Viszló Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2014. (XII. 1.) önkormányzati rendelete
a Községi Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési szabályzatáról
Hatályos: 2016. 04. 06- 2018. 04. 30Viszló Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2014. (XII. 1.) önkormányzati rendelete
a Községi Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési szabályzatáról
Viszló Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva következőket rendeli el:
Az önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye, jelképei
1. Az önkormányzat megnevezése, székhelye
1. § Az önkormányzat hivatalos megnevezése és székhelye: Viszló Község Önkormányzata 3825 Viszló, Fő utca 70/A.
2. Az önkormányzat jelképei
2. § Viszló Község Önkormányzata az alábbi jelképeket alapítja:
a) községi címer,
b) községi zászló,
amelyek használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.
A képviselő-testület működése
3. A képviselő-testület ülései
3. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.
(2) Az alakuló ülés, a rendes ülés, a rendkívüli ülés hivatalos helyszíne: Faluház tárgyaló terme.
4. Az alakuló ülés szabályai
4. § (1) A polgármester felkérésére az alakuló ülésen a Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a polgármester és a helyi önkormányzati képviselők választásának eredményéről.
(2) Az eredmények ismertetése után az eskütételek következnek. Az eskük szövegét a helyi választási bizottság elnöke olvassa elő.
5. § (1) Az eskütételt követően a polgármester megállapítja az ülés határozatképességét, javaslatot tesz a jegyzőkönyvvezető személyére, majd megszavaztatja az alakuló ülés napirendjét.
(2) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:
a) a polgármester illetményének és költségtérítésének megállapítása,
b) az alpolgármester megválasztása,
c) alpolgármester tiszteletdíjának és költségtérítésének megállapítása,
d) a bizottságok tagjainak megválasztása,
e) az önkormányzati képviselők tiszteletdíjának megállapítása,
f) az önkormányzat és szervei szervezeti és működési szabályzatának módosítása, felülvizsgálata, ha az az önkormányzat és szervei megalakulásához, megválasztásához szükséges,
g) az önkormányzati képviselők tájékoztatása a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről, az összeférhetetlenségre és a méltatlanságra vonatkozó szabályokról, a köztartozásmentes adatbázisba való felvételükkel kapcsolatos teendőikről.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakon kívül az alakuló ülésen tárgyalható napirend a polgármester javaslata szerint:
a) a polgármester programjának ismertetése,
b) tájékoztatás az önkormányzat pénzügyi-gazdasági helyzetéről,
c) az önkormányzat aktuális feladatairól.
5. A rendes ülés
6. § A képviselő-testület évente legalább 6 alkalommal rendes ülést tart.
6. Rendkívüli ülés
7. § (1) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt írásban a polgármesternél kell előterjeszteni az ülés indokának és javasolt időpontjának megjelölésével.
(2) A képviselő-testület rendkívüli ülését a polgármester hívja össze az indítvány kézhezvételét követő legkésőbb 5 napon belül.
(3) A rendkívüli ülést össze kell hívni:
a) közös hivatal működésével kapcsolatosan, a társult önkormányzatok polgármesterei többségének indítványára,
b) ha a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben haladéktalanul dönteni kell.
(4) A rendkívüli ülésen kizárólag az a napirend tárgyalható, amelyet a rendkívüli ülés tartására vonatkozó indítvány megjelölt.
7. Együttes ülés
8. § Az együttes üléseket a székhely önkormányzat polgármestere hívja össze, az érintett polgármesterekkel történt szóbeli egyeztetés alapján.
8. A képviselő-testület összehívásának a rendje
9. § (1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze, és vezeti a képviselő-testület ülését.
(2) A polgármester a napirendek összeállításáról, az előterjesztésekről, azok sorrendjéről, a képviselő-testületi meghívó végleges tartalmáról, az ülést megelőzően legalább 8 nappal dönt.
10. § A képviselő-testületet írásbeli meghívóval kell összehívni.
11. § (1) A meghívó tartalmazza:
a) az ülés helyét, napját, kezdési időpontját,
b) a tervezett napirend tárgyának és előterjesztőjének megjelölését, és
c) az ülés típusát,
d) az ülés nyilvánosságának, vagy a zárt ülés tartásának szándékát.
(2) Rendes ülés meghívóját az ülés előtt 5 nappal, rendkívüli ülés esetén az ülést megelőző nap 12. órájáig kell kézbesíteni az önkormányzat küldönce útján a képviselők és a meghívottak részére.
