Sajókápolna Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (VII. 4.) önkormányzati rendelete
a köztisztaság fenntartásáról és a közösségi együttélés alapvető szabályairól
Hatályos: 2023. 07. 06Sajókápolna Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (VII. 4.) önkormányzati rendelete
a köztisztaság fenntartásáról és a közösségi együttélés alapvető szabályairól
Sajókápolna Község Önkormányzata Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya Sajókápolna község közigazgatási területén (a továbbiakban: település), a természetes és jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkező közösségeknek a közterületek tisztántartásával, a köztisztasággal összefüggő tevékenységére terjed ki, továbbá a közösségi együttélés alapvető szabályaira, valamint azokat sértő magatartásra.
2. § A rendelet hatálya nem terjed ki a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízre, a radioaktív hulladékokra és ezekkel összefüggő tevékenységre.
Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában:
a) Ingatlan: a közszolgáltatásba bevont területen fekvő egylakásos lakóépület vagy lakás, vállalkozás, gazdasági tevékenység céljára használt épület és a hozzá tartozó telek,
b) Síkosság mentesítés: a hó, az ónos eső, a jég eltávolítására, síkosságának csökkentésére, érdesítésére irányuló tevékenység,
c) Köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok – ezen belül különösen a lakóépületek és az emberi tartózkodásra (üdülés, pihenés, szállás stb. céljára) szolgáló más épületek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló épületek és helyiségek, az építési törvény szerinti melléképítmények és a hozzájuk tartozó területek, valamint közterületek tisztán tartása,
d) Ingatlantulajdonos: az ingatlan tulajdonosa, birtokosa vagy használója,
e) Közterület: az ingatlan-nyilvántartás helyrajzi számmutatójában közterületként nyilvántartott az önkormányzat tulajdonában lévő bel- és külterületi földrészlet (közút, járda, tér, közpark, árok), továbbá az építmények közhasználatra átadott része, a település zöldterülete,
f) Tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterületek (árkok) tisztítása, hó- és síkosság mentesítése, illetve pormentesítése, és a zöldterületek karbantartása, gondozása.
Az ingatlanhasználó köztisztasággal kapcsolatos kötelezettségei
4. § (1) Az ingatlanhasználónak az ingatlan tisztántartásával kapcsolatos feladatai a következők:
a) beépített, illetve beépítetlen telekingatlan tisztántartása és gyommentesítése, kaszálása,
b) a telekingatlanról a járdára és az úttest fölé nyúló ágak és bokrok megfelelő (a biztonságos gyalogos és gépjármű közlekedést biztosító) nyesése,
c) az ingatlanon a házszámot jól látható módon, beépítetlen ingatlanok, zárt kertek utcafrontján, pincék, garázsok ajtaján az ingatlan helyrajzi számát, jól láthatóan elhelyezni a köztisztasági kötelezettség megállapítása érdekében,
d) bontás, építés, felújítás és karbantartás miatt üresen álló ingatlan és az előtte húzódó járda tisztántartása a kivitelező feladata, ha az nem azonos a használóval,
e) járműbehajtók átereszeinek karbantartása és tisztántartása.
(2) Az ingatlanhasználó közterület tisztántartásával kapcsolatos feladatai a következők: Az ingatlan közterülettel érintkező, telekhatárai mellett meglévő járdaszakasz (járda hiányában 1 m széles területsáv, illetve ha a járda mellett zöld sáv is van, az úttestig terjedő terület, beleértve a közúttal párhuzamos nyílt csapadékvíz-elvezető útárkok és a kapubejáróknál épített átereszek, folyókák, valamint a gépkocsibejárók területét is) tisztántartása. A csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok, és más hulladékok eltávolítása, hó- és síkosság mentesítése.
A közterület tisztántartása
5. § (1) Tiltott tevékenység:
a) a település közterületein történő szemetelés, vagy a közterület állatok hajtásával, sétáltatásával történő beszennyezése, közterületre engedély nélkül települési hulladék, építési és egyéb hulladék lerakása,
b) szennyvíz közterületre, talajba vagy felszín alatti vízbe (használaton kívüli kútba, pincébe), és csapadékvíz-elvezető rendszerbe vezetése, szennyvíz közműpótló építményből kiépített szennyvízhálózatba történő átemelése, és eldugulás, vagy rongálódás okozására alkalmas anyag szennyvízcsatornába, illetve csapadékcsatornába szórása, vagy öntése,
c) a csapadékvíz elfolyásának bármilyen módon történő megakadályozása,
d) az ingatlanok előtti nyílt csapadékvíz levezető árkok feltöltése, betemetése, (Ha felszólítás ellenére a megadott határidőig az eredeti állapotot nem állítja vissza az ingatlan használója, úgy a szükséges munkálatokat az ingatlan használójának terhére, költségére és felelősségére az önkormányzat elvégeztetheti.)
