Vágáshuta Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2012.(IX.5.) önkormányzati rendelete

Helyi Építési Szabályzat

Hatályos: 2012. 10. 05- 2022. 02. 10

Vágáshuta Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2012.(IX.5.) önkormányzati rendelete

Helyi Építési Szabályzat

2012.10.05.

VÁGÁSHUTA Község Önkormányzatának Képviselő testülete Magyarország Alaptörvényének A helyi önkormányzatokról szóló 32. cikk (1) bekezdése alapján, továbbá az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 6. § (3) bekezdés a) pontjában a 7. § (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva az Étv. 9. § (3) bekezdésben és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet 5. § (1) bekezdésben biztosított véleményezési jogkörében eljáró

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatal Állami Főépítész
Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége Útügyi Osztály
Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Iroda
Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Földhivatala
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatósága
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága
Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Miskolci Bányakapitányság
Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar
Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Miskolci Bányakapitánysága
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Szomszédos Önkormányzatok
véleményének kikérésével – a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet területi hatálya kiterjed VÁGÁSHUTA község közigazgatási területére.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet és a hozzá tartozó Szabályozási Terv együttes alkalmazásával szabad.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintő minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz. A rendeletben foglalt kötelező előírásoktól eltérni csak a HÉSZ és a Szabályozási Terv módosításával lehet.

(4) A HÉSZ az alábbi mellékletekkel és függelékekkel együtt érvényes

1.sz. melléklet: Szabályozási terv a közigazgatási területre
SZ/2012-08 M=1:2000
Függelékek
1.sz. Közegészségügyi érdekek miatt betartandó védőtávolságok
2.sz. Allergén növényfajtáktól származó pollen koncentráció
3.sz. Természetvédelem

2. § (1) A beépítésre szánt területre (belterületre) – a vonatkozó tervlapokon (SZ-1) jelölt:

- kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni az alábbiakat:
- a közterület és egyéb terület-felhasználási egységek határvonala,
- építési határvonal,
- az eltérő terület-felhasználási egységek határvonalai,
- a terület-felhasználási kategóriák, a terület-felhasználási besorolás, övezeti
besorolás,
- a legnagyobb beépítettség mértéke,
- a megengedett építmény magasság,
- a minimális telekméret,
- a kötelező beépítési vonal,
- a környezetvédelmi előírások,
- korlátozások.
(2)Az (1) bekezdésben felsorolt kötelező szabályozási elemek a település egésze szempontjából a legfontosabb elemek, ezért azok módosítása megváltoztatása csak a Szabályozási Terv módosításával történhet.

3. § (1) A beépítésre nem szánt területre – a vonatkozó tervlapon jelölt - kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni az alábbiakat:

- a szabályozási vonalakat,
- a terület felhasználási egységek határát,
- a terület felhasználási egységeken belüli övezetek határát,
- a terület felhasználási egység, illetve övezet jelét,
- a terület felhasználási egységekben, illetve övezetekben előírt beépíthető
legkisebb földrészlet nagyságát,
- a terület felhasználási egységekben, illetve övezetekben kialakítható legkisebb
földrészlet területét,
(2)Az (1) bekezdésben felsorolt szabályozási elemek csak a Szabályozási Terv módosításával változtathatók, illetve szüntethetők meg.

4. § A kötelező erejű elemek módosításáról az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. sz. törvény rendelkezik.

I. Fejezet

A telekalakítás szabályai

5. § (1) Új építési telek kialakítása esetén az övezeti szabályozásban megadott minimális telekméretnél (terület, szélesség, mélység) kisebb telket nem lehet kialakítani.

(2) Nyúlványos (nyeles) telek újonnan nem alakítható ki, kialakult beépítésű területen, csak abban az esetben engedélyezhető ezen a telken a beépítés, ha ez a terület használatát, közterületi kapcsolatát javítja.

Általános építmény-elhelyezési előírások

6. § (1) Épület csak olyan telken helyezhető el, amelynek közterületről vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelíthetősége biztosított.

(2) A felszín mozgás veszély miatt csak talajmechanikai szakvélemény alapján lehet építményt elhelyezni.

(3) Meglévő épületen csak akkor végezhető építési tevékenység, ha jelen szabályzatban foglaltaknak megfelelnek, ill. az építési tevékenységnél az előírások teljesíthetőek. Az engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérően épített építmények csak akkor kaphatnak végleges fennmaradási engedélyt, ha a jelen szabályzat előírásait maradéktalanul teljesítik.

(4) A meglévő épület használati módját csak úgy lehet megváltoztatni, ha a használati mód megváltoztatása után nem jön létre olyan állapot, amely az OTÉK és a HÉSZ előírásaival ellentétes.

(5) Az egyes építési övezetekben előírt közműellátottság megléte az építés feltétele.

(6) A teljes közművesítés - a zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés és vezetékes gázhálózat kivételével - vagy az azokat pótló berendezések megléte esetén is értendő.

(7) A felszínmozgásos területeken biztosítani kell, hogy a csapadékon kívül más víz ne jusson a területre, illetőleg az rendezetten kerüljön elvezetésre. Növényzet telepítésével is elő kell segíteni a stabilizálódást. Azon területen, ahol az építési korlátozás áll fenn a felszínmozgás veszély miatt, e területeken más egyedi, szakhatóság által engedélyezett feloldásáig épületet elhelyezni nem lehet. A tilalom kizárólag a terület egészére kiható mozgásmérés-sorozat alapján készített, részletes területi – környezetföldtani elemzést is tartalmazó – geo technikai és állékonysági szakvélemény alapján oldható fel.

(8) Egyéb előírások a felszínmozgásos területekre:

a)3 m szintkülönbséget meghaladó földtömegmozgatás nem engedélyezhető, és nem végezhető,
b)rendezett felszíni vízelvezetést kell létesíteni a koncentrált
vízbeszivárgások megakadályozására, rendezett felszíni vízelvezetést kell létesíteni a koncentrált vízleszivárgások megakadályozására, valamint az építmények alapozási és szigetelési szerkezetei körül drén létesítéséről kell gondoskodni.
c)amennyiben a közhálózati csapadékvíz-elvezetés nincs megoldva, akkor a csapadékvizet is ciszternába kell gyűjteni, és azt a terület egyenletes locsolására kell használni,
d)víznyomócsöveket védőcsőbe kell helyezni, és ellenőrző aknákat kell építeni, valamint a csőcsatlakozásokat flexibilisen kell megoldani,
Nem alkalmazható süllyedésre, süllyedéskülönbségre érzékeny épületszerkezet.
A közigazgatási terület-felhasználási egységeinek tagozódása

7. § (1) A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll.

(2) A beépítésre szánt területek a település központi és egyéb belterületéhez, a beépítésre nem szánt területek részben a belterületen, nagyobb részben pedig a település külterületéhez tartoznak.

