Muhi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendelete
Muhi Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2022. 12. 16Muhi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendelete
Muhi Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Muhi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése Muhi Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat), székhelye 3552 Muhi, Rákóczi út 2.
(2) Az Önkormányzat Képviselő-testületének megnevezése: Muhi Község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület). Székhelye: 3552 Muhi, Rákóczi út 2.
(3) A Képviselő-testület hivatalának elnevezése: Kesznyéteni Közös Önkormányzati Hivatal Muhi Kirendeltsége (a továbbiakban: Hivatal).
(4) Az Önkormányzat illetékességi területe: Muhi község közigazgatási területe.
2. § A községet címer és zászló jelképezi.
A helyiönkormányzat általános szabályai
1. Az Önkormányzat feladat- és hatásköre
3. § (1) Az Önkormányzat feladat– és hatáskörére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) rendelkezései az irányadóak.
(2) A képviselő testület kizárólagos hatáskörébe tartozó, át nem ruházható hatásköreit az Mötv. tartalmazza.
(3) A képviselő-testület a kötelező feladat- és hatáskörein túl, költségvetésében meghatározottak szerint biztosítja a településen működő civil szervezeteknek a mindenkori éves költségvetési rendeletben meghatározottak szerinti támogatását.
(4) Az Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti besorolását az SzMSz 1. melléklete tartalmazza.
(5) Az Önkormányzat által fenntartott intézmények és az Önkormányzat részvételével működő önkormányzati társulások felsorolását az SzMSz 2. melléklete tartalmazza.
2. A Képviselő-testület tagjai és ülései
4. § A Képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő, amelyből 1 fő polgármester, 4 fő önkormányzati képviselő. A Képviselő-testület tagjainak névsorát a rendelet 3. melléklete tartalmazza.
5. § A Képviselő-testület rendes és rendkívüli ülést tart.
6. § A Képviselő-testület munkaterve szerint, de évente legalább 6 alkalommal kötelező ülést tart (rendes ülés).
7. § A polgármester az Mötv. 44.§-ában foglalt esetekben összehívja, ezentúl a munkatervtől eltérő időpontban összehívhatja a Képviselő-testület ülését (rendkívüli ülés).
3. A Képviselő-testület összehívásának rendje
8. § (1) A Képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.
(2) A rendes ülésre szóló meghívót a Képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 24 órával előbb meg kell küldeni.
(3) Rendkívüli ülés telefonon is összehívható úgy, hogy időpontja és napirendje az ülést megelőző 8 órával korábban megismerhető legyen a képviselők által.
(4) A Képviselő-testület üléseire meg kell hívni:
a) az önkormányzati képviselőket,
b) a jegyzőt és az aljegyzőt,
c) a napirendi pont előterjesztésével kapcsolatban a hivatal illetékes köztisztviselőjét,
d) akiket a polgármester vagy a képviselők javasolnak, illetve akiknek a jelenléte a napirendre való tekintettel indokolt.
4. Az ülések nyilvánossága
9. § (1) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a nyilvánosságot az alábbiak szerint kell értesíteni: a meghívó a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével a 8. § (2) bekezdésében foglalt határidők figyelembevételével.
(2) A hallgatóság a nyilvános ülésen a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. Ha a hallgatóság az ülést zavarja, az ülés vezetője a rendzavarókat az ülésről kiutasíthatja.
(3) A Képviselő-testület a levezető elnök javaslatára – vita nélkül – dönt arról, hogy a megjelenteknek felszólalási jogot ad.
(4) A felszólalás időtartamát a levezető elnök határozza meg.
5. A munkaterv
10. § (1) A Képviselő-testület rendes ülését munkaterv szerint tartja. A munkaterv elkészítéséről a polgármester gondoskodik.
(2) A munkaterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni:
a) az az önkormányzati képviselőktől,
b) a jegyzőtől.
