Filkeháza Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2006.(VI.30.) önkormányzati rendelete

a szociális ellátásokról és a gyermekvédelem helyi szabályairól

Hatályos: 2014. 01. 01- 2015. 02. 28

Filkeháza Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2006.(VI.30.) önkormányzati rendelete

a szociális ellátásokról és a gyermekvédelem helyi szabályairól

2014.01.01.

Filkeháza község Önkormányzata az 1990.évi LXV. Tv. (Ötv.) 16. §.(1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993.évi III. Törvény (továbbiakban: Szt.) 10. § (1) bekezdésében, a 25. §. (3) bekezdésében, a 26. §-ában, a 32. § (1) és (3) bekezdésében, a 37/D. §(5) bekezdésében, a 38. §(9) bekezdésében, a 43/B § (1) és (3) bekezdésében, a 45. § (1) bekezdésében, a 46. § (1) bekezdésében, az 50. § (3) bekezdésében, valamint a 92. §. (1)-(2) bekezdésében és ezek végrehajtása tárgyában kiadott kormányrendeletekben, valamint a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló többször módosított 1997. évi XXXI. tv-ben (továbbiakban Gyvt) 18. §. (1) bek. b, (2) bek, 21. §.(1) bek. 131. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja.

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja

1. § (1) A rendelet célja a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében a szociálisan rászorultak folyamatos ellátása, a rendkívül nehéz helyzetbe kerültek támogatása.

a) E rendelet célja továbbá, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelően - a jogszabályokkal összhangban – a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátások formáit, szervezeti kereteit, a jogosultság feltételeit, az eljárási és folyósítási szabályokat, azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

A rendelet hatálya

2. § (1) E rendelet hatálya kiterjed Filkeháza község közigazgatási területén lakóhellyel

ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező, és itt élő
a) magyar állampolgárokra,
b) letelepedési, bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre,
c) magyar hatóság által menekültként elismert személyekre,
d) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyekre, valamint
e) az Szt. 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyekre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
(2) E rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat hatáskörére és illetékességére tekintet nélkül az önkormányzati segély szociális ellátásra vonatkozóan:
a) arra a rászorulóra, akinek az ellátás hiánya az életét, testi épségét veszélyezteti, valamint
b) az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira.

II. A szociális ellátások, valamint a gyermekvédelem közös szabályai

1. Eljárási szabályok

3. § (1) E rendelet alkalmazásában: a jövedelem, vagyon, család, közeli hozzátartozó, házastárs, egészségileg károsodott gyermek, egyedülálló, egyedül élő tartásra köteles és képes személy, szociális intézmény, rendszeres pénzellátás, kereső tevékenység, hajléktalan, aktív korú, nevelési ellátás, szoba félszoba, közcélú munka, fogyasztási egység az Szt. 4. §.(1) bekezdésében meghatározottak szerint értelmezendő.

(2) E rendelet alkalmazásában: gyermek, fiatalkorú, fiatal felnőtt, gyermek hozzátartozói, a gyermek tartására köteles személy, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység, gyámhatóság, gyermekvédelmi gondoskodás, veszélyeztetettség, tartós betegség a Gyvt. 5. §-ában meghatározottak szerint értelmezendő.

(3) Ahol a rendelet jövedelmet említ, a nevelési ellátás, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget, annak a személynek kell a jövedelmeként figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják.

4. § (1) A szociális ellátásra és gyermekvédelmi ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (a továbbiakban Ket.) rendelkezéseit az Szt-ben, továbbá a Gyvt-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az e rendeletben meghatározott szociális feladat, valamint a gyermekek védelmét biztosító hatósági feladat és hatásköröket

a) Filkeháza Önkormányzat Képviselő-testülete

b) Filkeháza Polgármestere, valamint

c) Filkeháza község Jegyzője gyakorolja.

