Kishuta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2003. (VI. 2.) önkormányzati rendelete
a közterület rendeltetésétől eltérő célú használatának általános szabályairól
Hatályos: 2012. 05. 31- 2024. 12. 03Kishuta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2003. (VI. 2.) önkormányzati rendelete
a közterület rendeltetésétől eltérő célú használatának általános szabályairól1
Kishuta községi Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 16. §. (1) bekezdésében foglaltak alapján a következő rendeletet alkotja.
Általános rendelkezések
1. § (1) A rendelet célja településképi, kereskedelmi, idegenforgalmi, közegészségügyi, köztisztasági valamint közlekedésbiztonsági szempontok figyelembevételével meghatározni a közterület rendeltetésétől eltérő célú használatának szabályait.
(2) E rendelet alkalmazásában:
a) közterület: a közhasználatra szolgáló minden olyan önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos (használó) által megnyitott és kijelölt részét, továbbá az a magánterület, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat. A közterület rendeltetése különösen a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.) a közművek elhelyezése.,
b) mozgóbolt önjáró vagy gépjárművel vontatott árusító hely.,
c) mozgóárusítás: a kereskedő vagy megbízottja olyan eszköz segítségével viszi magával az eladásra kínált árut, amely nem minősül mozgóboltnak.,
d) jármű tárolása: ha a jármű engedély nélkül 2 óránál hosszabb ideig közterületen várakozik.,
e) vásár: országos vagy helyi jelleggel rendezett olyan adásvételi lehetőség, ahol az áruk kínálatát kirakodással mutatják be.,
f) rendezvény: a külön jogszabályban meghatározott szabályok szerint megtartott békés összejövetel, felvonulás és tüntetés.
A rendelet hatálya
2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Kishuta község közigazgatási területén
a) a közterületre
b) minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra.
(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya
a) a közterületen elhelyezett reklámhordozókra,
b) a közterületen 10 cm-en túl benyúló üzlet homlokzat, kirakatszekrény, védőtető, ernyőszerkezet, hirdetőberendezés elhelyezésére.
A közterület rendeltetésétől eltérő célú használata
3. § (1) A közterület rendeltetésétől eltérő célra használni csak közterület bérleti szerződés (a továbbiakban: (szerződés) vagy hozzájárulás, valamint e rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott közterület bérleti vagy a külön rendelet alapján a legmagasabb alkalmazgató díjtétel szerint számított használati díj fizetése alapján lehet.
(2) Nem kell bérleti szerződést kötni
a) az út tartozékok és a közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések elhelyezéséhez,
b) legfeljebb 4 óra időtartamú rendezvényhez, amennyiben a közlekedést nem akadályozza,
c) tüzelőanyag, építési munka végzéséhez szükséges építési anyag legfeljebb 24 óra időtartamú tároláshoz.
4. § (1) A bérlő a közterület bérleti jogot a bérbeadó hozzájárulásával másra átruházhatja, vagy elcserélheti. Az erre vonatkozó rendelkezést írásba kell foglalni. A hozzájárulás nem tagadható meg, ha az új bérlő rendelkezik a szerződéskötéskor egyébként előírt feltételekkel.
(2) A szerződés nem pótolja vagy helyettesíti a jogszabályban előírt egyéb hatósági vagy szakhatósági engedélyek beszerzését, mely a kérelmező feladata.
5. § A közterületek bérbeadására a bérbeadó pályázatot írhat ki.
6. § (1) Bérleti szerződés csak azzal köthető, aki rendelkezik
a) a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirattal,
b) a tevékenység végzéséhez szükséges hatósági engedélyekkel,
c) közút, járda területét érintő közterület használat esetén a kezelő hozzájáruló nyilatkozatával,
d) vendéglátóipari előkert létesítése esetén a közterületen elhelyezendő szerkezeteknek a jegyző által jóváhagyott helyszínrajzával, műszaki tervével.
(2) Közterületen csak a külön jogszabályban meghatározott termékek árusíthatók.