(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) a testületi ülések tervezett időpontjait,
b) a napirendeket, azok előadóját, előkészítőjét, előkészítő tisztségviselőjét, melyeknek meg kell tárgyalniuk az adott napirendi pontot,
c) a napirend tárgyalásához külön meghívottak megnevezését,
d) a közmeghallgatások időpontját.
(4) A munkaterv elfogadásáról a munkatervben meghatározott feladatok végrehajtásában érintetteket a Hivatal a munkaterv elfogadását követően tájékoztatja.
6. Az ülések napirendje
11. § A Képviselő-testület üléseinek napirendjére a polgármester tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet a Képviselő-testület állapítja meg. A napirendről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz. A polgármester a napirendi pontok megtárgyalása előtt a községet érintő közérdekű ügyekről tájékoztatást adhat.
12. § (1) A polgármester köteles a napirendek közé felvenni:
a) a munkatervben elfogadott előterjesztéseket,
b) a jegyző által tartalmukat tekintve előzetesen elbírált, képviselő-testületi hatáskörbe tartozó lakossági és egyéb beadványokat.
(2) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje a következő:
a) polgármesteri beszámoló a két ülés közötti tárgyalásokról, eseményekről,
b) rendeleti javaslatok,
c) határozat meghozatalát igénylő napirendi pontok,
d) határozat meghozatalát nem igénylő napirendi pontok, (egyebek),
e) beszámolók,
f) tájékoztatók,
g) kérdések,
h) zárt ülés napirendi pontjai.
(3) Indokolt esetben a napirendek a (2) bekezdésben foglalt sorrendtől eltérően is megállapíthatóak.
(4) Az ülés meghívójának kiküldése után a polgármester halaszthatatlan döntést igénylő esetekben a napirendet kiegészítheti.
7. Testületi előterjesztések
13. § (1) A testületi ülésre előterjesztést tehet:
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a Képviselő-testület bizottsága
d) a jegyző,
e) mindazok, akiket a képviselő-testület előterjesztés előkészítésére felkér, illetve kötelez.
(2) Előterjesztésnek minősül:
a) a rendeleti javaslat,
b) a határozati javaslat,
c) a beszámoló.
d) a tájékoztató.
(3) A munkatervbe felvett napirendek előterjesztéseinek elkészítési határideje a munkatervben megjelölt időpont, egyéb esetekben a képviselő-testület által meghatározott határidő.
(4) A 12. § (1) bekezdésében foglaltakat a polgármester akkor alkalmazza, ha az előterjesztés határidőre, határozati javaslattal, rendelet-tervezettel és a kötelezően előírt mellékletekkel együtt került elkészítésre.
14. § (1) Az előterjesztések írásban terjeszthetők elő a jegyző törvényességi vizsgálatát követően.
(2) Az előterjesztés előkészítője felelős az anyag elkészítéséért, annak szakmai megalapozottságáért, jogszabályi követelményeknek való megfeleléséért, a korábbi döntésekkel való összhang megteremtéséért, valamint a vonatkozó belső szabályzatban foglalt tartalmi és formai követelmények betartásáért. Az előkészítő részt vesz az általa készített előterjesztés képviselő-testületi tárgyalásán, ahol válaszol a felmerülő szakmai kérdésekre.
(3) A Képviselő-testület elé kerülő valamennyi előterjesztést még az anyag kiküldése előtt valamelyik tisztségviselőnek (polgármester, alpolgármester) ellen kell jegyeznie. E nélkül nem lehet az anyagokat kiküldeni.
(4) Amennyiben az előterjesztés határidőben nem készül el, vagy az a törvényességi követelményeknek mindenben nem felel meg, úgy az nem tárgyalható. Az előterjesztés tárgyalására a Képviselő-testület soron következő ülésén kerülhet sor, ha annak tartalmával kapcsolatban már törvényességi aggályok nem merülnek fel.
(5) Az előterjesztésekhez (határozati javaslat, rendelet-tervezet) kapcsolódó módosító javaslatokat a javaslattevő írásban az ülést megelőző nap 12,00 óráig nyújthatja be a polgármesterhez, indokolással ellátva.