(3)

5. § (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátás iránti igényt -e rendelet eltérő szabályainak hiányában – Filkeháza község Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában lehet előterjeszteni az igénylésre jogszabályban előírt formanyomtatványon, írásban, illetve ennek hiányában, szóban melyről jegyzőkönyvet kell felvenni.

(2) A jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles saját és családja személyi körülményeiről, adatairól, vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni és a jövedelem típusának megfelelő igazolást a jövedelemről tett nyilatkozathoz becsatolni.

a.). Ezek különösen:
munkáltató által kiadott kereseti igazolás,
rendszeres pénzellátásokról az azt megalapozó határozat, vagy a kifizetésről szóló szelvény (pld. nyugdíjszelvény),
egyéb jövedelmeknél az azokat megalapozó határozat, vagy kifizetési bizonylat, igazolás, szerződés,
mezőgazdasági jövedelmekből származó jövedelmi igazolás,
adóbevallás, vagy annak hiteles másolata.
b.) Amennyiben a kérelmező aktív korú és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, csatolni kell az illetékes munkaügyi központ igazolását, a munkanélküliség tényének regisztrálásáról.
c.) Ha a családban, illetve a háztartásban a külön jogszabályban meghatározott tanköteles koron túli, nappali tagozatos képzésben részesülő gyermek, fiatal felnőtt él, a tanulmányok folytatását minden esetben iskolalátogatási bizonyítvánnyal (igazolással) kell igazolni.
(3) Az iratokat az ügyfél a kérelem benyújtásától számított 15 napon belül köteles becsatolni.
(4) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, melyek a Polgármesteri Hivatal nyilvántartásaiban fellelhetőek.
(5) A jogosultság megállapításakor
a) a havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó - jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,
b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni, azzal, hogy a b) pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani.
Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani.
c) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni
ca) a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,
cb) a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt.
A vállalkozási tevékenység akkor tekinthető megszűntnek, ha a vállalkozói engedélyt, illetve az őstermelői igazolványt visszaadták vagy visszavonták, illetőleg a társas vállalkozást törölték a cégjegyzékből.
(6) Az ellátást kérelmező fel kell hívni arra, hogy a havi jövedelemre vonatkozó adatok az adóhatóságtól kért adatszolgáltatás, valamint szakértő igénybevételével ellenőrizhető.
(7) A szociális rászorultságtól függő ellátások igénylése esetén a kérelmező köteles nyilatkozni arról, hogy a saját ellátására tartási-életjáradéki- vagy öröklési szerződést kötött –e.
(8) A Polgármesteri Hivatal az igénylő szociális helyzetéről szükség esetén környezettanulmányt készít. Nem kell környezettanulmányt készíteni, ha az életkörülmények az eljáró hatóság előtt ismertek.
(9) Ha az eljáró hatóság hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a (1) és (2) bekezdés szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, vagy kétség merül fel annak valóságtartama tekintetében, fel kell hívni a kérelmezőt az általa lakott lakás illetve saját és családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Fenntartási költségnek minősülnek az ingatlan használatához kötődő, közüzemi díjak, a lakbér, a kötelező és önkéntes biztosítás díja, az adó és adó jelegű befizetések, valamint a hiteltörlesztés.
(10) Ha a pénzbeli és természetben nyújtott ellátásra vonatkozó igényt jogerősen megállapítják, az ellátás a kérelem benyújtásától esedékes.
(11) Az ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozását haladéktalanul, legkésőbb 15 napon belül köteles bejelenteni az ellátást megállapító hatóságnál.

2. Jogosulatlanul igénybe vett ellátás visszatérítése

6. § (1) A jogosulatlanul igénybevett ellátás megítélésére az Sztv. 17. §-ának illetve a Gyvt 133. §-ának rendelkezésit kell alkalmazni az alábbi kiegészítéssel:

a) A havonta rendszeresen folyósított ellátások esetében tört havi jogosulatlan igénybevétel esetén a visszakövetelendő összeget naptári napra számolva kell előírni.

b) Kérelemre a visszafizetés részletekben is engedélyezhető, a részletfizetés időtartama azonban nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama.