(3) A beépítésre szánt terület az alábbi terület-felhasználási egységekre (övezetekre) tagozódnak:

Falusias lakóterületek övezetei
- Lf-1 Falusias kialakult telekméretű lakóövezet
- Lf-2 Falusias kistelkes lakóövezet
- Lf-3 Falusias nagytelkes lakóövezet
- Lf-4 Falusias óriás telkes lakóövezet
Különleges beépítésre szánt területek övezetei
- Kint Különleges beépítésre szánt intézményi terület övezete
- Kt Különleges beépítésre szánt temető területének övezete
(4)A beépítésre nem szánt terület a következő terület-felhasználási egységekre tagozódik:
- Kköt Különleges beépítésre nem szánt helyi sajátossággal bíró ökotanya övezete
- Kkei Különleges beépítésre nem szánt erdei iskola területének övezete
c)mezőgazdasági terület övezete
- Má-Eö általános mezőgazdasági övezet gyep, legelő területek –az ökológiai hálózaton belül
d)vízgazdálkodási terület övezete
- V-1 patak, árok, vízmosás
II. Fejezet

A területfelhasználási egységek övezetein belül az általános épület elhelyezés szabályai a magasabb rendű jogszabályokból következően a tájképvédelmi területeken

8. § (1) Épületekre vonatkozó szabályok

1.Lábazatképzésnél
Kő, műkő, vagy vakolt felület és egyéb igényes anyag használható fel, kivéve a tájidegen soros takarású kő világos színű ciklop jellegű porózus tufa.
2.Falfelület képzésnél
Általában vakolt felületek, helyi karaktertábla szerinti helyeken és jelleggel vakolat architectura elemekkel,- nyílás keretezések esetén körbefutó vakolatdísz alkalmazható, vagy tömör kő keret.
Színezés –színterv szerint.
3.Falburkolat kialakításánál
Kő, műkő mészhomok tégla tagolt, plasztikus homlokzatképzés a helyi hagyományos díszítő motívumok felhasználásával, a helyi kultúra formakincseinek felhasználásával történhet.
4.Homlokzat arány rendszer kialakításánál
A hagyományos lakókörnyezeti kultúra hagyományai szerinti nyílás és falfelület arány, valamint a homlokzat és a tető felépítmény arány kerüljön kialakításra. Osztás nélküli ablak utcai homlokzaton nem építhető be.
Utcai homlokzaton bejárat nem létesíthető amennyiben a hagyományos utcaképben jelenik meg az épület.
A hosszhomlokzati bejáraton, sem az utcai homlokzaton torony építmény nem helyezhető el. A tornácból legfeljebb a tornác szélességét meg nem haladó méretű előtető nyúlhat ki.
Utcai homlokzatra parabola antenna, és klíma berendezés lehetőleg ne kerüljön.
5.Tetőszerkezet kialakításánál
Égetett agyagcserép, természetes pala,
Tetősík ablak is elhelyezhető
A tetőidom utcára merőleges kontyolt, vagy csonkakontyolt az utcaképi illeszkedés szerint,(lapos telek esetén utcával párhuzamos is lehet) hajlított ház esetén utcával párhuzamos összetett, manzard tető nem építhető.
a)A tetőfelületen a helyi hagyományok szerinti tetőablak építhető (Ld.! Szénabedobó nyílások formavilága szerint), egyedi, vagy összefogott formában, oldalfalakkal, tető héjalással fedett formában. 10 m-es szakaszonként hosszú házon legfeljebb 3 db építhető. Utcafronton tetőablak akkor építhető, ha ennek hagyománya van.
b)Kémény építés vonatkozásában, ún. szerelt kémény nem alakítható ki.
Parapet szellőző nem létesíthető a település egész területén.
c)Csak a homlokzat részeként jelenhet meg a homlokzati hangsúlyt adó tetőfelépítmény (a homlokzat hosszának 1/3 részét meg nem haladó mértékben) megszakított, vagy végigfutó tetőpárkánnyal.
d)Tető hajlásszög 35-45 fok
Lapos tető nem építhető.
Tetőfedésre hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez nem alkalmazható.
e)Műanyag előtető nem építhető
6)Kerítésekre vonatkozó előírások
Lehet sövény, élősövény kerítés, vagy természetes építőanyagból készített. A lábazat anyaga kő, tégla. A kerítés mező lehet fa, kovácsoltvas. Telek elválasztásra drótfonatos kerítés is alkalmazható. Műanyag nem alkalmazható, magassága nem haladhatja meg az 1,80 mt
(2)Az épületek színezésének általános szabályai
Lehetőleg pasztellszínek kerüljenek alkalmazásra. Harsány ríkító színek nem alkalmazhatók.
(3)A tájbaillesztést látványtervvel kell igazolni. A látványtervben meg kell jelennie a környező terepalakulatoknak. A látvány feltárulást a fő feltáró útvonalakról is igazolni kell. A kilátás és a rálátás szempontjait egyaránt vizsgálni kell.
(4)Tájvédelmi előírások:
a)A felszínformákat, terepfelszínt az ingatlan építése és használata során lehetőség szerint egyaránt meg kell őrizni.
b)Tájképvédelmi okokból az építési telken történő terepalakítás 10 % alatti tereplejtésnél legfeljebb 1,0 m 10-20 % közötti tereplejtésnél legfeljebb 1,5 m 20 %-ot meghaladó tereplejtésnél 2,0 m lehet az eredeti terepszinttől mérten. A kialakításra került rézsűk 2’- nál meredekebbek nem lehetnek. Támfalgarázs nem épülhet.
c)Közművezetékek felszín alatti nyomvonal vezetését kell előtérbe helyezni, különös tekintettel a villamosenergia, és távközlés vezetékeit földkábelbe helyezése vonatkozásában.
d)Az épületek, építmények környezetének rendezése során meg kell őrizni és ápolni kell a gyepes felületeket, erdei tisztásokat, ahol fásítani kell, az kizárólag tájba illő, nem invázív őshonos növényekkel történhet. Az őshonos növények alkalmazásának legyen prioritása.
e)Épület és építmény talajmechanikai szakvélemény alapján helyezhető el.
f)Nyilvántartott régészeti lelőhely a települést nem érintett, de amennyiben földmunkák végzése során régészeti lelet kerül elő, akkor a hatályos jogszabályok szerint gondoskodni kell a leletmentésről.
(5)Szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.

Beépítésre szánt területek

Az egyes terület-felhasználási egységekre vonatkozó előírások

Lakóterületek övezeteinek általános előírásai

9. § (1) A területen fő funkcióként elsősorban lakóépületek helyezhetők el, valamint

