1. § (1) A rendelet hatálya Nagyhuta Község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt, műtárgyat tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet és a hozzá tartozó mellékletek együttes alkalmazásával megengedett.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintő minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz. A rendeletben foglalt kötelező előírásoktól eltérni csak a jelen rendelet módosításával lehet.

(4) A rendelet elválaszthatatlan melléklete a szabályozás elemeit tartalmazó, a rendelet 1.mellékletét képező M=1:2000 térmértékű Belterületi Szabályozási Tervlap és 2.mellékletét képező M=1:4000 térmértékű Külterületi Szabályozási Tervlap.

2. § (1) A szabályozás alapelemei:

(2) Kötelező szabályozási elemek a jelmagyarázaton feltüntetett szabályozási elemek, a más jogszabályból következő szabályozási elemek, a korlátozások és védelmek, valamint a fejlesztési akcióterületek határa.

3. § (1) A település területén nyeles telek nem alakítható ki.

(2) Telekegyesítés két eltérő építési övezetben/ övezetben fekvő ingatlanok esetében nem megengedett.

(3) Az övezeti-, építési övezeti előírásaitól eltérő telekalaknagyságú telekalakítás a közműtelkek és egyéb közcélra kialakítandó telkek esetén megengedett az egyéb övezeti-, építési övezeti előírások betartásával, amennyiben az a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza. A meglévő beépítéssel rendelkező építési telkek szabályszerű beépítési paramétereinek teljesülését a telekalakítás során biztosítani kell.

(4) Lakóterületen az építési telkek megközelítésére szolgáló magánutat kialakítani akkor lehet, ha az közforgalom elől el nem zárt magánútként és a közterületre vonatkozó rendelkezések szerint kerül kialakításra.

(5) A tervezett közutak vagy közhasználat elől el nem zárt magánutak kiépítéséhez legalább a magasabb szintű jogszabályok szerinti szabályozási szélességek biztosítandók, ennél kisebb szabályozási szélességet alkalmazni csak a szabályozási tervlapon feltüntetett méretezés és a (6) bekezdés szabályai alapján lehet.

(6) Lakóterületen az építési telek megközelítésére szolgáló magánút szélessége a szükséges közművezetékek, térvilágítás és felszíni vízelvezetés biztosítása mellett legalább 8 méter és legfeljebb 70 méter hosszú utca esetén zsákutca esetén gépjárműforduló kialakítása kötelező.

(7) A különleges építési övezetek-, és övezetek területének megközelítésére szolgáló magánút szélessége legalább 8 méter.

4. § Nagyhuta Község Önkormányzatát (a továbbiakban: Önkormányzat) településrendezési célok megvalósulása érdekében az alapellátások biztosítása-, munkahelyteremtés-, és a településüzemeltetés, településfejlesztés elősegítése céljából elővásárlási jog illeti meg a Szabályozási tervlapokon fejlesztési akcióterület lehatárolással jelölt ingatlanokon.

5. § (1) A belterületi határ módosításáról és kitűzéséről a belterületi szabályozási tervlap alapján kell gondoskodni, a vonatkozó és érvényben lévő rendeletekben és utasításokban foglaltak figyelembevételével.

(2) A belterületbe kerülő területek rendeltetését, övezeti besorolását a belterületi szabályozási terv határozza meg. A belterületbe vonandó területek bevonása a konkrét építési igények szerint, szakaszosan is végrehajtható. A belterületbe vonásról az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodnia.

6. § (1) Új terepszint alatti építmény különálló építményként nem létesíthető. Az általános tiltó szabály alól kivételt képez a földdel borított pince, jégverem, zöldségverem, amelynek alapterülete legfeljebb nettó 4 m².

(2) Az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett, építési helyen kívül álló épület, épületrész megtartható, felújítható, tetőtere magassági mértékének növelése nélkül beépíthető, alapterület-növekedéssel járó bővítése csak a hatályos szabályozás szerint történhet.

7. § (1) Építési övezetekben új épület elhelyezése esetében az előkert, oldalkert és hátsókert mérete a rendelet eltérő rendelkezése hiányban az OTÉK meghatározása szerinti érték.

