Kishuta Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2006.(VI.30.) önkormányzati rendelete

a szociális ellátásokról és a gyermekvédelem helyi szabályairól

Hatályos: 2010. 03. 01- 2010. 03. 28

Kishuta Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2006.(VI.30.) önkormányzati rendelete

a szociális ellátásokról és a gyermekvédelem helyi szabályairól

2010.03.01.

Kishuta község Önkormányzata az 1990.évi LXV. Tv. (Ötv.) 16. §.(1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993.évi III. Törvény (továbbiakban: Szt.) 10. § (1) bekezdésében, a 25. §. (3) bekezdésében, a 26. §-ában, a 32. § (1) és (3) bekezdésében, a 37/D. §(5) bekezdésében, a 38. §(9) bekezdésében, a 43/B § (1) és (3) bekezdésében, a 45. § (1) bekezdésében, a 46. § (1) bekezdésében, az 50. § (3) bekezdésében, valamint a 92. §. (1)-(2) bekezdésében és ezek végrehajtása tárgyában kiadott kormányrendeletekben, valamint a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló többször módosított 1997. évi XXXI. tv-ben (továbbiakban Gyvt) 18. §. (1) bek. b, (2) bek, 21. §.(1) bek. 131. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja.

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja

1. § (1) A rendelet célja a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében a szociálisan rászorultak folyamatos ellátása, a rendkívül nehéz helyzetbe kerültek támogatása.

a) E rendelet célja továbbá, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelően - a jogszabályokkal összhangban – a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátások formáit, szervezeti kereteit, a jogosultság feltételeit, az eljárási és folyósítási szabályokat, azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

A rendelet hatálya

2. § (1) E rendelet hatálya kiterjed Kishuta község közigazgatási területén lakóhellyel ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező, és itt élő

a) magyar állampolgárokra,

b) letelepedési, bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre,

c) magyar hatóság által menekültként elismert személyekre,

d) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyekre, valamint

e) az Szt. 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyekre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

(2) E rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat hatáskörére és illetékességére

tekintet nélkül az átmeneti segély szociális ellátásra vonatkozóan:
a) arra a rászorulóra, akinek az ellátás hiánya az életét, testi épségét veszélyezteti, valamint
b) az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira.

II. A szociális ellátások, valamint a gyermekvédelem közös szabályai

1. Eljárási szabályok

3. § (1) E rendelet alkalmazásában: a jövedelem, vagyon, család, közeli hozzátartozó, házastárs, egészségileg károsodott gyermek, egyedülálló, egyedül élő tartásra köteles és képes személy, szociális intézmény, rendszeres pénzellátás, kereső tevékenység, hajléktalan, aktív korú, nevelési ellátás, szoba félszoba, közcélú munka, fogyasztási egység az Szt. 4. §.(1) bekezdésében meghatározottak szerint értelmezendő.

(2) E rendelet alkalmazásában: gyermek, fiatalkorú, fiatal felnőtt, gyermek hozzátartozói, a gyermek tartására köteles személy, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység, gyámhatóság, gyermekvédelmi gondoskodás, veszélyeztetettség, tartós betegség a Gyvt. 5. §-ában meghatározottak szerint értelmezendő.

(3) Ahol a rendelet jövedelmet említ, a nevelési ellátás, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget, annak a személynek kell a jövedelmeként figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják.

4. § (1) A szociális ellátásra és gyermekvédelmi ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (a továbbiakban Ket.) rendelkezéseit az Szt-ben, továbbá a Gyvt-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az e rendeletben meghatározott szociális feladat, valamint a gyermekek védelmét biztosító hatósági feladat és hatásköröket

a) Kishuta község Önkormányzat Képviselő-testülete

b) Kishuta község Polgármestere, valamint

c) Kishuta község Jegyzője gyakorolja.

(3)

5. § (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátás iránti igényt -e rendelet eltérő szabályainak hiányában – Kishuta község Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában lehet előterjeszteni az igénylésre jogszabályban előírt formanyomtatványon, írásban, illetve ennek hiányában, szóban melyről jegyzőkönyvet kell felvenni.

(2) A jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles saját és családja személyi körülményeiről, adatairól, vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni és a jövedelem típusának megfelelő igazolást a jövedelemről tett nyilatkozathoz becsatolni.

