Köröm Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 30.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

Hatályos: 2026. 02. 01

Köröm Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 30.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

2026.02.01.

[1] Köröm Község Önkormányzata Képviselő-testületének célja az önkormányzati rendelet megalkotásával a vagyonkezelői jogra vonatkozó szabályok, valamint az önkormányzati vagyon kezelése, hasznosítása, megszerzése szabályainak meghatározása.

[2] Köröm Község Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében és a 143. § (4) bekezdésének i) és j) pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdésének 6. pontjában, 5. § (2) bekezdésének c) pontjában, a 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében és 18. § (1) bekezdésében és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének e) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § A rendelet hatálya Köröm Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő ingatlanokra, ingóságokra, gazdasági társaságokban lévő tulajdonrészekre, vagyoni értékű jogokra, valamint az ezekkel való gazdálkodásra terjed ki.

2. Az önkormányzati vagyon

2. § (1) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvt.) erejénél fogva az önkormányzati tulajdonát képező forgalomképtelen ingatlanvagyon tételes felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában álló vagyonelemek közül nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont nem határoz meg.

(3) A korlátozottan forgalomképes ingatlanvagyon felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.

(4) Az üzleti ingatlanvagyon felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.

(5) Ha az ingatlan forgalomképességében változás történik, az ingatlan új besorolását a vagyon-nyilvántartásban, az ingatlan kataszterben és az önkormányzati rendelet megfelelő mellékletében át kell vezetni, a kialakuló ingatlan-nyilvántartási állapotnak megfelelően.

(6) Ha az Önkormányzat vagyona olyan új vagyontárggyal gyarapszik, amely rendeltetésénél fogva a forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyon körébe tartozik, a szerzést követően a képviselő-testületnek dönteni kell a vagyontárgy besorolására vonatkozóan, abban az esetben, ha a vagyontárgy besorolása a törvényi rendelkezések alapján nem egyértelmű.

(7) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgy forgalomképes üzleti vagyonná történő minősítését a képviselő-testület akkor tárgyalja, ha az adott ingatlan funkcióját valamilyen oknál fogva másik ingatlan tölti be, vagy az ingatlan funkció szerinti önkormányzati tevékenység megszűnt.

3. A vagyonnal való rendelkezés

3. § (1) A rendelet alkalmazásában a vagyonnal való rendelkezésnek minősül

a) az elidegenítés,

b) a vagyon gazdasági társaságok, alapítványok, közalapítványok részére történő adományozás,

c) a vagyonhasznosítás, (ideértve a vagyon használatba, bérbe, haszonbérbe adását, lízingszerződéssel való hasznosítását), a koncesszióba, vagyonkezelésbe adását, vagy onnan való kivonását,

d) a vagyon megterhelése, ideértve a vagyon biztosítékul adását, zálog- és jelzálogjog, vagy szolgalmi és egyéb használati jog alapítását, használat jogának biztosítását, elidegenítési és terhelési tilalom alapítását, valamint kezesség vállalását, az Önkormányzat tulajdonán fennálló vagyoni értékű jog gazdasági társaság rendelkezésére bocsátásához való hozzájárulást,

e) az Önkormányzatot megillető elővásárlási-, vételi- és visszavásárlási jog gyakorlása,

f) gazdasági társaságokban üzletrész, részvény alapján az Önkormányzatot megillető jog gyakorlása,

g) az Önkormányzat javára más személy tulajdonában lévő vagyonon fennálló jogokkal való rendelkezés,

h) vagyonszerzés,

i) értékpapírral, pénzeszközökkel való gazdálkodás,

j) önkormányzati vagyont érintő hatósági, polgári peres eljárásban az Önkormányzatot megillető jog gyakorlása,

k) közérdekű célra kötelezettség vállalásként felajánlott, vagy öröklés, lemondás esetén vagyon elfogadása, közérdekű célra kötelezettség vállalás,

l) ingatlan tulajdonjogának jogszabályon alapuló térítés nélküli átadása, átvétele.

(2) A vagyonnal a képviselő-testület és e rendelet alapján a polgármester jogosult rendelkezni.

(3) A vagyonnal való rendelkezésre vonatkozó szabályokat a vagyont érintő megállapodások módosítása, kiegészítése és megszüntetése esetén is alkalmazni kell.

