Zubogy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2005. (VI. 17.) önkormányzati rendelete
Zubogy község kül- és belterületének Szabályozási tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2009. 10. 27
Zubogy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2005. (VI. 17.) önkormányzati rendelete
Zubogy község kül- és belterületének Szabályozási tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról
2009.10.27.
Zubogy községi Önkormányzat Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §.(1)-ében kapott felhatalmazás alapján a 7. §.(3) bekezdésének c.) pontjában foglaltakra tekintettel az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az alábbi rendeletet alkotja:
I. Fejezet
(1) Jelen rendelet hatálya Zubogy község teljes közigazgatási területére kiterjed.
(1) Az 1. §.-ban meghatározott területeteken belül területet felhasználni. továbbá telket alakítani, rendeltetését meghatározni és ezekre engedélyt adni az általános hatósági előírások (OTÉK,Étv,szabályok, stb.) jelen rendelet, valamint a településszerkezeti terv leírása ás a településszerkezeti terv együttes alkalmazásával szabad.
(2) Erdőterületek fenntartása használata, bővítése és védelme a vonatkozó rendeletek szerint történjék.
(3) Környezetvédelemről a magasabb szintű jogszabály intézkedik.
(1) Az egyes területfelhasználási egységek melyek meghatározását a településszerkezeti terv tartalma, övezeti szabályozását a szabályozási terv és jelen Helyi Építési Szabályzat határozza meg.
Az igazgatási és belterületi határokról a településszerkezeti terv és a településszerkezeti terv leírása határoz.
Telkek beépítésének feltételei
(1) Az építési övezetekben előírt közműellátottság, megléte az építés feltétele. A természetben meg nem osztható ingatlanokra csak egy lakóépület építhető.
(2) A lakóövezetekben építési engedélyt kiadni- a zárt szerkezetű szennyvíz és a zártrendszerű csapadékelvezetés kivételével - csak a teljes közműhálózat vagy azokat pótló berendezések megléte, esetén lehet.
(3) A zárt rendszerű egyedi szennyvíztároló megléte, annak üzembe helyezése a lakóterület használatba vételének feltétele.
(4) Az építés során keletkező hulladék elszállítása vagy annak ártalommentes elhelyezése a használatbavételi engedély megadásának feltétele.
(5) Valamennyi övezetben elhelyezhetők:
a) nyomvonal jellegű építmények és műtárgyak, a külön jogszabály keretei között
b) köztárgyak
c) a kutatást és ismeretterjesztést szolgáló épülnek nem minősülő építmények
d) a honvédelemet és belbiztonságot szolágló műtárgyak
e) a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők
(6) A tervezett földmunkák előtt szükséges a terv által érintett- még beépítetlen - 1 ha -nál nagyobb, összefüggő területek régészeti lelőhelyek topográfiai meghatározása, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárása, azok anyagának megfelelő elhelyezése.
(1) A jelenleg rendelet hatálya alá eső területen az engedélyköteles építési munkák körét az egyes építményekkel, építési munkákkal, tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatóság engedélyezési eljárásokra vonatkozó magasabb szintű jogszabály tartalmazza.
(2)
A szabályozási terv elemei
(1) A szabályozási terv kötelező és irányadó elemeket tartalmaz.
(2) Kötelező szabályozási elemek:
a) a bel- és külterületek lehatárolását (belterületi határvonal),
b) a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek, illetőleg az azokon belüli egyes területrészek (övezetek) lehatárolását,
c) az egyes területrészeken belül a közterületek és az egyéb területek elkülönítését,
d) a közterületeken belül a különböző célokat szolgáló területeket (közút, köztér, közpark, stb.)
e) a közterületnek minősülő területeken belül a telkek, építési telkek, területek kialakítására és beépítésére vonatkozó megállapításokat,
f) az egyes területrészeken belül a védett és a védelemre tervezett, valamint a védő területeket, továbbá építményeket,
g) az infrastruktúra- hálózatok és építmények szabályzását igénylő elemeit,
(3) Irányadó szabályozási elemek az azonos övezeten belüli telekosztás és telekhatárok.