8. Önálló indítványok
15. § (1) A 13. §-ban felsorolt előterjesztőkön túl, az önkormányzati képviselő kezdeményezheti önálló indítványként előterjesztés napirendre történő felvételét.
(2) Az önkormányzati képviselő az önálló indítványát a képviselő-testület állandó bizottságánál, illetőleg a polgármesternél írásban terjesztheti elő legalább 15 nappal annak testületi tárgyalása előtt. Az önálló indítványnak meg kell felelnie az előterjesztésekre vonatkozó tartalmi és formai követelményeknek.
(3) A Képviselő-testület ülésének napirendjére önálló napirendi pontként felvehető indítvány lehet:
a) rendeleti, vagy
b) határozati javaslat.
9. Kérdés
16. § (1) A kérdést írásban az ülést megelőzően legalább 8 nappal a jegyzőnél kell benyújtani.
(2) Az írásban határidőre benyújtott kérdésekre a képviselő-testület ülésén érdemi választ kell adni. Amennyiben az önkormányzati képviselő határidőn túl nyújtja be kérdését, vagy a kérdés összetettsége azt indokolja, úgy legkésőbb 15 napon belül a kérdést feltevő részére írásban érdemi választ kell adni.
(3) A kérdés, illetve a válasz időtartama:
a) kérdés ismertetésére: 5 perc,
b) válaszadásra: 5 perc.
10. Az ülés vezetése
17. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a tartós akadályoztatásuk esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
(2) A levezető elnök feladatai:
a) megnyitja az ülést, megállapítja a határozatképességet és folyamatosan figyelemmel kíséri azt,
b) előterjeszti a javasolt napirendet,
c) napirendenként megnyitja a napirend tárgyalását, felkéri az előterjesztőt az előterjesztésben foglaltak rövid ismertetésére, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
d) az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként szavazásra bocsátja,
e) megállapítja a szavazás eredményét, napirendenként kihirdeti a képviselő-testület határozatát,
f) biztosítja a képviselők kérdésfeltevési jogának gyakorlását,
g) biztosítja az ülés zavartalan rendjét,
h) berekeszti az ülést.
(3) Az önkormányzati képviselő az ülés bármely szakában ügyrendi javaslatot tehet.
(4) Ügyrendi javaslaton az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő eljárási kérdésekre vonatkozó javaslatot kell érteni. Az ügyrendi javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.
11. A tanácskozás rendjének fenntartása
18. § (1) A hozzászólás a hozzászólásra jelentkezés sorrendjében történik.
(2) A Egy napirendi ponthoz a települési önkormányzati képviselő összesen maximum 5 perc időtartamban szólhat hozzá.
19. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a levezető elnök gondoskodik. Ennek során:
a) figyelmezteti azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a tanácskozáshoz nem méltó, másokat sértő kifejezést használ, magatartást tanúsít,
b) rendre utasítja, és szükség esetén megvonja a hozzászólás jogát attól a felszólalótól, aki az a) pont szerinti figyelmeztetés ellenére ismételten kifogás alá esik.
(2) Ha a Képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely az ülés folytatását lehetetlenné teszi, a levezető elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja.
12. Az előterjesztések vitája
20. § (1) A Képviselő-testület minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit, amelynek során:
a) az előterjesztést annak előkészítője röviden ismerteti,
b) a polgármester ismerteti véleményét,
c) az előterjesztésekkel kapcsolatban az önkormányzati képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket tehetnek fel, melyekre válaszolni kell,
d) a válaszadások után az önkormányzati képviselők, a tanácskozási joggal meghívottak véleményüket, javaslataikat ismertethetik,
e) amennyiben a tárgyalt napirendhez a levezető elnök képviselőként kíván hozzászólni, úgy azt a képviselőkre vonatkozó szabályok szerint teheti meg.
(2) A vitában résztvevők ugyanazon napirend tárgyalása során két alkalommal nyilváníthatnak véleményt.
