Muhi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében, 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Alapvető rendelkezések

1. §

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése Muhi Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat), székhelye 3552 Muhi, Rákóczi út 2.
2. Az Önkormányzat Képviselő-testületének megnevezése: Muhi Község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület). Székhelye: 3552 Muhi, Rákóczi út 2.
3. A Képviselő-testület hivatalának elnevezése: Sajóörösi Közös Önkormányzati Hivatal Muhi Kirendeltsége.
4. Az Önkormányzat illetékességi területe: Muhi község közigazgatási területe.

2. §

A községet címer és zászló jelképezi.

II. Fejezet

A Képviselő-testület működése

2. A Képviselő-testület tagjai és ülései

3. §

A Képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő, amelyből 1 fő polgármester, 4 fő önkormányzati képviselő. A Képviselő-testület tagjainak névsorát a rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.

4. §

A Képviselő-testület rendes és rendkívüli ülést tart.

5. §

A Képviselő-testület munkaterve szerint, de évente legalább 6 alkalommal kötelező ülést tart (rendes ülés).

6. §

A polgármester a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 44. §-ában foglalt esetekben összehívja, ezentúl a munkatervtől eltérő időpontban összehívhatja a Képviselő-testület ülését (rendkívüli ülés).

3. A Képviselő-testület összehívásának rendje

7. §

1. A Képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.
2. A rendes ülésre szóló meghívót a Képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 24 órával előbb meg kell küldeni.
3. Rendkívüli ülés telefonon is összehívható úgy, hogy időpontja és napirendje az ülést megelőző 8 órával korábban megismerhető legyen a képviselők által.
4. A Képviselő-testület üléseire meg kell hívni:

1. az önkormányzati képviselőket,
2. a jegyzőt és/vagy az aljegyzőt,
3. a napirendi pont előterjesztésével kapcsolatban a hivatal illetékes köztisztviselőjét,
4. akiket a polgármester vagy a képviselők javasolnak, illetve akiknek a jelenléte a napirendre való tekintettel indokolt.

4. Az ülések nyilvánossága

8. §

1. A Képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a nyilvánosságot az alábbiak szerint kell értesíteni: a meghívó polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével a 7. § (2) bekezdésében foglalt határidők figyelembevételével.
2. A hallgatóság a nyilvános ülésen a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. Ha a hallgatóság az ülést zavarja, az ülés vezetője a rendzavarókat az ülésről kiutasíthatja.
3. A Képviselő-testület a levezető elnök javaslatára – vita nélkül – dönt arról, hogy a megjelenteknek felszólalási jogot ad.
4. A felszólalás időtartamát a levezető elnök határozza meg.

5. A munkaterv

9. §

1. A Képviselő-testület rendes ülését munkaterv szerint tartja. A munkaterv elkészítéséről a polgármester gondoskodik.
2. A munkaterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni:

1. az az önkormányzati képviselőktől,
2. a képviselő-testület állandó bizottságától,
3. a jegyzőtől.

3. A munkatervnek tartalmaznia kell:

1. a testületi ülések tervezett időpontjait,
2. a napirendeket, azok előadóját, előkészítőjét, előkészítő tisztségviselőjét, és azon állandó bizottságokat, melyeknek meg kell tárgyalniuk az adott napirendi pontot,
3. a napirend tárgyalásához külön meghívottak megnevezését,
4. a közmeghallgatások időpontját.

4. A munkaterv elfogadásáról a munkatervben meghatározott feladatok végrehajtásában érintetteket a munkaterv elfogadását követően a Sajóörösi Közös Önkormányzati Hivatal Muhi Kirendeltségének tájékoztatni kell.

6. Az ülések napirendje

10. §

1. A Képviselő-testület üléseinek napirendjére a polgármester tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet a Képviselő-testület állapítja meg. A napirendről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz. A polgármester a napirendi pontok megtárgyalása előtt a községet érintő közérdekű ügyekről tájékoztatást adhat.
2. A kérdések ismertetésére és a válaszadásokra valamennyi napirend megtárgyalását követően, az ülés bezárása előtt kerül sor.

4. az önkormányzati képviselőktől,
5. a képviselő-testület állandó bizottságától,
6. a jegyzőtől.

11. §

1. A polgármester köteles a napirendek közé felvenni:

1. a munkatervben elfogadott előterjesztéseket,
2. az állandó bizottság által megtárgyalt és javasolt előterjesztéseket,
3. a jegyző által tartalmukat tekintve előzetesen elbírált, képviselő-testületi hatáskörbe tartozó lakossági és egyéb beadványokat.

2. A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje a következő:

1. polgármesteri beszámoló a két ülés közötti tárgyalásokról, eseményekről,
2. rendeleti javaslatok,
3. határozat meghozatalát igénylő napirendi pontok,
4. határozat meghozatalát nem igénylő napirendi pontok, (egyebek),
5. beszámolók,
6. tájékoztatók,
7. kérdések,
8. zárt ülés napirendi pontjai.

