Sajókápolna Község Önkormányzatának képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában megjelölt feladatkörében a következőket rendeli el:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §  A  Sajókápolna község Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata kiterjed a Sajókápolna község Önkormányzata Képviselő-testületére, a települési képviselőkre, a Képviselő-testület bizottságára, a polgármesterre, az alpolgármesterre, a jegyzőre.

2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

             Sajókápolna, Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)

             Az önkormányzat székhelye:

            3773 Sajókápolna, Szabadság tér 25. szám

     (2) Az önkormányzat képviselő-testületének elnevezése:

 Sajókápolna Község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület)

A Képviselő-testület székhelye:  3773 Sajókápolna, Szabadság tér 25. szám

   (3) A Képviselő-testület hivatalának elnevezése:

          Parasznyai Közös Önkormányzati Hivatal

1. Székhelye: 3777 Parasznya, Rákóczi u.
2.  Telephelyei:

ba) Parasznyai Közös Önkormányzati Hivatal Radostyáni kirendeltség

3776 Radostyán, Rákóczi u. 40.

bb) Parasznyai Közös Önkormányzati Hivatal Sajókápolnai kirendeltség

                     3773 Sajókápolna, Szabadság tér 25.”

  (4) Az önkormányzat szervei:

1. a képviselő-testület,
2. a polgármester,
3. az Ügyrendi Bizottság,
4. az önkormányzat hivatala, valamint
5. a jegyző,
6. az Önkormányzat társulásai.

 (5) Az (4) bekezdés b)-e) pontjában felsoroltak egyúttal a képviselő-testületnek is szervei.

(6)   Az Önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.sajokapolna.hu

A képviselő-testület

3. § A képviselő-testület tagjainak száma:  5 fő.

4. § (1) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök:

1. az önkormányzat vagyonáról szóló önkormányzati rendeletben ekként meghatározott jogosultságok,

2. az önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendeletben ekként meghatározott jogosultságok,

3. a szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint egyes szociális ellátásra való jogosultság megállapítására valamint szociális igazgatási eljárási cselekmények végzésére vonatkozó jogosultságok,

4. a községi címer és zászló használatának rendjéről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott döntési jogosultságok.

(2) A képviselő-testület által a jegyzőre átruházott hatáskörök:

A szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint egyes szociális igazgatási eljárási cselekmények elvégzésére vonatkozó jogosultságok,

(3) A képviselő-testület a Sajószentpéter Környéki Önkormányzati Társulásra átruházza a

társulás társulási megállapodásában ekként megjelölt alábbi hatásköröket:

1. személyes gondoskodást nyújtó, alább felsorolt szociális és gyermekvédelmi ellátások biztosításának megszervezésével és fenntartásával kapcsolatos döntési hatáskörök:

a) házi segítségnyújtás,

b) családsegítés,

c) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

d) támogató szolgáltatás,

e) gyermekjóléti szolgálat,

f) bölcsődei ellátás.

2. orvosi ügyeleti ellátás megszervezésével és fenntartásával kapcsolatos döntési hatáskörök, valamint

3. belső ellenőrzési feladat megszervezésével és ellátásával kapcsolatos döntés hatáskörök.

(4) A képviselő-testület a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulásra átruházza a társulás társulási megállapodásában ekként megjelölt, a hulladékgazdálkodási feladatok ellátásával, így különösen a hulladékszállítási közszolgáltatás megszervezésével, valamint a térségi, regionális hulladékgazdálkodási rendszer kialakításával, fenntartásával és fejlesztésével kapcsolatos döntési hatásköröket.

(5) A szennyvízelvezetéssel és tisztítással, valamint az egészséges ivóvíz biztosításával kapcsolatos feladatokat az Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt. (Kazincbarcika, Tardonai u. 1.) útján látja el.

 A képviselő-testület ülései

5. § (1) A Képviselő-testület a munkatervben meghatározott ütemezés szerint évente legalább

            6 alkalommal ülést tart.

(2) A munkaterv tartalmazza a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontját és napirendjét, a napirendi pontok előadóját, valamint a közmeghallgatás időpontját.

(3) A képviselő-testület üléseinek fajtái:

a) alakuló ülés,

b) rendes ülés,

c) rendkívüli ülés.