a.). Ezek különösen:
munkáltató által kiadott kereseti igazolás,
rendszeres pénzellátásokról az azt megalapozó határozat, vagy a kifizetésről szóló szelvény (pld. nyugdíjszelvény),
egyéb jövedelmeknél az azokat megalapozó határozat, vagy kifizetési bizonylat, igazolás, szerződés,
mezőgazdasági jövedelmekből származó jövedelmi igazolás,
adóbevallás, vagy annak hiteles másolata.
b.) Amennyiben a kérelmező aktív korú és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, csatolni kell az illetékes munkaügyi központ igazolását, a munkanélküliség tényének regisztrálásáról.
c.) Ha a családban, illetve a háztartásban a külön jogszabályban meghatározott tanköteles koron túli, nappali tagozatos képzésben részesülő gyermek, fiatal felnőtt él, a tanulmányok folytatását minden esetben iskolalátogatási bizonyítvánnyal (igazolással) kell igazolni.
(3) Az iratokat az ügyfél a kérelem benyújtásától számított 15 napon belül köteles becsatolni.
(4) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, melyek a Polgármesteri Hivatal nyilvántartásaiban fellelhetőek.
(5) A jogosultság megállapításakor
a) a havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó - jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,
b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni, azzal, hogy a b) pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani.
Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani.
c) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni
ca) a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,
cb) a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt.
A vállalkozási tevékenység akkor tekinthető megszűntnek, ha a vállalkozói engedélyt, illetve az őstermelői igazolványt visszaadták vagy visszavonták, illetőleg a társas vállalkozást törölték a cégjegyzékből.
(6) Az ellátást kérelmező fel kell hívni arra, hogy a havi jövedelemre vonatkozó adatok az adóhatóságtól kért adatszolgáltatás, valamint szakértő igénybevételével ellenőrizhető.
(7) A szociális rászorultságtól függő ellátások igénylése esetén a kérelmező köteles nyilatkozni arról, hogy a saját ellátására tartási-életjáradéki- vagy öröklési szerződést kötött –e.
(8) A Polgármesteri Hivatal az igénylő szociális helyzetéről szükség esetén környezettanulmányt készít. Nem kell környezettanulmányt készíteni, ha az életkörülmények az eljáró hatóság előtt ismertek.
(9) Ha az eljáró hatóság hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a (1) és (2) bekezdés szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, vagy kétség merül fel annak valóságtartama tekintetében, fel kell hívni a kérelmezőt az általa lakott lakás illetve saját és családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Fenntartási költségnek minősülnek az ingatlan használatához kötődő, közüzemi díjak, a lakbér, a kötelező és önkéntes biztosítás díja, az adó és adó jelegű befizetések, valamint a hiteltörlesztés.
(10) Ha a pénzbeli és természetben nyújtott ellátásra vonatkozó igényt jogerősen megállapítják, az ellátás a kérelem benyújtásától esedékes.
(11) Az ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozását haladéktalanul, legkésőbb 15 napon belül köteles bejelenteni az ellátást megállapító hatóságnál.

2. Jogosulatlanul igénybe vett ellátás visszatérítése

6. § (1) A jogosulatlanul igénybevett ellátás megítélésére az Sztv. 17. §-ának illetve a Gyvt 133. §-ának rendelkezésit kell alkalmazni az alábbi kiegészítéssel:

a) A havonta rendszeresen folyósított ellátások esetében tört havi jogosulatlan igénybevétel esetén a visszakövetelendő összeget naptári napra számolva kell előírni.

b) Kérelemre a visszafizetés részletekben is engedélyezhető, a részletfizetés időtartama azonban nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama.

II. Fejezet

A szociális ellátás rendszere

7. § (1) E rendelet értelmében a jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására az alábbi szociális ellátások nyújthatóak:

pénzbeli szociális ellátások:
a.) időskorúak járadéka
b.) Aktív korúak ellátása – rendszeres szociális segély - rendelkezésre állási támogatás
c.) lakásfenntartási támogatás
d.) ápolási díj
e.) átmeneti segély
f.) temetési segély
természetben nyújtott szociális ellátások:
g.) köztemetés
h.) közgyógyellátás

I. Pénzbeli ellátások

Pénzbeli ellátások folyósítása és kifizetése

8. § (1) Az e rendelet alapján megállapított pénzbeli ellátások kifizetésére –az e rendeletben foglalt eltérésekkel- a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 6. és 9. §-ában foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy ezen ellátások kifizetése a döntésről szóló határozat kézbesítését követően legkésőbb 5 napon belül a Polgármesteri Hivatal házipénztárából történik

Időskorúak járadéka

9. § (1) Az időkorúak járadékát a rászoruló személyek részére a képviselő-testület, 2007. január 1. napjától a jegyző állapítja meg, az Szt. 32/B §, - 32/D §- ban valamint e rendeletben leírtak alapján.

(2) Kérelme alapján időskorúak járadékában részesül az,

a) aki a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és a vele együtt élő házastársa élettársa, jövedelme alapján számítva az egy főre jutó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 80%-át.

b.) az egyedülálló 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személy, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át.
c) az egyedülálló, 75. életévét betöltött személy, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át.
(3) A kérelmet a Korm. Rendelet 2. sz melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.
(4) Az időkorúak járadékára való jogosultság feltételeit a képviselő-testület, valamint 2007. január 1. napjától a jegyző kétévente legalább egyszer felülvizsgálja. A felülvizsgálatra az Szt. 25. §-ának (4) – (7) bekezdése az irányadó.

Aktív korúak ellátása

10. § (1) A körjegyző az aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg a Szociális törvény 33. §.(1) bekezdésében meghatározott személyek számára, a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel.

(2) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján

a) egészségkárosodott személynek minősül, vagy

b) az 55. életévét betöltötte, vagy

c) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.] nem tudják biztosítani, rendszeres szociális segélyre jogosult.

11. § a) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal.

b) A rendszeres szociális segélyre jogosult személyek vonatkozásában- az egészségkárosodott személyek kivételével- az együttműködésre kijelölt szerv a Pálházi Alapszolgáltatási Központ Családsegítőés Gyermekjóléti i Szolgálata (továbbiakban Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat)

(2) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy az együttműködés keretében

1. a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül nyilvántartásba veteti magát,

2. írásban megállapodik a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő programról

3. teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat, köteles a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal kapcsolatot tartani, az általuk előírt időpontban megjelenni,

4. a szociális törvényben előírt kötelezettségeinek eleget tenni.

