Kishuta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2001. (IV. 4.) önkormányzati rendelete
a helyi címer, lobogó és zászló alapításáról és használatának rendjéről
Hatályos: 2001. 04. 04- 2012. 05. 30Kishuta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2001. (IV. 4.) önkormányzati rendelete
a helyi címer, lobogó és zászló alapításáról és használatának rendjéről
Kishuta község Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény 1. §. (6) bek. a/ pontjában biztosított jogkörében az Önkormányzat jelképeiről és azok használatának rendjéről az alábbi rendeletet alkotja:
Az önkormányzat jelképei
1. § Az önkormányzat jelképei, mint a település jelenére és történelmi múltjára utaló díszítő szimbólumok: a címer, lobogó és zászló.
A címer leírása
2. § Kishuta címerének 3 mesteralakú csücskös talpú pajzsa a pajzsszegéllyel egyszer vágott és a pajzsfőnél középen hasított. A pajzsfő első /1,jobb/ mezője vörös mázú, benne természetből vett címerkép látható: három barna makkos és zöldleveles tölgyág lebeg. A pajzsfő második /2.bal/ mezője kék mázú, benne természetből vett címer kép látható: barna színű tuskó lebeg, előtte átlósan, szürke nyelű és fekete fejű balta lebeg. A pajzstalp harmadik /3./ mezője fehér mázú, benne természetből vett címerkép szerepel: zöld dombon, szürke ruhás, természetes bőrszínű, szürke kalapos, barnahajú, barna cipőjű /talpa szürke/ férfi látható. Középen barna színű botot tart, hátán a foglalkozásához, - drótozó, edényjavító szükséges ládát viszi, melynek színe barna és a benne lévő bádogtekercs szürke színű. A pajzsfőn középen a pajzssegély és a hasítás találkozásánál ezüstszínű, római katolikus kereszt ül. A kereszttől AC irányba jobbra, kék színű ezüst bélésű foszlány, a kereszttől BD irányú balra, vörös színű ezüst bélésű foszlány látható. A pajzs alatt ezüst szalagban kék színnel Kishuta felirat olvasható. A címer képének magyarázata: Házaló drótozó: A szláv betelepítéssel egy időben megjelentek a házaló mesterek, pl. üveges, drótozó, köszörűs stb. Kishuta településre jellemző szakma volt a házaló drótozó-edényjavító, aki a hátán, egy faládában un: „krosenkában” vitte a szerszámait és javításhoz szükséges alapanyagot, bádogot. Szolgáltatásait hangos kiáltással kínálta. Kereszt: a település lakosságának többségi vallási hova tartozását jelzi. Balta, tuskó: az egykor és ma itt élő emberek mindennapi életét, munkáját jelképezi. Tölgyág: a településre jellemző növény, utalás a természeti környezetre.
A címer használatának köre és szabályai
3. § (1) Az önkormányzat címerét mint díszítő és utaló jelképet használni lehet:
a) Az önkormányzat körpecsétjén, amely pecsétnyomó, illetőleg gumibélyegző: pecsétnyomó esetében legkisebb 40 mm, gumibélyegző esetében legnagyobb 35 mm átmérőjű. Körpecsét leírása: Kör alakú pecsétlap, szélén peremmel. A pecsétmező középvonalában Kishuta címerének kontúrrajza. A címert kétoldalról és felülről nagybetűs körirat övezi: KISHUTA KÖZSÉG PECSÉTJE. A felirat előtt, után és a szavak közt egy-egy díszpont.
b) Az önkormányzat zászlaján és annak változatain:
c) Az önkormányzat szerveinek, a polgármesterek, jegyzőnek, kitüntető vagy emlékérmeken:
d) a községháza épületének bejáratánál, termeiben és már protokolláris célt szolgáló helyiségeiben:
e) Az önkormányzat intézményei bejáratánál és vezetőinek irodáiban:
f) Az önkormányzat és szervei által megjelentetett, a település életével foglalkozó kiadványokon, meghívókon, emléktárgyakon.
g) A községbe vezető utak mellett a közigazgatási határnál lévő táblán.
(2) Az önkormányzat címerével ellátott körpecsét az önkormányzat és más bel, illetve külföldi önkormányzatok közötti kapcsolatokban protokolláris célból, illetőleg szerződések, megállapodások hitelesítésekor, valamint az önkormányzat belső működésével és szervezeti felépítésével kapcsolatos rendelkezések kitüntető oklevelek hitelesítésekor használható.
