Oszlár Község Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A.§ (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolc Járási Hivatal Hatósági Főosztály Építési és Örökségvédelmi Osztály, valamint a településfejlesztéssel, településrendezéssel  és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 12/2017. (VIII.24.) önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések

1. § (1) A rendelet célja:

A település sajátos településképének védelme és alakítása a

a)   helyi építészeti örökség egyedi védelem meghatározásával,

b)   településképi szempontból meghatározó területek megállapításával,

c)   településképi követelmények meghatározásával,

d)   településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,

e)   településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával,

f)   a településképi követelmények megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények (településrendezési kötelezések: helyrehozatali kötelezettség; településképi véleményezési eljárás, településképi bejelentési eljárás, közterület-alakítás, településképi követelmények: területi és egyedi építészeti követelmény) rögzítésével,

2. § (1) A helyi védelem célja a védett helyi építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a külső értékek jellegzetes karakterének megóvása a jövő számára

3. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek kijelölésének célja:

a)   A település és a környék arculatát meghatározó építmények együttesének kijelölése, az épített környezet összefüggő, azonos karakterű részeinek kijelölése,

b)   A terület szerkezetének, telekstruktúrájának, utcavonal vezetésének, beépítésének védelme, a hagyományt őrző építészeti arculat megőrzése, a jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságának dokumentálása,

c)   A kialakult beépítettség, szintszám, anyaghasználat, színhasználat, melléképületek, építmények megjelenésének, használatának szabályozása a korszerű építési technológiák mellett.

4. § (1) A rendelet területi hatálya Oszlár község teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet személyi hatálya minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetre kiterjed.

5. § (1) A rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata:

1.  Helyi védett egyedi érték: az önkormányzat által helyi védetté nyilvánított helyi jelentőséggel bíró épület, építmény, amely a hagyományos településkép és jellemzőkarakter megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, művészeti, vagy a használati mód szempontjából jelentős alkotás. A védett épület, építmény fogalmába beletartozik annak mindenalkotórésze, ideértve a kiegészítő, díszítő elemeket is.

2. Településképi szempontból meghatározó terület: jellegzetes, értékes, települési hagyományt őrző, településkaraktert meghatározó, lehatárolható településrész

3. Településkarakter: az épített és természeti környezet településképi jellemzőinek összessége, így a természetes környezet, a település megjelenése a tájban, a településszerkezet, a jellegzetes épülettípus, a tömegformálás, a homlokzati kialakítás, az anyaghasználat és növényzet.

4. Értékvizsgálat: a helyi védelem alá helyezést megalapozó, szakember által készített történeti, esztétikai, műszaki vizsgálati munkarész.

5. Reklám: Olyan közlés, tájékoztatás, ill. megjelenítési mód, amely valamely forgalomképes termék, áru értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul.

Ide nem értve:

1. a cégtáblát, üzletfeliratot, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb feliratot és más grafikai megjelenést

b. az üzlethelyiség portáljában – kirakatában – elhelyezett gazdasági reklámot      ​

c. a járművön elhelyezett gazdasági reklámot

d. a tulajdonos által az ingatlanán elhelyezett, annak elidegenítésére vonatkozó ajánlati felhívást – hirdetést - valamint a helyi önkormányzat által lakossági apróhirdetések közzétételének megkönnyítése céljából biztosított táblán vagy egyéb felületen elhelyezett kisméretű hirdetéseket.

6. Utcabútor: az utasváró, a kioszk, a közművelődési célú hirdetőoszlop és az információs vagy más célú berendezés

7. Sajátos építmény: többnyire épületnek nem minősülő, közlekedési, hírközlési, közmű- és energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási, sajátos technológiájú építmények, amelyek létesítésekor - az építményekre, építési tevékenységekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményrendszeren túlmenően - eltérő, vagy sajátos, csak arra a rendeltetésű építményre jellemző, kiegészítő követelmények megállapítására és kielégítésére van szükség.

8. Köztulajdonban álló ingatlan: közterületnek nem minősülő ingatlan, amely a Magyar Állam, a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása, fejlesztési tanács, nemzetiségi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat jogi személyiségű társulása, költségvetési szerv vagy közalapítvány kizárólagos vagy vegyes tulajdonában áll.