1.termelő kertgazdasági építmény,
2.a terület ellátását szolgáló üzleti, kereskedelmi, vendéglátó épület, 300 m2 beépített szintterületig
3.kézműipari építmény, 300 m2 beépített szintterületig
4.igazgatási, egyházi, művelődési és nevelési-oktatási, egészségügyi, szociális épület, 300 m2 beépített szintterületig
5.szolgáltató és szállás épületek 300 m2 beépített szintterületig
6.sportlétesítmény 0,5 ha-ig
7.üzemanyagtöltő kivételesen sem helyezhető el
8.nem zavaró hatású egyéb üzleti építmény
(2)Kiegészítő mellékfunkcióknál az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:
a)Ha a főfunkcióval egybeépülve egy tömeget képez, az építmény és tetőgerinc magasságra vonatkozó előírásokat kell betartani, de a főfunkció építmény magasságát nem lépheti túl.
b)Különálló kiegészítő mellékfunkció építménymagassága 3,5 m lehet.
(3)Különálló kiszolgáló melléképítmény elhelyezésének szabályai:
a)Az épületek közötti védő távolság betartandó, (1. függelék szerint)
b)Oldalhatáron álló beépítés esetén állattartó melléképítményt feltétlenül, egyéb építményt a hátsó kertben a főfunkció építménye mögött kell elhelyezni arra a telekhatárra, ahol a főfunkció építménye áll. Ettől eltérni csak abban az esetben lehet, ha a főfunkció építménye nem közvetlenül a telekhatárra került, mivel a településben jellemzően gyakori az ún. lapos, vagy úttal párhuzamosan alakított telek.
c)Szabadon álló beépítésnél az építmény mögött a hátsó kertben, a szomszédos telken lévő épületek közt előírt legkisebb távolság betartásával lehetséges.
(4)Állattartó építmény utcafrontra, előkertbe nem épülhet. Állattartó kiegészítő funkciójú melléklétesítmények esetén a mellékletben szereplő védőtávolságokat is be kell tartani. Kisüzemi állattartás létesítményei csak környezetvédelmi és közegészségügyi előírások alapján a falusias lakóövezet telkein engedhetők meg.
(5)Nagyüzemi állattartás létesítményei csak az állattartási rendelet szerint engedhetők meg.
(6)A helyi értékvédelemre kijelölt területen lakóépületek és melléképületek tetőfedése kerámia alapú cserép, pala lehet.
Gazdasági és melléképület fedése készülhet természetes alapú héjalással.
(7)Az övezetekre vonatkozó általános követelményeket az egyes övezetekhez csatolt táblázatok tartalmazzák.

A falusias lakóterület övezetei

Lf-1, Lf-2, Lf-3, Lf-4 jelű építési alövezetek

10. § (1) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a I. sz. táblázatban előírtaknak.

(2) A falusias lakóterület övezetei:

Lf-1 falusias kialakult telkes lakóterület övezete
Lf-2 falusias kistelkes lakóterület övezete
Lf-3 falusias nagytelkes lakóterület övezete
Lf-4 falusias óriástelkes lakóterület övezete
(3)Az övezetre vonatkozó értékeket az alábbi I.sz. táblázat tartalmazza

Az építési álövezet jele

Lf-1

Lf-2

Lf-3

Lf-4

1.A kialakítható legkisebb telek terület mérete

K
Kialakult

500 m2

900 m2

1500 m2

2.A beépítési módja

O

O

O

SZ

3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

30 %

10 %

10 %

10 %

4.A megengedett legnagyobb építménymagasság

4,5 m

4,5 m

4,5 m

5,0 m

5. A megengedett legnagyobb homlokzatmagasság

5 m

5 m

5 m

5 m

5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke

részleges, közműpótló berendezés megengedhető

6.A zöldfelület legkisebb mértéke

70%

7.A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékek (környezetszennyezettségi határértékek)

Levegőtisztaság védelem vonatkozásában:
a hatályos jogszabályok határértékei szerint
Zaj és rezgésvédelem vonatkozásában: Falusias terület felhasználási kategória határértékei
A szervezett hulladékgyűjtésbe be kell kapcsolódni

8.Terepszint alatti építmények

Előkertben garázs lehajtó nem létesíthető
(4)Az övezetben előírt minimális telekrész feletti területű építési telek esetén, a minimális telekméret legalább egy további minimális telekrész területének 20 %-a vehető figyelembe a beépítési % meghatározásánál.
(5)A falusias lakóterületek építési telkein a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi épületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően:
- jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló
- nyári konyha, mosókonyha, szárító
- egyéb tároló építmények (tüzelőanyag- és egyéb tároló, szerszámoskamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.),
- az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, ahol ezt az övezeti szabályozás és az állattartási rendelet lehetővé teszi,
- kisipari vagy barkács műhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet,
- a falusi turizmushoz kapcsolódó funkciók (idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató funkciók),
- hőtermelést szolgáló épület (kazánház).
(6)A tetőtér beépítés a tetősíkba építve létesíthető.
A tetőtérben önálló lakás nem létesíthető, több generáció együttélésére alkalmas lakóépület igen.

Különleges területek beépítésre szánt övezetei

K

11. § (1) Az övezetekbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a II. sz. táblázatban előírtaknak. A különleges beépítésre szánt területbe azok a területek övezetei tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek), a települési infrastruktúra jelentős intézményei.

(2) A különleges területek minősülnek az alábbi létesítmények elhelyezésére kijelölt területek:

különleges övezetek
- Kint különleges beépítésre szánt intézményi terület övezete
-Kt különleges beépítésre szánt temető területének övezete
(3)Az övezetre vonatkozó értékeket az alábbi II.sz. táblázat tartalmazza

Az építési övezet jele

Kint

Kt

1.A kialakítható legkisebb telekterület méret

1000 m2

2000 m2

2.A beépítési mód

O

SZ

3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

40 %

10 %

4.A megengedett legnagyobb építménymagasság

5,0 m

4,5

5. A megengedett legnagyobb
homlokzatmagasság

5,0 m

5,0
(kápolna torony kivételével)

5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke

teljeskörú zárt szelvényű csapadékvíz csatorna és vezetékes gázvezeték kivételével

részleges

6.A zöldfelület legkisebb mértéke

60 %

50 %

7.A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékek (környezetszennyezettségi határértékek)

Levegőtisztaság védelem vonatkozásában:
a hatályos jogszabályok határértékei szerint
Zaj és rezgésvédelem vonatkozásában: Különleges felhasználási kategória határértékei
A szervezett hulladékgyűjtésbe be kell kapcsolódni

8.Terepszint alatti építmények

Előkertben garázs lehajtó nem létesíthető
(4)Kt övezetében építmény csak a temetőfenntartás és a temetőműködtetést szolgáló célra létesíthető.

Beépítésre nem szánt területek övezetei

Kk

12. § (1) Különleges beépítésre nem szánt területekbe tartoznak azon övezetek, amelyek a rajtuk elhelyezkedő építmények különlegessége miatt helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásitól is védelmet igényelnek.

