Sajókápolna Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 7.) önkormányzati rendelete

A temető üzemeltetéséről és a temetkezések rendjéről

Hatályos: 2023. 12. 01

Sajókápolna Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 7.) önkormányzati rendelete

A temető üzemeltetéséről és a temetkezések rendjéről

2023.12.01.

Sajókápolna Község Önkormányzata Képviselő-testülete a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. XLIII. törvény 41. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 45. § (1) bekezdés e) pontjában, valamint a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 40. § (5) bekezdésben biztosított véleményezési jogkörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara véleményének kikérésével, a Református Egyházközséggel egyetértésben a következő rendeletet alkotja:

Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Sajókápolna község közigazgatási területén lévő, önkormányzat tulajdonában álló, működő temetőre, ravatalozóra, valamint ennek fenntartásával, üzemeltetésével, illetve az abban folytatott közszolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységekre, a közszolgáltatást igénybe vevőkre, a vállalkozásszerűen munkát végzőkre, valamint a temetőlátogatókra.

(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed minden olyan természetes és jogi személyre, aki a rendeletben foglalt feladatokat végzi, a feladat végzése során a rendeletben megjelölt szervezetekkel jogviszonyt létesít, illetve e rendelet előírásait megszegi.

(3) Az önkormányzat a köztemető fenntartására vonatkozó törvényi kötelezettségét a tulajdonában lévő és az ingatlan nyilvántartásban szereplő Sajókápolna belterület 014. helyrajzi szám alatti „kivett temető” 8504 m2 területen teljesíti.

(4) A tisztességes és méltó temetés, a halottak nyughelye előtt a tiszteletadás joga mindenkit megillet az elhunyt személyére, vallási illetve lelkiismereti meggyőződésére, valamely faji csoporthoz való tartozására, a halál okára, vagy bármely más megkülönböztetésre tekintet nélkül.

(5) A temetés módja lehet világi és egyházi. A világi temetés szertartásrendjét az eltemettetők határozzák meg. Az egyházi temetés az egyházak hitéleti tevékenységének, vallási szokásainak tiszteletben tartásával történik.

(6) Az önkormányzat tulajdonában lévő köztemető üzemeltetési feladatainak ellátásáról a Sajókápolnai Református Egyházközség (a továbbiakban: üzemeltető) gondoskodik Kegyeleti Közszolgáltatási Szerződés alapján.

(7) A temető üzemeltetője a temetkezési szolgáltatók között hátrányos megkülönböztetést nem alkalmazhat.

(8) A temetkezési tevékenységet a temetőben bárki végezhet, akinek erre engedélye van.

(9) A köztemető üzemeltetése feletti felügyeletet a jegyző látja el.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

a) temető: a település közigazgatási területén belüli, beépítésre szánt, vagy beépítésre nem szánt, építési használata szerinti zöldfelületi jellegű különleges terület, amely kegyeleti célokat szolgál, közegészségügyi rendeltetésű, és amelyet az elhunytak eltemetésére, a hamvak elhelyezésére létesítettek és használnak, vagy használtak,

b) köztemető: az önkormányzat tulajdonában lévő temető, továbbá az a nem önkormányzati tulajdonban lévő temető is, amelyben az önkormányzat – a temető tulajdonosaival kötött megállapodás alapján – a köztemető fenntartására vonatkozó kötelezettségét teljesíti.

c) temetési hely: a temetőben, vagy temetkezési emlékhelyen létesített sírhely, sírbolt urnafülke, urnasírhely, urnasírbolt, valamint a hamvasztó üzemi építmény területén, ingatlanán létesített urnafülke, urnasírhely. A temetési helyek egyes formái, a temetés módja, továbbá a földben vagy építményben történő elhelyezkedése alapján különböznek egymástól.

Köztemető létesítése, lezárása, megszüntetése, újbóli használatba vétele

3. § A köztemető létesítésére, lezárására, megszüntetésére, újbóli használatba vételére a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Ttv.), valamint a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 145/1999. (X.1.) Kormányrendelet (továbbiakban:Vhr.) szabályait kell alkalmazni.

