1. § A rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat tulajdonában álló minden lakásra.

2. § A lakások bérbeadásának jogcímei: A lakásokat

• a) költségelven szolgálati jelleggel,
• b) szociális helyzet alapján szociális feltételekkel,
• c) piaci alapon nem szociális jelleggel,
• d) lakásbérleti jog folytatása címen
• e) lakáscsere jogcímén

lehet bérbe adni.

3. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó lakások vonatkozásában a bérbeadói jogokat a Képviselő-testület és a Polgármester gyakorolja a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Ltv.) és e rendelet keretei között.

(2) Lakás csak lakás céljára adható bérbe.

(3) A bérleti szerződés határozott időre, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig szóló, de mindkét esetben maximum 5 évre, szociális bérlakás esetén 3 évre szóló szerződés lehet.

(4) A bérleti szerződés megszűnését követő 30 napon belül a volt bérlő köteles a lakást a Visszavételi Szabályzatban ( 1. melléklet) meghatározott állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani. Abban az esetben, ha a volt bérlő a lakást nem üríti ki, és nem hagyja el, jogcím nélküli lakáshasználóvá válik.

(5) A lakásbérlet feltétele, hogy a lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. E feltétel a szerződésben kerüljön rögzítésre azzal, hogy a bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles a bérbeadó részére bejelenteni. A bérlő által bejelentett távolléte alatt, erre hivatkozással felmondani nem lehet.

(6) A lakás bérbeadásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges.

(7) A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését negyedévente ellenőrzi. A bérlő köteles arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést eltűrni.

4. § (1) Lakás szolgálati jelleggel annak adható bérbe, aki:

• a) Rakacaszend Község Önkormányzatával, avagy a Szalonnai Közös Önkormányzati Hivatallal munkaviszonyban, közalkalmazotti, vagy köztisztviselői jogviszonyban áll, és munkáját Rakacaszend Község Önkormányzata közigazgatási területén végzi, vagy
• b) a Rakacaszend Község Önkormányzata intézményeinél, társaságainál van közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban, és munkáját Rakacaszend Község Önkormányzata közigazgatási területén végzi, vagy
• c) ) a község érdekeit szolgáló munkavégzést folytat.

(2) Lakás szolgálati jelleggel 5 évre adható bérbe, melyről kérelem alapján – a munkáltató véleményének figyelembevételével – a Képviselő-testület dönt. A bérleti időszak 5 évente történő meghosszabbításáról a szolgálati jogviszony fennállása esetén – a munkáltató támogató nyilatkozata birtokában – változatlan bérleti feltételekkel a Polgármester dönt. A Polgármester a bérleti időszak meghosszabbításáról a Képviselő-testületet utólag tájékoztatni köteles.

(3) Az 4. § (2) bekezdésben rögzített feltételek megszűnését követő 30 napon belül a bérlő köteles a lakást a Visszavételi Szabályzatban meghatározott állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani, és a továbbiakban elhelyezéséről saját maga gondoskodni.

(4) A szolgálati jelleggel bérbe adott lakás bérleti joga nem cserélhető.

(5) A szolgálati jelleggel bérbe adott lakásba a bérlő házastársán (élettársán), kiskorú gyermekén (örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermekén), jogszerűen befogadott gyermekétől született unokáján, valamint szülőjén (örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülőjén) kívül más személyt nem fogadhat be, és a lakást albérletbe nem adhatja. Nagykorú gyermeket kizárólag a bérbeadó engedélyével fogadhat be.

(6) A lakás bérbeadása iránti kérelmet a munkáltató véleményével ellátva - kivéve a 4. § (1) bekezdés c) pontját - a Polgármesterhez kell benyújtani.

5. § (1) ) Lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadása igénylés (kérelem) alapján történik. Az igénylések alapján a Képviselő-testület dönt az üres lakás kiutalásáról.

(2) Szociális bérlakásra az jogosult:

• a) aki legalább 1 éves folyamatos állandó lakóhellyel, avagy tartózkodási hellyel rendelkezik Rakacaszend Községben,
• b) akinek sem neki, sem házastársának (élettársának), illetve vele együtt lakó vagy költöző közeli hozzátartozójának tulajdonában, haszonélvezetében nincs másik beköltözhető lakása,
• c) mind a család, mind az együtt költöző közeli hozzátartozók egy főre jutó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300%-t,
• d) akinek sem neki, sem házastársának (élettársának), illetve vele együtt lakó vagy költöző közeli hozzátartozójának tulajdonában nincs és 3 éven belül sem volt az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének százszorosát elérő vagy azt meghaladó értékű lakó- vagy egyéb ingatlan,
• e) akinek életvitele nem zárja ki az ilyen címen történő lakáshasználatot.

