Kishuta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2008. (XII. 16.) önkormányzati rendelete

Helyi Építési Szabályzatról

Hatályos: 2017. 12. 27- 2024. 12. 22

Kishuta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2008. (XII. 16.) önkormányzati rendelete

Helyi Építési Szabályzatról1

2017.12.27.

KISHUTA Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 6.§- ában foglaltakra az építés helyi rendjének biztosítására megalkotja a Helyi Építési Szabályzatról (HÉSZ) szóló rendeletét az alábbiak szerint:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet területi hatálya kiterjed KISHUTA község közigazgatási területére.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet és a hozzá tartozó Szabályozási Terv együttes alkalmazásával szabad.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintő minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz. A rendeletben foglalt kötelező előírásoktól eltérni csak a HÉSZ és a Szabályozási Terv módosításával lehet.

(4) A HÉSZ az alábbi mellékletekkel és függelékekkel együtt érvényes

Mellékletek: 1.számú melléklet Szabályozási terv a belterületre SZ-1 M=1:2000
2.számú melléklet Szabályozási terv a külterületre SZ-2 M=1:10000
3.sz. melléklet: Helyi védelemre javasolt épületek
Függelékek:
1 sz Közegészségügyi érdekek miatt betartandó védőtávolságok
2.sz Allergizáló növényfajtáktól származó pollen koncentráció
megengedhető legmagasabb értékei
3 sz Állattartására szolgáló épületek védőtávolságai

2. § (1) A beépítésre szánt területre (belterületre) – a vonatkozó tervlapokon (SZ-1, SZ-2) jelölt - kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni az alábbiakat:

- a közterület és egyéb terület-felhasználási egységek határvonala,
- építési határvonal,
- az eltérő terület-felhasználási egységek határvonalai,
- a terület-felhasználási kategóriák, a terület-felhasználási besorolás, övezeti
besorolás,
- a legnagyobb beépítettség mértéke,
- a megengedett építmény magasság,
- a minimális telekméret,
- a kötelező beépítési vonal,
- a környezetvédelmi előírások,
- korlátozások.
(2) Az (1)bekezdésben felsorolt kötelező szabályozási elemek a település egésze szempontjából a legfontosabb elemek, ezért azok módosítása megváltoztatása csak a Szabályozási Terv módosításával történhet.

3. § (1) A beépítésre nem szánt területre (külterületre) – a vonatkozó tervlapon jelölt - kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni az alábbiakat:

- a szabályozási vonalakat,
- a terület-felhasználási egységek határát,
- a terület-felhasználási egységeken belüli övezetek határát,
- a terület-felhasználási egység, illetve övezet jelét,
- a terület-felhasználási egységekben, illetve övezetekben előírt beépíthető
legkisebb földrészlet nagyságát,
- a terület-felhasználási egységekben, illetve övezetekben kialakítható legkisebb
földrészlet területét,
- a belterület bővítés határát.
(2) Az (1)bekezdésben felsorolt szabályozási elemek csak a Szabályozási Terv módosításával változtathatók, illetve szüntethetők meg.

4. § A kötelező erejű elemek módosítására vonatkozóan a területrendezési tervek készítéséről, egyeztetéséről, módosításáról és karbantartásáról az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. sz. törvény szerint kell eljárni.

I. Fejezet

Az építési engedélyezés általános szabályai

Építéshatósági eljárások

5. § (1) Építési engedély csak rendezett kialakítású telekre adható ki. Rendezettnek tekinthető egy telek, ha a szabályozási tervben a meglévőtől eltérően előírt telekalakítási eljárást - pl. telekmegosztást, közterület céljára való területlejegyzést – maradéktalanul elvégezték.

(2) Lakóterület terület felhasználási egység beépítése esetén a beépítés engedélyezésének feltétele a telek belterületben léte.

(3) A Településszerkezeti tervben távlati fejlesztésre kijelölt területek végleges hasznosításáig az ingatlanok használata - átmenetileg - a jelenlegi rendeltetésüknek megfelelően történhet, de új épület - ideiglenes jelleggel - csak úgy helyezhető el, ha az építtető a területet a fejlesztés megvalósulásának idejében saját költségén eredeti állapotába helyreállítja.

(4) A képviselőtestület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendeletben meghatározott építési munkák körét nem bővíti.

(5) A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) eljárására vonatkozó szabályokat a 2001. évi LXIV. Törvény és a 16/2001. (X.18.) NKÖK rendelet tartalmazza.

(6) A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal eljárására vonatkozó szabályok szerint szakhatóságként jár el:

-a nyilvántartott régészeti lelőhelyeken, és
-a műemléki jelentőségű területeken történő mindennemű építési munka esetében, -amely az építésügyi engedélyezés szabályai szerint engedélyköteles.
(7)
(8) Kereskedelmi, szolgáltató, valamint vendéglátó tevékenység céljára közterületen új épület, pavilon elhelyezése csak rendezési terv alapján engedélyezhető.

A telekalakítás szabályai

6. § (1) A terület felhasználási egységeken belüli telekrendezések és telekosztások csak a szabályozási terv és a külön készítendő telekalakítási terv alapján végezhetőek el. [85/2000 (XI. 8.) FVM rendelet a telekalakításról].

(2) A Településszerkezeti Tervben előirányzott területrendezési feladatok érdekében a tervezett közterületeket, közlekedési területeket minden esetben ki kell alakítani, és csak ezzel együtt végezhetőek el a Szabályozási Tervben és a Helyi Építési Szabályzatban meghatározott előírásoknak megfelelő telekalakítások.

(3) Új építési telek kialakítása esetén az övezeti szabályozásban megadott minimális telekméretnél (terület, szélesség, mélység) kisebb telket nem lehet kialakítani.

(4) A telkek kialakításánál törekedni kell az egyszerű körvonalú, könnyen beépíthető telkek kialakítására. Nyúlványos (nyeles) telek újonnan nem alakítható ki, kialakult beépítésű területen csak abban az esetben engedélyezhető ezen a telken a beépítés, ha ez a terület használatát, közterületi kapcsolatát javítja.

