Debréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2008. (XII. 22.) önkormányzati rendelete

Helyi Építési Szabályzatról

Hatályos: 2023. 06. 17

Debréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2008. (XII. 22.) önkormányzati rendelete

Helyi Építési Szabályzatról

2023.06.17.

DEBRÉTE KÖZSÉG Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 6 §.-ában foglaltakra az építés helyi rendjének biztosítására megalkotja a Helyi Építési Szabályzatról (HÉSZ) szóló rendeletét az alábbiak szerint:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet területi hatálya kiterjed DEBRÉTE község közigazgatási területére.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet és a hozzá tartozó Szabályozási Terv együttes alkalmazásával szabad.

(3) A Szabályozási terv övezeti előírásai tükrözzék a kialakult állapot elsődlegességét, biztosítva ezzel a településszerkezet, településkép karakterének megőrzését:

(4) A HÉSZ mellékletei: 1. melléklet : Szabályozási terv a belterületre M=1:2000

2. melléklet :Szabályozási terv a külterületre M=1:10000

3. melléklet : Helyi védelemre javasolt épületek

Függelékek: 1.sz.: Állattartására szolgáló épületek védőtávolságai

2.sz.:Közegészségügyi érdekek miatt betartandó védőtávolságok

3.sz.: Allergizáló növényfajtáktól származó pollen koncentráció megengedhető legmagasabb értékei

(5) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintő minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz. A rendeletben foglalt kötelező előírásoktól eltérni csak a HÉSZ és a Szabályozási Terv módosításával lehet.

2. § (1) A beépítésre szánt területre (belterületre) – a vonatkozó tervlapokon (SZ-1, SZ-2) jelölt - kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni az alábbiakat:

- a közterület és egyéb terület-felhasználási egységek határvonala,

- építési határvonal,

- az eltérő terület-felhasználási egységek határvonalai,

- a terület-felhasználási kategóriák, a terület-felhasználási besorolás, övezeti

besorolás,

- a legnagyobb beépítettség mértéke,

- a megengedett építmény magasság,

- a minimális telekméret,

- a kötelező beépítési vonal,

- a környezetvédelmi előírások,

- korlátozások.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt kötelező szabályozási elemek a település egésze szempontjából a legfontosabb elemek, ezért azok módosítása megváltoztatása csak a Szabályozási Terv módosításával történhet.

3. § (1) A beépítésre nem szánt területre (külterületre) – a vonatkozó tervlapon jelölt - kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni az alábbiakat:

- a szabályozási vonalakat,

- a terület-felhasználási egységek határát,

- a terület-felhasználási egységeken belüli övezetek határát,

- a terület-felhasználási egység, illetve övezet jelét,

- a terület-felhasználási egységekben, illetve övezetekben előírt beépíthető

legkisebb földrészlet nagyságát,

- a terület-felhasználási egységekben, illetve övezetekben kialakítható legkisebb

földrészlet területét,

- a belterület bővítés határát.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt szabályozási elemek csak a Szabályozási Terv módosításával változtathatók, illetve szüntethetők meg.

4. §

A szabályozási tervek egyes jeleinek értelmezése /rajzi mellékletnek megfelelően/

(1) Tervezett szabályozási vonal: ahol a közterületet és nem közterületet elválasztó vonal nem egyezik meg az alaptérképi állapottal.

(2) A mező – és erdőgazdasági területek határa, azon belül övezethatárok természeti, művi, tulajdonlási, gazdálkodási érdekek alapján módosíthatók, illetve pontosíthatók az Erdőfelügyelőség, a Természetvédelem, a Föld-és Földművelésügyi Hivatal egyetértő véleménye alapján. A beavatkozás rendezési terv módosítási kötelezettséget nem okoz:

-ültetvénytelepítés estén

-a tömbre vonatkozóan 50 %-ot meg nem haladó művelési ág változása esetén

-külterületi infrastruktúra megvalósulása esetén (integrált mezőgazdasági út)

(3) Építési vonal:

ahol nincs jelölve,

-kialakult helyzethez igazodik

új kiépítésű területen

ahol jelölve van,

ott az építési vonal, és a szabályozási vonal közötti előkertet is kötelezően elő kell írni

a jelölt szakaszokon az utcai telekhatár, ahol a homlokzatsík részlet esetleges hátrahúzása által kizárt területet nem kell közhasználatra átadni.

(4) Elő-és oldalkertben önálló épület nem építhető,

Oldalhatáron álló építmény telekhatárra épült homlokzatán nyílászáró nem jeleníthető meg. Tűzfalon a meglévő ablak, nyílászáró befalazásáról gondoskodni kell.

A gazdasági területeken az előkertben csak park, parkoló és kapusház helyezhető el.

(5) Építési határvonal

a., oldalhatárnál: az OTÉK 35. §. szerint

b., közbülső határvonal: az OTÉK 31. §. /4/ szerint

c., hátsó határvonal

ahol jelölve van, a célszerű területhasználatot és a zavaró áthatás mérséklését szolgálja. Mögötte építmény, trágyatároló sem létesíthető:

ahol nincs jelölve: az OTÉK 35 §. szerint

(6) Építési hely

A (4) (5)pontban meghatározott területen belül a HÉSZ-ben meghatározott telekhányadig helyezhetők el építmények úgy, hogy védőtávolságaik a szomszédos telkekre nem nyúlhatnak át.

a.)Az építési telken a telek beépített területébe be nem számíthatóan az alábbi melléképítmények helyezhetők el, a biztonságos gépjárművel való beközlekedés biztosítása mellett (3 méter)

elő- és oldalkertben:

-közműbecsatlakozási műtárgy,

-hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es magassággal),

-kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es szélességgel),

-reklámtábla (2 m² terület felett), melynek elhelyezéséhez az értékvédelmi területen belül a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hozzájárulását be kell szerezni

oldal- és hátsókertben:

-multireklám tábla (2 m² terület felett), melynek elhelyezéséhez helyi értékvédelmi területen belül a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hozzájárulását be kell szerezni

-kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem -magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),

-kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,

-kerti épített tűzrakó hely, lugas,

-kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel,

-kerti szabadlépcső és lejtő,

-szabadon álló és legfeljebb 6 m magas szélkerék, antennaoszlop.

b.)A falusias lakóterületek építési telkein a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi melléképületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően:

-jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló

-a háztartással, lakófunkcióval kapcsolatosan

-nyári konyha, mosókonyha, szárító-

-tároló építmények (tüzelőanyag- és más tároló, szerszámkamra, szín, fészer, - magtár, góré, csűr, pajta stb.)

-az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, ahol ezt az övezeti szabályozás és az állattartási rendelet lehetővé teszi

-kisipari vagy barkács műhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet

-a falusi turizmushoz kapcsolódó funkciók (idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató funkciók

fűtés céljára szolgáló melléképület (kazánház).

(7) A kötelező erejű elemek módosítására vonatkozóan a területrendezési tervek készítéséről, egyeztetéséről, módosításáról és karbantartásáról az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. sz. törvény.

I. Fejezet

Az építési engedélyezés általános szabályai

5. §

Építéshatósági eljárások

(1) Építési engedély csak rendezett kialakítású telek-re adható ki. Rendezettnek tekinthető egy telek, ha a szabályozási tervben a meglévőtől eltérően előírt telekalakítási eljárást - telekmegosztást, telekösszevonást, telek kiegészítést közterület céljára való területlejegyzést – maradéktalanul elvégezték.

