1. a különleges oltalmat igénylő, építészeti, építészettörténeti, községtörténeti szempontból védelemre érdemes épületek, épületegyüttesek, épített környezetek (továbbiakban együtt: védett érték) körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása és a közvéleménnyel történő megismertetése,

2. a védett értékek károsodásának megelőzése, elhárítása, illetve a bekövetkezett károsodás csökkentése, vagy megszűntetése.

1. A helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését bármely természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban kezdeményezheti.

2. A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

1. a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,

2. a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot,

3. a kezdeményezés rövid indokolását,

4. a védendő érték fotódokumentációját, helyszínrajzát,

5. a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

1. A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

1. a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével

2. a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,

3. a védett érték felmérési és fotódokumentációját,

4. a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

1. A védelem megszűnik, ha

1. a helyi védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül,

2. a helyi védett érték magasabb jogszabályi védettséget kap, vagy

3. ha a Képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti.

1. A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez előzetes értékvizsgálatot kell készíteni, amelyhez be kell szerezni:

1. a döntést előkészítő települési főépítész szakvéleményét,

2. indokolt esetben a védendő érték jellegétől függően az örökségvédelmi, természetvédelmi szakhatóság, valamint a szakértők véleményét.

1. A döntés előkészítése során - a Képviselő-testületi döntés segítéséhez - beszerezhető még az érdekeltek (érintett ingatlanok tulajdonosai, érintett helyi, szakmai, társadalmi szervek, egyesülések) álláspontja.

2. A helyi védetté nyilvánításról, annak módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell:

1. az érintett ingatlan tulajdonosát (tulajdonosait) postai úton,

2. műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,

3. az illetékes építésügyi hatóságot,

4. a kezdeményezőket.

1. A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítést követően 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

2. A kifüggesztés időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat, védelem megszüntetését alátámasztó szakmai vélemény megtekintését a településen biztosítani kell.

1. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről, illetve annak megszűntetéséről a jegyző gondoskodik. A bejegyzés elmaradása a védettség hatályát nem érinti.

1. A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

2. Helyi védelem alatt álló növényt az e célra rendszeresített „Nagycsécs Község Önkormányzata által helyi védelem alá vont növény/növényegyüttes – évszám” feliratú táblával jelölhető meg, annak közvetlen környezetében. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

3. A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken vagy annak környezetében. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

1. A nyilvántartás tartalmazza:

1. a védett érték megnevezését, nyilvántartási számát,

2. a védett érték pontos helyét (cím, helyrajzi szám) és tulajdonosát,

3. a védelem típusát,

4. a védelem szakszerű, rövid indoklását az értékvizsgálat alapján,

5. az értékeket bemutató térképet, terv és fotóanyagot,

6. a védett érték állapotfelmérésének adatait, a helyreállítási javaslatot

7. a védett értékhez kapcsolódó támogatásokat, valamint

8. minden egyéb adatot, amely a megőrzendő érték szempontjából a védelemmel összefüggésben a nyilvántartást vezető indokoltnak tart.

1. A nyilvántartás naprakész vezetéséről a jegyző gondoskodik.

1. Helyi védelem alatt áll az 1. mellékletben meghatározott terület.

2. Helyi egyedi védelem alatt állnak a 2. mellékletben felsorolt épületek.

1. A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

2. A közterületen álló védett növényzet esetenként szükséges növényvédelméről, rendszeres fenntartásáról az önkormányzat köteles gondoskodni, szakértő bevonásával.

1. A település területén a tetők anyaga szürke hullámpala, illetve régi típusú üvegszálbetétes műanyag, áttetsző hullámlemez nem lehet.

1. Új lakóház 35-42°-os tetőhajlásszögű magastetővel létesíthető.

2. A tetőhéjalás hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag lehet. A harsány színű, faluképbe nem illő tetőfedő anyag alkalmazása nem engedhető meg.