(2) Meglévő épület átalakítása, bővítése esetén az előkert kialakult mérete megtartható.

8. § (1) Épület csak olyan telken helyezhető el, amelynek közterületről vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelíthetősége biztosított.

(2) Meglévő épület használati módját csak úgy lehet megváltoztatni, ha a használati mód megváltoztatása után nem jön létre olyan állapot, amely az OTÉK és a HÉSZ előírásaival ellentétes.

(3) Az építési telek előkertjében épület, épületrész, építmény nem állhat a kerítés és lépcső kivételével.

(4) Lakó és településközponti vegyes építési övezetek telkein az alábbi melléképítmények csak az építési helyen belül és az oldalkertnek nem minősülő telekhatártól mérve legalább 3 méter távolságra helyezhetők el:

(5) Lakó és településközpont vegyes építési övezetek területén az alábbi melléképítmények az építési helyen kívül is elhelyezhetők:

(6) Lakóterületen lakókocsi, konténer és mobilház huzamosabb tartózkodási célú építményként történő elhelyezése és használata nem megengedett, kivéve

(7) Lakóterületen konténer, időszakos épület, lakókocsi felvonulási épületként kizárólag az építési engedély vagy egyszerű bejelentési eljárás alapján ingatlanon zajló építési munkálatok idejére, átmeneti jelleggel, nem lakhatás céljából helyezhető el.

9. § (1) Lakó, vegyes és különleges beépítésre szánt építési övezetben sarok és közbenső telken a közterület felé eső telekhatáron létesítendő kerítés magassága legfeljebb 1,8 méter lehet. A szomszédos telkek felé eső kerítés magassága legfeljebb 2,5 méter lehet.

(2) A Zkk jelű zöldterület övezeteiben kerítés kizárólag a játszókert, fitneszpark, sportpálya, lehatárolására létesíthető. A sportpályák védőkerítésének kivételével legfeljebb 1,5 m magas kerítés létesíthető.

(3) Az Ev jelű övezetben, kizárólag természetvédelmi, vadvédelmi és életvédelmi indokból – legfeljebb 2,0 méter magas, vadháló helyezhető el.

(4) Az Er jelű övezetben kerítés kizárólag az építmények vagyonvédelmi céljából és a játszóhely, közmű létesítmények biztonsági lehatárolására létesíthető. A kerítés legfeljebb 1,6 m magas lehet.

(5) Az Mt-1 jelű övezetben kerítés kizárólag állattartás érdekében létesíthető, mely legfeljebb 1,6 méter magasságú lehet (karám).

(6) Az Mt-2 jelű övezetben legfeljebb 1,8 méter magas kerítés létesíthető szőlő, gyümölcsös, veteményes kialakítása esetén terményvédelmi indokból.

(7) A különleges beépítésre nem szánt területek övezeteiben legfeljebb 1,8 méter magas kerítés létesíthető.

10. § (1) Állattartó épületet, építményt az alábbi védőtávolságok megtartásával, és a telekre vonatkozó övezeti előírások figyelembevételével lehet létesíteni:

(2) Trágya- és trágyalé tárolót az alábbi védőtávolság megtartásával, és a telekre vonatkozó övezeti előírások figyelembevételével lehet létesíteni:

(3) Meglévő állattartást szolgáló építmény és trágyatároló bővítésekor, átalakításakor az előírt védőtávolságokat be kell tartani.

11. § (1) Az elhelyezhető és a tiltott rendeltetéseket az 4. melléklet 1. táblázata tartalmazza.

(2) Az építési övezetek telkein a telek beépített területébe beszámított módon a rendelet 4. mellékletének 1. táblázatában az adott építési övezeteknél felsorolt rendeltetési célú épületek helyezhetőek el a 3. mellékletben rögzített beépítési paraméterek betartásával.

12. § (1) Az építési övezetben 550 m²-nél kisebb kialakult telkeken legfeljebb egy önálló rendeltetési egység helyezhető el.

(2) A falusias lakó építési övezetben legfeljebb két önálló lakó rendeltetési egységet tartalmazó, legfeljebb egy darab főépület helyezhető el oly módon, hogy lakásonként legalább 550 m² telekhányadot kell biztosítani az egyéb építési övezeti előírások egyidejű betartása mellett.