(3) Rendkívüli ülés indokolt esetben telefonon is összehívható. A telefonon történő összehívás esetén a meghívó és az írásos előterjesztés a képviselő-testületi ülésen kerül kiosztásra.
12. § A képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal vesznek részt azok a személyek, akiknek meghívását törvény kötelezővé teszi, valamint a feladatkörükhöz kapcsolódóan a településen működő civil szervezetek képviselői, a választókerület országgyűlési képviselője.
13. § (1) A meghívóval együtt a képviselők részére az írásos előterjesztéseket, határozati javaslatokat és rendelet-tervezeteket is kézbesíteni kell, melyek átvételét a meghívottak aláírásukkal átvételi elismervényen vagy tértivevényen igazolják.
(2) Valamennyi előterjesztést meg kell küldeni a jegyző részére.
(3) A tanácskozási joggal meghívottak csak az őket érintő napirendhez kapcsolódó előterjesztést kapják meg írásban.
14. § A meghívó és a napirendhez kapcsolódó előterjesztések elektronikus úton is megküldhetők a képviselő-testület tagjai és az ülésen tanácskozási joggal részt vevők részére.
9. Az ülés nyilvánossága
15. § (1) A nyilvános, rendes ülés időpontjáról, helyéről, napirendjéről a lakosság részére legkésőbb az ülést megelőző 5. napon a jegyző tájékoztatást tesz közzé a meghívónak az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztésével,
(2) A rendkívüli ülés tartása esetén legkésőbb az ülést megelőző napon kell a tájékoztatást közzé tenni.
10. Az előterjesztések rendje
16. § (1) A képviselő-testületi ülések napirendjéhez előterjesztők lehetnek:
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) települési képviselők,
d) jegyző,
e) mindazok, akiket a képviselő-testület erre felkér, vagy kötelez
(2) Az előterjesztés lehet:
a) rendelet-tervezet,
b) beszámoló,
c) tájékoztató,
d) határozati javaslat,
e) indítvány.
(3) Az előterjesztést írásban vagy szóban lehet megtenni.
(4) Az írásbeli előterjesztést a képviselő-testület ülésének időpontját megelőzően legalább 8 nappal a polgármesternek kell benyújtani.
17. § Írásban kell előterjeszteni:
a) az önkormányzati rendelet-tervezeteket,
b) beszámolókat,
c) intézmény alapítására, megszüntetésére, átszervezésére vonatkozó javaslatot,
d) működési célú hitelfelvételre vonatkozó javaslatot,
e) alapítvány létrehozására vonatkozó javaslatot,
f) Ptk-ból eredő jogügyleteket,
g) társulások létrehozására, ahhoz való csatlakozásra vonatkozó javaslatot,
h) lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentést.
18. § Az előterjesztésekkel szemben támasztott formai követelmények:
a) világos, áttekinthető szerkezet,
b) egyszerű, rövid, közérthető, tömör fogalmazás,
c) rendelet-tervezet esetén a jogalkotásról szóló törvény előírásainak betartása.
19. § Az előterjesztésekkel szemben támasztott tartalmi követelmények:
a) a jelenlegi helyzet és az elérni kívánt eredmény bemutatása,
b) megvalósításhoz szükséges eszközök teljes körének bemutatása, javaslat azok biztosítására,
c) az egyed döntési alternatívák, javaslatok indoklása, érvek, ellenérvek, előnyök és hátrányok egyidejű bemutatása,
d) a végrehajtás határideje, és a felelős szervek, személyek megjelölése.
20. § Egyszerűbb döntést igénylő ügyekben elegendő a határozati javaslat készítése és meghívóval együtt történő megküldése az érintettek részére.
11. A napirend megállapítása
21. § (1) A Képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a meghívó alapján a polgármester tesz javaslatot.
(2) A napirendet a képviselő-testület állapítja meg, melyről vita nélkül határoz.
(3) Elfogadott napirend hiányában a napirendi javaslat egyetlen pontja sem tárgyalható.
(4) Rendelet-tervezetet csak önálló napirendi pontként lehet előterjeszteni.
(5) Napirendi javaslaton kívüli téma csak sürgősségi indítvány esetén tárgyalható.
22. § (1) Az előterjesztés visszavonható, illetve a napirendi pont tárgyalása elnapolható.
(2) A levezető elnök, vagy bármely képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elhalasztását.
(3) A napirend elnapolására vonatkozó javaslatot indokolni kell, és arról a képviselő-testület vita nélkül határoz, szükség esetén meghatározva a további előkészítés rendjét, megjelölve a napirend tárgyalásának legközelebbi időpontját.