(4) A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosítható:
a) A kötelező szabályzási elemek módosításához a településszerkezeti terv és szabályozási terv, valamint a településszerkezeti terv leírása és a Helyi Építés Szabályzat egyidejű módosítása szükséges.
b) Az irányadó szabályozási elemeke módosítása- az a.) pontban meghatározottak módosítása nélkül - akkor lehetséges ha az egyéb előírásokban meghatározott feltétel teljesítésre kerül.
c) A meglévő telekhatárok megváltoztatásához (telekcsoport újraosztása, telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár rendezés), melyet kötelező szabályozási vonal és telekterület korlátozás nem tilt településrendezési tervet nem kell módosítani, de az övezeti szabályozás kötelező elemeit be kell tartani.
d) Telekösszevonások esetén is a szabályozási tervben meghatározott kötelező szabályozási elemeket be kell tartani.
II. Fejezet
Területfelhasználási egységek övezeti szabályozása
Beépítésre szánt területek
A területre vonatkozó általános előírások
(1) A terv hatályán belüli területeken telket alakítani a terv vonatkozó kötelező erejű szabályozási elemeinek betartásával lehet.
(2) Az építési telken a telek beépített területébe be nem számíthatóan az alábbi építmények helyezhetők el:
a) Elő és oldalkertben:
aa) Közműbecsatlakozási műtárgy
ab) Hulladéktartály, tároló legfeljebb 1,5 m-es magassággal
ac) Kirakatszekrény legfeljebb 0,4 m-es mélységgel és 1m felülettel,
b) Oldal - és hátsókertben:
ba) Kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszinttől 50cm-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)
bb) Kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor
bc) Kerti épített tűzrakó hely
bd) Lugas
be) Kerti tető legfeljebb 20m, vízszintes felülettel
bf) Szabadlépcső, leejtő
bg) Szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop
(3) Az építési telken a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi egyéb épületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően:
a) Jármű tároló
b) Nyári konyha, mosókonyha
c) Kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet
d) Turizmushoz kapcsolódó épületek - idegenforgalmi, kereskedelmi szolgáltató szálláshely funkciójú épületek
e) Mezőgazdasági termékek, gépek tárolására szolgáló építmények
Lakóterületek funkcionális besorolása:
-falusias lakóterület (Lf)
(1) Az övezetet legalább részleges közművesítettséggel kell ellátni. Szennyvízcsatorna hiányában a szennyvizet zárt rendszerű szennyvíztárolóban kell tárolni és időszakosan elszállítani.
(2) Az övezetben nem alakíthatóak ki tömb méretű telek.
(3) Az övezetben a haszonállat tartását önkormányzati rendelet szabályozza.
(4) Az állattartás épületeire vonatkozó előírások:
a) Építménymagasság: max. 3,0 m.
b) Saját lakóterülettől való távolság: min 8,0 m, szomszéd lakóépülettől min. 15 m
c) Épületet csak természetes anyagokból lehet építeni
d) Zárt trágyakezelés: a trágyagyűjtőt szilárd burkolattal kell ellátni és legalább három oldalról megfelelő magasságú, zárt védőfallal kell körülvenni. Az almos trágya tárolására szolgáló trágyatelephez csatlakozóan a híg rész befogadására megfelelő kapacitású, zárt talajszint alatti trágyalé-akna létesítése szükséges
(5) Levegőtisztasági szempontból védett I. kategóriájú
(6) Zajvédelmi besorolása lakó- és intézményterület laza beépítéssel.
(7) Terepszint alatti építmények amennyiben a terepszinttől mért magasságuk nem éri el az 1,0 m-t a telek beépítettségébe nem beszámíthatóan építhetők, a zöldfelületi fedettség figyelembevételével.