II. Fejezet

A szociális ellátás rendszere

7. § (1) E rendelet értelmében a jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására az alábbi szociális ellátások nyújthatóak:

pénzbeli szociális ellátások:
a.) időskorúak járadéka
b) Aktív korúak ellátása: - rendszeres szociális segély
- foglalkoztatás helyettesítő támogatás.
c.) lakásfenntartási támogatás
d.)
e.) önkormányzati segély
f.)
természetben nyújtott szociális ellátások:
g.) köztemetés
h.) önkormányzati segély

I. Pénzbeli ellátások

Pénzbeli ellátások folyósítása és kifizetése

8. § (1) Az e rendelet alapján megállapított pénzbeli ellátások kifizetésére –az e rendeletben foglalt eltérésekkel- a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 6. és 9. §-ában foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy ezen ellátások kifizetése a döntésről szóló határozat kézbesítését követően legkésőbb 5 napon belül a Polgármesteri Hivatal házipénztárából történik

Időskorúak járadéka

9. § (1) Az időkorúak járadékát a rászoruló személyek részére a képviselő-testület, 2007. január 1. napjától a jegyző állapítja meg, az Szt. 32/B §, - 32/D §- ban valamint e rendeletben leírtak alapján.

(2) Kérelme alapján időskorúak járadékában részesül az,

a) aki a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és a vele együtt élő házastársa élettársa, jövedelme alapján számítva az egy főre jutó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 80%-át.

b.) az egyedülálló 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személy, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át.
c) az egyedülálló, 75. életévét betöltött személy, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át.
(3) A kérelmet a Korm. Rendelet 2. sz melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.
(4) Az időkorúak járadékára való jogosultság feltételeit a képviselő-testület, valamint 2007. január 1. napjától a jegyző kétévente legalább egyszer felülvizsgálja. A felülvizsgálatra az Szt. 25. §-ának (4) – (7) bekezdése az irányadó.

Aktív korúak ellátása

10. § (1) A körjegyző az aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg a Szociális törvény 33. §.(1) bekezdésében meghatározott személyek számára.

11. § (1) a.) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal.

b.) A rendszeres szociális segélyre jogosult személyek vonatkozásában- az egészségkárosodott személyek kivételével- az együttműködésre kijelölt szerv a Pálházi Alapszolgáltatási Központ Családsegítőés Gyermekjóléti i Szolgálata (továbbiakban Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat)
(2) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy az együttműködés keretében
1. a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül nyilvántartásba veteti magát,
2. írásban megállapodik a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő programról
3. teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat, köteles a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal kapcsolatot tartani, az általuk előírt időpontban megjelenni,
4. a szociális törvényben előírt kötelezettségeinek eleget tenni.
(3) A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat kötelezettségei:
a.) figyelemmel kíséri az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján- a Szolgálatnál történő megjelenéskor- nyilvántartásba veszi,
b.) tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól,
c.) a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt.
d.) folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,
e.) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges- a rendszeres szociális segélyre jogosult bevonásával- módosítja a programot, illetve az éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról.
f.) jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,
g.) a kapcsolattartásról a családsegítésre meghatározott esetnaplót vezet.
(4) A körjegyző kötelezettségei:
- a rendszeres szociális segélyre jogosult személy esetében (kivéve az egészségkárosodottak) az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozatot megküldi a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnak,
- tájékoztatja a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot
- az aktív korúak ellátására való jogosultság megszüntetéséről
- a rendszeres szociális segély jogosultsági feltételeinek megszűnéséről és a szociális törvény 35. §-ának (1) bekezdése szerinti együttműködési kötelezettség előírásáról,
- a rendszeres szociális segélyre jogosult személy, ha a települési önkormányzattal kötött megállapodásban vállalja az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét és az álláskeresési megállapodás megkötését a munkaügyi központtal, az önkormányzattal kötött megállapodásról.

