Hejőkürt Önkormányzat képviselő-testületének 15/2019. (XII.5.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2020. 01. 04Hejőkürt Önkormányzat képviselő-testületének 15/2019. (XII.5.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hejőkürt Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolc Járási Hivatal Hatósági Főosztály Építési és Örökségvédelmi Osztály, valamint a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 12/2017. (VIII.24.) önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések
1. § (1) A rendelet célja:
2. § (1) A helyi védelem célja: A védett helyi építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a külső értékek jellegzetes karakterének megóvása a jövő számára
3. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek kijelölésének célja:
a) A település és a környék arculatát meghatározó építmények együttesének kijelölése, az épített környezet összefüggő, azonos karakterű részeinek kijelölése
b) A terület szerkezetének, telekstruktúrájának, utcavonal vezetésének, beépítésének védelme, a hagyományt őrző építészeti arculat megőrzése, a jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságának dokumentálása
c) A kialakult beépítettség, szintszám, anyaghasználat, színhasználat, melléképületek, építmények megjelenésének, használatának szabályozása a korszerű építési technológiák mellett
4. § (1) A rendelet területi hatálya Hejőkürt község teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet személyi hatálya minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetre kiterjed.
5. § (1) A rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata:
ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ INGATLANOK
6. § (1) A település épített örökségvédelmi szempontból védett ingatlanainak felsorolását az 1. függelék tartalmazza.
(2) A település országos természetvédelmi övezetekkel érintett területeit a 2. függelék tartalmazza.
A HELYI VÉDELEM
2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
7. § (1) A helyi védelem feladata:
8. § (1) A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai:
9. § (1) Testületi döntéssel összefüggő feladatok:
3. A helyi egyedi védelem meghatározása
10. § (1) Egyes értékes, hagyományt őrző építészeti arculatú és sajátos megjelenésű építészeti örökség elemet az önkormányzat helyi védett egyedi értékké nyilvánítja.
(2) A helyi egyedi építészeti értékvédelemmel érintett épületek és építmények jegyzékét a 1. melléklet tartalmazza.
4. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
11. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökséget nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott védett értéken végzett építési tevékenység, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.
(2) Tulajdonosi kötelezettség:
a) A tulajdonos köteles jókarbantartást végezni, állapotát megóvni. A kötelezettség kiterjed a védett érték minden alkotóelemére és részletére.
b) A védett érték fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésüknek megfelelő használattal kell biztosítani.
c) A védelem és az építési tevékenység összefüggései: A korszerűsítéssel, átalakítással, bővítéssel, részleges bontással nem lehet a védett érték jellemzőit, karakterét megváltoztatni.
d) A védett értéket érintő felújítási, helyreállítási, színezési, bővítési vagy bontási munkálatokat megkezdeni és végezni, annak rendeltetését megváltoztatni csak az önkormányzati főépítész szakmai ajánlása szerint lehet.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
5. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
12. § (1) A sajátos településszerkezet, a településkarakter, a tájképi elemek és egyéb helyi adottságok alapján az önkormányzat a településképi szempontból meghatározó területeket állapít meg.
(2) Hejőkürt település belterületén az épített környezet településképi szempontból meghatározó területei a 2. mellékletben kerülnek bemutatásra. A belterületi településképi szempontból meghatározó terület a történeti, átalakuló és településközponti karakterű településrész területe.
(3) A természetvédelmi értékvédelmi kategóriák a településképi szempontból kiemelt meghatározó területek kategóriájában kerülnek besorolásra. Felsorolásukat a 2. melléklet tartalmazza.
(4) A településképi jelentőségű, meghatározó útvonalak ismertetését a 3. melléklet tartalmazza.
TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
6. Általános építészeti követelmények, az illeszkedésre vonatkozó rendelkezések
13. § (1) Az illeszkedés szabályait kell alkalmazni minden a rendeletben nem szabályozott
7. Építmények anyaghasználatra vonatkozó általános építészeti követelmények
14. § (1) Az egyéb területek - lakó (helyi védelemmel nem érintett és településképi szempontból nem meghatározó terület) karakterű - építményei anyaghasználatára vonatkozó egyedi építészeti tiltó rendelkezések:
a) Anyag, homlokzat, szín: Az építményeken tilos a hagyományos anyaghasználattól (vakolt felületek) eltérő homlokzatburkolás, és az élénk, erős homlokzati színezés.
