Felsőtelekes Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32 cikk (1) bekezdés a., pontjában foglalt felhatalmazás alapján a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. tv. 45. § (1) bekezdésében és 92. § (1) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva az egyes szociális ellátásokról szóló új rendelet (továbbiakban: Rendelet) megalkotása tárgyában Felsőtelekes Községi Önkormányzat Szociális és Egészségügyi Bizottság, a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság véleményének kikérésével, illetve társadalmi egyeztetésre bocsátást követően a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. §

A rendelet hatálya kiterjed Felsőtelekes Község közigazgatási területén életvitelszerűen élő – ott bejelentett lakóhellyel rendelkező – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. III. tv. (továbbiakban : Sztv.) 3. § (1) – (3) bekezdésében megjelölt személyekre és a hajléktalanokra.

2. Eljárási szabályok

2. §

1. A rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások iránti kérelmet az Ormosbányai Közös Önkormányzati Hivatalhoz, illetve Felsőtelekesi Kirendeltségéhez (továbbiakban : Közös Hivatal) az e célra rendszeresített igénylőlapon lehet benyújtani.

2. A jövedelem számításának és igazolásának módjára a Sztv. 10. § (1)-(5) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

3. A benyújtott jövedelemnyilatkozatban és igazolásokban szereplő adatok valódisága környezettanulmány készítésével ellenőrizhető.

4. A tényállás tisztázása érdekében a Közös Hivatalnak indokolt környezettanulmányt készíteni abban az esetben, ha a kérelmező által igazolt jövedelem a kérelmező kiadásait életvitelét nem fedezheti.
   

3. §

1. A szociális ellátások iránti kérelem elbírálásához és az Sztv.-ben meghatározott adatnyilvántartás vezetéséhez szükséges az Sztv.-ben meghatározottakon túl a kérelmező:
   • támogatásra vonatkozó indoka,
   • közös háztartásban élők alapvető személyazonosító adatai,
   • hajléktalan személy esetén az a cím, amelyre az ellátás folyósítását kéri,
   • iskolai végzettségének és szakképzettségének igazolása, amennyiben aktív korú nem foglalkoztatottak rendszeres szociális segélyét kérelmezi.

2. Jövedelemigazolásra elfogadható: munkahely által kiállított átlagkereset igazolás, fizetési jegyzék, postai feladóvevény, nyugdíjszelvény, pénzintézeti igazolás, ellátást folyósító szerv igazolása, illetve minden olyan hiteles, vagy hitelesített irat, melyből kétséget kizáróan megállapítható a kérelmező, vagy a közös háztartásban élők jövedelme.

3. Kiadások igazolására elfogadható: közüzemi és egyéb szolgáltató által kiállított számla, pénzintézeti igazolás, befizetési csekkszelvény, postautalvány, nyugta, albérleti díj esetén a szállásadó írásbeli nyilatkozata, a gyermektartásdíjat kapó nyilatkozata, gyógyszerköltség a háziorvos írásbeli igazolásán alapuló gyógyszertári igazolás, illetve minden olyan hiteles, vagy hitelesített irat, melyből kétséget kizáróan megállapítható a kérelmező, vagy a közös háztartásban élők havi rendszerességgel felmerülő kiadása.

4. A rendelet 10. § és 11. § -ában szabályozott ügyekben átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

5. A szociális törvény által a helyi önkormányzat hatáskörébe utalt ügyekben általános hatáskörrel a képviselő-testület Szociális és Egészségügyi Bizottsága dönt, kivétel a 10.§. és 11.§. -ban szabályozott ügyekben.

6. Sürgősség esetén – ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják és a késedelem életet, testi épséget veszélyeztet – a szociális ellátás bizonyítási eljárás nélkül az igénylő nyilatkozatai és a bizottság utólagos döntése mellett kiutalható. Az irányadó időszakra vonatkozóan a jogosult forrásonként és személyenként köteles nyilatkozatot tenni.

7. A (9) bekezdésben foglalt esetben a határozathozatalt követő 30 napon belül csatolni kell a szükséges igazolásokat, illetve ellenőrzéssel kell meggyőződni a nyilatkozat valódiságáról.

8. Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőnél, ha életkörülményeit  a Közös Hivatal Hivatal egy éven belül bármely ügyben  vizsgálta és nem feltételez azokban lényeges változást.