3. A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen többféle anyagú, színű tetőhéjazat - kivéve a gyárilag színárnyalatos kivitelűt - nem helyezhető el.

4. A homlokzat részleges felújítása során a meglévőtől színében és anyagában kirívóan eltérő anyag nem alkalmazható.

5. Homlokzatok színezése során a településen hagyományos színezés alkalmazható.

6. A lakótelken épülő gazdasági-kiszolgáló épületek a lakóépülettel azonos, vagy azzal harmonizáló megjelenésű homlokzatképzéssel létesíthetők.

7. Az utcafronton áttört vagy tömör kerítés létesíthető. Az alkalmazott anyag- és színhasználat harmonizáljon az épülettel.

8. Előkert nélküli beépítésen elhelyezésre kerülő utcafronti épületek közterület felé néző homlokzatán a közterületre kivezető ereszcsatorna nem helyezhető el, kivéve a homlokzati falba beépítve, illetve takartan vagy a terepszint alatt az utcai vízelvezető hálózatba elvezetve helyezhető el.

1. A területen magas és lapos tetővel kialakított épülettömeg egyaránt alkalmazható.

2. Az épületek tetőfedése – a nagyfesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép, bitumenes zsindely és egyéb hagyományos héjazattal létesíthető.

3. Kertes területen a kerítés anyaga lábazat nélküli, fa vagy fém oszloprendszerű, áttört kialakítású, a környező tájba semleges látvánnyal illeszkedő lehet. A kerítés kiváltható cserjéből telepített, áthatolhatatlan cserjesáv telepítésével.

1. A területen magas és lapos tetővel kialakított épülettömeg egyaránt alkalmazható.

2. Tetőfedés színeként természetes színek (zöld és árnyalatai, barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, fehér, szürke és árnyalatai) alkalmazhatók.

3. Erdőterületeken reklámtábla, reklámépítmény nem helyezhető el.

1. A homlokzatokon olyan színárnyalatok alkalmazhatók, amelyek a hagyományos építőanyagok (cserép, fa, egyéb természetes anyagok) színeire jellemzők. A harsány, rikító színek használatát kerülni kell.

2. Külterületen a tájbaillesztés érdekében a rálátási irányba nyitott telekhatárok mentén, az épület, építmény takarására honos fa- és cserjefajok telepítendők.

3. Az országos ökológiai hálózat övezetében a természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradását, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működését biztosítani kell.

4. Tájvédelmi szempontból a legfontosabb, hogy Nagycsécs község jellegzetes táji adottsága változatlan formában fennmaradhasson.

1. Fásítás, fasor kialakítása során tájban honos fa- és cserjefajok alkalmazhatók.

2. A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni elvárások a következők-

1. Árusítópavilon hagyományos építőanyagok felhasználásával, utcaképbe illeszkedő módon létesíthető.

2. A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakítással létesíthetők.

1. Közterületi burkolat bontása akkor végezhető, amennyiben a helyreállítás a burkolatszéltől számított legalább 1,5 m távolságig történik meg, kivéve kiselemes burkolat esetén; kiselemes burkolatbontás esetén a javítást az eredetivel megegyező színű, formájú és méretű kiselemes burkolattal lehet elvégezni.

2. A közművezetékek telepítésénél, az elrendezés tervezésénél az utak fásítását is figyelembe kell venni.

1. Fát, 3 m-nél magasabbra növő bokrot a szomszédos, nem közterületi telek határához belterületen legalább a várható koronaátmérő felének megfelelő távolságra kell ültetni, épülettől legalább 3 m-rel kell elmaradni.

2. A településképi szempontból meghatározó területeken, a tájidegen, invazív növényfajok nem alkalmazhatók.

3. A fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzéke, valamint a telepítésre nem javasolt, idegenhonos inváziós fajok listája függelékként e rendelethez csatolandó.

1. A helyi védett terület épületein homlokzat felújítás, ill. átalakítás csak a teljes épülethomlokzat figyelembevételével történhet.