(4) Önkormányzati intézmény elhelyezését, működését szolgáló korlátozottan forgalomképes ingatlan vagy ingatlanrész kizárólag azt követően idegeníthető el, ha az intézmény működéséhez az ingatlan használata szükségtelenné vált. Ezen ingatlanok elidegenítéséhez a forgalomképességet akadályozó tényezőket meg kell szüntetni.

(5) Az Nvt.-ben előírt versenyeztetés – mind a hasznosítás, mind a tulajdon átruházás esetén – kötelező, ha az érintett vagyontárgy forgalmi értéke eléri vagy meghaladja a 25 Millió Ft-ot.

4. Az önkormányzati vagyon értékének és ez alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározása

4. § (1) Az önkormányzati vagyonnal való rendelkezést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét meg kell határozni.

(2) A vagyon forgalmi értékének meghatározásakor a várhatóan 500.000.-Ft. forgalmi értéket el nem érő ingóvagyon és 1 millió Forint forgalmi értéket el nem érő ingatlanvagyon esetén az Önkormányzat könyvviteli nyilvántartásában szereplő értékét kell alapul venni.

(3) A várhatóan a (2) bekezdésben meghatározott forgalmi értéket elérő vagy meghaladó vagyon forgalmi értékének meghatározása érdekében forgalmi érték megállapításának módja:

a) ingóság esetén a vagyontárggyal azonos, vagy paramétereiben a hozzá legközelebb álló, kereskedelemben kapható dolog ára, ennek hiányában igazságügyi ingóforgalmi szakértő által meghatározott érték 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján.

b) a tőzsdei forgalomban szereplő értékpapírok esetében az aktuális piaci ár.

c) a tőzsdei forgalomban nem szereplő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a befektetési szolgáltatók által közzétett, a másodlagos piaci forgalomban kialakult ár.

d) ingatlanok nyílt licites eljárás vagy zárt borítékos pályázat útján történő értékesítése, hasznosítása vagy ingatlanok megterhelése esetében ingatlanforgalmi szakértő által meghatározott érték 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján, kivétel ez alól az azonos adottságú ingatlanok sorozat értékesítése.

e) A követelések esetében az egyedi értékelés kerül alkalmazásra.

(4) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlóját az adott vagyontárgy értékétől függően, vagy, ha a hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik, a vagyonrész értéke alapján kell megállapítani. A vagyontárgy részletekben történő elidegenítési szándéka esetén az értékesítést végző szerv köteles a teljes vagyontárgy értéke alapján meghatározott tulajdonosi jogok gyakorlójának hozzájáruló nyilatkozatát külön megkérni.

(5) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy, a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

(6) A vagyontárgyak együttes értékesítésének vagy hasznosításának az tekintendő, ha a vagyon elidegenítése vagy hasznosítása azonos személy részére történik.

5. Az intézményi használatban lévő ingatlanok kezelésének és működtetésének szabályai

5. § (1) Az Önkormányzat intézményei jogosultak és kötelesek a működésükhöz szükséges vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére és kötelesek a használatukban lévő vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartására és adatszolgáltatásra. Az ingatlanvagyon hasznosításához szükséges a képviselő-testület hozzájárulása.

(2) Az Önkormányzat intézményeinek joga a használatukban lévő ingatlanok és ingó vagyontárgyak hasznosításával az alaptevékenységet nem sértő, és kizárólag az intézmény bevételeit növelő bevételszerző tevékenységet folytatni. Az ingatlanok és ingó vagyontárgyak hasznosításához szükséges a képviselő-testület hozzájárulása.

(3) Az intézmény vezetője felelős a vagyon rendeltetésszerű használatáért és gazdaságos működtetéséért, továbbá a bevételszerző tevékenység eredményességéért és jogszerűségéért.

6. Önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódó vagyonkezelés

6. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes és üzleti ingatlan vagyont az önkormányzati közfeladat ellátása érdekében ingyenesen, vagy ellenérték fejében vagyonkezelésbe lehet adni.

(2) A vagyonkezelői szerződés megkötéséről szóló döntés joga és szerződés tartalmának meghatározása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. A vagyonkezelői jog átadása az önkormányzati feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítása, a vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, továbbá értékének növelése érdekében történhet.