23. § A polgármester, a képviselők kezdeményezhetik a javasolt napirend sorrendjének megváltoztatását.
12. Sürgősségi indítvány
24. § (1) Sürgősségi indítványt a tisztségviselők, vagy legalább 2 képviselő együttesen, írásban terjeszthet elő.
(2) Az indítvány a sürgősség tényének és rövid indoklásának ismertetése mellett legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző napon 12 óráig a polgármesternél nyújtható be az előterjesztéssel együtt, rendkívüli testületi ülés esetén is.
(3) A sürgősségről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többségű szavazással dönt.
(4) Ha valamelyik képviselő ellenzi a sürgősségi megtárgyalást, akkor az ülésvezető ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak - legfeljebb 2 percben - a sürgősség tényének rövid indokolására.
25. § (1) A sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az indítványozott kérdést a képviselő-testület önálló napirendként tárgyalja.
(2) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, vagy elismeri ugyan, de a téma az előkészítés hiánya miatt megtárgyalásra nem alkalmas, úgy azt a soron következő ülésre kell napirendi pontként felvenni.
13. Önálló indítványok
26. § A képviselői önálló indítványt a rendes ülés napját megelőzően legalább 8 nappal írásban kell a polgármesterhez beterjeszteni.
14. Kérdés és interpelláció
27. § (1) A képviselők képviselő-testület ülésén önkormányzati ügyben a polgármestertől, a jegyzőtől felvilágosítást kérhetnek, hozzájuk kérdés intézhetnek. A kérdés: önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.
(2) A megkérdezett az ülésen szóban válaszol. Ha a felkészüléshez hosszabb idő szükséges, akkor a megkérdezett 15 napon belül írásban válaszol.
(3) A kérdésre adott válasz elfogadásáról nem dönt a testület.
(4) A képviselő a képviselő-testület ülésén interpellációt intézhet a jegyzőhöz. Az interpellációt pontos szöveggel a testületi ülést megelőzően 5 nappal írásban kell benyújtani a polgármesterhez, amelyre az ülésen szóban, vagy legkésőbb 30 napon belül írásban érdemi választ kell adni. Az írásban benyújtott interpelláció szóban nem módosítható.
(5) Interpelláció olyan felszólalás, amelynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az önkormányzat hatáskörének ellátásával, vagy annak valamely, az önkormányzat irányítása alá tartozó szervezet hatáskörébe kell tartoznia.
(6) Nem tekinthető interpellációnak a korábban már megválaszolt és a testület által elfogadott ismételt képviselői kérdés, amennyiben újabb körülmény nem merült fel.
(7) A polgármesterhez, jegyzőhöz intézett kérdésre, interpellációra, ha azt a testületi ülést megelőző 5 nappal előbb benyújtották, az ülésen érdemben válaszolni kell.
(8) A képviselő-testület hozzájárulhat, ahhoz hogy az interpellációra 30 napon belül írásban adjanak választ, és minden képviselő kapja meg a másolatot. Elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik és az esetleges elutasításról a képviselő-testület dönt a következő rendes ülésén.
(9) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, és külön dönt erről a képviselő-testület is.
(10) Amennyiben az interpellációra adott választ a képviselő nem fogadja el, úgy arról a képviselő-testület dönt; ha a képviselő-testület sem fogadja el, akkor az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot is elrendelhet. A képviselő-testület a vizsgálattal megbízhatja a polgármestert.
(11) A testület a kérdés, interpelláció és a válasz időtartamát esetenként meghatározhatja, egyébként 5-5 perc áll rendelkezésre.
15. Nem önálló indítványok
28. § (1) Napirendi ponthoz kapcsolódóan az alábbi, nem önálló indítványok nyújthatók be:
a) sürgőségi javaslat,
b) módosító javaslat,
(2) Módosító javaslattal bármely képviselő és a jegyző is élhet.
(3) A Képviselő-testület ülésén tárgyalt napirendi pontokhoz a képviselők írásban tehetnek módosító javaslatot. A módosító javaslatát és indoklását a módosító javaslattevő olvassa fel a testületi ülésen. A módosító javaslatokat a testületi ülést megelőző nap 12.00 óráig kell leadni a polgármesternek.
16. Felszólalások
29. § (1) A felszólalás lehet:
a) napirend előtti felszólalás,
b) napirendhez kapcsolódó felszólalás,
c)/ ügyrendi felszólalás.
(2) A meghívottak a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vesznek részt. Azok, akiket valamelyik napirend tárgyalásához hívtak meg csak a meghívásuk szerinti napirend vitájában vehetnek részt.