(5) Új, beépítésre, vagy jelentős mértékben átépítésre kerülő területek esetében az építési hatóság a telekalakítás kezdeményezőjét az 1997. évi LXXVIII. Tv. 24. § (3) bekezdése alapján az utak és közművek létesítésére és üzembe helyezésére, vagy a létesítés és üzembe helyezés költségeinek viselésére kell, hogy kötelezze.

(6) A lakótelkek osztásának előfeltétele a terület csapadékvíz elvezetésének megoldása.

Általános építmény-elhelyezési előírások

7. § (1) Építési telken és területen építmény akkor helyezhető el, ha:

-az építmény, továbbá a szomszédos ingatlanok és építmények rendeltetésszerű és biztonságos használata biztosított,
-személy és közszolgálati járművek (tűzoltó, mentő, stb.) által megközelíthető,
-a rendeltetésszerű használathoz szükséges infrastruktúra – energia, ivóvíz – (szükség esetén technológiai víz) ellátás biztosítható és használatával az ellátó rendszer működésében zavart nem okoz,
-a keletkező szennyvíz ártalommentes elvezetése vagy elhelyezése, és a csapadékvíz elvezetése biztonságosan megoldható,
-a használat során keletkező nem veszélyes hulladékok elszállításának vagy ártalommentes elhelyezésének, ill. helyi komposztálásának lehetősége biztosítható, és a veszélyes hulladék elhelyezése, tárolása stb. a 98/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet alapján megoldható,
az építmény:
-nem befolyásolja károsan a földalatti vizek szintjét, mozgását és tisztaságát,
-a levegő minőségét,
-a zajvédelmi rendeletekben előírt határértékeknél nagyobb zajterhelést nem okoz.
(2) Azokon a területeken, ahol az építés feltételei (terület előkészítés, vízrendezés, stb. hiánya miatt) nem biztosítottak, építési munka csak a szükséges teendők elvégzése után, az építési feltételek rendelkezésre állását követően engedélyezhető, végezhető. Kivétel az előközművesítés, melyet elegendő a használatbavételi engedély kiadásának időpontjáig biztosítani.
(3) Épület csak olyan telken helyezhető el, amelynek közterületről vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelíthetősége biztosított.
(4) Magas talajvízállású területen nem lehet új telekosztásokat végezni.
(5) Meglévő épületen csak akkor végezhető építési tevékenység, ha jelen szabályzatban foglaltaknak megfelelnek, ill. az építési tevékenységnél az előírások teljesíthetőek. Az engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérően épített építmények csak akkor kaphatnak végleges fennmaradási engedélyt, ha a jelen szabályzat előírásait maradéktalanul teljesítik.
(6) A meglévő épület használati módját csak úgy lehet megváltoztatni, ha a használati mód megváltoztatása után nem jön létre olyan állapot, amely az OTÉK és a HÉSZ előírásaival ellentétes.
(7) Az állattartással kapcsolatos előírásokat a község Önkormányzatának külön rendelete szabályozza.
(8) Az egyes építési övezetekben előírt közműellátottság megléte az építés feltétele.
(9) Az egyes építési övezetekben építési engedélyt kiadni - a zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés és gázhálózat kivételével - csak a teljes közműhálózat kiépítése, vagy az azokat pótló berendezések megléte esetén lehet.
(10) A felszínmozgásos területeken biztosítani kell, hogy a csapadékon kívül más víz ne jusson a területre, illetőleg az rendezetten kerüljön elvezetésre. Növényzet telepítésével is elő kell segíteni a stabilizálódást. Ha a területen építési korlátozás áll fenn, e területeken más egyedi, szakhatóság által engedélyezett feloldásáig épületet elhelyezni nem lehet. A tilalom kizárólag a terület egészére kiható mozgásmérés-sorozat alapján készített, részletes területi – környezetföldtani elemzést is tartalmazó - geotechnikai és állékonysági szakvélemény alapján oldható fel.
(11) Egyéb előírások a felszínmozgásos területekre
a.)3 m szintkülönbséget meghaladó földtömegmozgatás nem engedélyezhető, és nem végezhető,
b.)rendezett felszíni vízelvezetést kell létesíteni a koncentrált vízbeszivárgások megakadályozására,
c.)amennyiben a közhálózati csapadékvíz-elvezetés nincs megoldva, akkor a csapadékvizet is ciszternába kell gyűjteni, és azt a terület egyenletes locsolására kell használni,
d.)víznyomócsöveket védőcsőbe kell helyezni, és ellenőrző aknákat kell építeni, valamint a csőcsatlakozásokat flexibilisen kell megoldani,
nem alkalmazható süllyedésre, süllyedéskülönbségre érzékeny épületszerkezet.

A közigazgatási terület-felhasználási egységeinek tagozódása

8. § 1.)A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll.

2.)A beépítésre szánt területek a település központi és egyéb belterületéhez, a beépítésre nem szánt területek pedig a település külterületéhez tartoznak.
(3) A beépítésre szánt terület az alábbi terület-felhasználási egységekre (övezetekre) tagozódnak:
falusias lakóterületek
- Lf-1 Falusias aprótelkes lakóövezet
- Lf-2 Falusias kertes lakóövezet
településközpont vegyes terület
- Vt-1 Településközpont vegyes terület, jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgáló alövezet
- Vt-2 Településközpont vegyes terület, jellemzően intézmények elhelyezésére szolgáló alövezet
különleges területek
- Kt temető
- Ksz szabadidő terület téli sport lehetőséggel
- Ksp sportpálya
- Kpi pincés övezet
(4) A beépítésre nem szánt terület a következő terület-felhasználási egységekre tagozódik:
a) közlekedési és közműterület
- KÖu közúti közlekedési terület övezete
- KÖk keskeny nyomtávú vasút közlekedési terület övezete
b) zöldterület
- Z zöldterület
c) erdőterület
- Ev védelmi célú erdő
- Eg gazdasági célú erdő
d) mezőgazdasági rendeltetésű terület
- Má-I általános mezőgazdasági övezet, szántó művelésű terület intenzív használattal
- Má-E általános mezőgazdasági övezet, gyep, legelő területek – extenzív használattal
- Má-Eö általános mezőgazdasági övezet, gyep, legelő területek – extenzív használattal
- Mk kertes mezőgazdasági terület övezete
e) egyéb rendeltetésű területek
- V-1 patakok, tavak (Kemence-patak)
- V-2 Vízbeszerzési területek

9. § (1) A belterületi határ módosításáról és kitűzéséről a belterületi szabályozási terv alapján kell gondoskodni, a vonatkozó és érvényben lévő rendeletekben és utasításokban foglaltak figyelembe vételével.