(3) A vagyonkezelési szerződésnek az általános szerződési tartalmi kellékeken túl tartalmaznia kell:

a) a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladatot és ellátható egyéb tevékenységeket, valamint

b) a vagyonkezelésbe adott vagyon birtoklására, használatára vonatkozó korlátozó rendelkezéseket,

c) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek a helyi Önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét értékével együtt, azon belül a kötelező önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon megjelölését,

d) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket, és a vagyonnal való vállalkozás feltételeit,

e) a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét, vagy az ingyenesség tényét,

f) a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,

g) az Önkormányzat költségvetését megillető, a vagyonkezelésébe adott vagyon kezeléséből származó befizetések teljesítésére, a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket,

h) a szerződés teljesítésének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket,

i) a teljesítés biztosítására szolgáló mellékkötelezettségeket és egyéb biztosítékokat,

j) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való mérhetően eredményes gazdálkodásra vonatkozó előírásokat,

k) a vagyonkezelési szerződés időtartamát.

(4) A vagyonkezelési jog ingyenes átengedésére kötelező oktatási, szociális vagy egészségügyi önkormányzati alapfeladat ellátásához kapcsolódva kerülhet sor.

(5) A vagyonkezelő a szerződéssel reá ruházott jogok gyakorlását saját szervezete útján láthatja el.

(6) A vagyonkezelőt a vagyonkataszter hiteles vezetése érdekében adatszolgáltatási kötelezettség terheli az Önkormányzat felé.

(7) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyon használatából, működtetéséből származó bevételeit, vagy közvetlen költségeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani oly módon, hogy az a saját vagyonnal folytatott vállalkozási tevékenységből származó bevételeitől, vagy költségeitől és ráfordításaitól egyértelműen elhatárolható legyen.

(8) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyon eszközeiről olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amely tételesen tartalmazza ezek könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt értékcsökkenés összegét, az azokban bekövetkezett változásokat.

(9) A vagyonkezelő köteles évente egyszer, a tárgyévet követő év február 15-ig a vagyonkezelésbe vett ingatlanok és egyéb vagyoni eszközök állapotának tárgyévi változásairól beszámolót készíteni és azt a (7)–(8) bekezdésben foglalt nyilvántartásokkal együtt a képviselő-testületnek bemutatni.

(10) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződés időtartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az Önkormányzatot:

a) ha ellene csőd- vagy felszámolási eljárás, helyi önkormányzat esetében adósságrendezési eljárás indult,

b) ha végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy a jogutód nélküli megszüntetésre irányuló bírósági vagy hatósági intézkedésre került sor,

c) ha 3 hónapnál régebbi köztartozása van, és annak megfizetésére nem kapott halasztást,

d) mindazokról a változásokról, amelyekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget jogszabály, vagy a vagyonkezelési szerződés előír.

7. § (1) A vagyonkezelő a rábízott vagyonnal az Nvt.-ben, a Mötv.-ben, valamint e rendeletben és a vele kötött vagyonkezelési szerződésben foglalt jogok és kötelezettségek szerint gazdálkodik.

(2) A vagyonkezelő jogosult a rábízott vagyon:

a) birtoklására,

b) használatára,

c) korlátozott hasznosítására.

(3) A vagyonkezelő köteles a rábízott vagyon

a) biztosítására,

b) közterheinek viselésére,

c) jó gazda módjára történő megőrzésére és lehetőség szerinti gyarapítására,

d) az általában elvárható gondosságú gazdálkodás szabályai szerinti használatra,

e) fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátására,

f) az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére.

8. § (1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét a Polgármester vagy a megbízásából eljáró szervezet, személy ellenőrzi.

(2) A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, vagy az Önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.

(3) A polgármester vagy a megbízásából eljáró személy a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:

a) a vagyonkezelésben álló ingatlan területére belépni,

b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó minden közérdekből nyilvános adat, valamint az önkormányzati vagyonra, a vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatásának és okirat bemutatásának kérésére,

c) az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.

