Oszlár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2013. (IV. 19.) önkormányzati rendelete

Az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól

Hatályos: 2019. 05. 31

Oszlár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2013. (IV. 19.) önkormányzati rendelete

Az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól

2019.05.31.

Oszlár Község Önkormányzatának Képviselő-testülete, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló, 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 109. § (4) bekezdésében, a nemzeti vagyonról szóló, 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 5. §-ban kapott felhatalmazás alapján – az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1.  § A rendelet hatálya kiterjed Oszlár Községi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő, és tulajdonába kerülő

a) ingatlan és ingó vagyonra, valamint vagyoni értékű jogokra (továbbiakban: ingatlan és ingó vagyon), továbbá

b) a tagsági jogot megtestesítő értékpapírokra, és gazdasági társaságban az önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedésekre (portfolió vagyon).

Az önkormányzati vagyon

2.  § Az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyon.

Törzsvagyon

3.  § (1) Forgalomképtelen vagyontárgyak:

a) a Nvtv. 5. § (4) bekezdésében megjelölt vagyontárgyak, valamint

b) mindaz a vagyon, amelyet törvény, vagy az önkormányzat rendelete nemzetgazdasági szempontból, kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít.

(2) A törzsvagyonnak a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartozó forgalomképtelen vagyontárgyai:

- a helyi közutak és műtárgyaik
- a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok.
(3) A törzsvagyon további fogalomképtelen vagyontárgyai:
- a földutak
- a járdák, árkok,
- a játszótér, egyéb közterületek,
- községi köztéri műalkotások,
- továbbá minden ingó és ingatlan dolog, amelyet törvény, vagy az önkormányzat rendeltében forgalomképtelennek nyilvánít.
(4) Az önkormányzat forgalomképtelennek minősülő vagyonában nincs olyan vagyonelem, amely a
szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyon.
(5) A forgalomképtelen vagyontárgyak elidegenítésére kötött szerződés semmis, azok hitelfedezetéül nem használhatók fel semmilyen más módon nem terhelhetőek meg. Ezen vagyontárgyakban vagyonkezelői jog, szolgalom nem szerezhető, osztott tulajdon nem létesíthető.
(6) Az önkormányzat törzsvagyona a kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgálja, azt a többi vagyontól elkülönítve kell nyilvántartani, az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell kimutatni.
(7) Az önkormányzat forgalomképtelen vagyontárgyait a rendelet
1. sz. függeléke
tartalmazza.

4.  § (1) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak:

a) közművek,

b) önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő vagyon,

c) középületek,

d) művelődési, oktatási, egészségügyi, szociális, sport- és egyéb intézmények épülete és a használatukban lévő önkormányzati vagyontárgyak,

e) ravatalozó épülete és a temetkezéshez szükséges ingó dolgok,

f) önkormányzat tulajdonában lévő művészeti alkotások,

g) mindazon ingó és ingatlan vagyon, melyet a képviselő-testület annak nyilvánít.

A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyait a rendelet 2. sz. függeléke tartalmazza.

Üzleti vagyon

5.  § (1) Üzleti vagyon mindazon vagyontárgy – telkek, iparterületi földrészletek, nem lakáscélú ingatlan, ingóság -, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.

(2) Az önkormányzat üzleti vagyona forgalomképes.

(3) Az üzleti vagyonba tartozó önkormányzati vagyontárgyakat a rendelet 3. sz. függeléke tartalmazza.

A tulajdonosi jogok gyakorlása, gazdálkodási szabályok

6.  § (1) Oszlár községi önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

(2) A tulajdonost megillető jogokat az új Ötv. 106-110. §-ában foglaltak értelmében a képviselő-testület gyakorolja, ezt a jogát szerveire, intézményeire, és hivatalára átruházhatja.

(3) A képviselő-testület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonra az új Ötv. 109. §-a és az Nvtv. rendelkezései szerint az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet.

