Füzérradvány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2008. (XII. 20.) önkormányzati rendelete
Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2008. 12. 22
Füzérradvány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2008. (XII. 20.) önkormányzati rendelete
Helyi Építési Szabályzatáról
2008.12.22.
FÜZÉRRADVÁNY Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 6 §.-ában foglaltakra az építés helyi rendjének biztosítására megalkotja a Helyi Építési Szabályzatról (HÉSZ) szóló rendeletét az alábbiak szerint:
1. § (1) A rendelet területi hatálya kiterjed FÜZÉRRADVÁNY község közigazgatási területére.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet és a hozzá tartozó Szabályozási Terv együttes alkalmazásával szabad.
(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintő minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz. A rendeletben foglalt kötelező előírásoktól eltérni csak a HÉSZ és a Szabályozási Terv módosításával lehet.
2. § (1) A beépítésre szánt területre (belterületre) – a vonatkozó tervlapokon (SZ-1, SZ-2) jelölt - kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni az alábbiakat:
- a közterület és egyéb terület-felhasználási egységek határvonala,
- építési határvonal,
- az eltérő terület-felhasználási egységek határvonalai,
- a terület-felhasználási kategóriák, a terület-felhasználási besorolás, övezeti
besorolás,
- a legnagyobb beépítettség mértéke,
- a megengedett építmény magasság,
- a minimális telekméret,
- a kötelező beépítési vonal,
- a környezetvédelmi előírások,
- korlátozások.
(2) Az (1)bekezdésben felsorolt kötelező szabályozási elemek a település egésze szempontjából a legfontosabb elemek, ezért azok módosítása megváltoztatása csak a Szabályozási Terv módosításával történhet.
3. § (1) A beépítésre nem szánt területre (külterületre) – a vonatkozó tervlapon jelölt - kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni az alábbiakat:
- a szabályozási vonalakat,
- a terület-felhasználási egységek határát,
- a terület-felhasználási egységeken belüli övezetek határát,
- a terület-felhasználási egység, illetve övezet jelét,
- a terület-felhasználási egységekben, illetve övezetekben előírt beépíthető
legkisebb földrészlet nagyságát,
- a terület-felhasználási egységekben, illetve övezetekben kialakítható legkisebb
földrészlet területét,
- a belterület bővítés határát.
(2) Az (1)bekezdésben felsorolt szabályozási elemek csak a Szabályozási Terv módosításával változtathatók, illetve szüntethetők meg.
4. § A kötelező erejű elemek módosítására vonatkozóan a területrendezési tervek készítéséről, egyeztetéséről, módosításáról és karbantartásáról az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. sz. törvény.
I. Fejezet
Az építési engedélyezés általános szabályai
5. § (1) Építési engedély csak rendezett kialakítású telek-re adható ki. Rendezettnek tekinthető egy telek, ha a szabályozási tervben a meglévőtől eltérően előírt telekalakítási eljárást - pl. telekmegosztást, közterület céljára való területlejegyzést – maradéktalanul elvégezték.
(2) Lakóterület terület-felhasználási egység beépítése esetén a beépítés engedélyezésének feltétele a telek belterületben léte.
(3) A Településszerkezeti tervben távlati fejlesztésre kijelölt területek végleges hasznosításáig az ingatlanok használata - átmenetileg - a jelenlegi rendeltetésüknek megfelelően történhet, de új épület - ideiglenes jelleggel - csak úgy helyezhető el, ha az építtető a területet a fejlesztés meg-valósulásának idejében saját költségén eredeti állapotába helyreállítja.
(4) A képviselőtestület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §-ában meghatározott építési munkák körét bővíti, és az alábbi építési munkákat is az engedélyköteles építési munkákhoz sorolja a kijelölt műemléki környezetben, valamint a lehatárolt helyi érték-védelmi területen belül:
a.)Az építmények felületképzésének átalakítása, felújítása, színezése.
b.)Az építmények közterületről és közterületként használt területekről látszó homlokzati felületein a 2 m2-nél nagyobb reklámfelület csak építési engedéllyel létesíthető. Az építési engedélyezési tervnek tartalmaznia kell a reklámhordozó műszaki terveit, ill. a homlokzati tervrajzot, és fotót a létesítményről.
c.)Minden 50 m 2 területet meghaladó térburkolat.
d.)Mindennemű kerítés építés magasságától és helyzetétől függetlenül.
e.)Az építési engedély kérelmekhez a
46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 12. §-án, illetve
17. §-án túl-menően csatolni kell az épület alatti, a közterület alá nyúló, vagy az önállóan létesült pince, illetve gazdasági épület felmérési terveit.
(5) A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) eljárására vonatkozó szabályokat a 2001. évi LXIV. Törvény és a 16/2001. (X.18.) NKÖK rendelet tartalmazza.
(6) A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal eljárására vonatkozó szabályok szerint építésügyi hatóságként jár el:
a műemlékeken, valamint a műemlékek telkein végzendő minden olyan építési munka esetében, amely az építésügyi engedélyezés szabályai szerint engedélyköteles,a műemléki ingatlant érintő területhasznosítási és telekalakítási ügyekben.
(7) A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal eljárására vonatkozó szabályok szerint szakhatóságként jár el:
-a nyilvántartott régészeti lelőhelyeken, és
-a műemléki jelentőségű területeken történő mindennemű építési munka esetében, -amely az építésügyi engedélyezés szabályai szerint engedélyköteles.
(8) Az építési engedélyhez kötött építési munkák esetében a helyi építészeti védelem alá vont épületek esetében felmérési tervdokumentációt kell készíteni, mely tartalmazza az eltérő szintek (a pince- és a tetőtéri szint is) alaprajzain túl az épület jellemző metszeteit, homlokzatait is. A felmérési tervnek továbbá tartalmaznia kell fotó-dokumentációt, melyen a védett épület külső és belső értékei megjelennek. A felmérési tervnek ki kell terjednie az építészeti értékek, homlokzat-képzés, belső kialakítás, az épülethez tartozó eredeti kiegészítők (kapuk, ablakok, ajtók) részleteire is. Az épületek átalakításánál az eredeti állapotok visszaállítására kell törekedni, illetve az értékeket meg kell őrizni. Utcaképi tervet kell ké-szíteni, melyet fotódokumentációval kell kiegészíteni. Az utcaképi terv legalább a szomszédos 3-3 telket foglalja magába akkor is, ha azokat esetleg közterület választja el a tervezendő épülettől.
(9) Kereskedelmi, szolgáltató, valamint vendéglátó tevékenység céljára közterületen új épület, pavilon elhelyezése csak rendezési terv alapján engedélyezhető.
A telekalakítás szabályai
6. § (1) A terület-felhasználási egységeken belüli telek-rendezések és telekosztások csak a szabályozási terv és a külön készítendő telekalakítási terv alapján végezhetőek el. [85/2000 (XI. 8.) FVM rendelet a telekalakításról].
(2) A Településszerkezeti Tervben előirányzott területrendezési feladatok érdekében a tervezett közterületeket, közlekedési területeket minden esetben ki kell alakítani, és csak ezzel együtt végezhetőek el a Szabályozási Tervben és a Helyi Építési Szabályzatban meghatározott elő-írásoknak megfelelő telekalakítások.
(3) Új építési telek kialakítása esetén az övezeti szabályozásban megadott minimális telekméretnél (terület, szélesség, mélység) kisebb telket nem lehet kialakítani.
(4) A telkek kialakításánál törekedni kell az egyszerű körvonalú, könnyen beépíthető telkek kialakítására. Nyúlványos (nyeles) telek újonnan nem alakítható ki, kialakult beépítésű területen csak abban az esetben engedélyezhető ezen a tel-ken a beépítés, ha ez a terület használatát, köz-területi kapcsolatát javítja.
(5) Új, beépítésre, vagy jelentős mértékben átépítésre kerülő területek esetében az építési hatóság a telekalakítás kezdeményezőjét az 1997. évi LXXVIII. Tv. 24. § (3) bekezdése alapján az utak és közművek létesítésére és üzembe helyezésére, vagy a létesítés és üzembe helyezés költségeinek viselésére kell, hogy kötelezze.
(6) Magas talajvízállású területen nem lehet új telekosztásokat végezni.
(7) A lakótelkek osztásának előfeltétele a terület csapadékvíz elvezetésének megoldása.
Általános építmény-elhelyezési előírások
7. § (1) Építési telken és területen építmény akkor helyezhető el, ha:
-az építmény, továbbá a szomszédos ingatlanok és építmények rendeltetésszerű és biztonságos használata biztosított,
-személy és közszolgálati járművek (tűzoltó, mentő, stb.) által megközelíthető,
-a rendeltetésszerű használathoz szükséges infrastruktúra – energia, ivóvíz – (szükség esetén technológiai víz) ellátás biztosítható és használatával az ellátó rendszer működésében zavart nem okoz,
-a keletkező szennyvíz ártalommentes elvezetése vagy elhelyezése, és a csapadékvíz elvezetése biztonságosan megoldható,
-a használat során keletkező nem veszélyes hulladékok elszállításának vagy ártalommentes elhelyezésének, ill. helyi komposztálásának lehetősége biztosítható, és a veszélyes hulladék elhelyezése, tárolása stb. a 98/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet alapján megoldható, az építmény:
-nem befolyásolja károsan a földalatti vizek szintjét, mozgását és tisztaságát,
-a levegő minőségét,
-a zajvédelmi rendeletekben előírt határértékeknél nagyobb zajterhelést nem okoz.
(2) Azokon a területeken, ahol az építés feltételei (területelőkészítés, vízrendezés, stb. hiánya miatt) nem biztosítottak, építési munka csak a szükséges teendők elvégzése után, az építési feltételek rendelkezésre állását követően engedélyezhető, végezhető. Kivétel az előközművesítés, melyet elegendő a használatbavételi engedély kiadásának időpontjáig biztosítani.
(3) Épület csak olyan telken helyezhető el, amelynek közterületről vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelíthetősége biztosított.
(4) Magas talajvízállású területen nem lehet új telekosztásokat végezni.
(5) Meglévő épületen csak akkor végezhető építési tevékenység, ha jelen szabályzatban foglaltaknak megfelelnek, ill. az építési tevékenységnél az előírások teljesíthetőek. Az engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérően épített építmények csak akkor kaphatnak végleges fennmaradási engedélyt, ha a jelen szabályzat előírásait maradéktalanul teljesítik.
(6) A meglévő épület használati módját csak úgy lehet megváltoztatni, ha a használati mód megváltoztatása után nem jön létre olyan állapot, amely az OTÉK és a HÉSZ előírásaival ellentétes.
(7) Az állattartással kapcsolatos előírásokat a város Önkormányzatának külön rendelete szabályozza.
(8) Az egyes építési övezetekben előírt közműellátottság megléte az építés feltétele.
(9) Az egyes építési övezetekben építési engedélyt kiadni - a zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés kivételével - csak a teljes közműhálózat kiépítése, vagy az azokat pótló berendezések megléte esetén lehet.
(10) A felszínmozgásos területeken biztosítani kell, hogy a csapadékon kívül más víz ne jusson a területre, illetőleg az rendezetten kerüljön elvezetésre. Növényzet telepítésével is elő kell segíteni a stabilizálódást. A területen az építési korlátozás áll fenn, e területeken más egyedi, szakhatóság által engedélyezett feloldásáig épületet elhelyezni nem lehet. A tilalom kizárólag a terület egészére kiható mozgásmérés-sorozat alapján készített, részletes területi – környezetföldtani elemzést is tartalmazó - geotechnikai és állékonysági szakvélemény alapján oldható fel.
(11) Egyéb előírások a felszínmozgásos területekre
a.) 3 m szintkülönbséget meghaladó földtömegmozgatás nem engedélyezhető, és nem végezhető,
b.)rendezett felszíni vízelvezetést kell létesíteni a koncentrált vízbeszivárgások megakadályozására,
c.)amennyiben a közhálózati csapadékvíz-elvezetés nincs megoldva, akkor a csapadékvizet is ciszternába kell gyűjteni, és azt a terület egyenletes locsolására kell használni,
d.)víznyomócsöveket védőcsőbe kell helyezni, és ellenőrző aknákat kell építeni, valamint a csőcsatlakozásokat flexibilisen kell megoldani,
nem alkalmazható süllyedésre, süllyedéskülönbségre érzékeny épületszerkezet.
A közigazgatási terület-felhasználási egységeinek tagozódása
8. § 1.)A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll.
2.)A beépítésre szánt területek a település központi és egyéb belterületéhez, a beépítésre nem szánt területek pedig a település külterületéhez tartoznak.
(3) A beépítésre szánt terület az alábbi terület-felhasználási egységekre (övezetekre) tagozódnak:
a.)falusias lakóterületek
- Lf-1 Falusias aprótelkes lakóövezet
- Lf-2 Falusias szalagtelkes lakóövezet
- Lf-3 Falusias kertes lakóövezet
b.)településközpont vegyes terület
- Vt1 Településközpont vegyes terület, jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgáló kis telkes
- Vt2 Településközpont vegyes terület, jellemzően alap és középszintű ellátást biztosító intézmények elhelyezésére szolgáló nagytelkes alövezet
c.)gazdasági területek
- Gip ipari gzadasági övezet
- Gip-M mezőgazdasági ipari övezet
d.)különleges területek
- Kt temető
- Ket emléktemető
- Ksp sportpálya
- Kkp Károlyi kastély és parkja
- Kc kemping övezete
- Kpa panzió övezete
- Kpi pincés terület
- Ka Arborétum övezete
(4) A beépítésre nem szánt terület a következő terület-felhasználási egységekre tagozódik:
a.) közlekedési és közműterület
- KÖu közúti közlekedési terület övezete
b.) zöldterület
- Z zöldterület
c.) erdőterület
- Evk környezetvédelmi célú erdő
- Eg gazdasági célú erdő
- Evt természetvédelmi célú erdő
d.) mezőgazdasági rendeltetésű terület
- Má-I általános mezőgazdasági övezet, szántó művelésű terület intenzív használattal
- Má-Ix általános mezőgazdasági övezet, szántó művelésű terület intenzív használattal –birtoktest -létesíté tilalommal
- Má-E általános mezőgazdasági övezet, gyep, legelő területek – extenzív használattal
- Má-Eö általános mezőgazdasági övezet, gyep, legelő területek – extenzív használattal
- Má-Ex általános mezőgazdasági övezet, gyep, legelő területek birtoktest létesítési tilalommal
- Mk kertgazdálkodásra szolgáló övezet
e.) egyéb rendeltetésű területek
- V-1 patakok, tavak (Hidegkúti forrás)
- V-2 Vízbeszerzési területek
9. § (1) A belterületi határ módosításáról és kitűzéséről a belterületi szabályozási terv alapján kell gondoskodni, a vonatkozó és érvényben lévő rendeletekben és utasításokban foglaltak figyelembe vételével.
(2) A belterületbe kerülő területek rendeltetését, övezeti besorolását a belterületi szabályozási terv határozza meg. A belterületbe vonandó területek bevonása a konkrét építési igények szerint, szakaszosan is végrehajtható. A belterületbe vonásról az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodnia.
(3) Belterületbe vonandó területeket a külterületi településszerkezeti terv tartalmazza.
II. Fejezet
Beépítésre szánt területek
Az egyes terület-felhasználási egységekre vonatkozó előírások
10. § (1) Azon övezetek területén, ahol a Szabályozási Terv telekalakítási terv készítését írja elő, a telekalakítás és az építési engedély kiadásának feltétele a telekalakítási terv elkészítése.
(2) Ha a telekalakítási terv készítése során a kialakítandó telkek bármelyike nem közelíthető meg a Szabályozási terv szerint kialakított közterületről, akkor
-amennyiben magánút kialakítható, azt a telekalakítási tervben kell megoldani,
-amennyiben közterület kialakítása vagy módosítása (bővítés, megszüntetés, szűkítés) válik szükségessé, a Szabályozási Tervet módosítani kell.
(3) Övezet, építési övezet határa csak telek, építési telek határa mentén lehet, ezért telekalakítás (telekegyesítés) nem engedélyezhető úgy, hogy egy telekre két övezet előírásai legyenek érvényesek.