(2) A belterületbe kerülő területek rendeltetését, övezeti besorolását a belterületi szabályozási terv határozza meg. A belterületbe vonandó területek bevonása a konkrét építési igények szerint, szakaszosan is végrehajtható. A belterületbe vonásról az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodnia.

II. Fejezet

Beépítésre szánt területek

Az egyes terület-felhasználási egységekre vonatkozó előírások

Telekalakítás

10. § (1) Azon övezetek területén, ahol a Szabályozási Terv telekalakítási terv készítését írja elő, a telekalakítás és az építési engedély kiadásának feltétele a telekalakítási terv elkészítése.

(2) Ha a telekalakítási terv készítése során a kialakítandó telkek bármelyike nem közelíthető meg a Szabályozási terv szerint kialakított közterületről, akkor

-amennyiben magánút kialakítható, azt a telekalakítási tervben kell megoldani,
-amennyiben közterület kialakítása vagy módosítása (bővítés, megszüntetés, szűkítés) válik szükségessé, a Szabályozási Tervet módosítani kell.
(3) Övezet, építési övezet határa csak telek, építési telek határa mentén lehet, ezért telekalakítás (telekegyesítés) nem engedélyezhető úgy, hogy egy telekre két övezet előírásai legyenek érvényesek.

Általános előírások

11. § (1) A település közigazgatási területén a már meglévő, kialakult beépítés fenntartható (állagmegóvás, felújítás engedélyezhető), de új építési munka csak a HÉSZ előírásainak betartásával végezhető.

(2) Építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni a szabályozási terven feltüntetett, valamint egyéb jogszabályok által megalapozott, a szakhatóságok által megszabott védőterületet, védőtávolságot, védősávot.

(3) Az előkertek mélységét a környezetben kialakult beépítésnek megfelelően kell meghatározni. Az új építési övezetté váló területeken, vagy ha az adott telek környezetében nincs kialakult beépítés, az előkert mélysége legalább 5 m. Ahol az építési vonal is jelölve van, ott az előkert és a kötelező építési vonal egybeesik. Az építmény utcai homlokvonalát legalább 60 %-ban a kötelező építési vonalra kell helyezni.

(4) Az oldal- és hátsókertek kialakítására az OTÉK vonatkozó előírásai a mértékadók minden olyan esetben, ahol e szabályzat ettől eltérő értékeket nem határoz meg.

(5) A jelenlegi terület-felhasználásában megváltozó, beépítésre szánt területeken építési engedély csak a teljes közmű, burkolt út és a terület vízrendezésének meglétekor adható.

(6) A beépítésre nem szánt területeken a közműellátás tekintetében az OTÉK 33. §-ában rögzített feltételek teljesítése esetén adható ki építési engedély.

(7) Homlokvonali kerítés létesítésére engedélyt kiadni az OTÉK 44. §-ának és a HÉSZ kerítésekre vonatkozó előírásai szerint lehet..

(8) A település területén állattartó építmény építési engedélyezési eljárásánál a mellékletben szereplő védőtávolságokat be kell tartani.

(9) A település közigazgatási területén a vezeték nélküli hírközlési és mikrohullámú létesítmények engedélykötelesek.

(10) Lakótelkeken csak magáncélú és–tulajdonú vezeték nélküli hírközlési létesítmények (antennaoszlopok) helyezhetők el.

Lakóterületek övezeteinek általános előírásai

12. § (1) A területen fő funkcióként elsősorban lakóépületek helyezhetők el, valamint

-termelő kertgazdasági építmény,
-a terület ellátását szolgáló üzleti, kereskedelmi, vendéglátó épület, 500 m2 beépített szintterületig
-kézműipari építmény, 500 m2 beépített szintterületig
-igazgatási, egyházi, művelődési és nevelési-oktatási, egészségügyi, szociális épület, 500 m2 beépített szintterületig
-szolgáltató és szállás épületek 500 m2 beépített szintterületig
-sportlétesítmény 0,5 ha-ig
-üzemanyagtöltő kivételesen sem helyezhető el
-nem zavaró hatású egyéb üzleti építmény
(2) Kiegészítő mellékfunkcióknál az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:
-Ha a főfunkcióval egybeépülve egy tömeget képez, az építmény és tetőgerinc magasságra vonatkozó előírásokat kell betartani, de a főfunkció építmény magasságát nem lépheti túl.
(3) Egy lakótelken több főfunkció építménye (főépület) nem építhető.
A főfunkciójú épületben legfeljebb két lakás vagy más egység helyezhető el.
(4) Különálló kiszolgáló melléképítmény elhelyezésének szabályai:
Az épületek közötti védő távolság betartandó, (melléklet szerint)
-Oldalhatáron álló beépítés esetén állattartó melléképítményt feltétlenül, egyéb építményt a hátsó kertben a főfunkció építménye mögött kell elhelyezni arra a telekhatárra, ahol a főfunkció építménye áll. Ettől eltérni csak abban az esetben lehet, ha a főfunkció építménye nem közvetlenül a telekhatárra került.
-Szabadon álló beépítésnél az építmény mögött a hátsó kertben, a szomszédos telken lévő épületek közt előírt legkisebb távolság betartásával lehetséges.
(5) Állattartó építmény utcafrontra, előkertbe nem épülhet. Állattartó kiegészítő funkciójú melléklétesítmények esetén az alábbi védőtávolságokat is be kell tartani.
Kisüzemi állattartás létesítményei csak környezetvédelmi és közegészségügyi
előírások alapján a falusias lakóövezet telkein lehetséges.
(6) Nagyüzemi állattartás létesítményei belterületen nem helyezhetők el.
(7)
(8) Az övezetekre vonatkozó általános követelményeket az egyes övezetekhez csatolt táblázatok tartalmazzák.