(4) Az önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről, annak változásairól és értékéről nyilvántartást kell vezetni. /vagyonkataszter/

(5) A vagyonkataszteri nyilvántartás vezetéséről a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően a jegyző gondoskodik. Ha az Önkormányzat vagyona olyan új vagyontárggyal gyarapszik, amely rendeltetésénél fogva jelen rendelet szerint a fogalomképtelen agy korlátozottan fogalomképes vagyon körébe tartozna, a szerzéssel egyidejűleg, vagy a szerzést követő testületi ülésen kell dönteni a vagyontárgy minősítéséra vonatkozóan.

(6) Az önkormányzat szabad rendelkezésű vagyona - az e rendeletben szabályozott feltételek szerint – üzleti vállalkozásba fektethető. Az üzleti vállalkozásba adott vagyonnal a legnagyobb jövedelmet biztosító és vagyongyarapodással járó módon kell gazdálkodni.

(7) Az önkormányzati vagyonleltárba tartozó vagyont ingyenesen átruházni, továbbá önkormányzati követelésről lemondani csak törvényben meghatározott esetben lehet, kivéve, ha az ingyenes átruházás, vagy követelés fejében munkahelyteremtő beruházás valósul meg.

(8) Az önkormányzati vagyon védelme, az előre nem számolható rendkívüli események hatásainak védelme érdekében a vagyontárgyakra biztosítást kell kötni.

Vagyoni érték megállapítása

7.  § (1)1 A vagyon értékének megállapítására általában a nyilvántartási érték az irányadó. Amennyiben a képviselő-testület szükségesnek tartja az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére vagy ellenérték fejében történő hasznosítására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét az alábbiak szerint állapítja meg:

a) ingatlan és ingó vagyon esetén 3 hónapnál nem régebbi értékbecsléssel, b) értékpapír esetén, amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, az egyes értékpapírtípusok piacán az értékesítés-, hasznosítás idején kialakult árfolyam alapján.

(2) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg) a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak külön-külön meghatározott értéke az irányadó.

(3) Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.

A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti tulajdonjog gyakorlása

8.  § (1) A képviselő-testület rendelkezik a 4. §-ban felsorolt önkormányzati vagyonszerzésről, elidegenítésről, megterhelésről és gazdasági társaságba való bevitelről.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak akkor idegeníthetők el, ha kihasználtságuk alacsony szintje, vagy magas fenntartási költségeik miatt rendkívül nagy terhet jelentenek az önkormányzat számára. Ha a vagyon használója az önkormányzat intézménye, a döntés előkészítésébe az intézmény vezetőjét is be kell vonni.

(3) Az önkormányzat vagyonának kezelője az önkormányzat hivatala Községi Önkormányzat és az önkormányzat szervei: Közös Önkormányzati Hivatal. Az intézmények az alapító okiratukba foglalt vagyontárgyak használati jogát gyakorolják az alapító okiratban meghatározott módon.

(4) A tulajdonosi jogok közül a kezelők jogosultak a vagyontárgyak birtoklására, hasznainak szedésére, birtokvédelemre.

(5) A bérbeadás útján történő hasznosítás az intézmény alapfeladatainak ellátását nem korlátozhatja, az csakis a feladatellátás színvonalának megtartása vagy javítása mellett történhet. A bérbeadás szándékát és feltételeit az intézmények kötelesek előzetesen legalább 15 nappal előbb írásban bejelenteni.

(6) Az intézmények által megszerzett vagyontárgyak az önkormányzat tulajdonába kerülnek és a megszerző intézmény használatában maradnak.

9.  § (1) Az önkormányzati ingatlanvagyon tulajdonjog-változással nem járó, egyéb módon történő hasznosításáról a képviselő-testület dönt.

(2) Az intézmények alapfeladat-ellátási körébe nem tartozó önkormányzati ingó vagyontárgyak tulajdonjog-változással nem járó, egyéb módon történő hasznosításáról a polgármester dönt.