(3) Nem köthető bérleti szerződésárusítás céljára
a) az idegenforgalom szempontjából jelentős közterületekre
b) ha a közterületi árusítóhely tervezett helyétől számított 100 méteren belül hasonló árucikkeket árusító üzlet működik,
c) szeszes ital árusításához, kivéve a vendéglátó-ipari előteret,
d) a közlekedés biztonságát zavaró (utak, és útkereszteződések, csomópontok beláthatóságát akadályozó, közúti és jelzőtáblákat takaró) berendezésekre, és anyagok elhelyezésére,
e) mozgóboltból történő árusítás és mozgóárusítás céljára, kivéve rendezvények, vásárok esetében,
f) olyan mobil építmény, berendezés létesítésére, melynek külső megjelenítését a jegyző előzetesen nem hagyta jóvá,
g) olyan üzlet közterületre való kitelepült árusítására, amely az épületen belül nem a földszinten helyezkedik el, vagy a közterületet határoló utcafronti résszel nem rendelkezik,
h) üzlet kitelepült árusítására, abban az esetben, ha a területhasználat meghaladja a kérelmező üzlet alapterületének 50 %-át, illetve vendéglátó egységek vendéglátó-ipari előkertjeinek esetén az üzlet alapterületének 100%-át,
i) sátorgarázs elhelyezésére május 1.-október1. közötti időszakra,
j) 3,5 t össztömeget meghaladó teher, személy- és áruszállításra szolgáló járművek, valamint mezőgazdasági vontató, lassú jármű, járműszerelvény, nehézpótkocsi, lakókocsi, munkagép közterületen történő tárolására.
(4) A külön jogszabály szerint hatósági jelzéssel nem rendelkező jármű közterületen történő tárolására, legfeljebb 30 napra közterület bérleti szerződés köthető.
7. § (1) A bérleti szerződés megkötése kérelemre indul. A kérelmet annak kell előterjesztenie, aki a közterületet használni kívánja. A kérelmet a szükséges szakhatósági engedélyekkel együtt – kivételes esetektől eltekintve- a közterület igénybe vétele előtt legalább 15 nappal kell benyújtani.
(2) Ha a közterület igénybevétele építési munka végzésével kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék elhelyezése céljából szükséges, a bérleti szerződés megkötését a kivitelezést megrendelő ingatlan tulajdonosának a kivitelező vállalkozó megjelölésével, vagy a kivitelezőnek kell kérnie. A közterület igénybevételének befejezése után az eredeti állapot helyreállításáért a bérlő és kivitelező egyetemlegesen felelős.
8. § A bérleti szerződés iránti kérelemnek tartalmazni kell:
a) a kérelmező nevét, lakóhelyének, székhelyének címét, adóazonosító számát,
b) a közterület igénybevételének célját és időtartamát,
c) a mezőgazdasági kistermelők és őstermelők esetében az őstermelő igazolvány másolatát, vállalkozó esetén a vállalkozási engedély, cégbírósági végzés másolatát ( a folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat másolatát),
d) a közterület nagyságát, helyének és a használat módjának, a napi árusítás időtartamának pontos meghatározását,
e) a folytatni kívánt tevékenységhez szükséges hatósági engedélyeket,
f) út, járda, térburkolat, zöldterület esetén a terület helyreállítására vonatkozó megrendelés egy példányának becsatolását, vagy a kérelmező azon nyilatkozatát és igazolását, hogy a helyreállítást önerőből és kellő szakértelemmel el tudja látni,
g) amennyiben a közterület igénybevétel a közúti járműforgalmat befolyásolja, M=1:500 méretarányú, szaktervező által készített forgalomtechnikai tervet 2 példányban,
h) idényjellegű és alkalmi árusítás esetén a mobil árusítópult megjelenését ábrázoló tervet vagy fényképet 2 példányban,
i) rendezvény, vásár esetén a terület takarítására vonatkozó megrendelést vagy nyilatkozatot,
j) azon berendezési tárgyak felállítása és üzemeltetése esetén, melyeknek időszakos felülvizsgálata szükséges, az utolsó érvényes felülvizsgálati szakvéleményt.
A bérleti szerződés tartama
9. § (1) A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a bérlő nevét, lakóhelyének, székhelyének címét, adóazonosító számát,
b) a közterület igénybevételének célját és időtartamát, vagy azt, hogy a bérleti jogviszony milyen feltételek bekövetkezéséig tart,
c) a közterület-igénybevétel helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását,
d) a bérleti jogviszony megszűnése esetére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását,
e) közterület bérleti díj fizetési kötelezettség esetében a díj mértékét és fizetésének módját, a díjfizetés elmulasztásának esetén annak jogkövetkezményeit,
f) az anyagok és szerkezetek tárolásával kapcsolatosan a bérleti szerződésben ki kell kötni, hogy a tárolás csak a munka-, baleset- és egészségvédelmi óvórendszabályokban előírt módon történhet.
