) A hozzászólásokat követően a polgármester a vitát lezárja, összefoglalja a vita lényegét, kitér az előterjesztéstől eltérő véleményekre, a határozati javaslatot érintő valamennyi módosításra. Intézkedik a tanácskozás során elhangzott egyéb javaslatok, észrevételek érdemi megválaszolásáról.
(6) A vita lezárása után a napirendi pont előterjesztője válaszol a hozzászólásokra. A vita lezárását követően, a szavazás elrendelésétől annak befejezéséig sem érdemi, sem ügyrendi hozzászólásnak helye nincs, kivéve a személyes érintettség bejelentését.

22. § A polgármester az ülésen megjelent állampolgároknak, napirenden szereplő ügyben, hozzászólási lehetőséget ad, amennyiben az állampolgár írásban, felszólalási jegyen szándékát és annak rövid tartalmát a jegyzőnek a napirendi pont megkezdéséig vagy annak szünetében jelezte.

23. § (1) A zárt ülésen tárgyalásra kerülő előterjesztések a zárt ülés elrendelését követően kerülnek kiosztásra. A zárt ülés kezdetét követően a polgármester legfeljebb harminc perc időtartamú olvasási szünetet rendelhet el.

(2) A zárt ülés vége előtt a polgármester gondoskodik arról, hogy a zárt ülés előterjesztéseinek kiosztott példányai a képviselőktől igazolt módon visszavételre, összegyűjtésre kerüljenek.

VII.

HATÁROZATHOZATAL

24. § (1) A határozatképtelenség okából elmaradt képviselő-testületi ülés megváltoztatott napirenddel is összehívható.

(2) A titkos szavazás hagyományos módon, urna igénybevételével történhet.

A titkos szavazással kapcsolatos teendőket a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság látja el. Amennyiben ez bármely okból nem lehetséges, a képviselő-testület a feladat ellátásra a polgármester javaslatára - nyílt szavazással - 3 fős szavazatszámláló bizottságot választ. A titkos szavazás eredményéről külön jegyzőkönyv készül, melyet az ülésről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni. A titkos szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.
(3) Minősített többség szükséges a Mötv.-ben rögzítetteken túl:
a. gazdasági program elfogadásához;
b. kötvénykibocsátáshoz;
c. hitelfelvételhez, kezességvállaláshoz 30 millió Ft feletti érték esetén;
d. gazdasági társaság alapításához, gazdasági társaságba történő belépéshez, gazdasági társaság üzletrészének átruházásához, a gazdasági társaság megszüntetésének kezdeményezéséhez, illetve megszüntetéséhez; továbbá amennyiben törvény, vagy a társasági szerződés, alapító okirat a döntéshez minősített többséget ír elő;
e. vagyontárgy elidegenítéséhez, megszerzéséhez, megterheléséhez, pályázati felhívás jóváhagyásához, ha az értékesített, illetőleg az értékesíteni, megszerezni, megterhelni kívánt vagyontárgy értéke a 30 millió forintot meghaladja; idegen vagyonnal kapcsolatos jogok és kötelezettségek vállalása esetén értékhatár nélkül;
f. kötelező feladat ellátása céljából önkormányzati vagyon ingyenes átruházásához, amennyiben a vagyon ÁFA nélkül számított értéke az 1 millió Ft-ot meghaladja;
g. önkormányzati tulajdonban lévő értékpapírok értékesítéséhez, értékpapírok vásárlásához 30 millió Ft feletti névérték esetén;
h. forgalomképtelen, illetve korlátozottan forgalomképes ingatlan forgalomképessé nyilvánításához;
i. közfeladat ellátásához rendelt vagyon elvonásához;
j. díszpolgári cím, önkormányzati kitüntetés és elismerés adományozásához, megvonásához;
k. a képviselő-testület hatáskörének átruházásához;
l. a települési képviselő vagyonnyilatkozati eljárásával kapcsolatos döntéshez.
(4) Név szerinti szavazást kell tartani:
a) ha a polgármester vagy bizottság indítványozza;
b) a (3) bekezdés c), e), f) pontjaiban foglalt esetekben, ha a vagyontárgy forgalmi értéke az 50 millió forintot meghaladja;
c) jogszabályban előírt egyéb esetekben.
(5) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők felállva „igen" vagy “nem" nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét - névsorral együtt - átadja a polgármesternek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A szavazás eredményét is tartalmazó névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

