Oszlár Önkormányzat képviselő-testületének 19/2017. (XII.28.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2018. 12. 22- 2019. 12. 28
Oszlár Önkormányzat képviselő-testületének 19/2017. (XII.28.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
2018.12.22.
I. Fejezet
1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések
1. § (1) A rendelet célja:
A település sajátos településképének védelme és alakítása a
a.) helyi építészeti örökség egyedi védelem meghatározásával,
b.) településképi szempontból meghatározó területek megállapításával,
c.) településképi követelmények meghatározásával,
d.) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
e.) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával,
f.) a településképi követelmények megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények (településrendezési kötelezések: helyrehozatali kötelezettség; településképi véleményezési eljárás, településképi bejelentési eljárás, közterület-alakítás, településképi követelmények: területi és egyedi építészeti követelmény) rögzítésével,
2. § (1) A helyi védelem célja:
a.) A védett helyi építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a külső értékek jellegzetes karakterének megóvása a jövő számára
3. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek kijelölésének célja:
a.) A település és a környék arculatát meghatározó építmények együttesének kijelölése, az épített környezet összefüggő, azonos karakterű részeinek kijelölése
b.) A terület szerkezetének, telekstruktúrájának, utcavonal vezetésének, beépítésének védelme, a hagyományt őrző építészeti arculat megőrzése, a jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságának dokumentálása
c.) A kialakult beépítettség, szintszám, anyaghasználat, színhasználat, melléképületek, építmények megjelenésének, használatának szabályozása a korszerű építési technológiák mellett
4. § (1) A rendelet területi hatálya Oszlár község teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet személyi hatálya minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetre kiterjed.
5. § (1) A rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata:
1. Eredeti állapot:Az eredeti építéskori állapot vagy az a későbbi állapot, amelyet az értékvizsgálat a védelem elrendezésekor védendő értékként határozott meg.
2. Helyi védett egyedi érték: az önkormányzat által helyi védetté nyilvánított helyi jelentőséggel bíró épület, építmény, amely a hagyományos településkép és jellemzőkarakter megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, művészeti, vagy a használati mód szempontjából jelentős alkotás. A védett épület, építmény fogalmába beletartozik annak mindenalkotórésze, ideértve a kiegészítő, díszítő elemeket is.
3. Helyi értékvédelmi területek:
A helyi értékvédelmi terület olyan területi védelem, amely az épített környezet egyes összefüggő részeire, valamint az ahhoz kapcsolódó térre, utcára, utcaszakaszra terjed ki, és a megjelenésével a településrész és a környezete arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak, és melyeket a Rendelet védetté nyilvánított. A helyi értékvédelmi területi védelem magába foglalja a településszerkezet, a településkép elemeit, formáit, a jellegzetes építési anyagokat, a terület meghatározó színvilágát, valamint kiterjed a városképi jelentőségű közterületek felületeire is. Magába foglalja továbbá az utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, a jellegzetes építési vonal védelmét is.
4. Védett műtárgy: az önkormányzat által helyi védetté nyilvánított műszaki alkotás, műtárgy, pl. az emlékmű, szobor, síremlék, utcabútorzat, díszkút, kerítés, híd, torony.
5. Településképi szempontból meghatározó terület: jellegzetes, értékes,települési hagyományt őrző, településkaraktert meghatározó, lehatárolható településrész
6. Településkarakter: az épített és természeti környezet településképi jellemzőinek összessége, így a természetes környezet, a település megjelenése a tájban, a településszerkezet, a jellegzetes épülettípus, a tömegformálás, a homlokzati kialakítás, az anyaghasználat és növényzet.
7. Értékvizsgálat: a helyi védelem alá helyezést megalapozó, szakember által készített történeti, esztétikai, műszaki vizsgálati munkarész.
8. Reklám: Olyan közlés, tájékoztatás ill. megjelenítési mód, amely valamely forgalomképes termék, áru értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul.