3. Indokolt esetben a napirendek a (2) bekezdésben foglalt sorrendtől eltérően is megállapíthatóak.
4. Az ülés meghívójának kiküldése után a polgármester halaszthatatlan döntést igénylő esetekben a napirendet kiegészítheti.

7. Testületi előterjesztések

12. §

1. A testületi ülésre előterjesztést tehet:

1. a polgármester,
2. az alpolgármester,
3. a Képviselő-testület bizottsága
4. a jegyző,
5. mindazok, akiket a képviselő-testület előterjesztés előkészítésére felkér, illetve kötelez.

2. Előterjesztésnek minősül:

1. a rendeleti javaslat,
2. a határozati javaslat,
3. a beszámoló.
4. a tájékoztató.

3. A munkatervbe felvett napirendek előterjesztéseinek elkészítési határideje a munkatervben megjelölt időpont, egyéb esetekben a képviselő-testület által meghatározott határidő.
4. A 11. § (1) bekezdésében foglaltakat a polgármester akkor alkalmazza, ha az előterjesztés határidőre, határozati javaslattal, rendelet-tervezettel és a kötelezően előírt mellékletekkel együtt került elkészítésre.

13. §

1. Az előterjesztések írásban terjeszthetők elő a jegyző törvényességi vizsgálatát követően.
2. Az előterjesztés előkészítője felelős az anyag elkészítéséért, annak szakmai megalapozottságáért, jogszabályi követelményeknek való megfeleléséért, a korábbi döntésekkel való összhang megteremtéséért, valamint a vonatkozó belső szabályzatban foglalt tartalmi és formai követelmények betartásáért. Az előkészítő részt vesz az általa készített előterjesztés bizottsági és képviselő-testületi tárgyalásán, ahol válaszol a felmerülő szakmai kérdésekre.
3. A Képviselő-testület elé kerülő valamennyi előterjesztést még az anyag kiküldése előtt valamelyik tisztségviselőnek (polgármester, alpolgármester) ellen kell jegyeznie. E nélkül nem lehet az anyagokat kiküldeni.
4. Amennyiben az előterjesztés határidőben nem készül el, vagy az a törvényességi követelményeknek mindenben nem felel meg, úgy az nem tárgyalható. Az előterjesztés tárgyalására a Képviselő-testület soron következő ülésén kerülhet sor, ha annak tartalmával kapcsolatban már törvényességi aggályok nem merülnek fel.
5. Az előterjesztésekhez (határozati javaslat, rendelet-tervezet) kapcsolódó módosító javaslatokat a javaslattevő írásban az ülést megelőző nap 12,00 óráig nyújthatja be a polgármesterhez, indokolással ellátva.

8. Önálló indítványok

14. §

1. A 12. §-ban felsorolt előterjesztőkön túl, az önkormányzati képviselő kezdeményezheti önálló indítványként előterjesztés napirendre történő felvételét.
2. Az önkormányzati képviselő az önálló indítványát a képviselő-testület állandó bizottságánál, illetőleg a polgármesternél írásban terjesztheti elő legalább 15 nappal annak testületi tárgyalása előtt. Az önálló indítványnak meg kell felelnie az előterjesztésekre vonatkozó tartalmi és formai követelményeknek.
3. A Képviselő-testület ülésének napirendjére önálló napirendi pontként felvehető indítvány:

1. rendeleti, vagy
2. határozati javaslat

lehet.

9. Kérdés

15. §

1. A kérdést írásban az ülést megelőzően legalább 8 nappal a jegyzőnél kell benyújtani.
2. Az írásban határidőre benyújtott kérdésekre a képviselő-testület ülésén érdemi választ kell adni. Amennyiben az önkormányzati képviselő határidőn túl nyújtja be kérdését, vagy a kérdés összetettsége azt indokolja, úgy legkésőbb 15 napon belül a kérdést feltevő részére írásban érdemi választ kell adni.
3. A kérdés, illetve a válasz időtartama:

1. kérdés ismertetésére:   5 perc,
2. válaszadásra:               5 perc.

10. Az ülés vezetése

16. §

1. A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a tartós akadályoztatásuk esetén a Pénzügyi Ellenőrző, Gazdasági és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
2. A levezető elnök feladatai:

1. megnyitja az ülést, megállapítja a határozatképességet és folyamatosan figyelemmel kíséri azt,
2. előterjeszti a javasolt napirendet,
3. napirendenként megnyitja a napirend tárgyalását, felkéri az előterjesztőt az előterjesztésben foglaltak rövid ismertetésére, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
4. az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként szavazásra bocsátja,
5. megállapítja a szavazás eredményét, napirendenként kihirdeti a képviselő-testület határozatát,
6. biztosítja a képviselők kérdésfeltevési jogának gyakorlását,
7. biztosítja az ülés zavartalan rendjét,
8. berekeszti az ülést.