(2) Lakóterület terület felhasználási egység beépítése esetén a beépítés engedélyezésének feltétele a telek belterületben léte.

(3) Kereskedelmi, szolgáltató, valamint vendéglátó tevékenység céljára közterületen új épület, pavilon elhelyezése csak rendezési terv alapján engedélyezhető.

A telekalakítás szabályai

6. § (1) A terület felhasználási egységeken belüli telek-rendezések és telekosztások csak a szabályozási terv és a külön készítendő telekalakítási terv alapján végezhetőek el.

(2) A Településszerkezeti Tervben előirányzott területrendezési feladatok érdekében a tervezett közterületeket, közlekedési területeket minden esetben ki kell alakítani, és csak ezzel együtt végezhetőek el a Szabályozási Tervben és a Helyi Építési Szabályzatban meghatározott elő-írásoknak megfelelő telekalakítások.

(3) Új építési telek kialakítása esetén az övezeti szabályozásban megadott minimális telekméretnél (terület, szélesség, mélység) kisebb telket nem lehet kialakítani.

(4) A telkek kialakításánál törekedni kell az egyszerű körvonalú, könnyen beépíthető telkek kialakítására. Nyúlványos (nyeles) telek újonnan nem alakítható ki, kialakult beépítésű területen csak abban az esetben engedélyezhető a telken a beépítés, ha ez a terület használatát, közterületi kapcsolatát javítja.

(5) Magas talajvízállású területen nem lehet új telekosztásokat végezni.

(6) A lakótelkek osztásának előfeltétele a terület csapadékvíz elvezetésének megoldása.

A közigazgatási terület-felhasználási egységeinek tagozódása

7. § (1) A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll.

(2) A beépítésre szánt területek általában a település központi és egyéb belterületéhez, a beépítésre nem szánt területek pedig általában a település külterületéhez tartoznak.

(3)¹ A beépítésre szánt terület az alábbi terület-felhasználási egységekre (övezetekre) tagozódnak:

a) falusias lakóterületek

aa) Lf-1 Falusias aprótelkes lakóterületi alövezet

ab) Lf-2 Falusias szalagtelkes lakóterületi alövezet

ac) Lf-3 Falusias, ikres beépítésű lakóterületi alövezet

ad) Lf-4 falusias, lakó és turisztikai alövezet.

b) településközpont vegyes területek: Vt-1: Településközpont vegyes terület, dominánsan lakóépületek elhelyezésére szolgáló kis telkes alövezet.

c) gazdasági területek: Gip-M Mezőgazdasági -ipari terület.

d) különleges területek: Kt- temető

(4) A beépítésre nem szánt terület a következő terület-felhasználási egységekre tagozódik:

a.) közlekedési és közműterület

- KÖu közút

b.) zöldterület

- Z zöldterület

c.) erdőterület

- Ev védelmi célú erdő

d.) mezőgazdasági rendeltetésű terület

- Má-I általános mezőgazdasági övezet, szántó művelésű terület intenzív használattal

- Má-E általános mezőgazdasági övezet gyep, legelő területek – extenzív használattal

- Má-Eö általános mezőgazdasági övezet az ökológiai hálózat területén belül gyep, legelő területek – extenzív használattal

-Mk kertes mezőgazdasági terület övezete

e.) egyéb rendeltetésű területek

- V-1 patakok (Debréte-patak)

- V-2 vízbeszerzési területek

8. § (1) A belterületi határ módosításáról és kitűzéséről a belterületi szabályozási terv alapján kell gondoskodni, a vonatkozó és érvényben lévő rendeletekben és utasításokban foglaltak figyelembe vételével.

(2) A belterületbe kerülő területek rendeltetését, övezeti besorolását a belterületi szabályozási terv határozza meg. A belterületbe vonandó területek bevonása a konkrét építési igények szerint, szakaszosan is végrehajtható. A belterületbe vonásról az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodnia.

(3) Belterületbe vonandó területeket a külterületi településszerkezeti terv tartalmazza.

II. Fejezet

Beépítésre szánt területek

Az egyes terület-felhasználási egységekre vonatkozó előírások

Általános előírások

9. § (1) A település közigazgatási területén építési engedély csak az építési szabályoknak megfelelően kialakított kiszolgáló-, vagy lakóútról, vagy önálló helyrajzi számmal rendelkező magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető telekre adható. Az egynél több telket kiszolgáló magánutakat közforgalom elől nem szabad elzárni, biztosítani kell, hogy az általuk kiszolgált telkek járművel akadályoztatás nélkül, bármikor megközelíthetők legyenek.

(2) Az egyes telkek beépítési lehetőségét az általános előírásokon túlmenően az adott telekre vonatkozó övezeti előírások határozzák meg. Építési engedély csak a HÉSZ vonatkozó általános és részletes előírásainak betartásával adható ki. Ha a kialakult már beépített telkek területén új épület létesítésére kerül sor, akkor a telek beépítése a számszerűen meghatározott építési előírások szerint történhet. A kialakult (K) beépítési mód, beépítettség, építménymagasság, teleknagyság csak akkor alkalmazható, ha az új épület a szomszédos telkek beépítését nem korlátozza.

(3) A település közigazgatási területén a már meglévő, kialakult beépítés fenntartható (állagmegóvás, felújítás engedélyezhető), de új építési munka csak a HÉSZ előírásainak betartásával végezhető.

(4) Építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni a szabályozási terven feltüntetett, valamint egyéb jogszabályok által megalapozott, a szakhatóságok által megszabott védőterületet, védőtávolságot, védősávot.

(5) A talaj- és felszíni vizek áramlását és minőségét veszélyeztető építés esetén építési engedély csak az illetékes vízügyi hatóság bevonásával adható ki.

(6) Az előkertek mélységét a környezetben kialakult beépítésnek megfelelően kell meghatározni. Az új építési övezetté váló területeken, vagy ha az adott telek környezetében nincs kialakult beépítés, az előkert mélysége legalább 5 m.

(7) Az oldal- és hátsókertek kialakítására az OTÉK vonatkozó előírásai a mértékadók minden olyan esetben, ahol e szabályzat ettől eltérő értékeket nem határoz meg.

(8) A jelenlegi terület-felhasználásában megváltozó, beépítésre szánt területeken építési engedély csak a teljes közmű, burkolt út és a terület vízrendezésének meglétekor adható.

(9) Az egyes övezetekben, építési övezetekben tervezett létesítményekre akkor adható ki építési, használatbavételi és rendeltetés-megváltoztatási engedély, ha a létesítményben tervezett tevékenység nem lépi túl az adott övezetre, építési övezetre jelen rendeletben előírt környezetvédelmi határértékeket.

(10) A település területén állattartó építmény építési engedélyezési eljárásánál az állattartást szabályozó helyi önkormányzati rendelet előírásait be kell tartani.

(11) Lakótelkeken csak magáncélú és–tulajdonú vezeték nélküli hírközlési létesítmények (antennaoszlopok) helyezhetők el.

(12) Az alábbiakban felsorolt területeken átjátszó antennát és annak tartószerkezetét nem szabad elhelyezni:

-helyi értékvédelmi területen,

-lakóépülettől 50 méteren belül.

(13) ² Szabályozási terven „csúszásveszélyes, felszínmozgásos terület határával jelölt” helyen belül építési tevékenységet végezni talajvizsgálati jelentés és geotechnikai vizsgálat alapján lehet.