Ide nem értve:
- a cégtáblát, üzletfeliratot, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb feliratot és más grafikai megjelenést
- az üzlethelyiség portáljában – kirakatában – elhelyezett gazdasági reklámot
- a járművön elhelyezett gazdasági reklámot
- a tulajdonos által az ingatlanán elhelyezett, annak elidegenítésére vonatkozó ajánlati felhívást – hirdetést - valamint a helyi önkormányzat által lakossági apróhirdetések közzétételének megkönnyítése céljából biztosított táblán vagy egyéb felületen elhelyezett kisméretű hirdetéseket.
9. Plakát: a gazdasági reklámnak, valamint a választási kampányeszköznek nem minősülő falragasz vagy felirat, mérettől és hordozóanyagtól függetlenül
10. Utcabútor: az utasváró, a kioszk, a közművelődési célú hirdetőoszlop és az információs vagy más célú berendezés
11. Információs jelző: az út/utca-mutató szerkezet, útirány-jelző tábla (pl. temetőhöz, telephelyhez).
12. Sajátos építmény: többnyire épületnek nem minősülő, közlekedési, hírközlési, közmű- és energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási, sajátos technológiájú építmények, amelyek létesítésekor - az építményekre, építési tevékenységekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményrendszeren túlmenően - eltérő, vagy sajátos, csak arra a rendeltetésű építményre jellemző, kiegészítő követelmények megállapítására és kielégítésére van szükség.
13. Köztulajdonban álló ingatlan: közterületnek nem minősülő ingatlan, amely a Magyar Állam, a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása, fejlesztési tanács, nemzetiségi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat jogi személyiségű társulása, költségvetési szerv vagy közalapítvány kizárólagos vagy vegyes tulajdonában áll.
14. Magántulajdonban álló ingatlan: olyan ingatlan, amely nem minősül köztulajdonban álló ingatlannak vagy közterületnek.
15. Magánterület: magántulajdonban álló ingatlan és a köztulajdonban álló ingatlan
16. Közterület: közhasználatra szolgáló minden állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván ill. a Magyar Állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában álló, közforgalom elől el nem zárt magánút
II. Fejezet
2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
6. § (1) A helyi védelem feladata:
A védelmet igénylő építészeti örökség
a.) meghatározása, dokumentálása;
b.) védetté nyilvánítása, nyilvántartása;
c.) megőrzése, megőriztetése;
d.) a lakossággal történő megismertetése.
7. § (1) A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai:
a.) Kezdeményezés: A helyi védelem alá helyezést vagy megszüntetést bármely természetes személy, szervezet a polgármesternél írásban kezdeményezheti.
b.) Szakmai előkészítés: A javaslatnak tartalmaznia kell a védendő érték megnevezését, helyét (utca, szám, helyrajzi szám), tulajdonosát, rövid leírását, tervrajzait, fotóit és a kezdeményezés indokolását. A védéshez a hivatal elkészítteti az értékvizsgálatot.
Az értékvizsgálat elkészítéséhez megfelelő jogosultsággal rendelkező szakember által készített dokumentáció tartalma:
ba) védendő érték megnevezése és rendeltetése, szükség esetén térképi lehatárolása
bb) a védendő érték pontos helye, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, ill. telekrész pontos megjelölésével
bc) a védendő érték leírása, dokumentálása – fotók, felmérési terv
bd) a védetté nyilvánítás indoklása.
c.) Érdekeltek: Ingatlantulajdonos, haszonélvező, kezelő, használó, kezdeményező.
d.) Nyilvánosság biztosítása, tájékoztatás: Hirdetményben közzététel 30 napra, írásbeli észrevételezés céljából.
e.) Védelem megszűnésének feltételei: Helyi védettség megszüntetésére irányuló kérelmet lehet benyújtani, amennyiben:
ea) műszakilag indokolható
eb) életveszély elhárítása miatt
ec) a helyileg védett egyedi értéket magasabb - országos védelmi kategóriába emelték.
f.) Nyilvántartás: A helyi védett értékről készült dokumentációt adataival együtt hivatali nyilvántartásba kell venni, melyet a település honlapján szükséges közzétenni.