(2) Az építési munka végzésének tartamára szóló bérleti szerződésben, amennyiben szükséges, elő kell írni a közterület felől a településképi követelményeket kielégítő ideiglenes palánk vagy védőháló létesítését.
(3) Ha a járdát teljes szélességében el kell foglalni az építkezés során, és a gyalogosközlekedés a másik oldalon lévő járdára nem terelhető át, a terület bérlője köteles saját költségén az építési területén az elfoglalt járdával azonos hosszan, a gyalogosok számára, védőtetővel ellátott átjárót létesíteni, és annak szabvány szerinti megjelöléséről gondoskodni, vagy a járda mentén lévő zöldsávban ideiglenes járdát építeni. A munkák befejezése után az ideiglenes járdát el kell bontani, a zöldsávot az eredeti állapotának megfelelően helyre kell állítani.
A bérleti szerződés időtartama
10. § (1) A bérleti jogviszony a szerződésben meghatározott időpontig, illetőleg feltétel bekövetkezéséig tart.
(2) A bérleti szerződés megszűnik akkor is, ha a közterületen folytatott tevékenységre jogosító engedély érvényét veszti.
(3) A határozott időre szóló bérleti szerződést, annak lejárta előtt legalább 15 nappal benyújtott kérelemre, a szerződő felek – amennyiben a szerződéskötés feltételei fennállnak – meghosszabbíthatják.
A közterület használatának módja
11. § (1) A közterület bérlőjének a közterületet úgy kell használnia, hogy ne zavarja sem a közterület más részeinek, sem a szomszédos ingatlanoknak a rendeltetésszerű használatát.
(2) A közterületen elhelyezett tárgyak anyagainak és formájának összhangban kell lennie a környezetben lévő létesítmények alapanyagával és formájával.
(3) Sátorgarázs a közterületi parkolókban helyezhető el. A sátorgarázst úgy kell rögzíteni, hogy a mellette parkoló járművekben, illetve felállított sátorgarázsban kárt ne okozzon. Rögzítése ponyván belül történhet, a rendszámot a sátorgarázs felületén fel kell tüntetni.
(4) Az azonosító szám nélkül elhelyezett sátorgarázs engedély nélkülinek, elhelyezője pedig engedélynélküli közterület használónak tekintendő, függetlenül attól, hogy a közterület bérleti díját megfizette.
(5) A bérleti szerződés határidejének lejárta után a sátorgarázs minden alkatrészét és rögzítő csavarját el kell távolítani. A kihelyezett és el nem távolított alkatrészek és rögzítő csavarok miatt esetleg bekövetkezett baleset, illetve káresemény teljes anyagi és jogi felelőssége a sátorgarázs elhelyezőjét terheli.
12. § A közterület bérlője köteles a közterületen elhelyezett tárgyakat az árusítási időn túl a közterületről eltávolítani, valamint az általa használt közterületet rendben és tisztán tartani.
13. § (1) Fel kell mondani a bérleti szerződést, ha a közterület bérlője közterületet nem a szerződésben meghatározott célra, módon és feltételekkel használja, vagy a díjfizetési kötelezettségének az esedékesség időpontjáig nem tesz eleget.
(2) Ha a bérleti szerződés megszűnik és a közterület bérlője a saját költségén az eredeti állapotot a meghatározott határidőre nem állítja helyre, a megkötött bérleti szerződés esetén bérbeadó a bérlő felelőségére és anyagi terhére az eredeti állapotot helyreállítja.
(3) Ha a közterület igénybevétel az (1) bekezdésben említett módon szűnt meg, a már esedékessé vált és befizetett közterület bérleti díjat visszakövetelni nem lehet.
14. § (1) A bérleti szerződéshez kötött, de bérleti szerződés nélküli közterület-igénybevétel esetén a használó az Önkormányzat felhívására köteles a használót megszüntetni, és a közterület eredeti állapotát a saját költségén-minden kártalanítási igény nélkül – helyreállítani. Ennek elmulasztása esetén az Önkormányzat a használó költségére a közterületet helyreállítja.