25. § (1) A szavazás rendje:

a. a polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott döntési javaslatokat egyenként megszavaztatja;
b. előbb a módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatok felett kell dönteni;
c. kézfelemeléssel történő szavazásnál szavazni először igent, majd nemet végül tartózkodást tartalmazó polgármesteri kérdésre adandóan kell; szavazatszámláló gép alkalmazása esetén a szavazás egyidejűleg történik;
d. a szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a döntést.
(2) A szavazás módjának megváltoztatását adott napirendi pont során a vita lezárásáig bármely képviselő javasolhatja. A képviselő-testület a javaslatról vita nélkül határoz.
(3) Ha a szavazásra bocsátott indítvány értelmezése felől utólag kétség merül fel, úgy bármely képviselő kezdeményezésére az újraszavazásról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
(4) Adott döntési javaslatról, figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra is, a képviselő-testület legfeljebb 2 alkalommal szavazhat a következő napirendi pont tárgyalását megelőzően.

A Képviselő-testület döntései

Határozat

26. § (1) A képviselő-testület határozatait külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően - folyamatos sorszámmal és évszámmal, zárójelben az ülés dátumával, valamint a döntés tartalmára utaló tömör címmel kell ellátni.

(2) A képviselő-testület határozatának megjelölése: Vámosújfalu Község Önkormányzat Képviselő-testületének [sorszám]/[év]. ([hónap]. [nap].) határozata a [cím]-ról/ről. A zárójelben szereplő „([hónap].[nap].)” megjelölés a határozathozatal dátumát tartalmazza, a sorszámot és a napot arab sorszámmal, a hónapot római sorszámmal kell megjelölni.

(3) A határozat tartalmazza a végrehajtásért felelős nevét, a végrehajtás határidejét.

(4) A képviselő-testületi határozatokról az önkormányzati hivatal nyilvántartást vezet.

(5) A határozatokat a képviselő-testületi ülést követő 5 munkanapon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek, szerveknek.

Végzés

27. § A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott végzésének megjelölése: Vámosújfalu Község Önkormányzat Képviselő-testületének [sorszám]/[év]. ([hónap]. [nap].) végzése a [cím]-ról/ről. A végzésre egyebekben a határozatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Rendelet

28. § (1) Az önkormányzati rendelet-tervezet szakmai előkészítése a jegyző feladata, ennek során különösen