30. § (1) Napirend előtti – legfeljebb 5 perces időtartamú – felszólalásra az ülés elnökétől bármelyik képviselő a tárgy megjelölésével kérhet lehetőséget.
(2) A felszólalás tárgyában folyó vitához a képviselők legfeljebb 2 percben 1-1 alkalommal szólhatnak hozzá.
31. § (1) A napirendhez kapcsolódó képviselői felszólalások sorrendjét a jelentkezés sorrendjében az ülés elnöke határozza meg.
(2) A képviselő-testület ülésén a nem tanácskozási joggal jelenlévők közül eseti jelleggel szólalhat fel, akinek az ülés elnöke a képviselő-testület egyszerű többséggel hozott döntése alapján szót ad.
32. § (1) A napirend tárgyalását érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő 2 percre szót kérhet, és javaslatot tehet. A képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül egyszerű többséggel határoz.
(2) Ügyrendi javaslat az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.
33. § (1) Napirend utáni – legfeljebb 5 perces időtartamú – felszólalásra az ülés elnökétől bármely képviselő a tárgy megjelölésével kérhet lehetőséget. Az erre vonatkozó kérést a napirendi utáni felszólalás szövegével írásban kell a polgármesterhez benyújtani az ülést megelőző nap 9.00 óráig.
(2) A napirendi utáni felszólaláskor az ülésen az előzetesen leadott szövegtől eltérni nem szabad.
(3) A megkérdezettnek az ülésen, de legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni.
17. A napirendek tárgyalásának sorrendje
34. § A napirendek tárgyalásának sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:
a) polgármesteri beszámoló,
b) rendelet-tervezet,
c) beszámoló (jelentés) és határozati javaslat,
d) sürgősséggel tárgyalandó javaslat,
e) kérdés és interpelláció,
f) tájékoztató és egyéb bejelentés.
18. Az ülés vezetése
35. § (1) A polgármester, az alpolgármester, és a korelnök (továbbiakban együtt: ülést vezető) állandó feladatai az ülés jellegétől függetlenül:
a) megnyitja az ülést, megállapítja a jelenléti ív alapján számszerűen a határozatképességet, és folyamatosan figyelemmel kíséri azt,
b) előterjeszti és szavazásra bocsátja a meghívó alapján a napirendi javaslatot,
c) napirendként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
d) a jelentkezés sorrendjében megadja a szót a hozzászólásokra.
e) a vita és az előterjesztés során elhangzott határozati javaslatokat és módosító indítványokat egyenként – az elhangzás sorrendjében – szavazásra bocsátja,
f) megállapítja a döntéshozatalban résztvevők számát,
g) megállapítja a szavazás eredményét, kihirdeti a képviselő-testület határozatát,
h) biztosítja a képviselők interpellációs jogának gyakorlását,
i) biztosítja az ülés zavartalan rendjét,
j) berekeszti az ülést.
36. § Ügyrendi javaslat a képviselők, polgármester által, legfeljebb egy perc időtartamban,az ülés során bármikor tehető. Ügyrendi javaslat az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.
19. A vita vezetése
37. § (1) A Képviselő-testület minden előterjesztés, önálló indítvány és azzal kapcsolatos határozati javaslat felett külön-külön vitát nyit, amelynek során:
a) az írásbeli előterjesztést az előadó a vita előtt röviden, szóban indokolhatja, vagy kiegészítheti,
b) az előadóhoz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre a vita előtt válaszolni kell,
c) a válaszadás után a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak, észrevételeiket, javaslataikat is megtehetik.
(2) A hozzászóló az adott témában legfeljebb kétszer szólalhat fel. Az első hozzászólás időtartama témánként és hozzászólónként legfeljebb 5 perc, második hozzászólás időtartama legfeljebb 3 perc.
(3) A napirend előadója válaszol a kérdésekre, hozzászólásokra, ezt követően a levezető elnök lezárja a vitát, összefoglalja a vita lényegét és a javaslatokat szavazásra bocsátja. A vita lezárása után a szavazás előtt az előterjesztő viszontválaszra jogosult, amelynek időtartama legfeljebb 3 perc.
(4) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely kérdésben törvényességi észrevételt kíván tenni.
(5) A képviselő-testület nyilvános ülésein a napirendhez kapcsolódóan - a képviselő-testület külön döntése nélkül - szót kapnak, akik az adott napirendi ponthoz kapcsolódóan meghívást kaptak, valamint meghívás esetén a BAZ megyei Kormányhivatal képviselője.