(3) A tetőtér beépítés megengedett, de abban önálló lakás nem alakítható ki.

(4) A nem oldalkerti homlokzat magassága nem haladhatja meg az övezeti előírás szerinti legnagyobb épületmagasság értékét.

13. § (1) A 7. §(1) bekezdésben foglaltakat az alábbi eltéréssel kell alkalmazni:

(2) Az utcai telekhatártól számított 10,0 méteren belül lakó rendeltetéstől eltérő önálló épület nem helyezhető el.

(3) Mező- és erdőgazdaság, valamint a lakóépületek rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú és állattartó építmény elhelyezése az utcai telekhatártól számított 40,0 méterig megengedett.

(4) Az utcai telekhatártól számított 40,0 méteren túli telekrészen legfeljebb csűr, vagy méhes építhető.

(5) Az állattartó funkciójú épület esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók.

(6) A nem lakó rendeltetésű épületek a kötelező oldalkerti méretek betartása mellett az építési helyen belül szabadon elhelyezhetők, a (7) bekezdésben felsorolt kivételekkel.

(7) Állattartó és gazdasági építmények csak a főépülettel megegyező telekhatárra telepíthetők. Az oldalkertben álló, meglévő kerti konyha épület megtartható, felújítható.

14. § (1) A Vt-1 jelű építési övezetben telkenként kizárólag egy lakó rendeltetés helyezhető el, a lakótól eltérő rendeltetések száma nem korlátozott.

(2) A 7. §(1) bekezdésben foglaltakat az alábbi eltéréssel kell alkalmazni:

15. § (1) A Különleges építési övezetbe sorolt a K-Egyh jelű hitéleti rendeltetési célú terület.

(2) A K-Egyh jelű építési övezetre a 3. mellékletben meghatározott legnagyobb épületmagasság érték alól kivétel a temetőkápolna, melynek legnagyobb épületmagassága 10 méter.

16. § (1) A Különleges építési övezetbe sorolt a K-Egt jelű erdőgazdasági terület, mely elsősorban erdőgazdálkodási feladatok ellátási-, kiszolgálási célú, a kitermelt fa nem jelentős zavaró hatású feldolgozását, tárolását, kereskedelmét kiszolgáló rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A K-Egt jelű építési övezetben a 3. mellékletben meghatározott legnagyobb épületmagasság érték alól kivétel a lakó, szolgálati lakó rendeltetés, melynek legnagyobb épületmagassága 4,5 méter.

17. § (1) A K-Tur jelű Különleges turisztikai építési övezetbe sorolt a Kőkapu Vadászkastély és környezetének területe.

(2) A K-Tur jelű építési övezetben a 4. mellékletben sorolt rendeltetéseken túlmenően az alábbi turisztikai rendeltetésnek megfelelő építmények helyezhetők el:

18. § (1) Az elhelyezhető és a tiltott rendeltetéseket az 4. melléklet 2. táblázata tartalmazza.

(2) Az övezetek telkein a telek beépített területébe beszámított módon a rendelet 4. mellékletének 2. táblázatában az adott övezeteknél felsorolt rendeltetési célú épületek helyezhetőek el a 3. mellékletben rögzített beépítési paraméterek betartásával.

19. § (1) A közlekedési övezetbe tartoznak az országos és helyi főutak-, kiszolgáló utak-, kerékpárutak-, gépjármű várakozóhelyek és parkolók-, járdák és gyalogutak-, a vasúti közlekedés területei azok tartozékaival együtt.

(2) Az országos főúthálózat területe Köu jelű övezetbe sorolt, melynek közterületi szélessége kialakult. Tervezési osztályba sorolása:

(3) A kiszolgáló utak területe a Köu-k jelű övezetbe sorolt, melynek közterületi szélessége kialakult. A kialakulttól eltérő szélességekről a szabályozási tervlap rendelkezik.

(4) A Köu-k jelű mellékutak, főbb kiszolgáló közutak: Petőfi Sándor utca és az erdei feltáró út a kisvasúttal párhuzamosan (Külterület, nyugati oldal), melyek tervezési osztályba sorolása: B.VI.d.C.