a. elosztja a munkát a közreműködők között,
b. a (3)-(7) bekezdésben foglalt módon biztosítja a rendelet-tervezet előkészítésében való társadalmi részvétel lehetőségét, ennek keretében gondoskodik a (3) bekezdésben megjelölt hirdetmény közzétételéről, a beérkező vélemények feldolgozásáról és azoknak a képviselő-testület elé terjesztéséről,
c. biztosítja a rendelet-tervezet bizottsági véleményeztetését és gondoskodik az észrevételek feldolgozásáról,
d. részt vesz a rendelet-tervezet képviselő-testület előtti megvitatásában.
(2) A rendelet-tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület és annak állandó bizottságai – szükség esetén – külső szakértőt is felkérhetnek.
(3) A (4) bekezdésben meghatározott kivételekkel társadalmi egyeztetésre kell bocsátani a rendelet-tervezetet, melynek során a természetes személyek, továbbá nem állami vagy önkormányzati szervek, szervezetek kifejthetik véleményüket a rendelet-tervezettel kapcsolatosan. A rendelet-tervezetet – indokolással együtt – az önkormányzat hivatalos honlapján, hirdetmény formájában kell közzétenni oly módon, hogy a véleményezésre jogosultaknak legalább három nap egybefüggő időtartamot kell biztosítani véleményük előterjesztésére.
(4) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani
a. az átmeneti gazdálkodásról, a költségvetésről vagy annak végrehajtásáról szóló rendelet-tervezetet,
b. az önkormányzat részére nyújtott állami vagy európai uniós, továbbá nemzetközi forrásokból nyújtott támogatásról szóló rendelet-tervezetet,
c. helyi adóról szóló vagy más, egyoldalú – ellenszolgáltatás nélküli – fizetési kötelezettségre vonatkozó rendelet-tervezetet,
d. a rendkívüli ülés napirendjén szereplő rendelet-tervezetet,
e. a sürgősségi indítványként előterjesztett rendelet-tervezetet,
f. a kizárólag magasabb rendű jogszabály kötelező végrehajtását szolgáló rendelet-tervezetet, amennyiben a végrehajtás kizárólag egyféle módon lehetséges,
g. a törvényességi felhívás végrehajtására készített rendelet-tervezetet, kivéve, ha a törvényességi felhívás törvényen alapuló jogalkotási kötelezettség elmulasztásának jelzése miatt került kiadásra.
(5) A véleményeket legkésőbb a képviselő-testületi ülést – ülésszak esetén a kezdőnapot – megelőző munkanap 12:00 óráig lehet a hirdetményben megjelölt e-mail címre megküldeni. A véleménynek tartalmaznia kell a véleményező nevét, lakcímét vagy egyéb postai címét, és azon e-mail címet, amelyre a 29. § (3) bekezdésben meghatározott értesítést a véleményező kéri.
(6) Nem kell a véleményt feldolgozni és figyelembe venni, ha
a. névtelen,
b. kétséget kizáróan megállapítható, hogy más valós vagy fiktív személy nevében terjesztették elő,
c. a közerkölcsöt sérti,
d. nem a rendelet-tervezethez kapcsolódik,
e. az (5) bekezdésben meghatározott határidőhöz képest elkésett.

29. § (1) A rendelet-tervezet csak indokolással, a társadalmi egyeztetés feldolgozott véleményeivel és a bizottsági véleményekkel nyújtható be a képviselő-testület elé. A képviselő-testületet – a 28. § (6) bekezdés megfelelő pontjának megjelölésével – tájékoztatni kell annak tényéről is, ha a társadalmi egyeztetés során fel nem dolgozott vélemények érkeztek. Az előterjesztő vagy a jegyző tájékoztatja a képviselő-testületet az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő – nem társadalmi egyeztetés keretében érkezett – javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.

(2) A képviselő-testület – amennyiben az adott képviselő-testületi ülésen történő elfogadáshoz különös érdek nem fűződik – a társadalmi egyeztetés során beérkezett véleményekre, különösen azok nagy számára tekintettel úgy is rendelkezhet, hogy a rendelet-tervezetet napirendről leveszi és arról közmeghallgatás megtartását követően hoz döntést.

(3) A beérkezett és feldolgozott véleményről, annak figyelembe vételéről, mellőzéséről vagy elutasításáról a véleményt adót az általa megjelölt e-mail címen a képviselő-testület döntését követő öt munkanapon belül értesíteni kell. Amennyiben a véleményező az értesítésre e-mail címet nem jelöl meg, a feladói e-mail címre – ennek sikertelensége esetén a település hivatalos honlapján közzétett hirdetményben – kell az értesítést megküldeni.

(4) A rendelet-tervezethez kapcsolódó képviselői, bizottsági, módosító indítványokat írásban lehet benyújtani a polgármesternél vagy a jegyzőnél. Módosító indítvány legkésőbb az ülést – ülésszak esetén a kezdőnapot – megelőző munkanapon 16.00 óráig, írásban nyújtható be.

(5) A képviselő-testület által elfogadott önkormányzati rendelet kihirdetése az önkormányzati hivatal hivatalos hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik. Az önkormányzati rendeletet a kifüggesztéssel egyidejűleg az önkormányzat hivatalos honlapján is meg kell jelentetni.

(6) Az önkormányzati rendeletekről nyilvántartást kell vezetni, a nyilvántartásért és annak tartalmáért a jegyző felelős.

(7) Az önkormányzati rendeletet meg kell küldeni azon szerveknek és szervezeteknek, amelyek részére az feladat-, vagy hatáskört állapít meg.

