Dubicsány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (XI. 25.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 11. 26- 2025. 07. 14Dubicsány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (XI. 25.) önkormányzati rendelete
9/2024. (XI.25.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Dubicsány Község Önkormányzat Képviselő- testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében biztosított jogalkotói jogkörében eljárva, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § [ Az Önkormányzat]
(1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Dubicsány Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).
(2) Az Önkormányzat székhelye: 3635 Dubicsány, Rákóczi út 1. szám.
(3) Az Önkormányzat Képviselő-testültének megnevezése: Dubicsány Község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).
(4) A Képviselő-testület bizottságának elnevezése: Dubicsány Község Önkormányzat Képviselő-testületének Ügyrendi Bizottsága (továbbiakban: Ügyrendi Bizottság).
(5) Az SZMSZ területi hatálya Dubicsány község közigazgatási területére terjed ki.
(6) Az Önkormányzat körbélyegzője közepén tartalmazza Magyarország címerét, körben az Önkormányzat elnevezését, székhelyét, és a bélyegző sorszámát.
(7) Az Önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.dubicsany.hu.
(8) Az Önkormányzat jelképének címerét, a város névhasználatának rendjét a Képviselő-testület rendeletben állapítja meg.
AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET FELADATA, HATÁSKÖRE
2. § [Az Önkormányzat feladata és hatásköre]
(1) Az Önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 10. § (1) bekezdésében foglaltak szerint foglaltak szerint, kötelező és önként vállalt feladat- és hatásköröket lát el.
(2) Az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetésben – a fedezet biztosításával – dönt a Képviselő-testület.
3. § [A Képviselő-testület feladatai, hatásköre]
(1) A Képviselő-testület ellátja a jogszabályban megállapított és az önként vállalt feladat- és hatásköröket.
(2) A Képviselő-testület egyes hatásköreit a bizottságra, a polgármesterre, a jegyzőre és a társulásra ruházza át. Az átruházott hatáskörök jegyzékét e Rendelet 1. melléklete tartalmazza.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
4. § [A Képviselő-testület ülései]
(1) A Képviselő-testület tagjai a települési képviselők és a megválasztott polgármester.
(2) A Képviselő-testület tagjainak száma: öt fő. A képviselők névsorát e Rendelet 4. melléklete tartalmazza.
(3) A Képviselő-testület éves ülésének rendjéről a polgármester nyújtja be a munkatervi javaslatot, melyet a Képviselő-testület megelőző év december 31. napjáig fogadja el.
(4) A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) az ülések várható időpontját,
b) az előre tervezhető napirendek tárgyát és előadóját,
c) az előkészítésért felelős megjelölését,
d) a közmeghallgatás tárgyát és időpontját.
(5) A munkatervbe évente legalább egyszer fel kell venni:
a) az önkormányzat költségvetését és zárszámadását,
b) a Hivatal tevékenységéről szóló beszámolót,
c) a település közrendjének és közbiztonságának az értékelését,
d) az éves ellenőrzési tervet és annak végrehajtását
e) a Putnoki Humán Szolgáltató Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat tevékenységéről szóló beszámolóját
(6) A képviselő és a Bizottság elnöke tekintetében a Képviselő – testület dönt a személyes érintettségről, ha az a képviselőt vagy a Bizottság elnökét, vagy hozzátartozóját személyesen érinti. A határozatképesség szempontjából a kizárt képviselőt vagy elnököt jelenlévőnek kell tekinteni.
(7) A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart. A Képviselő-testület ünnepi ülés tartásáról, annak helyszínéről külön határozattal dönt, figyelembe véve azt, hogy a választópolgárok jelentősebb megterhelés nélkül is részt vegyenek rajta és törekedni kell a megfelelő időben történő tájékoztatásról.
(8) Rendes ülését a Képviselő-testület a munkatervben maghatározottak szerint tartja.
(9) A Képviselő-testület rendkívüli - munkatervben nem szereplő - ülését össze kell hívni bármely állandó bizottság vagy a képviselők egynegyedének, valamint az illetékes megyei kormányhivatal vezetőjének indítványára.
(10) Az indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjét, javasolt időpontját és összehívásának indokait. Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, aki a rendkívüli ülést annak kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles összehívni.
(11) Halaszthatatlan esetben a rendkívüli Képviselő-testület telefonon is összehívható, az időpont meghatározásával és a napirend megjelölésével.