12. § (1) A beilleszkedést segítő program az együttműködő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva kiterjed a

1. a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolattartásra

2. az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre,

3. a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére.

(2) A beilleszkedést segítő program tartalmi elemei:

1. foglalkoztathatóság javítása, álláskeresésre felkészítés érdekében: a motiváció és készség fejlesztés, képzettség erősítése, pszicho-szociális megerősítés, egyéni tanácsadás- esetkezelésen belül személyes megerősítés, álláskeresési készségek erősítése, pályakorrekciós tanácsadás, képzésbe eljuttatás, kommunikációs és konfliktuskezelési készségek fejlesztése, mentálhigiénés tanácsadás, szociális problémák kezelése/esetkezelés,

2. szinten-tartás – karbantartás – társadalmi integráció erősítése: egészségügyi – szociális – mentális állapotot javító, reszocializáció elősegítése, szociális esetkezelés, családgondozás, szocializációs, kapcsolatépítő csoportok, pszichológiai megerősítés/tanácsadás, kezelésbe juttatás, intézményi kapcsolódás megőrzése,

3. más ellátásba juttatás segítése: nyugdíj, rehabilitációs járadék, gyermeknevelési ellátások, ápolási díj, társadalombiztosítási tanácsadás, ügyintézés segítése, információnyújtás az ellátásokról és munkaerő-piaci kapcsolódásokról.

(3) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy számára felróható okból:

1. az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozatban meghatározott határidőn belül nem jelenik meg a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál,

2. a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat által előírt időpontban nem jelenik meg és távolmaradását nem igazolja,

3. a számára előírt foglalkozáson, tanácsadáson nem vesz részt,

4. a beilleszkedést segítő programban meghatározottakat nem hajtja végre,

5. a rendszeres szociális segély természetben történő folyósításához szükséges nyilatkozatban valótlan adatokat közöl.

Foglalkoztatás helyettesítő támogatásra való jogosultság egyéb feltételei

12/A. § (1) Az aktív korúak ellátására jogosult személy, foglalkoztatás helyettesítő támogatás megállapítására való jogosultságának az Szt. 33. §.-ában foglaltakon felüli egyéb feltételeként kötelessége gondoskodni arról, hogy lakókörnyezete rendezett legyen.

(2) A lakókörnyezet akkor rendezett, ha a kérelmező, illetve az ellátás jogosultja:

a) az általa lakott ingatlan udvarán valamint a lakásban egy-egy db. szeméttároló edényt elhelyez és rendeltetésszerű használata

b) a lakáshoz tartozó udvar, kert rendben tartása, különös tekintettel az esetlegesen ott található szemét és lom eltávolítására,

c) az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerű használata, művelése,

d) az ingatlan előtti járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a vízelvezető árok és átereszek, a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, legfeljebb az épület 10 méteres körzetén belüli területének a gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése, télen a gyalogosközlekedésre szolgáló terület sikosságmentesítése

e) a lakás rendeltetésszerű használata az alábbiak szerint:

ea) a lakás folyamatos tisztán tartása, takarítása,

eb) vizes helyiség és illemhely rendeltetésszerű használata, rendszeres takarítása, fertőtlenítése,

f) az ingatlan valamint a hozzá tartozó kert, udvar rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése,

g) állattartásra vonatkozó helyi szabályok betartása.

(3) A kérelmező köteles az (2) bekezdésben felsorolt állapotot a jogosultság megállapítását követően is fenntartani.

(4) Ha a lakókörnyezet a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, a körjegyző ötnapos határidő tűzésével felhívja a kérelmezőt, illetve az ellátás jogosultját -az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével- a kifogásolt hiányosságok megszüntetésére, melynek teljesítéséről helyszíni szemlén győződik meg.