9. Magántulajdonban álló ingatlan: olyan ingatlan, amely nem minősül köztulajdonban álló ingatlannak vagy közterületnek.

10. Magánterület: magántulajdonban álló ingatlan és a köztulajdonban álló ingatlan

11. Közterület: közhasználatra  szolgáló minden állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván ill.  a Magyar Állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában álló, közforgalom elől el nem zárt magánút

II. FEJEZET

ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ INGATLANOK

6. § (1) A település épített örökségvédelmi - műemléki és régészeti - szempontból országos védelem alatt álló ingatlanjainak felsorolását az 1. függelék tartalmazza.

(2) A műemléki védelemmel érintett épület adatlapját a 2. függelék tartalmazza.

(3) A település országos természetvédelmi övezetekkel érintett területeit a 3. függelék tartalmazza.

A HELYI VÉDELEM

2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek

7. § (1) A helyi védelem feladata:

A védelmet igénylő építészeti örökség

a) meghatározása, dokumentálása;

b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása;

c) megőrzése, megőriztetése;

d) a lakossággal történő megismertetése.

8. § (1) A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai:

a) Kezdeményezés: A helyi védelem alá helyezést vagy megszüntetést bármely természetes személy, szervezet a polgármesternél írásban kezdeményezheti.

b)   Szakmai előkészítés: A javaslatnak tartalmaznia kell a védendő érték megnevezését, helyét (utca, szám, helyrajzi szám), tulajdonosát, rövid leírását, tervrajzait, fotóit és a kezdeményezés indokolását. A védéshez a hivatal elkészítteti az értékvizsgálatot.

Az értékvizsgálat elkészítéséhez megfelelő jogosultsággal rendelkező szakember által készített dokumentáció tartalma:

ba)  védendő érték megnevezése és rendeltetése, szükség esetén térképi lehatárolása

bb)  a védendő érték pontos helye, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, ill. telekrész pontos megjelölésével

bc)  a védendő érték leírása, dokumentálása – fotók, felmérési terv

bd)  a védetté nyilvánítás indoklása.

c)   Érdekeltek: Ingatlantulajdonos, haszonélvező, kezelő, használó, kezdeményező.

d)   Nyilvánosság biztosítása, tájékoztatás: Hirdetményben közzététel 30 napra, írásbeli észrevételezés céljából.

e)   Védelem megszűnésének feltételei: Helyi védettség megszüntetésére irányuló kérelmet lehet benyújtani, amennyiben:

ea) műszakilag indokolható

eb)  életveszély elhárítása miatt

ec) a helyileg védett egyedi értéket magasabb - országos védelmi kategóriába emelték.

f)   Nyilvántartás: A helyi védett értékről készült dokumentációt adataival együtt hivatali nyilvántartásba kell venni, melyet a település honlapján szükséges közzétenni.

(2)  Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtásának irányításáért a települési főépítész felelős.

9. § (1)  Testületi döntéssel összefüggő feladatok:

a) A védetté nyilvánítással kapcsolatos javaslatot a partnerségi rendeletben megfogalmazott előírások szerint partnerségi egyeztetésre kell bocsátani.

b)   A partnerségi egyeztetés időtartama alatt a helyi védelmi javaslat és az értékvizsgálat megtekintését a településen biztosítani kell.

c)   Előterjesztés: Polgármester terjeszti elő indokolással a képviselő-testület részére, ismertetve a közzétételre érkezett észrevételeket. A védendő értékről készült dokumentáció (leírás, rajz, fotók) és az értékvizsgálat az előterjesztés melléklete.  