(2) Az
(1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtásának irányításáért a városi főépítész felelős.
8. § (1) Testületi döntéssel összefüggő feladatok:
a.) A védetté nyilvánítással kapcsolatos javaslatot a partnerségi rendeletben megfogalmazott előírások szerint partnerségi egyeztetésre kell bocsátani.
b.) A partnerségi egyeztetés időtartama alatt a helyi védelmi javaslat és az értékvizsgálat megtekintését a településen biztosítani kell.
c.) Előterjesztés: Polgármester terjeszti elő indokolással a képviselő-testület részére, ismertetve a közzétételre érkezett észrevételeket. A védendő értékről készült dokumentáció (leírás, rajz, fotók) és az értékvizsgálat az előterjesztés melléklete.
Az előterjesztés tartalma:
ca) a védendő érték megnevezése és rendeltetése, szükség esetén térképi lehatárolása
cb) a védendő érték pontos helye, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, ill. telekrész pontos megjelölésével
cc) a védendő érték leírása, dokumentálása – fotók, felmérési terv
cd) a védetté nyilvánítás indoklása.
d.) Döntés: A javasolt érték helyi védelméről, illetve annak megszüntetéséről a képviselőtestület rendeletben dönt.
e.) A helyi védelem elrendeléséről vagy megszüntetéséről értesíteni kell a tulajdonost, általa: a haszonélvezőt, a használót, továbbá a kezdeményezőt, az illetékes: állami főépítészt, földhivatalt és építésügyi hatóságot, valamint a közműszolgáltatókat.
f.) Védelem jelölése: A védetté nyilvánított területet, épületet, építményt, alkotást kis táblával meg kell jelölni, melyről a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.
g.) A helyi védettségre vonatkozó ingatlan-nyilvántartási bejegyzésnek tartalmaznia kell, hogy az ingatlan a rendelet alapján helyi védelem alá vont érték. A késedelmes bejegyzés, vagy annak esetleges elmaradása a védettség fennállásának tényét nem érinti.
3. A helyi egyedi védelem meghatározása
9. § (1) Egyes értékes, hagyományt őrző építészeti arculatú és sajátos megjelenésű építészeti örökség elemet az önkormányzat helyi védett egyedi értékké nyilvánítja.
(2) A helyi egyedi védelem alatt álló építészeti értékek jegyzékét a 1. melléklet tartalmazza.
4. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
10. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökséget nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott védett értéken végzett építési tevékenység, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.
(2) Tulajdonosi kötelezettség:
a.) A tulajdonos köteles jókarbantartást végezni, állapotát megóvni. A kötelezettség kiterjed a védett érték minden alkotóelemére és részletére.
b.) A védett érték fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésüknek megfelelő használattal kell biztosítani.
c.) A védelem és az építési tevékenység összefüggései: A korszerűsítéssel, átalakítással, bővítéssel, részleges bontással nem lehet a védett érték jellemzőit, karakterét megváltoztatni.
d.) A védett értéket érintő felújítási, helyreállítási, színezési, bővítési vagy bontási munkálatokat megkezdeni és végezni, annak rendeltetését megváltoztatni csak az önkormányzati főépítész szakmai ajánlása szerint lehet.
III. Fejezet
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
5. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
11. § (1) A sajátos településszerkezet, a településkarakter, a tájképi elemek és egyéb helyi adottságok alapján az önkormányzat a településképi szempontból meghatározó területeket állapít meg.
(2) Oszlár település belterületén az épített környezet településképi szempontból meghatározó területe a 2. melléklet térképi és táblázatos részében kerül meghatározásra. A belterületi településképi szempontból meghatározó terület a történeti, átalakuló és településközponti karakterű településrész területe. A lehatárolás magában foglalja a műemlék református templom épületét és annak ex-lege műemléki környezetét, azaz a településképi szempontból kiemelt területeit.
(3) A természetvédelmi értékvédelmi kategóriák a településképi szempontból kiemelt területek kategóriájában kerülnek besorolásra. Felsorolásukat a 2. melléklet táblázatos része tartalmazza.