(4) A település belterületén új nyúlványos telek nem alakítható ki.
11. § (1) A település közigazgatási területén a már meglévő, kialakult beépítés fenntartható (állagmegóvás, felújítás engedélyezhető), de új építési munka csak a HÉSZ előírásainak betartásával végezhető.
(2) Építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni a szabályozási terven feltüntetett, valamint egyéb jogszabályok által megalapozott, a szakhatóságok által megszabott védőterületet, védőtávolságot, védősávot.
(3) Az előkertek mélységét a környezetben kialakult beépítésnek megfelelően kell meghatározni. Az új építési övezetté váló területeken, vagy ha az adott telek környezetében nincs kialakult beépítés, az előkert mélysége legalább 5 m . Ahol az építési vonal is jelölve van, ott az előkert és a kötelező építési vonal egybeesik. Az építmény utcai homlokvonalát legalább 60 %-ban a kötelező építési vonalra kell helyezni.
(4) Az oldal- és hátsókertek kialakítására az OTÉK vonatkozó előírásai a mértékadók minden olyan esetben, ahol e szabályzat ettől eltérő értékeket nem határoz meg.
(5) A jelenlegi terület-felhasználásában megváltozó, beépítésre szánt területeken építési engedély csak a teljes közmű, burkolt út és a terület vízrendezésének meglétekor adható.
(6) A beépítésre nem szánt területeken a közműellátás tekintetében az OTÉK 33. §-ában rögzített feltételek teljesítése esetén adható ki építési engedély.
(7) Homlokvonali kerítés létesítésére engedélyt kiadni az OTÉK 44. §-ának és a HÉSZ kerítésekre vonatkozó előírásai szerint lehet.
(8) A település területén állattartó építmény építési engedélyezési eljárásánál a mellékletben szereplő védőtávolságokat be kell tartani.
(9) A település közigazgatási területén a vezeték nélküli hírközlési és mikrohullámú létesítmények engedélykötelesek.
(10) Lakótelkeken csak magáncélú és–tulajdonú vezeték nélküli hírközlési létesítmények (antennaoszlopok) helyezhetők el.
Lakóterületek övezeteinek általános előírásai
12. § (1) A területen fő funkcióként elsősorban lakóépületek helyezhetők el, valamint
-termelő kertgazdasági építmény,
-a terület ellátását szolgáló üzleti, kereskedelmi, vendéglátó épület, 500 m 2 beépített szintterületig
-kézműipari építmény, 500 m 2 beépített szintterületig
-igazgatási, egyházi, művelődési és nevelési-oktatási, egészségügyi, szociális épület, 500 m 2 beépített szintterületig
-szolgáltató és szállás épületek 500 m 2 beépített szintterületig
-sportlétesítmény 1 ha-ig
-üzemanyagtöltő kivételesen sem helyezhető el
-nem zavaró hatású egyéb üzleti építmény
(2) Kiegészítő mellékfunkcióknál az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:
-Ha a főfunkcióval egybeépülve egy tömeget képez, az építmény és tetőgerinc magasságra vonatkozó előírásokat kell betartani, de a főfunkció építmény magasságát nem lépheti túl.
-Különálló kiegészítő mellékfunkció építménymagassága 3,5 m lehet.
(3) Egy lakótelken több főfunkció építménye (főépület) nem építhető.
(Legfeljebb két lakás helyezhető el.)
(4) Különálló kiszolgáló melléképítmény elhelyezésének szabályai:
Az épületek közötti védő távolság betartandó, (melléklet szerint)
-Oldalhatáron álló beépítés esetén állattartó melléképítményt feltétlenül, egyéb építményt a hátsó kertben a főfunkció építménye mögött kell elhelyezni arra a telekhatárra, ahol a főfunkció építménye áll. Ettől eltérni csak abban az esetben lehet, ha a főfunkció építménye nem közvetlenül a telekhatárra került.
-Szabadon álló beépítésnél az építmény mögött a hátsó kertben, a szomszédos telken lévő épületek közt előírt legkisebb távolság betartásával lehetséges.
(5) Állattartó építmény utcafrontra, előkertbe nem épülhet. Állattartó kiegészítő funkciójú melléklétesítmények esetén az alábbi védőtávolságokat is be kell tartani.
Kisüzemi állattartás létesítményei csak környezetvédelmi és közegészségügyi
előírások alapján a falusias lakóövezet telkein lehetséges.
(6) Nagyüzemi állattartás létesítményei belterületen nem helyezhetők el.
(7) A helyi értékvédelemre kijelölt területen a lakóépület tetőfedése kerámia anyagú cserép lehet. A harsány színű, településképbe nem illő tetőfedő anyag alkalmazása nem engedhető meg.
(8) Az övezetekre vonatkozó általános követelményeket az egyes övezetekhez csatolt táblázatok tartalmazzák.
Lf-1,Lf-2, Lf-3 jelű építési alövezet
13. § (1) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a I. sz. táblázatban előírtaknak.
a.) a lakóépület legfeljebb kétlakásos lehet , de két lakás építése esetén a minimális teleknagysághoz legalább 150 m2-es teleknövekmény biztosítása szükséges.
b.) bármely funkció esetén a területigény nem haladhatja meg a normatív telekméret háromszorosát.
Az építési alövezet jele |
Lf-1 |
Lf-2 |
Lf-3 |
1.A kialakítható legkisebb telekméret |
550 m2 |
800 m2 |
700 m2 |
2.A beépítési mód |
O (oldalhatáron álló) |
3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
30 % |
4.A megengedett legnagyobb építménymagasság |
4,0 m |
4,0 m |
4,5 m |
5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke |
Teljeskörű |
6.A zöldfelület legkisebb mértéke |
40% |
7.A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékek(környezetszennyezettségi határértékek ) |
Levegőtisztaságvédelem vonatkozásában: általános levegőminőségi övezet határértékei
Zaj és rezgésvédelem vonatkozásában: Falusias területfelhasználási kategória határértékei |
8.Terepszint alatti építmények |
Előkertben garázs lehajtó nem létesíthető |
9. Minimális telek szélesség |
16 m |
14 m |
18 m |
9. Maximális telek szélesség |
32 m |
(2) Amennyiben az építési telek szélessége Lf-3 övezetben a 18 m-t eléri, vagy meghaladja, akkor az építési helyen belül az építmény szabadonállóan is elhelyezhető.
(3) A minimális teleknagyság kétszeresét meghaladó telekhányad a beépítési %- nál nem vehető számításba.
(4) A tetőidom utcára merőleges, hajlított ház esetén utcával párhuzamos összetett.
A tetőtér beépítés Lf-3 övezetben megengedhető, de abban önálló lakrész nem alakítható ki.
(5) A telekhasználat belső határvonalai
a.)Lakó- és gazdasági udvar határvonala
- Az utcai telekhatártól számított 10,0 méteren belül nem lakó funkciójú önálló épület nem helyezhető el.
- Az utcai telekhatártól számított 10,0 méteren belül épület csak a főépülettel egybeépítve létesíthető.
- Az állattartó funkciójú épület esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók.
b.)Gazdasági és kert határvonala
- Az utcai telekhatártól számított 10,0 métertől 40,0 méterig terjedő terület a gazdasági tevékenységek számára kijelölt zóna.
- A nem lakó funkciójú épületek a kötelező oldalkerti méretek betartása mellett az építési területen belül szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra épület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet.
Az utcai telekhatártól számított 40,0 méteren túl a telekrészen legfeljebb csűr, vagy méhes építhető.
(6) A falusias lakóterületek építési telkein a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi épületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően:
- jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló
- nyári konyha, mosókonyha, szárító
- egyéb tárolóépítmények (tüzelőanyag- és egyéb tároló, szerszámoskamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.),
- az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, ahol ezt az övezeti szabályozás és az állattartási rendelet lehetővé teszi,
- kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet,
- a falusi turizmushoz kapcsolódó funkciók (idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató funkciók),
- hőtermelést szolgáló épület (kazánház).
(7) Egyéb előírások
Környezetvédelmi besorolás
levegőminőség: általános levegőtisztaság-védelmi övezet
zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület
Közművesítés: részleges
A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése miatt a hálózatra való rákötés kötelező.
14. § (1) A vegyes terület lakó, kereskedelmi, szolgáltató és a települési infrastruktúra alapfokú ellátást biztosító intézményrendszerének elhelyezésére szolgál.
(2) A vegyes terület lehet:
Településközpont vegyes terület, jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgáló kistelkes alövezet
Településközpont vegyes terület, jellemzően alapfokú intézmények elhelyezésére szolgáló nagytelkes alövezet
Településközpont vegyes terület övezeteinek általános előírásai
15. § (1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető:
-lakóépület
-igazgatási épület
-kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
-egyéb közösségi szórakoztató épület
-egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
-sportépítmény 1 ha-ig
-parkolóház, üzemanyagtöltő kivételesen sem engedhető meg
(3) A településközpont vegyes területen az OTÉK
31. § (2) bekezdésben előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető:
-Nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény
-Termelő kertészeti építmény
(4) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
(5) A helyi értékvédelmi területen belül legalább É-1, É-2, vagy É-3 tervezői jogosultsággal rendelkező építész tervezhet.
A településközpont vegyes terület
Vt-1Jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgáló kis telkes alövezet
Vt-2Jellemzően alapfokú, vagy középszintű intézmények elhelyezésére szolgáló alövezet
16. § (1) Az övezetbe azok a telektömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a II. sz. táblázatban előírtaknak. A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:
a.)A minimális teleknagyságot intézmények elhelyezésénél az ágazati szabványok és a technológiai tervek szabják meg. (pl. oktatási intézmények minimális telke)
b.)Az övezetben sportlétesítmény legfeljebb 1 ha terület nagyságig helyezhető el.
(2) Egyéb előírások
Környezetvédelmi besorolások
levegőminőség: általános levegőtisztaság-védelmi övezet
zaj- és rezgésvédelmi besorolás: falusias lakóterület
közművesítés: teljes körű
Az építési alövezet jele |
Vt-1 |
Vt-2 |
1.A kialakítható legkisebb telekméret |
550m2 |
700 m2 |
2.A beépítési mód |
O(oldalhatáron álló) |
K ( kialakult) |
3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
35 % |
4.A megengedett legnagyobb építménymagasság |
4,5 |
5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke |
Teljeskörű |
6.A zöldfelület legkisebb mértéke |
40% |
7.A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékek(környezetszennyezettségi határértékek ) |
Levegőtisztaságvédelem vonatkozásában: általános levegőminőségi övezet határértékei
Zaj és rezgésvédelem vonatkozásában: Falusias terület-felhasználási kategória határértékei |
8.Terepszint alatti építmények |
Előkertben garázs lehajtó nem létesíthető |
9. Minimális telek szélesség |
16 m |
Amennyiben az építési telek szélessége a 18 m-t eléri, vagy meghaladja, akkor az építési helyen belül az építmény szabadonállóan is elhelyezhető,
**- A településmag környezetében a helyi értékvédelmi területen belül külön előírások:
Kő, műkő, vagy egyéb igényes anyag használható fel.
Vakolt, fehér, vagy pasztellszínek, (ríkító, erős színek nem alkalmazhatók)
Falburkolat kialakításánál
Kő, műkő mészhomok tégla tagolt, plasztikus homlokzatképzés a helyi hagyományos díszitő motívumok felhasználásával, a helyi kultúra formakincseinek felhasználásával történhet.
Homlokzat arány rendszer kialakításánál
A hagyományos lakókörnyezeti kultúra hagyományai szerinti nyílás és falfelület arány, valamint a homlokzat és a tető felépítmény arány kerüljön kialakításra.
Oromfal falazottan jeleníthető meg.
Tetőszerkezet kialakításánál
A tető anyaga kerámia cserép
A tetőidom utcára merőleges, hajlított ház esetén utcával párhuzamos összetett.
A tetőfelületen önálló tetőablak nem építhető sem egyedi, sem összefogott formában, sem oldalfalakkal, sem tetőhéjalással fedett formában.
Csak a homlokzat részeként jelenhet meg a homlokzati hangsúlyt adó tetőfelépítmény (a homlokzat hosszának 1/3 részét meg nem haladó mértékben) megszakított, vagy végigfutó tetőpárkánnyal.
Tető hajlásszög 35-45 fok
Tetőfedésre hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez nem alkalmazható.
Műanyag előtető nem építhető
Gazdasági területek övezetei
17. § (1) A gazdasági terület kereskedelmi, szolgáltató és egyéb ipari tevékenységet biztosító intézményrendszerének elhelyezésére szolgál.
(2) A gazdasági terület lehet:
Mezőgazdasági ipari terület, elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági
tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
Gazdasági területek funkcionális övezetei
18. § (1) A gazdasági terület kereskedelmi, szolgáltató és egyéb ipari tevékenységet biztosító intézményrendszerének elhelyezésére szolgál.
Gazdasági terület övezetein, illetve alövezetein belül semmiféle hulladék- gazdálkodással, sem autóbontással, sem elektronikai eszköz szétszereléssel kapcsolatos tevékenység nem folytatható.
(2) A gazdasági terület lehet:
b)Gip Egyéb ipari terület, dominánsan ipari épület elhelyezésére szolgáló alövezet védőterületet igénylő építmények elhelyezésére
d)Gip-M -Mezőgazdasági, agroipari terület
Gazdasági területek funkcionális alövezeteinek előrásai
19. § Gip JELŰ ALÖVEZET EGYÉB IPARI TEVÉKENYSÉG CÉLJÁRA
1. A funkciók: az övezetben az OTÉK 20 §. /3/ szerinti tevékenység nem létesíthető. („Védőterületet” igénylő igen, „védőtávolságot” igénylő nem.)
a) funkciók: az OTÉK
19. §. /2/3/-ban megnevezettek helyezhetők el a következő
megkötésekkel:
lakások szálláshely jelleggel is kialakíthatók
b)A településképi megjelenítés feltételei:
az építési vonalra (előkertbe) építészetileg nem kialakított építmények (nyitott vasvázas szín, hevenyészve bekerített rakatok, stb.) nem kerülhetnek. Takarásukról gondoskodni kell (egyéb épület, reklámfelület, örökzöld növényzet.)
a tevékenységhez esetleg szükséges toronyszerű építmények utcaképi elemet ne képezzenek.
c)A beépítés mértéke az egyéb ágazati előírásoknak megfelelő (közlekedés, rakodás, parkolás, zöld, tűztávolságok, stb.) de max. 50 % lehet. Az építmény magasság a technológiai, építészetileg rendezett burkolata által meghatározott.
d)Az övezeten belül önálló rendeltetési egység szolgalmi jog igénybevételével nem létesíthető.
A TEAOR 1998. ÉU megfeleltetés alapján az II. IPARI TEVÉKENYSÉGEK helyezhetők el kivéve az alábbi kód alatt megjelölt alábbi tevékenységek :
KOKSZGYÁRTÁS, KÕ OLAJ-FELDOLGOZÁS,
NUKLEÁRIS FÛTÕ ANYAG GYÁRTÁSA
GUMI-, MÛANYAG TERMÉK GYÁRTÁSA
EGYÉB NEMFÉM ÁSVÁNYI TERMÉK GYÁRTÁSA
FÉMALAPANYAG, FÉMFELDOLGOZÁSI TERMÉK
VILLAMOS GÉP, MÛSZER GYÁRTÁSA
VILLAMOSENERGIA-, GÁZ-, GÕ Z-, VÍZELLÁTÁS
Az építési alövezet jele |
Gip |
1.A kialakítható legkisebb telekméret |
1000 m2 |
2.A beépítési mód |
SZ(Szabadon álló) |
3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
30 % |
4.A megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság |
7,5 m (T) |
5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke |
Teljeskörű |
6.A zöldfelület legkisebb mértéke |
40% |
7.A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékek(környezetszennyezettségi határértékek ) |
Levegőtisztaság-védelem vonatkozásában: általános levegőminőségi övezet határértékei
Zaj és rezgésvédelem vonatkozásában: Falusias területfelhasználási kategória határértékei |
8.Terepszint alatti építmények |
Előkertben garázs lehajtó nem létesíthető |
9. Minimális telek szélesség |
25 m |
(T) Technológiafüggő érték siló, felvonó, daru pálya
Környezetvédelmi besorolások
Levegőminőségi besorolás: általános levegőtisztaság-védelmi övezet
Zaj- és rezgésvédelmi besorolás. Gazdasági és különleges területi kategória:
A vedőterületet környezeti hatástanulmány alapján az illetékes szakhatóságok állapítják meg.
