Köröm Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 109.§ (4) bekezdésében, a nemzeti vagyonról szóló 2011.évi CXCVI. Törvény (a továbbiakban:Nvtv.) 5. § - ban kapott felhatalmazás alapján- az Alaptörvény 32. Cikk (1) bekezdés  e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva- a következőket rendeli el.

1. A rendelet hatálya
   

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Köröm Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő, és tulajdonába kerülő
   a.) ingatlan és ingó vagyonra, valamint vagyoni értékű jogokra (továbbiakban: ingatlan és ingó vagyon ), továbbá 
   b.) tagsági jogot megtestesítő értékpapírokra, a kárpótlási jegyekre, és közhasznú társaságban és gazdasági társaságban az Önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedésekre 8 (portfolió vagyon).
   (2) Az önkormányzati tulajdonú nem lakás célú helyiségekre, a vállalkozás céljára kijelölt földterületekre, az említett vagyontestek elidegenítésére, az e vagyontárgyakra vonatkozó önkormányzati rendeletek szabályait kell alkalmazni az e rendeletben nem szabályozott ügyekben és eljárásokban.

   (3)  Ezen rendelet szabályait akkor kell alkalmazni:

   a) a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok megszerzésére és                elidegenítésére, valamint a pénzeszközökkel való gazdálkodásra, továbbá az önkormányzatot illető követelések elengedésére és mérséklésére, ha az Önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendelete,
   

   b) közterületek hasznosítása esetén, ha a közterületek rendjéről     szóló önkormányzati rendelet,

   c) piacok, vásárok esetén, ha a vásárok és piacok rendjéről szóló önkormányzati rendelet,

   d) lakások esetén, ha a lakások bérletéről, valamint elidegenítésről szóló rendelet eltérően nem rendelkezik.
   

   
   

1. Az önkormányzati vagyon
   

2.§ Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen vagy korlátozottan  forgalomképes vagyon.

3. Törzsvagyon

3.§ (1) Forgalomképtelen vagyontárgyak:

            a) a Nvtv. 5. § (4) bekezdésében megjelölt vagyontárgyak, valamint

b) mindaz a vagyon, amelyet törvény, vagy az Önkormányzat      rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában álló forgalomképtelen vagyontárgyak:

            a) a helyi  közutak és műtárgyak,

            b) a járdák, terepek és parkok,

            c) a vizek és vízi közműnek nem minősülő közcélú vízi létesítmények,

            d) a levéltári anyagok, tervtárak-és iratanyagai,

            e) a védett természeti területek,

f) mindaz a vagyon, melynek törvény, vagy az Önkormányzat    képviselő-testülete rendeletével annak nyilvánít.

(3) Az ingatlan forgalomképtelensége megszűnik, amennyiben a külön jogszabály alapján lefolytatott telekrendezési eljárásban megváltozik az ingatlan jellege, vagy a telekrendezési határozat végrehajtása érdekében a tulajdonosok megállapodnak.

(4) A forgalomképtelenség megszüntetéséhez az Önkormányzat Képviselő-testület döntése szükséges.

4.§(1)  Korlátozott forgalomképes vagyontárgyak:

            a) a műemlékek, műemlék jellegű ingatlanok,

            b) a muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek,

            c) közművek,

            d) önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő vagyon,

            e) középületek,

f) közüzemi tevékenységet ellátó egyszemélyes vagy többségi    önkormányzati  tulajdonú gazdasági társaságban vagy közhasznú társaságban, valamint az elsődlegesen nem közüzemi jellegű, önkormányzati vagyonkezelést ellátó, egyszemélyes vagy többségi tulajdonú gazdasági társaság(ok)ban lévő önkormányzati részesedések (tagsági jogok),

g) köztemetők,

h) sportpályák és sportcélú létesítmények

i) erdők.

(2) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon csak az Önkormányzat képviselő- testülete egyedi döntése alapján minősíthető át és idegeníthető el.

4. Üzleti vagyon

5.§ üzleti vagyon mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.

5. Vagyonkimutatás, a vagyon nyilvántartása

6. § (2) A vagyonkimutatás az Önkormányzat tulajdonában a költségvetési év zárónapján – meglévő vagyoni állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak tételes kimutatása.

(3) A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.

