Filkeháza Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(II.10.) önkormányzati rendelete

a magánszemélyek kommunális adójáról

Hatályos: 2009. 03. 01- 2015. 09. 13

Filkeháza Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(II.10.) önkormányzati rendelete

a magánszemélyek kommunális adójáról

2009.03.01.

Filkeháza község Önkormányzat Képviselőtestülete az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §.(1) bekezdésében és a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. §.(1) bekezdésében biztosított jogkörében az alábbi rendeletet alkotja:

1. § Filkeháza községi Önkormányzat illetékességi területén helyi adóként bevezeti a magánszemélyek kommunális adóját. A teljes bevételt fejlesztési forrásnak minősíti.

Adókötelezettség

2. § Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő

a.) lakás és nem lakás célú építmények (a továbbiakban: építmény)
b.) beépítetlen belterületi földterület (a továbbiakban: telek).
c.) 2. §. a-b. pontokban foglalt adótárgyak bérleti joga

Az adó alanya

3. § (1) Az adó alanya az aki a naptári év (továbbiakban: év) első napján az építmény vagy telek tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok a tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya (a tulajdonos, a telektulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosultja a továbbiakban együtt: tulajdonos.)

(2) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban az (1) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni.

(3) Garázs és üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, közös használati helyiség után az adó alanya az említett közösség.

(4) Kommunális adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt is, aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik. Amennyiben a lakásbérleti jogviszony alanyai bérlőtársak, akkor valamennyi bérlőtárs által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban megjelölt magánszemély tekinteni az adó alanyának. Ilyen megállapodás hiányában a bérlőtársak egyenlő arányban adóalanyok.

Az adókötelezettség keletkezése, megszűnése

4. § (1) Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.

(2) Telekingatlan megszerzésével válik a tulajdonos adóalannyá a megosztás vagy telekalakítás következtében kialakuló új telek esetén a szerzés idejére tekintettel.

5. § (1) Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második fél évre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.

(2) Lakásbérleti jog esetén az adókötelezettség a lakásbérleti jogviszony megszűnése évének utolsó napján szűnik meg.

(3) Az építmény használatának szüneteltetése az adókötelezettséget nem érinti.

(4) A belterületi földrészlet külterületté minősítése, illetőleg beépítése esetén a beépítés évének utolsó napján, építési tilalomnak az év első felében történt kihirdetése esetén a fél év utolsó napján szűnik meg az adókötelezettség.

Az adó mértéke, megfizetése

6. § Az adó mértéke tárgyanként , illetőleg lakásbérleti jogonként 6.000,-Ft/év.

7. § A kommunális adót az adózónak félévenként két egyenlő részben kell az adóév március 15 napjáig, illetve szeptember 15 napjáig megfizetni.

Adómentesség és kedvezmény

8. § A képviselőtestület a törvényben meghatározottakon túl nem állapít meg kedvezményt és mentességet.

Értelmező rendelkezések

9. § E rendelet alkalmazásában

(1) Filkeháza község illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa.

2) Vagyoni értékű jog: a kezelői jog, a vagyonkezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga – ide értve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is -, a földhasználat és a lakásbérlet.
(3) Építmény: olyan ingatlan jellegű, végleges vagy ideiglenes műszaki alkotás (épület, műtárgy) amely általában a talajjal való egybeépítés, vagy a talaj természetes állapotának megváltoztatása révén jött létre.
(4) Tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely, az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést a Földhivatalhoz benyújtották – melynek tényét a Földhivatal széljegyezte -, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni, egyéb módon történő tulajdonszerzés esetére a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályai az irányadóak.
(5) Lakás és szükséglakás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 2. sz. mellékletének 1-6 pontjában foglaltak alapján ilyennek minősülő és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház, vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan, a rendeltetésszerű használathoz szükséges – helyben szokásos vagy előírt teleknagyságot meg nem haladó földrészlettel együtt, azzal, hogy nem minősül szükséglakásnak az a helyiségcsoport, ami csak azért nem sorolható be komfortfokozatba, mert nem rendelkezik melegpadlós helyiséggel.
(6) Építmény megszűnése: ha az épületet lebontják, vagy megsemmisül.

9. § (1) Ezen rendelet 2009. március 1-én lép hatályba.

(2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a mindenkor hatályos, az adózás rendjéről szóló és a helyi adókról szóló törvények rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) 2009-ben, a bevezetés évében adóalanynak azt kell tekinteni, aki/amely jelen rendelet hatályba lépésének napján megfelel az adóalanyiság követelményeinek.