2. A helyi védett területen a közterületek burkolatát, berendezését az épületek jellegéhez, az utcák hangulatához igazodva kell kialakítani.

1. A mikroarchitektúra elemei és az utcabútorok egy tárgyegyüttest alkossanak, egyedi tervezésű, időtálló kivitelű legyen.

2. A védett területeken el kell kerülni a stíluskeveredést, az épített környezethez és a terek, közterületek karakteréhez nem illő tárgyak elhelyezését.

3. A védett közterületekre került tárgy önmagában is a tér, a közterület karakteréhez illeszkedő legyen, összhangban legyen a mikroarchitektúra elemeivel és a többi tárggyal.

4. A védett közterületre kihelyezett tárgyegyüttes, utcabútor család terveinek része az egyes épületekre elhelyezett feliratok, reklámhordozók, arculatterve is.

5. A védett közterület alakítására rendezési tervet kell készíteni.

1. A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a hagyományos homlokzati nyílásrendet, és a nyílások osztásait, megőrizve a homlokzati tagozatokat és díszítéseket.

2. A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

3. Reklámcélú építmény, reklámhordozó, reklámnak minősülő falfestés, felirat, plakát helyi egyedi védelem alatt álló épületen, illetve az előtte levő közterületen nem helyezhető el.

4. Helyi egyedi védett épület egészének, vagy szerkezeti elemeinek bontására csak a teljes műszaki avultság esetén kerülhet sor, ha a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre.

5. A helyi védett épület, épületrész bontására csak a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.

1. Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.

2. Épület közvetlenül közterület felé néző homlokzatán vezeték (kábel, gáz- és egyéb csővezeték) nem vezethető látható módon, a falsíkon kívül.

1. belterület,

2. natura 2000 terület,

3. országos ökológiai hálózat övezete,

4. tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete,

5. régészeti lelőhely területe.

1. A település területén az 1 W-nál kisebb adóteljesítményű, kereskedelmi frekvencián üzemelő nagyfrekvenciás mikrohullámú átjátszók és adóvevők 1 m-nél nem hosszabb tartóoszlopai a település beépítésre szánt területén lévő építmények tetőfelületén elhelyezhetők.

2. A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére – a környezetbe illesztés feltételeivel – elsősorban a település külterülete alkalmas.

3. Amennyiben 300 m-es körzetben már meglevő antenna áll, új antenna elhelyezése elsősorban a meglévő antennatartó-szerkezet igénybevételével történhet.

1. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – lehet elhelyezni.

2. Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

1. kerülni kell a hideg fehér fényű világítást, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz;

2. a világítótestek ernyőzése olyan legyen, hogy a fényt oda irányítsa, ahol arra szükség van;

3. az utcákat egyenletesen, és amennyire csak lehet, alacsony intenzitással kell megvilágítani;

4. a kültéri világítás a tényleges használat idejéhez igazítandó, illetve 22 óra, vagy éjfél után közvilágítás fénye csökkenthető.

1. Klímaberendezés kültéri egysége, valamint parabola-antenna lakóterületen lévő utcai homlokzaton, tetőfelületen, valamint szomszédos, beépíthető ingatlanra néző tetőfelületen nem helyezhető el, kivéve műszaki szükségszerűség okán.

2. A csapadékvíz-, ill. szennyvíz-elvezetés, tárolás módjának és kezelésének építményei, műtárgyai a közterületet sem műszakilag, sem településképvédelmi szempontból nem zavaró módon alakítandók ki.

1. A település területén csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó helyezhető el.

2. Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett reklámhordozót, reklámtartóberendezést, hirdető-berendezést, cég-, címtáblát, cégért a tulajdonosnak 30 napon belül el kell távolítania. Felújítást követően az új településképi előírások szerint helyezhetők el.

1. Új épület létesítésénél, meglévő épületek átalakításánál vagy homlokzatának felújításakor a közterülettől látható felületen cég-, címtáblát, cégért úgy lehet elhelyezni, hogy az épület architektúráját ne változtassa meg.