(2) Abban az esetben, ha a közterület igénybevétel során közvetlen veszély, a közlekedés zavarása áll fenn, a bérbeadó a közterület igénybevételét azonnali hatálya, kártalanítás nélkül – megszünteti.
(3) A közterületen bérleti szerződés nélkül elhelyezett tárgyakat, vagy a szerződéssel közterületen elhelyezett köztéri bútorokhoz, lámpaoszlopokhoz kapcsolt mobíliákat az Önkormányzat elszállítja, és 3 hónapos tárolás után értékesíti, ha az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének a kötelezett nem tesz eleget, vagy 8 nap alatt a tulajdonos kiléte nem állapítható meg.
(4) Amennyiben ellenőrzés során megállapítható, hogy a közterület igénybevétele bérleti szerződés nélkül történik, úgy amennyiben e rendeletben foglaltakkal nem ellentétes, a közterület használatára bérleti szerződés köthető. Ez esetben a közterület használója köteles a bérleti díjnak megfelelő összegű használati díjat a szerződés nélküli közterület igénybevételének időtartamára is megfizetni.
15. § (1) A közterület használatáért a ténylegesen igénybevett terület nagyságának megfelelően e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott díjat kell fizetni. A bérleti díj meghatározásakor minden megkezdett négyzetméter egésznek számít.
(2) Ha pályázat útján történik a közterület rendeltetéséről eltérő célú használatára a szerződéskötés, akkor a pályázat nyertese által felajánlott díjjal kell a szerződést megkötni.
(3) A közterület bérleti díjat 6 havi, illetve ennél rövidebb ideig tart bérleti jogviszony esetén a bérleti szerződés megkötésekor egy összegben készpénzben vagy átutalással kell megfizetni. A 6 havi időtartamot meghaladó bérleti jogviszony esetén a bérleti díjat félévente előre a tárgy félév 5. napjáig kell megfizetni. A bérleti díj meg nem fizetése esetén a közterület igénybevétele jogosulatlannak minősül, és annak jogkövetkezményeit vonja maga után.
(4) A naptári éven átnyúló közterületbérlet esetén a szerződést a mindenkor hatályban lévő díjszabás szerint kell módosítani.
(5) Amennyiben a terület használatára nem kerül sor és ezt a bérlő a bérleti szerződés érvénybe lépése előtt legalább 3 nappal írásban jelzi, úgy a befizetett összeg 30 napon belül visszafizetésre kerül. Egyéb esetekben, ha a bérleti szerződésben meghatározott időtartam alatt a közterület bérlője saját hibájából nem veszi igénybe a kért közterületet, úgy a bérleti díjat nem követelheti vissza.
(6) A pályázat útján elnyert használati jogra e rendelet 4.sz. mellékletében foglaltak az irányadók.
Mentesség a közterület-bérleti díj fizetése alól
16. § (1) Nem kell közterület-bérleti díjat fizetni
a) a fegyveres erők, a fegyveres testületek, a rendészeti szervek a mentők, a tűzoltók, továbbá a vízügyi szolgálat műtárgyainak, mobíliáinak alaptevékenységük céljára és idejére történő elhelyezése után,
b) a külön rendelt szerint megkötött szerződés alapján a szilárd hulladékgyűjtő edényzet közterületi elhelyezésekor.
(2) Az Önkormányzat a jelen rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott díjaknál alacsonyabb összegű bérleti díjra is köthet bérleti szerződést, illetve a bérleti díj fizetésétől eltekinthet, ha
a) a közterület használat különösen fontos önkormányzati érdeket szolgál,
b) önkormányzati intézmény a közterület használó,
c) a bérlő a szerződésben olyan módon ellentételezi a bérleti díja, amellyel az önkormányzat tulajdonában vagyonnövekedést eredményez.
(3) Nem adható díjfizetési mentesség az (1)-(2) bekezdésekben említett esetekben, ha a közterület használata kereskedelmi vagy reklámtevékenységgel párosul.
A közterület felbontásának és helyreállításának szabályai
17. § (1) A közterületen bontási munkát a jegyző hozzájárulásával lehet végezni a külön jogszabályban foglaltak szerint.