(6) A vita lezárására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, ezt követően további hozzászólásra nincs lehetőség.
38. § (1) A nyilvános ülésen a képviselő-testület tagjain kívüli meghívott személyek, és a hallgatóság a kijelölt helyen foglalhatnak helyet.
(2) A képviselő-testület esetenként – vita nélkül – dönt arról, hogy a tanácskozási joggal nem rendelkezők részére felszólalási jogot biztosít-e.
(3) A nyilvános ülésen megjelent választópolgárok a képviselő-testület döntése alapján kérdezhetnek, véleményt nyilváníthatnak, javaslatot tehetnek. A hozzászólási jogról a testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
(4) A polgármester legfeljebb 5 perc időtartamú hozzászólási jogot biztosít a lakosság részéről hozzászólóknak.
39. § Az egyes napirendi pontok tárgyalása során a levezető elnök a saját döntése alapján, valamint az előterjesztő, valamint a feladatkörében érintett bizottsági elnök kérésére tárgyalási szünetet rendelhet el.
40. § Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az elnök felszólítja a tárgyszerűségre (tárgyra térés). Ennek eredménytelensége esetén a szót megvonhatja.
20. A tanácskozás rendjének fenntartása
41. § A tanácskozás rendjének fenntartásáról a levezető elnök gondoskodik.
42. § (1) A rend fenntartása érdekében az elnök:
a) figyelmezteti azt a felszólalót, aki a tanácskozáshoz nem méltó magatartást tanúsít, másokra sértő kifejezéseket használ,
b) rendre utasítja azt, akinek magatartása az a) pont szerinti figyelmeztetés ellenére ismételten kifogás alá esik,
c) az ülést határozott időre felfüggeszti, ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely az ülés folytatását lehetetlenné teszi,
d) a rendbontót az ülés helyszínének elhagyására szólítja fel. Erre ismétlődő rendzavarás esetén, a képviselő-testület vita nélkül hozott döntése alapján kerülhet sor. Nem lehet a helyszín elhagyására felszólítani a települési képviselőt.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés a) és b) pontban foglalt magatartást önkormányzati képviselő valósítja meg, és azt a képviselő a rendre utasítás ellenére nem hagyja abba, az ülésvezető az érintett képviselő adott havi tiszteletdíját megvonja.
43. § A Képviselő-testület ülésének ideje alatt az ülésteremben mobiltelefont használni nem lehet.
21. Együttes ülésre vonatkozó szabályok
44. § (1) Az együttes ülést a társulás székhelye szerinti önkormányzat polgármestere vezeti.
(2) Az együttes ülésen a napirend megállapítására, a vita vezetésére, a tanácskozás rendjének megállapítására jelen szervezeti és működési szabályzatban (továbbiakban: SZMSZ) foglalt szabályok az irányadók.
22. A képviselő-testület döntései
45. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását, valamint határozat hozatalát kezdeményezheti:
a) polgármester,
b) települési képviselők,
c) jegyző.
(2) A rendeletalkotási, valamint a határozathozatalra irányuló javaslatot a polgármesternek kell benyújtani. A polgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület következő ülésén állást foglal a rendeletalkotás vagy határozathozatal szükségességéről, és meghatározza az előkészítés menetét. Amennyiben a határozathozatalhoz külön előkészítés nem szükséges, arról az adott ülésen döntés hozható.
(3) A rendeletet a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni, és hatálybalépéséről a lakosságot közleménnyel is tájékoztatni kell.
(4) A képviselő-testület határozatairól, rendeleteiről a jegyző nyilvántartást vezet.
23. A szavazás rendje
46. § (1) A szavazás során előbb, az elhangzás sorrendjében, a módosító és kiegészítő javaslatokról, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokról dönt a testület.
(2) Az ülés elnöke az eldöntésre váró kérdést úgy köteles feltenni, hogy a szavazás „igen”-nel vagy „nem”-mel, vagy „tartózkodással” történhessen.
(3) Szavazni csak személyesen lehet. Szavazás közben a szavazást indokolni nem szabad.
(4) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A szavazás alkalmával, amennyiben a képviselő az ülésen jelen van, de a szavazásban nem kíván részt venni, úgy a szavazás eredményének megállapításánál távollévőnek kell tekinteni, és ezt a tényt a döntéshozók számánál a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
47. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 48. §. (3) bekezdésében meghatározott kötelező eseten túl, név szerinti szavazást rendelhet el azokban az esetekben, amelyek eldöntéséhez az Mötv. 50. §-ában foglaltak, vagy az SZMSZ rendelkezései szerint minősített többség szükséges.
