Köröm Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2020 (IX.14.) önkormányzati rendelete
a közösségi együttélés alapvető szabályairól és azok megsértésének jogkövetkezményeiről
Hatályos: 2020. 09. 20Köröm Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2020 (IX.14.) önkormányzati rendelete
a közösségi együttélés alapvető szabályairól és azok megsértésének jogkövetkezményeiről
2020-09-20-tól
Köröm Község Önkormányzata Képviselő-testületének
13/2020.(IX.14.) önkormányzati rendelete
a közösségi együttélés alapvető szabályairól és azok megsértésének jogkövetkezményeiről
Köröm Község Önkormányzata Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (2) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
- § (1) E rendelet alkalmazásába a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás, amely bűncselekménynek vagy szabálysértésnek nem minősül, de a közösségi együttélés szabályaival ellentétes, és azt Köröm Község Önkormányzat Képviselő-testülete e rendeletben a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartásként határoz meg.
(2)E rendelet hatálya kiterjed minden 14. év feletti természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki vagy amely Köröm község közigazgatási területén az e rendeletben meghatározott, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el.
(3)E rendelet alkalmazásában
- a közösségi együttélés alapvető szabályai a közösségi békés együttélés érdekében meghatározott azon szabályok összessége, amelyek a lakosság nyugalmát biztosítják
- nem állapítható meg a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás megvalósulása ha a tevékenységgel vagy mulasztással, vagy jogellenes állapot fenntartásával szabálysértés vagy bűncselekmény valósul meg, vagy a tevékenység, mulasztás, vagy jogellenes állapot fenntartása esetére más jogszabály közigazgatási bírság kiszabását rendeli el.
2. A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások
I. A közterület-használat rendjével összefüggő cselekmények
2. § A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki
(1) Közterület-használati engedély nélkül
a) közterületen épületet, építményt, reklámhordozó tárgyat elhelyez,
b) építési munkával kapcsolatos állványt, eszközt, építő- vagy tüzelőanyagot, illetve
törmeléket egy napon túl közterületen elhelyez,
- kereskedelmi, egyéb szolgáltató, szórakoztató tevékenység céljára közterületet vesz igénybe, járműről végez hangos reklám tevékenységet,
d) üzemképtelen vagy hatósági jelzéssel el nem látott gépjárművét közterületen tárolja,
(2) A közterület engedélyhez kötött, de engedély nélküli használata esetén az engedélyező
hatóság felhívására nem szünteti meg a használatot, és az eredeti állapotot a saját költségén
– kártérítés igénye nélkül – nem állítja helyre.
II. A temető használatával kapcsolatos cselekmények
3. § A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki
a) olyan magatartást tanúsít, amely a közösség kegyeleti érzését sérti,
b) a sírhelyek kialakításánál a temető fenntartója, üzemeltetője által előírtakat (sírhant
méreteit, síremlékekre vonatkozó előírásokat stb.) nem tartja be,
c) az építési munka befejeztével a fennmaradó anyag törmelék elszállításáról, illetve az
okozott kár helyreállításáról 10 napon belül nem gondoskodik.
III. A köztisztaság fenntartásával kapcsolatos cselekmények
4. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el
a) az ingatlan tulajdonosa vagy használója, ha az ingatlan előtti járdaszakasz, járda
hiányában 1 m széles területsáv, zöldfelület, árok és annak műtárgyai tisztántartásáról a
gépjárművek közlekedésére szolgáló közút szegélyéig nem gondoskodik,
b) téli időszakban a havazást követően az ingatlant közvetlenül határoló közterületen lévő
járdáról a havat, jeget nem távolítja el, a síkosságmentesítést nem végzi el.
c) az ingatlan tulajdonosa vagy használója a nyílt árok folyamatos rendben tartásáról, továbbá
a műtárgyak tisztításáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és
hulladékok eltávolításáról nem gondoskodik,
d) aki a tulajdonában, vagy használatában lévő ingatlana építménnyel nem fedett területének
tisztántartásáról, gaztalanításáról, takarításáról nem gondoskodik,
e) aki a csapadékvíz-elvezető, szikkasztó árkot betemeti, abba mérgező, környezetszennyező
anyagot önt,
f) aki a tulajdonában vagy használatában lévő ingatlanról közterületre kihajló, vagy a
szomszéd ingatlanra áthajló növény gallyazását nem végzi el,
g) aki közterületen lévő virágot, dísznövényt szed, károsít vagy élő növény részeit engedély
nélkül begyűjti, növényeket engedély nélkül csonkít,
i) aki közterületen mindennemű gépjárművet mos,
(2) A közterületek tisztántartására közfoglalkoztatási program szervezhető, de ez nem mentesíti a tulajdonost, az ingatlan birtokosát a fenti kötelezettségek alól.