(3) A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat kötelezettségei:

a.) figyelemmel kíséri az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján- a Szolgálatnál történő megjelenéskor- nyilvántartásba veszi,
b.) tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól,
c.) a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt.
d.) folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,
e.) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges- a rendszeres szociális segélyre jogosult bevonásával- módosítja a programot, illetve az éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról.
f.) jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,
g.) a kapcsolattartásról a családsegítésre meghatározott esetnaplót vezet.
(4) A körjegyző kötelezettségei:
- a rendszeres szociális segélyre jogosult személy esetében (kivéve az egészségkárosodottak) az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozatot megküldi a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnak,
- tájékoztatja a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot
- az aktív korúak ellátására való jogosultság megszüntetéséről
- a rendszeres szociális segély jogosultsági feltételeinek megszűnéséről és a szociális törvény 35. §-ának (1) bekezdése szerinti együttműködési kötelezettség előírásáról,
- a rendszeres szociális segélyre jogosult személy, ha a települési önkormányzattal kötött megállapodásban vállalja az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét és az álláskeresési megállapodás megkötését a munkaügyi központtal, az önkormányzattal kötött megállapodásról.

12. § (1) A beilleszkedést segítő program az együttműködő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva kiterjed a

a) a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolattartásra

b) az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre,

c) a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére.

(2) A beilleszkedést segítő program tartalmi elemei:

a) foglalkoztathatóság javítása, álláskeresésre felkészítés érdekében: a motiváció és készség fejlesztés, képzettség erősítése, pszicho-szociális megerősítés, egyéni tanácsadás- esetkezelésen belül személyes megerősítés, álláskeresési készségek erősítése, pályakorrekciós tanácsadás, képzésbe eljuttatás, kommunikációs és konfliktuskezelési készségek fejlesztése, mentálhigiénés tanácsadás, szociális problémák kezelése/esetkezelés,

b) szinten-tartás – karbantartás – társadalmi integráció erősítése: egészségügyi – szociális – mentális állapotot javító, reszocializáció elősegítése, szociális esetkezelés, családgondozás, szocializációs, kapcsolatépítő csoportok, pszichológiai megerősítés/tanácsadás, kezelésbe juttatás, intézményi kapcsolódás megőrzése,

c) más ellátásba juttatás segítése: nyugdíj, rehabilitációs járadék, gyermeknevelési ellátások, ápolási díj, társadalombiztosítási tanácsadás, ügyintézés segítése, információnyújtás az ellátásokról és munkaerő-piaci kapcsolódásokról.

(3) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy számára felróható okból:

a) az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozatban meghatározott határidőn belül nem jelenik meg a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál,

b) a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat által előírt időpontban nem jelenik meg és távolmaradását nem igazolja,

c) a számára előírt foglalkozáson, tanácsadáson nem vesz részt,

d) a beilleszkedést segítő programban meghatározottakat nem hajtja végre,

13. §

14. §

Lakásfenntartási támogatás

15. § (1) A Képviselő-testület az Szt. 38. §-39. §.-ában foglaltak szerint normatív lakásfenntartási támogatást állapít meg.

(2) Az elismerhető költség mértéke a mindenkor hatályos központi költségvetési törvényben meghatározott összeg .

(3) A támogatás mértéke a mindenkor hatályos szociális törvényben megjelölt képlet szerint számított összeg.

Ápolási díj

16. § (1) A szociális rászorultság esetén a jogosult számára a képviselő-testület, 2007. január 1. napjától a jegyző az Szt.41. §-(1) bekezdésében és az Szt. 43/A.-43/B. §.(1) bekezdésében foglalt ápolási díjat állapít meg az Szt. –ben, és e rendeletben meghatározott feltételek szerint.

17. § (1) A képviselő-testület az Szt. -ben meghatározottak figyelembevételével méltányossági ápolási díjat (továbbiakban: ápolási díj) állapít meg a Szt.43/B. §.(1) bek. alapján annak a hozzátartozónak, aki 18. életévet betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását saját háztatásában végzi, vagy vele egy lakásban illetőleg egy településen lakik, feltéve, hogy

a) a családban az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedülálló esetén annak 350 %-át nem haladja meg, és

b) napi négy órát meg nem haladó kereső tevékenységet folytat az otthon történő munkavégzés kivételével.

(2) Az (1) bek. szerinti ápolási díj iránti kérelmet a Korm.rendelet 4.sz. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez az 5. §-ban meghatározottakon túl csatolni kell a háziorvos Korm.r. 5. sz. emelléklet szerinti igazolását, arra vonatkozó szakvéleményét, hogy az ápolt önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre, ápolásra, gondozásra szorul. Az igazolás 8 napnál régebbi nem lehet. A háziorvosnak nyilatkoznia kell arról, hogy a beteg állapota végleges-e, vagy állapotának javulása egy éven belül várható.