(4) A településképi jelentőségű, meghatározó útvonalak ismertetését a 3. melléklet tartalmazza.
IV. Fejezet
TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
6. Általános építészeti követelmények, az illeszkedésre vonatkozó rendelkezések
(1) Az illeszkedés szabályait kell alkalmazni minden a rendeletben nem szabályozott esetben.
(2) Illeszkedőnek tekinthető az épület, amennyiben
a) a környezetéhez igazodik,
b) a település építészeti karakterét megőrzi,
c) a meglévő formakultúrát megtartja,
d) léptékhelyes épülettömeget eredményez, és
e) a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz.
(3) A település közigazgatási területén a használaton kívüli, romos, felhagyott épület felújítását, bontását az Önkormányzat kötelezési eljárás keretében elrendelheti
a) a településkép védelmében,
b) a közbiztonság védelmében,
c) az életet, egészséget, vagyonbiztonságot veszélyeztető állapotok elhárításának érdekében,
d) az épület szomszédjainak védelme érdekében, vagy
e) az egyes területek leromlásának megakadályozása céljából.
(4) Építmények elhelyezésénél a lehető legnagyobb összefüggő zöldfelület kialakítására kell törekedni, a zöldfelületek kialakításánál a táji – és termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajok telepíthetők. A telepítésre javasolt és telepítésre nem javasolt növényfajták felsorolását a 3. függelék tartalmazza.
7. Építmények anyaghasználatra vonatkozó általános építészeti követelmények
(1) Az egyéb területek - lakó (helyi védelemmel nem érintett és településképi szempontból nem meghatározó terület) karakterű - építményei anyaghasználatára vonatkozó egyedi építészeti tiltó rendelkezések:
a.) Anyag, homlokzat, szín: Az építményeken tilos a hagyományos anyaghasználattól (vakolt felületek) eltérő homlokzatburkolás, és az élénk, erős homlokzati színezés.
(2) Az egyéb területek – mezőgazdasági jellegű ipari területek – (helyi védelemmel nem érintett és településképi szempontból nem meghatározó területek) építményei anyaghasználatára vonatkozó egyedi építészeti tiltó rendelkezések:
a.) Homlokzat, szín: Az építményeken tilos az élénk, erős homlokzati színezés, kivéve az építményeken megjelenő céglogókat.
8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
14. § (1) Kötelező területi építészeti követelmények a kijelölt – történeti, átalakuló és településközponti karakterű – településképi szempontból meghatározó területeken:
a.) Beépítési mód: A helyi építési szabályzat szerint, a történelmileg kialakult, jellemzően oldalhatáron álló beépítési móddal. Új építésű intézmény esetén adottságtól függő - a szomszédos beépítés és a funkciók által meghatározott - beépítési mód alkalmazására kerülhet sor.
aa) A község egyes telkeinek történeti beépítési módja a településkarakter egyik meghatározó eleme. Azokon a telkeken, ahol a telek szélessége lehetővé tette mindkét oldalon épület elhelyezését –2 db főépület vagy főépület és melléképület (nyárikonyha) – és ez a beépítés máig fennmaradt, ott új épület építésénél igény esetén mód van ennek a beépítési módnak a fenntartására.
ab) Melléképület építésénél a kialakult állapot szerint, az illeszkedés szabályaira figyelemmel, a szabályozott beépítési módtól eltérő, más beépítési mód is alkalmazható.
ac) Melléképítmények közül - közmű becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály tároló, kerti építmény az oldalkertben is elhelyezhető.
ba) építése egységes, teljes épületegyüttest magába foglaló módon történhet,
bb) építése esetén önálló álló tetőablak nem építhető, kizárólag a homlokzattal egybeépített, a homlokzatszélesség 1/3 részét meg nem haladó tetőfelépítmény létesíthető
bc) építése esetén Mansard tető nem engedélyezhető,
bd) építése esetén a tetőszerkezetnek 30-40° között kell lenniük,
be) lapostető nem létesíthető lakóépületek főépülete esetében.