e) fertőző, vagy bűzös anyag, emberi fekália, állati trágya (kivéve a termőföld minőségének javítása érdekében haladéktalan beszántással), bármilyen hulladék közterületen, magánterületen (saját vagy idegen területen) lerakása,
f) közterületen vagy magánterületen az állati eredetű melléktermék – így különösen az elhullott állat tetemének – lerakása,
g) a települési hulladék gyűjtésére szolgáló edényzet, és az eseti jelleggel elhelyezett hulladékgyűjtő zsákok - szállítás napja, és előtte/utána nap kivételével – közterületen történő tárolása.
(2) Az állati eredetű melléktermék – így különösen az elhullott állat tetemének – tulajdonosa saját költségén köteles annak elszállításáról, ártalmatlanná tételéről a vonatkozó jogszabályban előírt módon gondoskodni.
(3) Amennyiben a közterület tisztántartására vonatkozó kötelezettségét a kötelezett nem teljesíti, az önkormányzat jogosult a munkát a kötelezett költségére elvégezni, illetve elvégeztetni és annak költségét a mulasztóval megfizettetni.
Az önkormányzat közterület tisztántartási feladatai
6. § Az önkormányzat közterület tisztántartási feladatai a következők:
a) közutak, közparkok, játszóterek, valamint ezeken keresztül vezető gyalogjárók tisztántartása, a keletkező hulladék összegyűjtése és a kijelölt helyre történő elszállítása,
b) a 4. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl a közterület burkolt felületeinek tisztántartása, hó és síkosság mentesítése,
c) az utcai hulladékgyűjtők kihelyezése, azok folyamatos kiürítése, tisztántartása, javítása, pótlása,
d) terek, zöld felületek, buszmegállók rendszeres tisztántartása, az ott keletkezett hulladék eltávolítása
Síkosság-mentesítés és hóeltakarítás
7. § (1) Az ónos esőtől, jégtől vagy hótól síkossá vált burkolatot a jég, hó feltörésével és eltávolításával vagy környezetkímélő szóróanyag kiszórásával (pl. homok, hamu, kis szemcséjű salak stb.) folyamatosan síkosság-mentessé kell tenni.
(2) Amennyiben lehetséges, az ingatlanok előtti járdaszakaszok hóeltakarítását, síkosság-mentesítését a reggeli órákban el kell végezni az ingatlanhasználóknak, és ezt szükség szerint naponta több alkalommal meg kell ismételni.
(3) A síkosság-mentesítésre kötelezettek a járdáról eltakarított havat a járda szélén kötelesek összegyűjteni.
(4) Hórakást buszmegállóban, kapu- és kocsibejáróban, az úttesten a forgalmat akadályozó módon, valamint útkereszteződésben elhelyezni tilos.
A kereskedelmi, vendéglátóipari és a szolgáltató egységek üzemeltetőinek kötelezettsége
8. § (1) A szórakozóhelyek, vendéglátóipari, kereskedelmi és szolgáltató egységek előtti járdaszakaszt, továbbá az egység közvetlen környékét (2 m széles sávot figyelembe véve) az üzemeltető köteles megtisztítani és folyamatosan tisztán tartani.
(2) Az üzemeltető köteles az árusításból keletkező hulladék zárható edényzetben történő gyűjtéséről, valamint annak a kijelölt hulladéklerakó helyre saját költségén történő elszállításáról gondoskodni.
(3) A közterületen kereskedelmi tevékenységet folytató az árusítás során keletkezett hulladékot az árusítás befejezésekor köteles elszállítani.
A járművek üzembentartóinak kötelezettségei
9. § (1) Közterületi zöld felületen gépjármű nem mosható.
(2) Közterületen üzemképtelen jármű nem tárolható.
Az építési és bontási területek tisztántartása
10. § (1) Építésnél, tatarozásnál, bontásnál és az úttest felbontásánál keletkezett por, valamint szennyeződés elterjedését meg kell akadályozni, a porképző anyagokat vízzel kell locsolni. Közterületen építőanyagot és építési törmeléket csak közterület-használati engedély alapján lehet tárolni.
(2) Az építési területekről a sárfelhordás letakarításáról és az építkezéssel kapcsolatos közúti jelzésekről az építtetőnek, vagy megbízottjának folyamatosan gondoskodnia kell.
(3) Közműhibák javítását követően az utak szennyeződését a hiba elhárítója köteles haladéktalanul eltakarítani.