9. Ha a kérelem e rendelet szerint adható ellátások méltányosságból való megállapítására irányul, a kérelmezőnek csatolnia kell az e rendelet szerint méltányosság gyakorlására lehetőséget adó körülmények fennállásának hitelt érdemlő igazolását.

10. Alapellátás-nappali gondozás esetén az intézményvezető az adatnyilvántartást az Sztv. 18 – 24 § -ában foglaltak szerint végzi.

11. A rendelet alapján nyújtandó pénzbeli szociális ellátások csak az önkormányzat házipénztára útján fizethetőek ki.

12. A rendelet. 6. § -ában foglalt jogosultsági feltételeket az önkormányzat kéthavonta ellenőrzi.

13. A hatáskört gyakorló képviselő - testületi szerv döntése alapján az önkormányzati segélyben részesülő személy kötelezhető a pénzbeli juttatás felhasználásáról történő elszámolásra, melynek alapja a számla, vagy nyugta lehet.
    

2. FEJEZET

Szociális ellátás rendszere

4.§

1.  A rendelet alapján a kérelmező részére jövedelme kiegészítésére, pótlására, illetve szociális ellátására az alábbi szociális ellátások nyújthatóak:

1. Pénzbeli szociális ellátások:
   • Rendszeres szociális segély
   • Foglalkoztatást helyettesítő támogatás
   • Lakásfenntartási támogatás
   • Önkormányzati segély

2. Természetben nyújtott szociális ellátások:
   • Köztemetés
   • Lakásfenntartási támogatás
   • Önkormányzati segély

3. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások:

A személyes gondoskodást nyújtó ellátások közül az önkormányzat csak a szociális alapszolgáltatások alább felsorolt részét nyújtja önállóan ( nem társulás formájában ):

Szociális alapszolgáltatások:

• Étkeztetés

2. Társulási megállapodás alapján a Rudabányai Szociális Szolgáltató Központ látja el Önkormányzatunk számára a szociális alapszolgáltatások közül a házi segítségnyújtást, családsegítést.

1., Pénzbeli ellátások

Aktív korúak ellátása

Rendszeres szociális segély

5. §.

1. Aktív korúak ellátása keretében rendszeres szociális segélyre jogosult, akinek egészségi állapota 51%-ot meghaladja, de 65%-ot nem éri el.

2. Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki a SZtv. 37. § (1) bek. b., és c., pontja alapján rendszeres szociális segélyre jogosult, a segély folyósításának feltételeként köteles együttműködni a Rudabányai Szociális Szolgáltató Központtal (továbbiakban : Központ )

3. Az önkormányzat önkormányzati társulás formájában látja el a rendszeres szociális segélyezettek ellátásával kapcsolatos feladatokat a Központtal.

4. Az (1) bekezdésben meghatározott segélyezett az együttműködés keretében köteles

• nyilvántartásba vetetni magát a Központnál
• a beilleszkedését elősegítő programról írásban megállapodni a Központtal
• teljesíteni a beilleszkedését elősegítő programban foglaltakat

5. A Központ

1. Figyelemmel kíséri a rendszeres szociális segélyre vonatkozó határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát.
2. A rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján – a Központnál történő megjelenésekor – nyilvántartásba veszi.
3. Tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt az Sztv. 37/A. §. (2) bek. szerinti beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályiról.
4. A nyilvántartásba vételtől számított 60 munkanapon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedési programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt.
5. Folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább 3 havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását.
6. Legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról és amennyiben szükséges a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával módosítja a programot.

6. A beilleszkedést segítő programok típusai az együttműködő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva az alábbiak:

1. állapotfelmérő és álláskeresési tréningek,
2. szociális életvezetési tanácsadás,
3. mentálhigiénés tanácsadás,
4. pályaválasztási és pályakorrekciós tanácsadás,
5. munkavállalási tanácsadás, tréning,
6. a nem foglalkoztatott személy saját erőforrásainak feltárására irányuló egyéni esetvezetés
7. más ellátási formákhoz való hozzájutás elősegítése

7. Az együttműködés megszegésének esetei:

• a rendszeres szociális segélyben részesülő személy az együttműködésre kijelölt Központtal nem veszi fel a kapcsolatot, nem regisztráltatja magát,
• a beilleszkedést segítő programban önhibájából nem vesz részt, azaz a beilleszkedést segítő programról írásban megállapodik, de nem teljesíti a programban foglaltakat
• a beilleszkedést segítő  programról írásban nem állapodik meg,
• a Központtal nem tartja az előírás szerinti kapcsolatot.