(3) Az igénylő részére csak olyan szobaszámú lakás adható bérbe, amely a méltányolható lakásigény mértékét nem haladja meg.

(4) Méltányolható lakásigény mértéke együttlakó és költöző személyek számától függően

• a) Egy fő 1 - 1,5 szoba
• b) Két fő 1 - 2 szoba
• c) Három fő 1,5 - 2,5 szoba
• d) Négy fő 2 - 3 szoba
• e) Öt fő és a felett 2,5 - 3 szoba.

6. § (1) Szociális alapon bérlakás iránti igényt csak az 5. §-ban meghatározott személyek, illetve család nyújthat be.

(2) Az igényeket meghatározott forma-nyomtatványon kell a bérbeadóhoz benyújtani. Az igényléshez csatolni kell mind a család mind az együtt költöző közeli hozzátartozók jövedelemigazolását, a vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatokat.

(3) A házasság, illetve az élettársi közösség megszűnésével a folyamatos igényjogosultság mindkét fél részéről megszűnik.

(4) Ha a nyilvántartásba vett igénylés adataiban változás áll be, azt az igénylő 8 napon belül köteles bejelenteni.

(5) Az igénylő igényének nyilvántartásba vételét el kell utasítani akkor, ha a 5. §-ban foglalt feltételeknek nem felel meg, illetve, ha az igénylő a valóságnak nem megfelelő adatot közöl.

(6) Amennyiben az igénylő életkörülményeiben olyan változás következik be, amely alapján nem jogosult szociális alapon bérlakásra, úgy azt köteles 8 napon belül bejelenteni. Amennyiben ezen kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a bérbeadó hivatalból törli az igényt.

(7) A pályázat nyertese a döntés közlésétől számított legkésőbb 15 napon belül köteles a bérleti szerződést megkötni. Amennyiben ezen határidőn belül a pályázó részéről nem kerül sor a bérleti szerződés aláírására, elveszíti a bérleti jogot.

(8) A pályázó a pályázati eredmény közlésétől számított 60 napon belül köteles beköltözni a bérlakásba, ennek elmulasztása esetén elveszíti a bérleti jogot, és a Bérbeadó jogosult a bérleti jogviszonyt azonnali hatállyal felmondani. Pályázó a közléstől számított 2 évig önkormányzati bérlakásra újabb pályázatot nem nyújthat be.

(9) A bérlő nem veszíti el a bérleti és az újabb pályázat benyújtásának jogát, ha a (7) és (8) bekezdésben meghatározott cselekmény elmulasztásától számított 30 napon belül a mulasztás okát, hitelt érdemlően igazolja és az akadály megszűnésétől számított 30 napon belül a bérlakásba beköltözik, illetve a bérleti szerződést megköti.

7. § (1) A szociális helyzet alapján kötött lakásbérleti szerződés határozott időre - max. 3 év - köthető.

(2) A bérleti szerződés többször meghosszabbítható, illetve új szerződés köthető - max. 3 évre - amennyiben a bérlő igazolja az 5. § - ban foglalt feltételek fennállását, és nem áll fenn lakbér, illetve közüzemi díj tartozás.

8. § Több lakást érintő projektek esetében a Képviselő-testület eltérhet a jelen rendeletben foglalt feltételektől, illetve kiegészítheti azt. Ez esetben a feltételrendszert a külön határozatával elfogadott pályázati felhívásban köteles rögzíteni.

9. § (1) Lakás nem szociális jelleggel történő bérbeadása történhet bérlőkijelöléssel, bérlőkiválasztással.

(2) A bérlőkijelölésre és a bérlőkiválasztása az Önkormányzat Képviselő-testülete a Polgármester előterjesztése alapján jogosult. A döntés meghozatalánál figyelembe vett szempontokat esetenként egyedileg határozza meg.

10. § (1) Lakás bérleti joga kizárólag másik lakás bérleti jogára vagy másik lakás tulajdonjogára cserélhető. A lakáscseréhez minden esetben a Képviselő-testület jóváhagyó határozata szükséges.