(8) Az övezetek építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó minimális telekméret, azok beépítettségét, továbbá a maximális építménymagasság mértékét a vonatkozó táblázat tartalmazza.
(9) A táblázatban megadott legkisebb telekméretet minden újonnan kezdeményezett telekátalakításnál figyelembe kell venni. Telekátalakítással a táblázatban megadott értéknél kisebb telek nem alakítható ki.
(10) A falusias lakóterületen elhelyezkedő:
a) lakóépület
b) mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,
c) kereskedelmi- , szolgáltató, - vendéglátó épület,
d) szálláshely szolgáló épület,
e) kézműipari építmény,
f) helyi igazgatási-,egyházi-, oktatási,-egészségügyi-, szociális épület, amennyiben a beépített szintterületük nem haladja meg az 500m-t,
(11) Zöldfelületi fedettség mértéke: min. 40%
(12) Építési övezet funkcionális besorolása: falusias lakóterület
Övezet jele |
Beépítési mód |
Legkisebb telekméret |
Max.
beépítettség |
Max.
építmény-magasság |
Lf |
Oldalhatáron álló |
900m2 |
30,00% |
4,50 m |
(13) Szintterületsűrűség: max.05
(14) Előkert a kialakult állapotnak megfelelő vagy 5,0 m
(15) Telekszélesség: min. 18.0 m.
10. § Gazdasági-, kereskedelmi-, szolgálató terület
(1) A gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezkedésére szolgál.
(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:
a) mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és személyzet számára szolgáló lakások,
c) igazgatási, egyéb irodaépület,
Övezet jele |
Beépítési mód |
Legkisebb telekméret |
Max.
beépítettség |
Max. Építmény-magasság |
Gksz |
Szabadon álló |
1000 m |
40,00% |
9,0 m |
(4) Zöldfelületi fedettség mértéke: min 20%
(5) Szintterület sűrűség 2,0
11. § Különleges területű
(1) a különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezkedő építmények különlegessége miatt (temető, sportpálya, szabadidőpark) idesorolhatóak.
(2) temetőre vonatkozó előírások
a) kripta és más sírhelyhez kapcsolódó építmény magassága max. 2,5 m lehet
b) a területen csak kiszolgáló létesítmények helyezhetőek el
(3) sportpályára vonatkozó előírások
a) a területen csak a sportolás és annak kiszolgálását szolgáló építmények helyezhetőek el
b) zöldfelületi fedettség mértéke: min 80%
(4) szabadidőparkra vonatkozó előírások
a) kertépítészeti tervek alapján kell megvalósítani
b) zöldfelületi fedettség mértéke min. 80%
c) a területen csak kiszolgáló létesítmények helyezhetőek el.
III. Fejezet
Beépítésre nem szánt területek övezeti szabályozása
12. § Közterületek kialakítása, nyilvántartása és hasznosítása
(1) a rendelet hatálya alá eső területen lévő közterületeket a szabályozási terv határozza meg
(2) a közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.
(3) a közterület rendeltetésétől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat engedélyezése szükséges
(4) amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonos önkormányzat engedélyén túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.
(5) a település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:
b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények
c) köztisztasággal kapcsolatos építmények
f) építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok), építő anyagtárolás
g) zöldfelületek, fasorok
h) közművek felépítményei
i) egyéb az önkormányzat közterület rendeletben engedélyezett funkciók
(6) az önkormányzat a közterületek eredeti rendelésétől eltérő használatának időtartamát, a használat egyéb feltételeit, ill. használati díjját, az engedély nélküli használat szankcióit esetleg tulajdonosai elvárásokat is a tartalmazó önkormányzati rendeletben szabályozza
(7) az építési telkek közművesítettségét a közterületekről meg kell oldani
(8) a közterületről látható hirdető berendezések elhelyezésére engedélyt kell kérni
(9) a közterületen való épület elhelyezése során az építmény magasság 4,5 m
13. § (1) Közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) - a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével -, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, vízi és légi közlekedés, továbbá a közművek és hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló:
a) közlekedési építmények,
b) kereskedelmi, - szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáló épület
d) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, használó és a személyzet számára szolgáló lakás.