A köztemető létesítményei és használatuk

4. § Az önkormányzat a köztemetőben a következő infrastrukturális feltételeket biztosítja:

a) ravatalozó a szükséges kellékekkel,

b) nyilvános illemhely

c) halott hűtő berendezés,

d) vízvételi lehetőség,

e) hulladéktároló,

f) gépkocsival is járható út,

g) hirdetőtábla,

h) villanyáram.

A temető fenntartása

5. § (1) A temetőtulajdonos feladata a temető rendeltetésszerű használatához szükséges építmények, közművek, egyéb tárgyi és infrastrukturális létesítmények, valamint a közcélú zöldfelületek karbantartása, szükség szerinti felújítása és gondozása.

(2) A temető területén belüli közcélú zöldfelületek és utak területe újabb temetési helyek létesítésével nem csökkenthető.

A temető üzemeltetése

6. § (1) A községi temetőben halottat eltemettetni kizárólag a községi ravatalozóból szabad. A halottat lakóháznál felravatalozni, lakóháznál eltemettetni tilos.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalmi rendelkezések nem alkalmazható, ha az illetékes szerv a máshol történő felravatalozáshoz engedélyt adott.

(3) A holtestet a temetés megkezdése előtt 1 órával lehet felravatalozni, mely időtől a ravatalozó nyitva áll a hozzátartozók és a részvétnyilvánítók előtt.

(4) A ravatalozó használata díjtalan.

(5) A sírásásról, betemetésről és az ezzel járó egyéb tevékenységekről a hozzátartozó gondoskodik.

(6) Az Önkormányzat biztosítja a ravatalozó és technikai berendezései karbantartását és működteti azokat.

(7) Az Önkormányzat alkalmazottai útján gondoskodik a temető rendjének betartásáról és betartatásáról.

(8) A temetőgondnok:

a) tájékoztatja a temetőlátogatókat,

b) figyelemmel kíséri a sírok, síremlékek kialakítását, nem megfelelő kivitelezés esetén a jegyzőt értesíti.

(9) A temetőt üzemeltető egyház képviselője:

a) vezeti és megőrzi a nyilvántartó könyveket

b) a nyilvántartó könyvbe és a sírbolt könyvbe az eltemettető és a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy tekinthet be.

c) a nyilvántartó könyv, illetve a sírbolt könyv adatai alapján -a temető nyilvántartási ideje alatt- felvilágosítást ad az elhunyt személy temetési helye után érdeklődőnek.

d) tájékoztatja a temetőlátogatókat,

e) kijelöli a temetési helyeket.

A temetési hely gazdálkodás szabályai

7. § Az új sírhelyek kialakítását a temető jelenlegi adottságait és az optimális helykihasználást figyelembe véve kell elvégezni.

8. § (1) A temetőt- nagyságától függően- sírhelytáblákra (parcella), a sírhelytáblákat pedig sorokra kell osztani. A sorokban a temetési helyeket a temető üzemeltetője jelöli ki.

(2) A sírhelytáblákat, a sorokat és a temetési helyeket számozni kell. A sírhelytábla számozását a helyszínen is fel kell tüntetni.

(3) A sírhelytáblát a folyamatos temetésre elő kell készíteni. A sírhelytáblát a tereprendezés, ültetvényezés, fásítás valamint a sírhelytáblát határoló út megépítése előtt nem lehet használatba venni.

(4) A szabályzatban a temető egyes területei-, de legalább sírhelytáblánként az egyes temetési helyek- építészeti, kertészeti kialakításának és gondozásának részletes feltételei meghatározhatók. A feltételeket a temetési hely felett rendelkezni jogosulttal kötött szerződésben kell rögzíteni.

(5) A temetőben alkalmazott temetési helyek szélességi, hosszúsági méretét és az egymástól való távolságát a szabályzatban kell előírni.

9. § (1) Koporsós temetés esetén a temetés hely lehet egyes sírhely, kettős sírhely és sírbolt. Az egyes sírhely alapmérete egy koporsó a kettős sírhely alapmérete két egymás melletti koporsó befogadására alkalmas sírgödör.

(2) A koporsó egy holttest elhelyezését szolgálja. Az eltemettető ettől eltérően rendelkezhet, ha az anya halála és az újszülött perinatális halála miatt az eltemetés egy időben történik.