Anyagok, áruk szállítása
11. § (1) Bármely anyag szállítását úgy kell elvégezni, hogy a közterület ne szennyeződjön.
(2) Bűzös anyagokat lehetőleg légmentesen lezárt, tartállyal felszerelt járművön kell szállítani.
(3) A hulladék konténerrel történő szállítása esetében a hulladék termelője, birtokosa és kezelője a közterület tisztántartása érdekében úgy kell eljárjon, hogy a hulladék a szállítójárműbe történő ürítésekor, illetve a szállítás folyamán ne szóródjon és más környezetterhelést ne idézzen elő.
(4) Ha bármely szállítmány fel- vagy lerakásánál, szállításánál a közterület beszennyeződik, a szállító köteles azt haladéktalanul megtisztítani.
Köztisztasággal összefüggő egyéb rendelkezések
12. § (1) A közterületről történő állati tetemek elszállításáról, kóbor macskák, ebek befogásáról az önkormányzat gyepmester/ebrendész útján gondoskodik.
(2) Az állati ürülék közterületről történő eltakarításáról az állat gazdája vagy felügyelője, a szennyeződés keletkezését követően haladéktalanul köteles gondoskodni.
(3) Tilos a kihelyezett gyűjtőedényekből a hulladék kiszórása, a közterület szennyezése.
(4) Tilos a hulladékgyűjtő edényekbe a szemét válogatása és elvitele céljából belenyúlni (guberálni).
(5) A közterület felszerelési és berendezési tárgyainak beszennyezése, illetve megrongálása tilos.
(6) A köztemetőbe kihelyezett hulladékgyűjtő konténerekbe és a kialakított hulladékgyűjtőhelyekre kizárólag a temetői hulladék helyezhető el, háztartási- vagy egyéb hulladék elhelyezése tilos.
A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás
13. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el:
a) az az ingatlanhasználó vagy ingatlantulajdonos, aki ingatlana tisztántartásáról nem gondoskodik, vagy az ingatlanra ráhordott vagy felhalmozott hulladékot a kijelölt hulladéklerakó helyre nem szállítja vagy szállíttatja el,
b) az az ingatlanhasználó vagy ingatlantulajdonos, aki nem gondoskodik az ingatlannal érintkező közterület (járda hiányában 1 méteres területsáv), illetve a járda melletti zöld sáv, nyílt csapadékvíz-elvezető árok és ennek műtárgyai tisztántartásáról, gyommentesítéséről, kaszálásáról – zöldterület és gyepes árok esetében a kaszálást legfeljebb 5 méter szélességben elvégezve,
c) aki nyílt téren avarnak vagy kerti hulladéknak minősülő anyagot éget,
d) aki az ingatlanról az úttest, vagy a járda fölé nyúló ágak és bokrok megfelelő nyesését nem végzi el, és ezzel a közlekedést akadályozza,
e) aki a települési hulladék gyűjtésére szolgáló edényzetet, és a hulladékgyűjtő zsákokat - szállítás napja - előtte/utána nap kivételével – közterületen tárolja,
f) aki közterületen vagy magánterületen állati eredetű mellékterméket – így különösen az elhullott állat tetemét – lerakja,
g) az az üzemeltető, aki a szórakozóhelyek, vendéglátóipari, kereskedelmi és szolgáltató egységek előtti járdaszakasz, továbbá az egység közvetlen környékének (2 méter széles sávot figyelembe véve) megtisztításáról és folyamatos tisztántartásáról, valamint az árusításból keletkező hulladék zárható edényzetben történő gyűjtéséről, ill. annak a közszolgáltató útján kijelölt hulladéklerakó helyre történő elszállításáról nem gondoskodik,
h) aki a köztemetőbe kihelyezett hulladékgyűjtő konténerekbe és a kialakított hulladékgyűjtőhelyekre nem temetői hulladékot, hanem háztartási- vagy egyéb hulladékot helyez el.
i) közterület rendeltetéstől eltérő használatához elmulasztja a tulajdonos hozzájárulásának beszerzését,
j) a közterületet oly módon veszi igénybe, amelyre nem adható közterület használati hozzájárulás
k) közútra, útpadkára salakot vagy építési törmeléket engedély nélkül szállít vagy elhelyez,
l) magáncélból, vagy vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépet, gépjárművet közterületen tárol.