(2) Közterület felbontásához hozzájárulást új közmű létesítése, közmű rekonstrukciója eseten a beruházó kérelmére lehet kiadni.
(3) Közműjavítás esetén a bontási hozzájárulást a közmű kezelője is kérelmezheti.
(4) Az Önkormányzat beruházásában történő átépítés, korszerűsítés és felújítás esetén a közmű tulajdonosa illetve üzemeltetője a beruházó megkeresésére köteles az Önkormányzattal megállapodást kötni.
A közterület bontásához szükséges hozzájárulás iránti kérelem
18. § (1) Közterület bontási hozzájárulás kiadására kérelem alapján kerül sor.
(2) A közterület bontásához szükséges hozzájárulás iránti kérelemnek tartalmaznia kell a külön jogszabályban foglaltakat túlmenően.
a) a felbontást kérő nevét és címét,
b) az igénybevétel céljának és módjának leírását,
c) az igénybevett közterület jellegét (közút, járda, padka, zöldsáv, parkoló stb.)
d) az elfoglalni kívánt terület pontos nagyságát m2 –ben és fontos paramétereit (hosszúság, szélesség, mélység stb.),
e) az igénybevételért és szakszerű helyreállításáért felelős személy nevét és címét,
f) az igénybevétel időtartamát
(3) Amennyiben technológiai okokból a munkavégzés szünetel, úgy a kérelemben ennek okát is időtartamát külön meg kell határozni.
(4) A közterület használati díjat az igénybevevőnek a hozzájárulás átvételekor kell az Önkormányzat pénztárába befizetnie, vagy annak előzetes átutalását igazolnia.
19. § (1) Amennyiben az újonnan épített, vagy felújított burkolatot 5 éven belül hibaelhárítás céljából felbontják, úgy azt a kérelmező a jegyző előírásai szerint köteles helyreállítani.
(2) Amennyiben a kérelmező olyan mértékű közterületbontáshoz kér engedélyt, amelyen mértéke, vagy egyéb ok miatt szakaszolás indokolt, a jegyző a hozzájárulást – helyszíni bejárás alapján- szakaszolt közterületbontáshoz adja meg.
(3) Ha a körülmények indokolják a jegyző hozzájárulásában a helyreállításra két határidő állapítható meg:
a) az ideiglenes helyreállítás határidejét,
b) a végleges helyreállítás határidejét.
(4) A kezelői hozzájárulásban forgalombiztonsági okok miatt előírható a közterület azonnali helyreállítása.
(5) Amennyiben hozzájárulásában foglaltaktól eltérő nyomvonal igénybevételére, vagy határidő módosításra van szükség, úgy a jegyzőtől azonnal hozzájárulást kell kérni.
(6) November 15. és március 15. közötti időszakban a közterületet felbontani az azonnali hibaelhárítási munkák végzésén túl különösen indokolt esetben a polgármester külön engedélye alapján lehetséges.
A közterület bontásához történő hozzájárulás
20. § (1) Újonnan létesített út- vagy járdaburkolat elkészültétől számított 5 éven belül, illetve park- vagy zöldterület létesítésétől számított 2 éven belül közterület bontási hozzájárulás csak különösen indokolt esetben a polgármester külön engedélye alapján adható.
(2) A benyújtott közterület felbontási kérelem, illetve közmű-hibabejelentés alapján a jegyző írásos hozzájárulást ad a munka elvégzéséhez.
(3) A közterület felbontási hozzájárulásának tartalmaznia kell:
a) a fizetendő díjat,
b) a közterület helyreállítására vonatkozó minőségi követelményeket,
c) a helyreállítás határidejét,
d) a helyreállításért felelős személy nevét, címét,
e) az 50 méterenkénti tömörségi vizsgálat (minimális tömörség Ty=95%) igazolásának szükségességét a vonatkozó előírás szerint,
f) a garanciális, szavatossági elemeket,
g) a késedelmes helyreállítás esetén felszámolásra kerülő késedelmi díj mértékét,
h) nem teljesítés esetén az önkormányzat általi közterület-helyreállítás jogát és a helyreállítás költségének azonnali beszedési megbízással, vagy más ezzel egyenértékű pénzügyi garanciával történő érvényesítési lehetőséget.