8. A rendelet 5. § (7) bekezdésében rögzített okot a Központ írásban jelzi a jegyzőnek, aki intézkedik az ellátásra való jogosultság megszüntetéséről.
   

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás

6. §

A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő és közfoglalkoztatásban részt vevő személyek kötelesek lakókörnyezetük rendezettsége érdekében az Sztv. 35. § (2) bekezdése alapján az alábbi feltételeket folyamatosan teljesíteni:

1. az életvitelszerűen lakott lakás, vagy ház ( továbbiakban : ingatlan ) helyiségeinek higiénikus állapotban tartása,

2. belső lakótér szükség szerinti tisztasági meszeléséről való gondoskodás,

3. az ingatlana teljes területét köteles szilárd burkolattal ( döngölt föld, beton, tér- illetve zúzott kő, egyéb más szilárd burkolat), vagy maximum 20 cm magasságú növényzettel fedni ( konyhakerti növény, díszfa, fű ), melyen hulladék, építési, bontási törmelék elhelyezése tilos,

4. ingatlanát és ingatlana előtti közterületet köteles tisztán, rendben tartani, az egészséget veszélyeztető – allergizáló – gyomnövények eltávolításáról gondoskodni, illetve az önkormányzat 2/2008. (II.15.)  (köztisztasági) önkormányzati rendeletében foglalt kötelezettségének köteles eleget tenni.

5. külső – az előírásoknak megfelelő – árnyékszékek létesítése, és a meglévő higiénikus állapotban tartása.

Közfoglalkoztatás

7. §

1. A közfoglalkoztatással kapcsolatos adminisztrációs tevékenységet minden esetben a foglalkoztató végzi, melynek keretén belül vezeti a személyre szóló munkaidő-nyilvántartást, az elvégzett munkáról munkanaplót készít, elkészíti a munkaügyi jelentéseket, valamint a szerződéskötéseket.

2. Az (1) bekezdésben foglalt feladatokat az önkormányzat településüzemeltetési feladataival összefüggésben, illetve a visszaigénylésekkel kapcsolatos összesítéseket a Közös Hivatal végzi.

3. A Közös Hivatal munkatársa az együttműködés – és az ügyfelek -  érdekében a munkaviszony keletkezéséről, megszűnéséről haladéktalanul értesíti a B.A.Z. Megyei Kormányhivatal Kazincbarcikai Járási Hivatal Munkaügyi Kirendeltségét és a Központot.
   

Önkormányzati segély

8. §

1. Önkormányzati segély azoknak a személyeknek nyújtható, akik létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerültek, vagy időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdenek és önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tudnak.

2. Nem részesülhet önkormányzati segélyben az a család, személy, mely ugyanazon, vagy hasonló élethelyzetre, illetve indokokra való hivatkozással rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban, temetési segélyben részesült, illetve hozzátartozója eltemettetéséről köztemetés formájában az önkormányzat gondoskodott.

3. Életet, testi épséget veszélyeztető állapot elhárítása céljából, illetékességre és hatáskörre tekintet nélkül biztosított önkormányzati segélyt a rászoruló lakóhelye szerint illetékes önkormányzattól vissza kell igényelni

4. Önkormányzati segély akkor állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetében 150 %-át

5. Egy család részére átmeneti segély egy éven belül maximum 20.000.-Ft összeg adható.

6. A (3) bekezdésben meghatározott személyek akkor jogosultak önkormányzati segélyre, ha Sztv. 4. § (1) b) pontjában foglalt vagyonnal nem rendelkeznek

7. Az önkormányzati segély összege egyszeri kifizetés esetén minimálisan 2.000.-Ft.

8. Egy naptári éven belül ugyanazon egyedül élő személy, illetőleg család legfeljebb két alkalommal részesülhet önkormányzati segélyben, mely jogosultság egy határozatban foglalt intézkedéssel is megállapítható.
   

9. §

1. Önkormányzati segélyt kérelemre, vagy hivatalból állapítható meg alkalmanként nyújtott pénzbeli, vagy természetbeni ellátás formájában.