(8) A társadalmi egyeztetés során az önkormányzat tudomására jutott személyes adatok a véleményezett rendelet hatálybalépésétől számított egy évig kezelhetőek. A 29. § (3) bekezdésben foglalt hirdetményben erről és az egyéb adatvédelmi előírásokról az érintetteket előzetesen tájékoztatni kell.

VIII.

KÉRDÉS, INTERPELLÁCIÓ

30. § (1) A képviselő írásban

a) polgármesterhez,
b) alpolgármesterhez,
c) a bizottságok elnökeihez,
d) jegyzőhöz
interpellálhat, kérdést intézhet.
Az interpellációt, illetve a kérdést személyesen az önkormányzati hivatal kijelölt köztisztviselőjéhez kell benyújtani.
(2) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés, vagy tájékozódás.
(3) A kérdésre a megkérdezett a képviselő-testület ülésén vagy legkésőbb 30 napon belül köteles írásban választ adni. A kérdező a képviselő-testület ülésén szóban vagy azt megelőzően írásban nyilatkozik a válasz elfogadásáról. Amennyiben a kérdező a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz. Ha a képviselő-testület sem fogadja el a választ, ebben az esetben a megkérdezett 15 napon belül ismételten írásban válaszol.
(4) Interpelláció: önkormányzati ügyben felvilágosítás kérése.
(5) Az interpellációra a képviselő-testület ülésén vagy legkésőbb 30 napon belül írásban érdemi választ kell adni. Az interpellációt benyújtó képviselő a képviselő-testület ülésén szóban vagy azt megelőzően írásban nyilatkozik a válasz elfogadásáról. Az interpelláló képviselőnek legfeljebb 3 perces időkeretben viszontválaszra van joga. Amennyiben az interpelláló képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz. Amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el a választ, az interpelláció alapján részletes vizsgálatot rendel el, amelyben az interpelláló képviselő köteles részt venni.
(6) Az interpellációkról a jegyző folyamatos nyilvántartást vezet.

IX.

BESZÁMOLÓ, TÁJÉKOZTATÓ

31. § (1) A beszámoló

a. önkormányzati hatáskör gyakorlásáról,
b. a képviselő-testület valamely határozatának végrehajtásáról,
c. a képviselő-testület és szervei tevékenységéről
készíthető.
1. A beszámoló elfogadásáról a képviselő-testület határozatot hoz.
2. A tájékoztató olyan információk képviselő-testület elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá, illetve amelyek valamely a község életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.
3. Tájékoztató formájában kell beterjeszteni különösen - ha nem valamely döntés meghozatalát támasztják alá - a jogszabályok ismertetését, a képviselő-testület és szervei működésére jellemző adatokat, a községre vonatkozó különböző adatok, jelenségek ismertetését.
4. A tájékoztató elfogadása tudomásulvétellel történik, határozati formában.

X.

A TANÁCSKOZÁS RENDJÉNEK FENNTARTÁSA

32. §

1. A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester vagy a képviselő-testület ülését levezető elnök feladata.
(2) Az ülés hallgatósága a képviselő-testület ülésén véleményét semmilyen formában nem nyilváníthatja ki.
(3) A képviselő-testület ülésén résztvevő és valamennyi jelenlévő személy – a (3)-(4) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények mellett – köteles az ülés méltóságát tiszteletben tartani, így különösen tartózkodni
a. az étel- vagy italfogyasztástól, ide nem értve a víz és tea fogyasztását, valamint az orvosilag indokolt étel- és italfogyasztást;
b. az üléshez, a tárgyalt napirendhez nem illő, az ülés rendjét zavaró magánbeszélgetések folytatásától;
c. mobiltelefon vagy egyéb kommunikációs eszköznek az ülés rendjét vagy az ülésen résztvevőket zavaró használatától;
d. az üléshez, a tárgyalt napirendhez nem tartozó sajtótermékek, egyéb nyomtatványok olvasásától.
(4) Zárt ülés elrendelésekor az ülés hallgatósága és minden más személy – az önkormányzati hivatal által kifejezetten a képviselő-testületi ülésen elhangzottak jegyzőkönyvezése céljából működtetett rendszer kivételével – köteles a hang- és képfelvétel rögzítésére alkalmas eszközöket az ülésteremből eltávolítani vagy azokat kikapcsolni.
(5) A sajtó képviselői
a. kötelesek az ülés méltóságához illő öltözékben megjelenni,
b. kötelesek az ülés időtartama alatt a sajtó részére kijelölt helyen tartózkodni,
c. az ülést vagy az ülés vezetését nem zavarhatják,
d. a (3) bekezdésben foglaltakat kötelesek megtartani.