c.) A közterületi terv készítésénél figyelembe kell venni:
ca) a közterület-alakítási tervben, legalább utcaszakaszonként egységes megjelenést biztosító fajösszetételű fasorokat kell használni,
cb) csak a környezetbe illő, stílusban nem idegen elemek, és építmények helyezhetők el
d.) Kerítés-kialakítás: Az utcára jellemző anyagú és arányú, épített lábazatos, oszlopos kialakítással, vakolt, kő, beton vagy tégla felülettel, a kerítésmezők fém vagy fa-anyagú áttört kivitelben készüljenek. Lábazati magasságban ill. teljes magasságban igazodni kell a környezetben lévő kerítésmagasságokhoz, a teljes magasság max. 2,0 m lehet. Utcai kerítésen 1 db max. 4,0 m-es gépkocsi behajtó nagykapu, és 1 db max. 1,50 m-es személyi kiskapu nyitható.
e.) Cégérek: Utcai homlokzaton a cégérek, cégtáblák elhelyezése a nyílászárók rendszeréhez igazodóan, összhangban történjen.
(2) Tiltó és megengedő egyedi építészeti követelmények a kijelölt – történeti, átalakuló és településközponti karakterű – településképi szempontból meghatározó területeken:
a.) Anyag-, színhasználat: Építményeken, kerítéseken a vakolt és a szépen öregedő természetes anyagok alkalmazása megengedett. A történelmileg kialakult világos (szürke, okker, barna, fehér) színektől eltérő élénk, harsány színek alkalmazása nem megengedett.
b.) Tömegformálás: A közterület felöli oldalon felújítás, átalakítás során a meglévő építmény tömegkontúrját tilos meghaladni. Új épületnél a szomszédos épületekhez való igazodást figyelembe kell venni.
c.) Homlokzatképzés: A meglévő épületeken tilos átalakítani vagy megszüntetni a történelmileg kialakult homlokzati architektúrát és homlokzattagolást, részletképzést, tagozatokat, díszeket. Tilos annak a homlokzati nyílásrendnek, nyílásosztásnak a megtartása, amely történeti architektúrát szüntetett meg. Az épületek utcai homlokzatán műszaki berendezések (riasztó, tv-antenna, parabola) elhelyezése, égéstermék kivezetése tilos.
d.) Zöldfelületek:Utcai telekhatár előtt és a telekhatártól mért 3,0 m-en belül tilos tájidegen fás szárú növények, allergén és invazív fajok telepítése.
9. A helyi egyedi értékre vonatkozó építészeti követelmények
15. § (1) Az egyedi védelemben részesített épületek telkén ill. közvetlen környezetében a változtatásokat, beavatkozásokat, a helyileg védett épület településképi megjelenésének és értékei érvényesülésének kell alárendelni.
(2) A helyileg védett építészeti értékek megőrzése érdekében az eredeti vagy ahhoz közel álló rendeltetésnek megfelelő használatot fenn kell tartani, vagy a közcélú hasznosítást kell biztosítani.
(3) A helyi védett egyedi értékre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
a.) Kötelező követelmények:
aa) A történelmileg kialakult tömegforma, az értéket képviselő homlokzatképzés, az építés korának megfelelő színezés megtartása
ab) A védett épület bővítése esetén az eredeti tömegforma, homlokzati kialakítás, utcaképi és településszerkezeti szerep nem változhat és a tervezett bővítés a meglevő épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
ac) A meglévő tetőforma és a héjazat anyaghasználatának megtartása
ad) A hiteles nyílászáró-osztás és díszítés megtartása
af) Az eredeti utcai kerítés megtartása, helyreállítása, új esetén az épülethez igazodó stílusú és anyaghasználatú kerítés építése
b.) Megengedő követelmények:
ba) Helyi védelem alatt álló építményt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet elbontani.
bb) A helyi védelem alatt álló építmény részlegesen bontható, ha a bontani kívánt építményrész építészeti értéket nem hordoz és a bontás a helyi védelem alatt álló építmény használata érdekében, a megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül történhet meg.