Lakóterületek általános előírásai

10. § (1)³ A területen fő funkcióként elsősorban lakóépületek helyezhetők el, valamint

a) -termelő kertgazdasági építmény,

b) -a terület ellátását szolgáló üzleti, kereskedelmi, vendéglátó épület, 500 m² beépített szintterületig

c) -kézműipari építmény, 300 m² beépített szintterületig

d) -igazgatási, egyházi, művelődési és nevelési-oktatási, egészségügyi, szociális épület, 300 m² beépített szintterületig

e) -szolgáltató és szállás épületek Lf-1, Lf-2, Lf-3 építési övezetben 300 m², Lf-4 építési övezetben 2000 m2 beépített szintterületig

f) -sportlétesítmény 1 ha-ig

g) -üzemanyagtöltő kivételesen sem helyezhető el

h) -nem zavaró hatású egyéb üzleti építmény

(2) Kiegészítő mellékfunkcióknál az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:

-ha a főfunkcióval egybeépülve egy tömeget képez, az építmény és tetőgerinc magasságra vonatkozó előírásokat kell betartani, de a főfunkció építmény magasságát nem lépheti túl.

-különálló kiegészítő mellékfunkció építménymagassága 3,5 m lehet.

(3) Az építési hely (építmények elhelyezése) feleljen meg:

-a lakóterületre vonatkozó jelen előírásoknak,

-a lakóterületre vonatkozó zaj és rezgésvédelmi előírásoknak,

-a levegőminőségi előírásoknak,

-működésük a közízlést, közrendet nem sértheti,

-az ellátó rendszerek igénybevételével azok működésében zavart nem okozhat.

(4) ⁴ Lf-1, Lf-2, Lf-3 építési övezetben több főfunkció építménye (főépület) nem építhető.

(5) Különálló kiszolgáló melléképítmény elhelyezésének szabályai:

-az épületek közötti távolság betartandó,

-oldalhatáron álló beépítés esetén állattartó melléképítményt feltétlenül, egyéb építményt a hátsó kertben a főfunkció építménye mögött kell elhelyezni arra a telekhatárra, ahol a főfunkció építménye áll. Ettől eltérni csak abban az esetben lehet, ha a főfunkció építménye nem közvetlenül a telekhatárra került.

-szabadon álló beépítésnél az építmény mögött a hátsó kertben, a szomszédos telken lévő épületek közt előírt legkisebb távolság betartásával lehetséges.

(6) Állattartó építmény utcafrontra, előkertbe nem épülhet. Állattartó kiegészítő funkciójú melléklétesítmények esetén mellékletben szereplő védőtávolságokat is be kell tartani.

(7) Nagyüzemi állattartás létesítményei belterületen nem helyezhetők el.

(8) Az övezetekre vonatkozó általános követelményeket az egyes övezetekhez csatolt táblázatok tartalmazzák.

A lakóterület övezetei

Falusias lakóterület övezetei

11. §⁵ (1) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a I. sz. táblázatban előírtaknak.

a) a lakóépület legfeljebb kétlakásos lehet,

b) Lf-4 övezet kivételével - két rendeltetési egység helyezhető el

c) Lf-4 övezetben több önálló rendeltetési egység is elhelyezhető,

(2) A falusias lakóterület lehet

a) Lf-1 építési övezet- aprótelkes, vagy szabálytalan halmaz telkes lakó területi alövezet

b) Lf-2 hosszú szalagtelkes lakóterületi alövezet

c) Lf-3 falusias, kertes beépítésű lakóterületi alövezet

d) Lf-4 falusias turisztikai terület alövezete.

(3) Az I. számú táblázat a 4. melléklet szerint módosul.

(4) Tetőtér beépítés megengedhető, de tetőtérben önálló lakrész nem alakítható ki.

(5) A telekhasználat belső határvonalai az Lf-4 övezet kivételével:

a) Lakó- és gazdasági udvar határvonala

aa) - Az utcai telekhatártól számított 10,0 méteren belül nem lakó funkciójú önálló épület nem helyezhető el.

ab) - Az utcai telekhatártól számított 10,0 méteren belül épület csak a főépülettel egybeépítve létesíthető.

ac) - Az állattartó funkciójú épület esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók.

b) Gazdasági és kert határvonala

ba) - Az utcai telekhatártól számított 10,0 métertől 40,0 méterig terjedő terület a gazdasági tevékenységek számára kijelölt zóna.

bb) - A nem lakó funkciójú épületek a kötelező oldalkerti méretek betartása mellett az építési területen belül szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra épület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet.

bc) Az utcai telekhatártól számított 40,0 méteren túl a telekrészen legfeljebb csűr és méhes építhető.

(6) Az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények létesítésére az állattartási rendeletek és jogszabályok vonatkoznak.

(7) Egyéb előírások: Terepszint alatti építmény csak épület alatt helyezhető el, vízzáróan szigetelt módon.

(8) környezetvédelmi besorolások:

a) -levegőminőség: a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló rendelet szerint,

b) -zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás: falusias lakóterület,

c) -közművesítés: részleges.

(9) A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése miatt a hálózatra való rákötés kötelező.

(10) Lf-4 építési övezetben építési helyen belül épület szabadon elhelyezhető.

Vegyes terület övezetei

12. § (1) A vegyes terület lakó, kereskedelmi, szolgáltató és a települési infrastruktúra alapfokú ellátást biztosító intézményrendszerének elhelyezésére szolgál.

(2) A vegyes terület lehet:

-Településközpont vegyes terület, jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgáló kis telkes alövezet

Településközpont vegyes terület övezeteinek általános előírásai

13. § (1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető:

-lakóépület

-igazgatási épület

-kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület

-egyéb közösségi szórakoztató épület

-egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

-sportépítmény 0,5 ha-ig

-parkolóház, üzemanyagtöltő kivételesen sem engedhető meg

(3) A településközpont vegyes területen az OTÉK 31. § (2) bekezdésben előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető:

-Nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény

-Termelő kertészeti építmény

(4) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

A településközpont vegyes terület övezetei

14. § (1) Az övezetbe azok a telektömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a II. sz. táblázatban előírtaknak. A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:

a.)A minimális teleknagyságot intézmények elhelyezésénél az ágazati szabványok és a technológiai tervek szabják meg. (pl. oktatási intézmények minimális telke)

b.)Meglévő, kialakult, 10-14 m szélesség közötti lakótelkek beépítése, illetve azokon lévő épületek átépítése engedélyezhető. A kialakult beépítésre való tekintettel az oldalkert minimális mérete a 14 m-nél kisebb szélességű telkek esetében 4 m-re csökkenthető, de ez esetben az építmény magasság csak maximum 4,0 m lehet.

c.)Közterület felőli telekhatáron maximum 1,2 m magas, tömör lábazatú, áttört kerítés mező létesítése engedélyezhető.

d.)Az intézményekhez az OTÉK szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani, amennyiben a Helyi Parkolási Rendelet az ettől való eltérési lehetőséget nem biztosítja. A teljes településközpont vegyes területre vonatkozó parkoló-mérleg számításba a közterületen létesíthető parkolóhelyeket is be kell számítani.

e.)Az övezetben sportlétesítmény legfeljebb 0,5 ha terület nagyságig helyezhető el.

f.)Tilos az övezetben a sugárzott hírközlés tornyainak létesítése, valamint lemezházas trafó és épített gáznyomás szabályozó elhelyezése.