(5) Az Szt. 34 § (2) valamint 36 § (2) bekezdésében foglaltakon túl meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a személynek, aki ezen rendelet 12/A §-ában foglalt kötelezettségét nem teljesíti, vagy nem gondoskodik annak fenntartásáról.

(6) A jogosultság feltételeként e rendelet 12/A §-ában foglalt szabályok betartását az önkormányzat a Körjegyzőségi Hivatal bevonásával ellenőrzi.

13. §

14. §

Lakásfenntartási támogatás

15. § (1) A KÉpviselő-testület az Szt. 38. §-39. §.-ában foglaltak szerint normatív lakásfenntartási támogatást állapít meg.

(2) Az elismerhető költség mértéke a mindenkor hatályos központi költségvetési törvényben meghatározott összeg .

(3) A támogatás mértéke a mindenkor hatályos szociális törvényben megjelölt képlet szerint számított összeg.

Ápolási díj

16. §

17. §

18. §

Önkormányzati segély

17. § .

(1) Az önkormányzati segély megállapítására a Szt 45. §-ában meghatározott esetekben kerülhet sor, ha a rászoruló egy főre számított családi jövedelemhatára az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg, egyedül élő esetében annak 250 %-át.

(2) Az önkormányzati segély mértéke – rászorultsághoz igazodva – alkalmanként, minimum 3 000.-Ft, maximum 10 000.-Ft lehet.

(3) Elemi csapás, hosszabb kórházi ápolással járó tartós táppénzes állomány, betegség baleset, közeli hozzátartozó halála esetében hivatalból vagy kérelemre is évente legfeljebb egy alkalommal jövedelemre való tekintet nélkül is megállapítható az önkormányzati segély.

Ebben az esetben az önkormányzati segély összege maximum 50 000.-Ft-ig terjedhet.

Temetési segély

23. § (1) Közeli hozzátartozó halála miatt kérelmet, legfeljebb a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani.

(2) Az e paragrafusban szabályozott önkormányzati segély természetbeni szociális ellátásként is nyújtható, elsősorban élelmiszersegély, tüzelősegély, ruhavásárlás, közüzemi szolgáltatási díj hátralék kiegyenlítésére, valamint gyógyszertámogatás céljából.

(3) Az önkormányzati segély iránti kérelmeket a Kishutai Közös Önkormányzati Hivatalhoz e rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani az abban szereplő mellékletek csatolásával.

(4) A hivatal a hiánymentesen beadott kérelmeket döntésre előkészíti, azokat javaslatával a hatáskörrel rendelkező szervnek úgy továbbítja, hogy az lehetőleg a kérelmek beérkezésétől számított 30 napon, önkormányzati segély esetén 15 napon belül elbírálhassa.

(5) Az önkormányzati segély keretében szabályozott ellátásokkal kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja. A meghozott döntésekről a következő képviselőtestületi ülésen tájékoztatást ad.

II. Természetben nyújtott szociális ellátások

Köztemetés

24. § A közköltségen történő eltemettetésről a polgármester rendelkezik. A polgármester jogosult és egyben köteles megtenni azokat az intézkedéseket, amelyek az Szt. 48. §. (1)-(4) bekezdésében foglaltak alapján szükségessé válhatnak.

Közgyógyellátás

25. §

Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság

26. §

III. Természetben nyújtott pénzbeli szociális ellátások

27. § (1) E rendelet alapján az alábbi pénzbeli szociális ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatóak:

a) lakásfenntartási támogatás

b) önkormányzati segély

c) temetési segély

(2) Pénzbeli ellátás helyett természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha

a) a kérelem erre irányul,

b) a kérelmező életvitele alapján feltételezhető, hogy a pénzbeli ellátás felhasználása nem a rendeltetésének megfelelően történik, illetve ha

c) az arra rászoruló így biztosabban jut segítséghez.