(4) Az ellenőrzést végző személy az ellenőrzés során köteles:

a) jogait úgy gyakorolni, hogy az ellenőrzött vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja,

b) tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 15 nappal tájékoztatni,

c) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalni és a jelentéstervezetet, valamint a végleges jelentést az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjének megküldeni.

(5) Az ellenőrzött vagyonkezelő, vagy képviselője jogosult:

a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,

b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.

(6) Az ellenőrzött vagyonkezelő, vagy képviselője köteles:

a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,

b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani,

c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció teljességéről nyilatkozni,

d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,

e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az Önkormányzatot 30 napon belül tájékoztatni.

(7) A polgármester az adott évben elvégzett tulajdonosi ellenőrzések legfontosabb megállapításairól, összefoglaló jelentésben a tárgyévet követő év április 30-ig tájékoztatja a képviselő-testületet.

9. § (1) A vagyonkezelői jog megszűnik:

a) határozott időtartamú vagyonkezelési szerződésben meghatározott időtartam elteltével,

b) határozatlan időtartamú vagyonkezelési szerződés esetén a szerződés felmondásával,

c) a (3)–(4) bekezdés szerinti rendkívüli felmondással,

d) az adott vagyontárgyra vonatkozóan a vagyontárgy megsemmisülésével, vagy

e) a vagyonkezelő jogutód nélküli megszűnésével,

f) a szerződésben meghatározott egyéb ok vagy feltétel bekövetkezése esetén

g) az Nvt. 11. § (4) bekezdésében meghatározott esetben.

(2) A felmondási idő jogszabály, vagy a felek eltérő rendelkezése hiányában:

a) rendes felmondás esetén hat hónap,

b) rendkívüli felmondás esetén két hónap, ide nem értve a (4)-(5) bekezdés szerinti azonnali hatályú felmondás eseteit.

(3) A helyi önkormányzat a határozatlan idejű, vagy határozott idejű vagyonkezelési szerződést rendkívüli felmondással akkor szüntetheti meg, ha

a) a vagyonkezelő a számára jogszabályban előírt kötelezettségét megsérti, vagy a vagyonkezelési szerződésben előírt kötelezettségét súlyosan megszegi;

b) a vagyonkezelő a vele szemben a vagyonkezelési szerződés megkötését megelőzően megindult csőd- vagy felszámolási eljárásról az Önkormányzatot nem tájékoztatta, vagy a vagyonkezelővel szemben a vagyonkezelési szerződés hatályának időtartama alatt csőd- vagy felszámolási eljárás indul;

c) a vagyonkezelő adó-, illeték-, vám- vagy társadalombiztosítási járulék tartozása több mint hat három hónapja lejárt, és ennek megfizetésére halasztást nem kapott.

(4) Azonnali felmondásnak van helye, ha a vagyonkezelő a kezelésbe adott önkormányzati vagyonnal a vállalt önkormányzati feladatot nem látja el, vagy a vagyonkezelésbe adott vagyonban kárt okoz.

7. Az ingatlanok elidegenítésének, hasznosításának és megvásárlásának szabályai

10. § (1) Az Önkormányzat tulajdonát képező, forgalomképtelen törzsvagyonnak nem minősülő ingatlanok elidegenítése versenyeztetés /nyílt licites eljárás vagy zárt borítékos pályázat/ útján történhet természetes személy vagy átlátható szervezet részére.

(2) Ingatlanok elidegenítéséhez, hasznosításához, megvásárlásához, ingyenes átruházásához a képviselő-testület minősített szavazattöbbségű döntése szükséges.

(3) Licit vagy zárt borítékos pályázat útján történő elidegenítésről, annak módjáról és a kiírás feltételeiről a képviselő-testület dönt.

11. § (1) Ingatlanvásárlás esetén az ingatlan értékének megállapítása érdekében szakvéleményt kell beszerezni.

(2) Az ingatlan megvásárlásáról a képviselő-testület jogosult dönteni.

