Füzérradvány Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2007.(XII.17.) önkormányzati rendelete
Füzérradvány községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2007(XII.17.) rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról.
Hatályos: 2008. 01. 01- 2015. 09. 07Füzérradvány Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2007.(XII.17.) önkormányzati rendelete
Füzérradvány községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2007(XII.17.) rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról.
2008-01-01-tól 2015-09-08-ig
Füzérradvány község Önkormányzata Képviselőtestületének
12/2007. (XII.17. ) rendelete
a magánszemélyek kommunális adójáról
Füzérradvány község Önkormányzat Képviselőtestülete az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§.(1) bekezdésében és a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1.§.(1)
bekezdésében biztosított jogkörében az alábbi rendeletet alkotja:
1.§.
Füzérradvány Önkormányzat illetékességi területén helyi adóként bevezeti a magánszemélyek kommunális adóját.
Adókötelezettség
2.§.
Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő
a.) lakás és nem lakás célú építmények (a továbbiakban: építmény)
b.) beépítetlen belterületi földterület (a továbbiakban: telek).
Az adó alanya
3.§.
(1) Az adó alanya az aki a naptári év (továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa.
Több tulajdonos esetén a tulajdonosok a tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Az
adóalanya az, aki az év első napján telektulajdonos.
Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az
annak gyakorlására jogosult az adó alanya (a tulajdonos, a telektulajdonos, a vagyoni értékű
jog jogosultja a továbbiakban együtt: tulajdonos.)
(2) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott
megállapodásban az (1) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni.
(3) Garázs és üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, közös használati
helyiség után az adó alanya az említett közösség.
(4) Kommunális adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt is, aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik.
Amennyiben a lakásbérleti jogviszony alanyai bérlőtársak, akkor valamennyi bérlőtárs által
írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban megjelölt magánszemély
tekinteni az adó alanyának. Ilyen megállapodás hiányában a bérlőtársak egyenlő arányban
adóalanyok.
Az adókötelezettség keletkezése, megszűnése
4.§.
(1) Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását követő év
első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény
esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.
(2) Lakásbérleti jog esetén az adókötelezettség a lakásbérleti jogviszony megszűnése évének utolsó napján szűnik meg.
5.§.
(1) Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második fél évre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.
(2) Az építmény használatának szüneteltetése az adókötelezettséget nem érinti.
(3) A belterületi fölrészlet külterületté minősítése, illetőleg beépítése esetén a beépítés évének
utolsó napján, építési tilalomnak az év első felében történt kihirdetése esetén a fél év utolsó
napján szűnik meg az adókötelezettség.
Az adó mértéke, megfizetése
6.§.
Az adó mértéke adótételenként, illetőleg lakásbérleti jogonként 5.000,-Ft/év.
7.§.
A kommunális adót az adózónak félévenként két egyenlő részben kell az adóév március 15 napjáig, illetve szeptember 15 napjáig megfizetni.
Értelmező rendelkezések
8.§.
E rendelet alkalmazásában
(1) Füzérradvány község illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa
2) Vagyoni értékű jog: a kezelői jog, a vagyonkezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga – ide értve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is -, a földhasználat és a lakásbérlet.
(3) Építmény: olyan ingatlan jellegű, végleges vagy ideiglenes műszaki alkotás (épület, műtárgy)
amely általában a talajjal való egybeépítés, vagy a talaj természetes állapotának
megváltoztatása révén jött létre. Nem minősül építménynek a három évnél rövidebb
időtartamra létesített építmény.
(4) Tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely, az ingatlannyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának
átruházására irányuló szerződést a Földhivatalhoz benyújtották – melynek tényét a Földhivatal
széljegyezte -, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni, egyéb módon történő tulajdonszerzés
esetére a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályai az irányadóak.
(5) Lakás és szükséglakás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 2. sz. mellékletének 1-6 pontjában foglaltak alapján ilyennek minősülő és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház, vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan, a rendeltetésszerű
használathoz szükséges – helyben szokásos vagy előírt teleknagyságot meg nem haladó
földrészlettel együtt, azzal, hogy nem minősül szükséglakásnak az a helyiségcsoport, ami csak
azért nem sorolható be komfortfokozatba, mert nem rendelkezik melegpadlós helyiséggel.
(6) Építmény megszűnése: ha az épületet lebontják, vagy megsemmisül.
(7) Belterületi földrészlet: épülettel be nem épített, minden olyan földterület, amelyet az ingatlannyilvántartás belterületként tart nyilván, ide nem értve az ingatlan-nyilvántartásban művelési ág szerint aranykorona-értékkel nyilvántartott és ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt álló telket.
9.§.
(1) Ezen rendelet 2008. január 1-én lép hatályba.
(2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a mindenkor hatályos, az adózás rendjéről
szóló és a helyi adókról szóló törvények rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) 2008-ben, a bevezetés évében adóalanynak azt kell tekinteni, aki/amely jelen rendelet hatályba lépésének napján megfelel az adóalanyiság követelményeinek.
Szilágyi Gábor sk. Czili Mátyás sk.
jegyző polgármester