3. Az önkormányzati képviselő az ülés bármely szakában ügyrendi javaslatot tehet.
4. Ügyrendi javaslaton az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő eljárási kérdésekre vonatkozó javaslatot kell érteni. Az ügyrendi javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

11. A tanácskozás rendjének fenntartása

17. §

1. A hozzászólás a hozzászólásra jelentkezés sorrendjében történik.
2. A Egy napirendi ponthoz a települési önkormányzati képviselő összesen maximum 5 perc időtartamban szólhat hozzá.

18. §

1. A tanácskozás rendjének fenntartásáról a levezető elnök gondoskodik. Ennek során:

1. figyelmezteti azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a tanácskozáshoz nem méltó, másokat sértő kifejezést használ, magatartást tanúsít,
2. rendre utasítja, és szükség esetén megvonja a hozzászólás jogát attól a felszólalótól, aki az a) pont szerinti figyelmeztetés ellenére ismételten kifogás alá esik.

2. Ha a Képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely az ülés folytatását lehetetlenné teszi, a levezető elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

12. Az előterjesztések vitája

19. §

1. A Képviselő-testület minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit, amelynek során:

1. az előterjesztést annak előkészítője röviden ismerteti,
2. a polgármester vagy az érintett állandó bizottság elnöke vagy alelnöke ismerteti a bizottság véleményét,
3. az előterjesztésekkel kapcsolatban az önkormányzati képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket tehetnek fel, melyekre válaszolni kell,
4. a válaszadások után az önkormányzati képviselők, a tanácskozási joggal meghívottak véleményüket, javaslataikat ismertethetik,
5. amennyiben a tárgyalt napirendhez a levezető elnök képviselőként kíván hozzászólni, úgy azt a képviselőkre vonatkozó szabályok szerint teheti meg.

2. A vitában résztvevők ugyanazon napirend tárgyalása során két alkalommal nyilváníthatnak véleményt.
3. A hozzászólásokra adott válaszokat követően a levezető elnök lezárja a vitát, összefoglalja a vita lényegét és a javaslatokat szavazásra bocsátja.
4. A levezető elnök vagy bármelyik képviselő, illetve a jegyző javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elhalasztását, erről a Képviselő-testület vita nélkül dönt, és lehetőség szerint meghatározza a napirend tárgyalásának ismételt időpontját. Amennyiben az elnapolással az előterjesztő nem ért egyet, úgy lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a megtárgyalással kapcsolatos indokait ismertesse.
5. Valamely napirendi pont tárgyalása során a levezető elnök az előterjesztő, valamint a feladatkörében érintett bizottsági elnök kérésére tárgyalási szünetet rendelhet el.
6. A polgármester vagy az ülés levezető elnöke a (2) bekezdésben foglaltaktól indokolt esetben eltérhet.

13. A szavazás rendje

20. §

1. A Képviselő-testület a vita lezárása után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.
2. A levezető elnök az előterjesztett, írásban is meglévő konkrét határozati javaslatokat szavazásra bocsátja.

21. §

1. A határozathozatalhoz egyszerű többség szükséges. Minősített többség szükséges az Mötv.-ben és egyéb jogszabályban meghatározott esetekben.
2. Minősített többség szükséges az (1) bekezdésben foglaltakon kívül:

1. fegyelmi ügyekben,
2. a Képviselő-testület hatáskörének átruházásához,
3. kitüntetések adományozásához kell,
4. helyi népszavazás kiírásához,
5. településrendezési terv jóváhagyásához,
6. hitelfelvételhez,
7. önkormányzati vagyonnal való rendelkezéssel kapcsolatos döntés meghozatalához.

3. Határozati javaslat és rendelet-tervezet esetében a módosító és kiegészítő javaslatokról szavazni kell.

22. §

1. A szavazás nyílt vagy titkos. A nyílt szavazás névszerinti is lehet.
2. A nyílt szavazás kézfelnyújtással történik, a képviselők „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaznak, illetve tartózkodnak a szavazástól
3. Egyszerű többséget igénylő nyílt szavazásnál szavazategyenlőség áll fenn, ha az „igen” szavazatok száma megegyezik a „nem” és a „tartózkodó” szavazatok összegével. Ebben az esetben a levezető elnök még ugyanazon ülésnapon elrendelheti a szavazás megismétlését. Ismételt szavazategyenlőség esetén a témát a következő ülés napirendjére kell tűzni.
4. A titkos szavazás írásban történik, lebonyolítására a Képviselő-testület 3 tagú szavazatszámláló bizottságot hoz létre.
5. Titkos szavazásnál a képviselők „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaznak. Szavazategyenlőség áll fenn, ha az „igen” és a „nem” szavazatok száma megegyezik. Ebben az esetben a szavazást meg kell ismételni, újabb egyenlőség esetén a képviselő-testület 15 napon belül megismételt ülésén történik az ismételt szavazás. A titkos szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni.
6. Névszerinti szavazásnál a jegyző egyenként felolvassa a képviselők nevét, akik nevük felolvasásakor „igen”-nel, „nem”-mel szavaznak, illetve tartózkodnak a szavazástól.

