1. § (1) E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében szabályozza a pénzbeli és természetbeni juttatások, valamint a szociális ellátások igénybevételének helyi szabályait, rendelkezzék a szociális szolgáltatások igénybevételének jogosultságáról, mértékéről, igénybevételének módjáról.

(2) A Képviselő-testület az ellátások biztosításával a szociálisan rászorult családok életminőségén kíván javítani, egyidejűleg ösztönözni kívánja a kérelmezőket arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy családjuk eltartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni.

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Felsőtelekes Község közigazgatási területén életvitelszerűen élő – ott bejelentett lakóhellyel rendelkező – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III törvény (a továbbiakban: Sztv.) 3. § (1) – (3) bekezdésében megjelölt személyekre és a hajléktalanokra.

(2) A hatásköri szabályokat a Képviselő-testület a Szervezeti és Működési Szabályairól szóló 8/2019. (XII.03.) rendeletének 8. §- ával szabályozta.

3. § (1) E rendeletet a Sztv. és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályiról szóló 63/2006. (III.27.) Kor. rendelettel, továbbá az egyes szociális ellátások folyósításának és elszámolásának szabályairól szóló 62/2006. (III.27.) Korm. rendelettel együtt kell alkalmazni.

(2) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 9/2021. (IX.17) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) által alkalmazott fogalmak értelmezésére a Sztv.-ben foglaltakat kell alkalmazni.

(3) A rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások iránti kérelmet az Ormosbányai Közös Önkormányzati Hivatalhoz, illetve Felsőtelekesi Kirendeltségéhez (továbbiakban: Közös Hivatal) az e célra rendszeresített a rendelet mellékletét képező igénylőlapokon folyamatosan, illetve szociális tüzelőanyag támogatás esetén a 14. § (6) bekezdésében foglalt határidőig lehet benyújtani.^[2]​

(4) A személyes gondoskodás keretében nyújtott szociális ellátások iránti kérelmet az intézményvezetőnél kell benyújtani.

(5) A jövedelem számításának és igazolásának módjára a Sztv. 10. § (1)-(5) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

(6) A benyújtott jövedelemnyilatkozatban és igazolásokban szereplő adatok valódisága

• a) környezettanulmány készítésével
• b) illetékességgel rendelkező adóhatóság megkeresésével
• c) polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szerv (ügyintéző) megkeresésével
• d) közlekedési igazgatási hatóság megkeresésével
• e) igazolást kiállító szerv, munkáltató megkeresésével

ellenőrizhető.

(7) A tényállás tisztázása érdekében a Közös Hivatalnak indokolt környezettanulmányt készíteni abban az esetben, ha a kérelmező által igazolt jövedelem a kérelmező kiadásait életvitelét nem fedezheti.

(8) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőnél, ha életkörülményeit a Közös Hivatal egy éven belül bármely ügyben vizsgálta és nem feltételez azokban lényeges változást.

(9) Amennyiben a szociális ellátást igénylő az általa kérelmezett ellátás helyett más ellátásra lenne jogosult, erre a tényre fel kell hívni figyelmét, illetve amennyiben a benyújtott iratok alapján annak feltételei fennállnak az ellátást részére hivatalból meg kell állapítani.

(10) A szociális gondoskodás biztosítása érdekében az Önkormányzat, valamint intézményei egymással kötelesek együttműködni, a tudomásukra jutott gondoskodást igénylő problémák megoldását kötelesek kezdeményezni.

4. § (1) A szociális ellátások iránti kérelem elbírálásához és az Sztv.-ben meghatározott adatnyilvántartás vezetéséhez szükséges az Sztv.-ben meghatározottakon túl a kérelmező:

• a) támogatásra vonatkozó indoka,
• b) közös háztartásban élők alapvető személyazonosító adatai,
• c) hajléktalan személy esetén az a cím, amelyre az ellátás folyósítását kéri,
• d) iskolai végzettségének és szakképzettségének igazolása

(2) Jövedelemigazolásra elfogadható: munkahely által kiállított átlagkereset igazolás, fizetési jegyzék, postai feladóvevény, nyugdíjszelvény, pénzintézeti igazolás, ellátást folyósító szerv igazolása, illetve minden olyan hiteles, vagy hitelesített irat, melyből kétséget kizáróan megállapítható a kérelmező, vagy a közös háztartásban élők jövedelme.