(2) A különleges beépítésre nem szánt területnek minősülnek az alábbi létesítmények elhelyezésére kijelölt területek:

Kköt Különleges beépítésre nem szánt helyi sajátossággal bíró ökotanya övezete
Ezen övezetben a mezőgazdálkodással jól összeegyeztethető üdülési funkciók is telepíthetők (lovasturizmus, ökoturizmus)
Kkei Különleges beépítésre nem szánt erdei iskola területének övezete
(3)Az (1)- (2) bekezdésben felsorolt különleges beépítésre nem szánt területeken elhelyezendő épületekre a HÉSZ 6. §-ának előírásai is vonatkoznak
(4)Az övezetre vonatkozó értékeket az alábbi III.sz. táblázat tartalmazza

Az építési álövezet jele

Kköt

Kkei

1.A kialakítható legkisebb telek terület mérete

3000 m2

2000 m2

2.A beépítési módja

SZ

SZ

3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

2+3%*

2+3%*

4.A megengedett legnagyobb építménymagasság

4,5 m

4,5 m

5. A megengedett legnagyobb homlokzatmagasság

5 m

4,0 m

6.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke

részleges, közműpótló berendezés megengedhető

7.A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékek (környezetszennyezettségi határértékek)

Levegőtisztaság védelem vonatkozásában:
a hatályos jogszabályok határértékei szerint
zajvédelem vonatkozásában:
a hatályos jogszabályok határértékei szerint
A szervezett hulladékgyűjtésbe be kell kapcsolódni
*A 2 %-os érték épületekre vonatkozik, a 3 %-os érték pedig építményekre
(pl. szín, pajta, lovaspálya, esőtető, közmű, közműpótló berendezések stb )
(5)A Kköt övezetben elsősorban az ökológiai gazdálkodás céljait szolgáló épületek és építmények és az ökológiai gazdálkodással összeegyeztethető gazdasági épületek helyezhetők el. Az egészségmegőrzéssel kapcsolatos épületek és építmények másodlagos funkcióként elhelyezhetők. Nyitott szín építménynek számít. A közművesítésben, az energia ellátásban a helyi környezetbarát technológiákat kell előnyben részesíteni.
(6)Kkei övezetben elsősorban az ökológiai szemléltető oktatás épületei és építményei helyezhetők el.

A közlekedési területek övezeteinek általános előírásai

13. § (1) Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek, és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A közutak elhelyezése céljából a településszerkezeti terven ábrázoltaknak megfelelően útkategóriáktól függően, legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani:

Országos mellékutak esetén 22 m
Helyi gyűjtő-utak esetén 16-22 m
Külterületi fő dűlőutak esetén 12 m
Kiszolgáló utak esetén 10 m (keresztmetszeti méretezéssel igazolva)
Kerékpárút esetén 3 m
A szabályozás alapja egyedi méretezés is lehet, 4 m-nél keskenyebb utaknál a belátási távolságok alapján kitérők létesíthetők.
(2)A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedés kiszolgálói:
a)Közlekedési létesítmények
b)Közművek és hírközlési létesítmények
(3)Az országos közutakat érintő új csomópontok vagy útcsatlakozások tervezésekor figyelembe kell venni az UT-2-1. 115-1994. számú útcsatlakozások ideiglenes műszaki előírásaiban foglaltakat.
(4)A hatályos jogszabályok alapján szükséges biztosítani
az utak forgalomszabályozását és a közúti jelzések elhelyezését
(5)A közlekedési területek az alábbi övezetekbe sorolhatók be:
KÖu-3 –közúti közlekedési terület – országos mellékút
KÖu-5 –közúti közlekedési terület – kiszolgálóút, lakóút
KÖu-6 –közúti közlekedési terület – önálló gyalogút

Közműlétesítmények, közműellátás

14. § (1) A közműhálózatok és közműlétesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.

(2) A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedhető meg.

(3) Új közművezeték létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény, épület-, műtárgyépítés, stb.) esetén, a kivitelezés során, a meglévő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző meglévő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezéseket ágazati előírások szerint kell kivitelezni.

(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásokat, vagy szabványos keresztezés kiépítésekor azoknak – szükség esetén – egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell.

(5) A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a célszerű kivitelezés érdekében a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell.

(6) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.

(7) Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(8) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek, vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

(9) Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, illetve a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(10) Szennyvízkezelés, csapadékvíz elvezetés

a)A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető.
b)A csatornázatlan területeken a szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig átmeneti közműpótló berendezésként – szigorúan ellenőrzötten kivitelezett – zárt szennyvíztározó medencék létesítése engedélyezhető. A zárt szennyvíztározó medencékből az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállítani.
c)A nyílt árkokra való esetleges szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvízbekötéseket meg kell szüntetni.
d)A gazdasági területen keletkező ipari szennyvizeket a telken belül kell előtisztítani (olaj-, zsír-, hordalékfogó, stb.). A szennyvizet csak a hatóságok által előírt mértékű előtisztítás után szabad a közcsatornákba bevezetni.
e)A Ém-Vizig kezelésében lévő vízfolyások, vízfelületek part éleitől 6-6 m, a társulati kezelésű vízfolyások part éleitől 6-6 m, az önkormányzati kezelésben lévő vízfolyások, vízfelületek part éleitől 2-2 m, a nyílt árkok mentén legalább az egyik oldalán minimum 2 m, a másik oldalán minimum 1 m szélességű sávkarbantartás számára szabadon hagyandó.
f)A magasabban fekvő területekről lefolyó csapadékvizek ellen a beépített területeket övárkok létesítésével kell megvédeni. Az övárkok belterületi nyílt árkokba csatlakozása előtt hordalékfogók telepítése szükséges.
(11)Villamosenergia-ellátás
a)A középfeszültségű 20 kV-os oszlopra fektetve épített villamoshálózatok előírások, az MSZ 151. számú szabvány szerinti rögzített biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. A 20 kV-os vezeték védőtávolsága külterületen 5-5 m, belterületen 2,5-2,5 m a szélső szálaktól. A szélső szálak távolsága 3 m.
b)A villamos energia elosztó hálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre területgazdálkodási szempontból fennmarad, az utcabútorozási és utcafásítási lehetőség biztosítása érdekében a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, lehetőleg a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra. Hosszabb távon a villamos energia közép- és kisfeszültségű, valamint a közvilágítási hálózatokat lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.
(12)Távközlés
a)A távközlési hálózatot létesítésekor illetve rekonstrukciójakor szükséges földkábelbe illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve építeni.
b)A föld feletti vezetés fennmaradásáig, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.
c)A mobiltelefon-szolgáltatók antenna tornyait belterületen nem lehet elhelyezni. Külterületen történő elhelyezés esetén az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség hozzájárulása szükséges.

Közterületek kialakítása

15. § (1) A település igazgatási területén közterületként a szabályozási terveken ekként jelölt és az ingatlan-nyilvántartásban így bejegyzett területeket kell számon tartani.

(2) A közterületeket rendeltetésének megfelelően bárki szabadon használhatja, de a használat mások hasonló jogait nem korlátozhatja.

(3) A közterület rendeltetésétől eltérő használathoz a tulajdonos, az Önkormányzat hozzájárulása szükséges. Amennyiben az eltérő használatépítési tevékenységgel is jár, a tulajdonosi hozzájárulásokon túl, az építési hatóság engedélye is szükséges.

(4) A település közterületein az alábbi létesítmények engedélyezhetők:

-Hirdető, reklám berendezés elhelyezése,
-Közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (pl. tömegközlekedési váróhely, parkoló, információs tábla) elhelyezése
-Köztisztasággal kapcsolatos építmények, tárgyak elhelyezése
-Utcai bútorok, műtárgyak (szobor, kút, óra, stb.) elhelyezése
-Távbeszélőfülke elhelyezése
-Építési munkával kapcsolatos létesítmények, építőanyagok időleges elhelyezése.
(5)Tömegközlekedési várakozóhelyeket az utcaképbe illeszkedő módon lehet építeni.
(6)A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatát, annak időtartamát, a használat egyéb feltételeit, pl. a használati díjat, és egyéb elvárásokat, valamint az engedély nélküli szankciókat külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni.
(7)A közlekedés céljára nem igénybevett, de közlekedési területhez tartozó területen elhelyezhetők:
1.közlekedési építmények, autóbuszváró
2.kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, épület, valamint parkolóhelyek.
(8)Az építmény elhelyezésének egyéb feltételei:
- az alakítható legkisebb telekterület mérete 300 m2
- a megengedett legnagyobb építmény magasság 3,5 m
- a beépítettség megengedett legnagyobb értéke 30 %
- a beépítési mód szabadon álló
- közművesítettség mértéke részleges

Erdőterületek (E)

16. § (1) A település közigazgatási területén az erdőtörvényben előírt eljárás lefolytatásával elsődleges rendeltetés alapján az alábbi erdőterületek lehetnek.