(2) A településközpont vegyes terület övezetei lehetnek:

Vt-1 Jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgáló kis telkes alövezet

II. SZ. TÁBLÁZAT

Övezet Jele	Beépítési Mód	Kialakítható legkisebb telekterület méret	Legnagyobb beépítettség	Legnagyobb építmény- magasság	Zöldfelület legkisebb mértéke
Vt-1	O Oldalhatáron álló	500 m²	30 %	4,5 m	30 %

(3) Egyéb előírások:

Környezetvédelmi besorolások

-levegőminőség:

a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló rendelet szerint

-zaj- és rezgésvédelmi besorolás: falusias lakóterület

-közművesítés: részleges

Gazdasági területek övezetei

15. § (1) A gazdasági terület kereskedelmi, szolgáltató és egyéb ipari tevékenységet biztosító intézményrendszerének elhelyezésére szolgál.

(2) A gazdasági terület lehet:

Gip-M - Mezőgazdasági ipari terület, elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

A Gazdasági terület övezeteinek általános előírásai

16. § (1) A Gazdasági terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, kereskedelmi, szolgáltató, egyéb ipari és szociális épületek, valamint terület ellátó alapfokú intézmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra, illetve megfelelő mértékű védőtávolságra vannak.

(2) A betelepülő ipari tevékenységhez technológiai tervet kell az engedélyezési tervmellékleteként benyújtani. A technológiai tervnek igazolnia kell az övezetre vonatkozó környezetvédelmi előírások betarthatóságát.

(3) A gazdasági területen elhelyezhető fő funkciók:

-átrakó építmény, mérlegház

-üzletház

-raktár

-szociális helyiség építménye

-üzemi jellegű kutató és szolgáltató építmény

-szolgálati lakó és szállásépületek

-terület ellátó alapfokú intézmény

-üzemanyagtöltő

-termék vezeték

-nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény

-termelő kertészeti építmény

(4) A gazdasági területen elhelyezhető mellékfunkciók:

-garázs

-kirakat szekrény

-tüzelőanyag tároló

-kazánház

(5) A gazdasági területen elhelyezhető terepszint alatti építmények:

-süllyesztett rakodó

-mérlegház

-tüzelőanyag tároló

-pincehelyiség (talajmechanikai szakvélemény alapján)

(6) A betelepülésre engedélyezhető tevékenységi köröket a TEÁOR szerint kell meghatározni

(7) A (2), (3), (4) pontban felsorolt építményeken túlmenően elhelyezhetők olyan ipari jellegű létesítmények, melyek a lakóterülettől védőtávolság betartását nem igénylik, és a szomszédos üzem funkcióját nem zavarják (tárolás, raktározás, településgazdálkodás).

(8) A területen a (2), (3), (4) pontban felsorolt építményeken túlmenően elhelyezhetők olyan ipari jellegű létesítmények, melyek a lakóterülettől kb. 100 m védőtávolság betartását igénylik, de a szomszédos üzem funkcióját nem zavarják (ipari, építőipari, tárolás, raktározás, településgazdálkodás, energiaipari létesítmények).

(9) A teljes közművesítettség, valamint a technológiához tartozó ellátó és biztonsági rendszerek kialakítása kötelező. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába, ill. a zárt szennyvízgyűjtőbe vezetés előtt a telken belül előtisztítani, illetve előkezelni kell.

(10) A tiszta technológiák fogadását kell előtérbe helyezni!

(11) Egyéb előírások:

Környezetvédelmi előírások:

-levegőminőség:

a légszennyezettségi agglomerációk és zónák határértékei szerint

-zaj- és rezgésvédelmi besorolás: gazdasági terület

-közművesítés: részleges, azonban a szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.

Gip-M

Mezőgazdasági-ipari övezet

18. § Gip-M MEZŐGAZDASÁGI, AGROIPARI TERÜLET ÖVEZETE

(1) Az övezet a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó ipari jellegű tevékenység számára, amennyiben ahhoz saját termőterület nem tartozik

(2) Az övezetbe a meglévő és újonnan létesülő mezőgazdasági üzemek (majorok) tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek, és szállítóeszközök javítása folyik, nagyüzemi állattartás vagy mezőgazdasági illetve mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység befogadására alkalmas. Elsősorban 1000 m²-nél nagyobb telekigényű üzemek fogadására kijelölt terület.

A TEAOR 1998. ÉU megfeleltetés alapján a I. számú tevékenységi körök helyezhetők el elsősorban. (MEZŐGAZDASÁG,VADGAZDÁLKODÁS ,ERDŐGAZDÁLKODÁS „A+B” kód , továbbá a II Ipar- feldolgozó ipar / A feldolgozói tevékenység DA- DB- DC, DD kód alatt felsoroltak ),kivéve az alábbi tevékenységeket:

III. TÁBLÁZAT Gip-M

Az építési telek
Övezet Jele	Beépítési Mód	Alakítható legkisebb telekterület méret	Leg- kisebb telek szélesség* szélességszélesség	Leg- nagyobb beépítettség**	Legnagyobb építmény magasság magasság magasság	Zöldfelület legkisebb Mértéke
Gip-M	SZ Szabadoin álló	1000 m²	25 m	40 %	(T)7,5	40%

* (T)Kivéve siló, víztorony, gabonatároló

Különleges területek

19. § (1) Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az IV. sz. táblázatban előírtaknak. A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek), a települési infrastruktúra jelentős intézményei.

A különleges területek minősülnek az alábbi létesítmények elhelyezésére kijelölt területek:

Kt temető

IV. SZ. TÁBLÁZAT

Az építési telek
Övezet jele	Funkcionális besorolás	Beépítési mód	Kialakítható legkisebb telekterület méret*	Legnagyobb beépítettség	Legnagyobb építmény- magasság
Kt	Működő temető	SZ	1000	5%	3,5 m

A zöldfelület legkisebb mértéke 40 %

Kt Meglévő temető átalakításához, átépítéséhez, bővítéséhez beépítési terv készítendő.

IV. Fejezet

Beépítésre nem szánt területek

A közlekedési területek általános előírásai

20. § (1) Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A közutak elhelyezése céljából a településszerkezeti terven ábrázoltaknak megfelelően útkategóriáktól függően, legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani:

-Országos mellékutak esetén 22 m

-Helyi gyűjtőutak esetén 16-22 m

-Külterületi fő dűlőutak esetén 12 m

-Kiszolgáló utak esetén 10 m

-Kerékpárút esetén 3 m

(2) Közlekedési területen elhelyezhető a közlekedés kiszolgálói:

-Közlekedési létesítmények

-Közművek és hírközlési létesítmények

(3) Országos közutakat érintő új csomópontok vagy útcsatlakozások tervezésekor figyelembe kell venni az

UT-2-1 115-2004. számú közutak melletti ingatlanok kiszolgáló létesítmények útcsatlakozása és

ÚT 2-1-214:2004 – szintbeni csomópontok méretezése és tervezése

Figyelembe kell venni továbbá:

-az 1988. I. törvény, illetve ennek végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV.21.) MT rendeletet

-az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzésekről szóló 20/1984. (XII.01.) KM sz. rendeletet

-a közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V. 21.) KHVM rendeletet

-az 1988 vi 1. tv. 42/A 8 § alapján „ A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges --külterületen a közút tengelyétől számított ötven méteren, autópálya, autóút és

20-50 m-en belül nem lakás céljára szolgáló épületek helyezhetők el

főútvonal esetén száz méteren belül építmény elhelyezéséhez.