23. §

A Mötv. 68. § (1) bekezdésében rögzített ismételt tárgyalás kezdeményezését a polgármester a Pénzügyi Ellenőrző, Gazdasági és Ügyrendi Bizottságnál nyújthatja be.

14. Jegyzőkönyv

24. §

1. A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.
2. A jegyzőkönyvnek az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmaznia kell:

1. az ülésről távolmaradó önkormányzati képviselők nevét,
2. a tárgyalt napirendi pontok előadóinak nevét,
3. az ülésen történt fontosabb eseményeket.

3. Hangrögzítés esetén a visszahallgatás lehetőségét 5 évig biztosítani kell.
4. A jegyzőkönyv mellékletei:

1. meghívó,
2. jelenléti ív,
3. írásos előterjesztések, indítványok, kérdések,
4. írásban benyújtott hozzászólások,
5. jegyző írásos észrevételei,
6. névszerinti szavazásról készült névsor.

5. A Képviselő-testület ülésén készült jegyzőkönyvről és jegyzőkönyvből - az adatvédelemre vonatkozó szabályok figyelembevételével - másolat készíthető.

15. Rendeletek és határozatok végrehajtása

25. §

1. A Képviselő-testület rendeleteiről és határozatairól, valamint a bizottságok határozatairól nyilvántartást kell vezetni.
2. A nyilvántartás tartalmazza:

1. a rendelet, határozat számát,
2. a rendelet, határozat tárgyát,
3. a rendelet, határozat meghozatalának idejét,
4. a rendelet hatályba lépésének idejét,
5. a rendelet kihirdetés céljából történő kifüggesztésének konkrét időpontját,
6. a rendelet, határozat végrehajtására utaló megjegyzést,
7. a határozat végrehajtásáért felelős nevét,
8. a határozat végrehajtásának határidejét.

3. A képviselő-testületi határozat megjelölési formája:

Muhi Község Önkormányzat Képviselő-testületének

…../20…... (…..hó …..nap ) határozata

4. A határozat végrehajtásáért felelős személy a határozat végrehajtásáról határidő lejárta után, a soron következő ülésen beszámol a Képviselő-testületnek.

26. §

1. Az önkormányzati rendelet megjelölési formája:

Muhi Község Önkormányzat Képviselő-testületének

…../20…... (…..hó …..nap ) önkormányzati rendelete

………………………………… rendelet tárgya

27. §

A jegyző a rendeletek hatályosulását évente egy alkalommal felülvizsgálja, és erről beszámolót terjeszt a Képviselő-testület elé.

16. Közmeghallgatás

28. §

1. A Képviselő-testület évente legalább egy alkalommal, előre meghirdetett közmeghallgatást tart.
2. A közmeghallgatás időpontjáról, helyszínéről, az esetleges javasolt témákról a lakosságot legalább egy héttel előtte tájékoztatni kell. A közmeghallgatás meghívóját hirdetmény útján közzé kell tenni.
3. A Közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok, társadalmi szervezetek, civil szervezetek képviselői közérdekű ügyekben a Képviselő-testülethez, az egyes települési önkormányzati képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez kérdéseket intézhetnek, illetve közérdekű javaslatokat tehetnek.
4. Közmeghallgatáson előterjesztett bejelentéseket, javaslatokat közérdekű bejelentésként kell kezelni.
5. A Közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetlegesen tárgyalásra kerülő tárgykörről a helyben szokásos módon, illetve az Önkormányzat honlapján a Közmeghallgatás időpontja előtt legalább 8 nappal korábban a település lakosságát tájékoztatni kell.
6. A Közmeghallgatást a polgármester vezeti, és arról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyre a 24. § rendelkezései az irányadók.

17. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

29. §

1. A választópolgárok részéről a helyi népszavazást a választópolgárok 25 %-a kezdeményezheti.
2. A választópolgárok 10 %-a indítványozhat, illetve nyújthat be népi kezdeményezést.

III. Fejezet

Önkormányzati rendelet, az önkormányzat gazdálkodása

18. Önkormányzati rendeletalkotás

30. §

Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti.

1. a polgármester,
2. az önkormányzati képviselő,
3. a Képviselő-testület állandó bizottsága,
4. a jegyző.

19. Önkormányzati rendelet közzététele, hatálybalépése

31. §

1. Az elfogadott önkormányzati rendeletet a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napja.
2. A hirdetményt 15 napra kell kifüggeszteni és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját.
3. A rendeletet az Önkormányzat hivatalos honlapján is meg kell jelentetni a lakosság tájékoztatása céljából.

20. Az Önkormányzat gazdálkodása

32. §

Az önkormányzat gazdálkodásával, költségvetésével és vagyonával kapcsolatos rendelkezéseit a Képviselő-testület önkormányzati rendeletben szabályozza.