2. Az önkormányzati segély elsősorban természetben, vagy készpénzben, illetve kombinált formában is nyújtható.

3. Természetbeni ellátást lehet megállapítani különösen élelmiszervásárlásra, gyógyszertámogatásra, tüzelővásárlásra, közüzemi díjakra, étkezési térítési díjhoz történő – akár teljes összegű, maximum 3 hónapig tartó – hozzájárulásra

4. Egyszeri segélyre jogosult – függetlenül vagyoni viszonyaitól –

1. Bűncselekmény áldozata, ha az így bekövetkezett vagyoncsökkenés saját, vagy családja létfenntartását veszélyezteti, feltéve, hogy a kár keletkezése, vagy a vészhelyzet kialakulása neki fel nem róható és belátható időn belül a vészhelyzet következményinek elhárítása, vagy csökkentése egyébként nem várható.

2. Egészségügyi okokra visszavezethetően létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személy. Létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek minősül:
   27. a műtéti beavatkozással járó 15 napot meghaladó kórházi kezelést is igénylő,
   28. vagy a tartósan – legalább 30 napot meghaladó – kórházi ápolást igénylő betegségben szenvedő, illetve
   29. a 90 napot meghaladó táppénzes állományban lévő személy, ahol a betegállománnyal összefüggő kereset kiegészítés következtében a családban az egy főre esőjövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összege alá csökken.

3. Elemi kár következtében a család létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, amennyiben vagyonbiztosítással nem rendelkezik.

5. Alkalmankénti önkormányzati segély nyújtható különösen:

1. gyógyszertámogatásként, illetve egészségügyi biztosítás által nem, vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként, ha a kérelmező közgyógyellátási igazolvánnyal nem rendelkezik,

2. közüzemi szolgáltatóknál fennálló hátralékok rendezéséhez, amennyiben a tartozás az 50.000.-Ft-ot nem haladja meg és a szolgáltató a kérelmezővel kötött megállapodásban elfogadta a részletfizetést,

3. akinek alkalmankénti jelentős kiadásai következtében, ( Pl.: tüzelővásárlás, fűtési számla stb.) anyagi segítségre szorul.
   

10. §

1. Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként önkormányzati segély állapítható meg azon személy részére, aki Felsőtelekesi bejelentett lakcímmel rendelkezik, és az elhalt személy eltemettetéséről gondoskodott, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

2. Jövedelmi viszonyai alapján nem jogosult önkormányzati segélyre az az eltemettető, aki, vagy akinek családjában az egy főre eső havi nettó jövedelem eléri, vagy meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át.

3. A kérelmezőnek számlával kell igazolnia, hogy az elhunyt eltemettetéséről Ő gondoskodott.

4. Az önkormányzati segély mértéke a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 20 %-a. A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége: 100.000.-Ft.

5. Nem állapítható meg támogatás, ha a temetési számla keltétől hat hónap eltelt.

6. Az önkormányzati segély iránti kérelem elbírálására – átruházott hatáskörben – a polgármester jogosult.
   

11. §

Amennyiben a hozzátartozó gondoskodni akar az elhalt személy eltemettetéséről, de szociális helyzetére való tekintettel nem áll módjában azt egy összegben rendezni, kérelmére, az önkormányzat megelőlegezi a temetés költségét és azt a kérelmező hat havi részletfizetési kedvezménnyel köteles visszafizetni.

2., természetben nyújtott szociális ellátások

12. §

1. Az Sztv., valamint e rendelet alapján az alábbi szociális ellátások egészben, vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatóak az Sztv. 47.§.-ban foglalt szabályok alkalmazásával:

1. Lakásfenntartási támogatás
2. Köztemetés
3. Önkormányzati segély

2. Természetben nyújtott juttatás esetén a juttatás formája:
   • Térítési díj tartozás kiegyenlítése, vagy
   • Erzsébet utalvány
   • Vásárlási utalvány, vagy
   • Közüzemi díj tartozás megfizetése

3. A szociális ellátást természetbeni ellátásként kell megállapítani, ha

1. A kérelem erre irányul.
2. A kérelmező életvitele alapján feltételezhető, hogy a pénzbeli ellátás felhasználása nem a rendeltetésének megfelelően történik.
3. Az arra rászoruló így biztosabban jut segítséghez.