33. § (1) A polgármester:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól vagy ha a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása;

b) rendreutasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít;

c) rendreutasítja azt a felszólalót, aki a felszólalás során a képviselő-testület tekintélyét vagy valamely képviselőt sértő kifejezést használ;

d) figyelmezteti az ülésen résztvevőt vagy jelenlévőt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja, vagy magatartása a 32. § (3) bekezdésben foglaltakba ütközik;

e) megvonhatja a szót attól, aki a fentiekben írt rendzavaró magatartást megismétli,

f) a képviselő kivételével, ismételt rendzavarás esetén, az ülésterem elhagyására hívhatja fel, ennek eredménytelensége esetén kivezettetheti az illető személyt.

(2) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja vagy elhagyja a polgármesteri széket, az ülés ezzel félbeszakad és csak akkor folytatódik, ha a polgármester ismét összehívja.

(3) A képviselő-testület ülésén az ülést levezető polgármesterre, alpolgármesterre vagy más képviselőre, a bizottsági ülések során a bizottság elnökére hárul a titokvédelem biztosítása.

(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.

XI.

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET JEGYZŐKÖNYVE

34. § (1) A jegyzőkönyvnek – az Mötv. rendelkezésein túl - tartalmaznia kell:

a) a jegyzőkönyv hitelesítőinek személyét és aláírását,

b) napirendi pontonként az előterjesztők nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát, a felszólalók nevét és mondanivalójuk lényegét, a szóban előterjesztett határozati javaslatokat;

c) ismételt szavazás esetén az ismétlés okát;

d) az elhangzott bejelentéseket, kérdéseket és interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat;

e) a képviselő kérésére írásos különvéleményét vagy az általa elmondottak szó szerinti rögzítését.

(2) A polgármester vagy a képviselők 1/4-ének indítványára a testületi ülés egészéről vagy egy-egy napirendi pontjának tárgyalásáról, továbbá jelen rendelet 35. § (1) bekezdés a) pontja esetében szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni.

(4) A jegyzőkönyv mellékletei:

a) a meghívó,

b) előterjesztések

c) név szerinti szavazás esetén, az arról készült jegyzőkönyv,

d) a 24. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a titkos szavazás eredményét megállapító jegyzőkönyv,

e) jelenléti ív,

f) képviselő írásbeli beadványa.

(5) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről hangfelvétel alapján a jegyző gondoskodik.

(6) A választópolgárok az önkormányzat hivatalos honlapján és a községi könyvtárban betekinthetnek a képviselő-testületi ülés előterjesztéseibe – a zárt ülésen tárgyalt előterjesztések kivételével –, és a nyílt ülések jegyzőkönyveibe. A választópolgárok részére a zárt ülésről készült jegyzőkönyvben szereplő közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerhetőségét biztosítani kell.

(7) A jegyzőkönyvet – a polgármesteren és a jegyzőn túl – a jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá.

XII.

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ, TANÁCSNOK,

KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

Települési képviselő

35. § (1) A települési képviselőt megilletik az Mötv-ben foglalt jogok és terhelik az azokban megállapított kötelezettségek.