A lakóterület övezetei

Lf-1, Lf-2 jelű építési alövezet

13. § (1) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a I. sz. táblázatban előírtaknak.

a.) a lakóépület legfeljebb kétlakásos lehet, de két lakás építése esetén a minimális teleknagysághoz legalább 150 m2-es teleknövekmény biztosítása szükséges.
b.) bármely funkció esetén a területigény nem haladhatja meg a normatív telekméret háromszorosát.
I. sz. táblázat

Az építési alövezet jele

Lf-1

Lf-2

1.A kialakítható legkisebb telekméret

550 m2

700 m2

2.A beépítési mód

O (oldalhatáron álló)

3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

30 %

4.A megengedett legnagyobb építménymagasság

4,0 m

4,5 m

5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke

Teljeskörű

6.A zöldfelület legkisebb mértéke

40%

7.A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékek (környezetszennyezettségi határértékek)

Levegőtisztaság-védelem: ökológiailag érzékeny
Zaj és rezgésvédelem vonatkozásában: Falusias terület felhasználási kategória határértékei

8.Terepszint alatti építmények

Előkertben garázs lehajtó nem létesíthető

9. Minimális telek szélesség

16 m

18 m

9. Maximális telek szélesség

32 m
(2) Amennyiben az építési telek szélessége a 18 m-t eléri, vagy meghaladja, akkor az építési helyen belül az építmény szabadon állóan is elhelyezhető.
(3) A minimális teleknagyság kétszeresét meghaladó telekhányad a beépítési %- nál nem vehető számításba.
(4) A tetőidom utcára merőleges, hajlított ház esetén utcával párhuzamos összetett.
A tetőtér beépítés Lf-2 övezetben megengedhető, de abban önálló lakrész nem alakítható ki.
(5) A telekhasználat belső határvonalai
a) Lakó- és gazdasági udvar határvonala
- Az utcai telekhatártól számított 10,0 méteren belül nem lakó funkciójú önálló épület nem helyezhető el.
- Az utcai telekhatártól számított 10,0 méteren belül épület csak a főépülettel egybeépítve létesíthető.
- Az állattartó funkciójú épület esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók.
b) Gazdasági és kert határvonala
- Az utcai telekhatártól számított 10,0 métertől 40,0 méterig terjedő terület a gazdasági tevékenységek számára kijelölt zóna.
- A nem lakó funkciójú épületek a kötelező oldalkerti méretek betartása mellett az építési területen belül szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra épület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet.
Az utcai telekhatártól számított 40,0 méteren túl a telekrészen legfeljebb csűr, vagy méhes építhető.
(6) A falusias lakóterületek építési telkein a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi épületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően:
- jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló
- nyári konyha, mosókonyha, szárító
- egyéb tároló építmények (tüzelőanyag- és egyéb tároló, szerszámoskamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.),
- az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, ahol ezt az övezeti szabályozás és az állattartási rendelet lehetővé teszi,
- kisipari vagy barkács műhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet,
- a falusi turizmushoz kapcsolódó funkciók (idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató funkciók),
- hőtermelést szolgáló épület (kazánház).
(7) Egyéb előírások
Környezetvédelmi besorolás
-zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület
Közművesítés: részleges
A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése miatt a hálózatra való rákötés kötelező.

Vegyes terület övezetei

14. § (1) A vegyes terület lakó, kereskedelmi, szolgáltató és a települési infrastruktúra alapfokú ellátást biztosító intézményrendszerének elhelyezésére szolgál.

(2) A vegyes terület lehet:

Településközpont vegyes terület, jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgáló kistelkes alövezet

Településközpont vegyes terület övezeteinek általános előírásai

15. § (1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető:

-lakóépület
-igazgatási épület
-kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
-egyéb közösségi szórakoztató épület
-egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
-sportépítmény 0,5 ha-ig
-parkolóház, üzemanyagtöltő kivételesen sem engedhető meg
(3) A településközpont vegyes területen az OTÉK 31. § (2) bekezdésben előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető:
-Nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény
-Termelő kertészeti építmény
(4) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

A településközpont vegyes területek övezetei

Vt-1 Jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgáló kistelkes alövezet

Vt-2 Jellemzően intézmények elhelyezésére szolgáló nagytelkes alövezet

16. § (1) Az övezetbe azok a telektömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a II. sz. táblázatban előírtaknak. A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:

a) A minimális teleknagyságot intézmények elhelyezésénél az ágazati szabványok és a technológiai tervek szabják meg. (pl. oktatási intézmények minimális telke)

b) Az övezetben sportlétesítmény legfeljebb 0,5 ha terület nagyságig helyezhető el.

(2) II. sz. táblázat

Az építési alövezet jele

Vt-1

Vt-2

1.A kialakítható legkisebb telekméret

600 m2

800 m2

2.A beépítési mód

O(oldalhatáron álló)

SZ(szabadon álló

3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

35 %

4.A megengedett legnagyobb építménymagasság

4,5 m

5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke

Teljeskörű

6.A zöldfelület legkisebb mértéke

40%

7.A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékek(környezet szennyezettségi határértékek )

Levegő tisztaságvédelem vonatkozásában: ökológiailag érzékeny
Zaj és rezgésvédelem vonatkozásában: Falusias terület felhasználási kategória határértékei

8.Terepszint alatti építmények

Előkertben garázs lehajtó nem létesíthető

9. Minimális telek szélesség

16 m
Amennyiben az építési telek szélessége a 18 m-t eléri, vagy meghaladja, akkor az építési helyen belül az építmény szabadonállóan is elhelyezhető,
(3)

K

Különleges területek övezetei

17. § (1) Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az III. sz. táblázatban előírtaknak. A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek), a települési infrastruktúra jelentős intézményei.