(3) Az ápolási díj iránti kérelemhez a (2) bekezdésében leírtakon túlmenően csatolni kell:

a) az ápolt és az ápoló közös nyilatkozatát, hogy nem állt fenn közöttük, vagy az ápolt és az ápoló közeli hozzátartozója között tartási, életjáradéki, illetőleg öröklési szerződés,

b) az ápoló nyilatkozatát, hogy:

- munkavégzésre irányuló jogviszonya, szolgálati viszonya nincsen, (kivéve, ha az ápolási díj igénybevétele időtartama alatt fizetés nélküli szabadságát tölti és e tényt a munkáltatója igazolja)
- vagy munkavégzésre irányuló napi 4 órát meghaladó jogviszonya, szolgálati viszonya nincsen,
- nincs önálló vállalkozása, nem tagja gazdasági társaságnak, őstermelőként nem tevékenykedik,
(4) Az ápolási díjra való jogosultság megállapításának feltétele az orvosi szakvélemény mellett az ápolt helyszíni környezettanulmányának elkészítése. A környezettanulmány készítésére a Polgármesteri Hivatal ügyintézője jogosult. Szükség esetén a családsegítő szolgálatnak közreműködését igénybe veszi. Ennek során vizsgálni kell:
a.) az ápolt elhelyezése az ápolás feltételeit megfelelően biztosítsa
b.) amennyiben az ápolás feltételei hiányosak vagy nem teljesülnek, a képviselő-testület a környezettanulmány alapján dönt az ápolási díj megvonásáról.
(5) Az ápolási díj összege a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 80 %.-ának megfelelő összeg.
(6) A hatáskört gyakorló szerv gondoskodik az ápolási díjra való jogosultság felülvizsgálatáról, az ápolási kötelezettség teljesítését ellenőrizteti. Amennyiben az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy az ápoló a (7) bekezdésben meghatározott ápolási kötelezettségét megszegi, az ápolási díj folyósítását meg kell szüntetni.
(7) Az ápolási kötelezettség keretén belül gondoskodni kell az ápolt:
- megfelelő egészségügyi körülményeiről
- alapvető szociális ellátásról
- rendszeres felügyelet biztosításáról

18. § (1) Az ápolási díjra való jogosultságot a Szt. 42. §. (2) bekezdésében foglalt esetekben meg kell szüntetni, figyelemmel a Szt. 42. §. (3) bekezdésére.

(2) Az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ha:

a.) több, egymást követő napon nem gondoskodik az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényeink kielégítéséről, így különösen:
aa.) legalább napi egyszeri meleg étel biztosításáról,
ab.) a gyógyszereihez való hozzájutásról,
ac.) egészségügyi ellátáshoz való hozzájutásról,
ad.) rendszeres felügyelet biztosításáról.
b.) az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményeinek biztosításáról, így különösen az ellátott:
ba.) a fürdetéséről, mosdatásáról,
bb.) lakásának takarításáról, tisztántartásáról,
bc.) ruházatának egyéb textíliájának (ágynemű, törölköző stb.) tisztításáról.
c.) az esetleges vészhelyzet kialakulásának megelőzéséről.
(3) Amennyiben az ápolt személy, bármely természetes személy, vagy szociális-egészségügyi intézmény, civil szervezet, jelzéssel él a Polgármesteri Hivatal felé a tekintetben, hogy az ápolást végző személy nem teljesíti kötelezettségét a házi segítségnyújtást biztosító intézmény munkatársa a jegyző felkérésére – környezettanulmány készítésével – kivizsgálja a jelzésben foglaltak valódiságát. A kivizsgálás eredményéről tájékoztatja a jegyzőt.
(4) Az ápolási kötelezettség nem teljesítése tényének megállapítása esetén az ápolási díjat a kivizsgálás eredményének megállapítása hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.
(5) Az ápolást végző személynek a házi segítségnyújtás keretében segítség nyújtható, illetve az ápolt személy átmenetileg, de egybefüggően legfeljebb egy hónapos időtartamban ellátható, ha
d.) az ápolást végző személy egészségügyi állapota ezt indokolja,
e.) az ápolást végző személy akadályoztatása miatt az ápolási tevékenységet nem tudja ellátni.
(6) Az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítését a házi segítségnyújtást végző intézmény évente legalább két alkalommal ellenőrzi, s az ellenőrzés tapasztalatairól évente, illetve az ápolási kötelezettség nem teljesítése esetén az ellenőrzést követően haladéktalanul értesíti a jegyzőt.
(7) A hatáskört gyakorló szerv az ápolási díjra való jogosultság feltételeit kétévente felülvizsgálja. A felülvizsgálatra az Szt. 25. §-ának (4) – (7) bekezdése az irányadó.

Átmeneti segély

19. § (1) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére átmeneti segély nyújtható.

(2) Az átmeneti segély formái:

a.) készpénz
b.) természetbeni juttatás
- alapvető élelmiszer csomag
- tanulmányi segély
- étkezési térítési díjak támogatása
(3) Átmeneti segély kivételesen indokolt esetben állapítható meg – az (1) bekezdésben írt feltételek fennállása esetén – ha a kérelmező az önkormányzattól más segélyezési formában is részesül.
(4) Az átmeneti segély adható:
a.) alkalmanként létfenntartásra, gyógyszertámogatásra, az egészségbiztosítás által nem vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként, illetve egyéb alkalmanként jelentkező többletkiadások – például betegség, elemi kár, tüzelőbeszerzés, közüzemi számla kiegyenlítése stb. – részbeni vagy teljes mértékű fedezése,
b.) havi rendszerességgel, jövedelem-kiegészítő támogatásként.

20. § (1) Alkalmankénti átmeneti segély akkor adható, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő személy esetén a 250%-át.