(2) Az egyéb területek – mezőgazdasági jellegű ipari területek – (helyi védelemmel nem érintett és településképi szempontból nem meghatározó területek) építményei anyaghasználatára vonatkozó egyedi építészeti tiltó rendelkezések:
a) Homlokzat, szín: Az építményeken tilos az élénk, erős homlokzati színezés, kivéve az építményeken megjelenő céglogókat.
8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
15. § (1) Kötelező területi építészeti követelmények a kijelölt – történeti, átalakuló és településközponti karakterű – településképi szempontból meghatározó területeken:
a) A beépítés telepítési módja: A helyi építési szabályzat szerint, a történelmileg kialakult, jellemző telepítési mód az oldalhatáron álló. Új építésű intézmény esetén adottságtól függő - a szomszédos beépítés és a funkciók által meghatározott – telepítési mód alkalmazására kerülhet sor.
aa) A község egyes telkeinek történeti beépítési módja a településkarakter egyik meghatározó eleme. Azokon a telkeken, ahol a telek szélessége lehetővé tette mindkét oldalon épület elhelyezését – 2 db főépület vagy főépület és melléképület (nyárikonyha) – ez a beépítés máig fennmaradt. Ezeken a telkeken új épület építésénél - igény esetén - mód van ennek a beépítési módnak a fenntartására.
ab) Melléképület építésénél a kialakult állapot szerint, az illeszkedés szabályaira figyelemmel a kialakult állapot szerinti telepítési mód is alkalmazható.
ac) Melléképítmények közül - közmű becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály tároló, kerti építmény az oldalkertben is elhelyezhető.
b) A közterületi terv készítésénél figyelembe kell venni:
ba) a közterület-alakítási tervben, legalább utcaszakaszonként egységes megjelenést biztosító fajösszetételű fasorokat kell használni,
bb) csak a környezetbe illő, stílusban nem idegen elemek, és építmények helyezhetők el
c) Kerítés-kialakítás: Az utcára jellemző anyagú és arányú, épített lábazatos, oszlopos kialakítással, vakolt, kő, beton vagy tégla felülettel, a kerítésmezők fém vagy fa-anyagú áttört kivitelben készüljenek. Lábazati magasságban, ill. teljes magasságban igazodni kell a környezetben lévő kerítésmagasságokhoz, a teljes magasság max. 2,0 m lehet. Utcai kerítésen 1 db max. 4,0 m-es gépkocsi behajtó nagykapu, és 1 db max. 1,50 m-es személyi kiskapu nyitható.
d) Cégérek: Utcai homlokzaton a cégérek, cégtáblák elhelyezése a nyílászárók rendszeréhez igazodóan, összhangban történjen.
(2) Tiltó és megengedő egyedi építészeti követelmények a kijelölt – történeti, átalakuló és településközponti karakterű – településképi szempontból meghatározó területeken:
a) Anyag-, színhasználat: Építményeken, kerítéseken a vakolt és a természetes anyagok alkalmazása megengedett. A településen általánosan használt világos (szürke, okker, barna, fehér, világoskék, zöld) színektől eltérő élénk, harsány színek alkalmazása nem megengedett.
b) Tömegformálás: A közterület felöli oldalon felújítás, átalakítás során a meglévő építmény tömegkontúrját tilos meghaladni. Új épületnél a szomszédos épületekhez való igazodást figyelembe kell venni.
c) A magastető
ca) építése egységes, teljes épületegyüttest magába foglaló módon történhet,
cb) építése esetén önálló álló tetőablak nem építhető, kizárólag a homlokzattal egybeépített, a homlokzatszélesség 1/3 részét meg nem haladó tetőfelépítmény létesíthető
cc) építése esetén Mansard tető nem engedélyezhető,
cd) építése esetén a tetőszerkezetnek 30-40° között kell lenniük,
ce) lapostető nem létesíthető lakóépületek főépülete esetében.
d) Homlokzatképzés: A meglévő épületeken tilos átalakítani vagy megszüntetni a történelmileg kialakult homlokzati architektúrát és homlokzattagolást, részletképzést, tagozatokat, díszeket. Az épületek utcai homlokzatán műszaki berendezések (riasztó, tv-antenna, parabola) elhelyezése, égéstermék kivezetése tilos.
e) A növénytelepítésre javasolt és nem telepíthető növények listáját a 3. függelék tartalmazza.