(3) Kiadások igazolására elfogadható: közüzemi és egyéb szolgáltató által kiállított számla, pénzintézeti igazolás, befizetési csekkszelvény, postautalvány, nyugta, albérleti díj esetén a szállásadó írásbeli nyilatkozata, a gyermektartásdíjat kapó nyilatkozata, gyógyszerköltség a háziorvos írásbeli igazolásán alapuló gyógyszertári igazolás, illetve minden olyan hiteles, vagy hitelesített irat, melyből kétséget kizáróan megállapítható a kérelmező, vagy a közös háztartásban élők havi rendszerességgel felmerülő kiadása.

(4) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, melyek a Közös Hivatal nyilvántartásaiban fellelhetőek.

(5) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet által említett ellátások tekintetében a kérelemhez az ott felsorolt bizonyítékokat kell csatolni.

(6) Sürgősség esetén – ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják és a késedelem életet, testi épséget veszélyeztet – a szociális ellátás bizonyítási eljárás nélkül az igénylő nyilatkozatai és a bizottság, vagy intézményvezető utólagos döntése mellett kiutalható. Az irányadó időszakra vonatkozóan a jogosult forrásonként és személyenként köteles nyilatkozatot tenni.

(7) A (6) bekezdésben foglalt esetben a határozathozatalt követő 30 napon belül csatolni kell a szükséges igazolásokat, illetve ellenőrzéssel kell meggyőződni a nyilatkozat valódiságáról.

(8) Alapellátás-nappali gondozás esetén az intézményvezető az adatnyilvántartást az Sztv. 18 – 24 §-ában foglaltak szerint végzi.

(9) A rendelet alapján nyújtandó pénzbeli szociális ellátások csak az önkormányzat házipénztára útján fizethetőek ki.

(10) A hatáskört gyakorló képviselő - testületi szerv döntése alapján az települési támogatásban részesülő személy kötelezhető a pénzbeli juttatás felhasználásáról történő elszámolásra, melynek alapja a számla, vagy nyugta lehet

5. § A Sztv. 17. § -ban foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.

6. § (1) A rendelet alapján a kérelmező részére jövedelme kiegészítésére, pótlására, illetve szociális ellátására az alábbi szociális ellátások nyújthatóak:

• a) Pénzbeli szociális ellátások: Települési támogatás
• b) Természetben nyújtott szociális ellátások:
  • ba) Köztemetés
  • bb) Települési támogatás
• c) Személyes gondoskodást nyújtó ellátások: A személyes gondoskodást nyújtó ellátások közül az önkormányzat csak a szociális alapszolgáltatások alább felsorolt részét nyújtja önállóan ( nem társulás formájában ):
• d) Szociális alapszolgáltatások: Étkeztetés

(2) Társulási megállapodás alapján a Rudabányai Szociális Szolgáltató Központ látja el Önkormányzatunk számára a szociális alapszolgáltatások közül a családgondozást, házi segítségnyújtást.

7. § (1) Települési támogatás:

• a) Lakhatási támogatás
• b) Rendkívüli települési támogatás
• c) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás (temetési támogatás)

(2) A települési támogatást a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani. A családban életvitelszerűen együtt élő személyek életmódját, szociális helyzetét, a rászorultságot egy egységben kell vizsgálni.

(3) A települési támogatás részben, vagy egészben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A természetbeni szociális ellátás formájáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.

(4) A természetbeni települési támogatás formái: étkeztetés, gondozási díj átvállalása, a gyermek tanulmányaival, vagy a lakhatással összefüggő kiadások támogatása.

(5) A természetbeni ellátásként megállapított lakhatási támogatást havonta kell folyósítani.

(6) A települési támogatás folyósítása készpénzben, gyógyszer-, vásárlási utalvány formájában, vagy a jogosult közvetlen költségeinek átvállalásával történhet.

(7) Nem szükséges a kérelmezőnek új igazolást csatolni, illetve nyilatkozatot tenni a tárgyévi kérelméhez, ha a jogszabályoknak és a Rendelet előírásainak megfelelően már benyújtotta és abban változás nem következett be. Erről azonban a Rendelet mellékletét képező nyomtatványon nyilatkozni köteles.

8. § (1) Az önkormányzat lakhatási támogatást nyújt a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak a tulajdonukban lévő, vagy az általuk lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez.