6. §  (1) Az alakuló ülés napirendje az Mötv.-ben meghatározott kötelezően megtárgyalandó ügyek mellett tartalmazza:

a) a polgármester köszöntőjét, illetve programjának ismertetését, valamint

b) a képviselők tiszteletdíjáról szóló rendelet felülvizsgálatát, megalkotását,

c) Szervezeti és Működési szabályzat felülvizsgálatát.

 (2) A képviselő-testület a rendes üléseit munkaterv szerint tartja. A polgármester indokolt esetben a munkatervben meghatározottaktól eltérhet.

 (3) A munkatervben foglaltakra javaslatot tehetnek:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a képviselő, és

d) a jegyző.

(4) A javaslatok alapján a munkatervet a polgármester állítja össze.

(5) A munkatervet minden év februárvégéig a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

7. § A képviselő-testület munkatervben nem szereplő ülései rendkívüli ülések.

 A képviselő-testület összehívásának rendje

8. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester írásos meghívó képviselő-testületi tagok részére történő megküldésével hívja össze. A képviselő-testületi ülésre a meghívó valamint a napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztések képviselő-testületi tagok részére történő megküldésével egyidejűleg meg kell hívni a jegyzőt is. A képviselő-testület tagjai és a jegyző a képviselő-testület állandó meghívottjai.

(2) A meghívót legkésőbb az ülés napját megelőző 5. napon kell megküldeni. Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a meghívó az ülés előtt ennél rövidebb idővel is kiküldhető.

(3) A meghívó tartalmazza:

a) az ülés helyét és kezdési időpontját (a naptári év, hónap, nap, óra és perc megjelölésével);

b) a tervezett napirendet;

c) az egyes napirendi pontok előadójának megjelölését.

(4) A meghívóhoz csatolni kell a napirendi pontokhoz kapcsolódó írásos előterjesztéseket. Indokolt esetben az előterjesztés utólag is megküldhető, de azt legkésőbb az ülést megelőző napon kézbesíteni kell a képviselő-testületi tagok, illetve a jegyző részére.

(5) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni az egyes napirendi pontok előterjesztőjét.

(6) A képviselő-testületi ülésére, az egyes napirendi pontok tárgyalására meghívhatók az adott napirendi pont szerinti ügyben érintett személy.

9. § Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a képviselő-testület ülése telefonon vagy személyesen is összehívható. Ebben az esetben a meghívásban közölni kell a meghívóra vonatkozóan a 8. § (3) bekezdés a)-b) pontokban foglaltakat.

10. § A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a legidősebb nem akadályozott önkormányzati képviselő, mint korelnök hívja össze és vezeti.

11. § A képviselők legalább egynegyedének az ülés rendkívüli összehívására vonatkozó, az ülés javasolt napirendjét is tartalmazó, Mötv. 44. §-a szerinti indítványát a polgármesternél kell előterjeszteni, aki az ülést annak kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles összehívni.

Az előterjesztések

12. § (1) A képviselő-testület a napirendjén szereplő ügyeket írásos vagy szóbeli előterjesztés alapján tárgyalja.

(2) Előterjesztésnek minősül:

a) a rendelet-tervezet,

b) a határozati javaslat,

c) a beszámoló,

d) a tájékoztató, és

e) a kérdés.

(3) Előterjesztés benyújtására jogosultak:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a képviselő,

d) a bizottság a feladatkörébe tartozó ügyben, és

e) a jegyző.

Az ülés megnyitása, határozatképesség

13. § A képviselő-testület ülését az önkormányzat székhelyén tartja.

14. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester nyitja meg.

(2) A polgármester számba veszi a megjelenteket, majd megállapítja a képviselő-testület határozatképességét vagy határozatképtelenségét.

(3) Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirendi pontok megtárgyalására a képviselő-testületet 8 napon belül újból össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó szabályok szerint köteles intézkedni.

15. § A képviselő-testület ülésén megjelent meghívottakról, valamint a felszólalókról jelenléti ívet kell készíteni, melyet a meghívottak, felszólalók aláírnak.

16. § A képviselő-testület a törvényben meghatározott esetben zárt ülést tart, melynek tényét a polgármester jelenti be, egyéb esetben - a jogszabály által lehetővé tett körben – indítvány alapján esetenként dönt a zárt ülés tartásáról.

A napirend megállapítása

17. § (1) Az ülés napirendjére a kiküldött meghívó és a munkaterv alapján a polgármester tesz javaslatot. A képviselő-testület tagjai kezdeményezhetik valamely napirendi pont elhagyását, elnapolását vagy a javasolt sorrend megváltoztatását.