2. Az épületeken elhelyezhető cégérek szerkezeteinek felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.

3. Táblaszerűen kialakított cégér felülete nem haladhatja meg az 1,0 m²-t.

1. A0-ás (841x1189 mm), illetve ezt meghaladó ívméretű óriásplakát, illetve reklámhordozó a település közigazgatási területén nem helyezhető el.

2. A település területén az épületek tetőzetén reklámhordozók, fényreklámok nem helyezhetők el.

3. Üzlethelyiségenként legfeljebb egy db álló A1-es méretű kétoldalas vagy fordított „V” alakú mobil reklámtábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.

4. Plakát, falragasz az épületek közterület felé néző homlokzatain nem helyezhető el.

5. Reklámcélú védőháló, illetve ponyva – az építés, felújítás ideje alatt – épületállványon elhelyezhető, amennyiben azt más jogszabály nem tiltja. A felületen továbbá az építkezésre vonatkozó tájékoztatás, épületterv, látványterv tüntethető fel.

6. Építési reklámháló kihelyezése az építési tevékenység időtartamára településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően lehetséges

1. Fényreklám kialakítására vonatkozó előírások:

1. a reklámok csak alacsony fényintenzitásúak lehetnek,

2. nem alakítható ki villogó effektussal, illetve

3. a lakások rendeltetésszerű használatát nem zavarhatja.

1. új építmény építési engedélyezési eljárását megelőzően,

2. meglévő építmény bővítésére, valamint a településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII.7.) Korm. rendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető.

1. A polgármester véleménye a 38. §-ban meghatározott esetekben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontján alapul.

1. Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik.

2. Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.

3. Építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő és - tároló, sorompó, árnyékoló elhelyezése esetén, amennyiben közterületről látható.

4. Napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen vagy építményben való elhelyezése esetén.

1. A község teljes közigazgatási területére vonatkozóan településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:

1. meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén,

2. az önálló rendeltetési egységek számának változásakor, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználata korábbi rendeltetéshez képest

1. jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat,

2. többlet-parkolóhelyek kialakítását teszi szükségessé,

3. amennyiben a meglévő lakó rendeltetés megváltoztatása történik, illetve lakórendeltetésre történő változás kerül kialakításra,

4. érinti a közterület kialakítását, a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet,

5. érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, kerékpáros forgalmát;

1. védett érték közterületre néző homlokzatán történő színezés, új tetőhéjalás, nyílászáró csere, valamint előtető építése esetén;

2. védett értéken cégér, üzletfelirat stb. elhelyezése tekintetében;

3. reklámok, reklámhordozók elhelyezésével kapcsolatban.

1. A településképi bejelentési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki dokumentáció tartalma

1. megfelel-e a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,

2. kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,

3. a b) pont szerinti előírásoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.

1. Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

1. azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,

2. a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak

3. összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

4. megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.

1. A polgármester hatósági határozatban feltétel meghatározásával vagy anélkül tudomásul veszi vagy megtiltja a tervezett építési tevékenységet.

1. elmulasztása,

2. alapján lefolytatott eljárásban hozott döntéstől eltérő végrehajtása,

3. alapján lefolytatott eljárásban hozott döntés végre nem hajtása.

1. Az (1) bekezdés szerinti végzésben a jogszabálysértés megszüntetésére, a jogszabálysértés mértékéhez igazodó határidőt kell megállapítani.

2. A Polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le az (1) bekezdés szerinti végzésben meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően.

3. A településképi kötelezésről a Polgármester önkormányzati hatósági döntést hoz.

1. A településkép-védelmi bírság összege 25.000,- forinttól 1.000.000,- forintig terjedhet.

2. A településkép-védelmi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:

1. a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,

2. a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,

3. a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,

4. a jogsértő állapot időtartamát,

5. a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,

6. a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint

7. a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.