 Az előterjesztés tartalma:

ca) a védendő érték megnevezése és rendeltetése, szükség esetén térképi lehatárolása

cb) a védendő érték pontos helye, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, ill. telekrész pontos megjelölésével

cc) a védendő érték leírása, dokumentálása – fotók, felmérési terv

cd) a védetté nyilvánítás indokolása. 

d)   Döntés: A javasolt érték helyi védelméről, illetve annak megszüntetéséről a képviselőtestület rendeletben dönt.

e)   A helyi védelem elrendeléséről vagy megszüntetéséről értesíteni kell a tulajdonost, általa: a haszonélvezőt, a használót, továbbá a kezdeményezőt, az illetékes: állami főépítészt, földhivatalt és építésügyi hatóságot, valamint a közműszolgáltatókat.

f)   Védelem jelölése: A védetté nyilvánított területet, épületet, építményt, alkotást kis táblával meg kell jelölni, melyről az Önkormányzat gondoskodik.

g)   A helyi védettségre vonatkozó ingatlan-nyilvántartási bejegyzésnek tartalmaznia kell, hogy az ingatlan a rendelet alapján helyi védelem alá vont érték. A késedelmes bejegyzés, vagy annak esetleges elmaradása a védettség fennállásának tényét nem érinti.

3. A helyi egyedi védelem meghatározása

10. § (1)   Egyes értékes, hagyományt őrző építészeti arculatú és sajátos megjelenésű építészeti örökség elemet az önkormányzat helyi védett egyedi értékké nyilvánítja.

(2) A helyi egyedi építészeti értékvédelemmel érintett épületek jegyzékét a 1. melléklet tartalmazza.

4. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

11.§ (1)    A helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökséget nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott védett értéken végzett építési tevékenység, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.

(2)   Tulajdonosi kötelezettség:

a)     A tulajdonos köteles jókarbantartást végezni, állapotát megóvni. A kötelezettség kiterjed a védett érték minden alkotóelemére és részletére.

b)     A védett érték fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésüknek megfelelő használattal kell biztosítani.

c)     A védelem és az építési tevékenység összefüggései: A korszerűsítéssel, átalakítással, bővítéssel, részleges bontással nem lehet a védett érték jellemzőit, karakterét megváltoztatni.

d)     A védett értéket érintő felújítási, helyreállítási, színezési, bővítési vagy bontási munkálatokat megkezdeni és végezni, annak rendeltetését megváltoztatni csak az önkormányzati főépítész szakmai ajánlása szerint lehet.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

5. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

12. § (1)   A sajátos településszerkezet, a településkarakter, a tájképi elemek és egyéb helyi adottságok alapján az önkormányzat a településképi szempontból meghatározó területeket állapít meg.

(2)    Oszlár település belterületén az épített környezet településképi szempontból meghatározó területei a 2. mellékletben kerülnek bemutatásra. A belterületi településképi szempontból meghatározó területbe a történeti, átalakuló és településközponti karakterű településrész területe tartozik bele.

 (3)   A település országos természetvédelmi övezetekkel érintett területei a településképi szempontból kiemelt meghatározó területek kategóriájában kerülnek besorolásra. Felsorolásukat a 2. melléklet tartalmazza.

(4)    A településképi jelentőségű, meghatározó útvonalak ismertetését a 3. melléklet tartalmazza.

IV. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

6. Általános építészeti követelmények, az illeszkedésre vonatkozó rendelkezések

13.§ (1)    Az illeszkedés szabályait kell alkalmazni minden a rendeletben nem szabályozott esetben.

(2)    Illeszkedőnek tekinthető az épület, amennyiben

a)     a környezetéhez igazodik,

b)     a település építészeti karakterét megőrzi,

c)     a meglévő formakultúrát megtartja,

d)     léptékhelyes épülettömeget eredményez, és

e)     a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz.

(3)    A település  közigazgatási területén a használaton kívüli, romos, felhagyott épület felújítását, bontását az Önkormányzat kötelezési eljárás keretében elrendelheti

a)     a településkép védelmében,

b)     a közbiztonság védelmében,

c)     az életet, egészséget, vagyonbiztonságot veszélyeztető állapotok elhárításának érdekében,

d)     az épület szomszédjainak védelme érdekében, vagy

e)     az egyes területek leromlásának megakadályozása céljából.

(4)    Építmények elhelyezésénél a lehető legnagyobb összefüggő zöldfelület kialakítására kell törekedni, azöldfelületek kialakításánál a táji – és termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajok telepíthetők. A telepítésre javasolt és telepítésre nem javasolt növényfajták felsorolását a 4. függelék tartalmazza.