(2) A lakhatási támogatás:

• a) Fűtési támogatásként október 15. napjától – április 15. napjáig terjedő időtartamban, a fűtési időszakra,
• b) Az ingatlan tulajdonjogához kapcsolódó települési adók, díjak megfizetéséhez
• c) Közüzemi díjtámogatásként a megjelölt szolgáltatóhoz történő utalással
• d) Készpénzben

kell megállapítani.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában foglalt támogatást kell megállapítani továbbá annak a bérlőnek, tulajdonosnak aki

• a) Nyugdíjas, vagy 62. életévét betöltötte, vagy
• b) Saját háztartásában legalább 2 kiskorú, vagy nappali tagozaton tanulmányokat folytató és önálló jövedelemmel nem rendelkező nagykorú gyermeket tart el,

feltéve, hogy a (6) bekezdésben foglalt jövedelmi feltételnek megfelel.

(4) A lakhatási támogatás a fűtésre nyújtott cél kivételével a kérelem benyújtása hónapjának első napjától a 12. hónap végéig kerül megállapításra.

(5) Az e paragrafusban meghatározott támogatások háztartásonként/családonként egy személy részére állapíthatóak meg.

(6) Lakhatási támogatásra jogosult az a személy, akinek háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át. Jövedelemszámításnál a Sztv. 10. § (4) bekezdésének c) pontját figyelmen kívül kell hagyni.

(7) A lakhatási támogatás összege 3.000.-Ft/hó.

9. § (1) Települési támogatást azoknak a személyeknek kell nyújtani, akik létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerültek, vagy időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdenek és önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tudnak. Támogatásban elsősorban az Sztv. 45. § (4) bekezdésében megjelölt személyeket indokolt részesíteni.

(2) Életet, testi épséget veszélyeztető állapot elhárítása céljából, illetékességre és hatáskörre tekintet nélkül biztosított rendkívüli települési támogatást a rászoruló lakóhelye szerint illetékes önkormányzattól vissza kell igényelni

(3) Rendkívüli települési támogatás kérelemre állapítható meg alkalmanként nyújtott pénzbeli, vagy természetbeni ellátás formájában.

(4) Rendkívüli települési támogatás akkor állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetében 150 %-át

(5) Rendkívüli települési támogatás kérelemhez mellékelni kell a többlet kiadásokat hitelt érdemlően bizonyító dokumentumokat. Amennyiben azok a kérelem benyújtásának időpontjában nem állnak rendelkezésre, a Sztv. 17. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel utólagos elszámolási kötelezettséget kell előírni.

(6) Egy család részére rendkívüli települési támogatás egy éven belül maximum 10.000.-Ft összeg adható.

(7) A (8) bekezdésben meghatározott személyek akkor jogosultak rendkívüli települési támogatásra, ha Sztv. 4. § (1) b) pontjában foglalt vagyonnal nem rendelkeznek

(8) Az rendkívüli települési támogatás összege egyszeri kifizetés esetén minimálisan 5.000.-Ft.

(9) Rendkívüli települési támogatásként 10.000.- egyszeri támogatás állapítható meg azoknak, akik betöltötték a 90. vagy a 95. életévüket a betöltés évében.

10. § (1) Az rendkívüli települési támogatás elsősorban természetben, vagy készpénzben, vagy kombinált formában kell megállapítani.

(2) Természetbeni ellátást lehet megállapítani különösen élelmiszervásárlásra, gyógyszertámogatásra, tüzelővásárlásra, közüzemi díjakra, étkezési térítési díjhoz történő – akár teljes összegű, maximum 3 hónapig tartó – hozzájárulásra.

(3) Rendkívüli települési támogatásra jogosult – függetlenül vagyoni és jövedelmi viszonyaitól –

• a) Bűncselekmény áldozata, ha az így bekövetkezett vagyoncsökkenés saját, vagy családja létfenntartását veszélyezteti, feltéve, hogy a kár keletkezése, vagy a vészhelyzet kialakulása neki fel nem róható és belátható időn belül a vészhelyzet következményinek elhárítása, vagy csökkentése egyébként nem várható.
• b) Egészségügyi okokra visszavezethetően létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személy. Létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek minősül:
  • ba) a műtéti beavatkozással járó 15 napot meghaladó kórházi kezelést is igénylő,
  • bb) vagy a tartósan – legalább 30 napot meghaladó – kórházi ápolást igénylő betegségben szenvedő, illetve
  • bc) a 90 napot meghaladó táppénzes állományban lévő személy,
  • bd) sajátos nevelési igényű gyermek oktatási intézménybe történő utaztatási költsége (ezen típusú ellátás igényléshez iskolalátogatási igazolás csatolás szükséges)
• c) Elemi kár következtében a család létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, amennyiben vagyonbiztosítással nem rendelkezik.