(3) Amennyiben beigazolódik, hogy a pénzben megállapított támogatás felhasználása nem rendeltetésszerűen történik, a támogatást a továbbiakban természetben folyósítandó támogatásra kell átváltoztatni.

(4) Természetbeni ellátás formái:

a.) a közüzemi díj szolgáltató részére történő átutalása
b.) temetési számla kifizetéséhez átutalás
c.) építőanyagok vásárlása
d.) élelmiszercsomag biztosítása, élelmezési utalvány adása
e.) tüzelő biztosítása
f.) a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás térítési díja
g.) segély meghatározott célra történő átutalása

IV. Személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról

28. § (1) Filkeháza község Önkormányzata a szociálisan rászorultak ellátása érdekében a személyes gondoskodást nyújtó ellátások körében, a alábbi alapszolgáltatási intézményi ellátásokat biztosítja:

a)

b) étkeztetés

c) házi segítségnyújtás

d)

e) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt ellátások közül az étkeztetést, a családsegítést és gyermekjóléti szolgálatot a Körzeti Alapszolgáltatási Intézményfenntartó Társulás keretében a Pálházai Körzeti Alapszolgáltatási Központ biztosítja.

A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételi rendje

29. § (1) A személyes gondoskodás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő kérelmére történik. A szociális étkeztetés, a családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatást egységesen a Pálháza Körzeti Alapszolgáltatási Központ vezetőjéhez kell benyújtani.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelem elbírálásához szükség szerint csatolni kell:

a) jövedelemigazolást,

b) a személyi adatok megállapítására szolgáló iratot,

c) orvosi igazolást az egészségügyi állapotról

(3) Az ellátásokra való jogosultságról a Pálházi Alapszolgáltatási Központ vezetője dönt.

Szociális és információs szolgáltatás

30. §

Étkeztetés

31. § (1) A Sztv. 62. §-ában meghatározott étkeztetéssel összefüggő feladatok ellátását Filkeháza község Önkormányzata társulás keretében a Pálháza Város Önkormányzata a Körzeti Alapszolgáltatási Központ által biztosítja.

(2) Felhatalmazza Pálháza Város Önkormányzatát, hogy az ellátásokra való jogosultság részletes feltételeit, eljárásrendjét rendeletben szabályozza.

32. § (1) Házi segítségnyújtás keretében az Szt. 63. §-a alapján kell gondoskodni:

a.) azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak
b.) azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek,
c.) azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik, illetve bentlakásos intézményi elhelyezésre várakoznak.

Családsegítés

33. §

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

34. § (1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ellátás Filkeháza község Önkormányzata a Sátoraljaújhelyi Kistérség Többcélú Társulása által kötött szerződés útján biztosítja.

III. Fejezet

A gyermekvédelem rendszere

I. A gyermekvédelmi ellátások formái, eljárási kérdések

35. § (1) A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésre, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység.

(2) A gyermekek védelmét Filkeháza község Önkormányzata pénzbeli, természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapszolgáltatással biztosítja az alábbiak szerint:

a) pénzbeli és természetbeli ellátások:

- rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény,
- rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
b) személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások:
- gyermekjóléti szolgálat,
- gyermekek napközbeni ellátása érdekében működtetett óvoda, általános iskolai napközi.
(3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátások iránti kérelmet a 149/1997.(IX.10.)Korm.rendelet 3. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles csatolni az e rendelet 5. §-ában leírtakon túl:
a) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági határozatot,
b) a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást;
c) közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében – ha nagykorúság után is folyósítják, vagy akkor állapítják meg a támogatást – az oktatási intézmény igazolását a tanulói, illetve hallgatói jogviszony fennállásáról.

II. Pénzbeli és természetbeni ellátások

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

36. § (1) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot a Gyvt. 19. §-ában és 20. §-ában leírtaknak megfelelően e rendelet 5. § és 35. § figyelembevétele alapján a jegyző állapítja meg.