(3) az utak szabályozási szélességgel meghatározott terület sávjai mentén építményt elhelyezni csak a terület sáv megtartásával szabad.
(4) a 2600 sz. összekötő út átkelési szakasza a Petőfi és a Szabadság utakat érinti, a szabályozási szélesség 12-18-30 m között változik.
(5) a települési mellékút (helyi gyűjtő út) esetén a szabályozási szélesség 12-16 m
(1) a zöldterület az állandóan növényzettel fedett külterület (közkert, közpark)
(2) az zöldterületnek közútról köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.
(3) a zöldterületnek kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.
(4) a zöldterületen elhelyezhető:
a) a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb.)
c) a terület fenntartásához szükséges épület
(5) a zöldterületen épületek legfeljebb 2% -os beépítettséggel helyezhetőek el
15. § Közmű létesítménynek közműterületek
(1) a közművek terület igényes létesítményei a szabályozási terven feltüntetett területeken nyertek elhelyezést
(2) az ivóvíz hálózat védőterületén csak az üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység folytatható
(3) fenti bekezdés előírásai a szennyvízcsatorna és gázvezeték hálózatra is érvényesek
(4) a közművek hálózati elemeinek számára szükséges területen belül építmények elhelyezése csak az illetékes szakhatóság eseti előírásainak figyelembe vételével és a szükséges engedélyek, előírások betartásával történhet
(5) beépítésre szánt területen a szennyvízcsatorna hálózat kiépítésééig a szennyvizet zárt medencében kell gyűjteni és el kell szállítani a legközelebbi szennyvíztisztító telepre
(6) folyékony és szilárd hulladék elhelyezésére szolgáló új területeket kijelölni csak a földtani és vízügyi szakvélemények alapján lehet.
(7) csapadékvizek főelvezetője a Szuha patak melynek két oldalán 6-6 m védősávot kell biztosítani. Az övárok rendszer (KKT-1 tervlap) kiépítésére a területet biztosítani kell
(1) az erdőterület az erdő céljára szolgáló terület
(2) az erdőterületen lévő erdő elsődleges felhasználás szerint védelmi erdő. Az erdő egyes rendeltetései egymástól elválaszthatatlanok, ezért az erdőgazdálkodási tevékenység során elrendeltetésre tekintettel kell lenni.
(3) az erdő elsődleges rendeltetését erdészeti hatóság állapítja meg. A rendeltetés megváltoztatásához az erdészeti hatóság engedélye szükséges
(4) az erdőről és az erdővédelméről szóló magasabb szintű jogszabályban foglaltakat mindenkor figyelembe kell venni
(5) a 10 ha-t meghaladó területnagyságú gazdasági rendeltetésű erdőterületen 0,5 % -os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmény elhelyezhető
(6) az erdőterületen az övezeti előírások betartásával elhelyezhetők:
a) közutak , közterek, gépjármű várakozóhelyek,
b) közművek, közműpótlékok,(szennyvíztisztító és komposztáló kivételével)
c) nyomvonal jellegű vezetékek
g) nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők
h) kutatás és ismeretterjesztés építményei
i) vadgazdálkodás célját szolgáló építmények
(1) a mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (a továbbiakban: mezőgazdasági hasznosítás) építményei helyezhetők el:
(2) a mezőgazdasági területen elhelyezhetők az alábbi nem mezőgazdasági jellegű építmények:
a) nyomvonal jellegű építmények és műtárgyak, a külön jogszabály keretei között
b) köztárgyak
c) a kutatást és ismeretterjesztést szolgáló épületnek nem minősülő építmények
d) a honvédelmet és belbiztonságot szolgáló műtárgy
e) a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők
f) geodéziai jelek
(3) a mezőgazdasági más célokra felhasználni nem lehet, a rendeltetésének megfelelő hasznosítást kell folytatni
(4) a mezőgazdasági területen
a) a 720 m2 el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad
b) a 720-1500 m2 közötti területnagyságú telken- nádas, a gyep, és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével - 3%- os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el
c) az 1500 m2 -t meghaladó területű telken építmény 3%-os beépítettséggel helyezhető el
(5) A mezőgazdasági területen lakóterület szőlő-, gyümölcsös- és kertművelési ág esetén 3000 m2 , egyéb művelési ág esetén 6000 m2 telekterület felett helyezhető el úgy , hogy az a megengedett 3%-os telekterület felett helyezhető el úgy, hogy az a megengedett 3% -os beépítettség felét nem haladhatja meg. A különálló lakóépület építmény magassága legfeljebb 4,5 m lehet
(6) a mezőgazdasági területen több önálló telekből az OTÉK 1. sz. melléklet 55/a pontja szerinti birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a 3% -os beépíthetőség a birtoktesthez tartozó köztes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telekterülete legalább a 10000 m2 eléri és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetés szerű használatára nincs korlátozó hatással illetőleg azt nem veszélyezteti. A birtokközpont telkén a beépítettség a 45% t nem haladhatja meg (Bacso -sor)
(1) a területi helyi értékvédelem:
a) település szerkezet (utca hálózat, telekszerkezet, beépítési mód, építési vonalak és helyek
b) a település kép és a településkarakter védelmére terjed ki
19. § A település szerkezet helyi védelmének szabályai
(1) a meglévő utca hálózat és térrendszer megtartandó.
(2) Változások, beavatkozások korlátozottan és csak azokon a helyeken alkalmazhatóak, ahol ezt a szabályozási terv előírja
(3) a terület működőképességének és hasznosításának érdekében viszont a korlátozott mértékben alkalmazott útszélesítéseket el kell végezni a szabályozási tervben megjelölt formában
a) a község területén belül védendő a kialakult telekszerkezet
b) beavatkozások csak a szabályozási terven jelölt esetekben alakíthatók
ba) javasolt telekhatárok megvalósítása
bb) út céljára történő bejegyzés
(5) Beépítési mód az egykor telepített szerkezetű község hagyományos lakó környezetű részein az oldalhatáros beépítési mód soros telekformával és hagyományos falusias építészeti karakterrel. Az új épületek létrehozásánál törekedni kell a környezetbe való illeszkedésre.
20. § (1) műemléki védelem alatt áll: református templom
(2) műemléki védelem alatt álló objektumok felújításához átalakításához, funkcióváltoztatásához a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélyét meg kell kérni.
(3) műemléki környezetbe bárminemű építés magán vagy közterületen csak a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélyével végezhető.
Településkép és település építészeti karakter védelem
Zubogy településre -a domborzati viszonyokat figyelembe véve- az egyutcás beépítés a jellemző. A telkek beépítésénél az épületek oldalhatáron állóak, többségében nyeregtetősek, melyek az utcára nézve merőlegesek, s zömében kontyoltak. A település területén belül új épületeket, építményeket építeni a meglévő településképhez illeszkedő módon szabad. A meglévő épületek átalakításánál- a helyi építési szabályzat előírásainak figyelembe vételével a helyi építészeti karakterhez való illeszkedés szabályait is be kell tartani. Az építés folyamán természetes építőanyagok használatát kell előnyben részesíteni, környezettől idegen anyagok alkalmazása nem engedhető meg. Az épületek homlokzatának megjelenésekor a színdinamikai elvárások figyelembe vételével a környezetből kiugró, rikító színek alkalmazása nem engedhető meg.
V fejezet
KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK
(1) levegőtisztaság védelmi előírásokat magasabb szintű jogszabály előírásai tartalmazzák.
(2) A zaj – és rezgés elleni védelmi követelményeket a mindenkori magasabb szintű jogszabályok határozzák meg.
(3) Vízvédelmi szempontból a település teljes területe szennyeződésre érzékeny („B”) minősítésű. A területre tervezett tevékenységek meghatározásánál be kell tartani a magasabb szintű jogszabály szerinti előírásokat. A beépítésre szánt területeken kiemelten fontos a szennyvízelvezetés megnyugtató megoldása. A szennyvízcsatorna kiépítése után a keletkező szennyvizeket közcsatornába kell vezetni a kibocsájtott szennyvíz minősége meg kell hogy feleljen a magasabb szintű jogszabályban foglalt küszöbértékeknek vízgazdálkodási szempontból be kell tartani a magasabb szintű jogszabályt, valamint az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló magasabb szintű jogszabályt
(4) hulladékgazdálkodási szempontból fokozottan érvényt kell szerezni a hulladékgazdálkodással kapcsolatos követelményeknek és kötelezettségeknek, amelyek részletes szabályait a magasabb szintű jogszabályok tartalmazzák. Ennek értelmében minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy a környezet a lehető legkisebb mértékben terhelje, ne okozzon környezet veszélyeztetést környezetszennyezést. Biztosítsa a hulladékképződés megelőzését a hulladék hasznosítását környezet kímélő ártalmatlanítását. Konzekvensen érvényt kell szerezni annak, hogy a tevékenységek során keletkező veszélyes hulladékokat a mindenkori hatályos jogszabályok -jelenleg a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételei a magasabb szintű jogszabály, valamint hulladékok jegyzékét tartalmazó magasabb szintű jogszabály előírásai szerint kell kezdeni (gyűjteni, szállítani, átvenni, átadni, bejelenteni, dokumentálni.)
(5) Levegő tisztaságvédelmi szempontból a gazdasági területekre leírtak természetesen külterületre is vonatkoznak, hiszen a védelmi övezet kialakítására vonatkozó kötelezettség a tevékenység függvénye. Amennyiben a rendelet 2. sz. melléklete nem határoz meg az adott tevékenységre védelmi övezetet úgy az egyéb levegőtisztaság- védelmi követelményeket kell figyelembe venni. Külterületen az állattartás miatt magasabb szintű jogszabályban előírtak az irányadóak. Az állattartó telepeket úgy kell elhelyezni, hogy a trágya kezelést úgy kell megoldani, hogy az ne okozzon a közeli lakóterületekben lakossági panaszra okot adó bűzszennyezést. Célszerű ebben az esetben is védőerdőt telepíteni, ami csökkenteni a szaghatást.
(6) Vízvédelmi szempontból külterületen általában szennyvíz, illetve szennyvíziszap elhelyező területek létesíthetők. A szennyvíztisztító, szennyvíziszap kezelő és tároló telepek lakóterülettől való védőtávolságát „A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTER „magasabb szintű jogszabálya szabályozza. A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználása esetén be kell tartani a magasabb szintű jogszabály előírásait. Állattartó telepek létesítése során a magasabb szintű jogszabály előírásait kell figyelembe venni a tervezésnél. A külterületek esetén is gondoskodni szükséges azok belvízvédelméről
(7) hulladékfelügyeleti szempontból külterületeken az illegális hulladéklerakók kialakításának megelőzése érdekében fel kell számolni az esetleges ott fellelhető elhagyott hulladékokat
VI fejezet
Kapcsolódó rendeletek
(1) ezen építési szabályzathoz kapcsolódó helyi önkormányzati rendeleteket e szabályzat alkalmazása során figyelembe kell venni
(2) a településen a feladatok megvalósításához közérdekből szükséges ingatlanok az arra vonatkozó külön jogszabályokban szabályozott keretek között sajátíthatók ki.
VII fejezet
Záró rendelkezések
(1) a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Kihirdetés napja: 2005 június 17.
(2) Kihirdetéséről a helyben szokásos módon Zubogy község jegyzője gondoskodik.