1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Alsótelekes Község Önkormányzata

(2) Az Önkormányzat székhelye, pontos címe: 33735 Alsótelekes, Béke.u.36.sz.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Alsótelekes Község Önkormányzat Képviselő-testülete

(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Alsótelekes Község közigazgatási területe

2. § Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendelet- ben állapítja meg.

3. § Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítását és adományozását külön rendeletben állapítja meg.

4. § A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 5 fő.

5. § Alsótelekes Község önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti feladato- kat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.

6. § A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4)-(5) bekezdése tartalmazza.

7. § Az Mötv.42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik

8. § A képviselő-testület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.

9. § (1) Évente legalább 8 alkalommal kell rendes ülést tartani.

(2) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képvise-

10. § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni

(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdé- sen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.

11. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben maghatá- rozottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoz- tatása esetén e hatáskörét a polgármester által írásban kijelölt alpolgármester gyakorolja.

(2) A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell össze- hívni.

(3) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő - testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.

12. § A képviselő-testület rendes üléseit lehetőség szerint a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni.

13. § A képviselő-testület rendkívüli üléseit a rendes ülés összehívására jogosult személy hívja össze.

14. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell

(3) A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált elő- terjesztéseket.

(4) Az előterjesztésben szereplő rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gon- doskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes sze- mélyeit, valamint külső szakértőt.

(5) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni. A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, érintettek- hez való eljuttatásáról.

(6) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni

(7) A (6) bekezdés e) pontjában megjelöltek számára a meghívóban meg kell jelölni azt, il- letve azokat a napirendi pontokat, melyekre a meghívás történik.

15. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írá- sos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.

(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására

(3) A szóbeli meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz törté- nő eljuttatását. Ez esetben el lehet tekinteni a 14. § (5) bekezdés szerinti határidőtől.

16. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.

(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjá- hoz kapcsolódóan

(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolófóan a meghívottak közül

17. § (1) A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formája a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a meghívók közlésével egyidőben meg kell tenni.

18. § (1) A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:

19. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a megválasztott képviselőknek több mint a fele, azaz 3 fő jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatkép- telen. A határozatképtelen ülést 3 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell mellékelni.

20. § (1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napi rendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napi- rendi pontok törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.

21. § (1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.

(2) A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, külön határozat nélkül dönt az egyes napirendek tárgyalására fordítható időkeretről, egy-egy hozzászólás maximális időtartamáról, és az ismételt hozzászólás számáról akkor, ha azt valamely képviselő a napirend megtárgyalá- sa során kezdeményezi.

(3) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

(4) A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.

(5) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek részt.

22. § (1) Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.

(2) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésen ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.

(3) A képviselő-testület ülésre írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.

(4) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a képviselő-testület egy- szerű szótöbbséggel elfogadta. Az ülés napján vagy az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.

23. § (1) Az előterjesztések tartalmi elemei

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tartalmi követelmények körül a polgármester határozza meg az adott előterjesztésnél alkalmazandó kötelező tartalmi elemeket.

24. § (1) A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség. Ennek meg- tételére az előterjesztő és a tárgy szerinti illetékes bizottság elnöke jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írábeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.

25. § (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.

(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észre- vételekre.

26. § Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti határozati vagy rendelet javaslatot teszi fel szavazásra. A szavazás előtt ellenőrzi a testület határozatképessé- gét.

27. § (1) A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

(2) A határozati javaslat részei

(3) A rendelet javaslat a rendelet szövegét tartalmazza.

28. § A szavazás előtt a jegyzőnek joga van törvényességi észrevételt tenni.

29. § A képviselő-testület a döntéseit a ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű több- séggel, vagy minősített többséggel hozza.

30. § (1) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 3 képvi- selő) egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.

(2) Az önkormányzat nem él az Mötv. 50. §-ban rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.

31. § (1) A képviselő-testület döntései

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt

32. § (1) A képviselő-testület a 34. § (1) bekezdésben meghatározott döntéseit

(2) A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik először az igen szerinti válaszra, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük ülésen szavazati joggal résztvevők számával.

(3) A jelenlévő képviselők egynegyedének indítványozására név szerinti szavazást kell tartani.

(4) Az önkormányzat nem él az Mötv. 48. § (3) bekezdésében rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, név szerinti sza- vazást igénylő ügyeket határozzon meg.

(5) A név szerinti szavazás alkalmával minden képviselőt személy szerint szólítanak, és a képviselő által adott választ (igen, nem) a névsorban rögzíti. A név szerinti szavazás ténye a jegyzőkönyveben rögzítésre kerül.

33. § (1) A titkos szavazással dönt a képviselő- testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyek- ben akkor, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza.