5. § [ Alakuló ülés]
Az alakuló ülés napirendje:
a) Helyi Választási Bizottság Elnökének tájékoztatója
b) Az önkormányzati képviselők eskütétele
c) Polgármester eskütétele
d) Polgármesteri program ismertetése,
e) Napirend elfogadása,
f) Jegyzői tájékoztatás
g) Szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálata, módosítása,
h) Alpolgármester választása,
i) Polgármester illetményének és költségtérítésének megállapítása, Alpolgármester tiszteletdíjának megállapítása,
j) Bizottsági tagok megválasztása, és bizottsági tagok eskütétele,
k) Egyebek
6. § [Az előterjesztés]
(1) Előterjesztés tételére jogosultak:
a) a polgármester;
b) alpolgármester,
c) a képviselő-testületi tag
d) a jegyző
e) Képviselő-testület vagy a polgármester által egyedileg felkért személy vagy szervezet vezetője.
(2) Előterjesztésnek minősül:
a) a rendelettervezet,
b) a határozat,
c) a beszámoló,
d) a tájékoztató,
e) a jelentés,
f) indítvány.
(3) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés írásban, kivételesen szóban kerülhet benyújtásra.
(4) A határozati javaslatot, a zárt ülés anyagának kivételével akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.
(5) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak a képviselő-testületi ülésen történő kiosztását.
(6) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) a tárgy pontos meghatározását;
b) a hozandó döntés indokainak felsorolását;
c) az előkészítésben résztvevők megnevezését, véleményét;
d) a tárgykört rendező jogszabályokat,
e) az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot;
f) szükség szerint a felelős és végrehajtási határidő megjelölését;
(7) Vagylagos előterjesztés esetén egymástól elkülöníthető megfogalmazásokat, döntési alternatívákat kell alkalmazni.
(8) A munkaterv tartalmazza azokat az előterjesztéseket, amelyek csak a bizottság véleményével kerülhetnek a Képviselő-testület elé, kivéve a sürgősségi indítvány által tárgyalt ügyeket.
(9) Az előterjesztést a munkatervben megjelölt időpontban, de legkésőbb az ülés előtt 10 nappal kell megküldeni a jegyző részére.
(10) Az előterjesztések csak a jegyző ellenjegyzésével terjeszthetők a Képviselő-testület elé.
7. § [ Sürgősségi indítvány]
(1) A sürgősségi indítvány előterjesztésére a polgármester, alpolgármester, a képviselők és a jegyző jogosult.
(2) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, amely a meghívóban nem szerepel, vagy az ülés előtt az illetékes bizottság indítvány hiányában nem tárgyalja.
(3) A sürgősségi indítványt minden esetben az ülés megkezdésekor - a napirendi pontok elfogadása előtt - kell megtenni.
(4) A sürgősség elfogadása esetén az indítványt ugyanazon napon tárgyalni kell. Ellenkező esetben egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni és napirendre tűzésének időpontjáról a testület dönt.
(5) A napirendek megtárgyalását követően lehetőséget kell biztosítani a kérdések és bejelentések megtételére.
8. § [A képviselő-testületi ülés összehívása]
(1) A képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze. A polgármester akadályoztatása esetén az ülést a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén, a képviselő-testület ülését az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.
(2) A képviselőket az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, továbbá a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.
(3) A rendes ülésre szóló meghívót a Képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább öt nappal korábban kell kézbesíteni. A meghívó megküldése elektronikusan történik.
(4) A meghívónak a munkatervbe felvett napirenden túl tartalmaznia kell a polgármester, alpolgármester, jegyző, bizottság által benyújtott javaslatokat.
(5) A meghívót Dubicsány Község Önkormányzat honlapján is közzé kell tenni a rendkívüli ülését az összehíváskor azonnal, míg a munkatervben tervezett Képviselő – testületi ülés meghívóját az ülést megelőző 5. napon.
(6) A Képviselő-testület ülésére a képviselőkön, tisztségviselőkön és a jegyzőn kívül tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a napirend előadóját, amennyiben egyébként nem kötelezően meghívott,
b) akinek meghívása jogszabály szerint kötelező,
c) akiket a polgármester vagy a Képviselő-testület a megtárgyalandó napirend témájától függően indokoltnak tart, illetve akik meghívásáról a munkaterv elfogadásakor döntött,
d) aljegyzőt, pénzügyi osztályvezetőt, városi főmérnököt, és az önkormányzat tanácsadóit.