9. A helyi egyedi értékre vonatkozó építészeti követelmények
16. § (1) Az egyedi védelemben részesített épületek telkén ill. közvetlen környezetében a változtatásokat, beavatkozásokat, a helyileg védett épület településképi megjelenésének és értékei érvényesülésének kell alárendelni.
(2) A helyileg védett építészeti értékek megőrzése érdekében az eredeti vagy ahhoz közel álló rendeltetésnek megfelelő használatot fenn kell tartani, vagy a közcélú hasznosítást kell biztosítani.
(3) A helyi védett egyedi értékre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
a) Kötelező követelmények:
aa) A történelmileg kialakult tömegforma, az értéket képviselő homlokzatképzés, az építés korának megfelelő színezés megtartása
ab) A védett épület bővítése esetén az eredeti tömegforma, homlokzati kialakítás, utcaképi és településszerkezeti szerep nem változhat és a tervezett bővítés a meglevő épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
ac) A meglévő tetőforma és a héjazat anyaghasználatának megtartása
ad) A hiteles nyílászáró-osztás és díszítés megtartása
ae) Az eredeti utcai kerítés megtartása, helyreállítása, új esetén az épülethez igazodó stílusú és anyaghasználatú kerítés építése
b) Megengedő követelmények:
ba) Helyi védelem alatt álló építményt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet elbontani.
bb) A helyi védelem alatt álló építmény részlegesen bontható, ha a bontani kívánt építményrész építészeti értéket nem hordoz és a bontás a helyi védelem alatt álló építmény használata érdekében, a megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül történhet meg.
c) Tiltó követelmények:
ca) Tilos a védett épületek eredeti telkének megosztása vagy a szomszédos telekkel összevonása, telekalakítása.
cb) A helyi védettségű építészeti örökség jókarbantartása keretében nem végezhető olyan tevékenység, amely a védett építészeti érték fizikai sérülésével, roncsolásával, továbbá a védett építészeti érték megjelenésének megváltoztatásával jár.
cc) Az épület előtt a közterületen, valamint a telken belül, az épület mélységében tájidegen örökzöld növény telepítése tilos.
cd) A magastetőn nem építhető kiugró tömegű tetőfelépítmény, tetőablak
ce) Utcáról látható felületeken (homloksíkon, tetőfelületen) gépészeti, elektromos, hírközlési, riasztó műszaki berendezés elhelyezése tilos.
10. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak
17. § (1) A hírközlési sajátos építmények elhelyezésének előírásai:
a) A hírközlés műtárgya (adótorony) a nem védett külterületen helyezhető el.
(2) A villamosenergia-ellátási, közvilágítási, távközlési vezeték elhelyezésének előírásai:
a) A hálózat felszíni vezetése a nem védett külterületen lehetséges.
b) A településképi szempontból nem meghatározó (egyéb) belterületeken törekedni kell a föld feletti légvezetékek egyoldali közös oszlopsoron való elhelyezésére.
c) Utak, utcák rekonstrukciója, közművesítése, szilárd burkolása során a vezetékek földkábeles megoldására kell törekedni.
(3) Elsősorban nem alkalmas területek az (1) és (2) bekezdésben ismertetett sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére:
a) A településképi szempontból meghatározó területeken a teljes település ellátását biztosító felszíni villamosenergia-ellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak nem helyezhetők el.
b) A helyi védett egyedi értékek látványát befolyásoló helyeken fenti sajátos építmények és műtárgyak nem helyezhetők el.
11. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
18. § (1) Egyéb (nem védett, nem meghatározó) terület közterületein reklám kizárólag az utcabútorzaton (utasváró, kioszk, közművelődési célú hirdetőoszlop és információs vagy más célú berendezés) helyezhető el max. 2,0 m2 felületen.
(2) A település településképi szempontból meghatározó területén lévő közterületen és magánterületen reklámhordozó és reklám a vonatkozó reklám törvény rendelkezései szerint nem helyezhető el.
(3) A településképi szempontból meghatározó terület közterületein és magáningatlanokon reklámhordozó és reklám nem helyezhető el.
(4) Jelzésekre (utca-mutatóra, irány-jelző táblára) reklámot tenni tilos.