(2) Az erdőterület, az erdő elsődleges rendeltetése szerint:

Védelmi (védett és védő)– jele: Ev
Egészségügyi-szociális, turisztikai célú– jele: Ee
(3)Az erdők elsődleges rendeltetését az erdészeti hatóság állapítja meg, az erdő elsődleges rendeltetésének megváltoztatását az erdészeti hatóság engedélyezi.
(4)Az erdőterületen – annak rendeltetésétől függetlenül – üdülés és sportolás céljából gyalogosan bárki saját felelősségére tartózkodhat, melyet az erdőgazdálkodó tűrni köteles, kivéve, ha az arra jogosult a látogatás korlátozását a vonatkozó hatályos jogszabályban foglaltak alapján elrendelte.
(5)Az erdőterületen az övezeti előírások betartása mellett az erdő igénybevételének engedélyezését követően az erdészeti létesítmények elhelyezését engedélyező eljárás jogerős lezárása után elhelyezhetők:
-a terület felhasználási egységhez tartozó közutak, közterek és gépjármű -várakozóhelyek,
-közművek (szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével),
-nyomvonal jellegű vezetékek (a külön jogszabályok keretei között),
-geodéziai, turisztikai jelek,
-köztárgyak,
-nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,
-kutatás és az ismeretterjesztés építményei,
-vadgazdálkodás célját szolgáló létesítmények,

Védelmi erdő - Ev

17. § (1) A tervezési területen az alábbi típusú védelmi célú erdők kerülhetnek kijelölésre:

a)Települést védő településvédelmi, valamint belterületi erdő.
b)A tájban történő káros beavatkozás takarását szolgáló tájképvédelmi erdő.
c)A különleges védelmet igénylő, természeti értéknek minősülő erdő, illetőleg az erdő, amely különlegesen alkalmas a természet-közeli erdei életközösség, a biológiai sokféleség megőrzésére, valamint az erdőfejlődés kutatására szolgáló erdő.
d)A vízkészlet védelmet és víznyerő hely védelmet szolgáló, a vízkészletek mennyiségi és minőségi védelmében meghatározó szerepet játszó vízvédelmi erdő
e)Az utak és műtárgyaik, a vonalas létesítmények, és tartozékaik védelmét, takarását, továbbá a közlekedés biztonságát szolgáló műtárgyvédelmi erdő.
(2)A védelmi rendeltetésű erdőterületen épület nem helyezhető el.
(3)Védelmi rendeltetésű erdő elsődleges rendeltetésének megváltoztatása, az erdőterület bármilyen jellegű igénybevétele a vonatkozó hatályos jogszabályok alapján kizárólag a természetvédelmi és az erdészeti hatóságok együttes engedélyével valósulhat meg.
(4)Védelmi rendeltetésű erdő – amennyiben a védelmi funkció indoka megszűnik – egészségügyi-szociális, turiszikai rendeltetésűvé minősíthető át.
(5)Védett erdőben kemikáliákat (növényvédő szereket, műtrágyát) használni nem szabad. Ez alól indokolt esetben a természetvédelmi hatóság felmentést adhat.
(6)Meglévő védelmi erdőben – kiemelten a védett erdőben – ahol jelenleg jellemzően tájidegen fajok az állományalkotók, a véghasználat után a termőhelyi adottságoknak megfelelő fafajok telepítésével ökológiailag stabil és egészséges növényközösséggé nevelhető erdők kialakítása szükséges.
(7)Védelmi célú erdőben tilos tarvágást végezni!

Egészségügyi-szociális, turisztikai erdő

Ee

18. § (1) Az egészségügyi -szociális, turiszikai rendeltetésű erdőben (Ee) az egészségügyi-szociális, turisztikai erdő rendeltetésszerű használatához és fenntartásához szükséges építmény elhelyezhető.

(2) A megengedett legnagyobb beépítettség 5%

Mezőgazdasági területek általános előírásai

19. § (1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület.

(2) A mezőgazdasági rendeletetésű területet más célokra felhasználni nem lehet, azaz e területen a rendeltetésének megfelelő hasznosítást kell folytatni.

(3) A Beépítésre nem szánt területek Szabályozási Tervén mezőgazdasági rendeltetésű területként lehatárolt területek, ill. övezetek más terület-felhasználási egységbe, ill. övezetbe csak a szabályozási terv módosításával sorolhatók át.

(4) A mezőgazdasági rendeltetésű terület a következő övezetekre tagozódik:

Általános mezőgazdasági területek az ökológiai hálózaton belül
Gyep terület (Má-Eö)
(5)A földhasználónak gondoskodnia kell a talaj humuszos termőrétegének megőrzéséről, szerves anyag tartalmának fenntartásáról, továbbá a talaj tápanyag-szolgáltatását és a termesztett növények tápanyagigényét figyelembe vevő – műtrágyák használata esetén – vizsgálatra alapozott környezetkímélő tápanyag-gazdálkodás folytatásáról.
(6)Vízfolyások partja mellett legalább 50 méter széles sávban a mezőgazdasági területek csak extenzíven (vegyszermentesen) művelhetők, gazdasági épületek nem létesíthetők.
(7)Gyepterületen lakóépület 6000 m2 telekterület felett helyezhető el, úgy hogy az a megengedett 3%-os beépítettség felét nem haladhatja meg. A különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 4,5 méter lehet.
(8)A mezőgazdasági rendeltetésű területen elhelyezhetők az alábbi építmények:
-a terület felhasználási egységhez tartozó köz-utak, közterek és gépjármű--várakozóhelyek,
-a kutatás és ismeretterjesztés építményei,
-közművek és közműpótlók (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével),
-nyomvonal jellegű vezetékek, termékvezetékek és műtárgyai, a védőtáv. biztosításával,
-a távközlés létesítményei,
-a vízgazdálkodás (vízkárelhárítás, vízkivétel, vízhasznosítás) létesítményei,
-geodéziai jelek, köztárgyak,
-a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építményei,
-nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,
-a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi és ellátó létesítmények,
-biztonsági okokból szükséges őrház,
-komposztáló telep és építményei.

Má-Eö övezet

20. § (1) A szabályozási terven gyepként jelölt területeken nem lehet a művelési ágat megváltoztatni, a gyepterületeket fenn kell tartani.