Az üzleti vagyon hasznosítása

10.  § (1) A vagyon hasznosításának célja az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai hatékony és eredményes ellátása.

(2) Az önkormányzati vagyon hasznosításának előkészítésekor a tulajdonosi jog gyakorlója részére írásbeli előterjesztést kell készíteni. Ennek során, számba kell venni a vagyonhasznosítás feltételeit, vizsgálni kell, a jövedelmezőséget, és javaslatot kell tenni, az alternatívák mérlegelésével, a legmegfelelőbb hasznosítási formára.

(3)2 Az önkormányzati vagyont 10.000.000-Ft. értékhatár felett értékesíteni, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni csak nyilvánosan /indokolt esetben zártkörű/ versenyeztetési eljárás útján a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. (Versenyeztetési eljárás szabályait az 4 sz. függelék tartalmazza).

(2) Az ingatlan nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a Hivatal, ingóság nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a vagyonkezelő szerv feladata a versenytárgyalás lebonyolítása.

(3) A szerződés megkötésére a polgármester jogosult.

(4) Az önkormányzat Képviselő-testülete ellenőrzi a nyilvános értékesítést, hasznosítást.

11.  § (1) Az önkormányzat pénz- és értékpapírvagyonával költségvetésében meghatározottak szerint gazdálkodik.

(2) Az önkormányzat a képviselő-testület döntése alapján vállalkozhat. Az új Ötv. 106. § (1) bekezdésében foglaltak az önkormányzat saját bevételét képezik. A vállalkozás azonban nem veszélyeztetheti az önkormányzati alapfeladat ellátását.

(3) Az önkormányzat csak olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben a felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét.

A vagyontárgyak minősítése

12.  § (1) Az új Ötv. és a Nvtv. előírásai alapján a képviselő-testület dönt:

a) vagyontárgy törzsvagyonná nyilvánításáról

b) vagyontárgyak forgalomképtelenné, korlátozottan forgalomképessé; vagy forgalomképessé nyilvánításáról

c) törzsvagyoni körbe tartozó (forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes) vagyontárgy üzleti vagyoni körbe átsorolásáról, ha a vagyontárgy minősítése az önkormányzat érdekei szempontjából már nem szükséges és azt sem az új Ötv., sem a Nvtv. nem sorolja a törzsvagyoni körbe.

(2) Ha az önkormányzat tulajdonába olyan vagyontárgy kerül, amely egyértelműen be nem sorolható valamelyik kategóriába, a képviselő-testület a tulajdonba-vétellel egyidejűleg dönt a minősítéséről és e rendelet mellékleteinek módosításáról.

(3) Törzsvagyonnak az az önkormányzati tulajdon nyilvánítható, amely az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják.

Eljárás a tulajdonos képviseletében

13.  § (1) Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja.

Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.

Az önkormányzati vagyon ingyenes, vagy kedvezményes átruházása,

követelés elengedése

14 §

(1) Az önkormányzati vagyont ingyenesen, vagy kedvezményesen átruházni a törvényben meghatározott esetekben lehet.
(2) Az önkormányzat és szerve csak az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről:
a./ csődegyezségi megállapodásban,
b./ bírói egyezség keretében,
c./ felszámolási eljárás során, ha a felszámoló írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,
d./ a végrehajtás során nem, vagy csak részben térült meg,
e./ ha a követelés igazoltan csak veszteséggel / aránytalan költségráfordítással/ érvényesíthető,
f./ kötelezettje nem lelhető fel, s ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított

A felajánlott vagyon elfogadása

15.  § (1) Ha a vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, ezt a lemondásban megnevezett vagyonkezelő elfogadja, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére.

(2) Az önkormányzat részére ötszázezer forint értékhatár felett ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához szükség van a Képviselő-testület jóváhagyására.