(4) Az új közterületi és telken belüli felszíni parkoló csak fásítottan létesíthető, mely során

- egyoldali merőleges vagy 45º-os, illetőleg 60º-os beállás esetén: a parkolószegély mentén való ültetési lehetőségnél minden 2,5, a parkolóterület szigetein való ültetésnél minden 3 darab, illetve

egyoldali párhuzamos beállás esetén: a parkolószegély mentén való ültetési lehetőségnél 1,5, a parkolóterület parkolószigetein való ültetésnél minden 2 darab,

középső zöldsávval kialakított parkolósziget esetén: – melynek szélessége legalább 2,0 m kell legyen - minden 4 darab megkezdett parkolóférőhely után, legalább 1db közepes növekedésű lombos fafaj telepítése kötelező.

Közműlétesítmények, közműellátás

21. § (1) A közműhálózatok és közműlétesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.

(2) A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedhető meg.

(3) Új közművezeték létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény, épület-, műtárgyépítés, stb.) esetén, a kivitelezés során, a meglévő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző meglévő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezési ágazati előírások szerint kell kivitelezni.

(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásokat, vagy szabványos keresztezés kiépítésekor azoknak – szükség esetén – egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell..

(5) Épületek építésére engedély csak az övezeti előírásoknak megfelelő közművesítés biztosítása esetén adható.

(6) A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a célszerű kivitelezés érdekében a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell.

(7) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad eléépíteni.

(8) Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(9) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek, vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

(10) Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről illetve a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(11) Szennyvízkezelés, csapadékvíz elvezetés

A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető.

(12) A csatornázatlan területeken a szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig átmeneti közműpótló berendezésként – szigorúan ellenőrzötten kivitelezett – zárt szennyvíztározó medencék létesítése engedélyezhető. A zárt szennyvíztározó medencékből az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállítani.

(13) A nyílt árkokra való esetleges szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvízbekötéseket meg kell szüntetni.

A gazdasági területen keletkező ipari szennyvizeket a telken belül kell előtisztítani (olaj-, zsír-, hordalékfogó, stb.). A szennyvizet csak a hatóságok által előírt mértékű előtisztítás után szabad a közcsatornákba bevezetni.

(14) Az ÉKÖVIZIG kezelésében lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 6-6 m, a társulati kezelésű vízfolyások partéleitől 6-6, az önkormányzati kezelésben lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 2-2 m, a nyílt árkok mentén legalább az egyik oldalán min. 2 m, a másik oldalán min. 1 m szélességű sáv karbantartás számára szabadon hagyandó.

(15) A magasabban fekvő területekről lefolyó csapadékvizek ellen a beépített területeket övárkok létesítésével kell megvédeni. Az övárkok belterületi nyílt árkokba csatlakozása előtt hordalékfogók telepítése szükséges.

(16) Villamosenergia ellátás

A középfeszültségű 20 kV-os oszlopra fektetve épített villamoshálózatok előírások, az MSZ 151. sz. szabvány szerinti rögzített biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. A 20 kV-os vezeték védőtávolsága külterületen 5-5 m, belterületen 2,5-2,5 m a szélső szálaktól. A szélső szálak távolsága 3 m.

A villamos energia elosztó hálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre területgazdálkodási szempontból fennmarad, az utcabútorozási és utcafásítási lehetőség biztosítása érdekében a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, lehetőleg a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra. Hosszabb távon a villamos energia közép- és kisfeszültségű, valamint a közvilágítási hálózatokat lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.

(17) Gázellátás

Az érvényes előírások szerint a földgázvezeték biztonsági övezete a földgázvezeték falsíkjától nagyközépnyomású vezeték esetén 9-9 m. A középnyomású vezeték biztonsági övezete az átmérőtől függően jobbra-balra 3-5 m közötti, a kisnyomású vezetéké 3-3 m.

(18) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjeiben, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetők.

(19) Távközlés

A távközlési hálózatot létesítésekor illetve rekonstrukciójakor szükséges földkábelbe illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve építeni.

A föld feletti vezetés fennmaradásáig, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.

A mobiltelefon-szolgáltatók antenna tornyait belterületen nem lehet elhelyezni. Külterületen történő elhelyezés esetén az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség jóváhagyása mellett és a műemléki hatóság egyetértő véleménye esetén helyezhető el..

Közterületek kialakítása

22. § (1) A település igazgatási területén közterületként a szabályozási terveken ekként jelölt és az ingatlan-nyilvántartásban így bejegyzett területeket kell számon tartani.

(2) A közterületeket rendeltetésének megfelelően bárki szabadon használhatja, de a használat mások hasonló jogait nem korlátozhatja.

(3) A közterület rendeltetésétől eltérő használathoz a tulajdonos, az Önkormányzat hozzájárulása szükséges. Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is jár, a tulajdonosi hozzájárulásokon túl, az építési hatóság engedélye is szükséges.

(4) A település közterületein az alábbi használatok engedélyezhetők:

-Hirdető, reklám berendezés elhelyezése,

-Közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (pl. tömegközlekedési váróhely, parkoló, információs tábla) elhelyezése

-Köztisztasággal kapcsolatos építmények, tárgyak elhelyezése

-Utcai bútorok, műtárgyak (szobor, kút, óra, stb.) elhelyezése

-Távbeszélőfülke elhelyezése

-Építési munkával kapcsolatos létesítmények, építőanyagok időleges elhelyezése.

(5) Töltőállomást csak a szabályozási terv szerint lehet elhelyezni.

(6) Tömegközlekedési várakozóhelyeket az utcaképbe illeszkedő módon lehet építeni.

(7) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatát, annak időtartamát, a használat egyéb feltételeit, pl. a használati díjat, és egyéb elvárásokat, valamint az engedély nélküli szankciókat külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni.

8) A legalább 12 m-es szabályozási szélességű utak mentén legalább egyoldali, a

16 m feletti szabályozási szélességű utak mentén kétoldali útfásításról gondoskodni kell.

Zöldterületek övezete

Általános előírások

23. § A település területén az OTÉK 6. § (3) bek., és a 27. § alapján a belterületen beépítésre nem szánt övezet került bevezetésre, melyek területét a szabályozási terv tünteti fel.

Közparkok területe

24. § (1) Az övezetbe a közparkok, díszparkok, pihenő- és játszóparkok tartoznak.

(2) Területüknek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

(3) Az övezetben elhelyezhető:

-Vendéglátó, elárusító épület, nyilvános illemhely.

-A terület fenntartásához szükséges épület.

pihenést és testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb).

Erdőterületek övezete

Általános előírások

25. § (1) Erdőterület, a földhivatali nyilvántartás szerint erdő művelésiágban nyilvántartott, az erdőtörvény alapján erdőnek minősülő, valamint a szabályozási tervben erdőként (E) körülhatárolt és megjelölt, e célra szolgáló terület.

(2) Az erdőterület az építési használata szerint (épület, építmény elhelyezése szempontjából)

a) védelmi (Ev)

rendeltetésű övezetekbe tartozik.

26. §

Védelmi rendeltetésű erdőövezet (Ev)

(1) A szabályozási terven védelmi rendeltetésű erdőövezetként (Ev) szabályozott területen épület nem építhető.

(2) Védelmi rendeltetésű erdőövezetben az OTÉK 32. §-a szerinti építmények csak akkor létesíthetők, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják.