(2) A termelési hasznosítású gyepek esetében a művelési mód megválasztásakor figyelembe kell venni a gyep ökológiai tulajdonságait (száraz, vizenyős stb.) valamint a természetvédelmi szempontokat és annak függvényében kell meghatározni a hasznosítás módját.

a)Vizenyős, vízjárta gyepek esetében (réteket) a legeltetéssel szemben a kaszáló hasznosítás kapjon prioritást.
b)Legeltetéssel hasznosított gyepeken csapadékos időben lehetőleg mellőzni kell a legeltetést a taposási károk elkerülése érdekében.
c)Gyepek kaszálásakor kisebb mozaikokat kell meghagyni, menedékként a gyepen élő növények és állatok számára.
(3)Gyepterületen az építési tevékenységre vonatkozóan az általános mezőgazdasági területeknél ismertetett előírásokat kell alkalmazni. Gyepterületen lakóépület 6000 m2 telekterület felett helyezhető el, úgy hogy az a megengedett 3%-os beépítettség felét nem haladhatja meg. A különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 4,5 méter lehet.
(4)Ökológiai hálózat területén lévő mezőgazdasági területek egyéb előírásai
Az övezetben nem helyezhető el:
-nagyfeszültségű távvezeték
-szélkerék, szélpark
-mikrohullámú átjátszó tornya

Az épített környezet védelme

21. § (1) Az épített környezet védelme (kiterjed a településre, az egyedi építményekre és műszaki létesítményekre) célja, hogy az ember egészségét védje, a jövő nemzedékek életfeltételeit javítsa és ennek érdekében alapvető szabályokat állapítson meg.

(2) Biztosítani kell az épített környezetben élők (tartózkodók) egészségének védelmét, életfeltételeik folyamatos javítását, törekedni kell (el kell érni) a különböző tevékenységek káros hatásainak megszüntetésére vagy a hatályos előírások szerinti visszavonására.

(3) Fejlesztéseknél, beavatkozásoknál meg kell követelni a funkciókból adódó védőtávolságokat és a szükséges védőterület-kialakításokat.

(4) A szabályozási terven meghatározott zöldterületek, védőerdők kialakításáról és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Védő zöldsávok, véderdősávok telepítésénél többszintű növényállományt kell kialakítani. A telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók.

Építészeti értékvédelem

22. § A helyi értékvédelmi rendelet külön jogszabály szerint alkalmazandó.

A természet és a táj értékeinek általános védelme

23. § (1) A település mindennemű területfelhasználása során biztosítani kell a védett növények és állatok értékes élőhelyeit, az élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai folyosók megmaradását. A táji környezeti adottságokban nagyléptékű, maradandó változást okozó közúthálózat-fejlesztés és a felszíni vízlevezető-rendszer átalakítása, valamint egyéb műszaki beavatkozás esetén a természeti értékek védelmét hangsúlyozó komplex környezeti hatástanulmányt (vonatkozó rendelet szerint), illetve környezeti hatáselemzést (a vonatkozó rendelet hatálya alá nem tartozó esetekben) kell készíttetni.

Természetvédelmi övezetek

Országos jelentőségű természetvédelmi területek

24. § Az országos jelentőségű védett természeti emlékekkel kapcsolatban a természet védelméről szóló törvény előírásait kell alkalmazni. Az országos jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt álló területek felsorolását a 2. sz. függelék tartalmazza.

Nemzeti Ökológiai Hálózat által érintett területek övezete

25. § (1) Ökológiai hálózat övezete: a természetes és természetközeli élőhelyek rendszere, amely az élőhelyek közötti ökológiai folyosók által biztosított biológiai kapcsolattal elősegíti a fajok vándorlását, terjedését és ezáltal a biológiai sokféleség megőrzését.

(2) A meglévő természetszerű gazdálkodási módok (gyep, nádas, erdő) megtartandó, területhasználatváltoztatás ill. művelési ág váltás csak a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával történhet.

(3) Az övezetben erdőtelepítés és erdőfelújítás őshonos fajokkal, természetkímélő módon a termőhely típusra jellemző elegyarányoknak megfelelően végezhető.

(4) Új beépítés, műszaki infrastruktúra‐telepítés, bármilyen környezetszennyező, természeti értéket veszélyeztető vagy zavaró tevékenység az ökológiai hálózathoz tartozó területeken nem helyezhető el.

Természeti területek

26. § (1) A Természeti területeket érintő telkek listáját az 2. sz. függelék tartalmazza

(2) Természeti területen a Nemzeti Park Igazgatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges:

a)a termőföld más célú hasznosításához, művelés alól kivett terület újrahasznosításához;
b)a földtani kutatáshoz és az ásványi nyersanyag kutatására vonatkozó műszaki üzemi terv jóváhagyásához, a bányatelek megállapításához, az ásványi nyersanyag feltárására, kitermelésére, a kitermelés szüntetetésére, továbbá a bányabezárásra vonatkozó műszaki üzemi tervek és a tájrendezési terv jóváhagyásához;
(3)Természetes és természetközeli állapotú vizes élőhelyek, különösen folyóvizek, tavak partvonalának, valamint a vizeket kísérő természetes életközösségek (növénytársulások) állapotának megváltoztatásához, vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 méteren belül, tavak partjától számított 100 méteren belül meglévő épületek, építmények, létesítmények, átépítéséhez, átalakításához, vízi létesítmények kivitelezéséhez az igazgatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges. Természeti területen – a jogszerűen beépített területek, valamint vízjogi engedéllyel rendelkező építmények kivételével – tilos a természetes és természetközeli vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 méteren új építmények elhelyezése
(4)A kataszterezett, illetve később jegyzékbe vett Természeti Területek kezelési előírásairól a Nemzeti Park Igazgatóság gondoskodik. A természetközeli állapotú területeken (természeti terület) az ember által csekély mértékben befolyásolt élőhelyek, tájrészletek a területhasználat módosítása, a termőföld művelési ágának megváltoztatása, építéssel összefüggő tevékenységek csak a természet védelméről szóló törvény előírásai szerint, a Természetvédelmi Szakhatóság hozzájárulásával végezhetők.
(5)Új épület, építmény elhelyezése, oktatási, kutatási, ismeretterjesztési, ökoturisztikai és a természeti terület fenntartását szolgáló céllal létesíthető az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság egyetértése esetén.

Vízgazdálkodási területek

27. § V vízgazdálkodási területek övezetei

(1) V-1 övezetbe tartoznak a patakok, vizes árkok, vízmosások

- Ideiglenes építményt, kerítést stb. sem lehet elhelyezni a meder megközelítésének biztosítására és az elvégzendő vízgazdálkodási -árvízvédelmi és karbantartási- szakfeladatok ellátására.
IV. Fejezet

Záró rendelkezések

28. § 1.)Ez a rendelet 2012.09.05-én kerül kihirdetésre, és a kihirdetés napjától számítva 30 nap múlva 2012.10.05. napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a hatálybalépés napjától kell alkalmazni.

1. melléklet

Szabályozási terv a közigazgatási területre

1. függelék az 1. melléklethez

Közegészségügyi érdekek miatt betartandó védőtávolságok méterben

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

1.

