1. § Az önkormányzat jelképei, mint a település jelenére és történelmi múltjára utaló díszítő szimbólumok: a címer, lobogó és zászló.

2. § Füzérkajata címerének leírása: Füzérkajata címerének pajzsa csücskös talpú. A pajzs nem osztott, ezért tarpajzs, egy heroldalokat és két címerképet ábrázol. A tarpajzs kék mázú, a pajzstalpon vörös mázú domb szerepel. A dombon ágaskodó fehér lovon, szakállas heroldak ül. E címerkép amely középkori, - XVII. századi magyaros jellegű, arannyal díszített ezüstszínű félvértezésű lovast ábrázol, arannyal futtatott ezüstszínű, orrvédős tollforgós huszársisakkal. A lovason, a félvért alatt vörös szegélyű láncing látható, vaskesztyűs jobb kezében gombfejű buzogányt tart, arcszíne természetes színű. Derekán barna színű bőrszíj található, nadrágja kék színű, aranysarkantyús bőr lábbelije barna színű. A nyereg barna, a lótakaró aranyszegéllyel vörös színű, a lószerszám barna színű arany díszítéssel. A pajzsfő A, jobb sarkában aranyszínű kehely, a pajzsfő B, bal sarkában aranyszínű nyolcágú csillag lebeg. A pajzsfő közepe (díszhelye) fölött a pajzsszegélyen arannyal díszített ezüstszínű csőrös sisak ül. Fölötte, aranyszínű, kilencágú (grófi) korona, melyen sisakdísz: barna színű sasszárnyból előbukkanó, arannyal díszített ezüstszínű vaskesztyűs kéz ezüstszínű, gömbfejű buzogányt tart. A jobb oldali, kék színű sisaktartó ezüst bélésű, a baloldali vörös sisaktartó arany bélésű. A pajzs csücske alatt ezüstszínű szalagban, kék színű Füzérkajata felirat olvasható. A címerkép magyarázata: A páncélos lovas alak a Perényi családra utal, akik a fűzéri vár és környéke, agy Füzérkajata birtokosaként, a XIV. sz-től a XVI sz. közepéig a környék országos hírű főnemesei (koronaőr, nádor) voltak. A fűzéri vár és birtokai a XVI. sz. elején – Perényi Péternek köszönhetően – élik egyik fénykorukat, aki mint koronaőr őrizi a fűzéri várban a Magyar Szent Koronát, 1526-1527-ig. A pajzsfőn található kilencágú korona a Károlyi család grófi címerére utal, 1686-ától a környék, így Füzérkajata birtokosai. A csőrös sisak és a sasszárny, utalás a Perényi címerre,-„szárnyas sasláb közül előbukkanó szakállas férfifej „ A további Perényi címerekben visszatér ez a két heraldikai dísz. A kehely és a nyolcágú csillag a település többségi, református vallási hovatartozásra utal. A címer tervezését döntő meghatározta e két fontos, a település történetében meghatározó szerepet játszó családok és leszármazottaik iránti tisztelet és a Magyar Országos Levéltárban található (Pecsétgyűjtemény V. szekció, Alterburger-Réső gyűjtemény V 5 községi pecsétek. Abaúj Vármegye Kajata /R.sz: 38.d./ pecsétlenyomaton vélhető ábrázolás, valamint a település többségi vallási hovatartozása.

3. § (1) Az önkormányzat címerét mint díszítő és utaló jelképet használni lehet:

(2) Az önkormányzat körpecsétjén, amely pecsétnyomó, illetőleg gumibélyegző: pecsétnyomó esetében legkisebb 40 mm, gumibélyegző esetében legnagyobb 35 mm átmérőjű. Körpecsét leírása: Kör alakú pecsétlap, szélén peremmel. A pecsétmező középvonalában Füzérkajata címerének kontúrrajza. A címert kétoldalról és felülről nagybetűs körirat övezi: FÜZÉRKAJATA KÖZSÉG PECSÉTJE. A felirat előtt, után és a szavak közt egy-egy díszpont.

(2) Az önkormányzat címerével ellátott körpecsét az önkormányzat és más bel, illetve külföldi önkormányzatok közötti kapcsolatokban protokolláris célból, illetőleg szerződések, megállapodások hitelesítésekor, valamint az önkormányzat belső működésével és szervezeti felépítésével kapcsolatos rendelkezések kitüntető oklevelek hitelesítésekor használható.

(3) Az önkormányzat címerével ellátott körpecsét hatósági eljárás során nem alkalmazható.

4. § (3) A 3. §. (1) bek. g/ pontjában meghatározottakon kívül más jogi személy számára az általa készített kiadványokon vagy jellegzetes termékeken az önkormányzat címerének használatát – kérelemre – a jegyző javaslata alapján a polgármester engedélyezheti.

(4) Kereskedelmi vagy reklám célú felhasználás esetében a címer használatáért gyártási és forgalmazási díjat kell fizetni. A díj mértékét a jegyző javaslata alapján a polgármester állapítja meg.

(5) A díj megállapítása történhet egy összegben, évi átalány formájában vagy az elért árbevétel arányában.

(6) A (3) bek. szereplő átalány összege gazdálkodó szervezeteknél 10.000-10.000 Ft-ig terjedhet. Az árbevétel után megállapítható díj mértéke az éves árbevétel 0,1 %-a, de legkevesebb 10.000 Ft.

5. § (1) A címer használatára vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell.

(7) A címer használatára vonatkozó engedélynek tartalmaznia kell:

(8) A kiadott engedélyekről a polgármesterei hivatal nyilvántartást vezet.

(9) Indokolt esetben kiadott engedélyt a polgármester visszavonhatja.

6. § (1) Az önkormányzat címerének kicsinyítése csak olyan mértékű lehet, hogy az ne sértse a hiteles ábrázolást.

(2) Amennyiben nincs lehetőség az önkormányzat címerének eredeti színben való ábrázolására, akkor az csak a hordozó tárgy anyagának (fém, bőr, fa, kerámia stb) sinében, de a heraldika általános szabályainak és színjelzéseinek megtartásával történhet.

7. § (1) A lobogó álló téglalap alakú, 2:1 méretarányú kék-sárga textillap aljában arany rajz. Egy pólyaszélesség a lobogó hosszának 1/10 részre. A színes címer a feliratos szalaggal a lobogó közepén helyezkedik el. A lobogó kétoldalas.

(2) A zászló a lobogó 90 -c-kal történő elfogatásával jön létre. A színes címer a feliratos szalaggal zászló közepébe esik. A zászló kétoldalas.

(3) A lobogó és a zászló rúdja fehér.

(4) Az önkormányzat lobogója és zászlaja a polgármesteri hivatalban kerül elhelyezésre.

8. § (1) A lobogó és zászló vagy annak méretarányos változatai használatók:

(2) A lobogó és zászló használatában engedélyezésére a címerre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

9. § Aki az önkormányzat jelképeit jogosulatlanul, az engedélytől eltérő vagy a közösséget sértő módon használja fel, szabálysértést követ el, és 10.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.

10. § Ez a rendelet a kihírdetés napján lép hatályba.