IV. Fejezet

Az önkormányzati képviselő

21. Jogai és kötelezettségei

33. §

1. Az önkormányzati képviselőt megilletik a jogszabályokban foglalt jogok és terhelik a kötelezettségek.
2. Az önkormányzati képviselő, amennyiben megbízás alapján az önkormányzat képviseletében jár el, úgy csak a képviselő-testület döntésének megfelelő, vagy a polgármesterrel egyeztetett álláspontot képviselhet az önkormányzat nevében.

34. §

1. A képviselőt a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző, a Hivatal dolgozója munkaidő alatt soron kívül kötelesek fogadni és az általa előadott képviselői munkája ellátásához szükséges önkormányzati ügyben érdemi választ adni.
2. A képviselő írásban vagy szóban az ülést megelőzően köteles bejelenteni az ülés összehívójának, ha a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén nem tud részt venni, illetve a polgármesternek jelezni, ha egyéb megbízatásának teljesítésében akadályozva van.
3. A képviselő a képviselő-testület ülésén, illetőleg a bizottság tagja a bizottság ülésén köteles részt venni.
4. A polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának vizsgálatát a Pénzügyi Ellenőrző, Gazdasági és Ügyrendi Bizottság végzi, és egyúttal gondoskodik azok nyilvántartásáról, kezeléséről és őrzéséről. A képviselői vagyonnyilatkozatok a polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozata kezelésének ügyrendjében foglaltak szerint nyilvánosságra hozatalra kerülnek.
5. Amennyiben az önkormányzati képviselő a személyes érintettséget nem jelenti be, úgy annak jogkövetkezményeiről a képviselő-testület a tudomásra jutást követően dönthet.
6. A tudomására jutott titkot megőrzi, amely kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll.
7. A vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot írásban haladéktalanul bejelenti a polgármesternek.

V. Fejezet

A Képviselő-testület bizottsága

22. A bizottság működése

35. §

1. A bizottság intézkedést nem tehet, közvetlen utasítást a Hivatal Kirendeltsége részére nem adhat.
2. A bizottság köteles megtárgyalni a munkatervbe felvett azon napirendeket, amelyek előterjesztője a bizottság, valamint amelyeket számára a Képviselő-testület a munkatervben meghatározott. Köteles megtárgyalni a költségvetési, a zárszámadási és a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendelet-tervezetet, illetve azok módosításait, továbbá a Képviselő-testület munkatervére vonatkozó javaslatot.
3. A bizottság kötelesek megtárgyalni azokat az előterjesztéseket, amelyek megtárgyalására a polgármester a bizottságot felkéri.

36. §

1. A Képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre: Ügyrendi Bizottság.
2. A Képviselő-testület Ügyrendi Bizottságát 3 fő képviselő taggal hozza létre.
3. A Képviselő-testület állandó bizottsága tagjainak névsorát a rendelet 2. számú függeléke tartalmazza.

37. §

1. A bizottság elnökből, és tagokból áll.
2. A bizottság elnökét távollétében az elnök által kijelölt bizottsági tag teljes jogkörrel helyettesíti.

38. §

1. A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
2. A bizottság elnökének feladata:

1. a bizottság munkatervének elkészítése és végrehajtása,
2. a bizottság munkájának szervezése és összehangolása,
3. a bizottság képviselete,
4. a jegyzőkönyv és az emlékeztető elkészítésének ellenőrzése,
5. a bizottsági döntések, határozatok nyilvántartásának ellenőrzése.

39. §

1. A bizottság a Képviselő-testületnek évente egy alkalommal beszámol tevékenységéről. A beszámoló tartalmazza a bizottság feladatkörében végzett tevékenységének jellemzőit, valamint az átruházott hatáskörben végzett tevékenységéről szóló részletes tájékoztatót, a bizottsági munka értékelését, a tárgyalt napirendeket saját előterjesztések, véleményezések vonatkozásában, a törvényességi észrevételeket.
2. A Képviselő-testület állandó bizottságának feladat- és hatásköreit a Szervezeti és Működési Szabályzat 3. számú függeléke tartalmazza.
3. A Képviselő-testület egyes feladatainak ellátására ideiglenes (ad hoc) bizottságot hozhat létre.
4. Az ideiglenes (ad hoc) bizottság működésére, határozatképességére, határozat hozatalának módjára a testületi ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.
5. A bizottsági tag köteles a tudomására jutott titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége bizottsági tagságának megszűnése után is fennáll.

VI. Fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző és a Sajóörösi Közös Önkormányzati Hivatal

23. A polgármester

40. §

1. A polgármester a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el, a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló külön törvény szerint.
2. A polgármester tevékenységét kötetlen munkaidőben végzi.
3. A polgármester távolléte (szabadság, tartós kiküldetés, betegség) esetén erről köteles az alpolgármestert, annak akadályoztatása esetén a Ügyrendi Bizottság elnökét tájékoztatni.