(2) A képviselő-testület ülésének napirendjét a képviselő-testület állapítja meg.

18. § (1) Az előterjesztés benyújtására jogosultak a polgármesternél írásban indítványt terjeszthetnek elő. Az indítvány javaslat valamely ügy megtárgyalására, rendelet megalkotásra vagy határozat meghozatalára. Az indítvány vonatkozhat

a) halasztást nem tűrő döntés meghozatalára, vagy

b) a javasolt döntés előkészítésére.

(2) Az indítványt az ülés napját megelőzően legalább 3 nappal kell benyújtani és annak tartalmaznia kell a javasolt döntés főbb elemeit.

(3) Az e rendelet szerint benyújtott indítványt a napirendre fel kell venni.

19. § Az előterjesztésre jogosultak az ülésen indítványozhatják valamely halasztást nem tűrő ügy napirendre vételét. Az ülésen előterjesztett ilyen indítvány tárgyalására akkor kerülhet sor, ha - a jegyző törvényességi véleményét követően – a képviselő-testület a napirendre vételt megszavazza.

20. § (1) A napirenden nem szereplő halaszthatatlan vagy rendkívüli, a község életét, a képviselő-testület munkáját érintő általános jelentőségű ügyben a napirend tárgyalása előtt - a felszólalás tárgyát és okát megjelölve - a polgármester, az alpolgármester, a képviselő vagy a jegyző legfeljebb két percben felszólalásra jogosult. Nem lehet napirend előtt felszólalni olyan ügyben, amely az e rendelet szerinti általános szabályok alapján napirendre tűzhetők.

(2) Napirend előtti felszólalásra az alpolgármester, a képviselő vagy a jegyző a polgármestertől a tárgy megjelölésével kér lehetőséget.

21. § A polgármester a képviselő-testületi ülésen tájékoztatást ad az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, az időszerű kérdésekről, számot ad a lejárt határidejű önkormányzati határozatok és egyéb önkormányzati döntések végrehajtásáról.

 A napirend tárgyalásának rendje

22. § (1) A polgármester az egyes napirendi pontokat külön-külön tárgyalásra (vitára) bocsátja.

(2) A képviselő-testületi ülésen felszólalásra jogosultak a képviselő-testület tagjai, a jegyző és a meghívott, akiknek a szót jelentkezés alapján a polgármester adja meg, az e fejezetben foglaltak szerint.

(3) Az egyéb meghívottak a képviselő-testület ülésén a meghívásuk szerinti napirend vitájában tanácskozási joggal vesznek részt, részükre a szót a polgármester adja meg.

(4) A képviselő-testület ülésén a nem meghívott jelenlévők közül eseti jelleggel az szólalhat fel, akinek a polgármester szót ad.

23. § (1) A tárgyalás során elsőként az előterjesztőnek kell szót adni.

(2) Az előterjesztőt követően az esetleges bizottsági véleményt kell ismertetni, majd a napirendi ponthoz meghívott személy kap szót.

(3) A polgármester ezt követően a napirendi ponthoz kapcsolódó kérdések feltevésére ad lehetőséget, amelyekre az előterjesztő, illetve a (2) bekezdésben foglaltak válaszolnak.

(4) Ezt követően a napirendi ponthoz hozzászólásra jogosult a polgármester, az alpolgármester, a képviselő és a jegyző. A szót a többi hozzászólásra jogosultnak a polgármester adja meg, jelentkezésük sorrendjében.

24. § (1) Az előterjesztésre jogosultak a napirendi pont kapcsán – a vita lezárásig - a döntési javaslat módosítására, kiegészítésére jogosultak indítványt tenni (módosító indítvány). A módosító és kiegészítő javaslatokat szövegszerűen kell megfogalmazni.

(2) Nagyobb terjedelmű módosító indítványt a polgármester kérésére írásban kell benyújtani. Ha ezen indítvány a vita során hangzik el, az indítvány írásbeli elkészítése érdekében a polgármester a napirend tárgyalását felfüggesztheti, szünetet rendelhet el.

(3) A módosító indítványhoz kapcsolódóan a 23. § (4) bekezdésben foglaltak szerint ugyancsak hozzászólásra van lehetőség.