2.Környezetvédelmi besorolások
Levegőminőségi besorolás: általános levegőtisztaság-védelmi övezet
Zaj- és rezgésvédelmi besorolás. Gazdasági és különleges területi kategória:
3. Csak a környezeti határértékeket teljesíteni tudó technológiák fogadhatók.
4.Eseti döntés alapján kerülhet az ipari területre jelen esetben
- téglagyár
- műanyag feldolgozó
- nyomtatott áramkör előállító üzem
- üveggyártó
- nehéz gépjárműjavító
Csak a környezeti határértékeket teljesíteni tudó technológiák fogadhatók
Gip-M – jelű MEZŐGAZDASÁGI, AGROIPARI TERÜLET ALÖVEZETE
1.Az övezet a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó ipari jellegű tevékenység számára, amennyiben ahhoz saját termőterület nem tartozik
2.Az övezetbe a meglévő és újonnan létesülő mezőgazdasági üzemek (majorok) tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek, és szállítóeszközök javítása folyik, nagyüzemi állattartás vagy mezőgazdasági illetve mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység befogadására alkalmas. Elsősorban 1000 m2-nél nagyobb telekigényű üzemek fogadására kijelölt terület.
3. A TEAOR 1998. EU. megfeleltetés alapján I. számú tevékenysgi körök helyezhetők el elsősorban (MEZŐGAZDASÁG, VADGAZDÁLKODÁS ERDŐ-GAZDÁLKODÁS A-b kód, továbbá a II. Ipar-feldolgozó ipar / A feldolgozói tevékenységek DA, DB, DC, DD, kód alatt felsoroltak, kivéve (ruházat)
Az építési alövezet jele |
Gip-M |
1.A kialakítható legkisebb telekméret |
1000m2 |
2.A beépítési mód |
SZ(Szabadon álló) |
3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
30 % |
4.A megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság |
4,5 m |
5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke |
Teljeskörű |
6.A zöldfelület legkisebb mértéke |
40% |
7.A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékek(környezetszennyezettségi határértékek ) |
Levegőtisztaság-védelem vonatkozásában: általános levegőminőségi övezet határértékei
Zaj és rezgésvédelem vonatkozásában: Falusias terület-felhasználási kategória határértékei |
8.Terepszint alatti építmények |
Előkertben garázs lehajtó nem létesíthető |
9. Minimális telek szélesség |
16 m |
(T) Technológiafüggő érték siló, felvonó, daru pálya
Különleges területek övezetei
20. § (1) Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az V. sz. táblázatban előírtaknak. A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek), a települési infrastruktúra jelentős intézményei.
(2) A különleges területek minősülnek az alábbi létesítmények elhelyezésére kijelölt területek:
- Kt temető
- Ket emléktemető
- Ksp sportpálya
- Kkp Károlyi kastély és parkja
- Kc kemping övezete
- Kpa panzió övezete
- Kpi pincés övezet
- Ka Arborétum övezete
Övezet
jele |
Funkcionális besorolás |
Beépítési
mód |
Kialakítható
legkisebb
telekterület |
Legnagyobb beépítettség |
Legnagyobb építmény-
magasság |
Kt |
Működő temető |
SZ
Csak kiszolgáló épület |
1000 |
5% |
3,5 m |
Ket |
Emlék temető |
K |
K |
K |
K |
Ksp |
Sportpálya |
SZ
Csak kiszolgáló épület |
1000 |
20% |
4,5
|
Kkp |
Károlyi kastély és parkja |
K |
K |
K+5 % |
K |
Kc |
Kemping övezete |
SZ |
1000 |
20 |
4,5 |
Kpa |
Panzió övezete |
SZ |
1000 |
20 |
4,5 |
Kpi |
Pincés övezet |
K |
100 |
100% |
3,5 m
|
Ka |
Arborétum övezete |
K |
K |
K |
K |
Kb |
Bánya övezete |
SZ |
1000 |
15 |
9 (T) |
K-kialakult érték
-a beépítési mód beépítési terv alapján rögzítendő
A pincés területekre vonatkozó külön előírások:
Az övezetben többnyire lyukpincék létesíthetők.
- új pince létesítése bányageológiai szakvélemény alapján létesíthető
a szomszéd, illetve az előtte, vagy mögötte lévő tulajdonos pincéje alá üreget létesíteni tilos
- mindenféle pinceépítési tevékenység engedély köteles, az engedélyezési tervnek környezet ábrázolást tartalmaznia kell. (fotó melléklet, térkép, utcakép melléklet)
- legalább 1,4 m-es földtakarás biztosítása szükséges új pince létesítése esetén, ennek hiányában statikai szakvéleménnyel kell igazolni az építmény állékonyságát.
- a pinceüreg max. 5 m mély,6 m széles és 15 m hosszú lehet.
- a közterületi pincék korlátozottan forgalomképes területek (eladhatók)
- a közterületi pincéken földtakarás biztosítása szükséges, felépítmény közterületi pincékre nem építhető, a bejárati homlokzaton erkély, loggia nem létesíthető.
- a pincék „zártsorúan” összeépíthetők, vagy szabadonállóan is építhetők a kialakult állapotnak megfelelően. Szabadonálló beépítés esetén min. 1m távolság betartandó.
Üdülőházas terület építési övezetei
(1) Az üdülőházas területen olyan üdülőépületek, üdülőtáborok és kempingek helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak
(2) Az üdülőházas területen csak a terület igényei szerinti parkolók és garázsok helyezhetők el. A 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek számára parkoló, vagy garázs nem helyezhető el. A garázsok önálló épületben nem alakíthatók ki.
(3) Az Üü építési övezet turisztikai célú üdülőszálló(k) építése céljára szolgál.
(4) VI.TÁBLÁZAT
Az építési övezet jele |
Üü |
1.A kialakítható legkisebb telekméret |
1000 m2 |
2.A beépítési mód |
SZ |
3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
20 % |
4.A megengedett legnagyobb építménymagasság |
4,5 m |
5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke |
Teljeskörű |
6.A zöldfelület legkisebb mértéke |
65% |
7.A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékek
(környezetszennyezettségi határértékek) |
Levegőtisztaságvédelem vonatkozásában: általános levegőminőségi övezet határértékei
Zaj és rezgésvédelem vonatkozásában: üdülőhely terület-felhasználási kategória határértékei |
8.Terepszint alatti építmények |
-Melléképítmények és terepszint alatti parkolók kivételével nem építhető. Építési helyen belül |
IV. Fejezet
Beépítésre nem szánt területek övezetei
A közlekedési területek övezeteinek általános előírásai
22. § (1) Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A közutak elhelyezése céljából a településszerkezeti terven ábrázoltaknak megfelelően útkategóriáktól függően, legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani:
Országos mellékutak esetén 22 m
Helyi gyűjtő-utak esetén 16- 22 m
Külterületi fő dűlőutak esetén 12 m
Kiszolgáló utak esetén 10 m
Kerékpárút esetén 3 m
(2) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedés kiszolgálói:
a.)Közlekedési létesítmények
b.)Közművek és hírközlési létesítmények
(3) Az országos közutakat érintő új csomópontok vagy útcsatlakozások tervezésekor figyelembe kell venni az UT-2-1. 115-1994. számú útcsatlakozások ideiglenes műszaki előírásaiban foglaltakat.
(4) Figyelembe kell venni továbbá:
az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII.01.) KM sz. rendeletet
Közműlétesítmények, közműellátás
23. § (1) A közműhálózatok és közműlétesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.
(2) A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedhető meg.
(3) Új közművezeték létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény, épület-, műtárgyépítés, stb.) esetén, a kivitelezés során, a meglévő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző meglévő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezési ágazati előírások szerint kell kivitelezni.
(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásokat, vagy szabványos keresztezés kiépítésekor azoknak – szükség esetén – egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell.
(5) Épületek építésére engedély csak az övezeti előírásoknak megfelelő közművesítés biztosítása esetén adható.
(6) A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a célszerű kivitelezés érdekében a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell.
(7) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad eléépíteni.
(8) Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
(9) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek, vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.
(10) Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, illetve a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
(11) Szennyvízkezelés, csapadékvíz elvezetés
a.)A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető.
b.)A csatornázatlan területeken a szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig átmeneti közműpótló berendezésként – szigorúan ellenőrzötten kivitelezett – zárt szennyvíztározó medencék létesítése engedélyezhető. A zárt szennyvíztározó medencékből az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállítani.
c.)A nyílt árkokra való esetleges szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvízbekötéseket meg kell szüntetni.
d.)A gazdasági területen keletkező ipari szennyvizeket a telken belül kell előtisztítani (olaj-, zsír-, hordalékfogó, stb.). A szennyvizet csak a hatóságok által előírt mértékű előtisztítás után szabad a közcsatornákba bevezetni.
e.)A ÉKÖVIZIG kezelésében lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 6- 6 m , a társulati kezelésű vízfolyások partéleitől 6- 6 m , az önkormányzati kezelésben lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 2- 2 m , a nyílt árkok mentén legalább az egyik oldalán minimum 2 m , a másik oldalán minimum 1 m szélességű sáv karbantartás számára szabadon hagyandó.
f.)A magasabban fekvő területekről lefolyó csapadékvizek ellen a beépített területeket övárkok létesítésével kell megvédeni. Az övárkok belterületi nyílt árkokba csatlakozása előtt hordalékfogók telepítése szükséges.
(12) Villamosenergia-ellátás
a.)A középfeszültségű 20 kV-os oszlopra fektetve épített villamoshálózatok előírások, az MSZ 151. számú szabvány szerinti rögzített biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. A 20 kV-os vezeték védőtávolsága külterületen 5- 5 m , belterületen 2,5- 2,5 m a szélső szálaktól. A szélső szálak távolsága 3 m .
b.)A villamos energia elosztó hálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre területgazdálkodási szempontból fennmarad, az utcabútorozási és utcafásítási lehetőség biztosítása érdekében a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, lehetőleg a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra. Hosszabb távon a villamos energia közép- és kisfeszültségű, valamint a közvilágítási hálózatokat lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.
(13) Gázellátás
a.)Az érvényes előírások szerint a földgázvezeték biztonsági övezete a földgázvezeték falsíkjától nagy-középnyomású vezeték esetén 9- 9 m . A középnyomású vezeték biztonsági övezete az átmérőtől függően jobbra-balra 3- 5 m közötti, a kisnyomású vezetéké 3- 3 m .
b.)Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjeiben, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.
(14) Távközlés
a.)A távközlési hálózatot létesítésekor illetve rekonstrukciójakor szükséges földkábelbe illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve építeni.
b.)A föld feletti vezetés fennmaradásáig, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.
c.)A mobiltelefon-szolgáltatók antenna tornyait belterületen nem lehet elhelyezni. Külterületen történő elhelyezés esetén az Bükki Nemzeti Park Igazgatósága és a műemléki hatóság egyetértő véleménye szükséges.
24. § (1) A település igazgatási területén közterületként a szabályozási terveken ekként jelölt és az ingatlan-nyilvántartásban így bejegyzett területeket kell számon tartani.
(2) A közterületeket rendeltetésének megfelelően bárki szabadon használhatja, de a használat mások hasonló jogait nem korlátozhatja.
(3) A közterület rendeltetésétől eltérő használathoz a tulajdonos, az Önkormányzat hozzájárulása szükséges. Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is jár, a tulajdonosi hozzájárulásokon túl, az építési hatóság engedélye is szükséges.
(4) A település közterületein az alábbi használatok engedélyezhetők:
Hirdető, reklám berendezés elhelyezése,
Közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (pl. tömegközlekedési váróhely, parkoló, információs tábla) elhelyezése
Köztisztasággal kapcsolatos építmények, tárgyak elhelyezése
Utcai bútorok, műtárgyak (szobor, kút, óra, stb.) elhelyezése
Távbeszélőfülke elhelyezése
Építési munkával kapcsolatos létesítmények, építőanyagok időleges elhelyezése.
(5) Töltőállomást csak a szabályozási terv szerint lehet elhelyezni.
(6) Tömegközlekedési várakozóhelyeket az utcaképbe illeszkedő módon lehet építeni.
(7) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatát, annak időtartamát, a használat egyéb feltételeit, pl. a használati díjat, és egyéb elvárásokat, valamint az engedély nélküli szankciókat külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni.
25. § A település területén az OTÉK 6. § (3) bek., és a 27. § alapján a belterületen beépítésre nem szánt övezet került bevezetésre, melyek területét a szabályozási terv tünteti fel.
26. § (1) Az övezetbe a közparkok, díszparkok, pihenő- és játszóparkok tartoznak.
(2) Területüknek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.
(3) Az övezetbe elhelyezhető:
Vendéglátó, elárusító épület, nyilvános illemhely.
A terület fenntartásához szükséges épület.
pihenést és testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb).
27. § (1) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület.
(2) Az erdőterület az erdő elsődleges rendeltetése szerint:
Védelmi erdő – jele: Ev
Védelmi erdő, egészségügyi-szociális, turisztikai célú másodlagos rendeltetéssel–jele: Ev/e
Gazdasági erdő – jele: Eg
(3) Az erdő egyes rendeltetései egymástól elválaszthatatlanok, ezért az erdőgazdálkodási tevékenység során e rendeltetésekre egyidejűleg kell tekintettel lenni.
(4) A 29/1997. (IV.30) FM rendelet értelmében az erdő elsődleges rendeltetése mellett másodlagos rendeltetés is megállapítható.
(5) Az erdők elsődleges rendeltetését az erdészeti hatóság állapítja meg, az erdő elsődleges rendeltetésének megváltoztatását az erdészeti hatóság engedélyezi.
(6) Az erdők elsődleges rendeltetésének megváltoztatását az erdészeti hatóság engedélyezi, megváltoztatása az erdőgazdasági üzemtervekben történik, melynek kialakításában a Településszerkezeti és Szabályozási Tervben meghatározott elsődleges rendeltetéseket figyelembe kell venni, azokat az erdőgazdasági ütemtervekben fokozatosan át kell vezetni. Az elsődleges rendeltetés megváltoztatásakor kizárólag az új elsődleges rendeltetés szerinti szabályozási előírások alkalmazhatók.
(7) Erdő természetbeni megosztásához, művelésiág megváltoztatáshoz, tulajdoni kezelői jog változáshoz, belterületbe csatoláshoz, fakivágáshoz, erdőtelepítéshez, felújításhoz, erdőterület igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges.
(8) Az 1996. évi LIV. „Az erdőről és az erdő védelméről” szóló tv., illetve annak
15–22. §-aiban foglaltakat, valamint a 29/1997. (IV.30) FM rendelet előírásait mindenkor figyelembe kell venni.
(9) Az erdőterületen – annak rendeltetésétől függetlenül – üdülés és sportolás céljából gyalogosan bárki saját felelősségére tartózkodhat, melyet az erdőgazdálkodó tűrni köteles, kivéve, ha az arra jogosult a látogatás korlátozását a
1996. évi LIV. törvény 83. §-ban foglaltak alapján elrendelte.
(10) Erdőterületen épületek, építmények, új funkciók elhelyezése csak az erdészeti hatóság, védett erdő esetében a természetvédelmi hatóság jóváhagyásával történhet
(11) alkalmazásával történhet.
(12) A meglévő erdők felújítását a termőhelynek legjobban megfelelő természetközeli erdőállománnyal kell végezni. Az erdőtelepítésnél, fenntartásnál a mozaikosságra kell törekedni. A monokultúrákat vegyes lombhullató társulások telepítésével lehet ellensúlyozni.