41. §

1. Az Mötv. rendelkezésein túl a polgármester felelős:

1. az önkormányzat demokratikus működésének, széles körű nyilvánosságának biztosításáért,
2. a településfejlesztés, a közszolgáltatások szervezéséért,
3. a lakosság önszerveződő közösségeivel való együttműködésért,
4. az önkormányzati intézményekkel való kapcsolattartásért,
5. a nem önkormányzati tevékenységet végző szervekkel, vállalatokkal, intézményekkel való kapcsolattartásért,
6. a jogszabály által előírt egyetértési jogának gyakorlásáért.

2. A polgármester a Képviselő-testület működésével kapcsolatban gondoskodik a testületi ülések színvonalas, jól összehangolt előkészítéséről, felelős a javaslatok megalapozottságáért, a testületi döntések végrehajtásának megszervezéséért, irányításáért, a testületnek a végrehajtásról történő tájékoztatásáért.
3. A polgármester a jogszabályokban meghatározott saját hatáskörben gyakorolható jogosultságokon kívül a Képviselő-testület felhatalmazása nélkül nem vállalhat kötelezettséget, nem köthet megállapodást.
4. A megállapodásokon, kötelezettségvállalásokon minden esetben fel kell tüntetni a testületi határozat számát. A képviselő-testületi határozat számának feltüntetése nélkül jog, kötelezettség nem keletkezhet az önkormányzatra nézve. Szerződésnek tekintendő okiratot minden esetben ellen kell jegyeztetni a jegyzővel.

24. Az alpolgármester

42. §

1. A Képviselő-testület az Alakuló ülésén a megválasztott települési önkormányzati képviselők közül, a polgármester javaslatára, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére, titkos szavazással, minősített többséggel 1 fő alpolgármestert választ. Az alpolgármester nevét a rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.
2. Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el tisztségét.
3. A Képviselő-testület az alpolgármesterre nem ruházhat át hatáskört.
4. Ha a Képviselő-testület Alakuló ülésen nem került sor az alpolgármester megválasztására, akkor a polgármesternek minden soron következő rendes- és rendkívüli ülésen az alpolgármester személyére javaslatot kell tennie.

25. A jegyző, aljegyző

43. §

1. A jegyző részletes feladat- és hatáskörét a jogszabályok és a Képviselő-testület döntései határozzák meg.
2. A jegyző az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásának keretében:

1. a polgármester irányításával és a Közös Önkormányzati Hivatal, illetve a Kirendeltség közreműködésével előkészíti a Képviselő-testület és a Bizottság elé kerülő előterjesztéseket,
2. ellátja a Képviselő-testület működésével és tevékenységével kapcsolatos szervezési, és ügyviteli feladatokat, a testületi üléseken gondoskodik a jegyzőkönyv vezetéséről és a szavazatok összeszámlálásáról,
3. rendszeres tájékoztatást ad a polgármesternek, a Képviselő-testületnek az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról,
4. tájékoztatja a Képviselő-testületet a Közös Önkormányzati Hivatal, illetve a Kirendeltség munkájáról, az ügyintézésről.

3. A jegyző önkormányzati rendeletalkotással kapcsolatos feladatai:

1. kezdeményezheti rendelet alkotását,
2. végzi az önkormányzati rendelet szakmai előkészítésével, kihirdetésével és nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat,
3. gondoskodik az önkormányzati rendeletek megismertetéséről és végrehajtatásáról.

4. A jegyző egyéb feladatai:

1. megszervezi a Közös Önkormányzati Hivatal, illetve a Kirendeltség munkáját, elkészíti a köztisztviselők munkaköri leírását, minősítését és teljesítményértékelését, szabályozza a kiadványozás, kötelezettségvállalás, az utalványozás, szakmai teljesítésigazolás és pénzügyi ellenjegyzés rendjét,
2. gondoskodik a Közös Önkormányzati Hivatal dolgozóinak rendszeres továbbképzéséről,
3. ellátja az államigazgatási tevékenység végzésével kapcsolatos feladatokat, és azokat a megadott határidőn belül elvégzi.

5. A jegyző a Kirendeltségen a Közös Önkormányzati Hivatal ügyrendjében meghatározott napokon tart ügyfélfogadást.
6. A jegyzőt akadályoztatása esetén munkájában a Sajóörösi Közös Önkormányzati Hivatal aljegyzője helyettesíti.
7. A jegyző köteles jelezni a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület bizottságának és a polgármesternek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő.