(3) A sírgödör mélysége 200 cm. Koporsós rátemetés esetén úgy kell mélyíteni, hogy a felületre kerülő koporsó aljzata legalább 160 cm mélységbe kerüljön. A sírgödröt az üzemeltető hozzájárulásával természetesen- a talajban lebomló- anyaggal burkolni lehet.

(4) Oldalirányú üreggel ellátott egyes vagy kettős sírhelyet nem szabad létesíteni.

(5) A sírhely méretezése:

a) a sírhantok közötti legalább 0,6 méter, maximum 1,5 méter széles sávot kell hagyni.

b) a sírhant hossza 2,3 méter

c) szélessége 1,2 méter

(6) A sírbolt (kripta) legalább kettő koporsó elhelyezését biztosító al- és felépítményből álló temetési hely. A sírbolt méretét a befogadó koporsók száma határozza meg. az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklete 10. pont a) alpontjának előírása alapján engedély nélkül végezhető a sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m2 alapterületet, vagy a 3,0 m magasságot. Sírbolt a temető tulajdonosának hozzájárulásával, a külön jogszabályban meghatározott esetekben és módon, építési engedéllyel építhető. A sírbolt temetőn belüli elhelyezését a temető tulajdonosa (üzemeltetője) jelöli ki. A tulajdonosnak a hozzájárulást meg kell adnia, ha az építtető a sírbolt helyét megváltotta.

(7) A sírboltok, a gyermek, a kettős és az urnasírhelyek részére az egységes gondozása céljából külön táblát vagy sorokat lehet kijelölni.

10. § (1) Hamvasztásos temetés esetén az urnába helyezett hamvak temetési helye lehet urnafülke (kolumbárium), urnasírhely, urnasírbolt. Az urna koporsós temetési helyre rátemethető.

(2) Új urnafülke építésénél az urnát befogadó belső méret 30X30 cm lehet. Urnafülke építésénél kialakításánál a temető tulajdonosa előírhatja a természetes anyagok és művészi formák alkalmazását. Az urnafülkét úgy kell kialakítani, hogy a fülke egyedi díszítése biztosítható legyen.

(3) A hamvakat tartalmazó urna földbe temetésére urnasírhely és urnasírbolt alakítható ki, amelyek a rendelkezési jogosultság időtartamában (használati idő) különböznek egymástól.

(4) A temető tulajdonosa – az eltemettető igénye esetén – a hamvak szétszórásához és bemosásához külön temetőrészt jelölt ki, amelyet parkszerűen kell kialakítani.

11. § (1) Temetési hely megjelölésére sírjel (fejfa, síremlék, kopjafa stb.) használható, illetve létesíthető.

(2) A síremléket szilárd alapra kell építeni. A sírjel nem foglalhat el a szabályzatban meghatározott temetési helynél nagyobb területet, magasságát, a helyi építési szabályzat, ennek hiányában az építésügyi hatóság korlátozhatja.

(3) A síremlék és tartozékai, valamint az emlékoszlop tervét (vázrajzát) a temető üzemeltetőjének az elhelyezés előtt be kell mutatni.

12. § (1) A temetési helyen túlterjeszkedő, a közízlést sértő vagy oda nem illő felirattal ellátott sírjelet elhelyezni nem szabad. E szabályt a meglévő sírjelek felújításánál is alkalmazni kell.

(2) A sírjelen fel kell tüntetni az elhunytról a legfontosabb információkat: a betemetettek nevét, születési és halálozási évüket.

13. § (1) A sírjel vagy a sírbolt helyreállítására, felújítására a temető tulajdonosa (üzemeltetője) a temetési hely felett rendelkezni jogosultat felhívhatja, illetve az állékonyságot, az életet és a biztonságos használatot veszélyeztető állapot (továbbiakban közvetlen veszély) fennállása esetén köteles felhívni. A felhívást –a temetési hely megjelölésével- a temető kapuján (hirdetőtábláján) és a parcella sarkán 90 napra ki kell függeszteni.

(2) A közvetlen veszély fennállása esetén az építési engedély köteles sírjel helyreállítását a temető tulajdonosának kérelmére az építésügyi hatóság elrendeli, ill. a kötelezés nem teljesítése esetén a veszélyhelyzetet hatósági úton -a temető tulajdonosának közreműködésével- megszünteti.