(3) Az önkormányzat címerével ellátott körpecsét hatósági eljárás során nem alkalmazható.
4. § (1) A 3. §. (1) bek. g/ pontjában meghatározottakon kívül más jogi személy számára az általa készített kiadványokon vagy jellegzetes termékeken az önkormányzat címerének használatát – kérelemre – a jegyző javaslata alapján a polgármester engedélyezheti.
(2) Kereskedelmi vagy reklám célú felhasználás esetében a címer használatáért gyártási és forgalmazási díjat kell fizetni. A díj mértékét a jegyző javaslata alapján a polgármester állapítja meg.
(3) A díj megállapítása történhet egy összegben, évi átalány formájában vagy az elért árbevétel arányában.
(4) A (3) bek. szereplő átalány összege gazdálkodó szervezeteknél 10.000-10.000 Ft-ig terjedhet. Az árbevétel után megállapítható díj mértéke az éves árbevétel 0,1 %-a, de legkevesebb 10.000 Ft.
5. § (1) A címer használatára vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell.
a) a kérelmező megnevezését, címét:
b) a címer használat célját:
c) az előállítani kívánt mennyiséget (darabszámot)
d) a címer előállításának anyagát:
e) terjesztés, illetve forgalombahozatal esetén ennek módját:
f) a használat időtartamát:
g) A címerrel díszítendő tárgy mintapéldányát (rajzát, fényképmásolatát stb.):
h) A felhasználásért felelős személy megnevezését
(2) A címer használatára vonatkozó engedélynek tartalmaznia kell:
a) az engedélyek megnevezését és címét:
b) az előállítás anyagát
c) az engedélyezett felhasználás célját:
d) az előállításra engedélyezett mennyiség:
e) a felhasználás idejét, illetőleg az engedély érvényességének időtartamát:
f) a terjesztés, a forgalomba hozatal módjára vonatkozó esetleges kikötéseket:
g) a címer felhasználásáért felelős személy megnevezését:
h) amennyiben a címer használatáért díjat kell fizetni, a díj összegét.
(3) A kiadott engedélyekről a polgármesterei hivatal nyilvántartást vezet.
(4) Indokolt esetben kiadott engedélyt a polgármester visszavonhatja.
6. § (1) Az önkormányzat címerének kicsinyítése csak olyan mértékű lehet, hogy az ne sértse a hiteles ábrázolást.
(2) Amennyiben nincs lehetőség az önkormányzat címerének eredeti színben való ábrázolására, akkor az csak a hordozó tárgy anyagának (fém, bőr, fa, kerámia stb) sinében, de a heraldika általános szabályainak és színjelzéseinek megtartásával történhet.
A lobogó és zászló leírása
7. § (1) A lobogó álló téglalap alakú, 2:1 méretarányú kék-sárga textillap aljában arany rajz. Egy pólyaszélesség a lobogó hosszának 1/10 részre. A színes címer a feliratos szalaggal a lobogó közepén helyezkedik el. A lobogó kétoldalas.
(2) A zászló a lobogó 90 -c-kal történő elfogatásával jön létre. A színes címer a feliratos szalaggal zászló közepébe esik. A zászló kétoldalas.
(3) A lobogó és a zászló rúdja fehér.
(4) Az önkormányzat lobogója és zászlaja a polgármesteri hivatalban kerül elhelyezésre.
A lobogó és zászló használata
8. § (1) A lobogó és zászló vagy annak méretarányos változatai használatók:
a) hivatalos állami ünnepek alkalmával a Magyar Köztársaság zászlajával együtt:
b) a község életében jelentős események, ünnepségek és rendezvények alkalmából más hivatalos zászlóval (zászlókkal) együtt:
c) a képviselőtestület ülései alkalmával önállóan a polgármesteri hivatal bejáratánál
d) nemzeti, illetőleg megyei gyászesemény alkalmával a fekete zászlóval együtt félárbócra eresztve:
e) minden községgel összefüggő vagy az önkormányzat részvételével rendezett eseményen.
(2) A lobogó és zászló használatában engedélyezésére a címerre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Jogosulatlan használat
9. § Aki az önkormányzat jelképeit jogosulatlanul, az engedélytől eltérő vagy a közösséget sértő módon használja fel, szabálysértést követ el, és 10.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.
10. § Ez a rendelet a kihírdetés napján lép hatályba.