(2) A különleges területek minősülnek az alábbi létesítmények elhelyezésére kijelölt területek:

- Kt temető övezete
- Ksz szabadidő terület övezete
- Ksp sportpálya övezete
- Kpi pincés övezet
(3) III.sz. táblázat

Övezet
jele

Funkcionális besorolás

Beépítési
mód

Kialakítható
legkisebb
telekterület

Legnagyobb beépítettség

Legnagyobb építmény-
magasság

Kt

Temető övezete

SZ

1000 m2

10%

3,5 m

Ksz

Szabadidő terület övezete

SZ
Csak kiszolgáló épület

1000 m2

5%

3,5 m

Ksp

Sportpálya övezete

SZ

1000 m2

20%

4,5 m

Kpi

Pincés övezet

K

K

K

3,5 m
K-kialakult érték
A zöldfelület legkisebb mértéke 40 %
(4) A pincés területekre vonatkozó külön előírások:
Az övezetben többnyire lyukpincék létesíthetők.
- új pince létesítése bányageológiai szakvélemény alapján létesíthető
a szomszéd, illetve az előtte, vagy mögötte lévő tulajdonos pincéje alá üreget létesíteni tilos
- mindenféle pinceépítési tevékenység engedély köteles, az engedélyezési tervnek környezet ábrázolást tartalmaznia kell. (fotó melléklet, térkép, utcakép melléklet)
- legalább 1,4 m-es földtakarás biztosítása szükséges új pince létesítése esetén, ennek hiányában statikai szakvéleménnyel kell igazolni az építmény állékonyságát.
- a pinceüreg max. 5 m mély,6 m széles és 15 m hosszú lehet.
- a közterületi pincék korlátozottan forgalomképes területek (eladhatók)
- a közterületi pincéken földtakarás biztosítása szükséges, felépítmény közterületi pincékre nem építhető, a bejárati homlokzaton erkély, loggia nem létesíthető.
- a pincék „zártsorúan” összeépíthetők, vagy szabadonállóan is építhetők a kialakult állapotnak megfelelően. Szabadonálló beépítés esetén min. 1m távolság betartandó.
IV. Fejezet

Beépítésre nem szánt területek övezetei

A közlekedési területek övezeteinek általános előírásai

18. § (1) Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A közutak elhelyezése céljából a településszerkezeti terven ábrázoltaknak megfelelően útkategóriáktól függően, legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani:

Országos mellékutak esetén 22 m
Helyi gyűjtő-utak esetén 16-22 m
Külterületi fő dűlőutak esetén 12 m
Kiszolgáló utak esetén 10 m
Kerékpárút esetén 3 m
(2) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedés kiszolgálói:
a) Közlekedési létesítmények
b) Közművek és hírközlési létesítmények
(3) Az országos közutakat érintő új csomópontok vagy útcsatlakozások tervezésekor figyelembe kell venni az UT-2-1. 115-1994. számú útcsatlakozások ideiglenes műszaki előírásaiban foglaltakat.
(4) Figyelembe kell venni továbbá:
az 1988. I. törvény, illetve ennek végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV.21.) MT rendeletet
az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII.01.) KM sz. rendeletet
a közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V. 21.) KHVM rendeletet

Közműlétesítmények, közműellátás

19. § (1) A közműhálózatok és közműlétesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.

(2) A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedhető meg.

(3) Új közművezeték létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény, épület-, műtárgyépítés, stb.) esetén, a kivitelezés során, a meglévő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző meglévő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezési ágazati előírások szerint kell kivitelezni.

(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásokat, vagy szabványos keresztezés kiépítésekor azoknak – szükség esetén – egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell.

(5) Épületek építésére engedély csak az övezeti előírásoknak megfelelő közművesítés biztosítása esetén adható.

(6) A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a célszerű kivitelezés érdekében a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell.

(7) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad eléépíteni.

(8) Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(9) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek, vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

(10) Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, illetve a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(11) Szennyvízkezelés, csapadékvíz elvezetés

a) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető.

b) A csatornázatlan területeken a szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig átmeneti közműpótló berendezésként – szigorúan ellenőrzötten kivitelezett – zárt szennyvíztározó medencék létesítése engedélyezhető. A zárt szennyvíztározó medencékből az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállítani.

c) A nyílt árkokra való esetleges szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvízbekötéseket meg kell szüntetni.

d) A gazdasági területen keletkező ipari szennyvizeket a telken belül kell előtisztítani (olaj-, zsír-, hordalékfogó, stb.). A szennyvizet csak a hatóságok által előírt mértékű előtisztítás után szabad a közcsatornákba bevezetni.

e) A ÉKÖVIZIG kezelésében lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 6-6 m, a társulati kezelésű vízfolyások partéleitől 6-6 m, az önkormányzati kezelésben lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 2-2 m, a nyílt árkok mentén legalább az egyik oldalán minimum 2 m, a másik oldalán minimum 1 m szélességű sáv karbantartás számára szabadon hagyandó.

f) A magasabban fekvő területekről lefolyó csapadékvizek ellen a beépített területeket övárkok létesítésével kell megvédeni. Az övárkok belterületi nyílt árkokba csatlakozása előtt hordalékfogók telepítése szükséges.

(12) Villamosenergia-ellátás

a) A középfeszültségű 20 kV-os oszlopra fektetve épített villamoshálózatok előírások, az MSZ 151. számú szabvány szerinti rögzített biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. A 20 kV-os vezeték védőtávolsága külterületen 5-5 m, belterületen 2,5-2,5 m a szélső szálaktól. A szélső szálak távolsága 3 m.

(13) Gázellátás

a) Az érvényes előírások szerint a földgázvezeték biztonsági övezete a földgázvezeték falsíkjától nagy-középnyomású vezeték esetén 9-9 m. A középnyomású vezeték biztonsági övezete az átmérőtől függően jobbra-balra 3-5 m közötti, a kisnyomású vezetéké 3-3 m.

b) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjeiben, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.

(14) Távközlés

a)

b) A föld feletti vezetés fennmaradásáig, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.

c)

Közterületek kialakítása

20. § (1) A település igazgatási területén közterületként a szabályozási terveken ekként jelölt és az ingatlan-nyilvántartásban így bejegyzett területeket kell számon tartani.

(2) A közterületeket rendeltetésének megfelelően bárki szabadon használhatja, de a használat mások hasonló jogait nem korlátozhatja.