(3) A külön jogszabályok alapján védelem alatt álló természeti területeken és védett területeken területet felhasználni, földrészletet alakítani, a növényi és állati élőhelyeket befolyásoló beavatkozást végrehajtani, építményeket elhelyezni és kialakítani csak a védetté nyilvánító rendelkezés, valamint az érdekeltek és a szakhatóságok előírásai szerint szabad.

(4) A természet, az erdő és vad védelemről szóló jogszabályok vonatkozó előírásai betartandók

(5) A községhatár természetvédelmi szempontból igen értékes élőhelyeit nem szabad felszabdalni (utakkal, vagy egyéb nyomvonalas létesítményekkel, épületekkel, stb.) művelési águk megváltozatása nem kívánatos, sőt, természetvédelmi szempontból ellen javallt (értékes gyepek erdősítése).

Ugyancsak fontos a hagyományos terület - és tájhasználat fenntartása, az ökológiai alapokon nyugvó extenzív növénytermesztési és állattenyésztési formák – megtartása-meghonosítása.

Má

Mezőgazdasági területek övezete

Általános előírások

27. § (1) A község külterületének, mezőgazdasági termelést (növénytermelést, szőlő és gyümölcstermelést, állattenyésztést továbbá termékfeldolgozást és tárolást) szolgáló része.

(2) A mezőgazdasági területeken az OTÉK 6. § (3) alapján és a 29. § előírásainak megfelelően a következő övezetek kerültek kijelölésre:

Má-I általános mezőgazdasági övezet (jellemzően) szántó művelésű terület – extenzív terület

Má-E általános mezőgazdasági övezetgyep, legelő, vagy kisparcellás szántó művelésű terület – extenzív terület

Mk kertes mezőgazdasági övezet

(3) A területen elhelyezhető építményeket jelen szabályzat és az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.

(4) Külterületen építményt elhelyezni csak geotechnikai szakvélemény alapján szabad.

Má-I

Általános mezőgazdasági terület (jellemzően) nagyparcellás szántó művelésű mezőgazdasági övezet

28. § (1) Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az V. sz. táblázatban előírtaknak. Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon – viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.

(2) Tanya és farmgazdaság 6000 m² építési telek kialakítására (minimálisan 20 m telekszélesség biztosításával ) legalább 10 ha nagyságot elérő terület fenntartás, birtoklás esetén lehetséges, vagy igazolni szükséges a mezőgazdálkodásból való megélhetést.

V. SZ. TÁBLÁZAT

Övezet jele	Beépítési mód	Kialakítható legkisebb telekterület	Legnagyobb beépítettség	Legnagyobb építmény- magasság
Má-I	SZ Szabadon álló	6000 m²+10 ha	3%	4,5 m

(3) A különféle védelmi fokozatú területeken belül lévő területeken a növénytermesztéssel és állattartással kapcsolatos termékfeldolgozás, ipari, mezőgazdasági-ipari tevékenység, valamint a nagyüzemi állattartás létesítményei jelen szabályzat előírásaival összhangban, valamint az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség jóváhagyása mellett helyezhetők el.

(4) Az ökológiai hálózat területének övezetén belül *(ö) nem helyezhető el nagyfeszültségű távvezeték, mikrohullámú átjátszó torony, illetve szélerőmű.

Má-E

Általános mezőgazdasági terület (döntően) Gyep, legelő művelésű mezőgazdasági övezet

29. § (1) Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a VI. sz. táblázatban előírtaknak. Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon – viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.

(2) Tanya és farmgazdaság 6000 m² építési telek kialakítására (minimálisan 20 m telek szélesség kialakítással ) legalább 10 ha nagyságot elérő terület fenntartás, birtoklás esetén lehetséges, vagy igazolni szükséges a mezőgazdálkodásból való megélhetést. Szabadon álló beépítési móddal, maximum 4,5 m építménymagasságú épületekkel, a telekterület maximum 3- %-ának beépítésével.

VI .SZ. TÁBLÁZAT

Övezet jele	Beépítési mód	Kialakítható legkisebb telekterület	Legnagyobb beépítettség	Legnagyobb építmény- magasság
Má-E*	SZ Szabadon álló	6000 m²+10 ha	3%	4,5 m

(4) Az ökológiai hálózat területének övezetén belül *(ö) nem helyezhető el nagyfeszültségű távvezeték, mikrohullámú átjátszó torony, illetve szélerőmű.

Kertes mezőgazdasági terület övezete

30. § (1) Az övezetbe a kertségek tartoznak. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.

(2) Az övezetekre vonatkozó előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni.

VII. sz. táblázat

Övezet jele	Beépítési mód	Kialakítható legkisebb telekterület	Legnagyobb beépítettség	Legnagyobb építmény- magasság
Mk-2	SZ Szabadon álló	1500 m²	3%	3,5 m

(3) Az övezetben állattartó épületek nem helyezhetők el.

Növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor I. termőhelyi kategóriájú szőlő és gyümölcs ültetvényeken nem létesíthető.

Az Mk-1 Belterületen lévő kertségben építményt elhelyezni nem lehet.

Birtoktest központ

31. § Mezőgazdasági birtoktest és birtokközpont kialakítás előírásai

(1) DEBRÉTE közigazgatási területén az OTÉK 29. § (5)-(8) bekezdései, ill. az OTÉK 1. sz Melléklet 55/A pontja figyelembe vételével mezőgazdasági birtoktest és birtokközpont kialakítható.

(2) A birtoktest szükséges minimális területi nagysága 15 ha, de a birtokközpont kialakítása a művelési ágakat és az azok által elfoglalt telekterületet figyelembe véve csak abban az esetben megengedett, ha a birtoktesthez tartozó telkek összterületéből (egyéb művelési ágak mellett) legalább 15 ha szántó és 5 ha egyéb művelési ágú, vagy kert, gyümölcsös, szőlő összesen legalább 5 ha, és 15 ha egyéb művelési ágú, vagy kert, vagy gyümölcsös, vagy szőlő (illetve ezek együttesen) legalább 15 ha kiterjedésű ha a birtoktest csak gyep művelési ágú telekből, telkekből áll, azok összkiterjedésének legalább 30 ha –nak kell lennie

(3) Az OTÉK 29. § (7) bek. szerinti kiegészítő központból birtoktestenként 2 db létesíthető DEBRÉTE területén.

(4) A birtokközpont telke legalább 1 ha (10000 m²) legyen, beépítettsége max. 30 % lehet és a telek min. 45 %-át zöldfelületként, túlnyomórészt fákkal, cserjékkel fedetten kell kialakítani

(5) A birtokközpont telkén lakóépület is elhelyezhető, de annak alapterülete max. 300 m2, építmény magassága max. 4,5 m lehet.

(6) A birtokközpont telkén max. 2 db lakás létesíthető

(7) A birtokközpont telkén a gazdasági épületek építménymagassága max. 5,5 m, kivételesen – technológia, funkció által indokoltan – max. 7,5 m lehet.

Gazdasági épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára állandó tartózkodásra alkalmas helyiségek kialakíthatók.

(8) Birtokközpont, kiegészítő központ korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület övezetében nem alakítható ki.

(9) Kiegészítő központ kialakítására is a fenti előírások vonatkoznak, azzal az eltéréssel, hogy kiegészítő központ már legalább 3000 m²kiterjedésű telken is létesíthető, de kiegészítő központ területén lakóépület nem építhető.

