Füzérradvány Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2007.(XII.17.) önkormányzati rendelete

Füzérradvány községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2007(XII.17.) rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról.

Hatályos: 2008. 01. 01- 2015. 09. 07

   Füzérradvány  község Önkormányzata Képviselőtestületének

      12/2007. (XII.17. ) rendelete

      a magánszemélyek kommunális adójáról


Füzérradvány  község  Önkormányzat Képviselőtestülete az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§.(1) bekezdésében és a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1.§.(1)

bekezdésében biztosított jogkörében az alábbi rendeletet alkotja:


1.§.

Füzérradvány   Önkormányzat illetékességi területén helyi adóként  bevezeti a magánszemélyek kommunális adóját.


Adókötelezettség

2.§.

Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő


a.) lakás és nem lakás célú építmények (a továbbiakban: építmény)

b.) beépítetlen belterületi földterület (a továbbiakban: telek).


Az adó alanya

3.§.


(1) Az adó alanya az aki a naptári év (továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa.

Több tulajdonos esetén a tulajdonosok a tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Az

adóalanya az, aki az év első napján telektulajdonos.

Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az

annak gyakorlására jogosult az adó alanya (a tulajdonos, a telektulajdonos, a vagyoni értékű

jog jogosultja a továbbiakban együtt: tulajdonos.)

(2) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott

megállapodásban az (1) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni.

(3) Garázs és üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, közös használati

helyiség után az adó alanya az említett közösség.

(4) Kommunális adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt is, aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik.

Amennyiben a lakásbérleti jogviszony alanyai bérlőtársak, akkor valamennyi bérlőtárs által

írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban megjelölt magánszemély

tekinteni az adó alanyának. Ilyen megállapodás hiányában a bérlőtársak egyenlő arányban

adóalanyok.


Az adókötelezettség keletkezése, megszűnése

4.§.

(1) Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását követő év

első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény

esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.

(2) Lakásbérleti jog esetén az adókötelezettség a lakásbérleti jogviszony megszűnése évének utolsó napján szűnik meg.



5.§.


(1) Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második fél évre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.

(2) Az építmény használatának szüneteltetése az adókötelezettséget nem érinti.

(3) A belterületi fölrészlet külterületté minősítése, illetőleg beépítése esetén a beépítés évének

utolsó napján, építési tilalomnak az év első felében történt kihirdetése esetén a fél év utolsó

napján szűnik meg az adókötelezettség.



Az adó mértéke, megfizetése

6.§.


Az adó mértéke adótételenként, illetőleg lakásbérleti jogonként 5.000,-Ft/év.


7.§.


A kommunális adót az adózónak félévenként két egyenlő részben kell az adóév március 15 napjáig, illetve szeptember 15 napjáig megfizetni.



Értelmező  rendelkezések

8.§.

E rendelet alkalmazásában

(1) Füzérradvány  község  illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa


2) Vagyoni értékű jog: a kezelői jog, a vagyonkezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga – ide értve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is -, a földhasználat és a lakásbérlet.

(3) Építmény: olyan ingatlan jellegű, végleges vagy ideiglenes műszaki alkotás (épület, műtárgy)

amely általában a talajjal való egybeépítés, vagy a talaj természetes állapotának

megváltoztatása révén jött létre. Nem minősül építménynek a három évnél rövidebb

időtartamra létesített építmény.

(4) Tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely, az ingatlannyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának

átruházására irányuló szerződést a Földhivatalhoz benyújtották – melynek tényét a Földhivatal

széljegyezte -, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni, egyéb módon történő tulajdonszerzés

esetére a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályai az irányadóak.

(5) Lakás és szükséglakás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 2. sz. mellékletének 1-6 pontjában foglaltak alapján ilyennek minősülő és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház, vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan, a rendeltetésszerű

használathoz szükséges – helyben szokásos vagy előírt teleknagyságot meg nem haladó

földrészlettel együtt, azzal, hogy nem minősül szükséglakásnak az a helyiségcsoport, ami csak

azért nem sorolható be komfortfokozatba, mert nem rendelkezik melegpadlós helyiséggel.

(6) Építmény megszűnése: ha az épületet lebontják, vagy megsemmisül.

(7) Belterületi földrészlet: épülettel be nem épített, minden olyan földterület, amelyet az ingatlannyilvántartás belterületként tart nyilván, ide nem értve az ingatlan-nyilvántartásban művelési ág szerint aranykorona-értékkel nyilvántartott és ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt álló telket.

9.§.


(1) Ezen rendelet 2008. január 1-én lép hatályba.

(2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a mindenkor hatályos, az adózás rendjéről

szóló és a helyi adókról szóló törvények rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) 2008-ben, a bevezetés évében adóalanynak azt kell tekinteni, aki/amely jelen rendelet hatályba lépésének napján megfelel az adóalanyiság követelményeinek.




            Szilágyi Gábor sk.                                           Czili Mátyás sk.

            jegyző                                                             polgármester