(2) A települési képviselőt az (1) bekezdésben foglaltakon túl az alábbi jogok illetik meg:

a) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni; illetőleg kérésére a véleményét szó szerint rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;

b) tiszteletdíjra jogosultság a külön rendeletben megállapítottak szerint;

c) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában;

d) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;

e) kapcsolatot tartani választókörzetének polgáraival, illetve különböző önszerveződő lakossági közösségekkel;

(3) A települési képviselő kötelezettségei az (1) bekezdésben foglaltakon kívül:

a) olyan magtartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára. A képviselő-testületi tagság kötelezi a viselőjét, hogy ne csak a közéletben, de a magánéletben is méltó legyen a megbízatásához;

b) írásban vagy szóban bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy bizottsága ülésén való részvételben vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van;

c) a vele szemben felmerült kizárási okot a vita előtt, azt megelőzően bejelenteni;

d) felkérés alapján részvétel a képviselő-testületi ülések előkészítésében, különböző vizsgálatokban,

e) a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően a tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti titkot megőrizni, valamint az Alkotmányban és más jogszabályban a magántitokra és a személyi adatok védelmére vonatkozó szabályokat betartani.

(4) Ha a Képviselő-testületi tag települési képviselő nem tud részt venni a képviselő-testület ülésén, igazolással való hiányzását az ülés előtt minimum 1 nappal, rendkívüli ülés esetén pedig legkésőbb az ülés napján előzetesen köteles bejelenteni a polgármesternél.

(5) Bizottsági tag igazolással való hiányzását a (4) bekezdés szerint teheti meg, kiegészítve, hogy a bejelentést az illetékes bizottság elnökénél kell megtenni.

1. A képviselő:
a. szakmai vagy üzleti ügyben önkormányzati képviselői minőségére nem hivatkozhat,
b. települési képviselői megbízatásának felhasználásával jogosulatlanul bizalmas információkat nem szerezhet, és nem használhat fel.

36. § (1) A képviselő-testületi, bizottsági ülésről két egymást követő alkalommal igazolatlanul távol maradó képviselő tiszteletdíját 3 hónap időtartamra 25%-kal csökkenteni kell.

(2) Az Mötv. 33. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségét elmulasztó képviselő tiszteletdíját 6 hónap időtartamra 50%-kal csökkenteni kell.

A képviselő-testület bizottságai

37. § (1) A bizottságok létszámát, összetételét, feladatait, a képviselő-testület által a bizottságra átruházott hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.

(2) Egy képviselő több bizottság tagjának is megválasztható, elnöki tisztséget azonban csak egy bizottságban tölthet be.

38. § A képviselő-testület a bizottságnak feladatot állapíthat meg. A bizottság a hatáskörébe utalt pénzeszköz felosztásáról dönt. A felosztott összeg utalása csak időarányosan történhet.

39. § (1) Az állandó bizottságok tagjainak száma 3 fő. A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

a) Pénzügyi - Szociális - Ügyrendi Bizottság

(2) A vagyonnyilatkozatok vizsgálatát a Pénzügyi – Szociális - Ügyrendi Bizottság végzi.

40. § (1) Ideiglenes bizottságot bármely, a képviselő-testület által indokoltnak ítélt feladat ellátására létre lehet hozni, különösen

a) egyes önkormányzati rendeletek előkészítésére, felülvizsgálatára;

b) a munkatervben meghatározott valamely napirendi pont előkészítésére;

c) a község egészét vagy lakosságának jelentős részét érintő beruházási, felújítási, közbeszerzési, környezetvédelmi feladatok végrehajtásának megszervezésére, összehangolására;

d) társulási, hazai és nemzetközi megállapodások előkészítésére.

(2) Ideiglenes bizottság elnöke lehet más állandó vagy ideiglenes bizottság elnöki tisztét ellátó képviselő is.

A bizottságok működése

41. § (1) A bizottságok maguk állapítják meg működésük részletes szabályait.

A szavazásnál kisebbségben maradt bizottsági tag az ülés által megvitatott eltérő álláspontját, indokaival együtt – különvélemény formájában jegyzőkönyvbe mondhatja.
(2) A működési szabályzat (ügyrend) kidolgozása során figyelembe kell venni, hogy a bizottságok éves munkaterv alapján működnek, amelyet a képviselő-testület éves munkatervének megállapítását követően, a soron következő rendes bizottsági ülésen, de legkésőbb a képviselő-testület munkatervének elfogadásától számított hatvan napon belül kell elfogadni.
(3) A (2) bekezdés szerinti elkészített munkaterv tartalmazza az ülések tervezett időpontját és napirendjét, valamint ez előterjesztők nevét.