(10) Birtokközpont, illetve kiegészítő központ kialakítás céljára a gazdasági rendeltetésű erdőövezetbe sorolt területen meglévő (az erdőterületek közé ékelődő) tanyák, tanyaudvarok, mezőgazdasági művelésű ágú telkek is felhasználhatók, ha területnagyságuk megfelelő méretű.

(11) A birtokközpont, kiegészítő központ telkén nagy létszámú állattartó telep (az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet meghatározása szerinti értelmezésben –lakóterülethez, üdülőterülethez, különleges szabadidős, sport, strand területhez 300 m-nél, vízfolyásokhoz, vízfelületekhez 100 m-nél közelebb, illetve hidrogeológiai védőterületen nem létesíthető. Hígtrágyás rendszerű állattartás nem folytatható.

Egyéb terület

Vízgazdálkodási területek övezetei

32. § (1) V-1 jelű övezetbe tartozik a Debréte-patak partja és közvetlen környezete.

(2) Az övezetben lévő, fenti előírásoknak megfelelő építmények építésének, átalakításának, bővítésének részletes feltételeit külön szabályozási tervben kell kimunkálni. Az érintett területekre, a szükséges terv jóváhagyásáig, változási tilalom lép életbe.

(3) V-2 jelű övezetbe tartoznak a vízbeszerzési területek.

Védelmi célú területek

Természeti területek

33. § Ezen kataszterezett területekre az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság kezelési terve vonatkozik.

(1) A természeti értékek védelme

Az országos és helyi védelemmel védett és védelemre tervezett területeken csak olyan – a terület-felhasználási terv szerinti - terület-felhasználási mód, illetve tényleges területhasználat engedélyezhető, ami a természeti értékek megőrzését, védelmét lehetővé teszi.

(2) Az országos védelemmel védett ex lege jelölt területeken, valamint az Ökológiai Hálózat, az Érzékeny Természeti Területek, Natura 2000. stb. tartozó területein, valamint minden helyi védett és helyi védelemre tervezett területen a területhasználatot és az építést az értékvédelem érdekeinek alá kell rendelni

(3) Természetvédelmi Szakhatóság jogkörgyakorlásának segítésével lehet gondoskodni.

A természetközeli állapotú területeken (természeti terület) - az ember által csekély mértékben befolyásolt élőhelyek, tájrészletek – a területhasználat módosítása, építéssel összefüggő tevékenységek csak a természet védelméről szóló törvény előírásai szerint, a Természetvédelmi Szakhatóság hozzájárulásával végezhető.

A természeti értékeket kataszterizáló szakértői tanulmányok, szakhatósági adatbázis helyi adati, valamint a kiegészítő helyszíni vizsgálatok és további szakértői egyeztetések alapján a terv távlatában védelemre javasolt területek használatát a természetvédelem érdekeinek megfelelően kell meghatározni.

Építészeti értékvédelem

34. § (1) A műemlékek és a helyi értékvédelmi rendelet megalkotásáig és jóváhagyásáig – átmenetileg – helyi védelem alá vonandó épületek felsorolását a a függelék tartalmazza.

(2) A védett közterületek közterület rendezési terveinek készítésekor az alábbi szempontok szerint kell eljárni:

- A mikroarchitektúra elemei és az utcabútorok egy tárgyegyüttest alkossanak, egyedi tervezésű, iparművészeti minőségű, időtálló kivitelű legyen.

- A védett területeken el kell kerülni a stíluskeveredést, az épített környezethez és a terek, közterületek karakteréhez nem illő tárgyak elhelyezését.

- A védett közterületekre került tárgy önmagában is a tér, közterület karakteréhez illeszkedő legyen, összhangban legyen a mikroarchitektúra elemeivel és a többi tárggyal.

- A közterületre kihelyezett tárgy együttes, utcabútor család terveinek része kell legyen az egyes épületekre elhelyezett feliratok, reklámhordozók, arculatterve is.

- A közterület rendezési terv készítésébe városrendezőkön túl szaktervezőket, iparművészeket, zöldterület rendezőket, közműtervezőket is be kell vonni.

(3) A műemlékvédelmi környezetben az egyes épületek kialakításánál (védett és

nem védett épületek esetében is) az alábbi szempontokat szükséges kötelező jelleggel figyelembe venni, és az építtető tudomására hozni:

a) Építési anyaghasználat

1. Lábazatképzés

- Kő, műkő, vagy egyéb igényes anyag, fém kivételével.

2. Falfelületek

- Vakolt, vagy falburkolattal ellátott (tégla, mészhomok tégla, kőburkolat, vagy ezek kombinációja, plasztikus, igényes, tagolt homlokzatképzéssel, a helyi építési hagyományok szerint.

- Nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegű homlokzat-burkolat, mázas kerámiaburkolat (csempe), függönyfalszerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet.

3. Tető

- A tetőfedés anyaga cserép, (amennyiben a meglévő környezethez illeszkedik) legyen.

- Nem alkalmazható fém tetőhéjalás, (kivételt képez a nem teljes felületen alkalmazott rézlemez, horgany, cink az egyes tetőrészletek kiegészítő fedéseként), hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez, TEGOLA.

4. Kerítésekre vonatkozó előírások

A lábazat anyaga kő, tégla. A kerítés mező lehet fa, kovácsoltvas. Műanyag nem használható.

b) Homlokzati arányrendszer és építészeti térarányok, utcaképek védelme

- A műemléki környezetben és műemléki jelentőségű területeken az egyes épületek homlokzatain nagy, összefüggő nyílásfelületek nem jelenhetnek meg pl. szalagablak, erkélysor

- A nyílás és falfelületek aránya a műemléki épületekhez és védett értékekhez hasonló arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenjen meg, a földszinten is a portálok esetében.

- A meglévő kortörténeti dokumentumok alapján az egyes épületek eredeti homlokzat kialakítása rekonstruálandó legalább jellegében, anyaghasználatában, tetőformájában.

(4) Az építészeti örökségnek azok az elemei, amelyek értékük alapján nem részesülnek országos védelemben, de a sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, településképi vagy településszerkezeti értéküknél fogva a térség, illetőleg a település szempontjából kiemelkedőek, hagyományt őriznek, az ott élt emberek és közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözik, a helyi építészeti örökség részét képezik.

(5) A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata.

(6) A helyi védetté nyilvánításról vagy annak megszüntetéséről, továbbá a védettséggel összefüggő korlátozásokról és kötelezettségekről a települési önkormányzat dönt.

(7) A helyi művi, táji és természetvédelmi értékek védelmét az Önkormányzat külön helyi értékvédelmi rendelet keretében szabályozza.

(8) A helyi védelem alá tartozó épületek sajátos építési szabályai:

- A helyi védelem alá tartozó épületek esetében elhelyezkedésétől függően - műemléki jelentőségű terület vagy sem - kell eljárni. Az építési engedélyezési eljárás során ki kell kötni, hogy ha az Önkormányzati Testület másként nem rendelkezik- az épület nem bontható el (csak életveszély esetén). A bontáshoz egyébként önkormányzati testületi hozzájárulás szükséges

- A helyi védelem alatt álló épületek esetében bármilyen külső változtatást érintő építési tevékenység, bővítés, átépítés pl. homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tető felújítás, tetőtér beépítés – csak részletes értékvizsgálaton alapuló engedélyezési terv alapján lehetséges. Az átalakítás során az épület tömegét, homlokzatát, anyaghasználatát, jellegzetes formai kialakítását a falfelületek és nyílászárók arányát megváltoztatni nem lehet. A homlokzati díszítőelemeket (gipszek, tagozatok, mozaikok, festett díszítések, szobrok, egyéb értékek) meg kell őrizni. Meg kell őrizni az eredeti épület kiegészítőket, korlátok, belső nyílászárók, kapuk, stb.