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

37. § (1) A képviselő-testület rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesítheti a gyermeket, fiatal felnőttet, ha az őt gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

(2) Időszakos létfenntartási gondnak, valamint létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni azt az állapotot, ha a gyermek, fiatal felnőtt közeli hozzátartozóinak alkalmanként váratlan többletkiadása jelentkezik, különösen

a) az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás elősegítése,

b) a gyermek nevelésbe vételének megszűnését követő gyámhivatali visszahelyezés,

c) a gyermek, fiatal felnőtt betegsége, iskoláztatása, vagy élelmezésének biztosítása

d) valamely családtag betegsége, munkanélkülisége vagy elemi kár miatt bekövetkezett rendkívüli kiadás

(3) Fiatal felnőtt részére az (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően csak abban az esetben állapítható meg rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, ha közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul.

Természetben nyújtott ellátások

38. § (1) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható.

(2) Természetbeni ellátások különösen:

a) gyermekintézményi étkezési térítési díj átvállalása;

b) gyógyszerköltség, egészségügyi szolgáltatásért fizetendő díj átvállalása;

c) tandíj, kollégiumi díj átvállalása

d) tankönyv-, tanszerellátás költségeinek biztosítása

e) gyógykezelési díjhoz való hozzájárulás

f) gyógyászati segédeszközök beszerzéséhez való hozzájárulás

(3) Természetben kell nyújtani a támogatást abban az esetben, ha

a) a kérelem erre irányul,

b) a gyermek a gyermekintézmények étkeztetésében részt vesz, illetve részt vehet – az étkezési díj részben vagy egészben történő megfizetésével,

c) a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást beiskolázáshoz kérik – tankönyvcsomag, tanszer megvételével,

d) az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a szülő (gondozó) a pénzbeli támogatást nem a gyermek nevelésére, gondozására fordítja

Tanulmányi ösztöndíj támogatás

39. § (1) A képviselőtestület a középfokú tanintézet, egyetem, és főiskola nappali tagozatán tanuló fiatalkorú tanulót, és fiatal felnőtt hallgatót a szolgalmi idő alatt a választott iskolai végzettségre előírt időponton át tanulmányi ösztöndíj támogatásban részesítheti. A hallgató tanulmányainak megkezdését, befejezését iskolai igazolással, tanulmányainak folytatását félévenként iskolalátogatási igazolással köteles igazolni. Az ösztöndíj támogatást félévenként lehet kérni írásban. A képviselőtestület a döntésnél figyelembe veszi a hallgató illetve a tanuló tanulmányi eredményeit is. Tanulmányi ösztöndíj legalább jó tanulmányi átlag elérése esetén adható.

(2) Ha a hallgató tanulmányait önhibájából megszakítja a részére kifizetett ösztöndíj támogatást az önkormányzatnak köteles visszafizetni. A visszafizetés összegét méltányosságból a képviselőtestület mérsékelheti vagy elengedheti.

(3) A tanulmányi ösztöndíj minimális összege havi 3 000.-Ft.

III. A személyes gondoskodást nyújtó ellátások

Általános szabályok

40. § (1) A személyes gondoskodás igénybevétele – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – önkéntes, az ellátást igénylő vagy törvényes képviselője (továbbiakban: kérelmező) kérelmére történik.

(2) Ha a gyermek védelme a személyes gondoskodást nyújtó ellátás önkéntes igénybevételével nem biztosított, a jegyző a védelembevétel során a Gyvt. rendelkezései alapján az ellátás kötelező igénybevételét rendelheti el.

(3) A kérelmező a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás igénybevételére irányuló kérelmet az ellátást biztosító intézménynél nyújthatja be.

(4) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátást nyújtó intézmény vezetője dönt:

- az ellátások igénybevételéről (kivéve, ha a gyermekjóléti szolgálat szolgáltatása hatósági rendelkezésen alapul)
- a szolgáltatásért fizetendő személyi térítési díjról (kivéve normatív kedvezményt ).