(5) A közlekedési övezetek területén a közlekedési létesítmények, a közmű-, és hírközlés létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el, növényzet telepíthető.

(6) A Köu övezetbe sorolt közterületről-, vagy vízfolyáson keresztül nyíló építési telken kizárólag egy kapubehajtó vagy áthajtó létesíthető, amelynek szélessége a 4 métert nem haladhatja meg.

(7) A külterületen vezetett, tervezett térségi kerékpárútvonal kiépítésének helye és helyigénye a földhivatali nyilvántartás szerint vezetett saját használatú út alrészlet határán jelölt szabályozási vonal által, Köu-k jelű közlekedési övezetben biztosított.

(8) A közlekedési övezetbe nem sorolt erdőgazdasági üzemi, kiszolgáló utak jellemzően saját használatú útként nyilvántartott magánutak, melyek közhasználat elől el nem zárt magánútként történő fenntartásuk kötelező.

(9) Új közlekedési célú közterület és közhasználat elől el nem zárt magánút kialakítása és kiépítése során biztosítani kell:

20. § (1) Köe jelű, kötöttpályás közlekedési övezetbe sorolt telkek a Pálháza Állami Erdei Vasút, továbbá az azt kiszolgáló közmű és hírközlés építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A kötöttpályás közlekedési területek övezetében a közlekedési létesítmények, a közmű-, és hírközlés létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el, növényzet telepíthető.

21. § (1) A védőterületek értéke az állami úthálózat részét képező külterületi utak-, és a kötöttpályás közlekedési terület tengelyétől mérve, 50-50 méter.

(2) Külterületi mező- és erdőgazdasági kiszolgáló utak és saját használatú utak tengelyétől mért 15-15 méteren belül épület, építmény nem helyezhető el.

22. § (1) Az OTÉK előírásai szerinti parkolóigényt telken belül kell biztosítani.

(2) Közintézményi vagy turisztikai, rekreációs rendeltetési célú új épület építésével, meglévő épület bővítésével, átalakításával és meglévő épület rendeltetésmódjának változtatásával létrejövő új gépjármű elhelyezési kötelezettség 50%-a telek 100 méteres környezetében fekvő telken vagy közterületen kialakítható, amennyiben annak telken belüli kialakítása műszaki okok miatt nem megoldható.

(3) Falusias lakó-, és településközponti vegyes építési övezetekben lakó rendeltetésenként legalább egy gépjármű elhelyezését kell telken belül kell biztosítani.

23. § (1) A zöldterületek a település állandóan növényzettel fedett a pihenés, díszkerti, játszótéri, szabadtéri rekreációs rendeltetést szolgáló közhasználatú közterületi zöldfelületei.

(2) A Zkk jelű közkert övezetben elhelyezhetők:

24. § (1) A település erdőterületei az erdőgazdálkodás célját, a település természetvédelmi és ökológiai szempontból értékes erdőinek védelmét, az erdei rekreációs és a szabadidős tevékenységek biztosítását egymással összehangoltan szolgáló területek összessége.

(2) Az Ev jelű védelmi célú erdőterület övezetébe a település ökológiai, táji, természeti szempontból értékes, természetvédelmi célokat szolgáló erdői tartoznak.

(3) Az Ev jelű övezetben az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozó épületnek nem minősülő építmények helyezhetők el az alábbiak szerint:

(4) A véderdő területek övezeteiben a meglévő épületek, építmények fenntarthatók, kubatúrájukon belül felújíthatók, átalakíthatóak.

(5) Az Ev jelű övezetben a meglévő épületek megtarthatók, felújíthatók. A védelmi funkció betöltése érdekében új épület az erdei kilátó kivételével nem helyezhető el, melynek épületmagassága a 3. mellékletben meghatározott legnagyobb épületmagasság érték alól kivétellel 20 méter.

25. § (1) Az Er jelű rekreációs célú erdőterület övezetébe a szabadidő eltöltésére alkalmas, erdei turizmust és szabadtéri rekreációs célokat szolgáló erdői tartoznak.