(7) A képviselő-testületi meghívóval egyidejűleg elektronikus formában kell megküldeni az előterjesztéseket.
(8) Indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülés megkezdése előtt történő kiosztását.
9. § [A tanácskozás rendje]
(1) A polgármesternek, mint a Képviselő-testület elnökének ülésvezetési feladatai és jogköre:
a) az ülés megnyitásakor a megjelentek létszáma alapján megállapítja az ülés határozatképességét,
b) előterjeszti a sürgősségi indítványt;
c) javaslatot tesz a napirendre;
d) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát;
e) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a rendeletet, a határozati javaslatot és kihirdeti azokat,
f) biztosítja a képviselők interpellációs, kérdezési jogát;
g) bezárja az ülést.
(2) A képviselők a napirend előtti felszólalás tárgyát az ülést megelőző nap 16.00 óráig kötelesek írásban bejelenteni a polgármesternek.
(3) A polgármester a napirend elfogadása után ismerteti a napirend előtti felszólalást tenni kívánó képviselő(k) nevét és a felszólalás tárgyát.
(4) A Képviselő-testület vita nélkül, nyílt szavazással, minősített szótöbbséggel dönt a napirend előtti felszólalás lehetőségéről.
(5) A napirend előtti felszólalások a szavazás sorrendjében hangozhatnak el.
(6) Az a képviselő, akinek a Képviselő-testület nem engedélyezte a napirend előtti felszólalást, azt nyílt ülési napirendek megtárgyalását követően a bejelentések között teheti meg.
(7) A napirend előtti felszólalások teljes időtartama egy képviselő-testületi ülésen képviselőnként maximum 4 perc lehet.
(8) A napirend előtti felszólalásról a Képviselő-testület nem nyit vitát.
(9) A képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak a nyílt ülési napirendek megtárgyalását követően közérdekű témákban bejelentéseket tehetnek, melyek teljes időtartama egy képviselő-testületi ülésen képviselőnként, illetőleg tanácskozási joggal meghívottanként nem haladhatja meg a 2-2 percet.
(10) A bejelentésekről a Képviselő-testület nem nyit vitát.
(11) A napirendek tárgyalásának sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:
a) rendelet-tervezet,
b) beszámoló (jelentés) és határozati javaslat,
c) sürgősséggel tárgyalandó javaslat,
d) kérdés és interpelláció,
e) tájékoztató és egyéb bejelentés,
f) lejárt határidejű határozatokról beszámoló elfogadása.
(12) A tájékoztató napirendek felett nem kell vitát nyitni.
(13) Az egyes napirendeknél elsőként a napirend előadóját illeti a szó, aki az előterjesztett írásos anyaghoz szóbeli kiegészítést tehet, maximum 5 percben.
(14) A képviselő-testületi ülések napirendjéről és azok tárgyalási sorrendjéről a testület
minősített szótöbbséggel határoz.
10. § [ Hozzászólások]
(1) A Képviselő-testület tagja és a tanácskozási joggal meghívottak egy alkalommal, maximum 3 percben kérdést intézhetnek az előadóhoz, amelyre a vita előtt, maximum 5 percben kell választ adni.
(2) A vitát a levezető elnök vezeti, aki megállapítja, hogy ki kap szót, meghatározza a hozzászólások sorrendjét. A vitában először az előterjesztést megtárgyaló bizottsági elnök kap szót, maximum 5 percben.
(3) A levezető elnök jogosult a hozzászólónak figyelmét felhívni arra, hogy a tárgyalt napirendre vonatkozóan adja elő mondandóját.
(4) Jogosult továbbá a parttalan viták elkerülése céljából:
a) figyelmeztetni a hozzászólót, hogy a tanácskozáshoz nem illően másokra nézve sértően fogalmazott;
b) rendre utasítani azt a felszólalót, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít;
c) ismétlődő rendzavarás esetén a polgármester az ülést berekesztheti;
d) rendre utasítani a nem képviselő megjelenteket, ismétlődő rendzavarás esetén kötelezheti az érintetteket a terem elhagyására.
(5) A válaszadás után a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak hozzászólást tehetnek, maximum 5 percben. Ismételt kérdés vagy hozzászólás megtételére maximum 1 percben a polgármester adhat engedélyt.
(6) A hozzászólások időbeni korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet, illetve javasolhatja a vita lezárását. Erről a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(7) A napirend előadója a szavazás megkezdése előtt bármikor javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, minősített szótöbbséggel határoz.