Gyermekjóléti szolgáltatás

41. § (1) A Gyvt. 39. §-ában meghatározott gyermekjóléti szolgáltatást Filkeháza község Önkormányzata a Pálháza Körzeti Alapszolgáltatási Központ útján, (továbbiakban: gyermekjóléti szolgálat) biztosítja.

(2) A gyermekjóléti szolgálat szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat lát el, a védőnői szolgálattal, az iskolákkal illetve az óvodával együttműködve.

(3) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes.

(4) A gyermekjóléti szolgálat feladatait a Gyvt. 39–40. §-ai határozzák meg.

Gyermekek napközbeni ellátása

42. § (1) Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátása keretében a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését (foglalkoztatását) és étkeztetését szervezi meg azok számára, akiknek napközbeni ellátásáról a szüleik, gondozóik munkavégzésük, egészségi állapotuk vagy egyéb ok miatt nem tudnak gondoskodni.

(2) A gyermekek napközbeni ellátásának intézményi formája: óvodai, bölcsődei és iskolai ellátás.

(3) Az óvodai és iskolai ellátás igénybevételére A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A gyermekek napközbeni ellátásán belül az étkeztetésért az Intézményfennetrató Társulás Által meghatározott térítési díjat kell fizetni.

IV. Gyermekvédelmi gondoskodás

43. § A gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó védelembevételről, ideiglenes hatályú elhelyezésről, nevelésbevételről a Gyvt. Harmadik részében, valamint a Gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. évi (IX.10.) Korm. rendeletben foglaltak alapján a jegyző gondoskodik.

IV. Fejezet

Térítési díjak megállapítása

1. Felnőttekre vonatkozó ellátások térítési díja

44. § (1) Térítési díjat csak az önkormányzat által

a.) házi segítségnyújtás
b.) étkeztetés
formájában nyújtott szolgáltatás alapján lehet megállapítani.
(2) A térítési díjakat a Sztv. 114.-115.-116. §-ai alapján kell megállapítani.

Gyermekétkeztetés térítési díja

45. § (1) A gyermekvédelemmel kapcsolatos személyes gondoskodás körébe tartozó ellátásokért fizetendő térítési díjak:

- óvodai ellátások és az iskolai étkeztetés keretében biztosított ellátásokhoz tartozóan az étkeztetésért kell térítési díjat fizetni. (továbbiakban: étkeztetési díj)
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott étkeztetés térítési díját az Intézményfenntartó Társulás legkésőbb az éves költségvetésének elfogadásával állapítja meg. A megállapított díjat évente egyszer felülvizsgálhatja.
(3) Az étkeztetés intézményi térítési díja nem haladhatja meg az élelmezés nyersanyagköltségére, az étel előállítására valamint az üzemeltetésre az adott évre betervezett éves kiadásoknak a tervezett ellátott létszámra jutó napi összegét. A napok számaként csak a tervezett étkezési napok számát lehet figyelembe venni.
(4) Ha az ellátást betegség vagy más ok miatt a jogosult nem kívánja igénybe venni, távol maradást az intézmény vezetőjénél kell írásban bejelenteni. A kötelezett a távolmaradás idejére mentesül az étkezési térítési díj megfizetése alól.
(5) A Gyvt. 148. § (5) bekezdésében meghatározottak alapján az étkeztetési térítési díjhoz normatív kedvezményt kell biztosítani.
V. Fejezet

Záró rendelkezések

46. § (1) Ezen rendelet a (2) bekezdésben foglaltak kivételével 2006. július 1.-én lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Filkeháza község Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 3/2003. (IV.1.) számú rendelete, valamint e rendelet módosításáról szóló 6/2003(VIII.14)kt. Sz. rendelet , a 3/2004.(II.10.) kt. Sz. rendelet, valamint a 7/2004(V.27.) kt. sz. rendelet.