26. A Sajóörösi Közös Önkormányzati Hivatal

44. §

1. A Sajóörösi Közös Önkormányzati Hivatal Sajóörös Község Önkormányzata, Nagycsécs Község Önkormányzata és Muhi Község Önkormányzata közös hivatala.
2. A Sajóörösi Közös Önkormányzati Hivatal székhelye: 3586 Sajóörös, Jókai u. 2.
3. A Sajóörösi Közös Önkormányzati Hivatal Kirendeltségei:

1. Sajóörösi Közös Önkormányzati Hivatal Nagycsécsi Kirendeltsége, 3598 Nagycsécs, Apponyi út 50.,
2. Sajóörösi Közös Önkormányzati Hivatal Muhi Kirendeltsége, 3552 Muhi, Rákóczi út 2.

4. A Sajóörösi Közös Önkormányzati hivatal vezetője a jegyző.

VII. Fejezet

Záró és hatályba léptető rendelkezések

45. §

1. Ez a rendelet 2015. február 18. napján lép hatályba.
2. Hatályát veszti Muhi Község Önkormányzatának a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2011. (VI.02.) számú önkormányzati rendelete.
3. A rendelet függelékei:

1. számú függelék:       A Képviselőtestület tagjainak névsora
2. számú függelék:       A Képviselő-testület állandó bizottsága tagjainak névsora
3. számú függelék:       Az Ügyrendi Bizottság feladat- és hatáskörei
4. számú függelék:       Önkormányzat szakfeladatai
5. számú függelék:       Az önkormányzat által fenntartott intézmények és az önkormányzat részvételével működő                                                      önkormányzati társulások

Muhi, 2015. február 14.

A rendelet kihirdetésének napja: 2015. február 16.

1. számú Függelék

az 1/2015. (II. 16.) önkormányzati rendelethez

Muhi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének tagjai

1. Rácz József                         polgármester
2. Balogh László                      alpolgármester
3. Óvári Kálmán                       települési önkormányzati képviselő
4. Uzelman Anna Ildikó           települési önkormányzati képviselő
5. Uzelman Gábor                    települési önkormányzati képviselő

2. számú Függelék

az 1/2015. (II. 16.) önkormányzati rendelethez

Muhi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete

Ügyrendi Bizottságának tagjai

1. Óvári Kálmán                      elnök
2. Uzelman Anna Ildikó          képviselő tag
3. Uzelman Gábor                   képviselő tag

3. számú Függelék

az 1/2015. (II. 16.) önkormányzati rendelethez

Az Ügyrendi Bizottság feladat- és hatáskörei

A Szervezeti és Működési Szabályzat 39. § (2) bekezdése alapján, a bizottság főbb feladat- és hatáskörei:

      A bizottság – feladatkörében – előkészíti a Képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását.

      Képviselő-testület munkaterve tartalmazza azon napirendeket, amelyek a bizottság állásfoglalásával, véleményével nyújthatók be.

A bizottság főbb feladat- és hatáskörein belül:

1. A bizottság közreműködik az önkormányzat költségvetési, pénzügyi-ellenőrzési, vagyongazdálkodási, az önkormányzat szervezeti és működési, rendeletalkotási, illetve egyéb szervezési feladatainak ellátásában.
2. A bizottság közreműködik az önkormányzati rendeletek tervezeteinek kidolgozásában, a működési területét érintő kérdésekben.
3. A bizottság az önkormányzat vagyonrendeletében meghatározott szabályozás szerint javaslatot tehet az önkormányzati vagyon fejlesztésére, illetve a fejlesztési program összeállítására.
4. Közreműködik a Képviselő-testület titkos szavazással, választással, kinevezéssel és vezetői megbízással kapcsolatos döntéseinek lebonyolításában.
5. Közreműködik az önkormányzati rendeletek és határozatok végrehajtásának ellenőrzésében.
6. Kétévenként felülvizsgálja az önkormányzati rendeleteket és határozatokat, javaslatot tesz azok módosítására, kiegészítésére vagy új rendelet alkotására.
7. Közreműködik a helyi népszavazás előkészítésében és lebonyolításában.
8. A bizottság javaslatot tehet az intézmények vezetőinek bérezésére, jutalmazására.

Ügyrendi Bizottság vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos működésének speciális szabályai

A Bizottság feladat- és hatásköre:

1. A képviselők és polgármester vagyonnyilatkozatainak gyűjtése.
2. A vagyonnyilatkozatok nyilvántartása.
3. A vagyonnyilatkozatok olyan kezelése, mely lehetővé teszi a nyilvánosság biztosítását.
4. A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség megtételéhez információ és nyomtatvány biztosítása a Képviselő-testület hivatalán keresztül.
5. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás lefolytatása, ennek keretében:

         a képviselő felszólítása (a saját és hozzátartozóinak) az ellenőrzéshez szükséges azonosító adatok írásbeli bejelentésére,

         a felszólításra szolgáltatott azonosító adatok megfelelő őrzése, és az ellenőrzést követő 8 napon belüli törlése,

         a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményének a képviselő-testület soron következő ülésén való tájékoztatás.