25. § Az előterjesztésre jogosultak ügyrendi javaslatot tehetnek. Az ügyrendi javaslat az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, eljárási kérdésben való döntést igénylő javaslat.

26. § A polgármester vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület a tárgyalt napirendi pont vonatkozásában a hozzászólások időtartamát – legfeljebb három perc időtartamra - korlátozhatja (időkeret) és megszabhatja, hogy egy hozzászólásra jogosult legfeljebb három alkalommal jogosult hozzászólni.

27. § (1) A képviselő-testület a napirendi pont tárgyalásának elnapolásáról dönthet.

(2) A napirendi pont elnapolása esetén a képviselő-testület szükség esetén meghatározza az ügy további előkészítésének módját.

28. § Ha a napirendi ponthoz több hozzászólás nincs, a polgármester a vitát lezárja.

Szünet elrendelése

29. § (1) A napirendi pont tárgyalása során a polgármester szünetet rendelhet el, amelynek időtartama legfeljebb harminc perc lehet.

(2) A polgármester az ülést az annak folytatását akadályozó körülmény vagy valamely közös jelenlétet igénylő esemény (pl. rendezvény) esetén, illetve más halaszthatatlan okból félbeszakíthatja. Az akadály elhárulta után az ülést folytatni kell.

Az ülés rendjének fenntartása

30. § (1) Az ülés rendjének fenntartásáért a polgármester felel.

(2) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra. Ennek eredménytelensége esetén a szót megvonhatja. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni arra az esetre is, ha a felszólalás az ügyben való döntéshozatalt elősegítő újabb információt már nem tartalmaz.

(3) A nyilvános ülésen hallgatóságként megjelent személyek a képviselő-testület működését hozzászólással, megjegyzéssel, kérdéssel, véleménynyilvánítással nem zavarhatják.

(4) A polgármester

a) a tanácskozás rendjét zavaró magatartást tanúsítót figyelmezteti, ismételt vagy súlyos rendzavarás esetén rendre utasítja,

b) a rendbontót – a képviselő-testület tagja kivételével – az ülés helyszínének elhagyására szólítja fel,

c) ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely az ülés folytatását lehetetlenné teszi, az ülést határozott időre felfüggeszti.

 A szavazás

31. § (1) Szavazni csak személyesen lehet.

(2) A szavazás – titkos szavazás kivételével - nyíltan, kézfelemeléssel történik.

32. § (1) A döntési javaslatot a polgármester bocsátja szavazásra.

(2) Az előterjesztett, illetve a vitában elhangzott minden egyes döntési javaslatot szavazásra kell bocsátani, mindaddig, amíg valamely döntési javaslat elfogadásra nem kerül.

(3) A szavazást eredményét a polgármester állapítja meg.

33. §(1) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(2) A személyesen érintett képviselő-testületi tag érintettségének jelzése mellett bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban tartózkodik.

34. § (1) A képviselő-testület - a törvény által lehetővé tett körben – indítvány alapján esetenként dönt a titkos szavazásról.

(2) A titkos szavazást 3 fős szavazatszámláló bizottság bonyolítja le, tagjait és elnökét a képviselő-testület esetenként választja meg.

(3)  A titkos szavazás az Mötv. 48. § (4) bekezdésében foglaltak alapján, borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik. Titkos szavazás esetén csak „igen”-nel vagy „nem”-mel lehet szavazni.

(4) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

a) a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét

b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c) a leadott szavazatok számát összesen, ezen belül „érvényes” és „érvénytelen” szavazatok számát,

d) az „igen” és „nem” szavazatok számát

e) a szavazás eredményét,

f) a szavazás során felmerült körülményeket.

35. § (1) Név szerinti szavazást bármelyik képviselő-testületi tag indítványozhat a szavazás megkezdése előtt.

(2) A név szerinti szavazás alkalmával a polgármester abc sorrendben hívja fel a képviselő-testületi tagokat a szavazat leadására, illetve adja meg saját szavazatát. A szavazat elhangzását követően a szavazatot (igen, nem, tartózkodom) a jegyző névsoron rögzíti. A szavazás végén a képviselő a szavazatát az aláírásával hitelesíti. A névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

A képviselő-testület döntései

36. § A képviselő-testület döntéseit a következő formában hozza meg:

a) rendelet,

b) határozat.

37. § (1) A megalkotott rendeletet az önkormányzat hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel kell kihirdetni.

