Füzérkajata   község Önkormányzata Képviselőtestületének

9./2011.(VI.23.)  önkormányzati rendelete

a magánszemélyek kommunális adójáról

Füzérkajata   község  Önkormányzat Képviselőtestülete az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§.(1) bekezdésében és a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1.§.(1)

bekezdésében biztosított jogkörében az alábbi rendeletet alkotja:

1.§.

Füzérkajata  községi    Önkormányzat illetékességi területén helyi adóként  bevezeti a magánszemélyek kommunális adóját. A teljes bevételt fejlesztési  forrásnak minősíti.

Adókötelezettség

2.§.

Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő

a.) lakás és nem lakás célú építmények (a továbbiakban: építmény)

b.) beépítetlen belterületi földrészlet (a továbbiakban: telek).

c.) 2.§. a-b. pontokban foglalt adótárgyak bérleti joga

Az adó alanya

3.§.

(1) Az adó alanya az aki a naptári év (továbbiakban: év) első napján az építmény vagy telek   tulajdonosa.

Több tulajdonos esetén a tulajdonosok a tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok.

Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya (a tulajdonos, a telektulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosultja a továbbiakban együtt: tulajdonos.)

(2) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott

megállapodásban az (1) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni.

(3) Garázs és üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, közös használati

helyiség után az adó alanya az említett közösség.

(4) Kommunális adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt is, aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik.

Amennyiben a lakásbérleti jogviszony alanyai bérlőtársak, akkor valamennyi bérlőtárs által

írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban megjelölt magánszemély

tekinteni az adó alanyának. Ilyen megállapodás hiányában a bérlőtársak egyenlő arányban

adóalanyok.

Az adókötelezettség keletkezése, megszűnése

4.§.

(1) Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.

(2) Telekingatlan esetén annak megszerzésével válik a tulajdonos adóalannyá, a megosztás vagy telekalakítás   következtében kialakuló új telek esetén a szerzés idejére tekintettel, míg az építmény bontásával telekingatlanná minősülő adótárgy  esetén a megszűnés évét követő év első napján, első félévben történő megszűnés esetén a második félév első napján.

Külterületi földrészlet  belterületbe vonása esetén pedig az adókötelezettség a belterületbe vonást  követő év első napjával keletkezik.

(3) Bérleti jog tekintetében az adókötelezettség a bérleti jogviszony keletkezésének idejével jön létre.

5.§.

(1) Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján az építményre tekintettel.

Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második fél évre vonatkozó adókötelezettség erre tekintettel megszűnik. Amennyiben az ingatlan az építmény megszűnése után a 2 §. b. pontja  hatálya alá tartozónak minősül, a továbbiakban az arra vonatkozó szabályok érvényesek.

(2) A 4 §. (3) szerint létrejött bérleti jogviszony esetén az adókötelezettség a bérleti jogviszony megszűnése évének utolsó napján szűnik meg.

(3) Az építmény használatának szüneteltetése az adókötelezettséget nem érinti.

(4) A belterületi földrészlet külterületté minősítése, illetőleg beépítése esetén a beépítés évének utolsó napján, építési tilalomnak az év első felében történt kihirdetése esetén a fél év utolsó napján szűnik meg az adókötelezettség a földrészletre.

Az adó mértéke, megfizetése

6.§.

Az adó mértéke tárgyanként , illetőleg lakásbérleti jogonként 12.000,-Ft/év.

7.§.

A kommunális adót az adózónak félévenként két egyenlő részben kell az adóév március 15 napjáig, illetve szeptember 15 napjáig megfizetni.

Adómentesség és kedvezmény

                                                                       8.§.                                        

(1) A képviselőtestület  a törvényben meghatározottakon túl a helyben lakó ingatlan tulajdonosoknak 50 %-os kedvezményt állapít meg.

(2) Mentesül az adó megfizetése alól a 2 §. b. pontja szerinti adótárgy kötelezettje amennyiben a fölrészlet közművel nem ellátott.

Értelmező  rendelkezések

9.§.

E rendelet alkalmazásában

(1) Füzérkajata   községi önkormányzat  illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt - bel- és külterületet magában foglaló - térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed.

2) Vagyoni értékű jog: a kezelői jog, a vagyonkezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga – ide értve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is -, a földhasználat és a lakásbérlet.

(3) Építmény: a rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a talaj, a víz vagy azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jött létre.

(4) Tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották - melynek tényét az ingatlanügyi hatóság széljegyezte -, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni. Újonnan létrehozott épület/épületrész tulajdonjogának - a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését megelőző - átruházása esetén a szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtását követően a szerző felet a használatbavételi engedély jogerőre emelkedésének időpontjától kell tulajdonosnak tekinteni. Egyéb módon történő tulajdonszerzés esetére a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályai az irányadók;

(5) lakás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 91/A. §-a 1-6. pontjában foglaltak alapján ilyennek minősülő és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház, lakóépület, lakás, kastély, villa, udvarház megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan;

(6) Építmény megszűnése: ha az épületet lebontják, vagy megsemmisül.

9.§.

(1) Ezen rendelet 2011. július  1-én lép hatályba.

(2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a mindenkor hatályos, az adózás rendjéről

szóló és a helyi adókról szóló törvények rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) 2011-ben, a bevezetés évében adóalanynak azt kell tekinteni, aki/amely jelen rendelet hatályba lépésének napján megfelel az adóalanyiság követelményeinek.

            Szilágyi Gábor sk.                                           Lupták Lászlóné sk.

            jegyző                                                             polgármester