(2) Alkalmankénti átmeneti segély évente legfeljebb négyszer adható ugyanazon személynek (családnak).

(3) Az alkalmanként adott átmeneti segély egyhavi összege esetenként legalább 3.000,- Ft, legfeljebb az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszerese lehet.

(4) Jövedelem-kiegészítő támogatásként akkor állapítható meg átmeneti segély, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén a 150%-át és az önkormányzattól más rendszeres szociális pénzbeli ellátásban nem részesül.

(5) A jövedelem-kiegészítő támogatásként adott átmeneti segély havi összege nem haladhatja meg az 5000,- Ft-ot, s legfeljebb 6 hónapra nyújtható.

21. § (1) Átmeneti segélyre jogosult – függetlenül kereseti és vagyoni viszonyaitól

a.) az ár, belvízkárt szenvedett, vagy egyéb elemi csapással sújtott személy, illetve
b.) bármely állampolgár által bűncselekménnyel okozott kárt szenvedett, ha az így bekövetkezet vagyoncsökkenés a saját, vagy családja létfenntartását veszélyezteti, feltéve, hogy a kár keletkezése, vagy a vészhelyzet kialakulása neki fel nem róható és belátható időn belül a vészhelyzet következményeinek elhárítása, vagy csökkentése egyébként nem várható
c.) egészségügyi okra visszavezethetően létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személy.
(2) Az (1) bekezdés c. pontja alapján létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetben lévőnek minősül:
a.) a műtéti beavatkozással járó 6 napon meghaladó kórházi kezelést is igénylő, vagy
b.) a tartósan – legalább 30 napot meghaladó – korházi ápolást igénylő betegségben szenvedő, illetve
c.) a 90 napot meghaladó táppénzes állományban lévő az a személy, ahol a betegállománnyal összefüggő keresetkiesés következtében a családban az egy főre eső jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összege alá csökken.

22. § (1) Az átmeneti segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja jövedelemigazolását.

(2) Amennyiben a rászorultsággal, illetve a nyújtott átmeneti segély céljának megfelelő felhasználásával kapcsolatban kétség merül fel a kérelmező köteles a polgármesteri hivatal által kezdeményezett környezettanulmány végrehajtásában közreműködni. Ha a környezettanulmány készítésénél a közreműködést megtagadja a kérelem elutasítható.

(3) Indokolt esetben az átmeneti segélyben részesített személy kötelezhető a segély felhasználásáról történő elszámolásra. Ebben az esetben a határozatban a felhasználás célját és a felhasználásról történő elszámolási kötelezettséget is meg kell határozni.

(4) Az átmeneti segély természetbeni ellátás formájában is nyújtható, mely lehet élelmiszer, tüzelő, ruházat, közüzemi díjak kifizetése. A beszerzésekről a családsegítő szolgálat útján kell gondoskodni, a közüzemi díjak átutalásáról a jegyző gondoskodik.

(5) Amennyiben az önkormányzat költségvetése lehetővé teszi – jövedelmi helyzettől függetlenül – évente egy alkalommal elsősorban karácsony előtt a községben lakóhellyel rendelkező öregségi nyugdíjban részesülő személyek hivatalból pénzbeli vagy természetbeni átmeneti segélyben részesülnek.

Temetési segély

23. § (1) Temetési segély állapítható meg annak, aki

a meghalt személy eltemetéséről gondoskodott, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles vagy,
b.) tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselés saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.
(2) Temetési segély állapítható meg, ha az eltemettető családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, egyedül élő esetén a 350%-át.
(3) A helyben szokásos, legolcsóbb temetés költsége 2006.évben 170.000.-Ft.
A temetési segély összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %-a.
(4) A temetési segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségéről – a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát, az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát, kivéve ha a tény bejegyzése a helyi anyakönyvbe történt, valamint a 5. §. (2) bekezdés szerinti jövedelemigazolást.
(5) A megállapított temetési segély összegét vagy a kérelem elutasításának tényét az arról szóló határozat számával együtt a halotti anyakönyvi kivonatra, valamint a temetési számlára rá kell vezetni és a számlát a kérelmező részére vissza kell adni.
(6) Ha a kérelmező szociális körülményei indokolttá teszik a temetési segély a temetés költségének kifizetésére előre is adható. Ilyen esetben, a határozatban meg kell jelölni azt a határidőt, ameddig a kérelmező köteles a temetést igazoló számlát bemutatni.
(7) A temetési segély adható természetbeni ellátás formájában is, ilyen esetben a temetési segély összegét a temetést végző szolgáltatónak kell átutalni.
(8) A temetési segély megállapítására a polgármester jogosult.

II. Természetben nyújtott szociális ellátások

Köztemetés

24. § A közköltségen történő eltemettetésről a polgármester rendelkezik. A polgármester jogosult és egyben köteles megtenni azokat az intézkedéseket, amelyek az Szt. 48. §. (1)-(4) bekezdésében foglaltak alapján szükségessé válhatnak.

Közgyógyellátás

25. § (1) Közgyógyellátásra való jogosultságot a jegyző méltányosságból annak a szociálisan rászorult személynek állapíthat meg, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj, mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetében annak 250%-át, és a kérelmező havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10%-át.

(2) Az (1) bekezdés szerinti közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása iránti kérelmet a Korm. Rendelet 9.sz. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, csatolva hozzá a szükséges mellékleteket, és jövedelemigazolásokat.