(3) A hozzászólásokra adott válaszokat követően a levezető elnök lezárja a vitát, összefoglalja a vita lényegét és a javaslatokat szavazásra bocsátja.
(4) A levezető elnök vagy bármelyik képviselő, illetve a jegyző javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elhalasztását, erről a Képviselő-testület vita nélkül dönt, és lehetőség szerint meghatározza a napirend tárgyalásának ismételt időpontját. Amennyiben az elnapolással az előterjesztő nem ért egyet, úgy lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a megtárgyalással kapcsolatos indokait ismertesse.
(5) Valamely napirendi pont tárgyalása során a levezető elnök kérésére tárgyalási szünetet rendelhet el.
(6) A polgármester vagy az ülés levezető elnöke a (2) bekezdésben foglaltaktól indokolt esetben eltérhet.
13. A szavazás rendje
21. § (1) A Képviselő-testület a vita lezárása után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.
(2) A levezető elnök az előterjesztett, írásban is meglévő konkrét határozati javaslatokat szavazásra bocsátja.
22. § (1) A határozathozatalhoz egyszerű többség szükséges. Minősített többség szükséges az Mötv.-ben és egyéb jogszabályban meghatározott esetekben.
(2) Minősített többség szükséges az (1) bekezdésben foglaltakon kívül:
a) fegyelmi ügyekben,
b) a Képviselő-testület hatáskörének átruházásához,
c) kitüntetések adományozásához kell,
d) településrendezési terv jóváhagyásához,
e) hitelfelvételhez,
f) önkormányzati vagyonnal való rendelkezéssel kapcsolatos döntés meghozatalához.
(3) Határozati javaslat és rendelet-tervezet esetében a módosító és kiegészítő javaslatokról szavazni kell.
23. § (1) A szavazás nyílt vagy titkos. A nyílt szavazás névszerinti is lehet.
(2) A nyílt szavazás kézfelnyújtással történik, a képviselők „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaznak, illetve tartózkodnak a szavazástól
(3) A képviselő-testület határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza. Amennyiben a javaslat nem kapja meg a szükséges számú szavazatot, nem kerül elfogadása és elutasító döntés születik. Egyenlő számú igen és egyenlő számú nem szavazat esetén elutasító döntés születik.
(4) A titkos szavazás írásban történik, lebonyolítására a Képviselő-testület 3 tagú szavazatszámláló bizottságot hoz létre.
(5) A titkos szavazás során a képviselők a hivatal pecsétjével ellátott szavazólapon a számunkra megfelelő válasz (igen, nem, tartózkodom) előtti négyzetbe tett X jelöléssel jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazócédula, amelyen a képviselő nem, vagy egynél több választ jelölt meg. A titkos szavazás eredménye a jegyzőkönyvben kerül rögzítésre.
(6) Névszerinti szavazásnál a jegyző egyenként felolvassa a képviselők nevét, akik nevük felolvasásakor „igen”-nel, „nem”-mel szavaznak, illetve tartózkodnak a szavazástól.
24. § A Mötv. 68. § (1) bekezdése szerint amennyiben a polgármester a képviselő-testület döntését a helyi önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti az ismételt tárgyalást.
14. Jegyzőkönyv
25. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) A jegyzőkönyvnek az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmaznia kell:
a) az ülésről távolmaradó önkormányzati képviselők nevét,
b) a tárgyalt napirendi pontok előadóinak nevét,
c) az ülésen történt fontosabb eseményeket.
(3) A jegyzőkönyv mellékletei:
a) meghívó,
b) jelenléti ív,
c) írásos előterjesztések, indítványok, kérdések,
d) írásban benyújtott hozzászólások,
e) jegyző írásos észrevételei,
f) névszerinti szavazásról készült névsor.
(4) A Képviselő-testület ülésén készült jegyzőkönyvről és jegyzőkönyvből - az adatvédelemre vonatkozó szabályok figyelembevételével - másolat készíthető.
