1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Vámosújfalu község közigazgatási területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-ában, továbbá a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 4. §-ában meghatározott személyekre.

(2) Az Szt.-ben meghatározott feltételek szerint a rendelet hatálya a Vámosújfalu község területén tartózkodó hajléktalanokra, valamint a Szt. 7. § (1) bekezdése szerinti rászorulókra is kiterjed.

(3) ^[1] A rendelet az alábbi támogatásokat, a köztemetést és a szociális alapszolgáltatásokat (a továbbiakban együtt: ellátások) szabályozza:

• 1. Lakásfenntartási támogatás,
• 2. Gyógyszer kiváltási támogatás,
• 3. Pénzbeli vagy élelmiszer támogatás,
• 4. Időskorúak támogatása,
• 5. Első lakáshoz jutók támogatása,

2. § (1) A rendeletben meghatározott hatásköröket első fokon Vámosújfalu Község Önkormányzat Képviselő-testülete által átruházott hatáskörben, az élelmiszer támogatás, a rendkívüli települési támogatás és az iskolakezdési támogatás esetében a Pénzügyi-Szociális-Ügyrendi Bizottság (a továbbiakban: bizottság), a lakásfenntartási támogatás, temetési támogatás és a gyógyszer kiváltási támogatás esetében a jegyző gyakorolja.

(2) Az ellátások iránti kérelmeket a Tolcsvai Közös Önkormányzati Hivatal Vámosújfalui Kirendeltségén (a továbbiakban: hivatal) kell benyújtani.

(3) Az ellátások iránti kérelmet a hivatal által közzétett, formanyomtatványon kell benyújtani. A formnyomtatvány a rendelet 1. melléklete. A kérelemnek tartalmaznia kell:

3. § (1) A rendeletben meghatározott esetben a kérelmező a kérelem benyújtásakor az 2. mellékletében foglalt vagyonnyilatkozat útján köteles nyilatkozni saját és közös háztartásban élő családtagjai vagyoni viszonyairól (a továbbiakban: vagyonnyilatkozat). Vagyontárgy lízingelése esetén a vagyonnyilatkozathoz mellékelni kell a lízingszerződést is.

(2) Amennyiben a hivatal a vagyonnyilatkozatban foglaltakat vitatja és a vagyontárgy forgalmi értékének meghatározása céljából szakértőt vonhat be az eljárásba, a kérelmező a szakértői vizsgálat során köteles közreműködni.

4. § (1) Amennyiben a rendelet az ellátásra való jogosultságot jövedelemhatárhoz köti, a kérelmező köteles saját, illetve közös háztartásban élő család tagjai jövedelmi viszonyairól nyilatkozni és azokat igazolni.

(2) Az önkormányzat szabályozási hatáskörébe tartozó ellátások esetében a jövedelemszámításnál irányadó időszak – ha jogszabály másképpen nem rendelkezik – a havonta rendszeresen mérhető jövedelmek esetében a kérelem benyújtását megelőző egy hónap, egyéb jövedelmek esetében a kérelem benyújtását megelőző egy év.

(3) Jövedelemigazolásként az alábbi iratokat kell csatolni:

5. § (1) A kérelmező által benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmát a hivatal az adatot nyilvántartó közigazgatási szerv, illetve gazdálkodó szervezet megkeresése útján ellenőrizheti, illetve környezettanulmányt készíthet.

(2) Amennyiben a környezettanulmány megállapítása szerint vélelmezhető, hogy a vagyonnyilatkozatban, illetve jövedelemnyilatkozatban foglaltak nem felelnek meg a valóságnak, a hivatal a Szt. 10. § (6) bekezdésének megfelelően jár el. Ennek során a jövedelemnyilatkozatban foglaltak tartalmát az (1) bekezdésben foglaltak szerint ellenőrizheti, illetve felhívhatja a kérelmezőt arra, hogy a kérelem átvételét követő 8 napon belül nyújtsa be az általa lakott lakás, illetve saját és a közös háztartásban élő család tagjai tulajdonában álló vagyonnak, a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapra vonatkozó fenntartási költségeit igazoló dokumentumokat. A 3 hónapra vonatkozó költségeknek ki kell számolni az átlagát (továbbiakban: igazolt fenntartási költségek).

(3) Abban az esetben, ha az igazolt fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelmet úgy kell vélelmezni, hogy az igazolt fenntartási költségekhez hozzá kell adni a kérelmezőés közös háztartásban élő család tagjai számának és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a szorzatát. A vélelmezett jövedelem mértéke nem lehet kevesebb, mint a jövedelemnyilatkozatban megjelölt összeg.