42. § (1) A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik. A meghívót ezzel egyidejűleg az ügyrendben meghatározottak szerint közzé kell tenni. Amennyiben a bizottság által tárgyalt ügy más bizottság feladatkörét is érinti, úgy a bizottság elnöke összevont tárgyalást kezdeményezhet.

(2) A bizottság ülését a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az általa megbízott képviselő bizottsági tag vezeti. Összevont tárgyalás esetén az ülést a legidősebb elnök vezeti.

43. § (1) A bizottság tevékenységéről választási ciklusonként legalább egy alkalommal és a ciklus végén mindenképpen köteles a képviselő-testület előtt beszámolni.

(2) A beszámolási kötelezettség időpontját a képviselőtestület éves munkatervében határozza meg.

(3) A képviselő-testület éves munkatervében határozza meg azokat a témaköröket, melyek előkészítését, véleményezését kéri a bizottságoktól.

XIII.

A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTEREK,

A JEGYZŐ ÉS AZ ALJEGYZŐ

A polgármester

44. § Vámosújfalu Község Polgármestere tisztségét főállásban látja el.

45. § (1) A képviselő-testületnek a polgármesterre átruházott hatásköreit a 3. melléklet tartalmazza.

(2) A polgármester

a) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát;

b) feladata a településfejlesztés, a közszolgáltatások szervezése;

c) segíti a települési képviselők, bizottságok munkáját;

d) együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel.

Az alpolgármester

46. § (1) A képviselő-testület egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választhat.

(2) Az alpolgármesterek feladatait a polgármester határozza meg.

(3) A polgármester és az alpolgármester hetente egyszer, előre meghirdetett napon fogadóórát tart.

A jegyző, aljegyző

47. § A jegyző

a) rendszeresen tájékoztatást ad a képviselő-testületnek, bizottságoknak, a polgármesternek az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról;

b) a polgármester irányításával előkészíti a képviselő-testület, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket;

48. § (1) A jegyző és az aljegyző egyidejű tartós akadályoztatása esetére, de legfeljebb hat hónap időtartamra – a polgármester által, a jegyző javaslatára írásban ezzel megbízott, a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő –, az önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselő bízható meg a jegyzői feladatok ellátásával.

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége esetére, de legfeljebb hat hónap időtartamra – a polgármester által írásban ezzel megbízott, a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő –, az önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselő bízható meg a jegyzői feladatok ellátásával.

(3) A képviselő-testület jegyzőre átruházott hatásköreit az 4. melléklet tartalmazza.

(4) A jegyző és az aljegyző a Tolcsvai Közös Önkormányzati Hivatal alapító okiratában meghatározott napokon és időpontokban ügyfélfogadást tart a Közös Hivatal Vámosújfalui Kirendeltségén.

XIV.

AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL

49. § (1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 89. § (1) bekezdése értelmében a munkaidő az önkormányzati hivatalban heti negyven óra. Az ebédidő harminc perc, amely a napi munkaidőn belül, 11.30 és 12.00 óra között kerülhet kiadásra. A fizikai dolgozók változó munkarendben foglalkoztathatók, munkarendjüket a jegyző állapítja meg.

(2) Az ügyfélfogadási idő az önkormányzati hivatal kirendeltségén

a. hétfői napokon 8.00 órától 11.30 óráig és 12.00 órától 16.00 óráig,
b. keddi napokon 8.00 órától 11.30 óráig és 12.00 órától 16.00 óráig,
c. csütörtöki napokon 8.00 órától 11.30 óráig és 12.00 órától 16.00 óráig
d. pénteki napokon 8.00 órától 13.00 óráig
tart.