- A műszaki okokból szükségessé váló bontás esetén az épületről felmérési dokumentációt és fotókat kell készíteni, ennek archiválásáról gondoskodni kell

A régészeti értékek védelme

35. § (1) A régészeti lelőhelyek védelméről a 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről rendelkezik. A még beépítetlen területeken el kell készíteni a régészeti lelőhelyek topográfiáját, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárását, és biztosítani azok anyagának megfelelő elhelyezését.

(2) A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen nem lehet olyan tevékenységet folytatni, amely a lelőhelynek akár részleges állapotromlását eredményezheti.

a. A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket el kell kerülni, ha ez nem lehetséges, előzetes feltárást kell végezni. (2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 22. . §. (3).

(3) A régészeti feltárás költségeit – a mentő feltárások kivételével – annak kell fedeznie, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált.

IV. Fejezet

Egyes sajátos jogintézmények

36. § (1) A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el (kivételt képeznek ez alól a közterületen, zöldterületen történő építések).

(2) A település beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha

-a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,

-közérdeket nem sért,

-az építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe és biztosított, hogy az építmények a telekterülete nélkül nem idegeníthetők el.

37. §

Záró rendelkezések

Ez a rendelet 2008. december 22-én kerül kihirdetésre és a kihirdetés napjától számított 30 nap múlva, 2009. január 21-én lép hatályba.

1. melléklet a 10/2008. (XII. 22.) önkormányzati rendelethez ⁶

2. melléklet a 10/2008. (XII. 22.) önkormányzati rendelet a 10/2008. (XII. 22.) önkormányzati rendelethez ⁷

3. melléklet a 10/2008. (XII. 22.) önkormányzati rendelethez

1. sz. függelék a 10/2008. (XII. 22.) önkormányzati rendelethez

1.SZÁMÚ FÜGGELÉK

Állattartására szolgáló épületek védőtávolságai

Védőtávolság
Állattartásra szolgáló épületek	a telek utcai telekhatárá-tól	lakóépülettől	ásott	fúrott	csatlakozó vízvezetéktöl	vezetéki csaptól
Állattartásra szolgáló épületek	a telek utcai telekhatárá-tól	lakóépülettől	kúttól		csatlakozó vízvezetéktöl	vezetéki csaptól
*Nagy haszonállat* *esetén*
1-2 állatig 3-5 állatig 6-10 állatig 10 fölött	15	5	15	5	2	3
	20	10	20	10	5	5
	25	10	20	15	5	5
	30	15	30	20	10	10
*Haszonállat* *esetén*
1-5 állatig 6-10 állatig 11-15 állatig 15 fölött	15	5	15	5	2	3
	20	10	15	5	2	3
	25	20	15	10	3	5
	30	15	20	15	10	10
*Kis haszonállat* *esetén*
prémes állat 10 állatig 11-30 állatig 30 fölött
	15	5	10	5	1	-
	20	10	15	10	2	-
	25	15	20	15	10	10
*Baromfi félék*
20 állatig 21-50 állatig 50-200 állatig 200 fölött	15	0	10	5	1	-
	15	10	10	5	1	-
	25	15	15	10	5	-
	30	20	20	15	10	10

2. függelék a 10/2008. (XII. 22.) önkormányzati rendelethez

2. SZÁMÚ FÜGGELÉK

Közegészségügyi érdekek miatt betartandó védőtávolságok méterben

1.	2.	3.	4.	5.	6.	7.	8.	9.	10.	11.	12.	13.	14.
1.	100	100	200	500	200	500	500	500	1000^x	1000^x	500	500	200
2. 100	-	-	100	200	100	300	500	50	1000^x	1000^x	100	100	100
3. 100	-	-	200	100	100	200	200	100	1000^x	1000^x	100	100	100
4. 200	100	200	-	50	100	100	100	200	1000^x	1000^x	200	100	100
5. 500	200	100	50	-	100	50	100	50	1000^x	1000^x	200	100	100
6. 200	100	100	100	100	-	50	50	100	1000^x	1000^x	50	50	50
7. 500	100	200	100	50	50	-	-	50	1000^x	1000^x	50	50	100
8. 500	500	200	100	100	50	-	-	100	1000^x	1000^x	50	50	100
9. 500	50	100	200	50	100	50	100	-	1000^x	1000^x	100	100	200
10. 1000	1000^x	1000^x	1000^x	1000^x	1000^x	1000^x	1000^x	1000^x	-	-	50	500	100
11. 1000	1000^x	1000^x	1000^x	1000^x	1000^x	1000^x	1000^x	1000^x	-	-	50	500	500
12. 500	100	100	200	200	50	50	50	100	50	50	-	-	300
13. 500	100	100	100	100	50	50	50	100	500	500	-	-	200
14. 200	100	100	100	100	50	100	100	200	100	500	300	200	-

^x Környezeti hatástanulmány támogató véleménye esetén legfeljebb

500 méterre csökkenthető

Jelmagyarázat:

1.Kóház, szanatórium 8.Járműtelep és javítóműhely

2.Lakó és szállás épület 9.Vendéglátó lét./italbolt,diszkó

3.Üdülő 10.Fertőzésveszélyeskockázatot jelentő létesítmény

4.Oktatási és nevelési létesítmény 11.Bűz és porkibocsátókockázatot jelentő létesítmény

5.Sportlétesítmények 12.Elsőrendű főközlekedési út

6.Menőállomás, tűzoltóság 13.Üzemanyag töltő állomás

7.Tömegközl.eszköz pályaudvara 14.Temető

3. függelék a 10/2008. (XII. 22.) önkormányzati rendelethez a 10/2008. (XII. 22.) önkormányzati rendelethez

3. SZÁMÚ FÜGGELÉK

Allergizáló növényfajtáktól származó pollen koncentráció

megengedhető legmagasabb értékei

Növényfajta	Pollenszám/m³
Fák, bokrok	100
Fűfélék (parlagfű és egyéb fűfélék)	30

4. melléklet a 10/2008. (XII. 22.) önkormányzati rendelethez⁸

I.sz. táblázat

Az építési telek
Övezet jele	Beépítési mód	Alakítható legkisebb telekterület méret	Leg- kisebb telek szélesség	Leg- nagyobb beépítettség	Legnagyobb építmény magasság	Zöldfelület legkisebb mértéke
Lf-1	O Oldalhatáron álló	600 m²	16 m	30%	4,5 m	40 %
Lf-2	O Oldalhatáron álló	800 m²	14 m	30 %	4,5 m	40 %
Lf-3	O Oldalhatáron álló	700 m²	18 m	30 %	4,5 m	40 %
Lf-4	SZ oldalhatáron álló	2000 m2	---	30 %	4,5 m	40 %

A 7. § (3) bekezdése a Debréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (VI. 16.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

A 9. § (13) bekezdését a Debréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (VI. 16.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

A 10. § (1) bekezdése a Debréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (VI. 16.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴

A 10. § (4) bekezdése a Debréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (VI. 16.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵

A 11. § a Debréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (VI. 16.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

⁶

Az 1. melléklet a Debréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (VI. 16.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷

A 2. melléklet a Debréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (VI. 16.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸

A 4. mellékletet a Debréte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (VI. 16.) önkormányzati rendelete 5. § (3) bekezdése iktatta be.