(13) Az erdők szegélyén, illetve nyiladékok mentén zárt erdőszegély (cserjesáv) kialakítása szükséges az erdei ökoszisztéma, a mikroklimatikus viszonyok védelme érdekében
(14) Tilos erdőterületen bármilyen szemetet és hulladékot elhelyezni.
(15) Tilos erdőterületen az erdei élőfáról, cserjéről gallyat, díszítő lombot gyűjteni.
(16) Fakitermelést csak vegetációs időn kívül lehet folytatni. Vegetációs időszakon belül csak abban az esetben kerülhet sor egyes egyedek kivágására, ha azok az erdő egészségi állapotára veszélyt jelentenek illetve balesetveszélyesek.
(17) Az odvas és az elszáradt fákat az odúlakó madarak fészkelésének biztosítására meg kell őrizni, ha azok nem jelentenek az erdő egészségi állapotára veszélyt és nem balesetveszélyesek. Különös figyelmet érdemel ez az előírás, mivel az erdők túlnyomó része a Natura 2000 hálózat madárvédelmi direktívájának területei közé tartozik.
(18) Az erdőterületen az övezeti előírások betartása mellett elhelyezhetők:
-a területfelhasználási egységhez tartozó közutak, közterek és gépjármű -várakozóhelyek,
-közművek (szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével),
-nyomvonal jellegű vezetékek (a külön jogszabályok keretei között),
-geodéziai, turisztikai jelek,
-köztárgyak,
-nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,
-kutatás és az ismeretterjesztés építményei,
-vadgazdálkodás célját szolgáló létesítmények,
-termékvezeték és műtárgyai.
28. § (1) A tervezési területen az alábbi típusú védelmi célú erdők kerülhetnek kijelölésre:
(2) Települést védő településvédelmi, valamint belterületi erdő.
(3) A tájban történő káros beavatkozás takarását szolgáló tájképvédelmi erdő.
(4) A különleges védelmet igénylő, természeti értéknek minősülő erdő, illetőleg az az erdő, amely különlegesen alkalmas a természet-közeli erdei életközösség, a biológiai sokféleség megőrzésére, valamint az erdőfejlődés kutatására szolgáló erdő.
(5) A mezőgazdasági termőterületeket a szél káros hatásaitól védő, és az élővilág tagjainak menedéket adó, valamint állattartó és más mezőgazdasági termelést szolgáló telepeket védő, illetve azok takarását szolgáló mezővédő erdő.
(6) A vízkészletvédelmet és víznyerőhely védelmet szolgáló, a vízkészletek mennyiségi és minőségi védelmében meghatározó szerepet játszó vízvédelmi erdő
(7) Az utak és műtárgyaik, a vonalas vízi létesítmények, a vasutak és tartozékaik védelmét, takarását, továbbá a közlekedés biztonságát szolgáló műtárgyvédelmi erdő.
(8) A védelmi rendeltetésű erdőterületen épület nem helyezhető el.
(9) Védelmi rendeltetésű erdő elsődleges rendeltetésének megváltoztatása, az erdőterület bármilyen jellegű igénybevétele (lásd. 1996. évi LIV. tv 65, 66. §) kizárólag a természetvédelmi és az erdészeti hatóságok együttes hozzájárulásával valósulhat meg.
(10) Védelmi rendeltetésű erdő – amennyiben a védelmi funkció indoka megszűnik – egészségügyi-szociális, turiszikai rendeltetésűvé minősíthető át.
(11) Védett erdőben kemikáliákat (növényvédő szereket, műtrágyát) használni nem szabad. Ez alól indokolt esetben a természetvédelmi hatóság felmentést adhat.
(12) Meglévő védelmi erdőben – kiemelten a védett erdőben – ahol jelenleg jellemzően tájidegen fajok az állományalkotók, a véghasználat után a termőhelyi adottságoknak megfelelő fafajok telepítésével ökológiailag stabil és egészséges növényközösséggé nevelhető erdők kialakítása szükséges.
(13) Védelmi célú erdőben tilos tarvágást végezni!
(14) Elsődlegesen védelmi rendeltetésű erdő másodlagosan egészségügyi-szociális, turiszikai rendeltetésű lehet (Ev/e). Ebben az esetben, az erdőben az egészségügyi-szociális, turisztikai erdő rendeltetésszerű használatához és fenntartásához szükséges építmény elhelyezhető.
29. § (1) Gazdasági rendeltetésű erdőnek minősül az az erdő, amelyben a gazdálkodás elsődleges célja az erdei termékek előállítása és hasznosítása.
(2) A 100.000 m2-t meghaladó területnagyságú telken 0,5%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.
(3) Tilos tarvágást alkalmazni sziklás, kőfolyásos, deflációs és erózió által veszélyeztetett területen.
(4) A véghasználat során az összefüggő vágásterület a 3 hektárt nem haladhatja meg. Az odvas és az elszáradt fákat az odúlakó madarak fészkelésének biztosítására meg kell őrizni, ha azok nem jelentenek az erdő egészségi állapotára veszélyt és nem balesetveszélyesek.
(5) Fakitermelést és a faanyag szállítását minden esetben úgy kell végezni, hogy az a visszamaradó élőfában, természetes újulatban, valamint az erdő talajában kárt ne okozzon.
Mezőgazdasági területek övezetei
30. § (1) A község külterületének, mezőgazdasági termelést (növénytermelést, szőlő és gyümölcstermelést, állattenyésztést továbbá termékfeldolgozást és tárolást) szolgáló része.
(2) A mezőgazdasági területeken az OTÉK 6. § (3) alapján és a 29. § előírásainak megfelelően a következő övezetek kerültek kijelölésre:
Má-I általános mezőgazdasági övezet, szántó művelésű terület – extenzív terület
Má-E általános mezőgazdasági övezet gyep, legelő, vagy kisparcellás szántó művelésű terület– extenzív terület
Má-Eö az ökológiai hálózat övezetének területén belül- általános mezőgazdasági övezet gyep, legelő, vagy kisparcellás szántó művelésű terület– extenzív terület
Mk kertgazdálkodásra szolgáló terület, övezete
x-szel jelölt övezetekben építményt elhelyezni nem lehet
(3) A területen elhelyezhető építményeket jelen szabályzat és az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.
Általános mezőgazdasági övezet (jellemzően) Gyep, legelő vagy kisparcellás szántó művelésű övezet
31. § (1) Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel aVII.. sz. táblázatban előírtaknak. Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon – viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.
(2) Birtoktest központ az OTÉK 29 §-a lapján lehetséges, további feltétel a gazdálkodáshoz szükséges föld birtoklás igazolása.
Övezet jele |
Beépítési mód |
Kialakítható legkisebb telekterület |
Legnagyobb beépítettség |
Legnagyobb építmény-
magasság |
Má-I |
SZ
Szabadon álló |
6000 m2+ 5 ha |
3% |
4,5 m |
Minimális telek szélesség 25 m
(3) A BNPI által kataszterezett területeken belül lévő területeken a növénytermesztéssel és állattartással kapcsolatos termékfeldolgozás, ipari, mezőgazdasági-ipari tevékenység, valamint a nagyüzemi állattartás létesítményei jelen szabályzat előírásaival összhangban, valamint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának jóváhagyása mellett helyezhetők el.
Általános mezőgazdasági övezet(döntően) Gyep, legelő vagy kisparcellás szántó művelésű övezet
32. § (1) Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel aVIII.. sz. táblázatban előírtaknak. Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon – viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.
(2) Birtoktest központ az OTÉK 29 §-a lapján lehetséges, további feltétel a gazdálkodáshoz szükséges föld birtoklás igazolása
Övezet jele |
Beépítési mód |
Kialakítható legkisebb telekterület |
Legnagyobb beépítettség |
Legnagyobb építmény-
magasság |
Má-E |
SZ
Szabadon álló |
6000 m2+ 50 ha |
3% |
4,5 m |
Minimális telek szélesség 25 m
Má-Eö – az ökológiai hálózat területének övezetén belül nem helyezhetó el:
-nagy feszültségű távvezeték
-mikrohullámú átjátszó tornya
(3) A BNPI által kataszterezett területeken belül lévő területeken a növénytermesztéssel és állattartással kapcsolatos termékfeldolgozás, ipari, mezőgazdasági-ipari tevékenység, valamint a nagyüzemi állattartás létesítményei jelen szabályzat előírásaival összhangban, valamint az Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának jóváhagyása mellett helyezhetők el.
Kertgazdálkodásra szolgáló terület, szőlő- gyümölcsös terület övezetei
33. § (1) Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a IX. sz. táblázatban előírtaknak. Az övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol kertgazdálkodást, túlnyomórészt szőlő, gyümölcstermesztést folytatnak, illetve azok a földrészletek, melyeket korábban zártkertnek parcelláztak.
Övezet jele |
Beépítési mód |
Kialakítható legkisebb telekterület |
Legnagyobb beépítettség |
Legnagyobb építmény-
magasság |
Mk-2 |
SZ
Szabadon álló |
3000 m2 |
3% |
3,5 m |
Minimális telek szélesség 25 m
(2) Az Mk-1 Belterületen lévő kertségben építményt elhelyezni nem lehet.
Vízgazdálkodási terület övezetei
34. § (1) V-1 jelű övezetbe tartozik a patak és partja.
(2) V-2 jelű övezetbe tartoznak az általános vízgazdálkodási területek: a közcélú nyílt csatornák medre és partja, a vízbeszerzési területe védőterületei, illetve a tározók.
(3) Területükön építmények nem helyezhetők el.
(4) V-3 jelű övezetbe tartoznak az általános vízbeszerzési területek
Az értékvédelem sajátos szabályai
35. § (1) A helyi védelem alá vonandó épületek felsorolását a függelék tartalmazza.
(2) A védett közterületek közterület rendezési terveinek készítésekor az alábbi szempontok szerint kell eljárni:
- A mikroarchitektúra elemei és az utcabútorok egy tárgyegyüttest alkossanak, egyedi tervezésű, iparművészeti minőségű, időtálló kivitelű legyen.
- A védett területeken el kell kerülni a stíluskeveredést, az épített környezethez és a terek, közterületek karakteréhez nem illő tárgyak elhelyezését.
- A védett közterületekre került tárgy önmagában is a tér, közterület karakteréhez illeszkedő legyen, összhangban legyen a mikroarchitektúra elemeivel és a többi tárggyal.
- A közterületre kihelyezett tárgyegyüttes, utcabútor család terveinek része kell legyen az egyes épületekre elhelyezett feliratok, reklámhordozók, arculatterve is.
- A közterület rendezési terv készítésébe városrendezőkön túl szaktervezőket, iparművészeket, zöldterület rendezőket, közműtervezőket is be kell vonni.
(3) Az értékvédelmi környezetben az egyes épületek kialakításánál (védett és
nem védett épületek esetében is) az alábbi szempontokat szükséges kötelező jelleggel figyelembe venni, és az építtető tudomására hozni:
a) Építési anyaghasználat
1. Lábazatképzés
- Kő, vagy egyéb igényes anyag, fém kivételével.
2. Falfelületek
- Vakolt, vagy falburkolattal ellátott (tégla, mészhomok tégla, kőburkolat, vagy ezek kombinációja, plasztikus, igényes, tagolt homlokzatképzéssel, a helyi építési hagyományok szerint.
- Nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegű homlokzat-burkolat, mázas kerámiaburkolat (csempe), függönyfalszerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet.
3. Tető
- A tetőfedés anyaga cserép, (amennyiben a meglévő környezethez illeszkedik) legyen.
- Nem alkalmazható fém tetőhéjalás, (kivételt képez a nem teljes felületen alkalmazott rézlemez, horgany, cink az egyes tetőrészletek kiegészítő fedéseként), hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez, TEGOLA.
b) Homlokzati arányrendszer és építészeti térarányok, utcaképek védelme
- A műemléki környezetben és műemléki jelentőségű területeken az egyes épületek homlokzatain nagy, összefüggő nyílásfelületek nem jelenhetnek meg pl. szalagablak, erkélysor
- A nyílás és falfelületek aránya a műemléki épületekhez és védett értékekhez hasonló arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenjen meg, a földszinten is a portálok esetében.
A meglévő kortörténeti dokumentumok alapján az egyes épületek eredeti homlokzat kialakítása rekonstruálandó legalább jellegében, anyaghasználatában, tetőformájában.
6.) A helyi védelem alá tartozó épületek sajátos építési szabályai:
A helyi védelem alá tartozó épületek esetében elhelyezkedésétől függően - műemléki jelentőségű terület vagy sem - kell eljárni. Az építési engedélyezési eljárás során ki kell kötni, hogy ha az Önkormányzati Testület másként nem rendelkezik- csak testületi döntés alapján bontható el. Bontás elrendelése esetén az elbontandó épület helyére építendő új építmény elhelyezése esetén elő kell írni, hogy a korábbi építmény jellegzetes stílus elemeit vissza kell állítani, de két lakás építése esetén kötelező a minimális teleknagysághoz legalább 150 m2-es teleknövekmény biztosítása.
- A helyi védelem alatt álló épületek esetében bármilyen külső változtatást érintő építési tevékenység, bővítés, során az épület tömegét, homlokzatát, anyaghasználatát, jellegzetes formai kialakítását a falfelületek és nyílászárók arányát megváltoztatni nem lehet. A homlokzati díszítőelemeket (gipszek, tagozatok, mozaikok, festett díszítések, szobrok, egyéb értékek) meg kell őrizni. Meg kell őrizni az eredeti épületkiegészítőket, korlátok, belső nyílászárók, kapuk, stb.
- A műszaki okokból szükségessé váló bontás esetén az épületről felmérési dokumentációt és fotókat kell készíteni, ennek archiválásáról gondoskodni kell.
V. Fejezet
Ez a rendelet .............................................. kerül kihirdetésre és a kihirdetés napjától számítva………………………………………………..lép hatályba.
a.) hatálybelépésével egyidejűleg hatályát veszti
a.a.)
a.b.)
a.c.)
stb.
A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
Kelt: 200......................................, .......év ................ hó ..... nap
polgármester P.H. jegyző
Egyes sajátos jogintézmények
1. § Tilalmakkal, korlátozásokkal érintett területeket, területegységeket a szabályozás terv tartalmazza. A település igazgatási területét érintő tilalmak, korlátozások:
Beültetési kötelezettség szükséges a tervezett gazdasági területen. A beültetési kötelezettségnek legkésőbb az ingatlan használatbavételének idejéig eleget kell tenni.
Elővásárlási jog bejegyzése szükséges a táblázat szerinti területeken
Elővásárlási jog gyakorlására a költségvetés elkülönített fejezet tartalmaz, melynek felhasználásáról a képviselőtestület esetenként (60 napon belül) határoz. Elővásárlási jog illeti meg a települési önkormányzatot az alábbi ingatlanok esetében:
2. § Az elrendelt településrendezési kötelezettségeket az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.
3. § 1.)Településrendezési intézkedések következtében okozott károk esetében a tulajdonost, haszonélvezőt korlátozási kártalanítás illeti meg, melynek eljárási rendjét, mértékét és rendszerességét az 1997. évi LXXVIII. tv. 30. §-a szabályozza.
2.)A korlátozási kártalanítást az köteles megfizetni, akinek az érdekében a településrendezési intézkedés történt. Az önkormányzati célok megvalósításához a települési önkormányzatnak a kártalanítási igények aktualitását és azok mértékét célszerű napirenden tartani és kérelemre indult igény teljesítésére a forrást is meg kell teremteni.
4. § Ez a rendelet .............................................. kerül kihirdetésre és a kihirdetés napjától számítva………………………………………………..lép hatályba.
Kelt: ......................................, .......év ................ hó ..... nap
polgármester P.H. jegyző
Ezt a táblázatot az Önkormányzat tölti ki!