(8) A Képviselő-testület elhatározhatja, hogy a kiemelkedően fontos ügyeket két fordulóban - előbb az elveket, majd a konkrét döntéstervezetet - tárgyalja meg.
11. § [Döntéshozatal]
(1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a Képviselő-testület – az elhangzás sorrendjében - majd az eredeti határozati javaslatról.
(2) A Képviselő-testület a szavazati arányok rögzítésével dönt:
a) a feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról;
b) tájékoztatás tudomásul vételéről;
c) interpellációra adott válasz elfogadásáról.
(3) A Képviselő-testület a döntéseit nyílt szavazással hozza. A szavazás kézfelemeléssel történik, melyek összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik.
(4) Minősített többség szükséges – a Mötv.-ben meghatározottakon túl – a következő ügyekben:
a) a Képviselő-testület gazdasági programjának elfogadása,
b) az önkormányzati vagyonnal való rendelkezése,
c) hitelfelvétel,
d) kitüntetés, díszpolgári cím adományozása,
e) helyi népszavazás kiírása,
f) polgármester illetményének és költségtérítésének, alpolgármester tiszteletdíjának megállapítása,
g) sürgősségi indítvány elfogadása,
h) fegyelmi ügyekben hozott döntés.
(5) A zárt ülésen hozott határozatot is nyilvános ülésen kell ismertetni.
(6) Névszerinti szavazást kell elrendelni:
a) 10 millió forint feletti értékű önkormányzati vagyonról való intézkedés;
b) 10 millió forint feletti hitel felvételénél;
c) helyi népszavazás kiírásánál;
d) a Képviselő-testület minősített többséggel úgy dönt
(7) A névszerinti szavazás esetén a jegyző felolvassa a képviselő-testületi tagok nevét, s a jelenlévő képviselők pedig a nevük felolvasásakor az „igen”, „nem”, vagy a „tartózkodom” szavak érthető kimondásával szavazhatnak.
(8) A névszerinti szavazás eredményét a levezető elnök hirdeti ki és azt személyenként a jegyzőkönyvbe kell rögzíteni.
(9) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik települési képviselő kéri, az elnök a szavazást köteles megismételni.
(10) A Képviselő-testület a napirendi pont vitáját követően döntést igénylő kérdésben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.
12. § [A képviselő-testület döntései]
A képviselő-testület döntései:
a) önkormányzati rendeletek és
b) határozatok (normatív vagy egyedi).
13. § [A határozat]
(1) A képviselő-testület normatív határozatait az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni.
(2) A határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.
(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő három napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.
(4) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a végrehajtásukért felelős személy készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé.
14. § [Az önkormányzati rendelet]
(1) A Képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.
(2) A rendelet-tervezetről szóló előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) a rendelet megalkotásának indokait, szükségességét,
b) az előzetes hatásvizsgálat eredményét,
c) a rendelet-tervezet teljes szövegét
d) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
e) polgármester;
f) a képviselők;
g) a Képviselő-testület bizottsága;
h) a jegyző.
(3) A kezdeményezést a polgármesternek kell benyújtani, aki azt a bizottsággal és a jegyzővel véleményezteti, majd a Képviselő-testület elé terjeszti.
(4) A rendeletalkotás szükségességében a Képviselő-testület állást foglal. A rendeleteket minden naptári év elejétől kezdődően folyamatosan sorszámmal és évszámmal kell ellátni. A rendelet kihirdetésének helyben szokásos módja, az önkormányzat honlapján való közzététel. A jegyző köteles a hatályos rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni A rendelet kihirdetéséről és nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.
15. § [A döntések nyilvántartása]
(1) A döntések végrehajtásának megszervezése érdekében a Képviselő-testület által hozott döntésekről a jegyző betűrendes és határidős nyilvántartást vezet.
(2) Külön nyilvántartást kell készíteni az önkormányzati rendeletekről és az önkormányzati határozatokról.
(3) Az önkormányzati határozatokról készült nyilvántartásban a döntések számát, tárgyát a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személyt kell feltüntetni.
(4) Az önkormányzati rendeletekről készített nyilvántartásban a rendelet számát, tárgyát módosítás esetén a módosítások számát kell feltüntetni.
(5) A nyilvántartás tartalmazza a kihirdetés, a hatálybalépés időpontját, továbbá a későbbi módosításra, hatályon kívül helyezésre vonatkozó megjegyzés rovatait is.