100

100

200

500

200

500

500

500

1000x

1000x

500

500

200

2.
100

-

-

100

200

100

300

500

50

1000x

1000x

100

100

100

3.
100

-

-

200

100

100

200

200

100

1000x

1000x

100

100

100

4.
200

100

200

-

50

100

100

100

200

1000x

1000x

200

100

100

5.
500

200

100

50

-

100

50

100

50

1000x

1000x

200

100

100

6.
200

100

100

100

100

-

50

50

100

1000x

1000x

50

50

50

7.
500

100

200

100

50

50

-

-

50

1000x

1000x

50

50

100

8.
500

500

200

100

100

50

-

-

100

1000x

1000x

50

50

100

9.
500

50

100

200

50

100

50

100

-

1000x

1000x

100

100

200

10.
1000

1000x

1000x

1000x

1000x

1000x

1000x

1000x

1000x

-

-

50

500

100

11.
1000

1000x

1000x

1000x

1000x

1000x

1000x

1000x

1000x

-

-

50

500

500

12.
500

100

100

200

200

50

50

50

100

50

50

-

-

300

13.
500

100

100

100

100

50

50

50

100

500

500

-

-

200

14.
200

100

100

100

100

50

100

100

200

100

500

300

200

-
x Környezeti hatástanulmány támogató véleménye esetén legfeljebb
500 méterre csökkenthető
Jelmagyarázat:
1.Kóház, szanatórium 8.Járműtelep és javítóműhely
2.Lakó és szállás épület 9.Vendéglátó lét./italbolt,diszkó
3.Üdülő 10.Fertőzésveszélyes kockázatot jelentő létesítmény
4.Oktatási és nevelési létesítmény 11.Bűz és porkibocsátókockázatot jelentő létesítmény
5.Sportlétesítmények 12.Elsőrendű főközlekedési út
6.Menőállomás, tűzoltóság 13.Üzemanyag töltő állomás

2. függelék az 1. melléklethez

Természetvédelem

1. Országos védelem alatt álló területek

Az 1996. évi LIII. törvény erejénél fogva továbbá védelem alatt áll valamennyi forrás, Területükre az országosan védett természeti területekre vonatkozó természetvédelmi előírások érvényesek. Vágáshuta közigazgatási területén ilyen kataszterbe vett objektumok jelenleg nincsenek, de előkerülésük a későbbiekben nem zárható ki.

2. ESA (Természetileg Érzékeny) területek

Potenciális ETT célterületek azok, melyek környezetérzékenységi térképek alapján átlag feletti sérülékenységet mutatnak. Az ETT területeket - természetvédelmi támogatás fontossága szempontjából - három kategóriába sorolhatjuk:

- A kiemelt területeken nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő természeti értékek jelentős állománya fordul elő, melyek fennmaradása 5-10 év távlatában is kétséges, amennyiben a természetkímélő gazdálkodás nem részesül támogatásban.

- A fontos területeken országos viszonylatban jelentős természeti, táji értékek fordulnak elő, melyek fennmaradása, vagy állapotuk javítása érdekében természetkímélő gazdálkodás támogatása szükséges.

- A lehetséges területek azok, ahol jelentős az extenzív élőhelyek aránya, az értékek jelentősége kisebb, illetve, ahol az extenzív gazdálkodás ösztönzésével növelhető lenne a terület természeti értéke.

Az ESA területek környezetbarát fenntartására kiemelt támogatási rendszert dolgoztak ki, melyek először a mintaterületeken válnak elérhetővé.

Vágáshuta község a II. (fontos) kategóriába került besorolásra az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról szóló 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet mellékletében.

3. Tervezett természeti területek

- Tervezett természeti területek, azaz természetszerű élőhelyek, természetvédelmi szempontból jelentős területekről aktuális helyrajzi számos nyilvántartás nem áll a rendelkezésünkre, határaik a mellékelt térképen láthatók (a területek listája a természeti területek országos listáját kihirdető miniszteri rendelet megjelenéséig még kis mértékben módosulhat).

• Kihirdetésük után a természeti területeken a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 21. §-ában foglaltakat be kell tartani, illetve a 341/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdését figyelembe kell venni. Ezek szerint:

Természeti területen az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség engedélye szükséges:

a) gyep és nádas művelésiág megváltoztatásához

b) a gyep, valamint a nád és más vízinövényzet égetéséhez.

4. Ökológiai hálózat

Az ökológiai hálózathoz az országos jelentőségű természetes, illetve természetközeli területek és az azok között kapcsolatot teremtő ökológiai folyosók egységes, összefüggő rendszere tartozik, és amelynek részei a magterületek, az ökológiai folyosók és a pufferterületek.

A magterületekhez olyan természetes vagy természetközeli élőhelyek tartoznak, amelyek az adott területre jellemző természetes élővilág fennmaradását és életkörülményeit hosszú távon biztosítani képesek és számos védett vagy közösségi jelentőségű fajnak adnak otthont.

Az ökológiai folyosókhoz olyan területek (többnyire lineáris kiterjedésű, folytonos vagy megszakított élőhelyek, élőhelysávok, élőhelymozaikok, élőhelytöredékek, élőhelyláncolatok) tartoznak, amelyek döntő részben természetes eredetűek és amelyek alkalmasak az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élőhelyek (magterületek, pufferterületek) közötti biológiai kapcsolatok biztosítására.

A pufferterületekhez olyan rendeltetésű területek tartoznak, melyek megakadályozzák vagy mérséklik azoknak a tevékenységeknek a negatív hatását, amelyek a magterületek, illetve az ökológiai folyosók állapotát kedvezőtlenül befolyásolhatják vagy rendeltetésükkel ellentétesek.

Az ökológiai hálózatról helyrajzi számosan még nincs kihirdetve, a területek elhelyezkedése a mellékelt térképen látható, illetve az OTrT mellékleteként elérhető. Pamlény esetében a teljes külterület az ökológiai hálózat része, magterület és pufferterület kategóriákba sorolva. Az ökológiai hálózattal kapcsolatos településrendezési követelményekről az Országos Településrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 13. §-ban lehet olvasni részletesebben.

Az OTrT az egyes övezetekkel kapcsolatban a következő szabályozást tartalmazza, kérjük ezeket a településrendezési tervbe beépíteni:

Magterület

- Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha:

- a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és

- a kijelölést más jogszabály nem tiltja.

- Fenti kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület a külön jogszabály szerinti területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e a magterület, a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése.

- Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával -

beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni,

- Az övezetben a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el.

- Az övezetbe tartozó település helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében elő kell írni a táj szerkezetbe illeszkedő beépítési mód, a tájra jellemző építészeti hagyományok és építmények megőrzését és ezek követelményeit.

- Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető.

Ökológiai folyosó

• Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha

- a települési területet az ökológiai folyosó körülzárja, és

- a kijelölést más jogszabály nem tiltja.

• Fenti kivételek együttes fennállása esetén beépítésre szánt terület a külön jogszabály szerinti területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése.

- Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával -beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.

- Az övezetben a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el.

- Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető."

Pufferterület

• Pufferterületen a településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti."