Rendelkezés az önkormányzati vagyonnal

16.  § (1) A Képviselő-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi, vagyonhasznosításra vonatkozó döntések, értékhatártól függetlenül:

a./ az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása,
b./ ingatlan vásárlása, cserje, értékesítésre történő kijelölése,
c./ gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre történő kijelölése, valamint pénzbeli és apport befektetése társaságokba,
d./ hitel felvétel, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása,
e./ kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása,
f./ kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása,
g./ gazdasági és közhasznú társaság alapítása,
h./ társadalmi szervezet, alapítvány létrehozásának engedélyezése, társadalmi szervezethez, alapítványhoz való csatlakozás, hozzájárulás, azok támogatása.

17.  § (1) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó egyéb döntések értékhatártól függően az önkormányzat és szervei, valamint a vagyonkezelők hatáskörébe tartoznak.

(2) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozik:

a./ 100. 000.-Ft vagyontárgy vásárlása,
b./ 100.000.-Ft vagyontárgy értékesítése a vagyon használatának, illetve a hasznosítás jogának átengedése, cseréje biztosítékul adása és egyéb módon való megterhelése,
c./ behajthatatlan követelésének törlése.
(3) A vagyonkezelő szervezet vezetőjének hatáskörébe tartozik a Képviselő-testület jóváhagyásával:
a./ a közszolgáltatáshoz nélkülözhető vagyon –két évet meg haladó – határozott időtartamú bérbeadás útján történő hasznosítása,
b./ a használatában, kezelésében lévő, 500.000,-Ft értéket meg nem haladó ingó vagyontárgyak, vagyonértékű jog stb. értékesítése,
c./ 50.000.-Ft-a számviteli szabályok szerint számított - egyedi értéket meghaladó elavult ingóságok értékesítése.
(5) A polgármester jogosult:
a./ a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötésére,
b./ megkötni a nem intézményi használatban lévő bérleti szerződéseket,
c./ megkötni- a Képviselő-testület véleményének figyelembevételével - a biztosítási szerződéseket.

Záró és értelmező rendelkezések

18.  § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg, hatályát veszti, Oszlár Község Önkormányzatának, az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló, 7/2002.(VI.15.)önkormányzati rendelete.

1. függelék

1. sz függelék 7/2013. (IV.19) önkormányzati rendelethez

Forgalomképtelen vagyontárgyak

Sorszám

Megnevezés

Hrsz

Megjegyzés

1.

Földút, árok

55

Törvény alapján

2.

Külterületi földút, árok

03/11

Törvény alapján

3.

Külterületi földút, árok

025

Törvény alapján

4.

Külterületi földút, árok

025/1

Törvény alapján

5.

Külterületi földút, árok

025/2

Törvény alapján

6.

Külterületi földút, árok

028

Törvény alapján

7.

Külterületi földút, árok

030

Törvény alapján

8.

Külterületi földút, árok

030/1

Törvény alapján

9.

Külterületi földút, árok

030/2

Törvény alapján

10.

Külterületi földút, árok

030/3

Törvény alapján

11.

Külterületi földút, árok

033

Törvény alapján

12.

Külterületi földút, árok

034

Törvény alapján

13.

Szántó földterület

038

Törvény alapján

14.

Külterület földút, árok

039

Törvény alapján

15.

Árok

40

Törvény alapján

16.

Csatorna, árok

47

Törvény alapján

17.

Belterületi út

48

Törvény alapján

18.

Belterületi út

49

Törvény alapján

19.

Földút, árok

85

Törvény alapján

20.

Belterületi közút

85/1

Törvény alapján

21.

Töltés

87

Törvény alapján

22.

Belterületi út (névtelen tér)

89

Törvény alapján

23.

Belterületi út

102

Törvény alapján

24.

Belterületi út

122

Törvény alapján

25.

Belterületi út

163/1

Törvény alapján

25.

Belterületi út

163/2

Törvény alapján

26.

Belterületi út

185

Törvény alapján

27.

Belterületi út

205

Törvény alapján

28.