(2) A bérbeadó a lakáscseréhez kért hozzájárulást köteles megtagadni, ha

• a) az elcserélni kívánt önkormányzati lakás bérleti szerződése meghatározott időre vagy valamely feltétel bekövetkezéséig szól és az új bérlő határozatlan időtartamú szerződést kíván kötni,
• b) a felek szándéka ténylegesen nem a cserére, hanem az önkormányzati lakás bérleti jogának jogellenes átruházására irányul,
• c) a csere családvédelmi érdeket sért,
• d) a bérlőnek lakás-használatbavételi díj tartozása, lakbér tartozása vagy egyéb önkormányzati vagy önkormányzati alapítású szerv felé tartozása, illetve közüzemi díj hátraléka van, annak kiegyenlítéséig,
• e) a lakás feletti rendelkezési jog hatóság vagy bíróság előtti eljárásban vitatott, az eljárás jogerős befejezéséig,
• f) ha a lakás elcseréléséhez a bérlőtárs írásban nem járult hozzá.

(3) Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn, akkor a hozzájárulás nem tagadható meg, ha bármelyik cserélő fél:

• a) egészségügyi ok,
• b) munkahely megváltozása,
• c) lényeges személyi körülmények, így különösen a bérlővel állandó jelleggel jogszerűen együttlakó személyek számának megváltozása

miatt cseréli el a lakást.

(4) A bérbeadó az e rendeletben szabályozott eseteken kívül a lakás elcseréléséhez való hozzájárulást nem tagadhatja meg.

(5) Ha a cserélő felek a csereszerződésben másként nem állapodnak meg, a bérlővel együtt lakó valamennyi személy köteles a lakást a bérlővel együtt elhagyni.

(6) A csereszerződést írásba kell foglalni és a bérbeadó a hozzájárulást is írásban köteles megadni.

(7) A bérbeadó a lakás elcseréléséhez hozzájáruló nyilatkozatához 60 napig, illetve jogvita esetén annak jogerős befejezéséig kötve marad. E határidő elteltével -ha a lakást nem cserélik el - a bérbeadó hozzájáruló nyilatkozata hatályát veszti.

11. § (1) A bérbeadó a lakást a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt a bérleti szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérlőnek átadni.

(2) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel bérbeszámítás keretében.

(3) A bérbeszámítási megállapodás tartalmát a bérbeadó és a bérlő közösen állapítják meg.

(4) A bérlő - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a bérbeszámítási jogának elismerését a munka befejezésétől számított 6 hónapon belül írásban kérheti- a megfelelő számlákkal, költségvetéssel alátámasztva - a bérbeadótól. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Ha a beszámítás kérdésében a bérbeadó és a bérlő között vita van, vagy a bérbeadó 15 nap alatt nem nyilatkozik, a bíróságtól lehet kérni a beszámítás jogosságának és mértékének megállapítását.

12. § (1) A bérlő köteles gondoskodni:

• a) a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, cseréjéről,
• b) az elektromos vezetékeknek a lakáshoz tartozó fogyasztásmérőtől kezdődő szakaszán keletkezett hibák kijavításáról, a kapcsolók és csatlakozóaljak cseréjéről,
• c) a bérlőnek, vagy a vele együttlakó személyek magatartása folytán keletkezett károk megszüntetéséről, a kár megtérítéséről,
• d) a lakás tisztántartásáról.

(2) Nem terheli a bérlőt a lakás felújítása, ha elemi csapás vagy a bérlő magatartásától független esemény miatt válik szükségessé.

(3) A bérlő jogosult a lakás átalakítására és korszerűsítésére. E munkák elvégzéséhez azonban a bérbeadó előzetes hozzájárulása és - jogszabályban meghatározott esetekben - az építésügyi hatóság engedélye szükséges.

(4) Az esetleges bérbeszámítást a bérbeadó állapítja meg. A bérbeszámításra az e rendelet 11. § (4) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(5) Az épület felújítása, a vezetékrendszer meghibásodása miatt a lakáson belül szükséges munkák elvégzéséről a bérbeadó köteles gondoskodni. Amennyiben a hiba a bérlő magatartásából eredően keletkezik, a javítási munkálatok, illetve azok költsége a bérlőt terhelik.

13. § (1) A szociális jelleggel bérbe adott önkormányzati lakások bérleti díja:

• a) Összkomfortos: 180,-Ft/m²/hó,
• b) Komfortos: 100,-Ft/m²/hó.

(2) A lakások utáni víz-, csatornaszolgáltatás, valamint az áram különszolgáltatások díját a bérlő a közműszolgáltató felé köteles megfizetni.