15. Rendeletek és határozatok végrehajtása
26. § (1) A Képviselő-testület rendeleteiről és határozatairól, valamint a bizottságok határozatairól nyilvántartást kell vezetni.
(2) A nyilvántartás tartalmazza:
a) a rendelet, határozat számát,
b) a rendelet, határozat tárgyát,
c) a rendelet, határozat meghozatalának idejét,
d) a rendelet hatályba lépésének idejét,
e) a rendelet kihirdetés céljából történő kifüggesztésének konkrét időpontját,
f) a rendelet, határozat végrehajtására utaló megjegyzést,
g) a határozat végrehajtásáért felelős nevét,
h) a határozat végrehajtásának határidejét.
(3) A képviselő-testületi határozat megjelölési formája: Muhi Község Önkormányzat Képviselő-testületének ..../20..... (.....hó .....nap) határozata ................. (tárgya).
(4) A határozat végrehajtásáért felelős személy a határozat végrehajtásáról határidő lejárta után, a soron következő ülésen beszámol a Képviselő-testületnek.
27. § Az önkormányzati rendelet megjelölési formája: Muhi Község Önkormányzat Képviselő-testületének ..../20..... (.....hó .....nap) önkormányzati rendelete ................. -ról/ről (rendelet címe).
28. § A jegyző a rendeletek hatályosulását évente egy alkalommal felülvizsgálja, és erről beszámolót terjeszt a Képviselő-testület elé.
16. Közmeghallgatás
29. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egy alkalommal, előre meghirdetett közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás időpontjáról, helyszínéről, az esetleges javasolt témákról a lakosságot legalább egy héttel előtte tájékoztatni kell. A közmeghallgatás meghívóját hirdetmény útján közzé kell tenni.
(3) A Közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok, társadalmi szervezetek, civil szervezetek képviselői közérdekű ügyekben a Képviselő-testülethez, az egyes települési önkormányzati képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez kérdéseket intézhetnek, illetve közérdekű javaslatokat tehetnek.
(4) Közmeghallgatáson előterjesztett bejelentéseket, javaslatokat közérdekű bejelentésként kell kezelni.
(5) A Közmeghallgatást a polgármester vezeti, és arról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyre a 25. § rendelkezései az irányadók.
Önkormányzati rendelet, az önkormányzat gazdálkodása
17. Önkormányzati rendeletalkotás
30. § Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) a polgármester,
b) az önkormányzati képviselő,
c) a jegyző.
18. Önkormányzati rendelet közzététele, hatálybalépése
31. § (1) Az elfogadott önkormányzati rendeletet a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napja.
(2) A hirdetményt 15 napra kell kifüggeszteni és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját.
(3) A rendeletet az Önkormányzat hivatalos honlapján is meg kell jelentetni a lakosság tájékoztatása céljából.
19. Az Önkormányzat gazdálkodása
32. § Az önkormányzat gazdálkodásával, költségvetésével és vagyonával kapcsolatos rendelkezéseit a Képviselő-testület önkormányzati rendeletben szabályozza.
Az önkormányzati képviselő jogai és kötelezettségei
33. § (1) Az önkormányzati képviselőt megilletik a jogszabályokban foglalt jogok és terhelik a kötelezettségek.
(2) Az önkormányzati képviselő, amennyiben megbízás alapján az önkormányzat képviseletében jár el, úgy csak a képviselő-testület döntésének megfelelő, vagy a polgármesterrel egyeztetett álláspontot képviselhet az önkormányzat nevében.
34. § (1) A képviselőt a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző, a Hivatal dolgozója munkaidő alatt soron kívül kötelesek fogadni és az általa előadott képviselői munkája ellátásához szükséges önkormányzati ügyben érdemi választ adni.
(2) A képviselő írásban vagy szóban az ülést megelőzően köteles bejelenteni az ülés összehívójának, ha a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén nem tud részt venni, illetve a polgármesternek jelezni, ha egyéb megbízatásának teljesítésében akadályozva van.