(4) A vagyonkimutatás az önkormányzati vagyont törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon, valamint üzleti vagyon (nem törzsvagyon) bontásban, az egyes vagyoncsoportokon belül:

b) az ingó vagyontárgyakat (gépek, berendezések) vagyonkezelőnként összesített mérleg szerinti (nettó) értéken,

c) ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az értékpapír vagyont tételesen és mérleg szerinti értéken,

d) a vagyonkezelőnek  átadott ingatlan vagy értékpapír vagy vegyes portfolió vagyont tételesen és a vagyonkezelési szerződés szerinti induló értéken, vagy  azt évenkénti beszámolók alkalmával korrigált vagyoni értéken  vagyonkezelőként veszi számba. A vagyonkezelőnek az átadott portfolió értékelését a tőkepiacról szóló 2001.évi CXX tv. Alapján kell elvégezni.

e) A vagyonkimutatás a könyvvitelinyilvántartásbanszereplő eszközökön és kötelezettségeken kívülaz „0”-ra leírt használatban lévő és használaton kívüli eszközök állományát, az államháztartás szervezeti beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeineksajátosságairól szóló 249/2000.(XII.24.) Korm.rendelet 44/A §-a alapján értéknélkül nyilvántartott eszközök állományát (mint képzőművészeti alkotás, régészeti lelet, kép –és hang archívum gyűjtemény, kulturális javak), intézményenként természetes mértékegységben tartalmazza. A kezességgel és garancia-vállalással kapcsolatos függő kötelezettségeket is be kell mutatni.

(5) A vagyonkimutatás az éves költségvetési beszámolókhoz (zárszámadáshoz) csatolva az Önkormányzat Képviselő-testületének kell bemutatni.

7.§ (1) A vagyonkimutatást alapját képező nyilvántartás(ok) állományának felfektetéséről és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonkimutatás összeállításáról, az ingatlanokesetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről,- az önkormányzati vagyonkezelő szervek közre-működésével –jegyző gondoskodik.

(2) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, hasznosítása tárgyában a jelen rendelet alapján kötött szerződéseket a szerződéskötésre feljogosított személy vagy szervezet (képviselője) a szerződés megkötését követő 30 napon belül köteles a jegyző részére megküldeni.

(3) Az Önkormányzat tulajdonában lévő eszközök-kivéve az immateriális javakat, a követeléseket (ideértve az adott kölcsönöket, a beruházási előleget és az aktív pénzügyi elszámolásokat) – leltározást mennyiségi felvétellel, csak értékben kimutatott eszközök (az immateriális javak, a követeléseket az idegen helyen tárolt – letétbe helyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapírok, dematerializált értékpapírok) és a források leltározását egyeztetéssel kell végrehajtani.

(4) Az Önkormányzat eszközeit és forrásait évente leltározza. Kivételt képeznek az ingatlanok, a gépek, berendezések, felszerelések, a járművek, az üzemeltetésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök, melyek leltározása kétévente történik.

6. Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásánakközös szabályai

8.§ (1) A tulajdonosi jogokat az Önkormányzat Képviselő-testülete, vagy átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja.

(2) a tulajdonosi jogok gyakorlója az Önkormányzat vagyontárgyait é rendelet keretei között bízhatja másra, adhatja át üzemeltetésre. A vagyontárgyak vagyonkezelésbe történő átadása előtt e rendelet 25-28. §-a szerinti vagyonkezelési szerződést kell kötni. 

(3)      A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy

a) a tulajdonosi jog gyakorlója döntései alapján a szerződéseket                     megkösse,

b) ellenőrizze a szerződésben foglaltak teljesítését és indokolt esetben megtegye azokat a jognyilatkozatokat, amelyek szerződés felbontására vagy megszüntetésére irányulnak, vagy érvényesítse az önkormányzati igényeit, ideértve bírósági eljárás megindítását is,

c) önállóan elutasítson olyan szerződési ajánlatokat, amelyek elfogadása jogszabályi rendelkezéssel, vagy önkormányzati határozatban előírtakkal ellentétes lenne,

d) közműszolgáltatók részére közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, vagy szolgalmi jogot, vagy használati jogot önkormányzati ingatlanokon olyan mértékig biztosítson, amelyek az  érintett ingatlanok  rendeltetés szerinti felhasználását nem befolyásolják,

e) vezeték-, szolgalmi- és használati jogot biztosító szerződéseket az önkormányzat,mint jogosult javára egymillió forint értékhatárig önállóan megkössön,

f) hozzájáruljon közterület használatához, vagy erre szerződést kössön, ha a használat közterületként nyilvántartott földrészlet rendeltetésének megfelelő használatát biztosítja,

g) döntsön az építési telkekre bejegyzett jogokkal, tényekkel kapcsolatos kérelmekről.