(3) A közterület rendeltetésétől eltérő használathoz a tulajdonos, az Önkormányzat hozzájárulása szükséges. Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is jár, a tulajdonosi hozzájárulásokon túl, az építési hatóság engedélye is szükséges.

(4) A település közterületein az alábbi használatok engedélyezhetők:

-Hirdető, reklám berendezés elhelyezése,
-Közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (pl. tömegközlekedési váróhely, parkoló, információs tábla) elhelyezése
-Köztisztasággal kapcsolatos építmények, tárgyak elhelyezése
-Utcai bútorok, műtárgyak (szobor, kút, óra, stb.) elhelyezése
-Távbeszélőfülke elhelyezése
-Építési munkával kapcsolatos létesítmények, építőanyagok időleges elhelyezése.
(5) Töltőállomást nem lehet elhelyezni.
(6) Tömegközlekedési várakozóhelyeket az utcaképbe illeszkedő módon lehet építeni.
(7) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatát, annak időtartamát, a használat egyéb feltételeit, pl. a használati díjat, és egyéb elvárásokat, valamint az engedély nélküli szankciókat külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni.

Z

Zöldterületek övezetei

Általános előírások

21. § A település területén az OTÉK 6. § (3) bek., és a 27. § alapján a belterületen beépítésre nem szánt övezet került bevezetésre, melyek területét a szabályozási terv tünteti fel.

Közparkok övezete

22. § (1) Az övezetbe a közparkok, díszparkok, pihenő- és játszóparkok tartoznak.

(2) Területüknek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

(3) Az övezetbe elhelyezhető:

-Vendéglátó, elárusító épület, nyilvános illemhely.
-A terület fenntartásához szükséges épület.
pihenést és testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb).

Erdőterületek (E)

23. § (1) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület.

(2) Az erdőterület az erdő elsődleges rendeltetése szerint:

Védelmi erdő – jele: Ev
Gazdasági erdő – jele: Eg
(3) Az erdő egyes rendeltetései egymástól elválaszthatatlanok, ezért az erdőgazdálkodási tevékenység során e rendeltetésekre egyidejűleg kell tekintettel lenni.
(4) A 29/1997. (IV.30) FM rendelet értelmében az erdő elsődleges rendeltetése mellett másodlagos rendeltetés is megállapítható.
(5) Az erdők elsődleges rendeltetését az erdészeti hatóság állapítja meg.
(6) Az erdők elsődleges rendeltetésének megváltoztatását az erdészeti hatóság engedélyezi, megváltoztatása az erdőgazdasági üzemtervekben történik, melynek kialakításában a Településszerkezeti és Szabályozási Tervben meghatározott elsődleges rendeltetéseket figyelembe kell venni, azokat az erdőgazdasági ütemtervekben fokozatosan át kell vezetni. Az elsődleges rendeltetés megváltoztatásakor kizárólag az új elsődleges rendeltetés szerinti szabályozási előírások alkalmazhatók.
(7) Erdő természetbeni megosztásához, művelési ág megváltoztatáshoz, tulajdoni kezelői jog változáshoz, belterületbe csatoláshoz, fakivágáshoz, erdőtelepítéshez, felújításhoz, erdőterület igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges.
(8) Az 1996. évi LIV. „Az erdőről és az erdő védelméről” szóló tv., illetve annak 15–22. §-aiban foglaltakat, valamint a 29/1997. (IV.30) FM rendelet előírásait mindenkor figyelembe kell venni.
(9) Az erdőterületen – annak rendeltetésétől függetlenül – üdülés és sportolás céljából gyalogosan bárki saját felelősségére tartózkodhat, melyet az erdőgazdálkodó tűrni köteles, kivéve, ha az arra jogosult a látogatás korlátozását a 1996. évi LIV. törvény 83. §-ban foglaltak alapján elrendelte.
(10) Erdőterületen épületek, építmények, új funkciók elhelyezése csak az erdészeti hatóság, védett erdő esetében a természetvédelmi hatóság jóváhagyásával történhet
(11) A meglévő erdők felújítását a termőhelynek legjobban megfelelő természetközeli erdőállománnyal kell végezni. Az erdőtelepítésnél, fenntartásnál a mozaikosságra kell törekedni. A monokultúrákat vegyes lombhullató társulások telepítésével lehet ellensúlyozni.
(12) Az erdők szegélyén, illetve nyiladékok mentén zárt erdőszegély (cserjesáv) kialakítása szükséges az erdei ökoszisztéma, a mikroklimatikus viszonyok védelme érdekében
(13) Tilos erdőterületen bármilyen szemetet és hulladékot elhelyezni.
(14) Tilos erdőterületen az erdei élőfáról, cserjéről gallyat, díszítő lombot gyűjteni.
(15) Fakitermelést csak vegetációs időn kívül lehet folytatni. Vegetációs időszakon belül csak abban az esetben kerülhet sor egyes egyedek kivágására, ha azok az erdő egészségi állapotára veszélyt jelentenek illetve balesetveszélyesek.
(16) Az odvas és az elszáradt fákat az odúlakó madarak fészkelésének biztosítására meg kell őrizni, ha azok nem jelentenek az erdő egészségi állapotára veszélyt és nem balesetveszélyesek. Különös figyelmet érdemel ez az előírás, mivel a kishutai erdők túlnyomó része a Natura 2000 hálózat madárvédelmi direktívájának területei közé tartozik.
(17) Az erdőterületen az övezeti előírások betartása mellett elhelyezhetők:
-a területfelhasználási egységhez tartozó közutak, közterek és gépjármű -várakozóhelyek,
-közművek (szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével),
-nyomvonal jellegű vezetékek (a külön jogszabályok keretei között),
-geodéziai, turisztikai jelek,
-köztárgyak,
-nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,
-kutatás és az ismeretterjesztés építményei,
-vadgazdálkodás célját szolgáló létesítmények,
-termékvezeték és műtárgyai.

Védelmi erdő - Ev

24. § (1) A tervezési területen az alábbi típusú védelmi célú erdők kerülhetnek kijelölésre:

(2) Települést védő településvédelmi, valamint belterületi erdő.

(3) A tájban történő káros beavatkozás takarását szolgáló tájképvédelmi erdő.