50. § (1) Az önkormányzat a jegyző és önkormányzati hivatal útján a helyi nemzetiségi önkormányzatokkal megkötött együttműködési megállapodásokban rögzített feltételek alapján

a. biztosítja a nemzetiségi önkormányzatok munkájának megkönnyítése és hatékonyabbá tétele érdekében a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához szükséges személyi, tárgyi és technikai feltételeket;
b. gondoskodik a nemzetiségi önkormányzat költségvetésének tervezésével, végrehajtásával kapcsolatos feladatok, valamint a gazdálkodással kapcsolatos beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségek végrehajtásáról.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítése érdekében az önkormányzat a szabályzatainak és egyéb belső szabályozóinak hatályát – a nemzetiségi önkormányzattal egyeztetve, annak eltérő sajátosságaira alkalmazottan – szükség szerint kiterjeszti a nemzetiségi önkormányzat működésére is.

XV.

AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁRSULÁSAI

51. § Az önkormányzat feladat- és hatáskörei gyakorlása közül társulásra ruházza át

a. szilárdhulladék
b. ivóvíz minőség javítását célzó intézkedésekhez kapcsolódó
feladat- és határkörök gyakorlását.

XVI.

HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS

52. §

1. A helyi népszavazást a polgármesternél írásban kezdeményezheti:
a) a települési képviselők 1/4-e,
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) a helyi társadalmi szervezet vezető testülete,
d) a választópolgárok 25 %-a.
(2) A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott számú választópolgár kezdeményezte.
(3) A képviselő-testület köteles megtárgyalni a népi kezdeményezést, amennyiben azt a választópolgárok 10 %-a indítványozta.
(4) A helyi népszavazásra és népi kezdeményezésre vonatkozó eljárási szabályokat a választási eljárásról szóló törvény tartalmazza.

XVII.

KÖZMEGHALLGATÁS

53. § (1) A képviselő-testület előtt közmeghallgatást kell tartani:

a) építés helyi rendjének szabályozása a környezet természeti, táji és épített értékeinek fejlesztése és védelmével kapcsolatos döntés előtt,

b) ha a képviselő-testület előzetesen úgy döntött,

c) ha a megválasztott képviselők fele indítványozza az ügy tárgyának megjelölésével,

d) ha a választójoggal rendelkező lakosság 1%-a az ügy tárgyának megjelölésével kéri.

(2) A közmeghallgatás idejét, helyét és napirendjét a helyben szokásos módon kell közzétenni.

(3) A közmeghallgatást a Faluházban, vagy a testület által határozatban meghatározott helyen kell megtartani.

(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, arról jegyzőkönyv készül, tartalmára, készítésére a képviselőtestület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesülnek.

(5) A polgármester a közmeghallgatás alkalmával elhangzott hozzászólásokat értékeli, a közmeghallgatás alkalmával elhangzott felszólalások tartalmát megvizsgálja és a közérdekű bejelentések és panaszok intézésére vonatkozó hatályos jogszabály szerint intézi. Az érdekelteket tájékoztatni kell a közmeghallgatás módjáról.

XVIII.

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI

A költségvetés

54. § (1) Vámosújfalu Község Önkormányzat Képviselő-testülete Pénzügyi – Szociális - Ügyrendi Bizottsága az önkormányzatnál és intézményeinél:

a) véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló éves beszámoló tervezeteit;

b) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, -csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat;

c) vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát.

(2) A bizottság vizsgálati megállapításait a képviselő-testülettel haladéktalanul közli. Ha a képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.

XIX.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

55. § (1) A rendelet kihirdetését követő 3. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg Vámosújfalu Község Képviselő-testülete Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2011. (IV. 7.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.

(2) A képviselő-testület, a tisztségviselők valamint a jegyző hatásköreit megállapító jogszabályi nyilvántartás vezetéséért a jegyző a felelős, s a hatályos feladat- és hatásköri nyilvántartás a jegyzőnél tekinthető meg.

(3) A képviselő-testület rendeletei megtekinthetőek:

a) az Önkormányzati Hivatalban,

b) az önkormányzat hivatalos honlapján.

(4) Az önkormányzat által használt kormányzati funkciókat a 5. melléklet tartalmazza.

(5) A rendelet függelékei:

1. Képviselő-testület tagjainak névsora

1

Az önkormányzati rendeletet a Vámosújfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 24.) önkormányzati rendelete 15. §-a hatályon kívül helyezte 2022. március 2. napjával.