14. § (1) A temető üzemeltetőjének a temetőről térképet (vázrajzot) kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni, hogy mely sírhelytáblák, sorok milyen temetési helyek céljára vannak fenntartva.

(2) A temető részletes térképét annak bejáratánál ki kell függeszteni és a változásokkal legalább évenként ki kell egészíteni.

(3) A temető bejáratánál a közönség részére tájékoztatót kell kifüggesztetni a nyitva tartás idejéről, a temető rendjéről.

A kegyeleti szolgáltatáshoz kapcsolódó díjak, a temetési helyek megváltása

15. § (1) Az egyes temetési helyek megváltásáért díjat kell fizetni, amely a temetési hely felett rendelkezési jogot biztosít. A díjak mértékét a 1. melléklet tartalmazza. A díjakat minden esetben a temetést, kihantolást, rátemetést megelőzően kell fizetni.

(2) A temetési hely feletti rendelkezési jogosultság kezdő időpontja a megváltás napja.

(3) Amennyiben az utolsó temetésről számítva 25 év eltelt, és a sírhely tartósan, legalább 3 éven keresztül gondozatlan, az örök használati jog érvényét veszti, és e sírhely ismételten értékesíthető.

16. § (1) A temetési helyek gondozatlansága miatt a temetőgondnok köteles jelzéssel élni az üzemeltető felé, az üzemeltető pedig jelzéssel él az Önkormányzat felé. Sajókápolna Község Önkormányzata köteles írásban felszólítani a nyilvántartott sírhely felett rendelkezni jogosultat.

(2) A temetkezési helyekért fizetett használati díjak beszedése, kezelése, nyilvántartása az üzemeltető feladata.

(3) A temetési hely megváltása, illetve újraváltási díjának mértékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza. Sajókápolna Község Önkormányzata Képviselő-testülete a Sajókápolnai Református Egyházközséggel egyetértésben állapítja meg a fizetendő díjakat, és kikéri a területileg érintett érdekképviseleti szerv véleményét.

(4) A (2) bekezdésben foglalt befizetések teljes egészében az üzemeltetőt illetik meg.

17. § (1) A temetési hely felett az rendelkezik, aki megváltotta.

(2) A temetési hely feletti rendelkezési jog időtartama (használati idő): örök használati jog

A temetőben végzett vállalkozó tevékenység szabályai

18. § (1) A temető területén csak a Ttv.-ben meghatározott temetkezési szolgáltatások végezhetőek.

(2) A munkát végző vállalkozó a munka megkezdését köteles a tényleges munkavégzés előtt 5 nappal írásban, vagy szóban jelezni az Önkormányzat felé.

(3) A temetési szolgáltatásokat végző vállalkozó tevékenysége során nem sértheti mások kegyeleti érzéseit, a holtaknak adott végső tiszteletet.

(4) A temetőben tevékenykedő temetkezési szolgáltató érvényes árlistáját köteles elhelyezni a temető hirdetőjén.

(5) Vasárnap, egyházi és állami ünnepnapokon nem engedélyezett a munkavégzés a temető területén. Egyházi és állami ünnepnapok: Újév, március 15., nagypéntek, húsvét, áldozócsütörtök, pünkösd, augusztus 20., október 23., október 31. a reformáció ünnepe, november 1., karácsony.

(6) Munkavégzés során a szomszédos síremlék nem sérülhet, gondoskodni kell arról, hogy állapota ne változzon, az esetleges károkozásért a kivitelező teljes felelősséggel tartozik.

(7) A temetőben munkát végzőt teljes anyagi és erkölcsi felelősség terheli az általa okozott károkért.

(8) Sírhely kijelölést és sírboltkijelölést csak a temető üzemeltetője végezhet.

Nyilvántartások vezetése

19. § Halottat csak halott vizsgálati bizonyítvány alapján lehet eltemetni, vagy elhamvasztani. A halott vizsgálati bizonyítvány megőrzéséről az üzemeltető gondoskodik.

20. § (1) A temető-nyilvántartó könyvet, sírboltkönyvet, a temetőtérképpel együtt az üzemeltető köteles vezetni.

(2) A nyilvántartó könyveket és a térképeket tűzbiztos, zárható szekrényben kell őrizni.

