(1)

Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (továbbiakban együtt: építmény).

(2)

Az építményadó alkalmazásában az építményhez tartozik az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges földrészlet.

(3)

Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.

(1)

² Az adó alanya az a magánszemély, jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, illetve a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése, aki a naptári év (továbbiakban év) első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok.

Amennyiben az ingatlant az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az adó alanya a vagyoni értékű jog jogosultja. (A továbbiakban: tulajdonos).

(2)

³ Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.

(3)

Társasház, -garázs és - üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség.

a)

a szükséglakás;

b)

a gyógy- vagy üdülőhelynek nem minősülő kistelepülésen fekvő komfort nélküli lakásból 100m²;

c)

a szociális, egészségügyi, és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség;

d)

a költségvetési szerv, az egyház tulajdonában álló építmény;

e)

az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra, vagy növénytermesztésre szolgáló épület vagy/és az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épület (pl.: istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az épületet az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja;

f).

garázs 

g)

Vágáshután legalább  3 éve állandó lakóhellyel rendelkező  és életvitelszerűen  ott lakó ingatlan tulajdonos 2. vagy ennél több ingatlana , azzal hogy  a lakóhely megállapítása szempontjából a január 1-i állapot az irányadó.

(1)

⁴ Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.

(2)

Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni.

(3)

Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.

(4)

Az építmény használatának szüneteltetése az adókötelezettséget nem érinti.

(1)

A 8. § szerinti adóalap után az adó mértéke: 230  Ft/m²/év.

(1)

A helyi adót az önkormányzati adóhatóság kivetéssel állapítja meg.

(2)

Az adózót az adókötelezettség keletkezéséről, az adóalap, a mentességek, a kedvezmények és az adó megállapításhoz szükséges adatokról adóbevallási kötelezettség terheli.

(3)

Az adózónak az adókötelezettséget érintő változását annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül az adóhatóságnak be kell jelenteni.

(4)

Nem kell újabb adóbevallást tenni mindaddig, ameddig adókötelezettséget érintő változás nem következik be.

(5)

Ha az adózó bevallási kötelezettségét nem, vagy késedelmesen teljesíti és késedelmét nem menti ki, a törvényben meghatározott mértékű mulasztási bírságot kell fizetnie.

(6)

Az adót évente két egyenlő részletben - az adóév március 15-ig és szeptember 15-ig - lehet késedelmi pótlék mentesen megfizetni.

(7)

Kérelem alapján – indokolt esetben - a jegyző részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyezhet.

(1)

Az önkormányzati adóhatóság (jegyző) a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adó-, bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti

(2)

Az önkormányzati adóhatóság az (1) bekezdésen túl más személy adóját nem engedheti el és nem mérsékelheti.

(3)

Az önkormányzati adóhatóság - külön kérelemre - a pótlék- és bírságtartozást kivételes méltányosságból mérsékelheti (elengedheti), különösen akkor, ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdasági tevékenységét ellehetetlenítené. Az önkormányzati adóhatóság a mérséklést a kérelem beadásának időpontja szerinti adóévben fennálló adótartozás megfizetéséhez kötheti.

(4)

⁵

(5)

A méltányossági kérelem elbírálását megelőzően az önkormányzati adóhatóság a kérelemben felhozott indokok igazolására szólítja fel az adózót és a szociális, jövedelmi és vagyoni körülmények feltárása érdekében környezettanulmányi eljárás lefolytatását kezdeményezi

(1)

Ez a rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba.

(2)

Az e rendelettel nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló –többször módosított - 1990. évi C. törvény, az adózás rendjéről szóló –többször módosított - 1990. évi XCI. törvény rendelkezései az irányadók.

(3)

E  rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti  helyi adóról szóló  12/2007.(XII.15.) .2.§. a, c.pontja, 3.§. (1) bek.-ből az” építmény” ,ill. „a nem magánszemély tulajdonában lévő lakás bérlője” szövegrész, (3). Bek.-ből az ” építményt” , valamint  „és  a lakásbérlet” szövegrész, valamint az (5) bekezdés, a 4.§. a, c. pontja, az 5. §. a, c pontja.., a 6.(1) bekezdésből a „ nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész „ illetve a  „ az építési  tilalom alatt álló  telek a tilalom idejéig „ szövegrész.