(2) Az Er jelű övezetben a 4. melléklet 2. táblázatában jelöltek, valamint az erdőgazdálkodás célját szolgáló erdészeti létesítmények, továbbá az alábbi erdei rekreációs, turisztikai rendeltetésnek megfelelő építmények helyezhetők el:

(3) Az Er-1 jelű övezet a település rekreációs és turisztikai célú építményeinek elhelyezésére szolgáló területe.

(4) Az Er-2 jelű övezet a Kőkapu Vadászkastély környezetének erdei turizmust szolgáló területe, melyben egy tömegben legfeljebb 150 m² alapterületű épület helyezhető el.

26. § (1) Az Mt-1 jelű és Mt-2 jelű tájgazdálkodási mezőgazdasági területek övezeteihez tartoznak a település természetvédelmi szempontból jelentős extenzív mezőgazdasági területei.

(2) A Mt-1 és Mt-2 jelű tájgazdálkodási mezőgazdasági terület övezeteiben az elő-, oldal-, és hátsókert mértéke 5-5-5 méter.

(3) Az Mt-1 és Mt-2 jelű övezetben új építmények vízfolyástól, lakóterülettől 25 méteren belül nem helyezhetőek el. A meglévő épületek, építmények fenntarthatók, kubatúrájukon belül felújíthatók, átalakíthatóak.

(4) Az Mt-1 jelű és Mt-2 jelű tájgazdálkodási mezőgazdasági terület övezeteiben birtokközpont, kiegészítő központ, tanya nem létesíthető.

(5) Az Mt-1 jelű tájgazdálkodási mezőgazdasági terület övezetébe a természeti-, táji-, ökológiai szempontból értékes, jellemzően gyepes mezőgazdasági területek tartoznak.

(6) Az Mt-1 jelű övezetben az extenzív legeltetéses állattartást, gyepgazdálkodást szolgáló építmények (karám, fedett karám, állatkifutó, takarmánytároló), továbbá a méhészet fenntartásához szükséges építmények helyezhetők el.

(7) Az Mt-2 jelű tájgazdálkodási mezőgazdasági terület övezetébe a település belterületéhez csatlakozó korábbi felhagyott művelésű, extenzív kertes területek tartoznak.

(8) Az Mt-2 jelű övezetben épületek, építmények nem helyezhetőek el a kerti építmény, terményvédelmi indokból telepített kerítés, továbbá a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik kivételével.

27. § (1) V jelű vízgazdálkodási területek övezetébe az állóvizek, vízfolyások és saját ingatlanán vezetett parti sávja, árkok, vízmosások területei tartoznak.

(2) A V jelű övezetben a természeti értékek védelme mellett az alábbi építmények helyezhetők el:

(3) Vízgazdálkodási területen a (2) bekezdésben meghatározott építményeken felül egyéb építmény nem helyezhető el.

28. § (1) A különleges beépítésre nem szánt területek az alábbi övezetekre tagozódnak:

(2) A Kb-T jelű temető terület övezetében elhelyezhetőek:

(3) A Kb-Rek jelű övezet a település rekreációs célú építményeinek elhelyezésére szolgáló területe, melyben az alábbi rendeltetésű építmények helyezhetők el:

(4) A Kb-Közm jelű övezetbe

(5) A különleges beépítésre nem szánt területek övezeteinek telkén több önálló rendeltetésű építmény elhelyezhető.

(6) A Kb-T jelű, a Kb-Rek jelű övezetekben az elő-, oldal-, és hátsókert mértéke 3-3-3 méter.

29. § A Szabályozási Tervlapon fejlesztési akcióterületként lehatárolt területek fejlesztési cél szerint:

30. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú közműhálózatok és létesítményeik, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérni csak az ágazati előírások betartásával lehet.

(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közhálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni.

(3) A közművek műtárgyainak és építményeinek elhelyezésekor figyelemmel kell lenni

(4) Új út építésénél, útrekonstrukció esetén (közforgalmú út és magánút esetén egyaránt)

(5) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor:

(6) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében:

31. § Új beépítés vagy területhasznosítási mód megváltoztatása akkor lehetséges, ha:

32. § Új közüzemű vízelosztó hálózat csak a szennyvízcsatorna hálózattal együtt építhető. Új fogyasztói csatlakozás nem helyezhető üzembe a szennyvíz közcsatorna hálózatra való csatlakozás üzembe helyezését megelőzően.