(5) Reklámhordozók, reklámok elhelyezésére, a vonatkozó jogszabálytól való eltérési szabályok:
a) Jelentős esemény (falunap, települési évforduló) hirdetése
b) Tájékoztatás (konferencia, falugyűlés) esetén: reklám elhelyezhető méret-kikötés nélkül évi tizenkét naptári hét időszaka alatt.
c) Építési reklámháló esetén: reklám elhelyezhető az építési tevékenység időtartama alatt, feltétele az építési napló-bejegyzés.
(6) A település területén, a közterületen és a magánterületen elhelyezhető gazdasági célú reklámok elhelyezésének szabályait a „településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló” kormányrendelet határozza meg az önkormányzatok településszerkezeti tervének irányadó területi besorolása szerint.
12. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
19. § (1) Az épület utcai homlokzatán és tetőfelületén klímaberendezés kültéri egységét elhelyezni tilos.
(2) Épület utcai homloksíkján síkból kiálló közmű-berendezés nem helyezhető el.
(3) Napelem-cserép a tető teljes felületén alkalmazható, kivéve védett épületen.
(4) Napelem, napkollektor védett épületen nem helyezhető el.
TELEPÜLÉSKÉP ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK
1. A szakmai konzultáció lehetőségének biztosítása
20. § (1) A tervezett építési tevékenység megkezdése előtt, kérelemre szakmai konzultációt kell lefolytatni, kivéve, ha az:
a) közterületről nem látható változást eredményez, vagy
b) kivitelezési időszakra, ideiglenesen felállított állvány, felvonulási épület, mobil wc, mobil mosdó‐zuhanyozó építmény, vagy
c) vízfelület létesítését eredményezi.
(2) A szakmai konzultációt a tulajdonos, a beruházó, vagy a tervező írásban kezdeményezheti a polgármesternél az alábbi tartalmi követelménnyel:
a) tervezett tevékenység területi beazonosítása,
b) tervezett tevékenység rövid leírása;
c) fotók a közterület felőli arculati megjelenés bemutatásához,
d) beépítési koncepció vázlatos bemutatása.
(3) A településkép védelme érdekében a főépítész tájékoztatást ad és a szakmai konzultációt biztosít legfőképpen az alábbi településképi követelmények esetében:
a) építési helyen belüli az építmény elhelyezése,
b) építési helyen belüli melléképület elhelyezése,
c) az illeszkedés szabályainak megállapítása esetében,
d) egy építési telken több épület elhelyezése esetén,
e) tetőidomok, tetőhajlásszögek, és tetőablakok megállapításánál,
f) védelem alatt álló területen lévő épület felújítása, átalakítása során, reklámok, feliratok, közművek homlokzaton való elhelyezése esetén, annak érdekében, hogy az épület eredeti formavilágának megtartása biztosított legyen;
g) az épületek homlokzati színezésének, tetőformájának és tetőhéjazatának kialakításánál, változtatásánál, anyagának és színezésének meghatározásánál;
h) közterületen elhelyezkedő, és újonnan elhelyezendő mikroarchitektúra elemek, utcabútorok, képzőművészeti alkotások, térburkolatok, jelző és irányító táblák és minden egyéb közterületi tárgy esetében, ami közterületről látható változást eredményez;
(4) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben az alábbiak kerülnek rögzítésre:
a) a tervezett tevékenység helyszínét érintő – településképi rendeletben szereplő –
14. A településképi bejelentési eljárás
21. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le:
a) az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység kivételével az építésügyi és építés felügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012.(XI.8.) Kormányrendelet 1. számú mellékletében felsorolt, építési engedély nélkül végezhető, közterületről látható építési tevékenység,
b) építmények rendeltetésének – egészben vagy részben történő megváltoztatása,
c) reklámok és reklámhordozók, cégjelzések elhelyezése esetén.
(2) Településképi bejelentést kell lefolytatni:
a) az (1) bekezdés a) és b) pontja tekintetében a település településképi meghatározó területein,
b) az (1) bekezdés c) pontja tekintetében a település teljes közigazgatási területén.
15. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai
22. § (1) A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentő nevét, címét, a tervezett építési tevékenység reklámhordozó elhelyezés vagy rendeltetésváltozás helyét, a telek helyrajzi számát.
(2) A bejelentéshez csatolni kell a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló tervet és/vagy dokumentumokat.
(3) A településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a tevékenység illeszkedik-e a településképbe, megfelel-e a településképi követelményeknek.
(4) A polgármester az önkormányzati főépítész szakmai álláspontja alapján a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül meghozza a tudomásulvételről, vagy az megtiltásról szóló döntését, és írásban közli azt a bejelentővel.