Belterületi út

206

Törvény alapján

29.

Belterületi út

231

Törvény alapján

30.

Belterületi út

249

Törvény alapján

31.

Belterületi út

264

Törvény alapján

32.

Belterületi út

419

Törvény alapján

2. függelék

Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak

Sorszám

Megnevezés

Hrsz

Megjegyzés

1

Községháza

77

Törvény alapján

2.

Ravatalozó

01

Törvény alapján

3.

Általános Iskola

96/A

Törvény alapján

4.

Vízmű

03/7

Törvény alapján

5.

Óvoda

72

Törvény alapján

6.

Sportpálya

85/2

Törvény alapján

7.

Beépítetlen terület (közterület)

88

Törvény alapján

3. függelék 13/2018. (X.31.) önkormányzati rendelethez

Üzleti vagyontárgyak

Sorszám

Megnevezés

Hrsz

Megjegyzés

1.

Agyaggödör

63

Törvény alapján

2.

Telek (volt nevelőlakás)

1

Törvény alapján

3.

Beépítetlen terület

46

Törvény alapján

4.

Beépítetlen terület

50

Törvény alapján

5.

Gázcseretelep

75

Törvény alapján

6.

Erdő

85/3

Törvény alapján

7.

Erdő

86

Törvény alapján

8.

Agyaggödör

136

Törvény alapján

9.

Beépítetlen terület

251

Törvény alapján

10.

Beépítetlen terület

255

Törvény alapján

11.

Beépítetlen terület

256

Törvény alapján

12.

Beépítetlen terület

257

Törvény alapján

13.

Beépítetlen terület

258

Törvény alapján

14.

Beépítetlen terület

259

Törvény alapján

15.

Beépítetlen terület

260

Törvény alapján

16.

Beépítetlen terület

263

Törvény alapján

17.

Beépítetlen terület

265

Törvény alapján

18.

Beépítetlen terület

266

Törvény alapján

19.

Beépítetlen terület

271

Törvény alapján

20.

Beépítetlen terület

272

Törvény alapján

21.

Beépítetlen terület

274

Törvény alapján

22.

Földterület

392

Törvény alapján

23.

Lakóépület

270

Törvény alapján

24.

Posta

78/2

Törvény alapján

25.

Beépítetlen terület

273

Törvény alapján

26.

Beépítetlen terület

79

Törvény alapján

27.

Lakóház, udvar

261

Törvény alapján

28.

Beépítetlen terület

268

Törvény alapján

29.

Lakóház, udvar, gazdasági épület

146

Törvény alapján

30.

Lakóház, udvar, gazdasági épület

173

Törvény alapján

4. függelék

Oszlár Község Önkormányzatának

Versenytárgyalási Szabályzata

I. A Szabályzat célja:

- határozza meg a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott bruttó forgalmi értéket meghaladó üzleti önkormányzati vagyon értékesítése, a vagyon feletti vagyonkezelési jog, a vagyon használatának, vagy hasznosítási jogának átengedése esetén alkalmazandó szabályokat.
- szabályozza a Versenytárgyalás előkészítéséhez és lebonyolításához kapcsolódó feladatokat,
- juttassa érvényre a nyilvánosság és az esélyegyenlőség elvét.