8. Ingóságok elidegenítésének és megszerzésének szabályai

12. § (1) Ingó vagyontárgy elidegenítéséről, megvásárlásáról, hasznosításáról, ha az a jóváhagyott költségvetési rendeletben nem szerepel a képviselő-testület jogosult dönteni:

(2) Értékesítés esetén az értékesítés módjának és feltételeinek meghatározása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(3) Ingó vagyon ingyenesen átruházható az önkormányzati érdekeltségű gazdálkodó szervezet és civil szervezet részére, ha az önkormányzati feladatellátáshoz szükségtelenné válik. Az ingó vagyon ingyenes átadása nem veszélyeztetheti az önkormányzati feladatok ellátását. A Képviselő-testület nem határoz meg értékhatárt az ingó vagyon ingyenes átruházása esetére.

9. Ingatlan és ingó vagyontárgy önkormányzat javára történő felajánlása elfogadásának szabályai

13. § (1) Ingatlan és ingó vagyontárgy önkormányzat javára történő felajánlásának elfogadásáról a képviselő-testület jogosult dönteni.

(2) A felajánlást nem lehet elfogadni, ha a felajánlott ingatlan, illetve ingó vagyontárgy kezelésének költsége veszélyezteti a kötelező önkormányzati feladatok ellátását.

10. Az Önkormányzat követeléseiről való lemondás

14. § (1) A követelésekről történő lemondás esetei:

a) méltányosság

b) visszterhes átadás

c) adókövetelés elengedése.

(2) Az Önkormányzat követeléséről a hatályos költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű követelés értékhatáráig a polgármester, egyéb esetekben a képviselő-testület mondhat le, amennyiben a követelés érvényesítése nem vezetett eredményre és ez nem is várható, vagy a követelés érvényesítése aránytalan ráfordítást eredményezne, vagy a lemondás az Önkormányzat számára a követeléssel arányos egyéb előnyt biztosít.

(3) Méltányosság abban az esetben gyakorolható, ha a fizetésre kötelezett bizonyítja, hogy magatartása vagy körülményei megfelelnek a méltányosság feltételeinek. A méltányosság feltételeinek vizsgálata során magánszemély esetében azt kell mérlegelni, hogy a követelés kifizetése a kötelezett és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti-e. Jogi személy és egyéb szervezet esetében a kivételes méltánylást érdemlő körülmény, különös tekintettel a gazdálkodási tevékenység ellehetetlenülése lehet az elfogadható indok.

(4) A követelésről való lemondás nem veszélyeztetheti az önkormányzat likviditását és a kötelező önkormányzati feladatok ellátását.

15. § Az Önkormányzat vagyonát vagy követelését érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség esetén, ha a követelés, valamint az egyezségi ajánlat közötti különbség, vagy teher esetén az egyezség során felajánlott összeg

a) nem éri el a kisösszegű követelések értékhatárát, a Polgármester,

b) egyéb esetekben a képviselő-testület dönt.

11. Tájékoztatási kötelezettségek

16. § A polgármester a saját hatáskörében hozott e rendelet hatálya alá tartozó döntéséről a képviselő-testületet negyedévenként köteles tájékoztatni.

12. Vegyes rendelkezések

17. § Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Nvt. rendelkezéseit kell alkalmazni.

13. Záró rendelkezések

18. §1

19. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

1. melléklet az 1/2026. (I. 30.) önkormányzati rendelethez

Köröm Község Önkormányzat törzsvagyonába tartozó forgalomképtelen ingatlan vagyon elemek

Megnevezés

Helyrajzi szám

ha/m2

Tulajdoni hányad

1.

Közterület

9

1395

1/1

2.

Közterület

19

1646

1/1

4.

Járda

44

116

1/1

5.

Közterület

45/1

1ha 1346

1/1

6.

Emlékmű

45/2

717

1/1

8.

Árok

66

257

1/1

9.

Közterület

125

5551

1/1

10.

Járda

164

355

1/1

11.

Közterület

165

8373

1/1

12.

Telek

167

449

1/1

13.

Közterület

178

268

1/1

14.

Közterület

201/2

272

1/1

15.

Közterület

218

208

1/1

16.

Közterület

244

1919

1/1

17.

Közterület

274

9845

1/1

18.

Beépített terület

302/2

531

1/1

19.

Beépített terület

329/2

621

1/1

20.

Közterület

331/2

1610

1/1

21.

Közterület

332

2280

1/1

22.

Közterület

333/6

2631

1/1

23.

Közterület

344

2046

1/1

24.

Közterület

346

1565

1/1

25.