(3) Az (1) bekezdés szerinti jogosultság megállapítására, megszüntetésére irányuló eljárás során az Szt. 49. §-52. §-a és a Korm. rendelet közgyógyellátásra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság

26. § A Szt. 54 §.- ában foglaltak alapján a jegyző a szociálisan rászorult személynek az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából hatósági bizonyítványt állít ki.

III. Természetben nyújtott pénzbeli szociális ellátások

27. § (1) E rendelet alapján az alábbi pénzbeli szociális ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatóak:

a) lakásfenntartási támogatás

b) átmeneti segély

c) temetési segély

(2) Pénzbeli ellátás helyett természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha

a) a kérelem erre irányul,

b) a kérelmező életvitele alapján feltételezhető, hogy a pénzbeli ellátás felhasználása nem a rendeltetésének megfelelően történik, illetve ha

c) az arra rászoruló így biztosabban jut segítséghez.

(3) Amennyiben beigazolódik, hogy a pénzben megállapított támogatás felhasználása nem rendeltetésszerűen történik, a támogatást a továbbiakban természetben folyósítandó támogatásra kell átváltoztatni.

(4) Természetbeni ellátás formái:

a.) a közüzemi díj szolgáltató részére történő átutalása
b.) temetési számla kifizetéséhez átutalás
c.) építőanyagok vásárlása
d.) élelmiszercsomag biztosítása, élelmezési utalvány adása
e.) tüzelő biztosítása
f.) a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás térítési díja
g.) segély meghatározott célra történő átutalása

IV. Személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról

28. § (1) Kishuta község Önkormányzata a szociálisan rászorultak ellátása érdekében a személyes gondoskodást nyújtó ellátások körében, a alábbi alapszolgáltatási intézményi ellátásokat biztosítja:

a) nappali ellátás

b) étkeztetés

c) házi segítségnyújtás

d) családsegítés

e) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt ellátások közül a nappali ellátást saját maga biztosítja, az étkeztetést a Pálházi Alapszolgáltatási Központ, míg a házi

segítségnyújtás és családsegítés, valamint a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a Sátoraljaújhelyi Egyesített Szociális Intézmény biztosítja.

A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételi rendje

29. § (1) A személyes gondoskodás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő kérelmére történik. A nappali ellátás iránti kérelmet az Idősek Klubja vezetőjéhez kell benyújtani, míg az étkeztetés iránti a kérelmet a Pálházi Alapszolgáltatási Központ vezetőjéhez, a házi segítségnyújtás, családsegítés és jelzőrendszeres házi segítségnyújtás iránti kérelmet a Sátoraljaújhelyi Egyesített Szociális Intézmény vezetőjéhez kell benyújtani.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelem elbírálásához szükség szerint csatolni kell:

a) jövedelemigazolást,

b) a személyi adatok megállapítására szolgáló iratot,

c) orvosi igazolást az egészségügyi állapotról

(1) Az ellátásokra való jogosultságról az étkeztetés és nappali ellátás kivételével a Sátoraljaújhelyi Egyesített Szociális Intézmény vezetője dönt.

Szociális és információs szolgáltatás

30. § (1) A nappali ellátás a Szt. 65/F-ában meghatározottak alapján vehető igénybe. Működését Kishuta Község Önkormányzata az Idősek Klubján (3994 Kishuta, Kossuth út 51.) keresztül biztosítja. Az Idősek Klubja a Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzített módon és formában az egyes jogszabályokban előírtak alapján látja el a nappali ellátás feladatait.

(2) Az Idősek klubja működési költségeit az önkormányzat szakfeladatként tartja nyilván.

Étkeztetés

31. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguknak, illetve önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.

(2) Étkeztetésben kell részesíteni azt az igénylőt, illetve általa eltartottat is, aki kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az (1) bekezdés szerinti étkeztetésről más módon gondoskodni.

(3) A településen élő fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, hajléktalan személyek vagy szenvedélybetegek részére lehetőséget kell biztosítani az étkeztetés igénybevételére, illetve segítséget kell nyújtani a saját lakóhelyükön történő étkeztetés biztosítására.

(4) A szociális étkeztetés iránti kérelmet a 9/1999.(XI.24.) SzCsM. rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon – az ellátás igénybevételét megelőzően kérelemre kiadott – e rendelet 9. sz. melléklete szerinti jegyzői jövedelem igazolással együtt kell benyújtani az ellátást nyújtó intézmény vezetőjéhez. A jövedelem igazolás iránti kérelmet a hivatkozott Kormányrendeletben megjelölt nyilatkozatok és bizonyítékok csatolásával kell benyújtani a körjegyzőségre.

(5) Jogosultsági feltételként jövedelmi helyzet nem határozható meg.