7. Az önkormányzati vagyon hasznosítása

1. § (1)Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja a Köröm község önkormányzatának kötelező és önként vállalt feladatai hatékony és eredményes ellátása.

(2) Hasznosítás alatt az egyes vagyontárgyak használata, bérbe, használatra, haszonbérbe vagy haszonkölcsönbe, üzemeltetésbe adása, vagyonkezelésbe adása, apportálása, valamint a kötelező  önkormányzati feladatok ellátásához nem szükséges vagyon elidegenítésére értendő

(3) Az önkormányzati vagyon hasznosításának előkészítésekor a tulajdonosi jog gyakorlója részére előterjesztést kell készíteni. Ennek során számba kell venni a feltételeket, vizsgálni kell a jövedelmezőséget, javaslatot kell tenni az alternatívák mérlegelésével a   legmegfelelőbb  hasznosítási formára.

10.§ Az önkormányzat nevében az arra jogosult a következő esetekben mondhat le részben, vagy egészében követeléséről:

      a)         csődegyezségi megállapodásban,

      b)         bírói egyezség keretében,

      c)         felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott

nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,

d)       ha a követelés bizonyítottan csak veszteséggel vagy                                                   

aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető,

e)       kötelezett bizonyítottan nem lelhető fel,

11.§ (1) Amennyiben a követelés behajthatatlan és összege 50 000 Ft-ig      terjed, a követelésről lemondani a polgármester engedélyével lehet, melyről a Képviselő-testület a következő rendes ülésen tájékoztatni kell.

(2) Amennyiben a követelés behajthatatlan és összege a 50 000 Ft-ot meghaladja, úgy a követelésről valóm lemondásról a Képviselő- testület dönt.

8. Az önkormányzati vagyon értékének és ez alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározása

12. §  (1)  Az önkormányzat a számviteli nyilvántartásban

a)  ingatlan vagyon esetén könyvszerinti értéken ennek     hiányában forgalmi értékbecslés alapján ,

                         b)  az ingó vagyonát beszerzési éréken,

                         c)  értékpapír vagyonát beszerzési értéken,

                         d) vagyonkezelésbe adott portfolió vagyonát – amennyiben

                           jogszabály eltérően nem rendelkezik . a 6.§ (4) bek.d.)   

                              pontjába foglalt rendelkezést is figyelembe véve tartja

                           nyilván.

(2) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy érékesítésére, apportálására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően-kivéve az ingatlan bérbeadás útján történő hasznosítása esetét – az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét az alábbiak szerint kell meghatározni:

• Ingatlan vagyon esetén forgalmi értékbecslés alapján,
• Ingó vagyon esetén értékbecslés alapján,
• Tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén, ha az a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott, úgy a tőzsdén kialakult tőzsdei árfolyamon, úgy az értékpapír kereskedők által a sajtóban közzétett vételi középárfolyam alapján
• Egyéb társasági részesedés esetén 1 évnél nem régebbi üzleti értékelés alapján.

(3) Átlag értékbecslést lehet alkalmazni mindazokban az esetekben, amikor a tulajdonosi jog gyakorlója az egyes vagyoncsoportokat portfolió vagyonkezelésbe adja. Ez esetben meg kell határozni a vagyonkezelési szerződés induló vagyoni érékét, és a vagyonkezelés lezárultával (a vagyonkezelési szerződés megszűntével) a tulajdonos felé történő elszámolási vagyoni éréket (vagyoni változást, vagyongyarapodást) a megkötött szerződésbe foglalt módszerhez igazodóan.

(4)  A vagyontárgyak feletti tulajdonosi jog gyakorlóját - ide értve az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó jogosultságot is – az adott vagyontárgy értékétől függően, vagy – ha a hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik – a vagyonrész értéke alapján kell megállapítani. A vagyontárgy részletekben történő elidegenítési szándéka esetén azonban az érékesítést végző szerv köteles a teljes önkormányzati részesedés vonatkozásában tulajdonosi jogot gyakorló hozzájáruló nyilatkozatát   előzetesen  külön megkérni.

(5) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), rendelet értékhatárra- és ez alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározására- vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak   együttes  értéke az irányadó.

(6) Üzleti vagyon esetén a vagyontárgyak együttes értékesítésének, hasznosításának az tekinthető, ha a vagyontömeg elidegenítése vagy hasznosítása csak egyetlen természetes vagy jogi személy vagy ezek konzorciuma részére történik.