6. § (1) Az ellátások folyósítása

• a) a kérelmező részére készpénzben történő kifizetéssel, vagy
• b) a kérelmező bankszámlájára utalással történik.

(2) A rendszeres ellátásokat havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kell folyósítani. Az átmeneti ellátások esetében lehetőség van hóközi kifizetésre, vagy bankszámlára utalásra is.

(3) Az ellátás indokolt esetben az arra rászoruló személy részére a családgondozó közreműködésével is adható, aki a felhasználást a kifizetést követő 15 napon belül igazolni köteles.

7. § (1) A Szt.-ben, az annak végrehajtására kiadott más jogszabályokban, illetve a rendeletben meghatározott feltételek hiányában, vagy ezen jogszabályok megsértésével nyújtott ellátást meg kell szüntetni, és az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevő személy az Szt. 17. §-ában meghatározottak szerint kötelezni kell a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére.

(2) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésének elrendelése esetén a jegyző

8. § (1) A jegyző szociálisan rászoruló család részére a közös háztartásban élő család tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásához, a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez lakásfenntartási támogatást (a továbbiakban: támogatás) nyújt.

(2) A támogatást a lakhatással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(3) A támogatásra jogosult az a személy, akinek a közös háztartásában élő családtagjainak az egy főre eső havi jövedeleme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180%-át, egyedül élő esetében a 200 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

(4) A támogatás összege: 3000 Ft/hó, amely összeget a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kell megállapítani.

(5) Az (1) bekezdés szerinti támogatást a határozatban egy évre kell megállapítani, a támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek számától.

9. § (1) A gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtható gyógyszer kiváltási támogatásra (a továbbiakban: támogatás) jogosult az a személy, akinek a közös háztartásban élő családjában az egy főre eső havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %–át, egyedül élő esetében 180 %–át nem haladja meg, és a gyógyító ellátásának költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át meghaladja.

(2) A támogatásról a jegyző határozattal dönt.

(3) A kérelemhez mellékelni kell a háziorvos és a gyógyszerész együttes igazolását, az igazolás a rendelet 3. melléklete.

(4) A háziorvos és a gyógyszerész igazolása alapján kell megállapítani a kérelmező gyógyító ellátásának költségét.

(5) A támogatás mértéke: 5000 Ft, a támogatás egy hónapban egyszer és évente kétszer nyújtható.

(6) Amennyiben a kérelmező a Szt. 50. § (1) vagy (2) bekezdése szerint jogosult támogatásra, a jelen paragrafus (1) bekezdése alapján támogatásra való jogosultság nem állapítható meg.

10. § (1) ^[3] A képviselő-testület legkésőbb tárgyév december hónapban a településen állandó lakóhellyel rendelkező személyek részére – feltéve, ha a közös háztartásban élő családtagjainak az egy főre eső havi jövedelme nem haladja meg a mindenkori legkisebb nyugdíj összegének nyolcszorosát - legfeljebb 10.000, -Ft összegű pénzbeli támogatást vagy legfeljebb 10.000, -Ft értékű élelmiszer támogatást juttat, amennyiben az önkormányzat költségvetésében erre a szociális célú pénzügyi fedezet rendelkezésre áll.

(2) ^[4] A Képviselő-testület az (1) bekezdésben meghatározott juttatás mértékéről és a juttatásban részesülők köréről legkésőbb tárgyév december 20. napjáig dönt

(3) ^[5] A juttatást tárgyév december hó 31. napjáig kell megküldeni a jogosultak részére, s erről a polgármester gondoskodik.

(4) ^[6] Az (1) bekezdésben meghatározott juttatás, ugyanazon lakóingatlanra vonatkozóan csak egy fő jogosult részére nyújtható, függetlenül az ingatlanban található háztartások vagy az ingatlanban élő személyek számától.

(5) ^[7] A képviselő-testület legkésőbb tárgyév december hónapban a településen állandó lakóhellyel rendelkező, a tárgyévben legalább 60. életévüket betöltött nyugdíjas személyek részére - feltéve, ha a közös háztartásban elő családtagjainak az egy főre eső havi jövedelme nem haladja meg a mindenkori legkisebb nyugdíj összegének nyolcszorosát - legfeljebb 10.000, -Ft összegű pénzbeli támogatást juttat, „Idősek Napja” alkalmából.