(6) Intézményi térítési díjat az alábbiak szerint határozza meg :

A már 2007-ben is szociális étkeztetésben részesülő étkezőknél 430.-Ft/adag
2008.-ban belépő új étkezők esetében:
- akinek családjában a megállapított egy főre eső jövedelem
a nyugdíjminimum 150 %-át nem haladja meg 388 Ft/adag
- akinek családjában a megállapított egy főre eső jövedelem a
a nyugdíjminimum 150 %-a és 300 % kötött van 430 Ft/adag.
- akinek családjában a megállapított egy főre eső jövedelem a
a nyugdíjminimum 300 %-át meghaladja 497 Ft/adag
Az önkormányzat által nyújtott kedvezmények után az ellátott által fizetendő
térítési díj mértéke :
- akinek családjában a megállapított egy főre eső jövedelem az öregségi
nyugdíjminimum 150 %-át nem haladja meg a jövedelem 8,6 %.-a.
- akinek családjában a megállapított egy főre eső jövedelem a
nyugdíjminimum 150 %-a és 300 %-a között van a jövedelem 10 %-a.
- akinek családjában a megállapított egy főre eső jövedelem a
nyugdíjminimum 300 %.-át meghaladja a jövedelem 11,5 %-a.
A személyi térítési díj megállapításánál figyelembe vehető havi jövedelmet naptári napra kell átszámolni úgy, hogy a rendszeres havi jövedelem összegét harminccal kell osztani.

Házi segítségnyújtás

32. § (1) Házi segítségnyújtás keretében az Szt. 63. §-a alapján kell gondoskodni:

a.) azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak
b.) azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek,
c.) azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik, illetve bentlakásos intézményi elhelyezésre várakoznak.

Családsegítés

33. § (1) Az Szt. 64. §-ában meghatározott családsegítéssel összefüggő feladatok ellátását Kishuta község Önkormányzata a Sátoraljaújhelyi Egyesített Szociális Intézményen keresztül biztosítja. A Központ a Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzített módon és formában az egyes jogszabályokban előírtak alapján látja el a családsegítés feladatait.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

34. § (1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ellátást Kishuta község Önkormányzata a Sátoraljaújhelyi Kistérség Többcélú Társulása által kötött szerződés útján biztosítja.

III. Fejezet

A gyermekvédelem rendszere

I. A gyermekvédelmi ellátások formái, eljárási kérdések

35. § (1) A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésre, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység.

(2) A gyermekek védelmét Kishuta község Önkormányzata pénzbeli, természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapszolgáltatással biztosítja az alábbiak szerint:

a) pénzbeli és természetbeli ellátások:

- rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény,
- rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
b) személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások:
- gyermekjóléti szolgálat,
- gyermekek napközbeni ellátása érdekében működtetett óvoda, általános iskolai napközi.
(3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátások iránti kérelmet a 149/1997.(IX.10.)Korm.rendelet 3. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles csatolni az e rendelet 5. §-ában leírtakon túl:
a) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági határozatot,
b) a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást;
c) közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében – ha nagykorúság után is folyósítják, vagy akkor állapítják meg a támogatást – az oktatási intézmény igazolását a tanulói, illetve hallgatói jogviszony fennállásáról.

II. Pénzbeli és természetbeni ellátások

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

36. § (1) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot a Gyvt. 19. §-ában és 20. §-ában leírtaknak megfelelően e rendelet 5. § és 35. § figyelembevétele alapján a jegyző állapítja meg.

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

37. § (1) A képviselő-testület rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesítheti a gyermeket, fiatal felnőttet, ha az őt gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

(2) Időszakos létfenntartási gondnak, valamint létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni azt az állapotot, ha a gyermek, fiatal felnőtt közeli hozzátartozóinak alkalmanként váratlan többletkiadása jelentkezik, különösen

a) az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás elősegítése,

b) a gyermek nevelésbe vételének megszűnését követő gyámhivatali visszahelyezés,

c) a gyermek, fiatal felnőtt betegsége, iskoláztatása, vagy élelmezésének biztosítása

d) valamely családtag betegsége, munkanélkülisége vagy elemi kár miatt bekövetkezett rendkívüli kiadás

(3) Fiatal felnőtt részére az (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően csak abban az esetben állapítható meg rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, ha közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul.

Természetben nyújtott ellátások

38. § (1) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható.

(2) Természetbeni ellátások különösen:

a) gyermekintézményi étkezési térítési díj átvállalása;

b) gyógyszerköltség, egészségügyi szolgáltatásért fizetendő díj átvállalása;

c) tandíj, kollégiumi díj átvállalása

d) tankönyv-, tanszerellátás költségeinek biztosítása

e) gyógykezelési díjhoz való hozzájárulás

f) gyógyászati segédeszközök beszerzéséhez való hozzájárulás

(3) Természetben kell nyújtani a támogatást abban az esetben, ha

a) a kérelem erre irányul,

b) a gyermek a gyermekintézmények étkeztetésében részt vesz, illetve részt vehet – az étkezési díj részben vagy egészben történő megfizetésével,

c) a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást beiskolázáshoz kérik – tankönyvcsomag, tanszer megvételével,

d) az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a szülő (gondozó) a pénzbeli támogatást nem a gyermek nevelésére, gondozására fordítja

Tanulmányi ösztöndíj támogatás

39. § (1) A képviselőtestület a középfokú tanintézet, egyetem, és főiskola nappali tagozatán tanuló fiatalkorú tanulót, és fiatal felnőtt hallgatót a szolgalmi idő alatt a választott iskolai végzettségre előírt időponton át tanulmányi ösztöndíj támogatásban részesítheti. A hallgató tanulmányainak megkezdését, befejezését iskolai igazolással, tanulmányainak folytatását félévenként iskolalátogatási igazolással köteles igazolni. Az ösztöndíj támogatást félévenként lehet kérni írásban. A képviselőtestület a döntésnél figyelembe veszi a hallgató illetve a tanuló tanulmányi eredményeit is. Tanulmányi ösztöndíj legalább jó tanulmányi átlag elérése esetén adható.