(3) Költségelven, szolgálati jelleggel bérbe adott önkormányzati lakások bérleti díja:

• a) . Összkomfortos: 360,-Ft/m2/hó,
• b) Komfortos: 200,-Ft/m2/hó.

A különszolgáltatások megfizetésére a (2) bekezdésben meghatározott eljárás az irányadó.

(4) A nem szociális jelleggel /bérlőkijelölés útján/ bérbe adott önkormányzati lakások bérleti díja a szociális jelleggel bérbe adott lakások bérleti díjának legalább 200 %-a.

(5) A lakbér mértékét a képviselő-testület évenként felülvizsgálja.

(6) A lakások bérbeadásából folyó bevételt az Önkormányzat elkülönített számlán kezeli, a befolyó összegeket a lakások fenntartására fordítja.

14. § (1) Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónap elteltéig a lakásra megállapított lakbérrel (a továbbiakban alaplakbér) azonos összegű lakáshasználati díjat (a továbbiakban: díj), ezt követően a 6. hónapig az alaplakbér kétszeresének megfelelő összegű díjat, a 6. hónapot követően az alaplakbér háromszorosának megfelelő összegű díjat köteles fizetni. A jogcím nélküli lakáshasználatért fizetendő díj ezen túlmenően nem emelkedik.

(2) Amennyiben a jogcím nélküli lakáshasználónak - a vele együttlakóra tekintettel - egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, továbbá a létfenntartásához szükséges mértéken felüli ingó, vagy forgalomképes ingatlan-vagyonnal nem rendelkezik, kérésére a használati díj mértékét csökkenteni lehet. A csökkentett használati díj sem lehet azonban kevesebb az alaplakbér kétszeres összegénél.

(3) A bérbeadó az (1) bekezdésben említett személyek esetén a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 90 napon belül köteles a lakás kiürítése iránti peres eljárást megindítani.

15. § (1) Bérlőtársi szerződés megkötésének engedélyezését a bérlő és a leendő bérlőtárs együttesen, írásban kérhetik a bérbeadótól.

(2) Bérlőtársi szerződést a képviselő-testület előzetes hozzájárulásával lehet kötni a bérlő és a vele együttlakó házastársa, nagykorú gyermeke /örökbe-fogadott, mostoha, nevelt/, valamint szülője közös kérelmére. Az élettárs esetében a szerződéskötés csak akkor kötelező, ha legalább 5 éve a bérlővel állandó jelleggel együtt lakott, máshol beköltözhető lakása nincs. Szociális alapon bérelt lakás esetén vizsgálni kell a jogosultságot is.

(3) Rakacaszend Község Önkormányzata társbérlet kialakításához nem járul hozzá.

16. § (1) Lakást - a bérbeadó előzetes hozzájárulásával is - csak kivételesen lehet albérletbe adni.

(2) A bérbeadó a hozzájárulást csak az 1 szobásnál nagyobb lakás esetén, legfeljebb 3 évre adhatja meg feltéve, hogy az albérletbe adó a lakásban lakik és a lakásban lakó személyekre jutó alapterület a 10 m²-t eléri. Albérlet az egész lakásra nem létesíthető.

(3) Szociális alapon bérbe adott bérlakás esetében hozzájárulás csak abban az esetben adható, ha az albérlő egyébként szociális bérlakásra jogosult.

(4) A hozzájárulást meg kell tagadni, illetve vissza kell vonni, ha a bérlő lakbérhátralékkal rendelkezik.

(5) Ha a bérlő a lakást hozzájárulás nélkül, vagy az abban foglaltaktól eltérően albérletbe adja, a bérleti szerződést fel kell mondani.

(6) A bérleti szerződés megszűnése után a lakásban jogcím nélkül visszamaradt volt albérlő elhelyezése kizárólag a volt bérlőt terheli.

(7) A lakás fizetővendéglátás céljából történő hasznosítására az albérletre vonatkozó előírások az irányadók.

(8) A lakás albérletbe adásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges.

17. § (1) A bérlő a lakásba más személyt – házastársa (élettársa), kiskorú gyermeke (örökbefogadott, mostoha-, nevelt gyermeke), jogszerűen befogadott gyermekétől született unokája, valamint szülője (örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülője) kivételével – a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(2) Bérlőtárs a lakásba más személyt – a kiskorú gyermeke, valamint befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke kivételével –a bérbeadó és a másik bérlőtárs írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(3) A bérleti szerződés megszűnését követően a (2) bekezdésben felsorolt jogcím nélkül visszamaradt személyek az elhelyezésükről saját maguk kötelesek gondoskodni.