(2) A rendeletek nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

38. § A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, számozott határozat nélkül dönt:

a) a napirend meghatározásáról,

b) a jegyzőkönyv-hitelesítők személyéről,

c) az ügyrendi javaslattól.

 Kérdés feltevése

39. § (1) A képviselő-testület tagja a képviselő-testület ülésén tájékoztatás vagy magyarázat kérése céljából önkormányzati feladatkörükbe tartozó ügyben kérdést intézhet a tisztségviselőkhöz vagy a bizottság elnökéhez, amelyre az ülésen szóban vagy legkésőbb 30 napon belül írásban érdemi választ kell adni.

(2) A kérdést az ülés előtt 3 nappal be kell nyújtani a polgármesterhez és a megkérdezett személyhez.

(3) Amennyiben a felvilágosítás kérést a (2) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a testületi ülésen nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben a felvilágosítást kérőnek az ülést követő harminc napon belül írásban kell válaszolni.

(4) A kérdésre adott válasz alapján a kérdező viszontválaszra jogosult, melyre a megkérdezett reagálhat.

Az ülés bezárása

40. § A napirend tárgyalását követően az ülést a polgármester bezárja.

Jegyzőkönyv

41. § (1) A jegyzőkönyv a határozatképesség és a szavazatszám megállapítása érdekében tartalmazza annak tényét, hogy a képviselő-testületi tag az ülést elhagyja, illetve oda megérkezik.

(2) A jegyzőkönyvhöz az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül mellékelni kell a jelenléti ívet, a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet és mellékleteit, valamint a név szerinti szavazásról készült névsort és a leadott szavazatokat.

42. § (1) A képviselő-testületi tag valamint a jegyző kérheti, hogy felszólalását a jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza.

(2) A képviselők vagy más felszólalók a polgármesternél írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik az általuk elmondottakkal. Vita esetén a képviselő-testület dönt.

43. § A nyílt ülés jegyzőkönyvébe csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet betekinteni.

A képviselő-testület működésének nyilvánossága

44. § (1) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és tervezett napirendjéről a polgármester 5 nappal az ülés előtt a meghívó közzétételével értesíti a lakosságot.

       A tájékoztatás módja, a meghívó kifüggesztése az Önkormányzat hirdetőtábláira.

(2) A képviselő-testület nyílt ülésének jegyzőkönyveibe bárki betekinthet a Parasznyai Közös    Önkormányzati Hivatal Sajókápolnai Kirendeltség irodájában.

(3) A zárt ülésre meghívott a zárt ülés jegyzőkönyvének kizárólag azon részébe tekinthet be, melyre meghívást kapott vagy melyen részt vehetett.

Bizottságok

45. § A képviselő-testület egyes ügyek intézésére, döntésre való előkészítésére illetve kivizsgálására állandó vagy ideiglenes bizottságot, munkacsoportot hozhat létre.

Az Ügyrendi Bizottság

46. § (1) A képviselő-testület Ügyrendi Bizottságot hoz létre. Az Ügyrendi Bizottság állandó bizottság.

(2) Az Ügyrendi Bizottság elnökét és tagjait a képviselő-testület választja meg.

(3) Az Ügyrendi Bizottság tagjainak száma 3 fő.

(4) Az Ügyrendi Bizottság akkor határozatképes, ha ülésén legalább két tag jelen van.

(5) Az Ügyrendi Bizottság feladata:

a) a polgármester, az alpolgármester és a képviselők valamint hozzátartozóik vagyonnyilatkozatainak nyilvántartása és vizsgálata,

b) eljárás az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés ügyében,

c) vizsgálat lefolytatása a be nem jelentett kizárási ok ügyében, valamint

d) képviselő-testületi tag tekintetében fennálló összeférhetetlenségi ok esetén fogadja és kezeli az adott képviselő-testületi tagnak az összeférhetetlenségi ok alapjául szolgáló jogviszony megszüntetéséről szóló, az arra jogosult által írásban megerősített lemondó nyilatkozatát.

47. § (1) Az Ügyrendi Bizottság feladatait és hatáskörét testületként, ülésén gyakorolja.

(2) Az Ügyrendi Bizottság szükség szerint ülésezik, ülését az elnök hívja össze. A bizottságot nyolc napon belül össze kell hívni a bizottság tagjai többsége, a polgármester vagy a jegyző indítványára.