(2) Ha a hallgató tanulmányait önhibájából megszakítja a részére kifizetett ösztöndíj támogatást az önkormányzatnak köteles visszafizetni. A visszafizetés összegét méltányosságból a képviselőtestület mérsékelheti vagy elengedheti.

(3) A tanulmányi ösztöndíj minimális összege havi 3 000.-Ft.

III. A személyes gondoskodást nyújtó ellátások

Általános szabályok

40. § (1) A személyes gondoskodás igénybevétele – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – önkéntes, az ellátást igénylő vagy törvényes képviselője (továbbiakban: kérelmező) kérelmére történik.

(2) Ha a gyermek védelme a személyes gondoskodást nyújtó ellátás önkéntes igénybevételével nem biztosított, a jegyző a védelembevétel során a Gyvt. rendelkezései alapján az ellátás kötelező igénybevételét rendelheti el.

(3) A kérelmező a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás igénybevételére irányuló kérelmet az ellátást biztosító intézménynél nyújthatja be.

(4) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátást nyújtó intézmény vezetője dönt:

- az ellátások igénybevételéről (kivéve, ha a gyermekjóléti szolgálat szolgáltatása hatósági rendelkezésen alapul)
- a szolgáltatásért fizetendő személyi térítési díjról (kivéve normatív kedvezményt ).

Gyermekjóléti szolgáltatás

41. § (1) A Gyvt. 39. §-ában meghatározott gyermekjóléti szolgáltatást Kishuta község Önkormányzata a Sátoraljaújhelyi Egyesített Szociális Intézményen keresztül biztosítja.

(2) A gyermekjóléti szolgálat szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat lát el, a védőnői szolgálattal, az iskolákkal illetve az óvodával együttműködve.

(3) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes.

(4) A gyermekjóléti szolgálat feladatait a Gyvt. 39–40. §-ai határozzák meg.

Gyermekek napközbeni ellátása

42. § (1) Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátása keretében a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését (foglalkoztatását) és étkeztetését szervezi meg azok számára, akiknek napközbeni ellátásáról a szüleik, gondozóik munkavégzésük, egészségi állapotuk vagy egyéb ok miatt nem tudnak gondoskodni.

(2) A gyermekek napközbeni ellátásának intézményi formái: óvoda, általános iskolai napközi.

(3) Az óvodai ellátás, iskolai napközis foglalkozás igénybevételére a közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A gyermekek napközbeni ellátásán belül az étkeztetésért az Intézményfennetrató Társulás Által meghatározott térítési díjat kell fizetni.

IV. Gyermekvédelmi gondoskodás

43. § A gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó védelembevételről, ideiglenes hatályú elhelyezésről, nevelésbevételről a Gyvt. Harmadik részében, valamint a Gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. évi (IX.10.) Korm. rendeletben foglaltak alapján a jegyző gondoskodik.

IV. Fejezet

Térítési díjak megállapítása

1. Felnőttekre vonatkozó ellátások térítési díja

44. § (1) Térítési díjat csak az önkormányzat által

a.) házi segítségnyújtás
b.) étkeztetés
formájában nyújtott szolgáltatás alapján lehet megállapítani.
(2) A térítési díjakat a Sztv. 114.-115.-116. §-ai alapján kell megállapítani.
Gyermekétkeztetés térítési díja

45. § (1) A gyermekvédelemmel kapcsolatos személyes gondoskodás körébe tartozó ellátásokért fizetendő térítési díjak:

- óvodai ellátás és az iskolai napközis foglalkozás keretében biztosított ellátások közül az étkeztetésért kell térítési díjat fizetni. (továbbiakban: étkeztetési díj)
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott étkeztetés térítési díját az Intézményfenntartó Társulás legkésőbb az éves költségvetésének elfogadásával állapítja meg. A megállapított díjat évente egyszer felülvizsgálhatja.
(3) Az étkeztetés intézményi térítési díja nem haladhatja meg az élelmezés nyersanyagköltségére, az étel előállítására valamint az üzemeltetésre az adott évre betervezett éves kiadásoknak a tervezett ellátott létszámra jutó napi összegét. A napok számaként csak a tervezett étkezési napok számát lehet figyelembe venni.
(4) Ha az ellátást betegség vagy más ok miatt a jogosult nem kívánja igénybe venni, távol maradást az intézmény vezetőjénél kell írásban bejelenteni. A kötelezett a távolmaradás idejére mentesül az étkezési térítési díj megfizetése alól.
(5) A Gyvt. 148. § (5) bekezdésében meghatározottak alapján az étkeztetési térítési díjhoz normatív kedvezményt kell biztosítani.
V. Fejezet

Záró rendelkezések

46. § (1) Ezen rendelet a (2) bekezdésben foglaltak kivételével 2006. július 1.-én lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. (2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Kishuta község Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 3/2003 (IV.14.). számú rendelete, valamint e rendelet módosításáról szóló 6/2003(VIII.21)kt. Sz. rendelet , a 3/2004.(II.9.) kt. Sz. rendelet, valamint a 9/2004(IX.29.) kt. sz. rendelet, valamint a 4/2004. (II.9) kt. Sz. rendelet.