7. Építmények anyaghasználatra vonatkozó általános építészeti követelmények

14.§(1) Az egyéb területek - lakó (helyi védelemmel nem érintett és településképi szempontból nem meghatározó terület) karakterű - építményei anyaghasználatára vonatkozó egyedi építészeti tiltó rendelkezések:

a) Anyag, homlokzat, szín: Az építményeken tilos a hagyományos anyaghasználattól (vakolt felületek) eltérő homlokzatburkolás, és az élénk, erős homlokzati színezés.

(2) Az egyéb területek – mezőgazdasági jellegű ipari területek – (helyi védelemmel nem érintett és településképi szempontból nem meghatározó területek) építményei anyaghasználatára vonatkozó egyedi építészeti tiltó rendelkezések:

a)  Homlokzat, szín: Az építményeken tilos az élénk, erős homlokzati színezés, kivéve az építményeken megjelenő céglogókat.

8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

15. § (1) Kötelező területi építészeti követelmények a kijelölt – történeti, átalakuló és településközponti karakterű – településképi szempontból meghatározó területeken:

a)   A beépítés telepítési módja: A helyi építési szabályzat szerint, a történelmileg kialakult, jellemző telepítési mód az oldalhatáron álló.  Új építésű intézmény esetén adottságtól függő - a szomszédos beépítés és a funkciók által meghatározott – telepítési mód alkalmazására kerülhet sor.

aa) A község egyes telkeinek történeti beépítési módja a településkarakter egyik meghatározó eleme. Azokon a telkeken, ahol a telek szélessége lehetővé tette mindkét oldalon épület elhelyezését – 2 db főépület vagy főépület és melléképület (nyárikonyha) – ez a beépítés máig fennmaradt. Ezeken a telkeken új épület építésénél - igény esetén - mód van ennek a beépítési módnak a fenntartására.

ab) Melléképület építésénél a kialakult  állapot szerint, az illeszkedés  szabályaira figyelemmel a kialakult állapot szerinti telepítési mód is alkalmazható.

ac) Melléképítmények közül - közmű becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály tároló, kerti építmény az oldalkertben is elhelyezhető.

b)   A közterületi terv készítésénél figyelembe kell venni:

ba)   a közterület-alakítási tervben, legalább utcaszakaszonként egységes megjelenést biztosító fajösszetételű fasorokat kell használni,

bb)   csak a környezetbe illő, stílusban nem idegen elemek, és építmények helyezhetők el

c)   Kerítés-kialakítás: Az utcára jellemző anyagú és arányú, épített lábazatos, oszlopos kialakítással, vakolt, kő, beton vagy tégla felülettel, a kerítésmezők fém vagy fa-anyagú áttört kivitelben készüljenek. Lábazati magasságban, ill. teljes magasságban igazodni kell a környezetben lévő kerítésmagasságokhoz, a teljes magasság max. 2,0 m lehet. Utcai kerítésen 1 db max. 4,0 m-es gépkocsi behajtó nagykapu, és 1 db max. 1,50 m-es személyi kiskapu nyitható.

d)   Cégérek: Utcai homlokzaton a cégérek, cégtáblák elhelyezése a nyílászárók rendszeréhez igazodóan, összhangban történjen.

(2) Tiltó és megengedő egyedi építészeti követelmények a kijelölt – történeti, átalakuló és településközponti karakterű – településképi szempontból meghatározó területeken:

a) Anyag-, színhasználat: Építményeken, kerítéseken a vakolt és a természetes anyagok alkalmazása megengedett. A településen általánosan használt világos (szürke, okker, barna, fehér, világoskék, zöld) színektől eltérő élénk, harsány színek alkalmazása nem megengedett.

b) Tömegformálás: A közterület felöli oldalon felújítás, átalakítás során a meglévő építmény tömegkontúrját tilos meghaladni. Új épületnél a szomszédos épületekhez való igazodást figyelembe kell venni.

c) A magastető

ca) építése egységes, teljes épületegyüttest magába foglaló módon történhet,

cb) építése esetén önálló álló tetőablak nem építhető, kizárólag a homlokzattal egybeépített, a homlokzatszélesség 1/3 részét meg nem haladó tetőfelépítmény létesíthető

cc) építése esetén Mansard tető nem engedélyezhető,

cd) építése esetén a tetőszerkezetnek 30-40° között kell lenniük,

ce) lapostető nem létesíthető lakóépületek főépülete esetében.

d)  Homlokzatképzés: A meglévő épületeken tilos átalakítani vagy megszüntetni a történelmileg kialakult homlokzati architektúrát és homlokzattagolást, részletképzést, tagozatokat, díszeket. Az épületek utcai homlokzatán műszaki berendezések (riasztó, tv-antenna, parabola) elhelyezése, égéstermék kivezetése tilos.