16. § [A jegyzőkönyv]
(1) A Képviselő-testület rendes üléseiről hangfelvétel alapján a tanácskozás lényegét, valamint a hozott döntéseket tartalmazó - kettő példányban szerkesztett – írásos jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) Az írásos jegyzőkönyv a Mötv. 52. §-ában foglaltakon túl tartalmazza:
a) mellékletként a képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását,
b) mellékletként a meghívót és a jelenléti ívet.
(3) A Képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.
(4) Az ülésről hangfelvétel készül, amely nem selejtezhető.
(5) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(6) A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles feltölteni a Törvényességi Felügyelet Írásbeli Kapcsolattartás Modul rendszerbe (TFIK).
(7) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvben szereplő közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerése a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó eljárásrendben történhet.
(8) A zárt ülés jegyzőkönyveiről, és hangfelvételeiről másolat az ügyészségi, és bírósági eljárásban történő felhasználás céljára adható ki. Zárt ülésen tilos egyéni hangfelvétel készíteni.
(9) A zárt ülésről készített jegyzőkönyvbe csak a képviselők, a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy hivatalos megbízottja, a polgármester, alpolgármester, a jegyző, aljegyző, valamint a zárt ülésen részt vett szakértők tekinthetnek be.
17. § [Közmeghallgatás]
(1) A Képviselő-testület minden évben egy alkalommal közmeghallgatást tart, melynek időpontját és helyét öt nappal korábban a lakosság tudomására kell hozni.
(2) A közmeghallgatással egybekötött Képviselő-testületi ülés összehívására és lefolytatására az SZMSZ előírásait az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) A közmeghallgatáson résztvevők felszólalhatnak, észrevételeket tehetnek és kérdéseket intézhetnek a polgármesterhez, a jegyzőhöz, a képviselőkhöz, a képviselő-testület bizottságához.
(4) A közmeghallgatáson kötelesek részt venni a képviselők, a Hivatal vezetői tisztségviselői és a szakértők.
(5) Az ülésen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű ügyben szólalhatnak fel.
18. § [Helyi népszavazás]
A helyi népszavazásról a Képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkot.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEINEK FELADATA, MŰKÖDÉSE
19. § [A Bizottság]
(1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására állandó bizottságot hozhat létre:
(2) A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottság az Ügyrendi Bizottság.
(3) Az Ügyrendi Bizottság tagjainak száma 3 fő.
(4) A bizottság feladat- és hatáskörét részletesen a 2. melléklet tartalmazza.
(5) A Képviselő-testület meghatározott feladatkörök ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság elnöke minden esetben csak képviselő lehet.
(6) A bizottságok tagjaira javaslatot tesz a polgármester.
(7) A bizottság üléseiket a Képviselő-testület üléseihez igazodóan, szükség szerint tartják.
(8) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. A bizottság elnökét távollétében - teljes jogkörrel - a bizottság titkára helyettesíti.
20. § [A települési képviselők]
(1) A képviselőt az Alaptörvényben, Mötv.-ben, egyéb jogszabályban, az SZMSZ-ben, valamint más önkormányzati rendeletben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg és terhelik.
(2) A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztást követő ülésen esküt tesz.
(3) Az összeférhetetlenségi-, a méltatlansági-, és a vagyonnyilatkozat tételével kapcsolatos eljárás Mötv. szerinti lefolytatása az Ügyrendi Bizottság feladata.
(4) A települési képviselők tagjainak juttatásáról, költségtérítéséről a képviselő-testület rendeletet alkot.
21. § [A polgármester]
(1) Dubicsány Község polgármestere megbízatását főállásban látja el.
(2) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre ruházza.
(3) A hatáskör átruházásokról, az átruházott hatáskör gyakorlásának esetleges feltételeiről, a képviselő-testület a tárgykörben alkotott rendeleteiben dönt.
(4) A polgármester – törvényben meghatározottakon túli - feladata különösen:
a) a község fejlődésének elősegítése,
b) a helyi közszolgáltatások fejlesztésének elősegítése,
c) a község vagyonának megőrzése és gyarapítása,
d) a községgazdálkodás,
e) a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének a biztosítása,
f) a képviselő-testület működési feltételeinek a megteremtése, munkájának megszervezése, összehangolása,
g) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtása, a végrehajtás megszervezése és ellenőrzése,
h) a lakosság összeszerveződő közösségeinek a támogatása, az együttműködés kialakítása,
i) a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok szervezése,
j) az önkormányzati saját intézmények működésének ellenőrzése, segítése.
