Vágáshuta Községi Önkormányzat Képviselőtestületének

10/ 2004(XI.28.)  rendelete

az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól

A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - figyelemmel az Ötv. 79-80. §-aiban, továbbá az államháztartásról szóló, módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Ahtv.) 108-109. §-aiban foglaltakra – Vágáshuta Község Önkormányzatának vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól az alábbi rendeletet alkotja.

I.
Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

1. §

E rendelet hatálya kiterjed:

a) a községi önkormányzatra, annak szerveire, továbbá az önkormányzat által alapított és tulajdonosi irányítása alatt működő költségvetési szervekre (a továbbiakban: intézmények);

b) mindazokra a dolgokra, melyek községi  önkormányzat tulajdonában vannak, így az ingatlan és ingó dolgokra, vagyoni értékű jogokra, a gazdasági és közhasznú társaságokban az önkormányzatot megillető részesedésekre, valamint az értékpapírokra (a továbbiakban: önkormányzati vagyon).

Az önkormányzati vagyon

2. § ***

(1)   Az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

(2)   A törzsvagyon forgalomképesség szempontjából forgalomképtelen törzsvagyonból és korlátozottan forgalomképes vagyonból áll.

(3)   A forgalomképtelen törzsvagyon a 2011. évi CXCVI törvény által kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősített vagyonelem, valamint az önkormányzat rendelete alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon.

(4)   Korlátozottan forgalomképes vagyonba tartoznak azon vagyonelemek, amelyek nem képezik a forgalomképtelen törzsvagyon és az üzleti vagyon részét.

(5)   Az üzleti vagyonba forgalomképes vagyonelemek tartoznak.”

(6) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartoznak

a) a helyi közutak és műtárgyaik,

b) az önkormányzat tulajdonában álló terek és parkok,

c) az önkormányzat tulajdonában álló – külön törvény rendelkezései alapján részére átadott – vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket.

 (7) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont az önkormányzat                  

forgalomképtelennek minősülő vagyonából nem kerül meghatározásra.

Az önkormányzat törzsvagyonához tartozó  forgalomképtelen  vagyont az 1 melléklet tartalmazza.

(8)******* Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozó – kötelező, vagy vállalt önkormányzati feladatok ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgáló - vagyontárgyakat tartalmazó 2. sz. melléklet helyébe a jelen rendelet 1. sz. mellékleteként a csatolt 2. sz. melléklet lép.

(9)******* A törzsvagyonba nem tartozó vagyonelemek az üzleti vagyon körébe tartoznak. Az üzleti vagyonhoz tartozó vagyonelemeket tartalmazó 3. sz. melléklete helyébe a jelen rendelet 2. sz. mellékleteként a csatolt 3. sz. melléklet lép.

A vagyontárgy forgalomképességének változtatása átminősítéssel.

3.§

(1)  A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv  indokolt esetben dönthet a vagyonkimutatás szerinti besorolásának megváltoztatásáról, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik.

(2)    Önkormányzati alapfeladat ellátásához szükséges korlátozottan forgalomképes  ingatlan forgalomképessé akkor nyilvánítható, ha  e feladat ellátását  más helyen, más módon az önkormányzat meg tudja oldani.  

(3)    Az önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő, a költségvetési szerv alaptevékenysége ellátásához  nem szükséges vagy véglegesen feleslegessé  váló vagyon tekintetében  a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv dönt  a költségvetési szerv alapító okiratának megfelelő módosításával arról, hogy a vagyontárgyat kivonja a költségvetési szerv használatából és forgalomképes vagyoni körbe sorolja, ezzel biztosítva a vagyon vállalkozói célú, használatát hasznosítását.

(4)    A (3) bekezdésben nevesített  vagyon értékesítését megelőzően a vagyont a korlátozottan  forgalomképes vagyoni körből a forgalomképes vagyonkörbe kell besorolni.

( 5) Jogutód nélkül megszünő intézmények esetében  az önkormányzat  tulajdonába kerülő  vagyon tekintetében az egyes ingatlanokat – jogutód nélküli megszünés napjával  egyidejüleg minősíteni kell, meghatározva azt, hogy az önkormányzat  törzsvagyonába ( forgalomképtelen,  korlátozottan forgalomképes ) vagy forgalomképes  vagyoni körbe kerül besorolásra.

Vagyonnyilvántartás és leltár

4 §

(1) Az önkormányzat vagyonáról a mindenkor hatályos jogszabályok előírásainak megfelelő nyilvántartásokat kell vezetni.

(2)****Az önkormányzat Képviselő-testülete részére  a zárszámadáshoz csatolt vagyonkimutatást az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló, 249/2000. (XII.24.)Korm. rendelet 44/A. § (2) bekezdésében meghatározott szerkezetben kell elkészíteni, azt tovább nem kell részletezni.”

II.
Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának közös szabályai

A tulajdonosi jogok gyakorlása

5. §

(1) A tulajdonosi jogokat a képviselő-testület gyakorolja, a tulajdonjog egyes részjogosítványainak gyakorlásával szerveit és az önkormányzati vagyonkezelőket e rendelet szerint bízza meg.

(2) Önkormányzati vagyont más jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, vagy magánszemély akkor kezelhet, ha a tulajdonosi jogok gyakorlója az erre irányuló szerződésben a tulajdonosi jogok egészének, vagy egy részének gyakorlásával megbízza.

(3) Önkormányzati vagyonkezelő szervek: az önkormányzat intézményei, gazdasági és közhasznú társaságai, az önkormányzat hivatala.

(5)    A vagyonkezelő szerv a kezelésében, használatában lévő önkormányzati vagyonnal - az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül - a törvények, és e rendelet keretei között gazdálkodik.