(2) A név szerinti szavazás elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül határoz, melyhez a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.
(3) Név szerinti szavazás esetén a polgármester abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően „igen”, „nem” nyilatkozattal szavaznak. A polgármester a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről a képviselő-testületet tájékoztatja. A névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
48. § Az Mötv. 50. §-ában szabályozott eseteken kívül minősített többséggel hozott döntés szükséges:
a) helyi népszavazás kiírásához,
b) képviselő-testület hatáskörének átruházásához,
c) közterület elnevezéséhez, emlékmű állításához,
d) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál,
e) feladat-és hatáskör vállaláshoz, átvállaláshoz.
49. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tart az Mötv. 46. §. (2) bekezdésében meghatározott esetekben.
(2) A titkos szavazáshoz szükséges tárgyi, technikai feltételek biztosításáról, és a szavazás lebonyolításáról a jegyző gondoskodik.
(3) A titkos szavazás borítékba helyezett, pecséttel ellátott szavazólapon, és urna igénybevételével történik.
(4) A titkos szavazás megkezdése előtt a jegyző ismerteti a szavazás főbb szabályait.
(5) Választás, kinevezés, vezetői megbízás adása esetében tartott titkos szavazás során érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelöltre lehet. A jelöltre szavazni a neve melletti □ négyzetbe tett két egymást metsző vonallal lehet.
(6) Érvénytelen az a szavazat, amelyről nem lehet kétséget kizáró módon megállapítani, hogy a képviselő kire szavazott. Az érvénytelen szavazatot a határozatképesség szempontjából figyelembe kell venni.
(7) Az Mötv. 46. §. (2) bekezdésében meghatározott egyéb esetekben tartott titkos szavazás során érvényesen szavazni igen □, nem □ vagy tartózkodom □ négyzetek egyikébe tett két egymást metsző vonallal lehet.
(8) Semmis a szavazat, ha:
50. § (1) Érvényes a titkos szavazás, ha a határozatképességhez szükséges számú képviselő az urnában elhelyezte szavazólapját és a szavazási eljárás során további érvénytelenségi ok nem merült fel.
(2) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amelyet a képviselő testülett tagjai írnak alá.
(3) Ha titkos szavazás esetében szavazategyenlőség alakul ki, a szavazást meg kell ismételni.
51. § Amennyiben megállapítható, hogy a képviselő-testület tagja a döntéshozatalnál személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, az adott havi tiszteletdíjának összegét 50 %-kal csökkenteni kell.
52. § A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a polgármester negyedévenként tájékoztatja a képviselő-testületet.
53. § Az együttes ülésen a határozati javaslatok elfogadásáról minden képviselő-testület külön szavazással dönt.
24. A jegyzőkönyv
54. § (1) A képviselő-testület üléséről szóló jegyzőkönyvnek a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltakon túl tartalmaznia kell:
a) távolmaradt képviselők nevét, a távollét okát jelezte, nem jelezte,
b) napirendi pontonként az előadók nevét,
c) szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát,
d) az elnök intézkedéseit, és az ülésen történt fontosabb eseményeket.
(2) Az írásos jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletét képezik:
a) meghívó,
b) az írásos előterjesztések, a képviselői önálló indítványok és az írásban benyújtott hozzászólások, az interpellációk, a nem önálló indítványok, továbbá az önkormányzati rendeletek kihirdetett szövege,
c) a jegyző törvényességi észrevétele,
d) a jelenléti ív,
e) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv és mellékletei,
f) név szerinti szavazásról készült névsor.
(3) A képviselő-testületi ülésről készített jegyzőkönyvek és az azokhoz kapcsolódó előterjesztések - a zárt ülésről készült jegyzőkönyvek kivételével – az önkormányzati hivatalban munkaidőben megtekinthetők, azokról másolat készítése kérhető.
(4) A papíralapú jegyzőkönyv közhitelességének biztosítása érdekében az elkészült jegyzőkönyvet és mellékleteit gerinctűzéssel, vagy zsinórral való átfűzésével oly módon össze kell fűzni, hogy abban az oldalakat kicserélni ne lehessen.
A települési képviselő tiszteletdíjának csökkentése, megvonása
55. § (1) A települési képviselő tiszteletdíját csökkenteni kell a 42. §-ban szabályozott eseten túl akkor is, amennyiben
a) a képviselő-testületi ülésen történő megjelenési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, és így a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában nem vesz részt,
b) elmulasztja a választópolgárok felé évi egy alkalommal előírt tájékoztatási kötelezettségét a képviselői tevékenységéről.