9. A helyi egyedi értékre vonatkozó építészeti követelmények

16. § (1)     Az egyedi védelemben részesített épületek telkén ill. közvetlen környezetében a változtatásokat, beavatkozásokat, a helyileg védett épület településképi megjelenésének és értékei érvényesülésének kell alárendelni.

(2)    A helyileg védett építészeti értékek megőrzése érdekében az eredeti vagy ahhoz közel álló rendeltetésnek megfelelő használatot fenn kell tartani, vagy a közcélú hasznosítást kell biztosítani.

(3)    A helyi védett egyedi értékre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:

a)     Kötelező követelmények:

aa)   A történelmileg kialakult tömegforma, az értéket képviselő homlokzatképzés, az építés korának megfelelő színezés megtartása

ab)   A védett épület bővítése esetén az eredeti tömegforma, homlokzati kialakítás, utcaképi és településszerkezeti szerep nem változhat és a tervezett bővítés a meglevő épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

ac)   A meglévő tetőforma és a héjazat anyaghasználatának megtartásaad)   A hiteles nyílászáró-osztás és díszítés megtartása

ae)   Az eredeti utcai kerítés megtartása, helyreállítása, új esetén az épülethez igazodó stílusú és anyaghasználatú kerítés építése

b)     Megengedő követelmények:

ba)   Helyi védelem alatt álló építményt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet elbontani.

bb)   A helyi védelem alatt álló építmény részlegesen bontható, ha a bontani kívánt építményrész építészeti értéket nem hordoz és a bontás a helyi védelem alatt álló építmény használata érdekében, a megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül történhet meg.

c)     Tiltó követelmények:

ca)   Tilos a védett épületek eredeti telkének megosztása vagy a szomszédos telekkel összevonása, telekalakítása.

cb)   A helyi védettségű építészeti örökség jókarbantartása keretében nem végezhető olyan tevékenység, amely a védett építészeti érték fizikai sérülésével, roncsolásával, továbbá a védett építészeti érték megjelenésének megváltoztatásával jár.

cc)   Az épület előtt a közterületen, valamint a telken belül, az épület mélységében tájidegen örökzöld növény telepítése tilos.

cd)   A magastetőn nem építhető kiugró tömegű tetőfelépítmény, tetőablak

ce)   Utcáról látható felületeken (homloksíkon, tetőfelületen) gépészeti, elektromos, hírközlési, riasztó műszaki berendezés elhelyezése tilos.

10. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak

17. § (1)   A hírközlési sajátos építmények elhelyezésének előírásai:

a) A hírközlés műtárgya (adótorony) a nem védett külterületen helyezhető el.

(2)  A villamosenergia-ellátási, közvilágítási, távközlési vezeték elhelyezésének előírásai:

a)     A hálózat felszíni vezetése a nem védett külterületen lehetséges.

b) A településképi szempontból nem meghatározó (egyéb) belterületeken törekedni kell a föld feletti légvezetékek egyoldali közös oszlopsoron való elhelyezésére.

c) Utak, utcák rekonstrukciója, közművesítése, szilárd burkolása során a vezetékek földkábeles megoldására kell törekedni.

(3) Elsősorban nem alkalmas területek az (1) és (2) bekezdésben ismertetett sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére:

a) A településképi szempontból meghatározó területeken a teljes település ellátását biztosító felszíni villamosenergia-ellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak nem helyezhetők el.

b) A helyi védett egyedi értékek látványát befolyásoló helyeken fenti sajátos építmények és műtárgyak nem helyezhetők el.

11. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

18. § (1)     Egyéb (nem védett, nem meghatározó) terület közterületein reklám kizárólag az utcabútorzaton (utasváró, kioszk, közművelődési célú hirdetőoszlop és információs vagy más célú berendezés) helyezhető el max. 2,0 m2 felületen.

(2) A település településképi szempontból meghatározó területén lévő közterületen és magánterületen reklámhordozó és reklám a vonatkozó reklám törvény rendelkezései szerint nem helyezhető el.

(3)      A településképi szempontból meghatározó terület közterületein és magáningatlanokon reklámhordozó és reklám nem helyezhető el.

(4)      Jelzésekre (utca-mutatóra, irány-jelző táblára) reklámot tenni tilos.

(5)      Reklámhordozók, reklámok elhelyezésére, a vonatkozó jogszabálytól való eltérési szabályok:

a)  Jelentős esemény (falunap, települési évforduló) hirdetése.

b) Tájékoztatás (konferencia, falugyűlés) esetén: reklám elhelyezhető méret-kikötés nélkül évi tizenkét naptári hét időszaka alatt.

c) Építési reklámháló esetén: reklám elhelyezhető az építési tevékenység időtartama alatt, feltétele az építési napló-bejegyzés.

(6)      A település területén, a közterületen és a magánterületen elhelyezhető gazdasági célú reklámok elhelyezésének szabályait a „településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló” kormányrendelet határozza meg az önkormányzatok településszerkezeti tervének irányadó területi besorolása szerint.

12. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

19. § (1)     Az épület utcai homlokzatán és tetőfelületén klímaberendezés kültéri egységét elhelyezni tilos.

(2)      Épület utcai homloksíkján síkból kiálló közmű-berendezés nem helyezhető el.

(3)      Napelemcserép a tető teljes felületén alkalmazható, kivéve védett épületen.

(4)      Napelem, napkollektor védett épületen nem helyezhető el.

V. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉP ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK

13. A szakmai konzultáció lehetőségének biztosítása

20. § (1)     A tervezett építési tevékenység megkezdése előtt, kérelemre szakmai konzultációt kell lefolytatni, kivéve, ha az:

a)   közterületről nem látható változást eredményez, vagy

b) kivitelezési időszakra, ideiglenesen felállított állvány, felvonulási épület, mobil wc, mobil mosdó‐zuhanyozó építmény, vagy

c)   vízfelület létesítését eredményezi.

(2) A szakmai konzultációt a tulajdonos, a beruházó, vagy a tervező írásban kezdeményezheti a polgármesternél az alábbi tartalmi követelménnyel:

        a) tervezett tevékenység területi beazonosítása,

b) tervezett tevékenység rövid leírása;

c) fotók a közterület felőli arculati megjelenés bemutatásához,

d) beépítési koncepció vázlatos bemutatása.

(3)    A településkép védelme érdekében a főépítész tájékoztatást ad és a szakmai konzultációt biztosít legfőképpen az alábbi településképi követelmények esetében:

        a)   építési helyen belüli az építmény elhelyezése,

b) építési helyen belüli melléképület elhelyezése,

c)   az illeszkedés szabályainak megállapítása esetében,

     d) egy építési telken több épület elhelyezése esetén,

e) tetőidomok, tetőhajlásszögek, és tetőablakok megállapításánál,

f) védelem alatt álló területen lévő épület felújítása, átalakítása során, reklámok, feliratok, közművek homlokzaton való elhelyezése esetén, annak érdekében, hogy az épület eredeti formavilágának megtartása biztosított legyen;

g) az épületek homlokzati színezésének, tetőformájának és tetőhéjazatának kialakításánál, változtatásánál, anyagának és színezésének meghatározásánál;

h)             közterületen elhelyezkedő, és újonnan elhelyezendő mikroarchitektúra elemek, utcabútorok, képzőművészeti alkotások, térburkolatok, jelző és irányító táblák és minden egyéb közterületi tárgy esetében, ami közterületről látható változást eredményez;

 (4) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben az alábbiak kerülnek rögzítésre:

a) a tervezett tevékenység helyszínét érintő – településképi rendeletben szereplő –településképi követelmények;

b) felvetett javaslatok

(5) A szakmai konzultáció során a főépítész javaslatot tehet a településképi követelmények érvényesítésének módjára.