c.) Tiltó követelmények:
ca) Tilos a védett épületek eredeti telkének megosztása vagy a szomszédos telekkel összevonása, telekalakítása.
cb) A helyi védettségű építészeti örökség jókarbantartása keretében nem végezhető olyan tevékenység, amely a védett építészeti érték fizikai sérülésével, roncsolásával, továbbá a védett építészeti érték megjelenésének megváltoztatásával jár.
cc) Az épület előtt a közterületen, valamint a telken belül, az épület mélységében tájidegen örökzöld növény telepítése
cd) A magastetőn nem építhető kiugró tömegű tetőfelépítmény, tetőablak
ce) Utcáról látható felületeken (homloksíkon, tetőfelületen) gépészeti, elektromos, hírközlési, riasztó műszaki berendezés elhelyezése tilos.
10. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak
16. § (1) Elsősorban alkalmas területek a hírközlési sajátos építmények elhelyezésére:
a.) A hírközlés műtárgya (adótorony) a nem védett külterületen helyezhető el.
(2) Elsősorban alkalmas területek a villamosenergia-ellátási, közvilágítási, távközlési vezeték elhelyezésére:
a.) A hálózat felszíni vezetése a nem védett külterületen lehetséges.
b.) A településképi szempontból nem meghatározó (egyéb) belterületeken törekedni kell a föld feletti légvezetékek egyoldali közös oszlopsoron való elhelyezésére.
c.) Utak, utcák rekonstrukciója, közművesítése, szilárd burkolása során a vezetékek földkábeles megoldását meg kell oldani.
(3) Elsősorban nem alkalmas területek az
(1) és
(2) bekezdésben ismertetett sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére:
a.) A településképi szempontból meghatározó területeken a teljes település ellátását biztosító felszíni villamosenergia-ellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak nem helyezhetők el.
b.) A helyi védett egyedi értékek látványát befolyásoló helyeken fenti sajátos építmények és műtárgyak nem helyezhetők el.
11. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
17. § (1) Egyéb (nem védett, nem meghatározó) terület közterületein reklám kizárólag az utcabútorzaton (utasváró, kioszk, közművelődési célú hirdetőoszlop és információs vagy más célú berendezés) – meghatározásuk a 104/2017.(IV.28. Kormányrendelet szerint - helyezhető el max. 2,0 m2 felületen.
(2) A település településképi szempontból meghatározó területén lévő közterületen és magánterületen reklámhordozó és reklám a vonatkozó reklám törvény rendelkezései szerint nem helyezhető el.
(3) A településképi szempontból meghatározó terület közterületein és magáningatlanokon reklámhordozó és reklám nem helyezhető el.
(4) Egyéb (nem védett, nem meghatározó) terület közterületein reklám kizárólag az utcabútorzaton (utas-várón, hirdetőoszlopon) helyezhető el max. 2,0 m2 felületen.
(5) Jelzésekre (utca-mutatóra, irány-jelző táblára) reklámot tenni tilos.
(6) Reklámhordozók, reklámok elhelyezésére, a vonatkozó jogszabálytól való eltérési szabályok:
a.) Jelentős esemény (falunap, települési évforduló) hirdetése
b.) Tájékoztatás (konferencia, falugyűlés) esetén: reklám elhelyezhető méret-kikötés nélkül évi tizenkét naptári hét időszaka alatt.
c.) Építési reklámháló esetén: reklám elhelyezhető az építési tevékenység időtartama alatt, feltétele az építési napló-bejegyzés.
(7) A település területén a közterületen és a magánterületen elhelyezhető gazdasági célú reklámok elhelyezésének szabályait a „településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló” kormányrendelet határozza meg az önkormányzatok településszerkezeti tervének irányadó területi besorolása szerint.
12. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
18. § (1) Az épület utcai homlokzatán és tetőfelületén klímaberendezés kültéri egységét elhelyezni tilos.
(2) Épület utcai homloksíkján síkból kiálló közmű-berendezés nem helyezhető el.