(3) Az Ügyrendi Bizottság ülését az elnök, távollétében a jelen lévő legidősebb bizottsági tag, mint korelnök vezeti.

48. § (1) A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára e rendeletnek a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A bizottság üléséről készített jegyzőkönyvet az Ügyrendi Bizottság elnöke és egy bizottsági tag írja alá.

(2) Az Ügyrendi Bizottság határozatait évenként folyamatos sorszámozással kell ellátni.

(3) A Bizottság döntéshozatalából kizárható, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A Bizottság tagja köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett Bizottság tagjának kezdeményezésére, vagy bármely bizottsági tag javaslatára a Bizottság dönt. A kizárt tagot a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

 Ideiglenes bizottság és a munkacsoport

49. § A képviselő-testület ideiglenes bizottságot vagy munkacsoportot hozhat létre a képviselő-testület által rábízott ügyek ellátására, így különösen a képviselő-testület határozata alapján

a) a képviselő-testület döntésének előkészítésére,

b) valamely képviselő-testületi döntés végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére, vagy

c) a képviselő-testület által meghatározott előterjesztésekhez állásfoglalást adására.

A helyi önkormányzati képviselő

50. § A helyi önkormányzati képviselő maga határozza meg a helyi közügyek ellátásában való közreműködése, a lakossággal való kapcsolattartása formáit a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott keretek között.

51. § (1) A képviselő köteles akadályoztatása esetén a képviselő-testületi ülésről való távolmaradását, valamint az ülésen a kezdési időponthoz képest későbbi érkezését vagy onnan az ülés bezárása előtti távozását (továbbiakban együtt: „távollét”) előzetesen bejelenteni a polgármesternek.

(2) Igazoltnak minősül a távollét, ha arra igazolt betegség, munkahelyi elfoglaltság, állampolgári kötelezettség teljesítése, hivatalos kiküldetés, illetve előre megszervezett üdülés miatt kerül sor.

(3) Annak a képviselő-testületi tagnak, aki egy naptári félév alatt kettő egymást követő alkalommal előzetes bejelentés nélkül távol marad, havi tiszteletdíja 20 %-al csökkentésre kerül. Amennyiben a képviselő-testületi tag egy naptári félév alatt kettőnél több alkalommal előzetesen bejelentés nélkül marad távol, úgy vonatkozásában további 10-10%-al csökkentésre kerül a tiszteletdíja. Egy naptári féléven belül 4-nél több mulasztás esetén a tiszteletdíj megvonásra kerül.

(4) A (3) bekezdésben foglaltak ellenőrzése az üléseken készült jelenléti ívek illetve az ülésekről készült jegyzőkönyvek alapján történik, melyben fel kell tüntetni a képviselő érkezésének és távozásának pontos idejét, illetve távollétének tényét.

(5) A tiszteletdíj csökkentéséről, annak mértékéről, a polgármester javaslatára a képviselő-testület egyedi határozattal dönt. A csökkentés ténye, mértéke a határozatban kerül meghatározásra, és azt meg kell indokolni. A képviselő-testület egyedi méltánylást érdemlő körülmény felmerülése esetén eltekinthet a (3) bekezdésben meghatározott szankció alkalmazásától.

(6) A tiszteletdíj csökkentésére vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a bizottsági tagok bizottsági ülésen való megjelenésére is.

52. § Az 51. § (1) bekezdésben foglaltakon kívüli, az Mötv.-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját a képviselő-testület 10%-al csökkenti, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése esetén a tiszteletdíj megvonásra kerül az 51. § (5) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával.

A tisztségviselők

53. § A képviselő-testület tisztségviselői: a polgármester és az alpolgármester és a jegyző.

A polgármester

54.§(1) A polgármester a megbízatását főállásban tölti be.
 A képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat és illetményét a jogszabály keretei között határozza meg.

(2)   A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai
               különösen:
               a)         segíti a képviselők munkáját,
               b)         képviseli az önkormányzatot,
               c)         az önkormányzat nevében kötelezettséget vállal,
               d)        kezdeményezheti a képviselő-testület, önkormányzat érdekeit sértő
                          döntéseknek ismételt megtárgyalását,
               e)         gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző és az önkormányzati
                          intézményvezetők tekintetében.
               f)         lekötheti a szabadpénzeszközöket,
               g)         dönthet a közcélú, közhasznú közérdekű munkákban résztvevőkről,

                  illetve felettük a munkáltató jogkört gyakorolja.