(5) A polgármester önkormányzati hatósági döntésével szemben az érintett a települési önkormányzat képviselő-testületéhez fellebbezhet.
(6) A településképi bejelentési eljárás díj- és illetékmentes.
16. A településképi kötelezési eljárás
23. § (1) A 17. §. által meghatározottak kivételével településképi követelmények teljesülése érdekében településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni
a) a településképi bejelentés elmulasztása,
b) a településképi bejelentésben vagy a településképi bejelentési eljárásban hozott döntésben foglaltak megszegése,
c) a településképi követelmények megsértése esetén.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmények és kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása esetén e magatartás megszegőjével szemben hivatalból, vagy bejelentésre eljárás indul; amennyiben a jogsértés bizonyított, a polgármester önkormányzati hatósági jogkörében eljárva kötelezést ad ki az építtetőnek vagy a tulajdonosnak a jogsértő állapot legfeljebb 90 napon belüli megszüntetésére.
17. A településkép-védelmi bírság
24. § (1) A polgármester a 21. § (2) bekezdés szerinti településképi kötelezési eljárásban az ingatlan tulajdonost 10 000 forinttól 1 000 000 forintig terjedő településkép-védelmi bírság megfizetésére kötelezi.
(2) A településkép-védelmi bírság megfizetése nem mentesíti a kötelezettet a jogsértő állapot megszüntetésének kötelezettsége alól.
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
18. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése
25. § (1) Az önkormányzati képviselő-testülete az évenként elfogadásra kerülő költségvetési rendeletében kialakíthatja a településképi követelmények érvényesítését segítő támogató és ösztönző rendszerét.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
26. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a hatálybalépést követően induló eljárásokban kell alkalmazni.
(2) Hatályát veszti a településkép védelméről szóló 16/2017. (XII.27.) önkormányzati rendelet.
1. melléklet a 15/2019. (XII. 5.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet 15/2019. (XII.05.) önkormányzati rendelethez a 15/2019. (XII. 5.) önkormányzati rendelethez
1. Országos ökológiai hálózat - ökológiai folyosó terület
2. Országos jelentőségű tájképvédelmi terület
3. NATURA 2000 különleges természetmegőrzési terület
3. melléklet 15/2019. (XII.05.) önkormányzati rendelethez a 15/2019. (XII. 5.) önkormányzati rendelethez
A |
B |
C |
|
SSZ. |
UTCA NÉV |
LEÍRÁS |
|
1 |
1. |
Szent István utca (Fő utca) |
A település szerkezetét és felépítését a kezdetektől meghatározó utca. Az átmenő utca már az első katonai térképen is megfigyelhető. A hosszanti elrendezésű település ezen utcára van felfűzve. |
1. függelék 15/2019. (XII.05.) önkormányzati rendelethez a 15/2019. (XII. 5.) önkormányzati rendelethez
A |
B |
C |
D |
E |
|
|---|---|---|---|---|---|
1 |
SSZ. |
VÉDETT ÖRÖKSÉGI ÉRTÉK |
AZONOSÍTÓ |
VÉDETTSÉG JELLEGE |
HRSZ. |
2 |
1. |
Nagykengyeltó |
63148 |
régészeti |
0104/1, 0105/1 |
3 |
2. |
Homokbánya |
22724 |
régészeti |
03, 011, 139, 178 |
4 |
3. |
Nagydomb |
16166 |
régészeti |
0118/6, 0118/7, 0118/8, 0118/9, 0118/10, 0118/15, 0118/16, 0119, 0120/1, 0120/3 |
5 |
4. |