18. § (1) A bérlő a határozatlan időre bérbe adott lakás esetében - a lakásbérleti jog folytatása ellenében - a bérbeadó írásbeli hozzájárulásának megadását követően tartási szerződést köthet.

(2) A bérbeadó a tartási szerződéshez való hozzá-járulást köteles megtagadni, ha:

• a) az eltartó a 14. életévét még nem töltötte be,
• b) az eltartó a 14. élet évét betöltötte, de önálló jövedelemmel nem rendelkezik és nincs olyan hozzátartozója, aki a tartási szerződésből rá háruló anyagi terhek viselését vállalja,
• c) az eltartó vagy a házastársa másik beköltözhető lakással rendelkezik,
• d) az eltartó egészségügyi körülmények alapján a tartás teljesítésére nem képes (leszázalékolt, rokkant nyugdíjas, stb.),
• e) a bérlő életkora, egészségügyi körülményei alapján tartásra nem szorul,
• f) a bérlővel a lakásban jogszerűen együttlakó más személy a bérlőt eltartja.

19. § (1) A lakásbérleti jogviszony megszűnését követően a volt bérlő a lakást üres, tiszta, rendeltetés-szerű használatra alkalmas állapotban, a Visszavételi Szabályzat szerint köteles a bérbeadónak átadni.

(2) A szociális alapon bérelt lakások esetében a korábbi és az új bérlő, valamint a bérbeadó közösen megállapodhatnak abban, hogy a volt bérlő részéről a visszaadással kapcsolatban fennálló kötelezettségeket az új bérlő teljesíti. A bérlők az ilyen irányú megállapodásnál a bérbeadó felé polgári jogi igénnyel nem léphetnek fel.

(3) Ha a lakásban olyan személy marad vissza, aki sem a Ltv., sem jelen rendelet előírásai alapján nem jogosult a lakásbérleti jogviszony folytatására és nem tarthat igényt elhelyezésre, a lakást köteles 15 napon belül elhagyni és azt üres, tiszta, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak átadni.

(4) A bérbeadó és a bérlő úgy is megállapodhatnak, hogy a lakás visszaadásakor a bérbeadó gondoskodik a lakás a Visszavételi Szabályzat szerinti állapotáról. Ebben az esetben a felmerült, illetve költségvetéssel alátámasztott becsült költségeket a bérlő köteles a bérbeadónak megtéríteni.

(5) A lakásbérleti jog folytatására az jogosult, akit a rendelet 17. §-a értelmében a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba és aki a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott.

(6) A határozatlan időre szóló szerződés felmondása esetében az Ltv. 26. §-ában foglaltak alapján kell eljárni.

(7) A bérbeadó a bérleti szerződést az Ltv. 25. §-ában foglaltak szerint felmondhatja, ha

• a) bérlő a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti,
• b) bérlő megszegi a 17. §-ban foglalt előírást, és hozzájárulás nélkül fogad be a lakásba harmadik személyt,
• c) a bérlő vagy a vele együtt lakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal (szomszédokkal) szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak,
• d) a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a lakást rongálják, a lakást vagy a hozzá tartozó kertet rendeltetésükkel ellentételesen használják,
• e) a bérlő minimum 2 havi lakbérrel tartozik.

20. § (1) A bérbeadó és a bérlő a szociális alapon bérbe adott lakásra kötött szerződést úgy is megszüntetheti, hogy a bérbeadó a bérlőnek másik lakást ad bérbe.

(2) A másik lakás bérbeadásának feltétele, hogy a bérlőnek lakás-használatbavételi díj tartozása, lakbér-tartozása vagy egyéb önkormányzati vagy önkormányzati alapítású szerv felé tartozása, illetve közüzemi díj hátraléka nincs.

(3) Ha a bérlő másik lakásként kisebb alapterületű, kevesebb szobaszámú, alacsonyabb komfortfokozatú lakás bérletét is elfogadja, úgy a két lakás éves lakbére közötti különbség három-szorosára jogosult.

(4) A lakás nem megfelelő állapotban történő átadása esetén a térítési díjat csökkenteni kell az elvégzendő munkák értékével.

21. § A bérbeadó – a jogszabályi keretei között – jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása, megtagadása, a bérbe adói hozzájárulásról való döntés érdekében a tudomására jutottak. Bérbeadó az adatok kezelésekor a GDPR és az Info törvény rendelkezéseit köteles figyelembe venni.

22. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.