33. § (1) A településen keletkező szennyvíz elvezetésére elválasztott rendszerű szennyvízelvezetést kell kiépíteni.

(2) A beépítésre nem szánt területen emberi tartózkodásra létesítendő építményekből a szennyvíz környezet károsítás nélküli kezeléséhez közműpótló alkalmazható az alábbi feltételekkel:

34. § (1) Egyedi szennyvízkezelő kisberendezés alkalmazható, ha a tisztított szennyvíz elvezetésére felszíni víz befogadó rendelkezésre áll és a szennyvíztisztítás hatásfokának a felszíni víz befogadóra előírt tisztítási hatásfok teljesül.

(2) Amennyiben tisztított szennyvízre felszíni víz befogadó nem áll rendelkezésre, akkor a tisztított szennyvíz helyben elszikkasztható a következő feltételek teljesítése esetén:

(3) Amennyiben az egyedi szennyvízkezelő kisberendezésre vonatkozó (2) bekezdésben előírtak nem teljesíthetők, egyedi szennyvízkezelő kisberendezés alkalmazására nincs lehetőség és a közcsatornás szennyvízelvezetést ki kell építeni.

(4) A (2) bekezdés b) pontjában előírt közműpótlóként a zárt tároló medence csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségéhez megfelelő kiépítettségű közhálózati útkapcsolat biztosított.

(5) A közüzemi szennyvízátemelő műtárgy szaghatásvédelmi területe:

35. § (1) A felszíni vizek, vízfelületek karbantartásának céljára az arra vonatkozó rendeletben előírt méretű parti sávot kell kijelölni és azt vízgazdálkodási területként kezelni. A parti sávot a part élétől kell mérni, a part él kijelölése hiányában, annak kijelöléséig a parti sáv méretével azonos sávot a meder telek határától kell kijelölni, szabadon hagyni és szolgalmi jogot kell biztosítani a mederkarbantartó számára.

(2) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás, stb.) egyéb célra hasznosítani kizárólag vízjogi létesítési engedély alapján a területileg illetékes hatóság engedélyével szabad.

(3) A vízfolyások medre a természetes környezeti hatások, illetve a mesterséges beavatkozások következményeként megváltozhat, ezért a valós helyzetük eltérhet az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett állapottól. Amennyiben bármilyen tervezett beruházás vízfolyás medrét, illetve annak fenntartósávját vagy az ingatlan-nyilvántartási területét érinti, úgy a vízfolyás kezelővel történő egyeztetés szükséges.

(4) A település belterületén a csapadékvíz elvezető hálózatot elválasztott rendszerűként kell kiépíteni. A beépítésre nem szánt területen is legalább a nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszert kell kiépíteni.

(5) Közcsatornába, valamint élő vízfolyásba többlet csapadékvizek új beépítés esetén csak fékezetten és késleltetéssel vezethetők be.

(6) Beépítésre szánt területen

(7) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók, szükség szerinti átereszek az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják.

(8) A 8,0 m és az annál kisebb szabályozási szélességű utak víztelenítését csapadékcsatorna hiányában a domborzati viszonyok és az elszállítandó vízmennyiség függvényében folyókával, vagy az útburkolat vápás kialakításával kell megoldani.

36. § (1) Területgazdálkodás érdekében beépítésre szánt területen üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója, a településkép védelmi rendeletében előírtak szerint építhető.

(2) Beépítésre nem szánt területen –erdőterület kivételével- egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a felmerülő közvilágítási igény esetén, a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(3) Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(4) Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az, nem igényel erdőirtást, ha a föld feletti hálózatépítésre erdőirtás igénye merülne fel a hálózatot az erdőkarbantartást is szolgáló nyiladékban földalatti telepítéssel lehet építeni.

(5) Új villamosenergia ingatlan-bekötést a település belterületén már csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.

37. § Előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték csak földben építhető.

38. § (1) Napenergia hasznosító berendezés a tetősíkba telepíthető, attól magas tető esetén legfeljebb 20^o-ban, lapos tető esetén 45^o-ban emelkedhet ki;

(2) Háztartási méretű kiserőmű (szélgenerátor) telepítése esetén a berendezés

(3) Közcélú, megújuló energiahordozó hasznosítású energiatermelés csak az arra kijelölt övezetben, az egyéb jogszabályok előírásainak betartásával létesíthető.