(3) A képviselő a képviselő-testület ülésén, illetőleg a bizottság tagja a bizottság ülésén köteles részt venni.
(4) A polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának vizsgálatát az Ügyrendi Bizottság végzi, és egyúttal gondoskodik azok nyilvántartásáról, kezeléséről és őrzéséről. A képviselői vagyonnyilatkozatok a polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozata kezelésének ügyrendjében foglaltak szerint nyilvánosságra hozatalra kerülnek.
(5) Amennyiben az önkormányzati képviselő a személyes érintettséget nem jelenti be, úgy az ülésen bármely képviselő indítványozhatja a személyes érintettség megállapítását, illetőleg az ügy érdemében az ismételt szavazást. Az ülés lezárultát követően a polgármester, vagy bármelyik képviselő indítványára az Ügyrendi Bizottság vizsgálatot végez. A bizottság a képviselő-testületnél kezdeményezheti ismételt döntéshozatali eljárás lefolytatását, melynek során a képviselő-testület a személyes érintettség kérdésben is dönt.
(6) A tudomására jutott titkot megőrzi, amely kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll.
(7) A vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot írásban haladéktalanul bejelenti a polgármesternek.
A Képviselő-testület bizottsága és annak működése
35. § (1) A bizottság köteles megtárgyalni a munkatervbe felvett azon napirendeket, amelyek előterjesztője a bizottság, valamint amelyeket számára a Képviselő-testület a munkatervben meghatározott. Köteles megtárgyalni a költségvetési, a zárszámadási és a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendelet-tervezetet, illetve azok módosításait, továbbá a Képviselő-testület munkatervére vonatkozó javaslatot.
(2) A bizottság kötelesek megtárgyalni azokat az előterjesztéseket, amelyek megtárgyalására a polgármester a bizottságot felkéri.
36. § (1) A Képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre: Ügyrendi Bizottság.
(2) A Képviselő-testület Ügyrendi Bizottságát 3 fő képviselő taggal hozza létre.
(3) A Képviselő-testület állandó bizottsága tagjainak névsorát a rendelet 4. melléklete tartalmazza.
37. § (1) A bizottság elnökből, és tagokból áll.
(2) A bizottság elnökét távollétében az elnök által kijelölt bizottsági tag teljes jogkörrel helyettesíti.
38. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
(2) A bizottság elnökének feladata:
a) a bizottság munkatervének elkészítése és végrehajtása,
b) a bizottság munkájának szervezése és összehangolása,
c) a bizottság képviselete,
d) a jegyzőkönyv és az emlékeztető elkészítésének ellenőrzése,
e) a bizottsági döntések, határozatok nyilvántartásának ellenőrzése.
39. § (1) A bizottság a Képviselő-testületnek a ciklus folyamán egy alkalommal beszámol tevékenységéről. A beszámoló tartalmazza a bizottság feladatkörében végzett tevékenységének jellemzőit, valamint az átruházott hatáskörben végzett tevékenységéről szóló részletes tájékoztatót, a bizottsági munka értékelését, a tárgyalt napirendeket saját előterjesztések, véleményezések vonatkozásában, a törvényességi észrevételeket.
(2) A bizottság vagyonnyilatkozatok nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatai:
a) A képviselők és polgármester vagyonnyilatkozatainak gyűjtése, annak nyilvántartása évenként.
b) A vagyonnyilatkozatok olyan kezelése, mely lehetővé teszi a nyilvánosság biztosítását.
c) A képviselők számára a megválasztást követő 7 napon belül írásos tájékoztatást ad a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségükről, a kötelezettség elmulasztásának következményeiről. A tájékoztatással egyidőben adatszolgáltatást kér a képviselőktől és a polgármestertől a velük egy háztartásban lévő hozzátartozóik számáról és nevéről. Az adatszolgáltatás határideje 5 nap. A bizottság a hozzá visszaérkező adatszolgáltatásokat nyilvántartásba veszi.