II. A szabályzat alkalmazásában:

a) kiíró (ajánlat kérő): Oszlár Község Önkormányzata
b) ajánlattevő: aki az ajánlati felhívás alapján ajánlatot tesz
c) nyilvános eljárás: az ajánlattevők köre előre meg nem határozható, vagy a meghatározott ajánlattevői körbe tartozók száma nem ismert
d) zártkörű (meghívásos) eljárás: ha a kiíró az érdekelteket megfelelő határidő kitűzésével kizárólag közvetlenül hívja fel ajánlattételre, és kizárólag a kiíró által meghívottak nyújthatnak be ajánlatot
e) egyfordulós eljárás: az olyan eljárás, amelynek kiírása során a kiíró az összes eljárási feltételt ismerteti, és a kiíró az első fordulóban benyújtott ajánlatok alapján hozza meg döntését
f) többfordulós eljárás: az olyan eljárás, amelyet a kiíró több fordulóban hirdet meg, az ajánlati dokumentációban az összes eljárási feltételt ismerteti, és amelynek első fordulójában érvényes ajánlatot tett résztvevők közül a kiíró képviselője -az előre meghatározott és közzétett szempontok alapján- kiválasztja a következő forduló résztvevőit és felhívja őket ajánlataik módosítására
g) lebonyolító: Hivatal, vagy az önkormányzat által megbízott személy vagy szervezet.

III. A versenytárgyalás típusa

a) A versenytárgyalás nyilvános, vagy zártkörű. Az eljárás típusáról a kiíró dönt.
b) Az eljárások főszabályként nyilvánosak, csak kivételesen - rendkívül indokolt esetben (önkormányzati érdekből) - kerülhet sor zártkörű eljárás kiírására. Zártkörű versenytárgyalás esetén a kiíró köteles egyidejűleg és azonos módon a versenytárgyalási felhívás megküldésével legalább három érdekeltet írásban felhívni az ajánlattételre. A zártkörű versenytárgyalásra - ha e szabályzat másként nem rendelkezik - a nyilvános versenytárgyalásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
c) A versenytárgyalási eljárást kettő, vagy annál több fordulóban is meg lehet hirdetni. Ebben az esetben második, vagy azt követő fordulóban - a kiíró által előre meghatározott és közzétett szempontok alapján - az első forduló eredményeképpen kiválasztott ajánlattevők vehetnek részt.

IV. A versenytárgyalás meghirdetése

A versenytárgyalási (pályázati) felhívást legalább helyben szokásos módon és Oszlár Községi Önkormányzat hivatalos honlapján kell közzétenni, országos vagy megyei lapban a képviselő-testület külön döntése alapján.
A Versenytárgyalási pályázati felhívás közzétételéért a lebonyolító a felelős.

V. A versenytárgyalási felhívás tartalma

A versenytárgyalási felhívásnak tartalmaznia kell különösen:
- a kiíró szerv megnevezését, székhelyét
- lebonyolító megnevezését, székhelyét
- a felhívás célját, jellegét, több forduló esetén a fordulók számát
- az eljárás tárgyaként értékesítésre, hasznosításra szánt vagyon megjelölését
- ingatlan esetén az értékesítendő üzleti, vagy üzleti vagyonná nyilvánítható önkormányzati vagyon ingatlan-nyilvántartási adatait, közműellátottságát
- a versenytárgyalási ajánlat(ok) beadásának helyét és idejét,
- az ajánlati kötöttség időtartamát
- a versenytárgyalással kapcsolatban tájékoztatást adó személy nevét és telefonszámát
- a benyújtott ajánlatok bontási eljárásának helyét, módját és időpontját
- ajánlati biztosíték megjelölését, rendelkezésre bocsátásának határidejét és módját
- a kiíró azon jogának fenntartását, hogy az eljárást eredménytelennek nyilváníthatja
- a kiíró a kiírásban előírhatja, hogy az ajánlatok benyújtásakor az ajánlattevő ajánlati garanciát és szerződéstervezetet is csatoljon, vagy a kiíró által megküldött szerződéstervezet elfogadásáról nyilatkozzon
- kiíró azon jogának fenntartását, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése esetén a versenytárgyalási eljárás soron következő helyezettjével kössön szerződést

VI. A versenytárgyalási felhívás visszavonása

Az Önkormányzat a versenytárgyalási felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt határidőig indokolás nélkül visszavonhatja.
A versenytárgyalási felhívás visszavonását a versenytárgyalás meghirdetésével azonos módon kell közzétenni.