(3) Napelemcserép a tető teljes felületén alkalmazható, kivéve védett épületen.
(4) Napelem, napkollektor védett épületen nem helyezhető el.
V. Fejezet
TELEPÜLÉSKÉP ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK
13. A településképi bejelentési eljárás
19. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le:
a) az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység kivételével az építésügyi és építés felügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012.(XI.8.) Kormányrendelet 1. számú mellékletében felsorolt, építési engedély nélkül végezhető, közterületről látható építési tevékenység,
b) építmények rendeltetésének – egészben vagy részben történő megváltoztatása,
c) reklámok és reklámhordozók, cégjelzések elhelyezése esetén.
(2) Településképi bejelentést kell lefolytatni:
14. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai
20. § (1) A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentő nevét, címét, a tervezett építési tevékenység reklámhordozó elhelyezés vagy rendeltetésváltozás helyét, a telek helyrajzi számát.
(2) A bejelentéshez csatolni kell a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló tervet és/vagy dokumentumokat.
(3) A településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a tevékenység illeszkedik-e a településképbe, megfelel-e a településképi követelményeknek.
(4) A polgármester az önkormányzati főépítész szakmai álláspontja alapján a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül meghozza a tudomásulvételről, vagy az megtiltásról szóló döntését, és írásban közli azt a bejelentővel.
(5) A polgármester önkormányzati hatósági döntésével szemben az érintett a települési önkormányzat képviselő-testületéhez fellebbezhet.
(6) A településképi bejelentési eljárás díj- és illetékmentes.
15. A településképi kötelezési eljárás
21. § (1) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le a településkép védelme érdekében:
a.) a kötelező szakmai konzultáció elmulasztása esetén,
b.) a településképi véleményezési eljárás elmulasztása esetén,
c.) a településképi bejelentési eljárás elmulasztása esetén, vagy a bejelentés során meghozott döntés megszegésekor.
(2) A kötelezési eljárás hivatalból vagy kérelemre, bejelentésre indul, és a polgármester az eljárás lefolytatása után, szükség esetén településképi kötelezést ad ki a jogsértő állapot 90 napon belüli megszüntetésére.
16. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke
22. § (1) Amennyiben a kötelezett a kötelezésnek a megadott határidőig nem tesz eleget, a jogsértő állapot továbbra is fennmarad, úgy a polgármester pénzbírságot szab ki:
a.) első alkalommal 50.000,- Ft pénzbírságot,
b.) második alkalommal 100.000,-Ft pénzbírságot.
(2) A polgármester településképi kötelezés formájában az ingatlan tulajdonosát az épület, építmény vagy annak egy részének felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.
(3) A településképi kötelezési eljárásban kiszabott bírságot az Önkormányzat bírságról szóló határozatában szereplő bankszámlaszámra kell megfizetni.
(4) A kiszabott és be nem fizetett bírság adó módjára behajtható.
VI. Fejezet
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
17. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése
23. § (1) Az önkormányzati képviselő-testülete az évenként elfogadásra kerülő költségvetési rendeletében kialakíthatja a településképi követelmények érvényesítését segítő támogató és ösztönző rendszerét.
VII. Fejezet
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
24. § (1) A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
19. Átmeneti rendelkezések
25. § (1) E rendelet előírásait a hatálybalépést követően induló eljárásokban kell alkalmazni.
20. Hatályon kívül helyezendő rendelkezések
26. § (1) A Helyi Építési Szabályzatról szóló önkormányzati rendelet településképi követelményeket, valamint az épített örökség védelméről szóló, a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról szóló és a településképi véleményezési ill. a településképi bejelentési eljárás sajátos jogintézményekről szóló önkormányzati rendeletet Tktv. 14. § (2) bekezdése értelmében 2017. december 31-ig lehet alkalmazni.
(2) E településképi rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az egyéb önkormányzati rendeletben szereplő településképi támogatási és ösztönző rendszert nem lehet alkalmazni.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a település Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló rendelet alábbi részei: 5. §. (5), (6), (7), (8), 12. §. (7), 18. § (1) b).