(5) A polgármester képviselő-testület működésével összefüggő feladata különösen a képviselők munkájának segítése.
(6) A polgármester állandó- és eseti bizottságok működésével összefüggő jogkörei:
a) indítványozhatja a bizottság összehívását,
b) gondoskodik a bizottságok tevékenysége előkészítése és összehangolása érdekében a megfelelő tájékoztatásukról,
c) ellenőrzi a bizottságok határozatainak, javaslatainak intézését, a bizottságokkal kapcsolatos hivatali tevékenységet.
(7) Polgármester részére feladatokat a jogszabályokon túl, a képviselő-testület állapíthat meg.
(8) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, rendkívüli testületi ülést összehívására sem lehetőséget biztosító körülmény fennállása esetén, dönthet olyan pályázatok benyújtásáról – továbbá aláírhatja a benyújtáshoz szükséges dokumentumokat -, amelyekhez önkormányzati saját forrást nem kell biztosítani.
(9) A polgármester, alpolgármester hiányában lemondását az Ügyrendi Bizottság elnökének adja át, részére juttatja el.
(10) A polgármester tisztségének megszűnése esetén munkakörét az új polgármesternek, alpolgármesternek, ezek hiányában az Ügyrendi Bizottság elnökének adja át.
22. § [Az alpolgármester]
(1) A képviselő-testület – saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.
(3) Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.
23. § [A jegyző]
(1) A Hivatalt a jegyző vezeti.
(2) A jegyző a polgármester irányítása mellett gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, melynek keretében:
a) törvényességi szempontból véleményezi a Képviselő-testület és a bizottság elé kerülő előterjesztéseket,
b) ellátja a Képviselő-testület, a bizottság működésével kapcsolatos szervezési és ügyviteli feladatokat,
c) írásban vagy a testületi ülésen jegyzőkönyvbe foglaltan jelzi, ha a testületek és a polgármester döntéseinél jogszabálysértést észlel,
d) gondoskodik a testületi ülések jegyzőkönyvének elkészítéséről,
e) rendszeresen tájékoztatja a testületeket az önkormányzatot érintő jogszabályokról,
f) gondoskodik az önkormányzati rendelet-tervezetek szakmai előkészítéséről.
(3) A jegyző egyéb feladatai:
a) szervezi, összehangolja a Hivatal munkáját,
b) részt vesz az ügyfélfogadás megszervezésében,
c) gondoskodik a bizottság működési feltételeinek biztosításáról,
d) gondoskodik a képviselői adatigénylések teljesítéséről.
(4) Amennyiben a jegyző jogszabálysértést észlel, köteles azt a testület ülésén szóban jelezni, valamint jelzését írásban az ülésről készült jegyzőkönyvhöz mellékelni.
(5) A jegyzőt távolléte, vagy akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti. A jegyzői és aljegyzői tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat legfeljebb hat hónap időtartamra az igazgatási ügyintéző látja el.
24. § [A Hivatal]
A Képviselő-testület működéséhez kapcsolódó feladatokat a Putnoki Közös Önkormányzati Hivatal látja el.
AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁRSULÁSAI, GAZDÁLKODÁSA
25. § [Az önkormányzat társulásai]
(1) A képviselő-testület a Mötv. előírásainak megfelelően egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hozhat létre, ahhoz csatlakozhat.
(2) A társulások jegyzékét az 5. melléklet tartalmazza.
26. § [Az önkormányzat gazdálkodása]
(1) Az önkormányzat saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik. A gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.
(2) Az önkormányzat vagyonát elsődlegesen a kötelező közszolgáltatások biztosítása érdekében kell hasznosítani. Az önként vállalt feladatok céljára vagyonfelhasználásra akkor kerülhet sor, ha az önkormányzat a vagyonával a törvényen alapuló közszolgáltatásokat teljesítette.
(3) A Képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot.
(4) A gazdálkodásra vonatkozó részletes előírásokat a költségvetésről szóló rendelet állapítja meg.
(5) Az önkormányzat vagyonnal való rendelkezéseit rendeletben állapítja meg.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
27. § [Hatályvesztés]
(1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzat Szervezeti és Működési szabályzatáról szóló 6/2019. (VII.24.) önkormányzati rendelet.
28. § [Hatálybalépés]
Ez a rendelet 2024. november 26-án lép hatályba.