Közterület

347

7091

1/1

26.

Közterület

373/1

1031

1/1

27.

Közterület

955/9

1803

1/1

28.

Közterület

955/18

1138

1/1

29.

Közút

03/1

1Ha3037

1/1

30.

Közút

012

4659

1/1

31.

Közút

016

1Ha1723

1/1

32.

Közút

017

969

1/1

33.

Közút

018

1037

1/1

34.

Közút

021

3335

1/1

35.

Közút

023/1

5744

1/1

36.

Közút

023/2

2502

1/1

37.

Közút

026

3066

1/1

38.

Közút

033

1104

1/1

39.

Közút

035

2818

1/1

40.

Közút

041

1984

1/1

41.

Közút

042

2780

1/1

42.

Közút

053

6281

1/1

43.

Közút

010/9

926

1/1

44.

Közút

010/13

795

1/1

45.

Közút

02/28

1564

1/1

46.

Közút

02/23

3493

1/1

47.

Közút

027/14

2439

1/1

48.

Közút

031/9

1898

1/1

49.

Közút

048/9

912

1/1

50.

Árok

56

72

1/1

51.

Közterület

316/2

1868

1/1

52.

Külterület

056/5

3467

53.

Közút

048/3

162

1/1

2. melléklet az 1/2026. (I. 30.) önkormányzati rendelethez

Köröm Község Önkormányzat törzsvagyon körébe tartozó korlátozottan forgalomképes ingatlan vagyonelemek

Megnevezés

Helyrajzi szám

m2

Tulajdoni hányad

1

Önkormányzati hivatal, óvoda épület

97/1

5181

1/1

2

Orvosi rendelő (könyvtár?, KMB iroda)

98/6

840

1/1

3

Orvosi rendelő

248

831

1/1

4

Közösségi ház, gazdasági épület

98/2

558

1/1

5

Lakóház, udvar (Ottó-ház)

113

2556

1/1

6

Gazdasági épület

186

1776

1/1

3. melléklet az 1/2026. (I. 30.) önkormányzati rendelethez

Köröm Község Önkormányzat üzleti vagyonába tartozó ingatlan vagyonelemek

Megnevezés

Helyrajzi szám

m2

Tulajdoni hányad

1

Beépítetlen terület

264

1604

1/1

2

Beépítetlen terület

309

1727

1/1

3

Beépítetlen terület

310

1582

1/1

4

Beépítetlen terület

311

1671

1/1

5

Beépítetlen terület

312

1679

1/1

6

Beépítetlen terület

313

1936

1/1

7

Beépítetlen terület

314

1768

1/1

8

Beépítetlen terület

315

1864

1/1

9

Beépítetlen terület

329/3

516

1/1

10

Beépítetlen terület

333/26

409

1/1

11

Beépítetlen terület

333/29

440

1/1

12

Közút

046

10631

1/1

13

Közút

047/1

1131

1/1

14

Kivett út

037/6

1828

1/1

15

Szántó

049/4

6678

1/1

16

Beépítetlen terület

185/4

2046

1/1

17

Italbolt, udvar

94

1301

1/1

18

Lakóház, udvar

98/3

594

1/1

19

Lakóház

329/4

576

1/1

20

Udvar

329/5

655

1/1

21

Udvar

333/24

681

1/1

22

Szőlő, kert

733

1957

1/1

23

Szántó

738

2618

1/1

24

Szántó

798

2183

15/60

25

Kert

833

915

1/1

26

Szántó

849

2166

12/96

27

Szántó

873/2

2232

1/1

28

Szántó

899

4350

5/16

29

Szántó,rét

917

3076

1/1

30

Erdő

050/1

2 Ha5373

1/1

31

Udvar, egyéb épület

162

987

1/1

32

Udvar, egyéb épület

372

1105

1/1

33

Erdő

050/2

4 Ha 2004

1/1

34

Beépített terület

221

311

1/1

35

Udvar

222

106

1/1

36

Udvar

302/3

617

1/1

37

Közterület

95

7000

1/1

38

Kivett/gazdasági épület, udvar,
közösségi ház

98/2

558

1/1

39

Kivett/lakóház, udvar, egyéb
épület

65/1

758

1/1

1

A 18. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.