VII. Az ajánlati biztosíték

a) Az eljárásban való részvétel ajánlati biztosíték (pályázati biztosíték) adásához köthető, melyet a kiíró által a dokumentációban meghatározott időpontig és módon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani.
b) A biztosítékot a felhívás visszavonása vagy az ajánlatok érvénytelenségének megállapításának esetén vagy, ha a szerződéskötés a kiírónak felróható okból hiúsult meg, vissza kell adni.
c) nem jár vissza a biztosíték, ha a kiírás szerint megkötött szerződést biztosító mellék kötelezettséggé alakul át, továbbá akkor sem, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.
d) A nyertes ajánlattevő esetében a befizetett biztosítás a vételárba (bérleti díjba) beszámításra kerül, azonban ha a szerződéskötés neki felróható vagy érdekkörében felmerült más okból hiúsul meg, a biztosítékot elveszti. Az elveszett biztosíték Oszlár Község Önkormányzatának költségvetését illeti meg.
e) A kiíró az ajánlati biztosíték után kamatot nem fizet.

VIII. A versenytárgyalási ajánlat, ajánlati kötöttség

a) Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen:
- ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a versenytárgyalási felhívás feltételeinek elfogadására
- a nettó és a bruttó ajánlati árat,
- amennyiben az ajánlattevő gazdálkodó szervezet, 30 napnál nem régebbi eredeti cégkivonatot, a képviseletre jogosult aláírási címpéldányát,
- annak meghatározását, hogy az ajánlat mely része üzleti titok,
- annak meghatározását, hogy az ajánlat mely információi közölhetők a többi ajánlattevővel,
- annak meghatározását, hogy ajánlattevő hozzájárul-e a többi ajánlattevővel való együttes tárgyaláshoz.
b) Az ajánlattevők ajánlataikat zártan, minimum két példányban (egy eredeti és egy másolati példány) kötelesek az ajánlatok benyújtására nyitva álló időpontban és helyen, az adott eljárásra utaló jelzéssel, személyesen vagy postai úton benyújtani.
c) Ha a felhívás biztosítékadási kötelezettséget ír elő, az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja, hogy a felhívásban megjelölt összegű biztosítékot az ott megjelölt formában és módon a kiíró rendelkezésére bocsátotta.
d) Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége, ha a kiírás másként nem rendelkezik, akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.
e) Az ajánlattevő ajánlatához a kiírásban meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított 60 napig kötve van, kivéve, ha a kiíró ezen időponton belül a nyertes ajánlattevővel szerződést köt, vagy az ajánlattevőkkel írásban közli, hogy az eljárást eredménytelennek minősíti.
f) Az ajánlattevő nem tilthatja meg az alábbi adatok, tények nyilvánosságra hozatalát:
- név (cégnév),
- lakóhely (székhely),
- olyan tény vagy információ, amely az ajánlat elbírálásánál értékelésre kerül.

IX. A versenytárgyalási ajánlat(ok) benyújtási határideje

A versenytárgyalási felhívásban az ajánlat(ok) benyújtásának határidejét a versenytárgyalás tárgyára tekintettel úgy kell meghatározni, hogy az elegendő legyen az ajánlat(ok) megfelelő elkészítésére és benyújtására.