 (3) A polgármester a bizottság működésével összefüggésben:
           a)         kötelező jelleggel indítványozhatja a bizottság összehívását,
          b)         felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a
                      képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit.

A felfüggesztett döntés hatályban tartásáról a képviselő-testület soron

                  következő ülésén határoz.

     (4)    A polgármester

     a)   pályázati anyag előkészítésére, illetve egyéb önkormányzati feladat
           elvégzésére megbízást adhat 150.000,-Ft összeghatárig, melyről a

           képviselő-testületet a soron következő ülésen köteles tájékoztatni,   
      b)  javaslatot tesz, a hivatal belső szervezeti tagozódására, munkarendjére,

az ügyfélfogadásrendjére,

c)    meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzati munka szervezésében, a

döntések előkészítésében és végrehajtásában,

  d)    dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt közigazgatási, (hatósági)
             ügyekben egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja,
      e)         szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.

Az alpolgármester

55. § (1) A képviselő-testület egy alpolgármestert választ a képviselő-testület tagjai közül.

(2) Az alpolgármester feladatait társadalmi megbízatásban látja el.

A jegyző

56. § (1) A Parasznyai Közös Önkormányzati Hivatalt a jegyző vezeti.

(2) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő.

(3) A jegyzői tisztség betöltetlensége vagy a jegyző tartós akadályoztatása esetén közös hivatal szervezeti és működési szabályzatában meghatározott igazgatási előadó helyettesíti.

Az önkormányzat hivatala

57. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására az önkormányzat hivatalaként, Radostyán Község Önkormányzatával, valamint Parasznya Község Önkormányzatával közösen közös önkormányzati hivatalt tart fenn Parasznyai Közös Önkormányzati Hivatal néven.

(2) A Hivatal költségeihez Parasznya Község Önkormányzata, Radostyán Község Önkormányzata valamint Sajókápolna Község Önkormányzata-külön megállapodásban foglalt feltételekkel- hozzájárulnak. A hozzájárulás mértékét évenkénti költségvetésről szóló rendeletükben határozzák meg.

58. § (1) A Közös Önkormányzati Hivatal fenntartásával kapcsolatos együttes ülésre a képviselő-testületek összehívásának jogát az érintett önkormányzatok polgármesterei az őket megválasztó önkormányzat képviselő-testülete vonatkozásában gyakorolják.

(2) Az együttes ülést bármelyik képviselő-testület kezdeményezésére össze kell hívni.

Közmeghallgatás

59. § (1) A közmeghallgatás időpontját legalább 8 nappal megelőzően a helyi hirdető útján közzé kell tenni.

(2) A közmeghallgatásra a képviselő-testület tagjait és a jegyzőt a testületi ülésre szóló meghívóra vonatkozó szabályok szerint kell meghívni. A közmeghallgatáson meghívásuk esetén részt vesznek a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői, valamint az önkormányzati intézmények vezetői.

(3) A közmeghallgatásra a képviselő-testületi ülés összehívására, megtartására és vezetésére vonatkozó, e rendelet szerinti előírásokat az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(4) A közmeghallgatáson résztvevő helyi lakosok felszólalásának tárgya közérdekű kérdés vagy javaslat lehet. A közmeghallgatáson egyedi, valamint hatósági ügyre vonatkozó kérdés nem vethető fel, illetve nem tárgyalható. A polgármester elutasíthatja a nem közérdekű kérdés vagy javaslat megtételét, valamint az arra nem jogosult személy felszólalását.

(5) Az ülésen elhangzott közérdekű kérdéseket és javaslatokat a képviselő-testület megtárgyalja és értékeli. Amennyiben az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs lehetőség, a tett intézkedésekről 30 napon belül, írásban a polgármester vagy a jegyző ad választ.

Falugyűlés

60. § A képviselő-testület a helyi lakosság és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatására, valamint fontosabb döntések előkészítésébe való bevonására falugyűlést tarthat.

Záró rendelkezések

61. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Sajókápolna Község Önkormányzata képviselő-testületének a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 11/2014. (XI. 26.) önkormányzati rendelete.

                 Faragó Ilona                                                     Varga Vincéné

                   polgármester                                                             jegyző

Kihirdetve: 2018. III.14.