IV. Állattartással kapcsolatos cselekmények
5. § A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki
a) belterület közterületén ebet póráz nélkül vezet,
b) az általa tartott eb emberre, más állatra való veszélyeztetésének megakadályozásáról nem
gondoskodik,
c) az ebet úgy tartja, hogy az mások nyugalmát tartósan és rendszeresen zavarja,
d) közterületen engedély nélkül állatot tart, legeltet vagy ingatlanáról bármilyen állatot
felügyelet nélkül kienged,
e) aki nem gondoskodik az állatok tartására szolgáló helyiség rendszeres takarításáról és
fertőtlenítéséről, indokolt esetben szagtalanításáról, az állattartó épületekben és
környezetükben a rovarok és rágcsálók rendszeres irtásáról,
f) a keletkező trágya, trágyalé vagy hígtrágya ártalommentes gyűjtéséről, tárolásáról és
felhasználásáról nem gondoskodik,
g) állatot közterületen fürdet.
h) elhullott állat tetemét közterületen helyez el, vagy magánterületen oly módon helyez el
ami fertőzésveszélyt idézhet elő.
V. A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző egyéb cselekmények
6. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg aki 21.00 óra és 6.00 óra között:
a) a szomszédok pihenését zavaróan zene-, média szolgáltató eszközt, tárgyat működtet, üzemeltet (kivéve az alkalmi zenés, táncos vagy családi rendezvényeket)
b) zajt keltő munkát végez, zaj- vagy rezgésforrást üzemeltet, kivéve ha ez utóbbi tevékenységek elemi kár elhárítása vagy műszaki meghibásodásból eredő javítás miatt szükségesek.
7. § A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 26. § (1) bekezdésében foglalt lakcím bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget.
8. § A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki
közkifolyókról vizet saját célú öntözésre, mezőgazdasági vagy építési célokra használ.
9. § A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el az ingatlan
tulajdonosa, kezelője vagy használója, aki
a) az utcanév tábla elhelyezését megakadályozza,
b) házszámtábla elhelyezési, pótlási, karbantartási kötelezettségének nem tesz eleget.
10. §
(1) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el az ingatlan
tulajdonosa, bérlője, az ingatlan felett más jogcímen rendelkezni jogosult, ha életvitelszerű
lakhatásra nem alkalmas ingatlanban biztosít lakhatási lehetőséget más természetes
személy számára.
(2) Életvitelszerű lakhatásra alkalmas az az ingatlan:
a) amely megfelel a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó
egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 91/A. § 6. pontjában meghatározott
feltételeknek,
b) amelyben az ingatlanban lakó, illet lakni kívánó személyek száma alapján az egy főre eső
lakrész alapterületének mértéke eléri a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti,
gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük
feltételeiről szóló 15/1998.(IV. 30.) NM rendelet 105. § (2) bekezdésében is meghatározott
hat négyzetmétert.
3. A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatt alkalmazható jogkövetkezmények
11. §
(1) Az e rendeletben meghatározott, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás természetes személy elkövetőjével szemben 5.000 forinttól, 200. 000.- forintig terjedő közigazgatási bírság, míg jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel szemben 5.000 forinttól 2.000.0000 forintig terjedő közigazgatási bírság szabható ki.
A bírság – amennyiben annak feltételei továbbra is fennállnak – ismételten, többször is kiszabható.
(2) Az alkalmazásra kerülő joghátrány megállapításánál figyelembe kell venni
a) a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás súlyát és a felróhatóság
mértékét,
b) az érintett vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait, amennyiben azok a hatóság
rendelkezésére álló adatokból megállapítható.
(3) Fiatalkorú elkövetővel szemben közigazgatási bírság csak akkor szabható ki ha önálló keresete, jövedelme vagy vagyona van.
12. § A kötelezett a közigazgatási bírságot az azt kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül Köröm Község Önkormányzata költségvetési elszámolási számlájára, vagy a házi pénztárába köteles megfizetni.
13.§ A közigazgatási bírság helyett, különösen a cselekmény csekély tárgyi súlyára, az elkövető személyi körülményeire figyelemmel, figyelmeztetés is alkalmazható, ha az intézkedéstől kellő visszatartó hatás várható.
4. Eljárási szabályok
14. §
(1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások elkövetése miatt induló eljárások ügyében a képviselő-testület a hatáskörének gyakorlását a jegyzőre ruházza át.
(2) Az eljárás lefolytatására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény
rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.
(3)Az eljárás bejelentés, feljelentés alapján és hivatalból is megindítható.
(4) A közigazgatási hatósági eljárás legfeljebb:
a) valamely cselekményben megnyilvánuló magatartás esetén a cselekmény elkövetésétől számított 30 napon belül,
b) mulasztásban megnyilvánuló magatartás esetén a jogszerű teljesítésre nyitva álló határidő lejártától számított 30 napon belül,
c) jogellenes állapot fenntartásában megnyilvánuló magatartás esetén a jogellenes állapot megszűnésétől számított 30 napon belül indítható meg.
Ezen határidő elteltét követően a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetése miatt eljárás nem indítható.
5. Záró rendelkezés
15. § Ez a rendelet 2020.szeptember 20-án lép hatályba.
Tóth Tibor s.k. Ivánné dr. Balázs Mária s.k.
polgármester jegyző
A kihirdetés napja: 2020.szeptember 14.
Ivánné dr. Balázs Mária s.k.
jegyző