(1) A rendelet hatálya a képviselő-testületre, annak bizottságaira terjed ki.

(1) ¹ A képviselő-testület az önkormányzat 2018. évi költségvetését:

állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított költségvetési bevételek forrásonkénti, a költségvetési kiadások jogcímenkénti megoszlását önkormányzati szinten, továbbá a finanszírozási bevételeket és kiadásokat a rendelet 1.1. melléklete alapján határozza meg a képviselő-testület.

(3) A bevételek és kiadások előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok és azon belül kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, államigazgatási feladatok szerinti bontásban az 1.2., 1.3., mellékletek szerint állapítja meg.

(4) A működési és felhalmozási bevételek és kiadások előirányzatai mérlegszerű bemutatását önkormányzati szinten a 2.1. és a 2.2. melléklet részletezi.

(5) A működési hiány belső finanszírozásának érdekében a képviselő-testület az előző év költségvetési maradványának igénybevételét rendeli el.

(6) A felhalmozási hiány finanszírozása érdekében a 10 millió forintot meghaladó fejlesztési célú adósságot keletkeztető ügylet megkötésére a Kormány hozzájárulása szükséges.^[2] A 10 millió forintot meg nem haladó fejlesztési célú adósságot keletkeztető ügylet esetében a hiány külső finanszírozása fejlesztési hitelből /vagy/ az előző év(ek) költségvetési maradványának, vállalkozási maradványának igénybevételével történik.

A Képviselő-testület az önkormányzat 2018. évi költségvetését részletesen a következők szerint állapítja meg:

(1) Az Önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásokból fennálló kötelezettségeit a 3. melléklet részletezi.

(2) Az Önkormányzat saját bevételeinek részletezését az adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi fizetési kötelezettség megállapításához a 4. melléklet tartalmazza.

(3) Az Önkormányzat 2018. évi adósságot keletkeztető fejlesztési céljait az 5. melléklet részletezi.

(4) Az Önkormányzat költségvetésében szereplő beruházások kiadásainak beruházásonkénti részletezését a 6. melléklet szerint határozza meg.

(5) Az önkormányzat költségvetésében szereplő felújítások kiadásait felújításonként a 7. melléklet szerint részletezi.

(6) Az EU-s támogatással megvalósuló programokat és projekteket, valamint az önkormányzaton kívül megvalósuló projektekhez való hozzájárulást a 8. melléklet szerint hagyja jóvá.

(7) A 2. § (1) bekezdésében megállapított bevételek és kiadások önkormányzati szintű megoszlását, és az éves (tervezett) létszám előirányzatot és a közfoglalkoztatottak létszámát feladatonként 9.1., 9.1.1; 9.1.2 melléklet szerint határozza meg.

(8) ² Az Önkormányzat a kiadások között 0 E Ft általános, 0 E Ft céltartalékot állapít meg.^[3]

(9) A települési támogatásról és egyéb szociális ellátásokról, szolgáltatásokról szóló 2/2015. (II.13.) önkormányzati rendelet

(a) 12/A. § (2) bekezdésében meghatározott támogatás mértéke négy negyedév.

(b) 12/B § (1) bekezdésében meghatározott támogatás mértéke 7.000.-Ft/fő.

(c) 12/B § (2) bekezdésében meghatározott támogatás mértéke 2.000.-Ft/fő.

(d) 12/B § (3) bekezdésében meghatározott támogatás mértéke 1.000.-Ft/fő.

(e) 12/C (1) bekezdés a) pontjában meghatározott támogatás mértéke 10.000.-Ft/fő

(f) 12/C (1) bekezdés b) pontjában meghatározott támogatás mértéke 10.000.-Ft/fő

(g) 12/C (1) bekezdés c) pontjában meghatározott támogatás mértéke 15.000.-Ft/fő

(h) 12/C (1) bekezdés d) pontjában meghatározott támogatás mértéke 15.000.-Ft/fő

(i) 12/C (1) bekezdés e) pontjában meghatározott támogatás mértéke 10.000.-Ft/fő

(1) Az önkormányzati szintű költségvetés végrehajtásáért a polgármester, a könyvvezetéssel kapcsolatos feladatok ellátásáért a jegyző a felelős.

(2) Az Önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

(3) A költségvetési hiány csökkentése érdekében évközben folyamatosan figyelemmel kell kísérni a kiadások csökkentésének és a bevételek növelésének lehetőségeit.

(4) A költségvetési szervnél a jutalmazásra fordítható és kifizethető összeg nem haladhatja meg a rendszeres személyi juttatások előirányzatának 4 %-át. Ennek fedezetére a személyi juttatások évközi megtakarítása és a személyi juttatások előirányzatának növelésére fordítható forrás szolgálhat^[4].