(6)    A tervezés során ugyanazzal az építési munkával kapcsolatban az építtető, illetve az általa megbízott tervező több szakmai konzultációt is kezdeményezhet.

(7)    A szakmai konzultáció lefolytatható írásban és személyesen.

(8) Írásban történő szakmai konzultáció esetén a főépítész az írásban rögzített javaslatait és nyilatkozatait a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi kérelmező részére, melynek melléklete a benyújtott tervdokumentáció.

(9)    Személyesen történő szakmai konzultáció esetén a főépítész emlékeztetőben rögzíti javaslatait és nyilatkozatait, melyet a konzultáció időpontjától számított 8 napon belül megküld kérelmező részére, melynek melléklete a benyújtott tervdokumentáció.

14. A településképi bejelentési eljárás

21. § (1)     A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le:

a)   az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység kivételével az építésügyi és építés felügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012.(XI.8.) Kormányrendelet 1. számú mellékletében felsorolt, építési engedély nélkül végezhető, közterületről látható építési tevékenység,

b) építmények rendeltetésének – egészben vagy részben történő megváltoztatása,

c)   reklámok és reklámhordozók, cégjelzések elhelyezése esetén.​

(2) Településképi bejelentést kell lefolytatni:

a) az (1) bekezdés a) és b) pontja tekintetében a település településképi meghatározó területein,

b) az (1) bekezdés c) pontja tekintetében a település teljes közigazgatási területén.

15. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai

22. § (1)       A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentő nevét, címét, a tervezett építési tevékenység reklámhordozó elhelyezés vagy rendeltetésváltozás helyét, a telek helyrajzi számát.

(2)      A bejelentéshez csatolni kell a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló tervet és/vagy dokumentumokat.

(3)      A településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a tevékenység illeszkedik-e a településképbe, megfelel-e a településképi követelményeknek.

(4)      A polgármester az önkormányzati főépítész szakmai álláspontja alapján a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül meghozza a tudomásulvételről, vagy az megtiltásról szóló döntését, és írásban közli azt a bejelentővel.

(5)      A polgármester önkormányzati hatósági döntésével szemben az érintett a települési önkormányzat képviselő-testületéhez fellebbezhet.

(6)      A településképi bejelentési eljárás díj- és illetékmentes.

16. A településképi kötelezési  eljárás

23. §  (1)      A 17.§. által meghatározottak kivételével településképi követelmények teljesülése érdekében településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni

a) a településképi bejelentés elmulasztása,

b) a településképi bejelentésben vagy a településképi bejelentési eljárásban hozott döntésben foglaltak megszegése,

c) a településképi követelmények megsértése esetén

(2)    Az (1) bekezdésben meghatározott követelmények és kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása esetén e magatartás megszegőjével szemben hivatalból, vagy bejelentésre eljárás indul; amennyiben a jogsértés bizonyított, a polgármester önkormányzati hatósági jogkörében eljárva kötelezést ad ki az építtetőnek vagy a tulajdonosnak a jogsértő állapot legfeljebb 90 napon belüli megszüntetésére.

17. A településkép-védelmi bírság

​​24.§ (1)        A polgármester a 21.§ (2) bekezdés szerinti településképi kötelezési eljárásban az ingatlan tulajdonost 10 000 forinttól 1 000 000 forintig terjedő településkép-védelmi bírság megfizetésére kötelezi.

(2)  A településkép-védelmi bírság megfizetése nem mentesíti a kötelezettet a jogsértő állapot megszüntetésének kötelezettsége alól.

VI. FEJEZET

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

18. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése

25. § (1)       Az önkormányzati képviselő-testülete az évenként elfogadásra kerülő költségvetési rendeletében kialakíthatja a településképi követelmények érvényesítését segítő támogató és ösztönző rendszerét.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

26. § (1)       Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a hatálybalépést követően induló eljárásokban kell alkalmazni.

(2)     Hatályát veszti a településkép védelméről szóló 19/2017. (XII.28.) önkormányzati rendelet.

Záradék:

Ez a rendelet 2019. november 29. napján lett kihirdetve.

Dr. Oravecz-Mihalik Tímea

aljegyző