6. NATURA 2000, Különleges Madárvédelmi Területek

Az Európai Unió Bird Direktívája alapján különleges madárvédelmi területek kerültek kötelezően kijelölésre, amelyeken meghatározott közösségi jelentőségű madárfaj, valamint meghatározott vonuló madárfaj jelentős állománya, illetve élőhelye található, különös tekintettel a nemzetközi jelentőségű és egyéb vizes élőhelyekre. Az érintett területen a Zempléni-hegység a Szerencsi-dombsággal és a Hernád-völggyel elnevezésű terület (azonosító: HUBN10007) került kijelölésre.

A 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet módosított hrszlistát tett közzé, e szerint az érintett ingatlanok a következők: 02/6, 04, 05, 06, 08, 09/3, 09/16, 014/3, 024/1, 024/1, 024/3, 025, 026, 027/13, 028, 029, 041/1, 047.

Az érintett helyrajziszámokat a 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelet tette közzé. NATURA 2000 területekre vonatkozó szabályozásokat a 275/2004. (X 8.) Korm. rendelet tartalmazza. A NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól a 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet ad részletes tájékoztatást.

Természetközeli területek

Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése szerint a „beépítésre nem szánt területek között meg kell különböztetni a természetközeli területeket, mint területfelhasználási egységeket. Ugyanezen rendelet 30/A. § (1) bekezdése szerint a természetközeli területek a következők: mocsár, nádas, karsztbokorerdő, sziklás terület, ősgyep. A paragrafus (2) bekezdése értelmében a természetközeli területeken épületet elhelyezni nem lehet.

3. függelék az 1. melléklethez

Megnevezés

Fő típus

Helyszín

1.

Üveghuta

Kultúrtörténeti

A Fő út keleti végpontjánál lévő kereszteződésnél délre kb. 50 m-re

2.

Hagyományos lakóházból kialakított vendégház

Kultúrtörténeti

Fő út 18.

3.

Fából készített köztéri műalkotások

Kultúrtörténeti

A település számos pontján

4.

Akácfa utcai pincesor

Kultúrtörténeti

Akácfa utca

5.

Kerekes kút

Kultúrtörténeti

Akácfa utca 15. számú házzal szemközt

6.

Akácfa utcai feszület

Kultúrtörténeti

Akácfa utca, a közkút feletti domboldalon

7.

Hagyományos kialakítású lakóház

Kultúrtörténeti

Fő út 19.

8.

Szlovák tájház

Kultúrtörténeti

Fő út, a buszfordulótól 20 m-re északra

9.

Hagyományos kialakítású lakóház

Kultúrtörténeti

Rózsa Ferenc u.

10.

Hagyományos kialakítású lakóház

Kultúrtörténeti

Rózsa Ferenc u. 45.

11.

Hagyományos kialakítású lakóház

Kultúrtörténeti

Rózsa Ferenc u. 74.

12.

Hagyományos kialakítású lakóház

Kultúrtörténeti

Rózsa Ferenc u.

13.

Rózsa Ferenc utcai feszület

Kultúrtörténeti

Rózsa Ferenc u. 36. szám alatti ház kertjében

14.

Rózsa Ferenc utcai pincék

Kultúrtörténeti

Rózsa Ferenc utca, Dolina vagy Kispart felőli eleje

15.

Hagyományos kialakítású lakóház

Kultúrtörténeti

Rózsa Ferenc u. 14.

16.

Hagyományos kialakítású lakóház

Kultúrtörténeti

Rózsa Ferenc u. 2.

17.

Hagyományos kialakítású lakóház

Kultúrtörténeti

Rózsa Ferenc u.

18.

Hosszú-hegyi kilátópont

Tájképi

A Hosszú-hegy Vágáshutához tartozó gerinc-szakaszán

19.

Hárs-bérci kilátó

Tájképi

A Hárs-bércre vezető műút mellett

4. függelék az 1. melléklethez

Allergizáló növényfajtáktól származó pollen koncentráció
megengedhető legmagasabb értékei

Növényfajta

Pollenszám/m3

Fák, bokrok

100

Fűfélék (parlagfű és egyéb
Fűfélék)


30

5. függelék az 1. melléklethez

HELYI VÉDELEMRE JAVASOLT ÉPÜLETEK UTCA, HÁZSZÁM, HELYRAJZISZÁM ALAPJÁN

Utca megnevezése

Házszám

Helyrajzi szám

1.

Akácfa utca

Rk.templom 1

2.

Akácfa utca

20

Tájház 13

3.

Üveghuta 029 E

4.

Fő út

3

25

5.

Fő út

11

18

6.

Fő út

23

14

7.

Fő út

10

Kulcsosház 183

8.

Akácfa utca

10

169

9.

Akácfa utca

15

38/2

10.

Akácfa utca

20

170

11.

Rózsa Ferenc utca

2

316

12.

Rózsa Ferenc utca

4

571

13.

Rózsa Ferenc utca

7

562

14.

Rózsa Ferenc utca

8

319

15.

Rózsa Ferenc utca

10

320

16.

Rózsa Ferenc utca

11

339/2

17.

Rózsa Ferenc utca

14

340/2

18.

Rózsa Ferenc utca

21

357

19.

Rózsa Ferenc utca

22

386

20.

Rózsa Ferenc utca

25

389

21.

Rózsa Ferenc utca

26

391

22.

Rózsa Ferenc utca

41

471/1

23.

Rózsa Ferenc utca

44

394

24.

Rózsa Ferenc utca

47

465

25.

Rózsa Ferenc utca

49

410

26.

Rózsa Ferenc utca

74

441/1

27.

Rózsa Ferenc utca

452

6. függelék az 1. melléklethez

Fontosabb vonatkozó jogszabályok
-1997. évi LXXVIII. tv. az épített környezet alakításáról és védelméről
-2003. évi XXVI. tv. az Országos Területrendezési Tervről (OTrT)
-BAZ Megye Területrendezési Terve
-1988.évi I. tv a közúti közlekedésről
-1995. évi CLXXXIII. tv. a vasútról
-1994.évi LV. tv a termőföldről
-1995. évi LVII. tv. a vízgazdálkodásról
-1995. évi LIII. tv. a környezet védelmének általános szabályairól
-1996. évi LIII. tv. a természet védelméről
-2001.évi LXIV. tv. a kulturális örökség védelméről
-2007. évi LXXXVI. tv. a villamos energiáról
-2008. évi XLII. tv. a földgázellátásról
-2003. évi C. tv. az elekronikus hírközlésről
-2009. évi XXXVII. tv. az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról
-190/2009.(IX.15.) kormányrendelet a főépítészi tevékenységről
-253/1997. (XII.20.) kormányrendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK)
-252/2006.(XII. 20.) kormányrendelet a településrendezési és az építészeti- műszaki tervtanácsokról
-76/2009.(IV.8.) kormányrendelet a területrendezési hatósági eljárásokról
-104/2006. (IV.28) kormányrendelet a településtervezési és az építészeti- műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól
-2/2005 (I.11.) kormányrendelet egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról
-9 /2007. (IV.3.) ÖTM rendelet a területek biológiai aktivitásérték számításáról
-4/2003. (II.20.) NKÖM rendelet az örökségvédelmi hatástanulmányról
-66/1999. (VIII.13.) FVM rendelet az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól.
-37/2007.(XII.13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásról, valamint a telekalakítási és az építészeti- műszaki dokumentációk tartalmáról.