10/A. § (1) ^[9] Az időskorúak támogatása (a továbbiakban: támogatás) keretében egyszeri támogatásra jogosult az a településen állandó lakcímmel rendelkező személy, aki a tárgyévben legalább a 70. életévét betölti és ezt követően minden további betöltött ötödik életévében is - feltéve, ha a közös háztartásban élő családtagjainak az egy főre eső jövedelme nem haladja meg a mindenkori legkisebb nyugdíj összegének tízszeresét.

(2) ^[10] A támogatás megállapítására szolgáló eljárás az ügyfél, vagy közeli hozzátartozója, vagy a szociális gondozó kérelmére indul, amelyhez jövedelem igazolást kell csatolni, a kérelmet abban a tárgyévben lehet benyújtani, amelyben az időskorú személy éppen betölti a 70. életévét, illetve betölti minden további ötödik életévét.”

(3) ^[11] A támogatás módja 10.000, -Ft összegű pénzbeli támogatás juttatás.

(4) A támogatásról a polgármester dönt, a támogatás átnyújtásáról a polgármester gondoskodik.

10/B. § (1) ^[13] Első lakáshoz jutók támogatásában részesíthető az a Vámosújfaluban letelepedni kívánó személy, aki a kérelem benyújtásának az időpontjában a 40. életévét még nem töltötte be és megfelel az alábbi feltételeknek:

• a) aki a kérelem benyújtását megelőző egy évben Vámosújfalu község közigazgatási területén lakást épített vagy vásárolt,
• b) a kérelmező és a vele együtt költöző családtagjai egy főre jutó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 800 %-át,
• c) a kérelem benyújtását megelőző két évben - házastársak esetében legalább az egyik fél – legkevesebb 365 nap munkaviszonnyal vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonnyal rendelkezik,
• d) használt lakás vásárlásakor az ingatlan tulajdonjoga rendezett, per, teher és igénymentes vagy az eladó az adásvételi szerződésben vállalja, hogy az ingatlant a vételárból tehermentesíti,
• e) a kérelmezőnek az önkormányzattal szemben tartozása nincs.

(2) Egy lakástulajdon esetében a támogatás odaítélésekor csak egy kérelmező személy vehető figyelembe.

(3) A támogatás formája vissza nem térítendő támogatás, amelynek összege

• a) lakásépítés esetén 200.000,-Ft,
• b) lakásvásárlás esetén 100.000,-Ft.

(4) A támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell:

• a) a kérelmező nevére szóló jogerős használatba vételi engedély vagy az adásvételi szerződés és tulajdoni lap másolatát,
• c) a kérelmező és vele együtt költöző családtagjai jövedelmének igazolására alkalmas dokumentumokat,

(5) A támogatás odaítéléséről, a kérelem benyújtását követő 30 napon belül a képviselő-testület dönt.

(6) Ha a támogatást igénybe vevő a támogatással épített vagy vásárolt lakást a képviselő-testület döntését követő 2 éven belül elidegeníti, a támogatást 30 napon belül, egy összegben vissza kell fizetni

10/C. § (1) A segélyhívó rendszert igénybe vevők támogatása (a továbbiakban: támogatás) keretében havonta támogatásra jogosult az a településen állandó lakcímmel rendelkező személy, aki csatlakozott az önkormányzat által fenntartott segélyhívó rendszerhez; feltéve, ha a közös háztartásban élő családtagjainak az egy főre eső jövedelme nem haladja meg a mindenkori legkisebb nyugdíj összegének nyolcszorosát.

(2) A támogatás megállapítására szolgáló eljárás az ügyfél, vagy közeli hozzátartozója, vagy a szociális gondozó kérelmére indul, amelyhez jövedelem igazolást kell csatolni.

(3) A támogatás mértéke a segélyhívó rendszer aktuális havi szolgáltatási díja összegének az 50%-a.

(4) A támogatás megállapításáról a polgármester dönt, a támogatás összege közvetlenül a segélyhívó rendszert üzemeltető részére kerül megfizetésre

• 6. Rendkívüli települési támogatás

11. § (1) A bizottság eseti jelleggel rendkívüli települési támogatásra (a továbbiakban: támogatás) való jogosultságot állapít meg azon személy részére, aki a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180%-át, egyedül élő esetében annak 200%–át.

(2) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni különösen, ha a kérelmező

• a) váratlan betegség, baleset, orvosi kezelés miatt jelentős jövedelem-kiesést szenved, vagy
• b) bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul, vagy
• c) válsághelyzetben lévő várandós anya, aki a segélyt gyermekének megtartása érdekében igényli, vagy
• d) a segélyt iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadásokhoz igényli, vagy
• e) létfenntartása, megélhetése valamilyen egyéb előre nem látható esemény, elemi kár miatt – önhibáján kívül – veszélyeztetve van, jövedelem-kiesése, váratlan többlet-kiadása keletkezik.