20. § A közműtulajdonos, illetőleg kezelő vagy üzemeltető az önkormányzati hozzájárulás megadásával egyidejűleg a polgármesterrel megállapodást köt az azonnali beszedési megbízás érvényesíthetőségére vonatkozóan.
A közterület helyreállítása
22. § (1) A felbontott közterületek helyreállításának folyamatos ellenőrzéséről a jegyző gondoskodik. A felbontott közterületek helyreállítását az érvényben lévő műszaki szabványok és irányelvek figyelembevételével e rendeletben meghatározottak alapján kell elvégezni.
(2) Amennyiben a burkolatbontással járó munkavégzés bármely ok miatt szünetel, úgy a kérelmező köteles azt a jegyzőnek bejelenteni. Ez esetben a jegyző előírhatja a közterület azonnali helyreállítását.
(3) Ha a munkavégzés technológiai okok miatt határidőre nem fejeződött be, vagy egyéb okból 3 napnál tovább szünetel, a jegyző jogosult a felbontott közterület a kérelmező költségére helyreállítani.
23. § (1) A munkaárok csak földdel, vagy az engedélyben előírt anyaggal tölthető vissza, a 20. §.(2) bekezdése e) pontja szerint tömörséggel. A visszatöltés minőségét tömörségi jegyzőkönyvvel kell igazolni. A jegyző indokolt esetben a teljes talajcserét is előírhatja.
(2) A tömörségi mérések elvégzése után kerülhet sor a burkolat építésére a műszaki ellenőr írásos nyilatkozata alapján.
(3) A helyreállított közterület külön műszaki átadás vételi eljárás során kell átadni a közterület kezelőjének.
A közterületen történő munkavégzés
24. § (1) A közterület igénybevevő köteles:
a) a bontási munkákkal érintett területtel szomszédos ingatlanok tulajdonosait a bontási munkák megkezdése előtt 8 nappal értesíteni a bontás kezdésének és a helyreállítás befejezésének várható időpontjáról,
b) forgalomterelés, forgalomkorlátozás esetén a helyi tömegközlekedést végző vállalat előírásai szerint, de legkésőbb az elterelés, korlátozás időpontja előtt 3 nappal a helyi sajtó útján a lakosságot előzetesen tájékoztatni,
c) a közterület szakszerű helyreállítását elvégezni/elvégeztetni,
d) a közterület bontásával kapcsolatos kezelői hozzájárulást munkavégzéskor a munka helyszínén tartani,
e) a kivitelezési munkák megkezdését megelőzően 3 munkanappal a jegyzőt értesíteni,
f) gondoskodni a folyamatos munkavégzésről,
g) a munkahelyet és felvonulási területet tisztán tartani, a felesleges földet, törmeléket, hulladékot és szemetet folyamatosan saját költésén elszállítani,
h) a munka során e növényzet védelméről a kiadott közterület bontási hozzájárulásában meghatározott egyedi előírás szerint gondoskodni,
i) az érintett területen a szemétszállító jármű munkája zavartalanságát biztosítani, vagy a hulladékgyűjtés többletköltségét megtéríteni,
j) a munkaterületen lévő csapadékvíznyelő rácsokat letakarni, a munka befejezése utána az aknákat felülvizsgálni és gondoskodni az eredeti állapot helyreállításáról,
k) a munkálatok elvégzése után a végleges helyreállításáig a nyomvonalat biztonságos közlekedésre alkalmas állapotban tartani, a bekövetkező süllyedéseket azonnal kijavítani,
l) a munka befejezése után azonnal gondoskodni az eredeti állapotnak megfelelő forgalmi rend visszaállításáról,
m) a műszaki átadás-átvételi eljárás során a közterületkezelői hozzájárulásban kért tömörségi jegyzőkönyvet átadni a jegyző részére.
(2) Amennyiben a helyreállított szilárd burkolat a garanciális idő alatt megsüllyed, a kérelmező köteles a burkolatot a megsüllyedt szakaszon teljes szélességben helyreállítani. Ha ezt nem teszi meg, a munkát a jegyző jogosult a kérelmező terhére elvégezni, és a helyreállítási költséget kérelmező bankszámlájáról azonnali beszedési megbízással leemelni.
Záró rendelkezések
25. §
26. § E rendelet 2003. június hó 2.napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
Az önkormányzati rendeletet a Kishuta Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2024. (XII. 3.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte 2024. december 4. napjával.