(2) A tiszteletdíj csökkentés és megvonás mértéke az (1) bekezdés a) pontja alkalmazása során:
a) az ülésről való egymás utáni két távolmaradás esetén az egy havi tiszteletdíj 50 százaléka,
b) az ülésről való egymás utáni harmadik távollét után az adott havi tiszteletdíjat teljes egészében meg kell vonni.
(3) A tiszteletdíj megvonásának időtartama az (1) bekezdés b) pontja alkalmazása során két hónap.
A polgármester, alpolgármester
56. § (1) A polgármester a polgármesteri tisztséget főfoglalkozásban látja el.
(2) A polgármester tiszteletdíjára, juttatásainak megállapítására az alpolgármestere tesz javaslatot.
(3) A polgármester minden héten hétfőn délelőtt 8 órától 12 óráig fogadóórát tart.
(4) A polgármester az Mötv. 68. §. (2) bekezdésében fennálló körülmények esetén minden olyan önkormányzati ügyben jogosult dönteni, amely nem tartozik a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe.
(5) A polgármester az Mötv. 68. §. (3) bekezdésében fennálló körülmények esetén, minden olyan önkormányzati ügyben jogosult dönteni, amely nem tartozik a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe.
57. § (1) A képviselő-testület saját tagjai közül egy alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el tisztségét.
A jegyző, aljegyző és a közös önkormányzati hivatal
58. § (1) Az Mötv. 83. § b) pontja szerinti eljárással kinevezett jegyző felett az egyéb munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja.
(2) A közös önkormányzati hivatalnál a polgármester – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint, a jegyző javaslatára – kinevezi az aljegyzőt.
59. § (1) képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, önkormányzati döntések végrehajtására, a testületek működésének adminisztratív feladatai, és a jogszabályban előírt államigazgatási feladatok ellátására Szalonna, Martonyi, Rakaca, Rakacaszend, Debréte, Viszló Községi Önkormányzatok Képviselő-testületével közösen önkormányzati hivatalt hoz létre.
(2) A közös önkormányzati hivatal elnevezése: “Szalonnai Közös Önkormányzati Hivatal”.
(3) A közös hivatal székhelye: 3754 Szalonna, Tanácsház tér 1. sz.
(4) Az aljegyző Debréte településen minden héten szerdán délelőtt 9 órától 12 óráig, Rakacaszend településen minden héten kedden délelőtt 9 órától 12 óráig, Rakaca településen minden csütörtökön de. 9 órától 12 óráig, Viszló településen minden hétfőn délelőtt. 9 órától 12 óráig köteles ügyfélfogadást tartani.
(5) A jegyző és aljegyző tartós távolléte, akadályoztatásuk esetén a helyettesítést legfeljebb 6 havi időtartamra a székhely település pénzügyi előadója látja el.
60. § A jegyző kötelezettsége a jogszabálysértő döntések, jogszabálysértő működés jelzése az érintett képviselő-testületek és polgármesterek részére.
61. § A közös hivatal feladatainak ellátására, munkavégzésére egyebekben a társulási megállapodásban foglaltak az irányadók.
A választópolgárok részvétele az önkormányzásban
25. Falugyűlés
62. § (1) Az önkormányzat a lakosság tájékoztatását, a fontosabb döntésekbe való bevonását falugyűlés intézményével biztosítja.
(2) A képviselő-testület a falugyűlés szervezéséről és időpontjáról esetenként dönt, melyről a falugyűlés előtt 15 nappal a helyben szokásos módon, hirdetmény kifüggesztésével, valamint elektronikus úton, az önkormányzat honlapján történő megjelenítéssel tájékoztatja a lakosságot, a téma megjelölésével.
26. Közmeghallgatás
63. § (1) A közmeghallgatás helyét és időpontját legalább 8 nappal megelőzően a lakosság tudomására kell hozni az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel,
(2) A közmeghallgatáson kötelesek részt venni a települési képviselők.
(3) A közmeghallgatás alatt, az ülésen a lakosság szóban felteheti kérdéseit és elmondhatja javaslatait.
(4) Az ülésen elhangzott közérdekű kérdéseket és javaslatokat a képviselő-testület megtárgyalja és értékeli. Amennyiben az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs lehetőség, kijelöli azt a szervet vagy személyt, amely az elhangzott felszólalás tartalmát megvizsgálja, és a szükséges intézkedéseket megteszi
Az önkormányzat feladatai
64. § (1) Az önkormányzati feladatellátás során kötött társulási megállapodásokat, és a társulásra átruházott hatásköröket, közöttük a többcélú kistérségi társulásra vonatkozó megállapodást és hatásköröket is, az SZMSZ 2. melléklete tartalmazza.