(3) A támogatás megállapítása iránti kérelemben a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a kérelem indokául szolgáló tényről, rendkívüli körülményről, az őt ért anyagi veszteségről, jövedelem–kiesésről.

(4) A (1) bekezdés szerinti támogatás esetében a

• a) a támogatás esetenként megállapítható legmagasabb összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege,
• b) egy kérelmező egy évben maximum az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegére jogosult,
• c) a kérelmező egy évben maximum négyszer kérelmezhet támogatást,
• d) az (1) bekezdésben meghatározott jövedelem korláttól és az a)-c) pontokban meghatározott egyéb korlátoktól rendkívüli méltnylást érdemlő esetben a bizottság eltekinthet.

12. § (1) ^[15] A jegyző azon személy részére, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 600 %-át, egyedül élő esetében annak 800 %–át, eseti jelleggel temetési támogatást (a továbbiakban: támogatás) nyújt.

(2) ^[16] A támogatás megállapítása iránti kérelemhez, amelyet az eltemettetéstől számított 18 hónapon belül lehet benyújtani, a kérelmezőnek csatolnia kell az eltemetett személy halotti anyakönyvi kivonatát, valamint a kérelmező nevére szóló és a temetés költségeit igazoló számlát.

(3) ^[17]A támogatás összege: 50.000, -Ft.

13. § (1) A köztemetés elrendelésének feltételeit a Szt. 48. §-a tartalmazza.

(2) A bizottság különös méltányosságból a Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól részben, vagy egészben mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy közös háztartásban élő családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetében a 150 %-át.

14. § (1) ^[18] Az önkormányzat a következő szociális alapszolgáltatásokat biztosítja a rászorultak részére:

15. § (1) Az étkeztetés keretében a Szt. vonatkozó rendelkezésében meghatározott szociálisan rászorult személyekről kell az önkormányzatnak gondoskodnia.

(2) A szociálisan rászorultak körében, ingyenes étkeztetésre jogosultak:

16. § (1) Nem jogosult házi segítségnyújtásra az a személy;

• a) akire tekintettel a hozzátartozója ápolási díjban részesül,
• b) akinek ellátását tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződésben vállalták.

(2) Átmenetileg házi segítségnyújtásban részesíthetők az (1) bekezdésben megjelölt személyek is, ha a kötelezett a vállalását bármely oknál fogva nem teljesíti.

(3) A térítési díj az adott tárgyhónapot követő hónapban, utólag fizetendő.

17. § (1) Családsegítés keretében az önkormányzat segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémái vagy egyéb krízishelyzete miatt segítséget igénylő személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.

(2) A családsegítés keretében biztosítani kell

• a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást,
• b) az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését,
• c) a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését,
• d) közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését,
• e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását,
• f) a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat.

(3) ^[19] A családsegítés térítésmentes, az önkormányzat a családsegítést a Mikro-Térségi Integrált Szolgáltató Központ (3934 Tolcsva, Bajcsy-Zs. u. 34.) útján biztosítja

17/A. § Az alapszolgáltatási feladatok keretén belül a falugondnoki szolgálat, együttműködve az egyéb szolgáltatásokat végző intézményekkel, segítséget nyújt a rászorulóknak, hogy képesek legyenek otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, vagy egészségi állapotukból, mentális állapotukból, vagy egyéb okból származó problémáik megoldásában.

(2) A falugondnoki szolgálat keretében ellátandó alapszolgáltatási feladatok:

• a) közösségi és szociális információs szolgáltatás,
• b) étkeztetésben való közreműködés,
• c) intézmények és az ellátottak közötti kapcsolattartás elősegítése,
• d) házi segítségnyújtásban való közreműködés,
• e) családsegítésben, gyermekjóléti szolgáltatásban való közreműködés,
• f) egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosítása,

(3) A szociális információs szolgáltatás keretén belül a falugondnok feladata az intézmények szolgáltatásainak a lakosság felé való közvetítése, tájékoztatás a szociális, gyermekvédelmi, egészségügyi, családtámogatási, munkaügyi és egyéb ellátások tekintetében, szükség szerint együttműködve a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal.