d) A bizottsághoz visszaérkezett adatszolgáltatás alapján, azok beérkezését követő 3 napon belül a képviselők, illetve a polgármester rendelkezésére bocsátja a vagyonnyilatkozat nyomtatványokat:
da) a képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozat nyomtatványát személyenként 2 példányban, valamint
db) a hozzátartozói vagyonnyilatkozatot a hozzátartozók számának megfelelően 2-2 példányban.
e) A nyomtatvány első példányát a bizottságnak kell leadni, míg a második példány a vagyonnyilatkozatot adó személy példánya.
f) A bizottság a vagyonnyilatkozat benyújtására vonatkozó határidő lejártakor ellenőrzi a nyilvántartását. A jogkövetkezmények ismertetése mellett ismételten felszólítja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre azokat, akik ezen kötelezettségüknek határidőre nem tettek eleget. Amennyiben a hozzátartozói vagyonnyilatkozat hiányzik, akkor is az érintett képviselő, polgármestert kell felszólítani a kötelezettség teljesítésére.
(3) A vagyonnyilatkozatok bizottsági példányait páncélszekrényben, illetve tűzbiztos lemezszekrényben kell őrizni a nyilvántartásokkal együtt.
(4) A volt képviselő hozzátartozójának vagyonnyilatkozatát a képviselő megbízatásának megszűnését követő egy év elteltével a nyilvántartásból törölni kell.
(5) A bizottsági tag köteles a tudomására jutott titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége bizottsági tagságának megszűnése után is fennáll.
A polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző és a Kesznyéteni Közös Önkormányzati Hivatal
20. A polgármester
40. § (1) A polgármester a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.
(2) A polgármester távolléte (szabadság, tartós kiküldetés, betegség) esetén erről köteles az alpolgármestert, annak akadályoztatása esetén a Ügyrendi Bizottság elnökét tájékoztatni.
41. § (1) Az Mötv. rendelkezésein túl a polgármester felelős:
a) az önkormányzat demokratikus működésének, széles körű nyilvánosságának biztosításáért,
b) a településfejlesztés, a közszolgáltatások szervezéséért,
c) a lakosság önszerveződő közösségeivel való együttműködésért,
d) az önkormányzati intézményekkel való kapcsolattartásért,
e) a nem önkormányzati tevékenységet végző szervekkel, vállalatokkal, intézményekkel való kapcsolattartásért,
f) a jogszabály által előírt egyetértési jogának gyakorlásáért.
(2) A polgármester a Képviselő-testület működésével kapcsolatban gondoskodik a testületi ülések színvonalas, jól összehangolt előkészítéséről, felelős a javaslatok megalapozottságáért, a testületi döntések végrehajtásának megszervezéséért, irányításáért, a testületnek a végrehajtásról történő tájékoztatásáért.
(3) A polgármester a jogszabályokban meghatározott saját hatáskörben gyakorolható jogosultságokon kívül a Képviselő-testület felhatalmazása nélkül nem vállalhat kötelezettséget, nem köthet megállapodást.
(4) A megállapodásokon, kötelezettségvállalásokon minden esetben fel kell tüntetni a testületi határozat számát. A képviselő-testületi határozat számának feltüntetése nélkül jog, kötelezettség nem keletkezhet az önkormányzatra nézve. Szerződésnek tekintendő okiratot minden esetben ellen kell jegyeztetni a jegyzővel.
21. Az alpolgármester
42. § (1) A Képviselő-testület az Alakuló ülésén a megválasztott települési önkormányzati képviselők közül, a polgármester javaslatára, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére, titkos szavazással, minősített többséggel 1 fő alpolgármestert választ. Az alpolgármester nevét a rendelet 1 melléklete tartalmazza.
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el tisztségét.
(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.
(4) Ha a Képviselő-testület Alakuló ülésen nem került sor az alpolgármester megválasztására, akkor a polgármesternek minden soron következő rendes- és rendkívüli ülésen az alpolgármester személyére javaslatot kell tennie.