4. Amennyiben nyilvánvaló, hogy a pénzbeli szociális ellátás felhasználása nem rendeltetésszerűen történik, a szociális ellátást a továbbiakban természetbeni ellátásra kell átváltoztatni.

Köztemetés

14. §

1. A polgármester gondoskodik az elhalt személy közköltségen történő eltemettetéséről az Sztv. 48. §.-ban foglalt feltételek szerint.

2. A közköltségen történő eltemettetésnél a helyben szokásos legolcsóbb temetési szertartás szerint kell eljárni, lehetőség szerint az elhalt felekezeti hovatartozása figyelembe vételével.

3., személyes gondoskodást nyújtó ellátások

Ellátási formák

Alapszolgáltatások

Étkeztetés

15. §

1. A étkeztetés keretében azoknak a személyeknek  biztosít ellátást az önkormányzat akik az Sztv.62.§ (1) bekezdésében foglalt feltételek valamelyikének megfelelnek, és azt háziorvosi, vagy szakorvosi igazolással alátámasztja, jövedelmi helyzettől függetlenül.

2. Önmagában a jövedelmi helyzet nem alapozza meg az ellátásra való jogosultságot.

3. Az étkeztetés térítési díjait és az adható kedvezményeket az önkormányzat külön rendeletben állapítja meg

4. Ingyenes – 100 % -ban támogatott – étkeztetés csak határozott időre állapítható meg.

5. Ezt a tevékenységet az önkormányzat Ormosbánya Idősek Klubja intézménye útján látja el.

6. Az Ormosbánya Idősek Klubja az étkeztetés keretében lehetőséget nyújt az étel elvitelére, házhoz szállítására, illetve helyben fogyasztására.

Az ellátás igénybevételének módja

16. §

1. A személyes gondoskodás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő kérelmére történik.

2. Az egyes támogatások igénybevétele iránti kérelmet a Közös Hivatalhoz (3743 Ormosbánya Petőfi tér 1., 3735 Felsőtelekes Táncsics M. u. 1/a.sz.), vagy az Idősek Klubja intézményvezetőjéhez (3743 Ormosbánya Petőfi tér 2. sz.) lehet benyújtani.

3. A személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelem elbírálásához szükség szerint csatolni kell:

1. Jövedelemigazolást ( házi segítségnyújtás és nappali ellátás kivételével)
2.  a személyi azonosításra szolgáló iratot,
3. orvosi igazolást az egészségügyi állapotról.

4. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételét a Szociális és Egészségügyi Bizottság döntése, valamint az intézményvezető intézkedése alapozza meg.
   

17. §

1. A soron kívüli ellátás biztosítását az alapozza meg, ha az igénylő:

1. önmaga ellátására teljesen képtelen és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna,

2. szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan kedvezőtlen változás következett be, amely miatt soron kívüli ellátása indokolttá vált.

2. A soron kívüli ellátás iránti kérelem sorrendben megelőzi a többi kérelmet.
   

Térítési díj

18. §

1. A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni, melyet az önkormányzat külön rendeletben határoz meg.

2. Az étkeztetés vonatkozásában az érvényben lévő intézményi térítési díj alapján a személyi térítési díjakat az intézmény vezetője állapítja meg.
   

19. §

1. A személyes gondoskodást nyújtó ellátások személyi térítési díjait havonta utólag a tárgyhót követő hónap 10. napjáig kell megfizetni.

2. Az e rendelet alapján nyújtott szociális ellátások személyi térítési díjait az Idősek Klubja intézményvezetője tartja nyilván, számlázza ki, szedi be, illetve az esetleges tartozásokat az érvényben lévő jegyzői utasítás szerint kezeli, illetve szolgáltat információt a Közös Hivatal pénzügyi ügyintézői számára.

Záró rendelkezések

20. §

1. E rendelet 2014. február 01. napjával lép hatályba.

2. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális ellátásokról szóló 10/2011. (VI.28.) önkormányzati rendelet.

Felsőtelekes, 2014. január 20.

                        Fecske Sándor                                              Feketéné Tőzsér Erika

                          polgármester                                                            jegyző

A rendelet kihirdetve:

Felsőtelekes, 2014. január 31.

                                                                                              Feketéné Tőzsér Erika                                                                                                                       jegyző