      (6) Az önkormányzat a tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyak létesítésére gazdasági társaságot alapíthat, illetve vagyonát gazdasági társaságban hasznosíthatja.

(7)     Amennyiben az önkormányzat olyan gazdasági társaságot alapít, vagy abba tagként, részvényesként belép, amelynek tevékenysége az önkormányzat ellátási felelősségi körébe tartozik, az önkormányzat, illetve több önkormányzat esetén az önkormányzatok együttes tulajdonosi, vagy szavazati aránya 51%-nál kevesebb nem lehet.

(8) Az önkormányzat által alapított gazdasági társaságokban a tulajdonosi jogosítványokat a képviselőtestület nevében a polgármester gyakorolja. Attól eltérni csak a képviselőtestület nyilatkozatával lehet.

(9) Az önkormányzat kültagként saját nevének betéti társaság, cég nevében történő feltüntetéséhez nem járul hozzá.

(10) Az önkormányzati törzsvagyon állagának megőrzéséről, üzemeltetéséről a képviselő-testület, a polgármesteri hivatal, a gazdasági ellátó szervezet, az önkormányzat intézményei, illetőleg e vagyontárgyakat üzemeltető gazdasági társaságok útján gondoskodik.

(11) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak hasznosítására irányuló jogügyletek megkötése esetén a jognyilatkozat megtételére jogosult személy köteles a szerződésben foglaltak teljesítését folyamatosan figyelemmel kísérni.

Az önkormányzati vagyon hasznosításának nyilvánossága

6. §

(1)* Az önkormányzati vagyont értékesíteni, vagy használatát, hasznosítási jogát átengedni az alábbi értékhatárokon felül csak nyilvános tárgyalás útján lehet.

       a) lakóépületek                                                    10 000 000 Ft

       b) egyéb bel, külterületi és zárkerti ingatlanok         6 500 000 Ft

       c) gépek, berendezések, járművek                         2 000 000 Ft

(2) Az ingatlan nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a polgármesteri hivatal, ingóság nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a vagyonkezelő szerv feladata a versenytárgyalás lebonyolítása.

(3) A szerződés megkötésére a polgármester jogosult.

(4) Az önkormányzat pénzügyi bizottsága ellenőrzi a nyilvános értékesítést, hasznosítást.

Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

7. §

(1) A vagyon értékének megállapítására általában a nyilvántartási érték az irányadó.

(2) Értékesítéskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell megállapítani:

a) értékpapír esetén a névérték alapján,

b) egyéb ingó és ingatlan vagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján.

(3) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

(4) Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.

Eljárás a tulajdonos képviseletében

8. §

Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja.

Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.

Az önkormányzati vagyon ingyenes, vagy kedvezményes átruházása,
követelés elengedése

9. § *****

(Hatályon kívül helyezve)

A felajánlott vagyon elfogadása

10. §

(1) Ha a vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, ezt a lemondásban megnevezett vagyonkezelő elfogadhatja, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére.

(2) Az önkormányzat részére egymillió forint értékhatár felett ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához szükség van a képviselőtestület jóváhagyására.

Rendelkezés az önkormányzati vagyonnal

11. §

A képviselő-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi, vagyonhasznosításra vonatkozó döntések, értékhatártól függetlenül:

a) az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása,

b) ingatlan vásárlása, cseréje, értékesítésre történő kijelölése,

c) gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre történő kijelölése, valamint pénzbeli és apport befektetése társaságokba,

d) hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása,

e) kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása,

f) kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása,

g) gazdasági és közhasznú társaság alapítása,

h) társadalmi szervezet,  közalapítvány létrehozásának engedélyezése, társadalmi szervezethez, alapítványhoz való csatlakozás, hozzájárulás, azok támogatása.

i).ingatlan vásárlás

j). behajthatatlan követelések törlés.

12. §

(1) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó egyéb döntések értékhatártól függően az önkormányzat és szervei, valamint a vagyonkezelők hatáskörébe tartoznak.

(2) A képviselő-testület hatáskörébe tartozik

a) 150 000  Ft feletti vagyontárgy vásárlása,

b) 150 000 Ft értékhatár felett a vagyontárgy értékesítése, a vagyon használatának, illetve a hasznosítás jogának átengedése, cseréje, biztosítékul adása és egyéb módon való megterhelése.

(3)*****         (Hatályon kívül helyezve)

(4) A vagyonkezelő szervezet vezetőjének hatáskörébe tartozik:

a) a közszolgáltatáshoz nélkülözhető vagyon - két évet meg nem haladó - határozott időtartamú bérbeadás útján történő hasznosítása,

b) a használatában, kezelésében lévo, 150 000 Ft. értéket meg nem haladó ingó vagyontárgyak, vagyonértékű jog stb. értékesítése , a vagyon használatának, illetve a hasznosítás jogának átengedése, cseréje, biztosítékul adása és egyéb módon való megterhelése illetve 150 000 Ft –ot meg nem haladó értékig  ingóságok vásárlása.

c) 30 000 Ft. - a számviteli szabályok szerint számított - egyedi értéket meghaladó elavult ingóságok értékesítése.

(5) A polgármester jogosult:

a) a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötésére,

b) megkötni a nem intézményi használatban lévő bérleti szerződéseket,

c) megkötni - a gazdasági és vagyonbizottság véleményének figyelembevételével - a biztosítási szerződéseket.

III.
Záró rendelkezések

13. §

(1) E rendelet  2004.december 1 napján .ép hatályba            

(2) E rendeletben foglalt szabályokat kell alkalmazni az ingó dolgok selejtezése tekintetében a tulajdonosi jogok gyakorlójának meghatározásakor.