Cifra hát dűlő |
21083 |
régészeti |
04/11, 04/25, 025/4, 05/34, 05/36, 025/7, 025/8, 025/9, 025/10, 025/11, 025/12, 025/17, 025/28, 025/30 |
6 |
5. |
Hejő-part |
48140 |
régészeti |
038/2, 039/3, 039/4, 039/5, 043/7, 043/ , 043/9, 097 |
7 |
6. |
Jegyző-tag |
58537 |
régészeti |
038/3, 038/4, 039/2 |
8 |
7. |
Adóvölgy-dűlő |
58536 |
régészeti |
039/2, 039/10, 039/11 |
9 |
8. |
MOL-4.lh. Középső-dűlő |
16852 |
régészeti |
039/5, 039/6, 039/7 |
10 |
9. |
Nyárfaszög |
16374 |
régészeti |
04/25, 096/14, 096/18, 096/19, 096/36, 096/39, 096/43, 096/44, 096/51, 096/52, 096/57, 096/58, 096/63 |
11 |
10. |
Sovány-hát-dűlő |
48142 |
régészeti |
046/8, 049 |
12 |
11. |
MOL-7.lh. Büdöstó-dűlő |
16855 |
régészeti |
05/20, 05/21, 05/22, 05/23, 05/24, 05/25, 05/39, 05/40, 05/41 |
13 |
12. |
Csörsz árok |
16164 |
régészeti |
051 |
2. függelék 15/2019. (XII.05.) önkormányzati rendelethez a 15/2019. (XII. 5.) önkormányzati rendelethez
1. Országos ökológiai hálózat - ökológiai folyosó terület |
|
2. Országos jelentőségű tájképvédelmi terület |
|
3. Natura 2000 különleges természetmegőrzési terület |
|
3. függelék a 15/2019. (XII. 5.) önkormányzati rendelethez
A |
B |
|
|---|---|---|
1 |
tudományos (latin) elnevezés |
magyar elnevezés |
2 |
Acer campestre |
mezei juhar |
3 |
Acer platanoides |
korai juhar |
4 |
Acer pseudoplatanus |
hegyi juhar, jávorfa |
5 |
Acer tataricum |
tatár juhar, feketegyűrű juhar |
6 |
Alnus glutinosa (allergén) |
enyves éger, mézgás éger, berekfa |
7 |
Alnus incana |
hamvas éger |
8 |
Betula pendula (allergén) |
közönséges nyír, bibircses nyír |
9 |
Betula pubescens |
szőrös nyír, pelyhes nyír |
10 |
Carpinus betulus |
közönséges gyertyán |
11 |
Cerasus avium (Prunus avium) |
vadcseresznye, madárcseresznye |
12 |
Cerasus mahaleb (Prunus mahaleb) |
sarjmeggy, török meggy |
13 |
Fagus sylvatica |
közönséges bükk |
14 |
Fraxinus angustifolia ssp. pannonica |
magyar kőris |
15 |
Fraxinus excelsior |
magas kőris |
16 |
Fraxinus ornus |
virágos kőris, mannakőris |
17 |
Juglans regia |
közönséges dió |
18 |
Malus sylvestris |
vadalma |
19 |
Padus avium |
zelnicemeggy, májusfa |
20 |
Populus alba * |
fehér nyár, ezüst nyár |
21 |
Populus canescens * |
szürke nyár |
22 |
Populus nigra * |
fekete nyár, topolyafa, csomoros nyár |
23 |
Populus tremula |
rezgő nyár |
24 |
Pyrus pyraster |
vadkörte, vackor |
25 |
Quercus cerris |
csertölgy, cserfa |
26 |
Quercus petraea (Q. sessiliflora) |
kocsánytalan tölgy |
27 |
Quercus pubescens |
molyhos tölgy |
28 |
Quercus robur (Q. pedunculata) |
kocsányos tölgy, mocsártölgy |
29 |
Salix alba (allergén) |
fehér fűz, ezüst fűz |
30 |
Salix fragilis |
törékeny fűz, csörege fűz |
31 |
Sorbus aria |
lisztes berkenye |
32 |
Sorbus aucuparia |
madárberkenye |
33 |
Sorbus domestica |
házi berkenye, fojtóska |
34 |
Sorbus torminalis |
barkóca berkenye, barkócafa |
35 |
Tilia cordata (T. parviflora) |
kislevelű hárs |
36 |
Tilia platyphyllos (T. grandifolia) |
nagylevelű hárs |
37 |
Ulmus glabra (U. montana, U. scabra) |
hegyi szil |
38 |
Ulmus laevis |
vénic szil, lobogós szil, vénicfa |
39 |
Ulmus minor (Ulmus campestris) |
mezei szil, simalevelű mezei szil |
A |
B |
|
1 |
tudományos (latin) név |