m) alkalmi jelleggel igénybe vett közterületen és környékén keletkezett hulladékot nem gyűjti össze, és elszállításáról nem gondoskodik,
n) a településen lévő belvízelvezető árokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezet, partjait szemét, vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezi,
o) a rothadó bűzös szemét, hulladék elszállításáról, megsemmisítéséről haladéktalanul nem gondoskodik,
p) fűtőberendezésben ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket éget
q) építményeket, kerítéseket, élőfát bármilyen felirattal megrongál,
r) az ingatlanán keletkezett csapadékvizet nem a saját területén helyezi el,
s) a járdáról letakarított havat a gyalogos, illetve járműközlekedést akadályozó módon rakja le. Havat útkereszteződésben, úttorkolatban, kapubejárat elé, tömegközlekedéshez szolgáló jármű megállóhelyénél, a közüzemi szolgáltatási, felszerelési tárgyra, közérdekű létesítményre, illetve parkosított területre rakja,
t) gépkocsit tiltott helyen és módon mos,
u) szennyvizet, eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot a csapadékvíz-lefolyó utcai aknába, illetve a csapadékvíz-elvezető árokba vezet, önt,
v) közkifolyót nem háztartási vízszükséglet kielégítése céljára engedély, illetve hozzájárulás nélkül igénybe vesz,
w) az idejét múlt hirdetményt, plakátot nem távolítja el
x) a közúti jármű, kerékpáros vagy gyalogos forgalom biztonságát, zavartalanságát a közterületen engedély nélkül kihelyezett tárggyal vagy eszközzel sérti vagy veszélyezteti,
y) bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tart.
14. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el az, aki:
a) Közterületen szeszes italt árusít, vagy fogyaszt.
b) Az a) bekezdésben meghatározott közterületi szeszes ital fogyasztási tilalom nem vonatkozik a közterület használati engedéllyel rendelkező rendezvények helyszínére, valamint december 31. és január 1. napjaira.
15. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el az, aki: Tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg, aki Sajókápolna jelképeit jogosulatlanul, engedély nélkül, vagy a felhasználásra vonatkozó engedélyben előírt feltételektől eltérően vagy a község közösségét sértő módon használja.
Eljárási szabályok
16. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásokkal kapcsolatos hatáskört – átruházott hatáskörben - a jegyző gyakorolja. A rendeletben foglaltak betartását az önkormányzat által megbízott személy ellenőrzi.
(2) Nem állapítható meg közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás, ha a tevékenység vagy mulasztás szabálysértést, bűncselekményt valósít meg, továbbá, ha a tevékenységre vagy mulasztásra törvény, vagy kormányrendelet közigazgatási bírság alkalmazását rendeli el.
(3) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetése miatt lefolytatott eljárás során az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezései, valamint a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Szankció tv.) rendelkezései alkalmazandók az e rendeletben meghatározott eltérésekkel.
(4) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatti eljárás hivatalból, továbbá bármely szervezet vagy személy bejelentése alapján indítható. A bejelentést szóban vagy írásban lehet megtenni, de a szóban tett bejelentést jegyzőkönyvbe kell foglalni.
(5) A bejelentésnek tartalmaznia kell a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást megvalósító személy ismert személyi adatait, a magatartásának, az elkövetés helyének és idejének, továbbá a körülményeinek leírását, a bizonyítási eszközök megjelölésével. Amennyiben lehetőség van rá, a bizonyítási eszközöket csatolni kell a bejelentéshez.
(6) Az eljárási képességgel nem rendelkező személy közigazgatási bírsággal nem sújtható. Az eljárási képességgel nem rendelkező személy közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartása miatt indult eljárást meg kell szüntetni.
(7) Az e rendeletben meghatározott közösségi együttélés alapvető szabályát megsértő személlyel szemben természetes személyek esetén tízezer forinttól kétszázezer forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén tízezer forinttól kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírság szabható ki.
(8) A kiszabásra kerülő közigazgatási bírság mértékének megállapításánál figyelembe kell venni a cselekmény súlyát és a felróhatóság mértékét. A közigazgatási bírság mértékét a jogsértés jellegével arányban kell megállapítani. Ugyanazon cselekmény többszöri elkövetése esetén többszöri bírság szabható ki.
(9) Az adott cselekmény elkövetése miatt kiszabott közigazgatási bírságot az elkövető az első fokú határozat véglegessé válását követő 15 napon belül köteles megfizetni a házi pénztárba, készpénz átutalási megbízással, vagy banki átutalással Sajókápolna Községi Önkormányzat pénzforgalmi számlájára.
(10) Fiatalkorúval szemben csak abban az esetben lehet kiszabni közigazgatási bírságot, amennyiben önálló keresete, jövedelme vagy vagyona van.
Záró rendelkezések
17. § Ez a rendelet 2023. július 6-án lép hatályba.
18. § E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően elkövetett, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások esetén kell alkalmazni.