39. § (1) Vezetékes elektronikus hírközlési hálózat

(2) Vezeték nélküli elektronikus hírközlés szolgáltatás hálózatainak és létesítményeinek elhelyezési lehetőségét a település arculati kézikönyv és településképi védelmi rendelet rögzíti.

40. § A település igazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, ha a használat:

41. § Közlekedési zajjal terhelt területen az új épületek építése és a meglévő épületek átépítése során passzív akusztikai védelem biztosítása szükséges. Az épület tájolásánál a zajtól védendő helyiségeket a közlekedési zajforrástól távol kell elhelyezni.

42. § (1) A termőföld minőségének védelme érdekében a földhasznosítás során a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó talajvédő gazdálkodást kell folytatni.

(2) A termőföldön végzett beruházások esetében gondoskodni kell a humuszos termőréteg megmentéséről, összegyűjtéséről és újra hasznosításáról. Lehetséges mértékig helyben kell a letermelt humuszos termőréteget felhasználni. A tervezett beruházásokat úgy kell megvalósítani, hogy a környezetükben lévő mezőgazdasági területeken történő gazdálkodás feltételei ne romoljanak.

43. § (1) Tereprendezés, területfeltöltés során szennyezett talaj, hulladéknak minősülő anyag nem használható.

(2) Élővízfolyás rendezése során a környezetet és a természetet kímélő mérnökbiológiai módszert kell alkalmazni. A vizes élőhelyek védelme érdekében a vízfolyások természetes és természetközeli állapotú partjait meg kell őrizni. A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a vízparti sávban a természetközeli ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell

(3) A közigazgatási területen a felszíni vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos. A vízfolyások védelme érdekében állattartó telep építményei a vízfolyások legalább 100 m-es körzetén belül nem lehet létesíteni.

44. § (1) A települést érintő magasabb szintű jogszabályokkal megállapított természetvédelemmel és ökológiai hálózati elemekkel érintett területeket a szabályozási terv tartalmazza, az alábbiak szerint:

(2) Az (1) bekezdésben szereplő szabályozási elemekkel érintett területek felhasználása, a területen építési tevékenység, változtatás a vonatkozó jogszabályokban rögzített követelmények figyelembevételével történhet.

(3) A természetvédelemmel (országos és helyi) érintett területeken az azokra hatással lévő műszaki beavatkozásokat úgy kell elvégezni, hogy:

(4) A vízfolyásmenti galérianövényzet megőrzendő, fejlesztendő.

45. § (1) A kötelező legkisebb zöldfelület számításánál a víz- és légáteresztő burkolat, műanyag gyeprács, gyephézagosan kialakított szilárd burkolat nem vehető figyelembe.

(2) Közutak menti közterületi zöldfelületi sávokat a gépkocsi behajtók, köztárgyak területének kivételével, növényzettel fedetten kell kialakítani.

(3) A Szabályozási Terven „Közterület zöldfelületként fenntartandó része”-ként jelölt területen:

46. § (1) A település közigazgatási területén lévő nyilvántartott régészeti lelőhelyek lehatárolását a rendelet 1. és 2. mellékletének Szabályozási tervlapjai jelölik, és a lelőhelyek listáját a 5. melléklet tartalmazza.

(2) A helyi védett épületeket a rendelet 1. mellékletének Szabályozási tervlapja jelöli és listáját a településkép védelméről szóló önálló helyi rendelet tartalmazza.

(3) Az országos kataszterben nyilvántartott egyedi tájértékeket a 1. és 2. mellékletek Szabályozási tervlapjai jelölik és listáját a rendelet 6. melléklete tartalmazza.

47. § Nagyhuta közigazgatási területe III. katasztrófavédelmi besorolású.

48. § Nagyhuta biológiai aktivitásértékét (BIA érték) és annak fenntartásához igénybe vett területek meghatározását a rendelet 7. melléklete tartalmazza.

50. § Ez a rendelet 2024. december 23-án lép hatályba.