HRSZ |
Ingatlan felhasználás célja |
Lejegyzés jogcíme |
|
|
|
|
|
|
2.számú függelék
Építészeti értékek védelme
Az építészeti örökség védelme
1. § FÜZÉRRADVÁNY önkormányzati testülete az 1997. évi LXXVIII az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény, illetve annak módosításáról szóló 1999. évi CXV. törvény, továbbá a Műemlékvédelemről szóló 1997. évi LIV. törvény 30 §-ában biztosított jogkörében – valamint a Kulturális örökség védelméről szóló, 2001. LXIV. tv.illetve Az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VIII.13.) FVM rendelet a védelem országos rendelkezéseinek megtartása mellett a település és a táj kapcsolatának, a település sajátos arculatának, karaktert teremtő értékeinek megóvása, a kultúrtörténeti, régészeti, történeti, városépítészeti és építészeti értékek helyi védelme érdekében a következőket rendeli el:
2. § A helyi védelem – a mellékletben felsorolt következő területekre terjed ki:
(1) Településképi jelentőségű területek
(2) védendő látvány pontokra (panoráma pontok)
( A szabályozási tervlapon jelölt pontokról, vagy útvonalakról feltáruló látvány, vagy település sziluett a település látványának értékes része, megőrzéséről gondoskodni kell.)
(3) A helyi régészeti (történeti) jelentőségű területekre.
Ezidáig nem ismert és nem nyilvántartott területekre vonatkozóan az 1997. évi CXL. Törvény 35 §-ában foglaltakat kell figyelembe venni és betartani.
(4) A helyi településszerkezeti jelentőségű területek.
(E területek a település, illetve a településhez csatolt önálló településrészek történelmük során folyamatosan kialakult területek. A jellemző út és utca-szerkezet, azokat határoló beépítési vonalak, a telekszerkezet, telkek beépítésének módja mértéke értéket képvisel.
(5) A karakteradó épületek és csoportos előfordulások területeire, valamint a karakteres utcaképekre.
(6) Az értékes utcaképek a helyi településszerkezeti védelem alatt álló területek egységes beépítéséből és a karakteradó épületek csoportos előfordulásából adódnak. Történeti üzenetet, esztétikai és hangulati értéket képviselnek.
(7) Az egyedi helyi védettségű épületekre
Azok az épületek tartoznak ide, amelyek kifejezik a település egyedi kultúráját, hagyományait, de esztétikai értéküket az országos védelem nem indokolja.
Helyi védettségű közterületekre (burkolat, szobrok, parkok, világító terek, zöld-területek, utcai fasorok)
A település sajátos hangulatú közterei, értékes zöldfelületei és természeti értékei, valamint jellegzetes utcai fasorok, a megőrzendő városképek, látványok meghatározó elemei.
A helyi védelem személyi hatálya
A rendelet személyi hatálya a helyi védelem alá vont területek az építészeti értékek tulajdonosaira és kezelőire (üzemelőire, bérlőire, használóra terjed ki.
(1) A helyi településszerkezeti védettségű területen szigorúan védendő:
a szabályozási vonal (utcahálózat)
a beépítés módja
a telekszerkezet jellege
Védendő a teleknagyság
a telek rendszere
a telkek beépítettsége
(2) A védendő látványok és a látványban megjelenő új építmény esztétikai minőségének biztosítása érdekében az építési hatóság az építési hatóság az építési engedélyezési tervhez látványterv készítését írhatja elő.
(3) A helyi régészeti jelentőségű területek védelme érdekében az építést megelőzően kötelező a feltárás.
Az építés alatt építési és mélyépítési megfigyelést kell végezni leletmentés, esetleg építési módosítás céljából
(4) A helyi településszerkezeti jelentőségű területeken a
-megőrzendő az utcák és közök rendszere, nem nyithatók új utcák és közök
-megőrzendő a telekszerkezet, a telkek tovább nem oszthatók, illetve összevonással -a jellemzőtől eltérő telkek, tömbtelkek nem alakítható ki.
-a telkek jellegzetes beépítésének megőrzésére a tömbbelsők nem építhetők be, a -telkeken épület csak a már kialakult beépítési módnak megfelelően helyezhető el, a -terület szabályozási tervének és a helyi előírásoknak megfelelően
(5) Karakteradó épületek és csoportos előfordulások területein, valamint a karakteres utcaképek esetében:
-az egyes épületek utcai traktusát csak igen indokolt esetben szabad elbontani.
-homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad. A tetőtér – utólagos hasznosítás esetén – csak az utca felé illeszkedően nyitható meg.
-a földszinten portál kialakítás, átalakítás csak az épület teljes földszintjére kiterjedő, egységes megformálással engedélyezhető.
-cégér, cégtábla csak az épület architectúrájához, formavilágához illeszkedő módon és igényes kivitelben helyezhető el.
-a közmű csatlakozás, vezetékek, vonalas létesítmények, reklámhordozók megjelenését kerülni kell. Ha ez nem lehetséges, akkor csak az épület architectúrájának sérelme nélkül, minőségi és esztétikus kivitelben és megjelenéssel létesíthetők
-az épületek az építési övezet előírásának megengedte mértékig bővíthetők. A homlokzatot csak a jelen rendelet szerint megengedett helyreállítás és védelem mértékéig bővíthetők.
Utcaképi védelem területein
-Elsősorban a homlokzatok és kerítések megtartása, illetve rekonstrukciója szükséges. A harsány színekre történő színezés nem engedhető meg.
-Az utcaképi védelem a jelölt utcaszakaszok épületeinek beépítési módját, az épületek építészeti arculatának, tömegének, jellemző paramétereinek megőrzését jelenti. A védett utcaszakaszon lévő, a védett értékeket hordozó épület lebontása csak az önkormányzati képviselő testület hozzájárulásával engedélyezhető. Az épületek felújítása illetve új építése csak a meglévő értékekhez szigorúan igazodó módon történhet.
Hagyományőrző építészeti karaktervédelem
-A beépítés hagyományos jellegzetességeit viszonylag egységesen megőrző településrészek, utcák hangulatának, építészeti értékeinek megőrzése, valamint a folyamatos átépítések során megvalósítható még egységesebb, összefüggő utcaképi megjelenés, illetve a látványvédelem megvalósulása érdekében
-A védett területen az épületek csak oldalhatáron állóan, előkert nélkül helyezhetők el. -Az épületek meghatározó építészeti jellegzetességeit a helyi védelem alatt álló épületeket alapulvéve kell meghatározni. Ennek megfelelően az utcára merőleges tetőgerincű épületeket, a helyben jellegzetes oldaltornácos, utcai homlokzaton is megjelenített módon kell építeni, kontyolás, az oromfalban tetőtéri erkély-loggia nem tervezhető. Egyéb építészeti kiselemek alkalmazása, pl. ablak körüli vakolatdíszítés alkalmazása szükséges.
-A tetőtéri beépítéskor szükséges ablakokat csak tetősíkban szabad elhelyezni. A homlokzatokon, kerítéseken alkalmazásra kerülő anyagokat, színeket hagyománytisztelő módon kell megválasztani.
Építészeti karaktervédelem
-Annak érdekében, hogy az értékes épületek, utcarészek lehetőség szerint egy folyamatában is „átélhető”, megszemlélhető egységet alkossanak, a helyi védettségű épületeket is tartalmazó, de össz építészeti értékét tekintve kevésbé értékes néhány utcában építészeti karaktervédelem kerül bevezetésre.
-A védett területen az épületek többnyire oldalhatáron állóan helyezhetők el. Az épületek meghatározó építészeti jellegzetességeit a helyi védelem alatt álló épületeket alapulvéve kell meghatározni. Az építészeti kiselemek, pl. nyílászárók, vakolatdíszítések és egyéb apró helyi jellegzetességek alkalmazása ajánlott.
(6) Az egyedi helyi védettségű épületrész védelmében
-az épület vagy épületrész csak indokolt, a gazdaságossági indokokat is meghaladó, megalapozott esetben bontható el,
-az épület bontási kérelmének elbírálásánál a hatóság a döntés megalapozására szakértőket vonhat be. Ez az eljárás rendjét nem változtatja mg.
-az épületek bontása esetén felmérési tervet és fotódokumentációt kell készíteni és azt archiválni kell.
-az épületeken végzett bármely építési tevékenység csak települési főépítész bevonásával történhet
-homlokzat felújítás, átalakítás, portál ki, vagy átalakítás csak a teljes épülethomlokzat figyelembevételével történhet.
-felújítás, átalakítás esetén az építési hatóság az önkormányzat költségére értékelemző, állapotrögzítő tanulmány készítését írhatja elő. E kötelezettséget a tulajdonos a felújítást, átalakítást megelőzően, de legkésőbb 3 hónapon belül köteles végrehajtani.
-a védett épületek, épületrészek szerkezeti, homlokzati részletei, tartozékai megőrzendők, hiány esetén pótlandók.
felújítást, átalakítást az épület eredeti formavilágához illeszkedő módon szabad végezni.
(7) A helyi védettségű köztereken, zöldterületeken a felszín feletti és alatti épületek létesítése nem engedélyezhető. A terek átalakítását, fejlesztését csak kertépítési tervekkel megalapozott építési engedély szerint szabad végezni.
A helyi védelem tárgyainak nyilvántartása
(1) A helyi védelem alá helyezést, vagy annak megszüntetését minden jogi, vagy természeti személy kezdeményezheti.
Ennek során:
-a kezdeményezést indokolni kell, az indoklás fényképes és leíró részből áll,
-a kezdeményezést nyilvánosságra kell hozni és az érintett tulajdonost (tulajdonosokat) a kezdeményezésről külön értesíteni kell.
-a kezdeményezéstől a testületi döntésig terjedő időszakban az építményt védettnek kell tekinteni, és átmeneti szabályozásként a helyi védelemre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni
(2) A védelemről, vagy annak megszüntetéséről szóló döntés az önkormányzat testületi joga.
(3) A helyi védettségű értékekről katasztert kell vezetni, amelynek alátámasztó anyagát fényképes és leíró törzslapok képezik. A katasztert évente felül kell vizsgálni és annak alapján a jelen rendelet mellékleteit szükség szerint módosítani kell.
(4) Védett, működő temetőben fel kell mérni és a temető kataszteren fel kell tüntetni a védett sírokat, sírjeleket, illetve a védett növényzetet. Új sírhelyek kijelölése, illetve rátemetés csak a védett sírok, illetve védett növényzet megtartása és megóvása mellett engedélyezhető.
A régészeti lelőhelyeken és környezetükben a muzeális emlékek védelméről szóló 1963. évi IX. sz. törvényerejű rendelet, valamint a végrehajtásról kiadott
2/1965. (I. 8.) MM rendelet szerint kell eljárni. Amennyiben a közigazgatási területen jelentősebb földmunkák során régészeti lelet kerül felszínre, a munkálatokat fel kell függeszteni és az illetékes Múzeumok Igazgatóságát értesíteni kell.
Ezidáig nem ismert és nem nyilvántartott területekre vonatkozóan az 1997. Évi CXL. Törvény 35. §-ában foglaltakat kell figyelembe venni és betartani.
(1) A helyi védelem alá eső épületek felújításához, jó karbantartásának biztosításához a tulajdonos kérheti az önkormányzat támogatását.
(1) Szabálysértést követ el és ……..Ft-tól ………….Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki jelen rendelet előírásait megszegi, tilalmait megsérti.
Füzérradvány, 200……………
Egyes sajátos jogintézmények
Tilalmakkal, korlátozásokkal érintett területeket, területegységeket a szabályozás terv tartalmazza. A település igazgatási területét érintő tilalmak, korlátozások:
Beültetési kötelezettség szükséges a tervezett gazdasági területen. A beültetési kötelezettségnek legkésőbb az ingatlan használatbavételének idejéig eleget kell tenni.
Elővásárlási jog bejegyzése szükséges a táblázat szerinti területeken
Elővásárlási jog gyakorlására a költségvetés elkülönített fejezet tartalmaz, melynek felhasználásáról a képviselőtestület esetenként (60 napon belül) határoz. Elővásárlási jog illeti meg a települési önkormányzatot az alábbi ingatlanok esetében:
Az elrendelt településrendezési kötelezettségeket az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.
1.)Településrendezési intézkedések következtében okozott károk esetében a tulajdonost, haszonélvezőt korlátozási kártalanítás illeti meg, melynek eljárási rendjét, mértékét és rendszerességét az 1997. évi LXXVIII. tv.
30. §-a szabályozza.
2.)A korlátozási kártalanítást az köteles megfizetni, akinek az érdekében a településrendezési intézkedés történt. Az önkormányzati célok megvalósításához a települési önkormányzatnak a kártalanítási igények aktualitását és azok mértékét célszerű napirenden tartani és kérelemre indult igény teljesítésére a forrást is meg kell teremteni.
Ez a rendelet .............................................. kerül kihirdetésre és a kihirdetés napjától számítva………………………………………………..lép hatályba.
Kelt: ......................................, .......év ................ hó ..... nap
polgármester P.H. jegyző
Ezt a táblázatot az Önkormányzat tölti ki!
HRSZ |
Ingatlan felhasználás célja |
Lejegyzés jogcíme |
|
|
|
|
|
|
Építészeti értékek védelme
Az építészeti örökség védelme
FÜZÉRRADVÁNY önkormányzati testülete az 1997. évi LXXVIII az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény, illetve annak módosításáról szóló
1999. évi CXV. törvény, továbbá a Műemlékvédelemről szóló
1997. évi LIV. törvény 30 §-ában biztosított jogkörében – valamint a Kulturális örökség védelméről szóló, 2001. LXIV. tv.illetve Az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló
66/1999. (VIII.13.) FVM rendelet a védelem országos rendelkezéseinek megtartása mellett a település és a táj kapcsolatának, a település sajátos arculatának, karaktert teremtő értékeinek megóvása, a kultúrtörténeti, régészeti, történeti, városépítészeti és építészeti értékek helyi védelme érdekében a következőket rendeli el:
A helyi védelem – a mellékletben felsorolt következő területekre terjed ki:
(1)Településképi jelentőségű területek
(2)védendő látvány pontokra (panoráma pontok)
( A szabályozási tervlapon jelölt pontokról, vagy útvonalakról feltáruló látvány, vagy település sziluett a település látványának értékes része, megőrzéséről gondoskodni kell.)
(3)A helyi régészeti (történeti) jelentőségű területekre.
Ezidáig nem ismert és nem nyilvántartott területekre vonatkozóan az 1997. évi CXL. Törvény 35 §-ában foglaltakat kell figyelembe venni és betartani.
(4)A helyi településszerkezeti jelentőségű területek.
(E területek a település, illetve a településhez csatolt önálló településrészek történelmük során folyamatosan kialakult területek. A jellemző út és utca-szerkezet, azokat határoló beépítési vonalak, a telekszerkezet, telkek beépítésének módja mértéke értéket képvisel.
(5)A karakteradó épületek és csoportos előfordulások területeire, valamint a karakteres utcaképekre.
(6)Az értékes utcaképek a helyi településszerkezeti védelem alatt álló területek egységes beépítéséből és a karakteradó épületek csoportos előfordulásából adódnak. Történeti üzenetet, esztétikai és hangulati értéket képviselnek.
(7)Az egyedi helyi védettségű épületekre
Azok az épületek tartoznak ide, amelyek kifejezik a település egyedi kultúráját, hagyományait, de esztétikai értéküket az országos védelem nem indokolja.
Helyi védettségű közterületekre (burkolat, szobrok, parkok, világító terek, zöld-területek, utcai fasorok)
A település sajátos hangulatú közterei, értékes zöldfelületei és természeti értékei, valamint jellegzetes utcai fasorok, a megőrzendő városképek, látványok meghatározó elemei.
A helyi védelem személyi hatálya
A rendelet személyi hatálya a helyi védelem alá vont területek az építészeti értékek tulajdonosaira és kezelőire (üzemelőire, bérlőire, használóra terjed ki.
(1)A helyi településszerkezeti védettségű területen szigorúan védendő:
a szabályozási vonal (utcahálózat)
a beépítés módja
a telekszerkezet jellege
Védendő a teleknagyság
a telek rendszere
a telkek beépítettsége
(2)A védendő látványok és a látványban megjelenő új építmény esztétikai minőségének biztosítása érdekében az építési hatóság az építési hatóság az építési engedélyezési tervhez látványterv készítését írhatja elő.