X. A versenytárgyalási ajánlatok érkeztetése, bontása és ismertetése

a) Az ajánlatok beérkezése során az ajánlatot tartalmazó borítékra rá kell vezetni az átvétel pontos időpontját.
b) Beérkezett ajánlatok felbontása zártkörűen vagy nyilvánosan történhet.
- zártkörű a bontás, ha csak a kiíró és lebonyolító képviselői vannak jelen
- nyilvános a bontás akkor, ha kiíró és a lebonyolító képviselőin kívül más meghívott személyek valamint az ajánlattevők, vagy meghatalmazottaik is jelen lehetnek
Az ajánlat(ok) nyilvános felbontásánál ismertetésre kerül:
- ajánlattevő(k) neve, cégneve,
- ajánlattevő(k) lakóhelye, székhelye,
- az ajánlat lényeges eleme: (pl: az ár)
A kiíró az ajánlatok felbontása után köteles megállapítani, hogy az ajánlatok közül melyek érvénytelenek.
Érvénytelen az ajánlat, ha:
- azt az ajánlat benyújtására meghatározott határidő eltelte után nyújtották be,
- az nem felel meg a versenytárgyalási felhívás feltételeinek.
Az érvénytelen ajánlatot tevők a versenytárgyalás további szakaszában nem vehetnek részt.
Eredménytelennek nyilvánítható a versenytárgyalás:
- ha egyik ajánlattevő sem tesz a képviselő-testület által a versenytárgyalás alapjául - meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatot.
- ha nem nyújtottak be ajánlatot, vagy ha a benyújtott ajánlatok mindegyike érvénytelen.

XI. A versenytárgyalás lebonyolítása

1. A versenytárgyalás lebonyolítását a Hivatal, illetőleg a polgármester által megbízott lebonyolító végzi.

2. Több ajánlat benyújtása esetén együttes versenytárgyalásra akkor kerülhet sor, ha ehhez valamennyi ajánlattevő hozzájárul. Ellenkező esetben az ajánlattevőkkel külön-külön kell tárgyalni.

3. A versenytárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni és 5 munkanapon belül valamennyi ajánlattevő részére meg kell küldeni. A jegyzőkönyv elkészítése és az érintettek részére történő megküldése lebonyolító feladata.

4. Az ajánlattevő(k) a tárgyalások során korábbi ajánlatukhoz képest csak ugyanolyan, vagy az

Önkormányzat részére kedvezőbb ajánlatot tehetnek.

XII. A Bíráló Bizottság, az ajánlatok értékelése

1. A Bíráló Bizottság vezetőből és 2 tagból áll.

Vezető: Oszlár Község Polgármestere, akit távollétében az alpolgármester helyettesít

2. Tagjai: A Képviselő-testület által választott önkormányzati képviselők.

3. A versenytárgyalás lebonyolításához a vezető és a Bizottság legalább 1 tagjának együttes jelenléte szükséges. A tárgyalást a Bizottság vezetője vezeti.

4. A Bíráló Bizottság munkájához kapcsolódó adminisztratív feladatokat a lebonyolító látja el.

5. A Bíráló Bizottság véleményezi a benyújtott ajánlatokat és javaslatot tesz a Képviselő-testület felé.

XIII. Az ajánlatok elbírálása

Az ajánlatok közül az összességében legkedvezőbb feltételeket tartalmazó, megalapozott ajánlat mellett kell dönteni.
Ha az ajánlat(ok) elbírálása során bizonyos kérdések tisztázása szükséges, az önkormányzat az ajánlattevőktől felvilágosítást kérhet.
A tárgyalások lezárását követően az ajánlatok elbírálásáról, a versenytárgyalás eredményességéről vagy eredménytelenségéről Oszlár Község Önkormányzatának Képviselő-testülete dönt.
A képviselő-testület döntéséről az ajánlattevőket a Hivatal írásban, 3 munkanapon belül értesíti.

XIV. Összeférhetetlenségi szabály

A versenytárgyalás lebonyolításánál be kell tartani az összeférhetetlenségi szabályokat, azaz az előkészítésben, vagy a Bizottság munkájában nem járhat el az, aki az ajánlatot tevő természetes személy közeli hozzátartozója vagy az ajánlatot tevő gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, annak vezető tisztségviselője, vagy felügyelő bizottságának tagja, vagy aki az ajánlattevő gazdasági szervezetében tulajdonnal rendelkezik, vagy ezen személyek közeli hozzátartozója.
1

A(z) 13/2018. (X.31.) önkormányzati rendeletnek a(z) 1 .§-áva megállapított szöveg.

2

A(z) 14/2019. (V.30.) önkormányzati rendeletnek az 1. §-ával megállapított szöveg.