magyar elnevezés |
2 |
Juniperus communis |
közönséges boróka, gyalogfenyő |
A |
B |
|
|---|---|---|
1 |
tudományos (latin) név |
magyar elnevezés |
2 |
Colutea arborescens |
pukkanó dudafürt |
3 |
Cornus mas |
húsos som |
4 |
Cornus sanguinea |
veresgyűrű som |
5 |
Crataegus laevigata (C. oxyacantha) |
kétbibés galagonya |
6 |
Crataegus monogyna |
egybibés galagonya |
7 |
Euonymus europaeus |
csíkos kecskerágó |
8 |
Euonymus verrucosus |
bibircses kecskerágó |
9 |
Frangula alnus (Rhamnus frangula) |
kutyabenge |
10 |
Hippophae rhamnoides |
homoktövis |
11 |
Lonicera xylosteum |
ükörke lonc, ükörke |
12 |
Prunus spinosa |
kökény |
13 |
Rhamnus catharticus |
varjútövis (benge) |
14 |
Ribes uva-crispa |
- |
15 |
Rosa canina |
gyepűrózsa |
16 |
Salix caprea |
kecskefűz |
17 |
Salix cinerea |
rekettyefűz, hamvas fűz |
18 |
Salix purpurea |
csigolyafűz |
19 |
Salix viminalis |
kosárkötő fűz |
20 |
Sambucus nigra |
fekete bodza |
21 |
Sambucus racemosa** |
fürtös bodza |
22 |
Spirea salicifolia |
fűzlevelű gyöngyvessző |
23 |
Staphylea pinnata |
mogyorós hólyagfa |
24 |
Viburnum lantana |
ostorménfa |
25 |
Viburnum opulus |
kányabangita |
A |
B |
|
|---|---|---|
1 |
Magyar név |
Tudományos név |
2 |
Aligátorfű (papagájfű, papagájlevél) |
Alternanthera philoxeroides |
3 |
Karolinai tündérhínár |
Cabomba caroliniana |
4 |
Közönséges vízijácint |
Eichhornia crassipes |
5 |
Cingár (aprólevelű) átokhínár |
Elodea nuttallii |
6 |
Hévízi gázló |
Hydrocotyle ranunculoides |
7 |
Nagy fodros átokhínár |
Lagarosiphon major |
8 |
Nagyvirágú tóalma |
Ludwigia grandiflora |
9 |
Sárga tóalma |
Ludwigia peploides |
10 |
Strucctoll süllőhínár |
Myriophyllum aquaticum |
11 |
Felemáslevelű süllőhínár |
Myriophyllum heterophyllum |
12 |
Közönséges selyemkóró |
Asclepias syriaca |
13 |
Chilei óriáslapu (óriásrebarbara) |
Gunnera tinctoria |
14 |
Kaukázusi medvetalp |
Heracleum mantegazzianum |
15 |
Perzsa medvetalp |
Heracleum persicum |
16 |
Szosznovszkij-medvetalp |
Heracleum sosnowskyi |
17 |
Bíbor nebáncsvirág |
Impatiens glandulifera |
18 |
Sárga lápbuzogány |
Lysichiton americanus |
19 |
Japán gázlófű |
Microstegium vimineum |
20 |
Keserű hamisüröm |
Parthenium hysterophorus |
21 |
Rózsás tollborzfű |
Pennisetum setaceum |
22 |
Ördögfarok keserűfű |
Persicaria perfoliata (Polygonum perfoliatum) |
23 |
Japán nyílgyökér (kudzu) |
Pueraria montana var. lobata (Pueraria lobata) |
24 |
Borfa, tengerparti seprűcserje |
Baccharis halimifolia |
A |
B |
|
|---|---|---|
1 |
Magyar név |
Tudományos név |
2 |
akác |
Robinia pseudo-acacia |
3 |
amerikai kőris |
Fraxinus americana |
4 |
bálványfa |
Ailanthus altissima |
5 |
keskenylevelű ezüstfa |
Elaeagnus angustifolia |
6 |
fekete fenyő |
Pinus nigra |
7 |
erdei fenyő |
Pinus silvestris |
8 |
gyalogakác |
Amorpha fruticosa |
9 |
kései meggy |
Prunus serotina |
10 |
zöld juhar |
Acer negundo |
A |
B |
|
|---|---|---|
1 |
Magyar név |
Tudományos név |
2 |
alkörmös |
Phytolacca americana |
3 |
japánkeserűfű fajok |
Fallopia spp. |
4 |
kanadai aranyvessző |
Solidago canadensis |
5 |
magas aranyvessző |
Solidago gigantea |
6 |
parlagfű |
Ambrosia artemisifolia |
7 |
selyemkóró |
Asclepias syriaca |
8 |
süntök |
Echinocystis lobata |