(5) Kiegészítő támogatás igényléséről a működőképességet veszélyeztető helyzet esetében a polgármester gondoskodik, külön képviselő-testületi döntés alapján.

(6) A finanszírozási bevételekkel és kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket a Képviselő-testület gyakorolja.

(7) Az önkormányzati gazdálkodás során az év közben létrejött költségvetési többletet értékpapír vásárlás, illetve pénzintézeti pénzlekötés útján hasznosíthatja.

(8) Az (7) bekezdés szerinti hasznosítással kapcsolatos szerződések, illetve pénzügyi műveletek lebonyolítását 10 millió forintig a képviselő-testület a polgármester hatáskörébe utalja. A polgármester a megtett intézkedéséről a következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatást ad.

(9) A (8) bekezdésben meghatározott összeget meghaladó költségvetési többlet felhasználásáról a képviselő-testület határozatban dönt.

(10) A bevételek beszedésekor, kiadások teljesítésekor lehetőség szerint készpénzkímélő fizetési módokat kell alkalmazni. A kiadások készpénzben történő teljesítésére csak 300.000 Ft-ig van lehetőség.

(11) Az önkormányzat egyes kötelező feladatait társulásban való részvétel, illetve a feladat vállalkozásba adása útján valósítja meg. (Közös Önkormányzati Hivatal, Központi orvosi ügyelet, Területfejlesztési Társulás, Háziorvosi és Védőnői szolgálat stb.)

(12) Az önkormányzat a társulások fenntartásához, működtetéséhez és az átvállalt feladat ellátásához jogszabály illetve megállapodás szerint nyújt támogatást.

(13) Az önkormányzat az évközi előirányzat-módosításokról a jegyző által elrendelt formában kötelesek naprakész nyilvántartást vezetni.

(14) A polgármester 500 000 E Ft-ig vállalhat kötelezettséget az Önkormányzat működéséhez kapcsolódó dologi kiadások tekintetében, melyről a képviselő testületet utólag köteles tájékoztatni.

(1) Az Önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a Képviselő-testület dönt.

(2) A képviselő-testület az Önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítását és a kiadási kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás jogát esetenként az 2 000 000 Ft összeghatárt meg nem haladó mértékig a polgármesterre ruházza át. Egyéb esetekben a képviselő-testület a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítás jogát fenntartja magának.

(3) Az (2) bekezdésben foglalt átcsoportosításról a polgármester negyedévente köteles beszámolni, a költségvetés módosítására egyidejűleg javaslatot tenni. Az átruházott hatáskörű előirányzat-módosítási jogkör 2018. december 31-ig gyakorolható.

(4) A képviselő-testület a költségvetési rendelet 5. § (2) bekezdés szerinti előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás átvezetéseként - az első negyedév kivételével - negyedévenként^[5], tárgynegyedévet követő hó 20. napjáig, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-ei hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét. Ha év közben az Országgyűlés a hozzájárulások, támogatások előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.

(5) Amennyiben az önkormányzat év közben a költségvetési rendelet készítésekor nem ismert többletbevételhez jut, vagy bevételei a tervezettől elmaradnak, arról a polgármester a képviselő-testületet tájékoztatja.

(1) A költségvetési szervnél e rendeletben meghatározott bevételi és kiadási előirányzatok felett a vezető előirányzat-felhasználási jogkörrel rendelkeznek.

(2) A költségvetési szerv vezetője köteles belső szabályzatban rögzíteni a működéshez, gazdálkodáshoz kapcsolódóan a gazdálkodás vitelét meghatározó szabályokat, a mindenkor érvényes központi szabályozás figyelembe vételével, illetve a szükséges módosításokat végrehajtani. A szabályozásbeli hiányosságért, a felelősség a mindenkori ivezetőt terheli.

(3) Az önokrmányzatnál az évközi előirányzat-módosításokról a jegyző által elrendelt formában kötelesek naprakész nyilvántartást vezetni.

(1) Az önkormányzat ellenőrzése a belső kontrollrendszer keretében valósul meg, melynek létrehozásáért, működtetésért és továbbfejlesztéséért az önkormányzat esetében a jegyző felelős.

(2) Az Önkormányzat a belső ellenőrzés kialakításáról vállalkozói szerződés útján gondoskodik, melyet Hejőkürt Önkormányzat polgármester köt. A megfelelő működtetésről és a függetlenség biztosításáról a jegyző köteles gondoskodni.

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, de rendelkezéseit 2018. január 1-étől kell alkalmazni.