(4) A különleges védelmet igénylő, természeti értéknek minősülő erdő, illetőleg az az erdő, amely különlegesen alkalmas a természet-közeli erdei életközösség, a biológiai sokféleség megőrzésére, valamint az erdőfejlődés kutatására szolgáló erdő.

(5) A mezőgazdasági termőterületeket a szél káros hatásaitól védő, és az élővilág tagjainak menedéket adó, valamint állattartó és más mezőgazdasági termelést szolgáló telepeket védő, illetve azok takarását szolgáló mezővédő erdő.

(6) A vízkészlet védelmet és víz nyerőhely védelmet szolgáló, a vízkészletek mennyiségi és minőségi védelmében meghatározó szerepet játszó vízvédelmi erdő

(7) Az utak és műtárgyaik, a vonalas vízi létesítmények, a vasutak és tartozékaik védelmét, takarását, továbbá a közlekedés biztonságát szolgáló műtárgyvédelmi erdő.

(8) A védelmi rendeltetésű erdőterületen épület nem helyezhető el.

(9) Védelmi rendeltetésű erdő elsődleges rendeltetésének megváltoztatása, az erdőterület bármilyen jellegű igénybevétele (lásd. 1996. évi LIV. tv 65, 66. §) kizárólag a természetvédelmi és az erdészeti hatóságok együttes hozzájárulásával valósulhat meg.

(11) Védelmi rendeltetésű erdő – amennyiben a védelmi funkció indoka megszűnik – egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésűvé minősíthető át.

(12) Védett erdőben kemikáliákat (növényvédő szereket, műtrágyát) használni nem szabad. Ez alól indokolt esetben a természetvédelmi hatóság felmentést adhat.

(13) Meglévő védelmi erdőben – kiemelten a védett erdőben – ahol jelenleg jellemzően tájidegen fajok az állományalkotók, a véghasználat után a termőhelyi adottságoknak megfelelő fafajok telepítésével ökológiailag stabil és egészséges növényközösséggé nevelhető erdők kialakítása szükséges.

(14) Védelmi célú erdőben tilos tarvágást végezni!

Gazdasági erdő - Eg

25. § (1) Gazdasági rendeltetésű erdőnek minősül az az erdő, amelyben a gazdálkodás elsődleges célja az erdei termékek előállítása és hasznosítása.

(2) A 100.000 m2-t meghaladó területnagyságú telken 0,5%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.

(3) Tilos tarvágást alkalmazni sziklás, kőfolyásos, deflációs és erózió által veszélyeztetett területen.

(4) A véghasználat során az összefüggő vágásterület a 3 hektárt nem haladhatja meg. Az odvas és az elszáradt fákat az odúlakó madarak fészkelésének biztosítására meg kell őrizni, ha azok nem jelentenek az erdő egészségi állapotára veszélyt és nem balesetveszélyesek.

(5) Fakitermelést és a faanyag szállítását minden esetben úgy kell végezni, hogy az a visszamaradó élőfában, természetes újulatban, valamint az erdő talajában kárt ne okozzon.

Má

Mezőgazdasági területek övezetei

Általános előírások

26. § (1) A község külterületének, mezőgazdasági termelést (növénytermelést, szőlő és gyümölcstermelést, állattenyésztést továbbá termékfeldolgozást és tárolást) szolgáló része.

(2) A mezőgazdasági területeken az OTÉK 6. § (3) alapján és a 29. § előírásainak megfelelően a következő övezetek kerültek kijelölésre:

Má-E általános mezőgazdasági övezet gyep, legelő, vagy kisparcellás szántó művelésű terület– extenzív terület
Má-Eö az ökológiai hálózat övezetének területén belül- általános mezőgazdasági övezet gyep, legelő, vagy kisparcellás szántó művelésű terület– extenzív terület
Mk-1 kertes mezőgazdasági terület övezete
(3) A területen elhelyezhető építményeket jelen szabályzat és az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.
Má-E

Általános mezőgazdasági övezet(döntően) Gyep, legelő vagy kisparcellás szántó művelésű övezet

27. § (1) Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az IV. sz. táblázatban előírtaknak. Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon – viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.

(2) Tanya és farmgazdaság létesítése az OTÉK 29 §-a lapján lehetséges, további feltétel a gazdálkodáshoz szükséges föld birtoklás igazolása.

(3) IV. sz. táblázat

Övezet jele

Beépítési mód

Kialakítható legkisebb telekterület

Legnagyobb beépítettség

Legnagyobb építmény-
magasság

Má-E

SZ
Szabadon álló

6000 m2+5 ha

3%

4,5 m
Minimális telek szélesség 25 m
Má-Eö – az ökológiai hálózat területének övezetén belül nem helyezhető el:
-nagyfeszültségű távvezeték
-mikrohullámú átjátszó tornya
-szélerőmű park
(4) A természetvédelem által érintett területeken belül lévő területeken a növény-termesztéssel és állattartással kapcsolatos termékfeldolgozás, ipari, mezőgazdasági-ipari tevékenység, valamint a nagyüzemi állattartás létesítményei jelen szabályzat előírásaival összhangban, valamint a természeti és épített környezet védettségére tekintettel az illetékes és hatáskörrel bíró államigazgatási szerv bevonása szükséges az egyedi engedélyezési eljárásokba.

Mk

Kertes mezőgazdasági területek övezete

28. § (1) Az övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol kertgazdálkodást, túlnyomórészt szőlő, gyümölcstermesztést folytatnak, illetve azok a földrészletek, melyeket korábban zártkertnek parcelláztak.

(2) Az Mk-1 belterületen lévő kertségben építményt elhelyezni nem lehet.

V-1

Egyéb terület

Vízgazdálkodási terület övezetei

29. § (1) V-1 jelű övezetbe tartozik a patak és partja.

Az értékvédelem sajátos szabályai

30. §

V. Fejezet

Egyes sajátos jogintézmények

31. § (1) Tilalmakkal, korlátozásokkal érintett területeket, területegységeket a szabályozás terv tartalmazza. A település igazgatási területét érintő tilalmak, korlátozások:

Beültetési kötelezettség szükséges a tervezett gazdasági területen. A beültetési kötelezettségnek legkésőbb az ingatlan használatbavételének idejéig eleget kell tenni.
(2) A beültetési kötelezettség teljesítésénél is be kell tartani a 4. sz. függelékben meghatározott telepítési távolságokra vonatkozó előírásokat.