21. § (1) A nyilvántartó könyv a következő adatokat tartalmazza: folyószám, a temetés (urnaelhelyezés) napja, az elhalt családi neve és utóneve, születési családi és utóneve, születési ideje, anyja neve, legutolsó lakóhelyének a címe, az elhalálozás időpontja, a sírhelytábla, sírhelysor, temetési hely száma, valamint az eltemettető, illetve a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy neve, lakcíme, és a síremlékre vonatkozó bejegyzések.

(2) Ismeretlen holttest esetén a nyilvántartó könyvben be kell vezetni az eljáró hatóság nevét és az ügyszámot is.

(3) A nyilvántartó könyvbe az eltemettető és a temetkezési hely jogosultja tekinthet bele.

(4) Az üzemeltető a nyilvántartó könyv alapján felvilágosítást köteles adni az elhunyt személy temetési helye után érdeklődőknek.

(5) Az üzemeltető köteles gondoskodni a nyilvántartó könyvbe, illetve a sírbolt könyvbe bejegyzett (tárolt) személyes adatok biztonságáról.

A temetők rendje

22. § (1) A temető állandóan nyitva van.

(2) A temetőben mindenki a hely csendjének, a kegyeletnek megfelelő magaviseletet tartozik tanúsítani.

(3) A sírhelyen közízlést sértő tárgyakat elhelyezni nem szabad.

(4) A sírokon a temetési hely birtokosa:

a) cserepes, vágott- és művirág koszorúkat helyezhet el,

b) egynyári, évelő, dísznövényeket ültethet

c) kegyeleti tárgyakat helyezhet el.

(5) A temetőben a kegyeleti tárgyakat, a sírokra ültetett fákat és növényeket, valamint a sírok díszítésére szolgáló anyagokat beszennyezni, elmozdítani tilos.

(6) A sírokat gondozó hozzátartozók kötelesek a sírhely környékét is rendben tartani, rendszeresen kaszál(tat)ni, gyomtalanítani, a síron keletkezett hulladékot a kijelölt szemétgyűjtő helyre vinni.

(7) A sírokat, urnafalat és a temető infrastrukturális berendezéseit megrongálni tilos.

(8) Bármilyen a temetőn folytatandó építési munkát (síremléképítés, kriptaépítés, betonozás, bontás…stb.) előre, a munkavégzés megkezdése előtt 5 nappal az Önkormányzat felé be kell jelenteni.

(9) Az építtetők kötelesek az építésből megmaradt anyagokat, bontási törmeléket a munka befejezését követően 8 napon belül elszállíttatni.

(10) Tilos hulladékot, koszorú- és virágmaradványt a kijelölt lerakóhelyen kívül egyéb helyen lerakni.

(11) A temetőben hulladékot, növényt, szemetet égetni tilos. Gyertyagyújtásnál és annak égetésénél ügyelni kell arra, hogy tűzveszély ne keletkezzen.

(12) A temető területére állatot - segítő kutya, közfeladatot ellátó őrző-, védőkutya és mentőkutya kivételével - pórázon vagy szabadon engedve bevinni tilos.

(13) Síremlék köztemetőbe történő beszállításához, felállításához, köztemetőn belüli áthelyezéséhez, a köztemetőből történő kiszállításhoz a síremlék eredetét igazoló irat szükséges és előzetesen be kell jelenteni a köztemető üzemeltetőjének.

(14) A köztemetőben gépjárművel, segédmotoros kerékpárral közlekedni tilos. Kivéve mozgássérültek, engedélyezett tevékenységet végzők, és esetenként a láthatóan beteg emberek.

(15) A sírok között ösvényeket, utakat felásni, növényzettel beültetni nem szabad.

(16) A 12 év alatti gyermekek kísérő személlyel tartózkodhatnak a temetőben.

(17) A temetkezési helyeken elhelyezett tárgyak (koszorúk, virágok, stb.) tekintetében őrzési, illetve kártérítési felelősség az önkormányzatot nem terheli.

Záró rendelkezés

23. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Sajókápolna Község Önkormányzatának A temetőkről és a temetkezésről szóló 25/2009.(XII.9.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.

24. § Ez a rendelet 2023. december 1-jén lép hatályba.