64/A. §1 Az önkormányzat alaptevékenységébe tartozó kormányzati funkciók kódját és megnevezését az SZMSZ 1. függeléke tartalmazza.
Ellenőrzési feladatok ellátása
65. § Az önkormányzat a belső ellenőrzési feladatait önálló belső ellenőr megbízási szerződéssel történő alkalmazásával, valamint a munkafolyamatba épített vezetői ellenőrzés keretében látja el.
Záró rendelkezések
27. Hatálybalépés
66. § Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
28. Hatályon kívül helyező rendelkezés
69. § Hatályát veszti az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2013. (V.17.) önkormányzati rendelet.
1. melléklet
I. A vagyonnyilatkozat benyújtásával kapcsolatos szabályok
2. A vagyonnyilatkozatokat a közös hivatalban a bizottság elnöke /a bizottság elnökét a bizottság egy másik tagja/ veszi át, és igazolást állít ki azok átvételéről.
3. A képviselő a saját és hozzátartozói vagyonnyilatkozatát külön-külön borítékban adja át az átvételre jogosult személynek.
4. A képviselői vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott nyílt borítékban, a hozzátartozói vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott, lezárt, az átvételkor a Közös Hivatal /továbbiakban: hivatal/ körbélyegzőjével lepecsételt borítékban történik.
II. A vagyonnyilatkozatok kezelésének szabályai
1. A vagyonnyilatkozatokat az egyéb iratoktól elkülönítetten kell kezelni, azokat a jegyző által kijelölt biztonsági zárral ellátott helyiségben, lemezszekrényben kell tárolni.
2. A vagyonnyilatkozatokról és az ellenőrzési eljárásról nyilvántartást kell vezetni.
3. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos technikai tevékenységet a jegyző végzi. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos iratokat iktatni kell. Az iktatást gyűjtőszámra és a szükséges számú alszámra kell elvégezni.
4. A vagyonnyilatkozatok nyilvánossága: a képviselői vagyonnyilatkozat nyilvános – kivéve az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító lapokat,a hozzátartozói vagyonnyilatkozat nem nyilvános, abba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából.
5. A képviselői vagyonnyilatkozatokat a hivatal őrzésre kijelölt helyiségében a hivatali munkaidő alatt bárki megtekintheti az ügyrendi bizottság legalább egy tagjának jelenlétében.
6. A Bizottság felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrizzék, kezeljék és hogy az azokban foglaltakat – a nyilvános vagyonnyilatkozatok kivételével más ne ismerhesse meg.
7. Ha a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett képviselő a Bizottságnak írásban bejelenti, hogy a közös háztartásban élő házas-vagy élettársa és gyermeke esetén a közös háztartásban élés megszűnt, a Bizottság az általa kezelt hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat haladéktalanul visszaadja a képviselőnek, melyről igazolást kell kiállítani.
8. A képviselő megbízatásának megszűnésekor a Bizottság a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett képviselő részére a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat visszaadja, melyről igazolást kell kiállítani.
IV. A vagyonnyilatkozat ellenőrzésével és az eljárással kapcsolatos szabályok
1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja: a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a bizottságnál bárki kezdeményezheti. A bizottság eljárására a képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Az eljárás kezdeményezéséről a bizottság elnöke haladéktalanul tájékoztatja az érintett képviselőt, aki haladéktalanul bejelenti az azonosító adatokat.
2. Az ellenőrzési eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 8 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.
3. Az ellenőrzési eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetén csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást /adatot/ tartalmaz. Az ellenőrzési eljárásra irányuló új tényállás nélkül ismételt kezdeményezést a bizottság annak érdemi vizsgálata nélkül elutasítja.
4. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás során a képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatba történő betekintést a„Betekintési nyilvántartásban” dokumentálni kell.
5. A Bizottság ellenőrzési eljárásának eredményéről a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatja.
V. Felelősség szabályok
1. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért, a bizottság a felelős.
2. A képviselő felelős azért, hogy az általa bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljes körűek és aktuálisak legyenek.
3. A vagyonnyilatkozatok technikai kezelése szabályainak megtartásáért a jegyző felelős.
A 64/A. §-t beiktatta a 2/2016. (IV.5.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos: 2016. 04.06. napjától.