32. § Az elrendelt településrendezési kötelezettségeket az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

33. § (1) Településrendezési intézkedések következtében okozott károk esetében a tulajdonost, haszonélvezőt korlátozási kártalanítás illeti meg, melynek eljárási rendjét, mértékét és rendszerességét az 1997. évi LXXVIII. tv. 30. §-a szabályozza.

(2) A korlátozási kártalanítást az köteles megfizetni, akinek az érdekében a településrendezési intézkedés történt. Az önkormányzati célok megvalósításához a települési önkormányzatnak a kártalanítási igények aktualitását és azok mértékét célszerű napirenden tartani és kérelemre indult igény teljesítésére a forrást is meg kell teremteni.

34. §

Záró rendelkezések

(1) Ez a rendelet 2008.december 16-án kerül kihirdetésre és 2009. április 1-én lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő és hatályba lépését követően indult ügyekben is alkalmazni kell.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti: a településrendezésről szóló I/1988.(V.25.) sz. rendelet.

1. melléklet

Szabályozási terv a belterületre

2. melléklet

Szabályozási terv a külterületre

3. melléklet a 18/2008. (XII.16) önkormányzati rendelethez

1. számú függelék a 18/2008. (XII.16.) önkormányzati rendelethez

Közegészségügyi érdekek miatt betartandó védőtávolságok méterben

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

1.

100

100

200

500

200

500

500

500

1000x

1000x

500

500

200

2.
100

-

-

100

200

100

300

500

50

1000x

1000x

100

100

100

3.
100

-

-

200

100

100

200

200

100

1000x

1000x

100

100

100

4.
200

100

200

-

50

100

100

100

200

1000x

1000x

200

100

100

5.
500

200

100

50

-

100

50

100

50

1000x

1000x

200

100

100

6.
200

100

100

100

100

-

50

50

100

1000x

1000x

50

50

50

7.
500

100

200

100

50

50

-

-

50

1000x

1000x

50

50

100

8.
500

500

200

100

100

50

-

-

100

1000x

1000x

50

50

100

9.
500

50

100

200

50

100

50

100

-

1000x

1000x

100

100

200

10.
1000

1000x

1000x

1000x

1000x

1000x

1000x

1000x

1000x

-

-

50

500

100

11.
1000

1000x

1000x

1000x

1000x

1000x

1000x

1000x

1000x

-

-

50

500

500

12.
500

100

100

200

200

50

50

50

100

50

50

-

-

300

13.
500

100

100

100

100

50

50

50

100

500

500

-

-

200

14.
200

100

100

100

100

50

100

100

200

100

500

300

200

-
x Környezeti hatástanulmány támogató véleménye esetén legfeljebb
500 méterre csökkenthető
Jelmagyarázat:
1.Kóház, szanatórium 8.Járműtelep és javítóműhely
2. Lakó és szállás épület 9.Vendéglátó lét./italbolt,diszkó
3. Üdülő 10.Fertőzésveszélyes kockázatot jelentő létesítmény
4.Oktatási és nevelési létesítmény 11.Bűz és porkibocsátókockázatot jelentő létesítmény
5.Sportlétesítmények 12.Elsőrendű főközlekedési út
6.Menőállomás, tűzoltóság 13.Üzemanyag töltő állomás

2. függelék a 18/2008. (XII.16.) önkormányzati rendelethez

Allergizáló növényfajtáktól származó pollen koncentráció
megengedhető legmagasabb értékei

Növényfajta

Pollenszám/m3

Fák, bokrok

100

Fűfélék (parlagfű és egyéb
fűfélék)


30

3. függelék a 18/2008. (XII.16.) önkormányzati rendelethez

Állattartására szolgáló épületek védőtávolságai

Védőtávolság

Állattartásra szolgáló épületek

a telek utcai telekhatárá-tól

lakóépülettől

ásott

fúrott

csatlakozó vízvezetéktöl

vezetéki csaptól

kúttól

Nagy haszonállat
esetén

1-2 állatig
3-5 állatig
6-10 állatig
10 fölött

15

5

15

5

2

3

20

10

20

10

5

5

25

10

20

15

5

5

30

15

30

20

10

10

Haszonállat
esetén

1-5 állatig
6-10 állatig
11-15 állatig
15 fölött

15

5

15

5

2

3

20

10

15

5

2

3

25

20

15

10

3

5

30

15

20

15

10

10

Kis haszonállat
esetén

prémes állat
10 állatig
11-30 állatig
30 fölött

15

5

10

5

1

-

20

10

15

10

2

-

25

15

20

15

10

10

Baromfi félék

20 állatig
21-50 állatig
50-200 állatig
200 fölött

15

0

10

5

1

-

15

10

10

5

1

-

25

15

15

10

5

-

30

20

20

15

10

10

4. függelék a 18/2008. (XII.16.) önkormányzati rendelethez

A telepítési távolságra vonatkozó előírások
1. A legkisebb ültetési (telepítés) távolság az ingatlan határától:
a) belterületen :
- szőlő, valamint 2 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 0,80 méter,
- 2 méternél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa esetében 1,50 méter,
- 2 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 2,00 méter,
b) külterületen:
- gyümölcs-faiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribiszke, málnabokor és élősövény esetében 0,80 méter,
- minden egyéb 2 méternél magasabbra nem növő gyümölcsbokor és élősövény esetében 2,00 méter,
- 2 méternél magasabbra növő gyümölcs és egyéb fa esetében 3 méter
- dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 6,00 méter,
2. Közút és vasút területén - szőlőtől, gyümölcsöstől és zártkerttől - minden gyümölcs- és egyéb fát, valamint bokrot, legalább 1,5 méter, 3 méternél magasabbra növő gyümölcsfát legalább 2,5 méter távolságra szabad ültetni (telepíteni).
1

Az önkormányzati rendeletet a Kishuta Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2024. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 50. §-a hatályon kívül helyezte 2024. december 23. napjával.