(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott 3 fős Ad Hoc Bizottság gondoskodik. Az Ad Hoc Bizottság elnökének, tagjainak meghatározása külön határozathoza- tal nélkül történik, és csak adott alkalomra vonatkozik.

(3) A titkos szavazás során a képviselők a hivatal pecsétjével ellátott szavazólapon a szá- munkra megfelelő válasz (igen, nem) előtti négyzetbe tett X jelöléssel jelölik meg az ülés ve- zetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazócédula, amelyen a képviselő nem, vagy egynél több választ jelölt meg.

(4) A titkos szavazás eredményéről az Ad Hoc Bizottság külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza legalább az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott, és hogy mi lett a szavazás számszéki eredménye (mennyi az igen, a nem szavazat). Az Ad Hoc Bizottság elnöke és tagjai által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

34. § Az ülés vezetője a 32-33. §-ban meghatározottak alapján megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a testület a szavazásra feltett határozatot, vagy a rend- deletet elfogadta, vagy elutasította.

35. § A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpont- ját (év, hó, nap megjelöléssel).

36. § A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

37. § (1) A képviselőnek joga van az Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott felvilá- gosítás-kérési joggal írásban élni.

(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolat- ban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szerve- zet tevékenységi körével.

(3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél az ülés előtt 3 nappal írásban kell benyújtani.

(4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a képvise- lő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülsét követő 30 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület a soron kö- vetkező ülésen dönt.

38. § (1) Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.

(2) Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kézfel- emeléssel jelzik.

(3) A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg, így egy időben csak egy személy rendelkezik hozzászólási joggal.

(4) A hozzászólást a 24. § (2) bekezdés szerint korlátozni lehet.

39. § (1) Amennyiben az ülésen résztvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező személy az ülés rendjét hozzászólásával megzavarja, az ülés vezetője felhívja e magatartás megszüntetésére.

(2) Ismételt rendzavarás esetén az ülés vezetője javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy határozat nélkül döntsön 15 perc ülésezési szünet elrendeléséről.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti szünetet egy testületi ülés alkalmával maximum 2 alkalommal lehet elrendelni. A harmadik rendzavarást követően az ülés vezetője javasolja a képviselő- testületnek, hogy a képviselő-testület az ülésen eddig tárgyalt napirendekre módosítsa az ülés napirendjét. Ha a testület napirendi pontokra tett javaslatát elfogadta, az ülést az általános szabályok betartása szerint bezárja.

40. § (1) A testületi ülésen az elfogadott napirendi pontokon belül önálló napirendi pontként tájé- koztatást kell adni a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről.

(2) A testületi ülésen önálló naprendi ponton kívül is tájékoztatást kell adni az időszerű kér- désekről. A tájékoztatást végezheti az ülés vezetője, illetve az egyébként előterjesztésre jogo-sult személy.

41. § Az ülés napirendjére kitűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, vagy az ülés annak levezetése közben határozatképtelenné vált, továbbá a jelenlévő, tanácskozási joggal rendel- kező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.

42. § (1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.

43. § (1) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) be- kezdés f-m) pontokat.

(2) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontjaként legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerinti jegyzőkönyvbe rögzíteni.

(3) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés 1) pontjaként a szavazás számszerű ered- ményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben. hogy hányan szavaztak igen- nel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.

(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot é rövidebb rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe kell építeni, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegy- zőkönyv mellékleteként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez eset- ben a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(5) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőség- ben vannak jelen.

(6) A jegyzőkönyvet 3 példányban kell készíteni, könyvszerűen le kell fűzni, hogy abból lapo- kat ne lehessen eltávolítani.

(7) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell

44. § (1) Az Mötv.52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegy- zőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondos-kodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit külön kell beköttetni.

45. § (1) Általános közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.

(2) A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó.

(3) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.

(4) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonat- kozó szabályokat kell alkalmazni.

46. § A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

47. § (1) A képviselő-testület közmeghallgatásán az ülés vezetője először ismerteti a napirendi pon-tokat.

(2) A közmeghallgatás napirendi pontonként történik. Adott napirendi pontokhoz kapcsolódva először a képviselő-testületi ülésen előterjesztésre jogosultak tájékoztatást adnak.

(3) A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.

(4) A hozzászólási jog megadása a képviselő-testületi ülésen történő hozzászólási jog meg- adásával egyezik meg.

48. § Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok ismertetését követően lehetőséget ad a megjelentek részére egyéb javaslatok és kérdések feltevésére.

49. § A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok be- tartásával jegyzőkönyvet készít.

50. § (1) A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fon- tosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából eseti jelleggel falugyűlést ( a további- akban: fórum) tarthat.