(3)A helyi régészeti jelentőségű területek védelme érdekében az építést megelőzően kötelező a feltárás.
Az építés alatt építési és mélyépítési megfigyelést kell végezni leletmentés, esetleg építési módosítás céljából
(4)A helyi településszerkezeti jelentőségű területeken a
-megőrzendő az utcák és közök rendszere, nem nyithatók új utcák és közök
-megőrzendő a telekszerkezet, a telkek tovább nem oszthatók, illetve összevonással -a jellemzőtől eltérő telkek, tömbtelkek nem alakítható ki.
-a telkek jellegzetes beépítésének megőrzésére a tömbbelsők nem építhetők be, a -telkeken épület csak a már kialakult beépítési módnak megfelelően helyezhető el, a -terület szabályozási tervének és a helyi előírásoknak megfelelően
(5)Karakteradó épületek és csoportos előfordulások területein, valamint a karakteres utcaképek esetében:
-az egyes épületek utcai traktusát csak igen indokolt esetben szabad elbontani.
-homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad. A tetőtér – utólagos hasznosítás esetén – csak az utca felé illeszkedően nyitható meg.
-a földszinten portál kialakítás, átalakítás csak az épület teljes földszintjére kiterjedő, egységes megformálással engedélyezhető.
-cégér, cégtábla csak az épület architectúrájához, formavilágához illeszkedő módon és igényes kivitelben helyezhető el.
-a közmű csatlakozás, vezetékek, vonalas létesítmények, reklámhordozók megjelenését kerülni kell. Ha ez nem lehetséges, akkor csak az épület architectúrájának sérelme nélkül, minőségi és esztétikus kivitelben és megjelenéssel létesíthetők
-az épületek az építési övezet előírásának megengedte mértékig bővíthetők. A homlokzatot csak a jelen rendelet szerint megengedett helyreállítás és védelem mértékéig bővíthetők.
Utcaképi védelem területein
-Elsősorban a homlokzatok és kerítések megtartása, illetve rekonstrukciója szükséges. A harsány színekre történő színezés nem engedhető meg.
-Az utcaképi védelem a jelölt utcaszakaszok épületeinek beépítési módját, az épületek építészeti arculatának, tömegének, jellemző paramétereinek megőrzését jelenti. A védett utcaszakaszon lévő, a védett értékeket hordozó épület lebontása csak az önkormányzati képviselő testület hozzájárulásával engedélyezhető. Az épületek felújítása illetve új építése csak a meglévő értékekhez szigorúan igazodó módon történhet.
Hagyományőrző építészeti karaktervédelem
-A beépítés hagyományos jellegzetességeit viszonylag egységesen megőrző településrészek, utcák hangulatának, építészeti értékeinek megőrzése, valamint a folyamatos átépítések során megvalósítható még egységesebb, összefüggő utcaképi megjelenés, illetve a látványvédelem megvalósulása érdekében
-A védett területen az épületek csak oldalhatáron állóan, előkert nélkül helyezhetők el. -Az épületek meghatározó építészeti jellegzetességeit a helyi védelem alatt álló épületeket alapulvéve kell meghatározni. Ennek megfelelően az utcára merőleges tetőgerincű épületeket, a helyben jellegzetes oldaltornácos, utcai homlokzaton is megjelenített módon kell építeni, kontyolás, az oromfalban tetőtéri erkély-loggia nem tervezhető. Egyéb építészeti kiselemek alkalmazása, pl. ablak körüli vakolatdíszítés alkalmazása szükséges.
-A tetőtéri beépítéskor szükséges ablakokat csak tetősíkban szabad elhelyezni. A homlokzatokon, kerítéseken alkalmazásra kerülő anyagokat, színeket hagyománytisztelő módon kell megválasztani.
Építészeti karaktervédelem
-Annak érdekében, hogy az értékes épületek, utcarészek lehetőség szerint egy folyamatában is „átélhető”, megszemlélhető egységet alkossanak, a helyi védettségű épületeket is tartalmazó, de össz építészeti értékét tekintve kevésbé értékes néhány utcában építészeti karaktervédelem kerül bevezetésre.
-A védett területen az épületek többnyire oldalhatáron állóan helyezhetők el. Az épületek meghatározó építészeti jellegzetességeit a helyi védelem alatt álló épületeket alapulvéve kell meghatározni. Az építészeti kiselemek, pl. nyílászárók, vakolatdíszítések és egyéb apró helyi jellegzetességek alkalmazása ajánlott.
(6)Az egyedi helyi védettségű épületrész védelmében
-az épület vagy épületrész csak indokolt, a gazdaságossági indokokat is meghaladó, megalapozott esetben bontható el,
-az épület bontási kérelmének elbírálásánál a hatóság a döntés megalapozására szakértőket vonhat be. Ez az eljárás rendjét nem változtatja mg.
-az épületek bontása esetén felmérési tervet és fotódokumentációt kell készíteni és azt archiválni kell.
-az épületeken végzett bármely építési tevékenység csak települési főépítész bevonásával történhet
-homlokzat felújítás, átalakítás, portál ki, vagy átalakítás csak a teljes épülethomlokzat figyelembevételével történhet.
-felújítás, átalakítás esetén az építési hatóság az önkormányzat költségére értékelemző, állapotrögzítő tanulmány készítését írhatja elő. E kötelezettséget a tulajdonos a felújítást, átalakítást megelőzően, de legkésőbb 3 hónapon belül köteles végrehajtani.
-a védett épületek, épületrészek szerkezeti, homlokzati részletei, tartozékai megőrzendők, hiány esetén pótlandók.
felújítást, átalakítást az épület eredeti formavilágához illeszkedő módon szabad végezni.
(7)A helyi védettségű köztereken, zöldterületeken a felszín feletti és alatti épületek létesítése nem engedélyezhető. A terek átalakítását, fejlesztését csak kertépítési tervekkel megalapozott építési engedély szerint szabad végezni.
A helyi védelem tárgyainak nyilvántartása
(1)A helyi védelem alá helyezést, vagy annak megszüntetését minden jogi, vagy természeti személy kezdeményezheti.
Ennek során:
-a kezdeményezést indokolni kell, az indoklás fényképes és leíró részből áll,
-a kezdeményezést nyilvánosságra kell hozni és az érintett tulajdonost (tulajdonosokat) a kezdeményezésről külön értesíteni kell.
-a kezdeményezéstől a testületi döntésig terjedő időszakban az építményt védettnek kell tekinteni, és átmeneti szabályozásként a helyi védelemre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni
(2)A védelemről, vagy annak megszüntetéséről szóló döntés az önkormányzat testületi joga.
(3)A helyi védettségű értékekről katasztert kell vezetni, amelynek alátámasztó anyagát fényképes és leíró törzslapok képezik. A katasztert évente felül kell vizsgálni és annak alapján a jelen rendelet mellékleteit szükség szerint módosítani kell.
(4)Védett, működő temetőben fel kell mérni és a temető kataszteren fel kell tüntetni a védett sírokat, sírjeleket, illetve a védett növényzetet. Új sírhelyek kijelölése, illetve rátemetés csak a védett sírok, illetve védett növényzet megtartása és megóvása mellett engedélyezhető.
A régészeti lelőhelyeken és környezetükben a muzeális emlékek védelméről szóló 1963. évi IX. sz. törvényerejű rendelet, valamint a végrehajtásról kiadott
2/1965. (I. 8.) MM rendelet szerint kell eljárni. Amennyiben a közigazgatási területen jelentősebb földmunkák során régészeti lelet kerül felszínre, a munkálatokat fel kell függeszteni és az illetékes Múzeumok Igazgatóságát értesíteni kell.
Ezidáig nem ismert és nem nyilvántartott területekre vonatkozóan az 1997. Évi CXL. Törvény
35. §-ában foglaltakat kell figyelembe venni és betartani.
(1)A helyi védelem alá eső épületek felújításához, jó karbantartásának biztosításához a tulajdonos kérheti az önkormányzat támogatását.
(1)Szabálysértést követ el és ……..Ft-tól ………….Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki jelen rendelet előírásait megszegi, tilalmait megsérti.
Füzérradvány, 200……………
1. melléklet a 2. függelékhez
AZ ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG VÉDELME
Kat. |
Tsz. |
Helység |
Típus |
Védési h.sz. |
Cím |
Hrsz. |
Objektum |
M I |
1296 |
Füzérradvány |
Kastély |
22509/1958 |
Kossuth Lajos u. 2. |
247; 2/a-1-erdő |
Gyógyintézet, volt Károlyi-kastély, barokk, 18. sz.-i eredetű. Átépítve és bővítve romantikus-eklektikus stílusban 1857-1859-ben. Kertje védett. |
M III |
1295 |
Füzérradvány |
Római katolikus templom |
22509/1958 |
Táncsics M. u. 10. |
242 |
Római katolikus templom, késő barokk, 1830. |
Műemléki környezet a Volt Károlyi-kastély körül
( Hrsz.: 247; 2/a-1-erdő )
a Római katolikus templom körül
Helyrajziszám |
Megnevezés |
03 |
zártkert |
046/1 |
út |
046/3 |
szántó |
046/5 |
szántó |
047/1 |
árok |
047/2 |
közút |
047/3 |
árok |
048 |
szántó |
049 |
út |
050 |
erdő, rét |
051 |
szántó |
073/1 |
szántó |
074/9 |
szántó |
074/10 |
szántó |
074/12 |
szántó |
074/13 |
út |
074/14 |
szántó |
074/18 |
szántó |
074/19 |
szántó |
074/20 |
szántó |
074/21 |
szántó |
074/22 |
temető |
074/23 |
gyümölcsös |
074/24 |
szántó |
074/25 |
szántó |
074/26 |
szántó |
074/27 |
szántó |
074/28 |
szántó |
074/30 |
szántó |
074/31 |
szántó |
074/34 |
szántó |
074/35 |
szántó |
074/36 |
szántó |
076/1 |
gyümölcsös |
076/3 |
udvar |
076/4 |
szántó |
076/5 |
szántó |
076/6 |
szántó |
076/8 |
szántó |
076/9 |
szántó |
076/10 |
szántó |
076/15 |
szántó |
077 |
út |
078/1 |
gyümölcsös |
079/1 |
gyümölcsös |
079/2 |
gyümölcsös |
080 |
Pajna patak |
081/1 |
legelő |
081/2 |
rét |
081/3 |
szántó |
081/4 |
rét |
081/5 |
szántó |
081/6 |
szántó |
081/7 |
szántó |
081/8 |
szántó |
081/9 |
szántó |
081/10 |
szántó |
081/11 |
szántó |
081/12 |
szántó |
081/13 |
rét |
081/14 |
rét |
081/15 |
szántó |
081/16 |
szántó |
081/17 |
gyümölcsös |
081/18 |
gyümölcsös |
081/19 |
szántó |
081/20 |
gyümölcsös |
081/21 |
gyümölcsös |
081/22 |
rét |
081/23 |
rét |
082 |
szántó |
083/1 |
legelő |
083/2 |
út |
084/2 |
legelő |
085/1 |
erdő |
085/2 |
erdő |
6 |
út |
7/1 |
lakóterület |
7/2 |
lakóterület |
7/3 |
lakóterület |
7/4 |
lakóterület |
8/1 |
telek |
8/2 |
lakóterület |
9 |
lakóterület |
10 |
telek |
11 |
telek |
12 |
lakóterület |
13 |
telek |
14 |
telek |
15 |
telek |
16 |
lakóterület |
17 |
lakóterület |
18/1 |
telek |
18/2 |
telek |
19 |
lakóterület |
22 |
telek |
23 |
lakóterület |
24 |
lakóterület |
25 |
lakóterület |
26 |
lakóterület |
27 |
lakóterület |
30 |
lakóterület |
31 |
Vendéglátás |
32 |
lakóterület |
33 |
lakóterület |
49 |
út |
172/3 |
Emlékhely |
173 |
út |
174 |
út |
194 |
telek |
195 |
lakóterület |
196 |
telek |
197 |
telek |
198 |
lakóterület |
199 |
út |
200 |
lakóterület |
201/1 |
Orvosi rendelő |
201/2 |
lakóterület |
202 |
lakóterület |
203 |
lakóterület |
204 |
lakóterület |
219 |
út |
221/1 |
út |
221/2 |
lakóterület |
222 |
lakóterület |
240/1 |
lakóterület |
240/2 |
Rét (Sportpálya) |
241 |
Ifjúsági tábor |
243 |
telek |
244 |
lakóterület |
245 |
telek |
245/1 |
lakóterület |
246 |
Falu patak |
248 |
út |
250 |
lakóterület |
251 |
lakóterület |
252 |
lakóterület |
253 |
lakóterület |
254 |
lakóterület |
255 |
lakóterület |
259 |
telek |
HELYI VÉDELEMRE JAVASOLT ÉPÜLETEK UTCA, HÁZSZÁM, HELYRAJZISZÁM ALAPJÁN
|
Utca megnevezése |
Házszám |
Helyrajzi szám |
1. |
Kossuth Lajos |
22 |
31 |
2. |
|
32 |
9 |
3. |
Fő |
|
141 |
4. |
|
5 |
103 |
5. |
|
7 |
105 |
6. |
|
43 |
127
(két épület) |
7. |
|
|
163 |
8. |
Táncsics |
2 |
166 |
9. |
|
5 |
179 |
10. |
|
7 |
181/1 |
11. |
|
26 |
234 |
12. |
|
30 |
232 |
13. |
|
32 |
231 |
14. |
Kertalja |
5 |
38 |
15. |
|
|
58 |
16. |
|
13 |
41 |
17. |
|
21 |
45 |
18. |
|
23 |
46 |
Megtartandók
A műemlék, a műemléki védelemre javasolt, a helyi védelemre javasolt jelentős anyagi értéket képviselő közösségi épületek. Az így jelölt épületek nem bonthatók el.
Tömegében megtartandó
A HV-vel jelölt épületek az utcakép szerves részei, megtartásukat javasoljuk, de műszaki októl történő bontása esetén az utcában kialakult jellegzetes tömegformát és építési vonalat kell figyelembe venni. A szomszédos épületek tömegformája meghatározó lehet.
A tömegében megmaradó, illetve megtartható épületek a község épületállományának cserélhető elemei, amelyek biztosítják a település folyamatos fejlődését.
A környezet és a táj védelmére vonatkozó rendelkezések
(1)A környezet védelmének általános szabályairól szóló többször módosított
1995. évi LIII. törvény alapján helyi környezetvédelmi programot kell készíteni.
(2)A környezetvédelem részletes előírásait az Önkormányzat környezetvédelmi rendelete tartalmazza, melynek előírásai be kell tartani.
(3)A környezetvédelem vonatkozásában az
érvényes környezetvédelmi jogszabályban előírtakat kell figyelembe venni.
(4)Új funkció létesítése esetén, ha az a létesítmény az érvényes jogszabályok szerint hatásvizsgálat köteles, akkor a hatásvizsgálatot el kell végezni, legkésőbb az építési engedély iránti kérelem beadásáig.
(4)Új területhasználat, beruházás esetén az engedélyezés feltétele a környezeti adottságok, továbbá a változással várható környezeti hatások vizsgálatának elvégzése és e vizsgálatok és értékelésük csatolása az engedély kérelemhez.
(1)Levegőtisztaság védelmi szempontból a
21/2001.(II. 14.) Korm rendelet, továbbá e jogszabály utasításainak /10/2001.(IV.19./ KöM rendelet és a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet, valamint a 17/2001. (VIII. 3.) KöM, valamint a
23/2001 (XI.13.) KÖM rendelet előírásainak megfelelő levegőminőségi határértékek biztosítandók. E szerint levegőminőségi övezeteket kell kialakítani.
(2)A település belterülete az általános levegőminőségi övezetbe tartozik.