(4) Rendkívüli települési támogatás nyújtható különösen:

• a) gyógyszertámogatásként, illetve egészségügyi biztosítás által nem, vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként, ha a kérelmező közgyógyellátási igazolvánnyal nem rendelkezik,
• b) közüzemi szolgáltatóknál fennálló hátralékok rendezéséhez, amennyiben a tartozás az 50.000.-Ft-ot nem haladja meg és a szolgáltató a kérelmezővel kötött megállapodásban elfogadta a részletfizetést,
• c) akinek alkalmankénti jelentős kiadásai következtében, (Pl.: tüzelővásárlás, fűtési számla stb.) anyagi segítségre szorul.

11. § (1) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként települési támogatás keretében temetési támogatást kell megállapítani azon személy részére, aki Felsőtelekesi bejelentett lakcímmel rendelkezik, és az elhalt személy eltemettetéséről gondoskodott, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) Jövedelmi viszonyai alapján nem jogosult temetési támogatásra az az eltemettető, aki, vagy akinek családjában az egy főre eső havi nettó jövedelem eléri, vagy meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500 %-át.

(3) Az elhunyt után a temetési támogatásra egy hozzátartozó jogosult. A támogatás kifizetéséhez nyilatkoznia szükséges, hogy az elhunyt eltemettetéséről ő gondoskodott, illetve több Felsőtelekesi hozzátartozó esetén közös nyilatkozat szükséges a hozzátartozók részéről.

(4) Az temetési támogatás mértéke a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 15 %-a (15.000,- Ft.). A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége: 100.000.-Ft.

(5) Nem állapítható meg temetési támogatás, ha a haláleset időpontjától hat hónap eltelt.

12. § Amennyiben a hozzátartozó gondoskodni akar az elhalt személy eltemettetéséről, de szociális helyzetére való tekintettel nem áll módjában azt egy összegben rendezni és az önkormányzattól valamilyen ellátásban részesül, illetve közfoglalkoztatott, kérelmére, az önkormányzat megelőlegezheti a temetés költségét és azt a kérelmező hat havi részletfizetési kedvezménnyel köteles visszafizetni.

13. § (1) Az Sztv., valamint e rendelet alapján az alábbi szociális ellátások egészben, vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatóak az Sztv. 47. §.-ban foglalt szabályok alkalmazásával:

• a) Lakhatási támogatás
• b) Rendkívüli települési támogatás
• c) Temetési támogatás

(2) Természetben nyújtott juttatás esetén a juttatás formája:

• a) Térítési díj tartozás kiegyenlítése, vagy
• b) Erzsébet utalvány
• c) Vásárlási utalvány, vagy
• d) Települési adók, díjak kiegyenlítése
• e) Közüzemi díj tartozás megfizetése

(3) A szociális ellátást természetbeni ellátásként kell megállapítani, ha

• a) A kérelem erre irányul.
• b) Az arra rászoruló így biztosabban jut segítséghez.

(4) Amennyiben nyilvánvaló, hogy a pénzbeli szociális ellátás felhasználása nem rendeltetésszerűen történik, a szociális ellátást a továbbiakban természetbeni ellátásra kell átváltoztatni.

14. § (1) A helyi önkormányzatok szociális célú tüzelőanyag vásárláshoz kapcsolódó kiegészítő támogatása alapján természetben nyújtott egyszeri támogatásra jogosult az a személy, aki a (2)-(10) bekezdésben foglalt jogosultsági feltételeknek megfelel, azzal, hogy az Sztv. szerinti aktív korúak ellátásra, időskorúak járadékára, vagy – tekintet nélkül annak pénzbeli, vagy természetbeni formában történő nyújtására – települési támogatásra ( e támogatásban részesülők közül különösen a lakhatásoz kapcsolódó rendszeres kiadások viselésével kapcsolatos támogatásban részesülők ) jogosult, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben ( a továbbiakban :Gyvt.) szabályozott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket nevelő családot előnyben kell részesíteni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatásra jogosult, aki az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kérelmet nyújtott be a Közös Hivatalba és a kérelemben foglalt nyilatkozatai alapján lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkezik Felsőtelekes községben és életvitelszerűen is ott tartózkodik.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott támogatásra való jogosultság további feltétele, hogy a kérelmező

• a) az Sztv. 4. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt vagyonnal nem rendelkezik,
• b) nyilatkozik, hogy az általa lakott lakás fűtési módja fa, illetve vegyes tüzelésű, valamint
• c) büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik, hogy a részére megállapított természetbeni juttatást – tüzelőanyag – az általa lakott lakás fűtésére használja fel.