22. A jegyző, aljegyző
43. § (1) A képviselő-testületek hivatalának szervezetét – a Kesznyéteni Közös Önkormányzati Hivatalt - a jegyző vezeti. Az önkormányzati és közigazgatási feladatait a Hivatal bevonásával látja el.
(2) A jegyző:
a) az Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátása, e körben:
aa) előkészíti, koordinálja, és ellenőrzi a bizottság és a képviselő-testület elé kerülő előterjesztések törvényességét,
ab) megszervezi a képviselő-testület, a bizottság szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
ac) tanácskozási joggal részt vesz a testület, a bizottság ülésein és köteles jelezni, ha a döntéshozatalnál vagy a képviselő-testület működése során jogszabálysértést észlel, jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő,
ad) intézkedést kezdeményez a törvénysértések megszüntetésére,
ae) gondoskodik a képviselő-testületi és a bizottsági ülések jegyzőkönyveinek elkészíttetéséről és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal részére való megküldéséről,
af) tájékoztatja a képviselő-testületet az Önkormányzatot érintő új jogszabályokról,
ag) gondoskodik a testületek és a tisztségviselők munkájának segítéséről, a munkájukhoz szükséges feltételek megteremtéséről,
ah) rendszeres kapcsolatot tart azokkal a nem önkormányzati szervekkel, amelyek tevékenységi köre az önkormányzati ügyintézéssel összefügg.
b) a Hivatal vezetésére irányuló tevékenysége keretében:
ba) elemzi, értékeli, ellenőrzi a Hivatal döntés-előkészítő, a végrehajtást szervező tevékenységét,
bb) előkészíti a Hivatal működési rendjéhez kapcsolódó, a köztisztviselők munkakörülményeit érintő szabályzatokat,
bc) biztosítja a Hivatal működési rendjét és fegyelmét
c) az Önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatban ellátja a jogszabályokban számára meghatározott feladatokat.
(3) A jegyző önkormányzati rendeletalkotással kapcsolatos feladatai:
a) kezdeményezheti rendelet alkotását,
b) végzi az önkormányzati rendelet szakmai előkészítésével kihirdetésével és nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat,
c) gondoskodik az önkormányzati rendeletek megismertetéséről és végrehajtatásáról.
(4) A jegyző kinevezése az Mötv. 83. § b) pontjában foglaltak szerint történik.
(5) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, valamint ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.
(6) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb 6 hónap időtartamra – a jegyző feladatok ellátását a pénzügyi ellenjegyzéssel megbízott köztisztviselő látja el.
(7) A jegyző a Kirendeltségen a Közös Önkormányzati Hivatal ügyrendjében meghatározott napokon tart ügyfélfogadást.
23. A Közös Önkormányzati Hivatal
44. § (1) A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal vezetője a BO/13/00002-1/2020. számú határozatával pótolta a Kesznyéteni Közös Önkormányzati Hivatalt fenntartó – Kesznyéten Község Önkormányzata, Girincs Község Önkormányzata, Kiscsécs Község Önkormányzata, valamint Muhi község Önkormányzata közti megállapodást. Az így létrejött Kesznyéteni Közös Önkormányzati Hivatal 2020. január 1. napjától működik. A Hivatalt fenntartó önkormányzatok a megállapodást 2022. május 1. napjával módosították.
(2) A Kesznyéteni Közös Önkormányzati Hivatal székhelyén a 3579 Kesznyéten, Béke tér 17. szám alatt, valamint két kirendeltségén 3578 Girincs, Petőfi Sándor út 1/A., és 3552 Muhi, Rákóczi utca 2. szám alatt működik. Egy ügyfélszolgálati helyet tart fenn a 3578 Kiscsécs, Dózsa György út 17. szám alatt.
Záró és hatályba léptető rendelkezések
45. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
46. § Hatályát veszti Muhi Község Önkormányzatának a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2015. (II.16.) számú önkormányzati rendelete.
Rácz József Sándor |
Matócsiné dr. Kovács Krisztina |