9.Eljárás a tulajdonos képviseletében

13.§ (1) A  tulajdonos képviselet szabályai a következők:

                         a)  a Képviselő-testület képviseletében a polgármester jár el,

                         b)  az e rendeletben vagy az SZMSZ-ben meghatározott

                           feladat- és hatáskörök gyakorlására kijelölt átruházott

                           hatáskörben a bizottság, vagy annak elnöke vagy a polgár-

                           mester jár el,

                      c) az e rendelet szerinti vagyonkezelési szerződéssel    

                          megbízott vagyonkezelő szerv, vagy vezetője,

              d) e rendeletben szabályozott feladat – és hatáskörben az

                   intézmény vezetője.

A tulajdonos képviseletében eljáró személy a továbbiakban a tulajdonosi jog gyakorlója.

(2) A tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet vagy személy (a továbbiakban: a tulajdonosi jog gyakorlója) vagy megbízottja a tulajdonosi jogok gyakorlása körében – a vagyonkezelési szerződés rendelkezései szerint – önállóan gyakorolja a vagyontárgyat érintő, a tulajdonost illető jogosítványokat, továbbá hatósági, közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél (peres fél) jogát is.

(3) A tulajdonosi jogokat gyakorló, vagy megbízottja gyakorolja az osztatlan közös tulajdon esetében a tulajdonostársat, társasház és a lakásszövetkezet esetében a külön tulajdoni illetőség tulajdonosát illető jogokat, teljesíti a tulajdonos kötelezettségeit.

(4) A tulajdonosi jogokat gyakorló a vagyontárgy használatával (bérletével) összefüggésben gyakorolja a használatba adó vagy a használatba vevő jogait  és  kötelezettségeit.

(5) Az önkormányzati tulajdonba (rész-tulajdonba) lévő gazdasági társaság, közhasznú társaság legfőbb szerve ülésén a részvénytársaságnál eseti, egyéb társaságnál általános meghatalmazással képviselteti magát a tulajdonosi jog gyakorlója, vagy szerződéses vagyonkezelés esetén – meghatalmazás alapján- a vagyonkezelő.

10. Az önkormányzati vagyonkezelő szervek és jogállásuk

14.§ (1)  Önkormányzati vagyonkezelő szervek:

Köröm község Önkormányzatának gazdasági társasága (egyszemélyes vagy többségi) intézményei, a Polgármesteri Hivatal, e rendelet szerinti vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő.¹

(2) Az önkormányzati vagyonkezelő szerv a kezelésében, használatában lévő önkormányzati vagyonnal- az Önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül- e rendelet és egyéb hatályos jogszabályok keretei között gazdálkodik.

(3) A vagyonkezeléssel megbízott szervek vezetői a vagyonkezeléssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáról az éves zárszámadás keretében kötelesek számot adni.

11. Rendelkezés az egyes önkormányzati tulajdonú vagyontárgyakkal a forgalomképtelen törzsvagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

16.§(1) A  forgalomképtelen vagyon:

                                          a)  tulajdonjogát nem érintő      hasznosítása –   

                                            amennyiben   a vagyontárgyak hasznosítására irányuló szerződések időtartama a három hónapot nem haladja meg- a                                                           Köröm Község Önkormányzatának képviselő-testületének          feladatkörébe tartozik.

b)  a három hónapot meghaladó időtartamra történő, tulajdonjogát nem érintő hasznosítására vonatkozó szerződés megkötéséről vagy tulajdonjogának megszerzéséről a Képviselő-testület dönt.

(2)  A polgármester a forgalomképtelen vagyon hasznosítása során eljárva gondoskodik a vagyontárgyak hasznosítására irányuló megállapodások, szerződések megkötésére, valamint a tulajdonosi pozícióból eredő jognyilatkozatok kiadásáról.

(3)  Az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken közművek, valamint, nyomvonal jellegű építmények és ezekkel összefüggő egyéb építmények létesítéséhez, bővítéséhez és áthelyezéséhez – amennyiben ahhoz építési engedély szükséges – a tulajdonosi hozzájárulás megadása kérdésében az illetékes szakmai bizottság dönt. A tulajdonosi hozzájárulást bizottság ellenszolgáltatáshoz kötheti.

(5) A forgalomképtelen törzsvagyon érintő esetleges koncessziós pályázat kiírására és elbírálásáról a Képviselő-testület dönt.

(6) a forgalomképtelen vagyon elidegenítésére kötött szerződés semmis. Az ilyen vagyontárgy nem terhelhető meg, nem köthető le, nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete, végrehajtás nem vezethető rá.