(3)A légszennyezettségi egészségügyi határértékeket a 14/2001 (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
A közigazgatási területen kizárólag olyan tevékenység folytatható, és olyan építmények helyezhetők el, amelyek légszennyezési anyagkibocsátása – légszennyezettségre gyakorolt hatása - kielégíti az adott terület besorolási kategóriájára vonatkozó követelményeket és környezetveszélyeztetést nem okoz.
(4)Lakó és intézményterületen csak olyan szolgáltató-, ipari-, és kereskedelmi kisvállalkozás kaphat működési engedélyt, amely az érintett hatóságok véleményével is alá van támasztva.
(5)A környezeti hatástanulmányok alapján további részletes hatásvizsgálatok készítése rendelhető el, amennyiben a környezetállapot veszélyeztetettsége és a megelőzés, vagy kárelhárítás lehetséges módozatai nem kellően tisztázottak. A képviselő-testületnek - a szakbizottság javaslatára - az önkormányzat közigazgatási területén megvalósuló, vagy az önkormányzat közigazgatási területére hatást gyakorló nagyobb beruházás esetén a beruházótól környezeti hatástanulmány készítését kell igényelnie. Az erre vonatkozó határozatban meg kell nevezni, hogy a tanulmánynak milyen hatások vizsgálatára kell kiterjednie. Az önkormányzat közigazgatási területén megvalósuló, vagy az önkormányzat területére hatást gyakorló nagyobb beruházásnak kell tekinteni azt a beruházást, amelynek a megvalósulása esetén annak hatásai előreláthatólag az önkormányzat közigazgatási területén élő állampolgárok legalább 3 %-át érintik, illetve a környezet minőségét előreláthatólag negatív módon befolyásolják.
(6)A környezet védelmének általános szabályairól szóló többször módosított 1995 évi LIII. tv. és az azt módosító 2000. évi CXXIX törvény valamint a
120/2001. (VI. 30.) Korm. rendelettel módosított
21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 11. § és
23. § (3) és (4) pontjainak előírásai alapján, illetve a 2000 évi CXXIX törvény
1. § b.) pontja alapján az avar és kerti hulladék égetését külön önkormányzat által szabályozott módon lehet elvégezni.
(1)A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, illetve bármely tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha az általa kibocsátott zaj mértéke környezetében a vonatkozó - 8/2002 (III.22.) KöM- EüM együttes rendelet - szerinti határértéket nem haladja meg.
(2)A zaj- és rezgésterhelési határértékeket a 8/ 2002 (III.22.) KöM- EüM együttes rendelet szabályozza.
|
Zajtól védendõ terület
|
Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre
(dB) |
|
|
nappal 6-22 óra |
éjjel 22-6 óra |
1. |
Üdülõterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része |
45 |
35 |
2. |
Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerû beépítésû) |
50 |
40 |
3. |
Lakóterület (nagyvárosias beépítésû), vegyes terület |
55 |
45 |
4. |
Gazdasági terület és különleges terület |
60 |
50 |
Építõipari kivitelezési tevékenységtõl származó zaj terhelési határértékei zajtól védendõ területeken
|
|
Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre
(dB) |
|
|
ha az építési munka idõtartama |
|
Zajtól védendõ terület |
1 hónap vagy kevesebb |
1 hónap felett 1 évig |
1 évnél több |
|
|
nappal
6-22 óra |
éjjel
22-6 óra |
nappal
6-22 óra |
éjjel
22-6 óra |
nappal
6-22 óra |
éjjel
22-6 óra |
1. |
Üdülõterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része |
60 |
45 |
55 |
40 |
50 |
35 |
2. |
Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerû beépítésû) |
65 |
50 |
60 |
45 |
55 |
40 |
3. |
Lakóterület (nagyvárosias beépítésû), vegyes terület |
70 |
55 |
65 |
50 |
60 |
45 |
4. |
Gazdasági terület és különleges terület |
70 |
55 |
70 |
55 |
65 |
50 |
Építõipari kivitelezési tevékenységtõl származó zaj terhelési határértékei zajtól védendõ területeken
|
|
Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre
(dB) |
|
|
ha az építési munka idõtartama |
|
Zajtól védendõ terület |
1 hónap vagy kevesebb |
1 hónap felett 1 évig |
1 évnél több |
|
|
nappal
6-22 óra |
éjjel
22-6 óra |
nappal
6-22 óra |
éjjel
22-6 óra |
nappal
6-22 óra |
éjjel
22-6 óra |
1. |
Üdülõterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része |
60 |
45 |
55 |
40 |
50 |
35 |
2. |
Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerû beépítésû) |
65 |
50 |
60 |
45 |
55 |
40 |
3. |
Lakóterület (nagyvárosias beépítésû), vegyes terület |
70 |
55 |
65 |
50 |
60 |
45 |
4. |
Gazdasági terület és különleges terület |
70 |
55 |
70 |
55 |
65 |
50 |
A közlekedéstõl származó zaj terhelési határértékei zajtól védendõ területeken
|
|
Határérték (LTH) az LAM,kö megítélési szintre
(dB) |
|
Zajtól védendõ terület |
üdülõ-, lakóépületek és közintézmények közötti forgalomtól elzárt területeken; pihenésre kijelölt közterületeken |
kiszolgáló út; átmenõ forgalom nélküli út mentén |
gyûjtõút; összekötõút; bekötõút; egyéb közút; vasúti mellékvonal és pályaudvara; repü-
lõtér, illetve helikop-
terállomás, -leszál-
lóhely mentén |
autópálya; autóút; I. rendû fõút; II. rendû fõút; autóbusz-pályaudvar; vasúti fõvonal és pálya-
udvara; repülõtér, illetve helikopter-
állomás, -leszálló-
hely mentén |
|
|
nappal
6-22 óra |
éjjel
22-6 óra |
nappal
6-22 óra |
éjjel
22-6 óra |
nappal
6-22 óra |
éjjel
22-6 óra |
nappal
6-22 óra |
éjjel
22-6 óra |
1. |
Üdülõterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része |
45 |
35 |
50 |
40 |
55 |
45 |
60 |
50 |
2. |
Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerû beépítésû) |
50 |
40 |
55 |
45 |
60 |
50 |
65 |
55 |
3. |
Lakóterület (nagyvárosias beépítésû), vegyes terület |
55 |
45 |
60 |
50 |
65 |
55 |
65 |
55 |
4. |
Gazdasági terület és különleges terület |
60 |
50 |
65 |
55 |
65 |
55 |
65 |
55 |
(3)A rezgésvédelemre vonatkozóan szintén ezen rendelet határértékei a mérvadóak.
(4)A hangosító berendezéseket zajvédelmi szempontból, illetve valamennyi szolgáltatói tevékenységgel összefüggő zajkibocsátó forrást a helyi önkormányzattal is engedélyeztetni kell.
a.)Felszíni vizek
A településrendezés során a településszerkezet minden nemű átalakítását terület-felhasználását úgy kell megtervezni és végrehajtani, hogy annak során a talaj, a felszíni felszín alatti vizek elszennyeződése kizárható legyen.
A felszíni és a felszín alatti vízkészleteket érintő kérdésekben a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. Tv. Előírásainak megfelelően kell eljárni.
A beépítésre szánt területek. A tervezett fejlesztések tervezésénél figyelembe kell venni a vízrendezés megoldást is, különösen az új lakóterületek, valamint iparterületek fejlesztésénél.
A településfejlesztés során a település szennyvízcsatorna hálózattal történő ellátását kiemelt fontossággal kell kezelni. A rendelkezésre álló lehetőségek figyelembevételével törekedni kell annak mielőbbi megvalósítására. Közcsatorna hálózat hiányában közműpótló berendezésként csak szigorúan ellenőrzött, vízzáróan szigetelt zárt rendszerű szennyvíztározók fogadhatók el.
-Az élő és talajvizek sem közvetlenül, sem közvetve nem szennyezhetők.
- Gondoskodni kell a kommunális hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról is, a hullámtéren szemétlerakót létesíteni nem lehet.
- A felszíni vízfolyások vízminőségének javítását a vízgyűjtők rendezését és a szennyezőforrások felszámolására készítendő ökológiai állapotfelmérő tanulmányterv, környezeti hatásvizsgálat és intézkedési terv határozza meg.
A felszíni vízfolyások mederrendezésével a természetes vízparti vegetációt, vagyis a természetes
b.)Felszín alatti vizek, vízbázisok védelme
1.)A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelmét biztosítani kell. A felszín alatti vizek védelmét a mód.
219/2004.(VII.21.) Korm rendelet szabályozza.
A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló
49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet besorolása szerint a település „nitrátérzékeny”, a „felszín alatti vizek védelméről” szóló mód.
219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet =. §-ával és annak 2-es számú mellékletével összhangban kiadott „ a felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról” szóló
7/2005. (III.1.) KvVM rendelet értelmében pedig „kiemelten érzékeny” minősítéssel jelzett.
A mód.
219/2001. (VII.21.) Korm. rendelet 7. §. (5) bek. Értelmében a 2. számú melléklet szempontjai szerint végzett, vagy végeztetett lokális vizsgálat lehetőséget nyújt egyedi érzékenységi kategóriába történő besorolás megállapítására is.
2.)Új beépítésre szánt területeken az építés csak a szükséges tisztítókapacitásnak a rendelkezésre állása esetén, a csapadék- és szennyvíz-csatornahálózat gerincvezetékeinek kiépülése után, a rákötés biztosításával engedélyezhető. Meglévő beépítésre szánt területen belül építés csak a szennyvíz-csatornahálózatra történő rákötés mellett, vagy annak kiépüléséig, kizárólag zárt szennyvízgyűjtő közműpótló alkalmazásával lehetséges.
3.)Tisztítatlan és a tisztított szennyvíz szikkasztása is a település egész területén tilos. A szennyvízcsatorna hálózat továbbépítése, fejlesztése kiemelt fontosságú. Közcsatorna hálózat hiányában közműpótló berendezésként csak szigorúan ellenőrzött, zárt rendszerű szennyvíztározók fogadhatók el. A településrendezés során a településszerkezet minden nemű átalakítását terület-felhasználását úgy kell megtervezni és végrehajtani, hogy annak során a talaj, a felszíni-, felszín alatti vizek elszennyeződése kizárható legyen.
4.)A szennyvízcsatorna hálózat továbbépítése, fejlesztése kiemelt fontosságú. Közcsatorna hálózat hiányában közműpótló berendezésként csak szigorúan ellenőrzött, zárt rendszerű szennyvíztározók fogadhatók el. A településrendezés során a településszerkezet minden nemű átalakítását terület-felhasználását úgy kell megtervezni és végrehajtani, hogy annak során a talaj, a felszíni-, felszín alatti vizek elszennyeződése kizárható legyen.
5.)A földterületek felhasználása ( hasznosítása ) során ) megvalósuló létesítmények építési engedélyezéséhez, vízi létesítmények vízjogi létesítési engedélyezéséhez külön eljárás keretén belül meg kell kérni az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakhatósági hozzájárulását, engedélyét.
6.)A víz létesítmények vízjogi engedélyezési eljárását a 18/1996. VI.13.) KHVM rendeletben rögzített tartalmi követelmények figyelembe vételével összeállított dokumentáció benyújtásával kell kezdeményezni az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségen.
(1)A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényben foglaltakat be kell tartani. Termőföld művelési ágból történő kivonás esetén földvédelmi járulékot kell fizetni. Belterületen szántó művelési ágként nyilvántartott területeken 1 ha-nál nagyobb területek más célú hasznosítása szintén földvédelmi járulék köteles. Belterületen 1 ha-nál kisebb terület kivett területnek minősül. (2)A felhagyott bányaterületek és roncsolt felület rekultivációjáról az
1993. évi XLVIII. törvény alapján gondoskodni kell. A Természeti Területek védelmére a Kormányhatározat hatálybalépése után a BNPI előírása érvényes.
(3)A bányatelek területén történő építési célú telekalakításnál, illetve a telekingatlan beépítésénél figyelembe kell venni az 1993 évi XLVIII. Bányászatról szóló törvényt és az annak végrehajtásáról szóló 209/1998. (XII. 19.) számú Kormány Rendeletet. Bánya telekhatáron belül, illetve alábányászott területen építményt elhelyezni csak a bánya vállalkozó hozzájárulásával, talajmechanikai és bányageológiai szakvélemény és statikai terv alapján meghatározott módon (pl. lemezalapozás, vasbeton koszorú építésével) lehet.
(4)A földmozgatással járó építési-, rendezési tevékenység (tereprendezés, alapozás, előkészítés) végzése során:
-a kitermelt humuszt és az altalajt egymástól elkülönített területen kell tárolni újrahasznosításig,
-a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során biztosítani kell a kiporzás elleni védelmet (nedvesítéssel, takarással),
-az építési tevékenység befejeztével a deponált humuszos talaj hasznosítását helyben kell megoldani, vagy a szakhatóságok által előírt helyen és módon kell kezelni.
(5)A csapadékvíz elvezetéséről úgy kell gondoskodni, hogy a környező termőföldeken belvizet, pangó vizet ne okozhasson.
(6)A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és az esztétikai adottságok megóvása érdekében a
166/1999. (XI. 19.) Korm. rendeletben meghatározott tevékenységek esetében a fent említett Korm. rendelet szerint kell eljárni. A tájvédelem érdekeit az Bükki Nemzeti Park Igazgatósága szakhatósági állásfoglalása alapján kell elbírálni.
(7)A defláció elleni védelem érdekében azon 5 hektárt meghaladó szántó művelési ágú mezőgazdasági területen, amelynek az uralkodó szél irányába eső határától
50 m-en belül erdőművelési ágú terület, vagy védőfásítás nem található, a terület minimum 2%-án többszintes védőfásítást (fák és cserjék együttes telepítését) kell kialakítani, a teleknek az uralkodó szél irányába eső határa mentén.
(1)Vonatkozó országos jogszályok
1991. évi XX. Törvény A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamit egyes centrális alárendeltségű szervek feladat és hatásköréről
1996. évi LIII. Törvény A természet védelméről
1996. évi LIV. Törvény Az erdőről és az erdő védelméről
1996. évi LV. Törvény A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról
1997. évi XLI. Törvény A halászatról és a horgászatról
33/1997. (XI.20. ) KTM .A polgári természetőrökről
13/2001. (V. 9.) KÖM rendelet A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az európai közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről 2/2002. (I. 23.) KÖM-FVM együttes rendelet Az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról
(2)A Zempléni Tájvédelmi Körzet vonatkozó előírásai
a)Kiemelt oltalmában részesül védett természeti területek övezete:
Országos jelentőségű védett természeti területek és értékek övezete:
Zempléni Tájvédelmi Körzet /továbbiakban ZTK/, az (1/1984. (XII. 13.) OKTH sz. rendelkezés szerint, FÜZÉRRADVÁNY közigazgatási területe érintett.
Források – Az
1996. évi LIII. törvény 23. § értelmében valamennyi forrás, amelynek vízhozama tartósan meghaladja az 5 liter/percet országos jelentőségű természeti értékként kiemelt oltalomban részül. (A tervezési területen forráskataszter készítendő
Fokozottan védett területek alövezete a ZTK területén nem érinti Füzérradványt.
b)Ökológiai hálózat övezete
A ZTK és térsége ökológiai hálózata a védett természeti területek, védőövezeteik, a tőlük elkülönülő természeti területek és megóvandó természetközeli élőhelyek, valamint ezek között kapcsolatokat biztosító ökológiai folyosók rendszere. Országos jelentőségű elemei az országos területrendezési tervben kerülnek meghatározásra Térségi jelentőségű elemeit az országos hálózat kijelölését elemeit a települések követően, ahhoz kapcsolódóan kell megállapítani. A hálózat helyi jelentőségű elemei a patakok, vízfolyások.
c)Érzékeny természeti területek övezet
Az
1996. évi LIII. törvény 53. § (3) bek. c) pontban foglaltak alapján érzékeny természeti területeket lehet kijelölni. A térségben érzékeny természeti területként kell kezelni a ZTK területén belül fekvő valamennyi mezőgazdasági termesztő felületet, művelési ágtól független /országos viszonylatban jelentős, fontos kategóriában/, valamint a ZTK-n kívül fekvő valamennyi gyepgazdálkodási területet és a hagyományos, kisparcellás, extenzív művelésű gyümölcsös ültetvényeket. A természetvédelmi támogatások rendszerében támogatni kell ezen területeken a természetkímélő gazdálkodást.
d)Erdőrezervátumok övezete
A KTM-FM Országos Erdőrezervátum Bizottság által kijelölt, a ZTK-ba eső erdőrezervátumok jelenleg nem érintik FÜZÉRRADVÁNY községet
e)Védett természeti területek védőövezetének övezete
Az
1996. évi LIII. törvény 30. §-ban foglaltak alapján a vonatkozó országos jogszabály megszületéséig ideiglenes védőövezetként kell kezelni a Zempléni Tájvédelmi Körzet határától mért 500 méteres területsávot, az egyéb országos jelentőségű természetvédelmi területek határától mért 300 méteres területsávot, valamint a helyi jelentőségű természetvédelmi területek határától mért 100 méteres sávot.