(4) A falugondnok jelzéssel él a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat felé, ha olyan problémát észlel, ahol családgondozó segítségére van szükség, biztosítja a családgondozó eljuttatását az ellátotthoz, valamint segíti a házi segítségnyújtásban dolgozó házi gondozó nem szakmai jellegű tevékenységét.

(5) A falugondnoki szolgálat biztosítja az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutást oly módon, hogy elszállítja az ellátottakat a háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi és szakellátási rendelésekre, a probléma súlyosságától függően értesíti a mentőszolgálatot, ha igény van rá, biztosítja a település lakosságának különböző egészségügyi szűréseken való megjelenését.

(6) A falugondnok az Szt.-ben meghatározott egyéni és közösségi szintű szükségletek teljeskörű teljesítésének érdekében az alábbi szolgáltatási feladatokat köteles biztosítani:

• a) személyszállítási feladatokat,
• b) ügyintézési feladatokat.

17/B. § (1) A falugondnoki szolgáltatás igénybevételére jogosultak elsősorban azok

• a) akik szociálisan rászorultak és koruk, egészségi állapotuk miatt önmagukról gondoskodni nem tudnak, hozzátartozó, vagy más személy segítségét igénybe venni nem tudják,
• b) akik szociális vagy mentálhigiénés állapotuk miatt veszélybe kerültek,
• c) akik önmaguk és családjuk szállítását megoldani nem tudják, vagy az számukra aránytalanul nagy terhet jelentene.

(2) A falugondnoki szolgáltatás igénybevétele elsősorban szóbeli – személyes vagy telefonos – kérelem alapján történik, melyet közvetlenül a polgármesterhez vagy a falugondnokhoz lehet bejelenteni.

(3) A szolgáltatás biztosításáról vagy a kérelem elutasításáról és a szolgáltatás tartalmáról a falugondnok köteles az igénylőt haladéktalanul tájékoztatni.

(4) A feladatok rangsorolását a falugondnok a polgármester irányításával végzi.

18. § (1) A gyermekjóléti alapellátások célja a gyermek családban történő nevelésének elősegítése, a veszélyeztetettség kialakulásának, illetve a gyermek családjából való kiemelésének megelőzése, valamint a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése. Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez, életkörülményeinek javításához.

(2) ^[20] Az önkormányzat az alábbi gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja:

• a) iskolakezdési támogatás
• b) rendkívüli települési támogatása,
• c) gyermekjóléti szolgáltatás.

.

19. § (1) ^[21] Az önkormányzat a tanévkezdés megkönnyítése érdekében, az óvodás gyermeknek, az általános és középiskolai tanulónak, a hallgatónak - aki óvodai nevelésben, általános és középiskolai nevelésben-oktatásban, felsőfokú szakképzésben, alapképzésben, mesterképzésben, osztatlan mesterképzésben vesz részt - iskolakezdési támogatást (a továbbiakban: támogatás) biztosít, feltéve, ha a közös háztartásban elő családtagjainak az egy főre eső havi jövedelme nem haladja meg a mindenkori legkisebb nyugdíj összegének hatszorosát.

(2) ^[22] A támogatás megállapítására irányuló kérelmet a tanuló jogán a szülő vagy a törvényes képviselő, vagy saját jogán a fiatal felnőtt tárgyév augusztus 1-től október 31-ig nyújthatja be.

(3) A támogatásról a bizottság dönt.

(4) ^[23] A támogatás mértéke gyermekenként, tanulóként, hallgatóként 5.000 Ft.

(5) ^[24] A támogatás iránti kérelemhez, középiskolai tanuló esetében, a tanulói jogviszony, a felsőfokú szakképzésben, alapképzésben, mesterképzésben, osztatlan mesterképzésben részt vevő hallgatónak a hallgatói jogviszony igazolását be kell csatolnia.

20. § (1) A gyermekjóléti szolgáltatás szervezési, szolgálati és gondozási feladatokat lát el az önkormányzattal, az intézmények vezetőivel és gyermekvédelmi felelőseivel, a házi orvossal, a házi gyermekorvossal, a rendőrséggel és a védőnői szolgálattal együttműködve.

(2) ^[25] Az önkormányzat a gyermekjóléti szolgáltatást a Mikro-Térségi Integrált Szolgáltató Központ (3934 Tolcsva, Bajcsy-Zs. u. 34.) útján biztosítja

(3) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes.

21. § (1) Ez a rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Vámosújfalu Község Önkormányzat Képviselő-testületének a pénzben és természetben nyújtható szociális ellátásokról szóló 13/2013. (XII.30.) önkormányzati rendelete.

(3) A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően benyújtott kérelmek esetében kell alkalmazni.