(4) Családonként, lakásonként csak egy fő rászorult igényelheti a támogatást.

(5) Családonként, illetve lakásonként a kérelmező a jogosultsági feltételek fennállása esetén a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság döntése alapján meghatározott tüzelőanyag juttatásra jogosult, de legfeljebb 5 m³ tűzifa, vagy 10 q szénjuttatás nyújtható.

(6) A kérelem benyújtására az adott év december 15. napjáig van lehetőség. Az Ormosbányai Közös Önkormányzati Hivatal az érintett lakosságot hirdetmény útján értesíti.

(7) A kérelem benyújtására nyitva álló határidő elmulasztása jogvesztő.

(8) A (3) bekezdés b) és c) pontjában körülírt nyilatkozatokban foglaltakat az önkormányzat polgármestere, az Ormosbányai Közös Önkormányzati Hivatal az Sztv. 32. § (3) bekezdése alapján jogosult ellenőrizni.

15. § (1) A képviselő-testület gondoskodik az elhalt személy közköltségen történő eltemettetéséről az Sztv. 48. §.-ban foglalt feltételek szerint.

(2) A közköltségen történő eltemettetésnél a helyben szokásos legolcsóbb temetési szertartás szerint kell eljárni, lehetőség szerint az elhalt felekezeti hovatartozása figyelembe vételével.

16. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a személyeknek biztosít ellátást az önkormányzat, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

• a) koruk,
• b) egészségi állapotuk,
• c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
• d) szenvedélybetegségük, vagy
• e) hajléktalanságuk

(2) Önmagában a jövedelmi helyzet nem alapozza meg az ellátásra való jogosultságot.

(3) Ingyenes – 100 % -ban támogatott – étkeztetés határozott időre állapítható meg, amennyiben a jogosultsági feltételek a határozott idő leteltét követőn is fennállnak azt újra meg kel állapítani.

(4) Ezt a tevékenységet az önkormányzat Ormosbánya Idősek Klubja intézménye útján látja el.

17. § (1) A személyes gondoskodás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő kérelmére történik.

(2) Az egyes támogatások igénybevétele iránti kérelmet a Közös Hivatalhoz (3743 Ormosbánya Petőfi tér 1.), vagy Kirendeltségéhez, valamint étkeztetés vonatkozásában az Idősek Klubja intézményvezetőjéhez (3743 Ormosbánya Petőfi tér 2. sz.) lehet benyújtani.

(3) A személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelem elbírálásához szükség szerint csatolni kell:

• a) Jövedelemigazolást
• b) orvosi igazolást az egészségügyi állapotról.

18. § (1) Az intézményvezető az ellátást igénylő azonnali ellátásáról gondoskodik, ha annak helyzete soron kívüli elhelyezését indokolja.

(2) A soron kívüli ellátás biztosítását az alapozza meg, ha az igénylő:

• a) önmaga ellátására teljesen képtelen és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna,
• b) a háziorvos-kezelőorvos szakvéleménye szerint soron kívüli ellátása indokolt,
• c) szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan kedvezőtlen változás következett be, amely miatt soron kívüli ellátása indokolttá vált.

(3) A soron kívüli ellátás iránti kérelem sorrendben megelőzi a többi kérelmet.

19. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni.

(2) Az étkeztetés vonatkozásában az érvényben lévő intézményi térítési díj alapján a személyi térítési díjakat az intézmény vezetője állapítja meg.

(3) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díjat a rendelet 1. melléklet tartalmazza.

20. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások személyi térítési díjait havonta utólag a tárgyhót követő hónap 10. napjáig kell megfizetni.

(2) Az e rendelet alapján nyújtott szociális ellátások személyi térítési díjait az Idősek Klubja intézményvezetője tartja nyilván, számlázza ki, szedi be, illetve az esetleges tartozásokat az érvényben lévő jegyzői utasítás szerint kezeli, illetve szolgáltat információt a Közös Hivatal pénzügyi ügyintézői számára.

21. § Hatályát veszti a Felsőtelekes Község Önkormányzata Képviselő-testületének című 4/2016(X.24.) önkormányzati rendelet.

22. § Ez a rendelet 2021. október 1-jén lép hatályba.