(2) A fórum meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni az- zal az eltéréssel, hogy a fórum levezetésére a képviselő-testület által felkért – a képviselő- testület ülésén tanácskozási joggal rendelkező – személy jogosult.

(3) A fórumon csak a fórum levezetésére felkért képviselő köteles részt venni.

(4) A fórumon elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyzőkönyvet készít a közmeghallgatás jegyzőkönyvére meghatározott szabályok szerint.

51. § A települési képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.

52. § (1) A települési képviselő – az Mötv. 32. § (2) bekezdés i)-k) pontjában meghatározottakon túl – köteles

(2) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:

53. § (1) A települési képviselők járandóságairól az önkormányzat képviselő-testülete az Mötv. 35. § (1) bekezdése szerint külön rendeletben dönt.

(2) Az önkormányzati képviselő megbízatása az Mötv. 29-31/A. §-ban meghatározottak sze- rint szűnik meg.

(3) A képviselők összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat az Mötv. 36-37. §-a tartalmazza.

54. § A képviselő-testület szervei:

55. § (1) A polgármester társadalmi megbízatású tisztségviselő.

(2) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait az Mötv. 72-73. §-a, a vagyonnyi- latkozat tételi kötelezettségét az Mötv. 29. §-a, a polgármesteri tisztség megszüntetésének sza- bályait az Mötv. 69-70/A. §-a tartalmazza.

56. § (1) A polgármester lemondására az Mötv.-ben meghatározottakat kell alkalmazni.

(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányá- ban az alpolgármesternek, illetve ha az alpolgármesteri tisztség nincs betöltve, vagy az érintett tartósan akadályozva van a 13. § (2) bekezdésben meghatározott személynek.

57. § (1) A polgármester Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai

(2) A polgármester az Mötv. 67. § e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskö- rébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.

58. § (1) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés kö- zötti időszakban felmerül, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

59. § (1) A képviselő-testület tagjai sorából társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester a feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával, valamint a polgármester által meghatározott kiadmányozási rend szerint látja el.

60. § A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bi- zottságokat hoz létre.

61. § A képviselő-testület állandó bizottsága: Ügyrendi Bizottság

62. § (1) Az Ügyrendi Bizottság tagjainak száma: 3 fő.

(2) Az Ügyrendi Bizottság tagjainak nevét az SZMSZ 2. függeléke rögzíti.

(3) A bizottság a belső működési szabályait – az MÖTV és az SZMSZ keretei között – maga

63. § (1) Az Ügyrendi Bizottság részletes feladatai:

64. § (1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(2) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívül kiemelt feladatai

65. § (1) A 67. § (2) bekezdés d) pontja alapján a jegyző gondoskodik a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről.

66. § (1) A jegyző kinevezése a 83. § b) pontja alapján történik. A jegyző felett az egyéb munkálta- tói jogkört a Közös Önkormányzati Hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyako- rolja.

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfel-

67. § Az aljegyzőre vonatkozó szabályokat az Mötv. 82. § (5) bekezdése határozza meg.

68. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 82. § (1) bekezdése alapján Közös Önkormányzati Hivatalt hozott létre Rudabánya, Izsófalva és Alsótelekes településekkel.

(2) Az 81) bekezdésben meghatározott hivatal neve: Rudabányai Közös Önkormányzati Hiva-tal Alsótelekesi Kirendeltsége.

(3) A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatároz. A Közös Önkor- mányzati Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Kö- zös Önkormányzati Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és mű- ködési szabályzata tartalmazza.

(4) A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjé- ben, valamint ügyfélfogadási rendjét – az Mötv. 67. § d) pontja és a 85. § (6), (9) bekezdése pontja figyelembe vételével – a Képviselő-testületek határozattal fogadják el.

69. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület elsősorban a megyei köz- gyűléssel, más települések képviselő-testületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, köz- szolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakít társulásokat.

(2) A képviselő-testület a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a vá- lasztópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.

(3) A társulások célja és rendeltetése:

70. § A képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, meg- terhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosításra külön rendeletet alkot.

71. § (1) Az önkormányzat saját intézményeinek pénzügyi ellenőrzéséről a kistérségi társulás Belső Ellenőrzési Csoportja útján gondoskodik.

(2) A kistérség Belső Ellenőrzési Csoportja az éves ellenőrzési tervben foglaltaknak megfelelően, illetve a rendkívüli ellenőrzés keretében lefolytatott vizsgálati

72. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján mű- ködik.

(2) A gazdaság program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesz- téséről a polgármester gondoskodik.

73. § Az Mötv. 39. §-a alapján a képviselő-testület tagjai vagyonnyilatkozat-tételre kötelesek.

74. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit viszont 2014.10.12. napjától kell alkalmazni

(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti: