Nagycsécs  Község Önkormányzata Képviselő-testületének

3/2018.(III.28.) önkormányzati rendelete

a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról

Nagycsécs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkalmazói hatáskörében, valamint az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

1. Általános rendelkezések

1. §
   

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Nagycsécs Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).
2. Az önkormányzat székhelye:  3598 Nagycsécs, Apponyi út 50.
   
3. Az önkormányzat működési területe: Nagycsécs község közigazgatási területe.
   
4. Honlapjának elérhetősége: www.nagycsecs.hu
   

2. §
   

1. Az önkormányzat hivatalos pecsétje: „Nagycsécs Község Önkormányzata” feliratú körbélyegző, középen Magyarország címerével.
2. Az önkormányzat hivatalos jelképei: Nagycsécs község címere, zászlója.
3. Az önkormányzat által alapított kitüntetéseket, díjakat és azok adományozásának szabályait önkormányzati rendelet állapítja meg.

2.Az önkormányzat feladatai és hatásköre, a feladatellátásban résztvevők

3. §
   

(1) Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) és az ágazati jogszabályokban meghatározott kötelező és önként vállalt feladatokat.

(2) Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) 3. számú függeléke tartalmazza.

(3)^[1] A képviselő-testület által átruházott hatásköröket az SZMSZ 1. melléklete tartalmazza.

(4) A képviselő-testület feladatainak eredményes végrehajtása érdekében – a kölcsönös érdekek alapján – együttműködik más települési önkormányzatokkal, önkormányzati szövetségekkel és az illetékeségi területén működő társadalmi, civil szervezetekkel.

(5) Az önkormányzat a kötelező feladat- és hatáskörén túl, költségvetésében meghatározottak szerint biztosítja a településen működő egyesületek – pályázati eljárás keretében történő – pénzügyi támogatását.

(6) A képviselő-testület az Mötv. előírásainak megfelelően egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hozhat létre, ahhoz csatlakozhat.

II. Fejezet

A képviselő-testület szervezete és működésének szabályai

3.A képviselő-testület tagjai és ülései

4. §
   

1. A képviselő-testület tagjainak – a polgármestert is beleértve – száma: 5 fő.
2. A képviselő-testület tagjainak névsorát az SZMSZ 1. sz. függeléke tartalmazza.
3. A képviselő-testület döntéseit ülésein hozza meg.
4. A képviselő-testület ülésének típusai:

1. alakuló ülés
2. rendes ülés
3. rendkívüli ülés
4. együttes ülés
5. közmeghallgatás

5. §
   

1. A képviselő-testület az alakuló ülésén dönt az alpolgármester megválasztásáról, a polgármester illetményéről, az alpolgármester és a képviselők tiszteletdíjáról.
2. A képviselő-testület az alakuló ülésén az alpolgármester választásának titkos szavazással történő lebonyolításához tagjai sorából szavazatszámláló bizottságot választ.

6. §
   

1. A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat rendes ülést tart. A rendes ülések időpontja a munkatervben ütemezett hónap utolsó szerdai napja, helye: az önkormányzat székhelye.
2. A képviselő-testület közmeghallgatás vagy a lakosság szélesebb körét érintő napirendek tárgyalásával kapcsolatos üléseit a Művelődési Ház nagytermében (Nagycsécs, Apponyi út 50.) tartja.
3. A polgármester a határidőhöz kötött, illetve fontos, halaszthatatlan napirend megtárgyalására rendkívüli képviselő-testületi ülést hívhat össze.
4. A Sajóörösi Közös Önkormányzati Hivatalhoz (továbbiakban: Közös Hivatal) tartozó önkormányzatok képviselő-testületei a Közös Hivatalt érintő, a Közös Hivatal létrehozására irányuló megállapodásban meghatározott kérdésekről együttes ülésen is dönthetnek.

4. A képviselő-testületi ülés összehívásának rendje

7. §
   

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(3) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(4) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 24 órával előbb meg kell küldeni.

(5) ^[2]A képviselő-testület üléseire meg kell hívni:

a) az önkormányzati képviselőket,

b) jegyzőt/aljegyzőt,

c) a nemzetiségi önkormányzat elnökét,

d) akiket a polgármester a napirendre való tekintettel indokoltnak tart.

(6) A meghívókat és az előterjesztéseket a képviselők részére papír alapon kell kézbesíteni.

(7) Az írásbeli meghívó, illetve előterjesztés mellőzhető, ha a rendkívüli ülésre okot adó körülmény a képviselő-testületi ülés azonnali megtartását indokolja.

(8) Az együttes ülés összehívására, vezetésére, a tanácskozás rendjére, a döntéshozatalra vonatkozóan az e rendeletben megállapított szabályokat kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

a) az együttes ülés összehívásáról a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti önkormányzat  polgármestere gondoskodik. Az ülést köteles összehívni bármelyik nem székhely település polgármesterének indítványára

b) az ülést a székhely önkormányzat polgármestere vezeti, akadályoztatása vagy a tisztség betöltetlensége esetén az ülést megállapodás alapján, valamelyik nem székhely település polgármestere vezeti

c) az együttes ülésről készült jegyzőkönyvet a jegyző mellett valamennyi, az ülésen résztvevő önkormányzat polgármestere és a jegyzőkönyv hitelesítők  írják alá.

5. Az ülések nyilvánossága

8. §
   

(1) A képviselő-testület ülései – a zárt ülés kivételével – nyilvánosak.

(2)^[3] A lakosságot a képviselő-testületi ülés helyéről és idejéről, az ülés napirendi pontjairól, az ülés megtartása előtt legalább 5 nappal korábban a meghívó közzétételével értesíteni kell. A közzététel a Közös Hivatal Nagycsécsi Kirendeltségének hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik meg. A kifüggesztéssel egyidejűleg a meghívót az önkormányzat hivatalos honlapján is közzé kell tenni.

(3) A képviselő-testület nyílt ülésén résztvevő állampolgárok az egyes napirendek tárgyalásához – képviselő-testületi hozzájárulás nélkül – nem szólhatnak hozzá, nem nyilváníthatnak véleményt, nem tehetnek fel kérdéseket. A képviselő-testület a hozzájárulásról ügyrendi kérdésként, nyílt szavazással dönt.

(4) Az ülés rendjének fenntartásáról a polgármester/ülésvezető gondoskodik.

E jogkörében:

a) figyelmezteti a hozzászólót, ha a tárgyalt témától eltér és felhívja a  figyelmét a tárgyszerűségre

b) rendre utasítja azt, akinek a megfogalmazása a testületet, vagy annak bármely tagját nyilvánvalóan sérti

c) rendre utasítja azt, aki a tárgyalás rendjét zavarja

d) a terem elhagyására kötelezheti – kivéve települési  képviselőt – azt aki a tárgyalás rendjét ismételten megzavarja, valamint azt a személyt, aki a tárgyalást olyan mértékben zavarja meg, hogy az az ülés folytatását veszélyezteti.

(5) Amennyiben az ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását  lehetetlenné teszi, úgy a polgármester/ülésvezető az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

6. A munkaterv

9. §
   

(1) A képviselő-testület rendes üléseit munkaterv szerint tartja. A munkaterv elkészítéséről a polgármester gondoskodik.

(2) A polgármester a munkaterv tervezetének elkészítéséhez javaslatot kér:

a) a képviselő-testület tagjaitól

b) az állandó bizottság tagjaitól

c) a jegyzőtől

d) az önkormányzati fenntartású intézmények vezetőjétől.

(3) A munkaterv tartalmazza:

a) az ülések – ideértve a közmeghallgatást is – tervezett időpontját

b) az ülések várható, előre tervezhető napirendjét

c) a napirend előterjesztőjét.

(4) A javaslatok alapján elkészített munkaterv-tervezetet a polgármester legkésőbb a tárgyév utolsó rendes képviselő-testületi ülésére jóváhagyás végett beterjeszti.

(5)^[4] Az elfogadott munkatervet a jegyző a Közös Hivatal Nagycsécsi Kirendeltségének hirdetőtábláján, valamint az önkormányzat honlapján kihirdeti.

7. Az ülések napirendje

10. §
    

1.  A képviselő-testület üléseinek napirendjére a polgármester tesz javaslatot, amely alapján a napirendeket a képviselő-testület állapítja meg, illetve fogadja el. A napirendről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.
2. A polgármester köteles a napirendek közé felvenni:

1. a munkatervben elfogadott előterjesztéseket
2. az állandó bizottság által megtárgyalt és javasolt napirendeket
3. a jegyző által tartalmukat tekintve előzetesen elbírált, képviselő-testületi hatáskörbe tartozó  lakossági és egyéb beadványokat.

3.  A napirendek tárgyalásának sorrendje a következő:

1. rendeleti javaslatok
2. egyéb döntést igénylő javaslatok (határozati javaslatok)
3. beszámolók
4. tájékoztatók
5. kérdések
6. zárt ülés napirendi pontjai.

4.  Indokolt esetben a napirendek a (3) bekezdésben foglalt sorrendtől eltérően is  megállapíthatók, illetve tárgyalhatók, különös tekintettel a meghívottakra.
5. Az ülés meghívójának kiküldése után a polgármester halaszthatatlan döntést igénylő esetekben a napirendet kiegészítheti. A kiegészítést indokolni kell. A kiegészítésről a képviselő-testület vita nélkül dönt.
6. A meghívóban szereplő napirendi pontot a képviselő-testület a polgármester/ülésvezető javaslatára egyszerű szótöbbséggel hozott döntésével a tárgyalandó napirendről leveheti, illetve tárgyalását elnapolhatja. A napirend levételére, elnapolására vonatkozó javaslatot indokolni kell és erről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

8. A testületi előterjesztések

11. §
    

1. A képviselő-testületi ülésre előterjesztést tehet:

1. polgármester
2. alpolgármester
3. jegyző
4. képviselő-testület bizottsága
5. mindazok, akiket a képviselő-testület előterjesztés elkészítésére felkér vagy kötelez.

2. Előterjesztésnek minősül:

1. a rendeleti javaslat
2. határozati javaslat
3. beszámoló
4. tájékoztató.

3. A munkatervbe felvett napirendek elkészítési határideje a munkatervben megjelölt időpont, egyéb esetekben a képviselő-testület által meghatározott határidő.
4. Az előterjesztések írásban terjeszthetők elő - kivéve a rendkívüli ülés anyaga – a jegyző törvényességi vizsgálatát követően.

(5) Az előterjesztésekhez (rendeleti javaslat, határozati javaslat) kapcsolódó átfogó vagy több részletre kiterjedő módosítási javaslatokat a javaslattevő az ülést megelőző nap 12,00 óráig írásban nyújthatja be a polgármesterhez indokolással ellátva.

9. Önálló indítványok

12. §
    

1. A 11. § (1) bekezdésében felsorolt előterjesztőkön túl az önkormányzati képviselő is kezdeményezheti önálló indítványként előterjesztés napirendre történő felvételét.
2. Az önkormányzati képviselő az önálló indítványát a képviselő-testület állandó bizottságánál, illetve a polgármesternél írásban terjesztheti elő legalább 15 nappal annak testületi tárgyalása előtt. Az önálló indítványnak meg kell felelnie az előterjesztésekre vonatkozó tartalmi és formai követelményeknek.
3. A képviselő-testület ülésének napirendjére önálló napirendi pontként felvehető indítvány:

1. rendeleti vagy
2. határozati

javaslat lehet.

10.Kérdés

13. §
    

1. Kérdést írásban az ülést megelőzően legalább 3 nappal a jegyzőnél kell benyújtani.
2. Az írásban határidőre benyújtott kérdésre a képviselő-testület ülésén érdemi választ kell adni. Amennyiben az önkormányzati képviselő határidőn túl vagy az ülésen nyújtja be kérdését, vagy a kérdés összetettsége azt indokolja, úgy legkésőbb 30 napon belül a kérdést feltevő részére írásban érdemi választ kell adni.
   

11. Az előterjesztések vitája, a szavazás rendje

14. §

1. A képviselő-testület minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit,  amelynek során

1. az előterjesztést annak előkészítője röviden ismerteti
2. az érintett bizottság elnöke vagy a polgármester ismerteti a bizottság   

véleményét

c) az előterjesztésekkel kapcsolatosan az önkormányzati képviselők és a tanácskozási  joggal meghívottak kérdést tehetnek fel, melyekre válaszolni  kell

d) a válaszadások után az önkormányzati képviselők, tanácskozási joggal meghívottak véleményüket, javaslataikat ismertethetik.

(2) A hozzászólásokra adott válaszokat követően a polgármester/ülésvezető lezárja a vitát, összefoglalja a vita lényegét és a javaslatokat szavazásra bocsátja.

15.§

1. A képviselő-testület a vita lezárását követően rendeletet alkot vagy határozatot  hoz.
2. Szavazni kizárólag személyesen lehet.
3. A határozathozatalhoz minősített többség szükséges az Mötv. 50. §-ában,  valamint a (4) bekezdésben, illetőleg törvényben, egyéb jogszabályban meghatározott esetekben.
4. Minősített többség szükséges a (2) bekezdésben foglaltakon kívül a

1. fegyelmi ügyekben
2. képviselő-testület hatáskörének átruházásához
3. kitüntetések, díszpolgári cím adományozásához
4. helyi népszavazás kiírásához
5. településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyásához
6. hitel felvételhez, kötvény kibocsátáshoz, önkormányzati tulajdonban lévő         vagyontárgyak forgalomképessé vagy forgalomképtelenné történő                     minősítéséhez
7.  Az önkormányzati tulajdonban lévő korlátozottan forgalomképes  vagyontárgyak elidegenítéséhez, gazdasági társaságba történő beviteléhez.

5. Határozati javaslat és rendelet-tervezet esetében amennyiben van módosító javaslat, úgy először  azokról kell szavazni.
6. A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.
7. Az Mötv-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő tiszteletdíját a képviselő-testület határozatával 3 havi időtartamra, 50 %-os mértékre csökkenti.
8.  Az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról és természetbeni juttatásainak szabályairól önkormányzati rendelet rendelkezik.

16. §

(1) A szavazás nyílt vagy titkos. A nyílt szavazás név szerinti is lehet.

(2) A nyílt szavazás kézfelnyújtással történik, a képviselők „igennel” vagy „nemmel” szavaznak vagy tartózkodnak a szavazástól.

(3) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. § (2) bekezdésben foglalt ügyekben.

(4) A titkos szavazás lebonyolítására a képviselő-testület tagjai sorából 3 tagú szavazatszámláló bizottságot hoz létre.

(5) A titkos szavazás szavazólappal történik. A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a hivatal biztosítja.

(6) A szavazatszámláló bizottság a szavazást követően összeszámolja a leadott szavazatokat és megállapítja a szavazás eredményét. A szavazás eredményéről a bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet.

(7) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(8)^[5] A képviselő-testület egyszerű többséggel, név szerinti szavazást rendelhet el az Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint. Név szerinti szavazásnál a jegyző ABC sorrendben, egyenként felolvassa a képviselők nevét, akik nevük felolvasásakor „igennel” vagy „nemmel” szavaznak, illetve tartózkodnak a szavazástól

12. Jegyzőkönyv

17. §

1. A képviselő-testület üléséről, valamint a bizottsági ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni.

2. A jegyzőkönyvnek az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmaznia kell:

1. az ülésről távolmaradó önkormányzati képviselők, a bizottsági ülésekről készült jegyzőkönyvek esetén a távolmaradó bizottsági tagok nevét,
2. a két fő jegyzőkönyv hitelesítő  személyét,
3. az előterjesztésre „nemmel” szavazó képviselő nevét, ha azt kéri.

3. A képviselő-testület üléseiről -  az ülés megnyitását megelőzően történő tájékoztatás szerint - hangfelvétel készülhet, melynek visszahallgatását biztosítani kell.

(4) A jegyzőkönyv mellékletei:

1. meghívó
2. jelenléti ív
3. elfogadott rendeletek
4. írásos előterjesztések, indítványok, kérdések
5. jegyző írásos észrevétele
6. név szerinti szavazásról készült névsor

(5) A jegyzőkönyvről, illetve a jegyzőkönyvből – az adatvédelemre vonatkozó szabályok figyelembevételével – másolat készíthető.

13.A rendeletek és határozatok végrehajtása

18. §

1. A képviselő-testület rendeleteiről és határozatairól, valamint a bizottságok határozatairól nyilvántartást kell vezetni.

(2) A nyilvántartás tartalmazza:

1. a rendelet, határozat számát
2. a rendelet, határozat tárgyát
3. a rendelet, határozat meghozatalának idejét
4. a rendelet hatályba lépésének idejét
5.  a rendelet, határozat végrehajtására vonatkozó megjegyzést
6. a határozat végrehajtásáért felelős nevét
7. a határozat végrehajtásának idejét.

(3) A rendelet, határozat végrehajtásáért felelős a határidők lejárta után a polgármester a végrehajtásról jelentést ad.

4. A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a polgármester a jelentések alapján a képviselő-testületet félévenként tájékoztatja.

14. Közmeghallgatás, lakossági fórum

19. §

(1) A képviselő-testület évente egy alkalommal előre meghirdetett közmeghallgatást tart.

(2)^[6] A közmeghallgatás időpontjáról, helyszínéről és az esetleges témákról a lakosságot legalább 8 nappal előtte tájékoztatni kell. A közmeghallgatás meghívóját a Közös Hivatal Nagycsécsi Kirendeltségének hirdetőtábláján, valamint az önkormányzat hivatalos honlapján hirdetmény útján közzé kell tenni.

(3) A közmeghallgatásokra az e rendelet II. Fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(4) A lakosság és a társadalmi, civil szervezetek tájékoztatását, a fontosabb döntésekbe való bevonását a lakossági fórum biztosítja. A képviselő-testület lakossági fórumok megszervezéséről, megtartásáról esetenként dönt.

III. Fejezet

15.Az önkormányzati rendeletalkotás és az önkormányzati döntéshozatal

20. §

(1) Az önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

1. az önkormányzati képviselő,
2.  a képviselő-testület bizottsága
3.  a polgármester, az alpolgármester, a jegyző

2. A kezdeményezést a polgármesternek kell benyújtani, a rendeletalkotás szükségességéről a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.

(3) Biztosítani kell, hogy a település lakossága, a helyi társadalmi és civil szervezetek közreműködjenek az életviszonyaikat érintő rendeletek előkészítésében és megalkotásában.

(4) A rendelet-tervezetet a Közös Hivatal készíti el és társadalmi egyeztetés céljából az önkormányzat honlapján közzéteszi.

(5) A társadalmi egyeztetés keretében az állampolgárok, a nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek a rendelet-tervezettel kapcsolatosan véleményt nyilváníthatnak a onk.nagycsecs@gmail.com elektronikuslevélcímen vagy írásban.

(6) A (5) bekezdés szerinti véleményezésre jogosultak széles körét érintő rendelet- tervezettel kapcsolatos vélemények megismerése érdekében a képviselő- testület lakossági fórumot is szervezhet.

(7) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

1. az éves költségvetésről szóló
2. a költségvetés végrehajtásáról szóló
3. a helyi adókról szóló
4.  az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendelet- tervezetet, valamint
5. az önkormányzati rendeletet módosító rendelet-tervezetet, ha a módosítás magasabb szintű jogszabály rendelkezése miatt szükséges

(8) A beérkezett véleményekről a jegyző tájékoztatja a képviselő-testületet és javaslatot tesz a rendelet-tervezet esetleges módosítására.

21. §

(1)^[7] A képviselő-testület rendeleteinek és határozatainak megjelölésére vonatkozó szabályokat az 5/2019.(III.13.) IM rendelet 11. § (2) bekezdése és a 15. § (1) bekezdése tartalmazza.

(2) Az önkormányzati rendelet hiteles szövegének a rendeletet elfogadó képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve mellékleteként kezelt rendelet szövegét kell tekinteni.

(3)^[8] A rendeletek kihirdetésének helyben szokásos módja a Közös Hivatal Nagycsécsi Kirendeltségének hirdetőtábláján történő kihirdetése.

(4) A jegyző gondoskodik arról, hogy az önkormányzat rendeleteiről a település lakossága, az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek.

(5) A kihirdetett önkormányzati rendeletek szövegét az önkormányzat hivatalos honlapján is közzé kell tenni.

22. §

1. A képviselő-testület által hozott határozatokról a hivatal nyilvántartást vezet és felelős a határozatok írásba foglalásáért, illetve kiadásáért.
2. A határozatokat a jegyzőkönyv elkészülését követő 15 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek, továbbá azoknak, akikre nézve rendelkezést tartalmaz.

23. §

(1) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, alakszerű határozat meghozatal

nélkül dönt:

1. a napirendek meghatározásáról
2. a jegyzőkönyv hitelesítők személyéről
3. ügyrendi kérdésekről
4. tájékoztató jellegű anyagok tudomásulvételéről
5. a képviselői kérdésre adott válasz elfogadásáról
6.  a rendelet-tervezet, vagy határozati javaslat módosítására, kiegészítésére  tett indítványokról.                 

IV. Fejezet

16. A képviselő-testületi tagok jogai és kötelezettségei

24.§

1. Az önkormányzati képviselőt megilletik a jogszabályban foglalt jogok és terhelik a kötelezettségek. Az önkormányzati képviselők jogai és kötelezettségei azonosak. A képviselők jogait és kötelezettségeit az Mötv., valamint e rendelet határozza meg.
2. A képviselő – az Mötv.-ben meghatározottakon túl – köteles:

1. a tudomására jutott minősített adatokat megőrizni
2. rendszeres kapcsolatot tartani a község polgáraival és a közmeghallgatáson  – kérésre – tájékoztatást nyújtani képviselői tevékenységéről
3. írásban vagy szóban bejelenti a polgármesternek, ha a képviselő-testület          vagy bizottság ülésén nem tud részt venni, vagy ha egyéb képviselői megbízatása teljesítésében akadályoztatva van
4.  képviselő-testületi vagy bizottsági felkérésre részt venni a testületi ülések                        előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban
5.  közéleti szerepéhez és esküjéhez méltó módon viselkedni és
6. személyes érintettségre vonatkozó bejelentését megtenni
7. minden év január 31. napjáig vagyonnyilatkozatot tenni.

(3) Az önkormányzati képviselő amennyiben megbízás alapján az önkormányzat képviseletében jár el, úgy csak a képviselő-testület döntésének megfelelő álláspontot képviselhet az önkormányzat nevében.

17. A képviselő-testület bizottságai

25. §

(1) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések véleményezésére, döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére állandó bizottságokat, valamint ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) A képviselő-testület 3 fős Ügyrendi  Bizottságot  hoz létre.

(3)^[9] A bizottság 3 tagja települési képviselő, személyi összetételét az SZMSZ 2. függeléke tartalmazza.

(4) A bizottság elnökből, elnök-helyettesből és tagból áll.

(5) Az Ügyrendi Bizottság működése során

a) kivizsgálja az összeférhetetlenségi, méltatlansági és a vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos bejelentéseket és a határozati javaslatát a képviselő-testület elé terjeszti

b) nyilvántartja és ellenőrzi a képviselői vagyonnyilatkozatokat, gondoskodik annak megőrzéséről és visszaadásáról a képviselő-testület által elfogadott vonatkozó külön szabályzatban foglaltak szerint.

(6)^[10] Az állandó bizottság feladat- és hatáskörét az SZMSZ 2. melléklete tartalmazza.

(7) A bizottság elnöke a ciklus folyamán egy alkalommal beszámol a képviselő-testületnek a bizottság munkájáról, a megválasztásuk óta végzett tevékenységükről.

(8) A bizottság üléseinek összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére, valamint határozathozatalára, döntéseinek végrehajtására, tagjainak kizárására a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a bizottsági tag kizárásáról a bizottság dönt, a jegyzőkönyvet pedig a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

18. A polgármester, az alpolgármester

26. §

1. A polgármester megbízatását fő állásban látja el.
2. A polgármester távolléte (szabadság, tartós kiküldetés, betegség) esetén erről köteles az Ügyrendi Bizottság elnökét tájékoztatni.
3. Az Mötv. rendelkezésein túl a polgármester felelős:
   1. az önkormányzat demokratikus működéséért, a széles körű nyilvánosság    biztosításáért
   2. a település fejlesztéséért, a közszolgáltatások megszervezéséért
   3.  a lakossággal való együttműködésért
   4. az önkormányzat intézményeivel, társönkormányzatokkal való    kapcsolattartásért
   5. a testületi ülések színvonalas, jól összehangolt előkészítéséért, a javaslatok megalapozottságáért
   6.  a testületi döntések végrehajtásának megszervezéséért, irányításáért, a    végrehajtásról történő tájékoztatásért.
4. A képviselő-testület – a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel – tagjai közül egy fő társadalmi megbízású alpolgármestert választ.
5. Az alpolgármester a polgármester irányításával végzi tevékenységét.

19. A jegyző és az aljegyző

27. §

(1) A képviselő-testületek hivatalának szervezetét a polgármester(ek) irányításával a jegyző vezeti. Az önkormányzati és közigazgatási feladatait a hivatal bevonásával látja el.

(2) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós távolléte esetén a jegyzői feladatokat az aljegyző látja el. Mindkét tisztség betöltetlensége vagy akadályoztatása esetén a Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti és működési szabályzatában meghatározott köztisztviselő látja el a jegyzői feladatokat.

(3) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő.

(4)^[11] A jegyzőre átruházott hatáskört az SZMSZ 1. melléklete tartalmazza.

20. Társulások

28. §

1. Az önkormányzat feladatainak célszerűbb, hatékonyabb ellátása érdekében       önkormányzati társulásokban vesz részt.
2. A társulásban való részvétel részletes szabályait a társulási megállapodás,  illetve a  társulás szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
3. Az önkormányzat részvételével működő önkormányzati társulások felsorolását az SZMSZ 3. melléklete tartalmazza.

21. A Közös Önkormányzati Hivatal

29. §

1. Sajóörös Község Önkormányzata Képviselő-testülete, Nagycsécs Község Önkormányzata Képviselő-testülete, valamint Muhi Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Mötv. 84. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Mötv. 85. § (1)-(2) bekezdésének szabályai szerint, az önkormányzat működésével, továbbá a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátásra Közös Önkormányzati Hivatalt hoztak létre, melynek megnevezése

Sajóörösi Közös Önkormányzati Hivatal

címe: 3586 Sajóörös, Jókai út 2.

2. A nem székhely településeken az ügyfélfogadást, valamint az (1) bekezdés szerinti feladatok ellátását állandó kirendeltségek biztosítják, melyek megnevezése:

1. Sajóörösi Közös Önkormányzati Hivatal Nagycsécsi Kirendeltsége

címe: 3598 Nagycsécs, Apponyi út 50.

2. Sajóörösi Közös Önkormányzati Hivatal Muhi Kirendeltsége

címe: 3552 Muhi, Rákóczi út 2.

3. A Közös Önkormányzati Hivatal az önkormányzat(ok) működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos teendők ellátásával összefüggő feladatkörében eljárva

1. biztosítja a Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó önkormányzatok lakosságának a közszolgáltatásokhoz való magas színvonalú, hatékony, gyors hozzáférését
2. biztosítja a Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó önkormányzatok működéséhez, a képviselő-testületek, a polgármesterek vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítéséhez és végrehajtásához kapcsolódó feladatok elvárható és elérhető legmagasabb szakmai – igazgatási színvonalon történő ellátását
3. közreműködik a Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó önkormányzatok által közösen elfogadott szabályozó rendszerre épülő együttműködésében

4. A Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó önkormányzatok képviselő-testületei a jegyző javaslatára benyújtott polgármesteri előterjesztés alapján, a hivatal létrehozására irányuló megállapodásban határozzák meg a hivatal létszámát, szervezeti felépítését, munkarendjét, valamint az ügyfélfogadás rendjét.
5. A Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti és működés szabályzatát a hivatalhoz tartozó önkormányzatok képviselői-testületei hagyják jóvá.

V. Fejezet

22. Az önkormányzat vagyona, költségvetése

30. §

1. A képviselő-testület hosszú és közép távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti. A gazdasági program tervezetét elfogadásra a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
2. Az önkormányzat gazdálkodásával, költségvetésével és vagyonával kapcsolatos rendelkezéseket a képviselő-testület önkormányzati rendeletben szabályozza.
3. Az önkormányzat belső ellenőrzési feladatainak ellátása eseti megbízás alapján történik.

VI. Fejezet

A települési nemzetiségi önkormányzat és a működésével kapcsolatos szabályok

23. A települési nemzetiségi önkormányzatok

31. §

1. Nagycsécs községben az alábbi települési nemzetiségi önkormányzat működik:

Nagycsécsi Roma Nemzetiségi Önkormányzat.

24. A települési nemzetiségi önkormányzatok működési feltételeinek biztosítása

32. §

1. A helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja – annak székhelyén – az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról az alábbi módon:

1. Ellátja a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatban a nemzetiségi önkormányzattal kötött megállapodásban részletezett feladatokat.
2. A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat a helyiség használatára, a működés feltételeinek biztosítására megállapodást köt,  melyet minden év január 31. napjáig, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő harminc napon belül fel kell vizsgálni. A működés feltételeit rögzíti a szervezeti és működési szabályzatában.
3. A helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére havonta igény szerint, munkaidőben legalább 32 órában ingyenes használati jogot biztosít a 3598 Nagycsécs, Apponyi út 50. szám alatt az önkormányzat épületében lévő egy helyiségében, valamint a helyiségben található berendezési- és felszerelési tárgyakra.
4. A c) pontban megjelölt irodahelyiségben a helyi önkormányzat rendelkezésre bocsátja a nemzetiségi önkormányzatok testületi, tisztségviselői, képviselői feladatai ellátásához szükséges tárgyi és személyi feltételeket. Az irodahelyiség kulcsát a nemzetiségi önkormányzat képviselője a hivatalban veheti fel, és ott köteles leadni az épület elhagyásakor.
5. A helyi önkormányzat gondoskodik a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületi üléseinek előkészítéséről, különösen a meghívók, az előterjesztések, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítésével és valamennyi hivatalos levelezése előkészítéséről, postázásáról.
6. Előkészíti a testület és a tisztségviselők döntéseit, ellátja a döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatokat.
7. A helyi önkormányzat a hivatal megbízott munkatársán keresztül biztosítja a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási, iratkezelési feladatok ellátását.
8. A c., d., e pontokban felsorolt feladatok ellátásával  – kivéve a nemzetiségi önkormányzati képviselő-testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználatát - , valamint  a  helyiség, a berendezési- és felszerelési tárgyak fenntartásával, karbantartásával kapcsolatos költségek a helyi önkormányzatot terhelik.
9. A helyi önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületi ülésein a jegyző, aljegyző a helyi önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.

2. A nemzetiségi önkormányzat a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben (a továbbiakban: Njtv.) meghatározott kezdeményezést, javaslatot, tájékoztatás-kérést a polgármesterhez nyújthatja be. A polgármester az Njtv-ben előírtak szerint köteles a kezdeményezés, javaslat tárgyában történő döntéshozatal, illetve a tájékoztatás megadása iránt intézkedni.
3. A  nemzetiségi önkormányzat az Njtv-ben rögzített egyetértési, és vélemény-nyilvánítási jogának gyakorlása során az egyetértés tárgyában hozott döntést, a kialakított és írásba foglalt véleményt a polgármesternek köteles megküldeni.
4. A nemzetiségi önkormányzati képviselő a közös önkormányzati hivataltól igényelheti a nemzetiségi önkormányzati feladatkörének ellátásához szükséges tájékoztatást, szakmai közreműködést.
   

VII. Fejezet

Záró rendelkezések

33. §

1. Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
2. Hatályát veszti az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2017.(VII.19.) önkormányzati rendelete.
3. Hatályát veszti az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról és természetbeni juttatásairól szóló 7/2016.(XI.30.) önkormányzati rendelet 3. § (3), (6) és (8) bekezdése.

Nagycsécs, 2018. március 28.

Kihirdetési záradék:

Kihirdetve: 2018. március 28.     

Dr. Molnár Tamás jegyző nevében

és megbízásából:

Molnár Szilvia s.k.

aljegyző