A védőövezetekben a természetvédelmi hatóság engedélyezéséhez vagy hozzájárulásához kötött tevékenységek körét az országos jelentőségű védett természeti területek esetében miniszteri, helyi jelentőségű védett természeti területek estében települési önkormányzati rendelet szabályozza.
Az ideiglenes védőövezet kijelölése a mezőgazdasági és az erdő terület-felhasználási egységekben nem jelenti a területhasználat korlátozását.
f)Tájkép- és hagyományos tájszerkezet védelem övezete
Különleges tájképi értéke továbbá kultúrtörténeti és idegenforgalmi jelentőségű, hagyományőrző tájszerkezete miatt védendő tájrészletek övezetébe tartozik:
A ZTK-n belül, azaz kiemelt oltalom alatt álló védett természeti területen.
Ezekben a tájrészletekben a beépítésre szánt területet növelni nem szabad. A településrendezési tervekben meg kell határozni az adott település építészeti karakterétől függően az engedélyezhető épületek jellemző paramétereit.
A kiemelt oltalom alatt álló területeken kívül:
Az övezetben a jelenlegi tájkaraktert meg kell őrizni, azt jelentősen megváltoztatni vagy a településképet és a település sziluettet zavaró létesítményeket elhelyezni tilos.
g)Egyedi tájérték védelme
Az
1996. évi LIII. törvény 6. § 3-5. bekezdések értelmében védelemben kell részesíteni az „egyedi tájértékeket”. (Az egyedi tájértékeket megállapítása és nyilvántartásba vétele az illetékes természetvédelmi hatóság feladata. A terv lezárásáig a ZTK térsége az egyedi tájértékek nyilvántartásba vétele nem történt meg). Az egyedi tájértékek jegyzékét az illetékes természetvédelmi hatóság nyilvántartása alapján a településrendezési tervben kell szerepeltetni. A védelmükre vonatkozó előírásokat a helyi értékvédelmi rendeletekben kell magadni.
h)Egyéb általános természetvédelmi- tájvédelmi előírások
A védelmi rendeltetésű erdő területeken épületet elhelyezni nem lehet (OTÉK,
28. § (3) bek.)
A kiemelt oltalomban részesülő – fentebb felsorolt természeti területekre vonatkozó egyéb szabályokat az
1996. évi LIII. törvény 31-52. §-ban foglaltak szerint kell alkalmazni.
A védett természeti területekre a
1996. évi LIII. törvény előírásai értelmében kezelési (fenntartási) tervet kell készíteni. A védett területeken megengedett tevékenységeket, területhasználatokat, azok korlátozását illetve szabályozást a kezelési (fenntartási) tervek tartalmazzák. Az országos jelentőségű védett területek kezelési tervét az illetékes természetvédelmi hatóság, helyi jelentőségű védett területek fenntartási tervét a települési önkormányzat készíti és hagyja jóvá.
(1)Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság és a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó területi szervek feladat- és hatásköréről szóló 3.11.2004. (XII. 22.) Korm. rendelet alapján a természet- és tájvédelmi szakhatósági jogkörök átkerültek a nemzeti park igazgatóságoktól a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségekhez.
(2)A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és az esztétikai adottságok megóvása érdekében a
166/1999. (XI. 19.) Korm. rendeletben meghatározott tevékenységek esetében a fent említett Korm. rendelet szerint kell eljárni. A tájvédelem érdekeit az Bükki Nemzeti Park Igazgatósága szakhatósági állásfoglalása alapján kell elbírálni.
(3)A természeti értékek védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény és Az erdők védelméről szóló 1996. évi LIV. Törvény előírásai betartandók.
(4)Az általános tájvédelem érdekében a külterületi utak menti fasorok, mezsgyék, vízfolyások, csatornák menti galérianövényzet védelméről gondoskodni kell.
(5)Külterületi közutak és jelentősebb külterületi dűlőutak mentén a hiányzó fasorokat pótolni kell.
(6)A termőföldről szóló
1994. évi LV. törvény 37. §-a alapján az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen termőhelyi adottságú területeken a természetes növényállományt (mocsár, láp, rét, legelő) meg kell őrizni.
(7)Védett természeti területen, adótorony, távközlési magasépítmény, magasfeszültségű villamos távvezeték nem létesíthető.
(8)Új közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani.
(9)Ahol a szabályozási szélességek és a közműadottságok lehetővé teszik, a meglévő utcákban is fasorokat kell telepíteni.
(10)Fasor telepítésénél a gyorsan öregedő, szemetelő vagy allergiakeltő pollenű és termésű fafajok (pl. nyárfák) telepítését kerülni kell. A fafajok kiválasztásánál előnyben kell részesíteni a levegőszennyezést tűrő fafajokat.
(11)Gyümölcsfák utcai fasorként csak a kis forgalmú lakóutcákban ültethetők.
Légvezeték alatt csak olyan kis növésű fák, cserjék ültethetők, amelyek rendszeres csonkolása nem szükséges.
(1)Figyelembe kell venni a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Tv és a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló mód. 98/2001. (VI.5.) Kormányrendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (VI.15.) Kormányrendelet, továbbá a területi hulladékgazdálkodási tervekről szóló 15/2003. (XI.7.) KvVN rendelet 6. számú mellékletének, valamint a 45/2004. (VII.26.) az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló BM-KvVm együttes rendelet előírásait.
(2)Az illegális hulladéklerakókat meg kell szüntetni
(3) Tilos a hulladékok illegális lerakása és égetése.
(4)Tilos a veszélyes hulladékot a kommunális, vagy egyéb nem veszélyes hulladék közé juttatni.
(5)A település területén végzett tevékenységek során képződő veszélyes hulladékokat – melyek körét a mód 16/2001. (VII.18) KöM rendelet 1. sz melléklete határozza meg – elkülönítve, a környezet károsítását kízáró módon, az e célra kijelölt gyűjtőhelyeken kell összegyűjteni.
(6)A keletkezett veszélyes hulladékok kezeléséről (gyűjtés, előkezelés, szállítás, hasznosítás, ártalmatlanítás) a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló mód. 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet előírásai szerint kell gondoskodni.
(7)A veszélyes hulladékok kezelésére való átadása esetén meg kell győződnie az átvevő kezelésére vonatkozó jogosutságáról.
(8)A rendezési terv által érintet területen kiemelt figyelmet kell fordítani a lakosság, az intézmények és közterületek települési szilárd hulladékainak magas színvonalú gyűjtésére és rendszeres elszállítására, mint kötelezően ellátandó közszolgáltatás végzésére.
(9)A településen keletkező építési és bontási hulladék kezelését, tervezését és elszámolását a 45/200. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet előírásai szerint kell végezni.
(10)Amennyiben a kivitelezési munkálatok során a keletkező hulladékok valamely komponensének mennyisége átlépi a 45/2004. (VII.26) BM-KvVM együttes rendelet 1. számú mellékletében meghatározott küszöbértéket, úgy a használatbavételi eljárás során a tervdokumentációhoz csatolni kell a fent említett rendelet 4. számú melléklete szerinti építési hulladék nyilvántartó lapot.
(11)A használatbavételi eljárás során a tervdokumentációhoz csatolni kell a fent említett rendelet 4. sz. melléklete szerinti építési hulladék nyilvántartó lapot.
A használatbavételi eljárás során a tervdokumentációhoz csatolni kell a kivitelezés során keletkezett hulladékok elszállítását igazoló dokumentumokat
(12)A hulladékok kezelése, -beleértve az építési hulladékok körét is- kizárólag a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. Ennek érdekében megfelelő számú és színvonalú gyűjtő edényzetet kell rendszeresíteni, az edényzet ürítését és a hulladék elszállítását kellő gyakorisággal kell végezni.
(13)A köz és park területek tisztántartását, takarítását, hulladékmentesítését kellő gyakoriságal kell végezni.
(14)Az üzemelő hulladéklerakók teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat nélkül nem tarthatók fenn.
(15)A település területén, a gazdasági övezetek jó megközelítési lehetőségű részén a különleges bánásmódot igénylő lakossági hulladékok szelektív gyűjtésére és szervezett elszállítására alkalmas „lakossági hulladékszigeteket ” kell létesíteni.
(16)A területen keletkező kommunális hulladékot és azzal együtt kezelhető termelési hulladékot a szervezett hulladékgyűjtés és szállítás keretei között kell ártalmatlanítani. Azokon a területeken, amelyek a szervezett szemétszállításba nincsenek bekapcsolva, ott a hulladék környezetkímélő ártalmatlanításáról a tulajdonos köteles gondoskodni.
(17)Ahol a szelektív hulladékgyűjtés feltételei biztosítottak, a háztartásokban és intézményekben keletkező hulladék szelektív gyűjtéséről, illetve tároló edényzetbe helyezéséről a helyi rendelkezéseknek megfelelően kell gondoskodni.
(18)Az ellenőrzött összetételű és minőségű építési törmelék - a talajvédelmi hatóság engedélyével - az építéshatóság által kijelölt területek feltöltéses tereprendezéséhez, rekultivációjához hasznosítható.
(19)A veszélyes hulladékok gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállíttatásáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek a vonatkozó jogszabályok szerint kell gondoskodni.
(20)A különleges kezelést igénylő lakossági hulladékok gyűjtése a szükséges hatósági engedélyek megléte esetén, a gazdasági- és különleges övezetekben kialakítható lakossági hulladékudvar területén történhet.
(21)A zöldfelületeken keletkező zöldhulladékot külön jogszabályban foglaltak szerint kell ártalmatlanítani. A zöldhulladékot a komposztálhatóság érdekében az egyéb hulladéktól elkülönítetten kell gyűjteni és tárolni, a hulladékot az újrahasznosíthatóságnak megfelelően kell kezelni. Zöldhulladékot elégetni csak abban az esetben lehet, ha olyan kártevők támadták meg, melyeket csak így lehet megsemmisíteni.
(23)Az üzemelő hulladéklerakók teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat nélkül nem tarthatók fenn.
(24)Az elhullott állati tetemek ártalmatlanításánál pedig a 41/1997. (V.18.) FM rendelettel közzétett Állategészségügyi Szabályzatot kell figyelembe venni. (25)A kommunális eredetű hulladékok szelektív gyűjtéséről a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. XLIII. törvény alapján kell gondoskodni.
(1)A műszaki biztonság betartatásának érdekében az alábbi rendelkezéseket kell figyelembe venni:
4. SZÁMÚ MELLÉKLET
Közlekedési mintakeresztszelvények
2x1 nyomú út = 16,00 méter
0,5 m biztonsági sáv + 1,5 m járda + 3,0 m zöldsáv + 6,0 m útburkolat + 3,0 m zöldsáv + 1,5 m járda + 0,5 m biztonsági sáv
2x1 nyomú út vízelvezető árokkal = 16,00 méter
0,5 m biztonsági sáv + 1,5 m járda + 3,0 m zöldsáv + 6,0 m útburkolat + 3,0 m zöldsáv + 1,5 m járda + 0,5 m biztonsági sáv
2x1 nyomú út merőleges parkolóval = 16,00 méter
0,5 m biztonsági sáv + 1,5 m járda + 5,5 m parkoló + 6,5 m útburkolat + 1,5 m járda + 0,5 m biztonsági sáv
2x1 nyomú út kerékpárúttal = 16,00 méter
0,5 m biztonsági sáv + 1,5 m járda + 1.5 m zöldsáv + 7,0 m útburkolat + 1,5 m zöldsáv + 2,0 m kerékpárút + 1,5 m járda + 0,5 m biztonsági sáv
2x1 nyomú út lejtős terepen = 12,00 méter
0,5 m biztonsági sáv + 1,5 m rézsű + 6,0 m útburkolat + 1,5 m járda + 0,5 m biztonsági sáv + 2,0 m rézsű
2x1 nyomú út lejtős terepen = 8,00 méter
0,5 m biztonsági sáv + 1,0 m rézsű + 5,0 m útburkolat + 1,5 m járda
Közegészségügyi érdekek miatt betartandó védőtávolságok méterben
1. |
2. |
3. |
4. |
5. |
6. |
7. |
8. |
9. |
10. |
11. |
12. |
13. |
14.
|
1.
|
100 |
100 |
200 |
500 |
200 |
500 |
500 |
500 |
1000x |
1000x |
500 |
500 |
200 |
2.
100 |
-
|
- |
100 |
200 |
100 |
300 |
500 |
50 |
1000x |
1000x |
100 |
100 |
100 |
3.
100 |
- |
- |
200 |
100 |
100 |
200 |
200 |
100 |
1000x |
1000x |
100 |
100 |
100 |
4.
200 |
100 |
200 |
- |
50 |
100 |
100 |
100 |
200 |
1000x |
1000x |
200 |
100 |
100 |
5.
500 |
200 |
100 |
50 |
- |
100 |
50 |
100 |
50 |
1000x |
1000x |
200 |
100 |
100 |
6.
200 |
100 |
100 |
100 |
100 |
- |
50 |
50 |
100 |
1000x |
1000x |
50 |
50 |
50 |
7.
500 |
100 |
200 |
100 |
50 |
50 |
- |
- |
50 |
1000x |
1000x |
50 |
50 |
100 |
8.
500 |
500 |
200 |
100 |
100 |
50 |
- |
- |
100 |
1000x |
1000x |
50 |
50 |
100 |
9.
500 |
50 |
100 |
200 |
50 |
100 |
50 |
100 |
- |
1000x |
1000x |
100 |
100 |
200 |
10.
1000 |
1000x |
1000x |
1000x |
1000x |
1000x |
1000x |
1000x |
1000x |
- |
- |
50 |
500 |
100 |
11.
1000 |
1000x |
1000x |
1000x |
1000x |
1000x |
1000x |
1000x |
1000x |
- |
- |
50 |
500 |
500 |
12.
500 |
100 |
100 |
200 |
200 |
50 |
50 |
50 |
100 |
50 |
50 |
- |
- |
300
|
13.
500 |
100 |
100 |
100 |
100 |
50 |
50 |
50 |
100 |
500 |
500 |
- |
- |
200 |
14.
200 |
100 |
100 |
100 |
100 |
50 |
100 |
100 |
200 |
100 |
500 |
300 |
200 |
- |
x Környezeti hatástanulmány támogató véleménye esetén legfeljebb
1.Kóház, szanatórium 8.Járműtelep és javítóműhely
2. Lakó és szállás épület 9.Vendéglátó lét./italbolt,diszkó
3. Üdülő 10.Fertőzésveszélyes kockázatot jelentő létesítmény
4.Oktatási és nevelési létesítmény 11.Bűz és porkibocsátókockázatot jelentő létesítmény
5.Sportlétesítmények 12.Elsőrendű főközlekedési út
6.Menőállomás, tűzoltóság 13.Üzemanyag töltő állomás 7.Tömegközl.eszköz pályaudvara 14.Temető
Allergizáló növényfajtáktól származó pollen koncentráció megengedhető legmagasabb értékei
Növényfajta |
Pollenszám/m3
|
Fák, bokrok |
100
|
Fűfélék (parlagfű és egyéb fűfélék) |
30
|