A nyilvántartás szabályai:

1. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos nyilvántartást a Bizottság vezeti. A nyilvántartásokat évenként kell vezetni.
2. A bizottság elnöke – az önkormányzati hivatalon keresztül – gondoskodik a vagyonnyilatkozat-tételhez szükséges nyomtatványok beszerzéséről.
3. A bizottság a megválasztott képviselők számára a megválasztást követő 7 napon belül írásos tájékoztatást ad a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségükről, a kötelezettség elmulasztásának következményeiről.
4. A tájékoztatással egyidőben adatszolgáltatást kér a képviselőktől és a polgármestertől a velük egy háztartásban lévő hozzátartozóik számáról és nevéről. (Az adatszolgáltatás határideje 5 nap.)
5. A bizottság a hozzá visszaérkező adatszolgáltatásokat nyilvántartásba veszi.
6. A bizottsághoz visszaérkezett adatszolgáltatás alapján, azok beérkezését követő 3 napon belül a képviselők, illetve a polgármester rendelkezésére bocsátja a vagyonnyilatkozat nyomtatványokat:

         a képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozat nyomtatványát személyenként 2 példányban, valamint

         a hozzátartozói vagyonnyilatkozatot a hozzátartozók számának megfelelően 2-2 példányban.

A nyomtatvány első példányát a bizottságnak kell leadni, míg a második példány a vagyonnyilatkozatot adó személy példánya.

7. A bizottság gyűjti a képviselők, illetve a polgármester vagyonnyilatkozatát, valamint a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat.
8. A bizottság a beérkezett vagyonnyilatkozatokat nyilvántartásba veszi, feltünteti a vagyonnyilatkozatok beérkezési időpontját.
9. A bizottság a vagyonnyilatkozat benyújtására vonatkozó határidő lejártakor ellenőrzi a nyilvántartását. A jogkövetkezmények ismertetése mellett ismételten felszólítja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre azokat, akik ezen kötelezettségüknek határidőre nem tettek eleget. (Amennyiben a hozzátartozói vagyonnyilatkozat hiányzik, akkor is az érintett képviselő, polgármestert kell felszólítani a kötelezettség teljesítésére.)
10. A bizottság elnöke a képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozata nyilvánosságát biztosítja. A vagyonnyilatkozatok megtekintésének módjáról, feltételeiről a Bizottság elnöke a helyben szokásos módon tájékoztatja a lakosságot. A vagyonnyilatkozatok bizottsági példányait páncélszekrényben, illetve tűzbiztos lemezszekrényben kell őrizni a nyilvántartásokkal együtt.
11. A hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat szintén a Bizottság őrzi. A hozzátartozói vagyonnyilatkozatok nem nyilvánosak, ezért azokat elkülönítetten kell kezelni. Az őrzésük páncélszekrényben, illetve tűzbiztos lemezszekrényben történhet. A hozzátartozói vagyonnyilatkozatba csak a Bizottság tagjai tekinthetnek be a képviselő, polgármester vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során.
12. A volt képviselő hozzátartozójának vagyonnyilatkozatát a képviselő megbízatásának megszűnését követő egy év elteltével a nyilvántartásból törölni kell.

A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás:

1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglalt adatok valódiságtartalmának ellenőrzése.
2. A Képviselő-testülethez, polgármesterhez, önkormányzati hivatalhoz beérkezett, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló kezdeményezést haladéktalanul át kell adni a Bizottságnak.

4. számú Függelék

az 1/2015. (II. 16.) önkormányzati rendelethez

Muhi Község Önkormányzata alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása

 011130          Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

            013320           Köztemető-fenntartás és – működtetés

            013350          Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

            041231           Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

            041232           Start-munkaprogram – Téli közfoglalkoztatás

            041233           Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

            041236           Országos közfoglalkoztatási program

            041237           Közfoglalkoztatási mintaprogram

            045160           Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

            064010           Közvilágítás

            066010           Zöldterület kezelés

            066020           Város- községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

            081043           Iskolai, diáksport- tevékenység és támogatása

            081045           Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatás

            082044           Könyvtári szolgáltatások

            082091           Közművelődés-közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése

            082070           Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetése és megóvása

            091220           Köznevelési intézmény 1-4. évf. tanulók nevelésével, oktatásával                              

                                     összefüggő működtetési feladatok

            096010           Óvodai intézményi étkeztetés

            096020           Iskolai intézményi étkeztetés

            107051           Szociális étkeztetés

            107054           Családsegítés

            107055           Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás

5. számú Függelék

az 1/2015. (II. 16.) önkormányzati rendelethez

Az Önkormányzat által fenntartott intézmények és az Önkormányzat részvételével működő önkormányzati társulások felsorolása

Az önkormányzat által fenntartott intézmények:

1. Falugondnoki szolgálat
2. Muhi Pöttömkert Óvoda

Az Önkormányzat részvételével működő önkormányzati társulások:

1. Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás
2. Miskolc Környéki Önkormányzati Társulás
3. Miskolc Kistérség Többcélú Társulás
4. Mezőcsát és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás