Hejőkürt Önkormányzat képviselő-testületének 5/2019. (IV.25.) önkormányzati rendelete
Hejőkürt Község Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2022. 12. 16Hejőkürt Önkormányzat képviselő-testületének 5/2019. (IV.25.) önkormányzati rendelete
Hejőkürt Község Helyi Építési Szabályzatáról
Hejőkürt Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában illetve annak módosításáról szóló 1999. évi CXV. törvény értelmében kapott felhatalmazása alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 38. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Állami Főépítészi Iroda, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi ÉS Hulladékgazdálkodási Főosztály, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgatóhelyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Szolgálat, Országos Vízügyi Főigazgatóság, Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Közlekedési, Műszaki Engedélyezési és Mérésügyi Főosztály Útügyi Osztály, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Közlekedési, Műszaki Engedélyezési és Mérésügyi Főosztály Bányászati Osztály, Budapest Főváros Kormányhivatala Országos Közúti és Hajózási Hatósági Főosztály Gyorsforgalmi Útügyi Osztály, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Örökségvédelmi Osztály, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály Erdészeti Osztály, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Iroda, Nemesbikk Község Önkormányzata, Tiszatarján Község Önkormányzata, Polgár Község Önkormányzata, Oszlár Község Önkormányzata, Tiszaújváros Város Önkormányzata és a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 12/2017.(VIII.24.) önkormányzati rendeletben szereplő. egyeztetésben részt vevő partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:1
I.fejezet
Általános előírások
1. A rendelet hatálya
1. § A Helyi Építési Szabályzat (a továbbiakban: HÉSZ) hatálya Hejőkürt Község közigazgatási területén lévő ingatlanokra, az azokon tervezett telekalakításokra, építményeken, nyomvonalas létesítményeken végzett építési munkákra, ezek tulajdonosaira, bérlőire, használóira terjed ki.
2. A rendelet alkalmazása
2. § A HÉSZ hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építési és bontási munkát végezni, továbbá rendeltetést megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) az általános érvényű előírások mellett csak a magasabb szintű jogszabályok, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.). és az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) hatályos előírásainak, illetve a vonatkozó helyi rendeletek és e rendelet előírásainak betartásával lehet.
3. Fogalmak, meghatározások
3. § E rendelet alkalmazásában:
1. Állattartással kapcsolatos építmény: olyan építmény mely állatok tartására és az ehhez kapcsolódó anyagok (trágya, táp, alom) tárolására és kezelésére szolgál.
2.2 Beültetési kötelezettségű terület:A szabályozási terven jelölt kétszintes növényállományú telekterületrész.
3. Beépített terület: azon építési övezetbe sorolt ingatlan ahol a jelenlegi használat megfelel az SZT-ben jelölt övezeti előírásoknak.
4. Kialakult állapot: kialakult állapot: a vizsgált ingatlan(ok) környezetében a beépítési mód, építési hely (elő -, oldal és hátsókert méret), jellemző telekméret és beépítettség, a használati mód, épület karakter, a közterülethez való kapcsolódás kialakult rendje.
5. Közforgalom számára megnyitott magánút: A közszolgáltatást végzők, valamint a területen jelenlévőkhöz érkező látogatók bejutását biztosító módon szabályozott forgalmú terület.
6. Melléképület: olyan épület, amely a fő rendeltetés szerinti használathoz szükséges, és amelynek beépített alapterülete az 50 m2-t nem haladja meg.
7. Raktár épület: önálló, raktározásra szolgáló épület, amely nem lakáshasználathoz tartozik.
8. Sportépítmény: olyan épületnek nem minősülő építmény, amelyet közvetlenül sport tevékenységre szántak.
9. Térfal: a közterületet (utcát) határoló épületek és kerítések zárt vonala.
10. Új beépítésű terület: azon építési övezetbe sorolt ingatlan ahol az SZT-ben jelölt terület-felhasználás eltér a jelenlegi használattól.
1. A szabályozási terv kötelező elemei
4. § (1) A szabályozási terv határelemei:
a) a közigazgatási határ,
b) a belterületi határ
(2) A szabályozási terv kötelező szabályozási elemei:
a) a tervezett szabályozási vonal,
b) a szabályozási szélesség,
c) az építési övezet vagy övezet határa,
d) az építési övezet vagy övezet besorolása, paraméterei,
g) az építési vonal,
h) a telkenként betartandó beépítési mutatók,
i) a kötött funkciójú területek határa,
j) a szerkezeti jelentőségű zöldfelület határa.
(3) A kötelező szabályozási elemek csak a szabályozási terv és a Helyi Építési Szabályzat (továbbiakban HÉSZ) módosításával változtathatók.
(4) A tervezett belterületi határt, a terület-felhasználást, valamint a szerkezeti szint egyéb elemeket érintő változtatások esetében a szabályozási terv és a TÉSZ módosítását megelőzően a településszerkezeti tervet is módosítani szükséges.
5. A szabályozási terv irányadó elemei
5. § (1) A szabályozási terv irányadó szabályozási elemei:
a) a tervezett telekhatár,
b) a tervezett térségi vagy helyi jelentőségű kerékpárút,
c) a tervezett gyalogút.
(2) Az irányadó szabályozási elemektől – a vonatkozó jogszabályok és jelen rendelet betartása mellett – rendeletmódosítás nélkül is el lehet térni.
1. A szabályozási terv tájékoztató elemei
6. § (1) A szabályozási terv tájékoztató elemei:
a) közművezetékek nyomvonala
b) a külterületi, útként nyilvántartott földrészlet,
c) a töltésláb
d) a tervezett helyi jelentőségű turisztikai útvonal.
7. Egyéb jogszabályok által meghatározott elemek
7. § (1) A szabályozási terv egyéb jogszabályok által meghatározott elemei:
a) a védőterület, a védőhatár, a védősáv határa,
b) a régészeti lelőhely,
c) az országos jelentőségű védett természeti terület,
d) a Natura 2000 terület,
e) az ökológiai hálózat területe: magterület, ökológiai folyosó, pufferterület,
f) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület,
f) a megkutatott ipari készlettel rendelkező ásványi nyersanyaglelőhely bányatelek,
g) a vízminőség-védelmi védőterületek, védőidomok,
h) a nagyvízi meder határa.
II.fejezet
1. Az építés általános előírásai
8. § (1) Az építési helyen kívül álló, meglévő épületek felújíthatók, bővíthetők, de beépítettséget növelő bővítésük nem engedélyezhető.
(2) Az egyes építési övezetekben előírt, a kialakítható legkisebb telekterületre vonatkozó előírásoknak meg nem felelő méretű meglévő telkek az övezetre előírt többi szabály szerint építhetők be.
(3) Lakóterületen és vegyes területen az új beépítés engedélyezésének feltétele a telek belterületi jogállása.
(4) Külterületen a közművesítettség lehet hiányos, ahol az övezeti előírás másként nem rendelkezik, az övezetekben, építési övezetekben épületet, építmény akkor helyezhető el, ha a épülethez, építményhez kapcsolódó tevékenység, funkció nem veszélyezteti a talajt és a vízgazdálkodást.
(5) Az építési övezetben vagy övezetben közműépítmények elhelyezése érdekében, továbbá közút, magánút számára az övezeti előírásoktól eltérő telek is kialakítható.
(6) Valamennyi építési övezetben vagy övezetben elhelyezhető:
a) utcabútor,
b) szobor, kereszt, emlékmű, zászlórúd,
c) nyomvonal jellegű építmény,
d) közmű és közműpótló műtárgy,
e) vízgazdálkodási műtárgy,
f) megújuló energiaforrások műtárgya,
g) kutatást és ismeretterjesztést szolgáló műtárgy,
h) geodéziai jel,
1. Közterületekre vonatkozó rendelkezések
9. § (1) A közterületen minden esetben biztosítani szükséges a szintkülönbség rámpával történő áthidalását.
(2) A lakóterületek kiszolgáló útjai mentén a gyalogos közlekedést legalább egyoldali járda építésével kell biztosítani.
(3) Közterületen álló, meglévő létesítmény a szomszédos telek fejlesztése, funkcióváltása, telekalakítása miatt szükséges áthelyezésének vagy átépítésének költségeit az érdekelt félnek kell állnia. Érdekelt félnek kell tekinteni az áthelyezést szükségessé tévő érintett ingatlan tulajdonosát, kivéve, ha a közterületi létesítmény eredeti állapotában a telek használatát ellehetetlenítette.
(4) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterület-használat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját a közterület tulajdonosa esetenként, - esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit is tartalmazó - külön rendeletben szabályozza.
(5) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, vagy a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál elsőbbséget kell biztosítani a fasorok, közcélú növényzetek elhelyezhetőségének, fennmaradásának.
(6) A légvezetékek alá kistermetű fák és cserjék ültetése javasolt.
10. Zöldfelületekre vonatkozó rendelkezések
10. §3 (1) Beültetési kötelezettség terheli a Szabályozási Terveken ekként jelölt területeket.
(2) A beültetési kötelezettségű telekrészen a portaépület kivételével épület nem helyezhető el. A beültetési kötelezettségű telekrészen a terület megközelítését biztosító út és közmű berendezések elhelyezhetők.
(3) A szabályozási terven jelölt beültetési kötelezettség teljesítése a használatbavételi engedély szerinti környezetrendezés részét képezi.
(4) Beültetési kötelezettséggel jelölt területre érvényes előírások:
a) A beültetési kötelezettségű zöldfelületeket kétszintű növénytelepítéssel (gyep és lombkoronaszint), kell kialakítani.
b) Növényültetést a beláthatóságot nem akadályozó módon kell megvalósítani.
(5) A beültetési kötelezettséggel érintett telekrész területe a telek előírt kötelező zöldfelületi mértékébe beleszámítható.
11. Közművekre vonatkozó rendelkezések
11. § (1) Építési telkek közművesítését – eltérő műszaki lehetőségek kivételével – kizárólag közterületről, vagy közforgalom számára megnyitott magánútról kell megoldani.
(2) Ahol szennyvízcsatorna kiépül, ott:
a) a szennyvízcsatornára kötelezően rá kell kötni,
b) a meglévő zárt rendszerű szennyvíztározót üzemen kívül kell helyezni, valamint
c) új zárt rendszerű szennyvíztározóra engedély nem adható ki.
III.fejezet
Terület-felhasználási egységek övezeti tagozódása
Építési övezetek előírásai
12. Lakóterületek (L)
12. § (1) Ha a lakóterületi telek területe az építési övezetre előírt legkisebb telekterületet 50%-nál jobban meghaladja, a beépítési százalék számításánál az 50% feletti telektöbbletet csak fél értékkel szabad figyelembe venni.
13. Falusias lakóterület (Lf)
13. § (1) A falusias lakóterületen az OTÉK-ban felsorolt funkciók helyezhetők el.
(2) A falusias lakóterületen egy épületben egy legfeljebb kétlakásos lakóépület helyezhető el.
(3) A falusias lakóterület telkein:
a) kerti építmény,
b) nem nagyüzemi állattartó épület
c) ömlesztett anyag tároló,
d) háztartási célú raktár, fáskamra,
d) személygépkocsi tároló és a lakáshasználó saját használatú tehergépjárművének, mezőgazdasági gépének tárolóépülete,
önálló melléképületként elhelyezhető.
(4) A falusias lakóterületen telkenként 1 db, legfeljebb 25 m2-es alapterületű állattartó épület és zárt trágyatároló helyezhető el, amennyiben a lakó funkciótól, ásott vagy fúrt kúttól ill. élelmiszertároló, feldolgozó, forgalmazó létesítmény, oktatási, egészségügyi funkció telekhatárától az 1.4. mellékletben ismertetett távolság biztosítható.
(5) A falusias lakóterületen nem helyezhető el:
a) üzemanyagtöltő állomás,
b) nagyüzemi állattartó épület
(6) A falusias lakóterületen a fő rendeltetésű épületeket az utcai kialakult beépítési vonalhoz igazodva kell elhelyezni.
(7) A szennyvízelvezető hálózat kiépüléséig az építési övezetben a beépítés feltétele a részleges közművesítés megléte.
(8) Ahol a szennyvízelvezető csatorna kiépül, ott:
a) a szennyvízcsatornára kötelezően rá kell kötni,
b) a meglévő zárt rendszerű szennyvíztározót üzemen kívül kell helyezni,valamint
c) új zárt rendszerű szennyvíztározóra engedély nem adható ki.
14. Vegyes területek (V)
14. § (1) Vegyes területen a maximális párkánymagasság az indokolható mértékben torony vagy egyéb kinyúló épületrész létesítése céljából túlléphető.
15. Településközpont vegyes terület (Vt)
15. § (1) Településközpont területen az OTÉK-ban felsorolt funkciók helyezhetők el.
(2) A Vt-1 településközpont vegyes övezet telkein lakó funkciók és kisebb településközponti funkciók elhelyezése lehetséges.
(3) A Vt-2 településközponti vegyes övezet telkein a települési szintű önálló közintézmények elhelyezésére van lehetőség.
(4) A településközpont területen nem helyezhető el:
a) gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmény,
b) logisztikai központ,
c) nagykereskedelmi funkciójú épület,
d) nagyüzemi állattartó épület,
e) termelő kertészeti építmény,
f) üzemanyagtöltő állomás sem önállóan, sem más rendeltetésű épületben.
(5) A Vt-1 településközpont vegyes terület telkein:
a) kerti építmény,
b) nem nagyüzemi állattartó épület
c) ömlesztett anyag tároló,
d) háztartási célú raktár, fáskamra,
d) személygépkocsi tároló és a lakáshasználó saját használatú tehergépjárművének, mezőgazdasági gépének tárolóépülete önálló melléképületként elhelyezhető.
(6) A Vt-1 településközpont vegyes terület telkein:
16. Gazdasági területek (G)
16. § (1) Gazdasági területeken az építési övezetre előírt maximális párkánymagasság – a technológiai indokoltság mértékéig – túlléphető. Az előírt párkánymagasság a főrendeltetésű épületre vonatkozik.
17. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)
17. §4 (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület külterületen elhelyezkedő Gksz-1 övezetben mindenfajta nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, irodaépület és üzemanyagtöltő állomás elhelyezhető. A létesítményeket teljes közművesítettséggel kell kiépíteni. A közművesítettség közüzemi ellátással vagy egyedi közműpótlók, megújkuló energiaforrások alkalmazásával történhet.
(2) A belterületen elhelyezkedő Gksz-3 övezetben üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el.
(3) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezetek területén állattartó épület nem helyezhető el.
(4) A belterületi szennyvízelvezető hálózat kiépüléséig a belterületi építési övezetben a beépítés feltétele a részleges közművesítés megléte.
(5) Ahol a belterületi szennyvízelvezető csatorna kiépül, ott:
a) a szennyvízcsatornára kötelezően rá kell kötni,
b) a meglévő zárt rendszerű szennyvíztározót üzemen kívül kell helyezni,valamint
c) új zárt rendszerű szennyvíztározóra engedély nem adható ki.
(6) A külterületi Gksz-1 övezet telkeinek 3313. sz. út felőli oldalán 15,0 m széles, telken belüli védő zöldsáv terület alakítandó ki beültetési kötelezettséggel.
(7) A belterületi, falusias lakóterülettel szomszédos Gksz-3 övezeti besorolású telek falusias lakóterületi telkek felé eső oldalán - a telepített funkciótól függően - telken belüli védő zöldsáv terület alakítandó ki.
(8) A beültetési kötelezettséget, növénytelepítéseket, kötelező fásításokat lehetőség szerint őshonos, tájba illő, nem allergén, nem szöszölő, nem invazív fa- és cserjefajok alkalmazásával szükséges megoldani.
(9) A Gksz-3 övezeti besorolású telek esetében (72. hrsz. egykori agyaggödör használatú telek) az építésre való alkalmasságot ill. az építés feltételeit részletes geotechnikai szakvélemény alapján kell megállapítani.
(10) A Gksz-3 övezeti besorolású telken a csapadékvíz elvezetést meg kell oldani, a megoldással foglalkozó munkarészt az építési engedélyezési dokumentációhoz csatolni kell.
18. Egyéb ipar terület (Gip)
18. § (1) A 013/1., 2., 3. hrsz. telken és a 0124/3. hrsz. telken található ipari mezőgazdasági területen az állattartás, a mezőgazdasági termék feldolgozása és raktározás épületei helyezhetők el.
(2) Az övezetben a jellemző területhasználatot nem zavaró gazdasági tevékenységi célú épület elhelyezhető.
(3) Az övezetben a legnagyobb megengedett párkánymagasságnál magasabb, épületnek nem minősülő építmény elhelyezhető, ha a technológia szükségessé teszi.
(4) A szennyvízelvezető hálózat kiépüléséig az építési övezetben a beépítés feltétele a részleges közművesítés megléte.
(5) Ahol a szennyvízelvezető csatorna kiépül, ott:
a) a szennyvízcsatornára kötelezően rá kell kötni,
b) a meglévő zárt rendszerű szennyvíztározót üzemen kívül kell helyezni,valamint
c) új zárt rendszerű szennyvíztározóra engedély nem adható ki.
18/A.5 Általános gazdasági terület (Gá)
18/A. § (1) Az általános gazdasági területen az OTÉK 10. § (2) bekezdése ésaz OTÉK 20/A. §. szerint meghatározott rendeltetésű épületek helyezhetők el.
(2) Az általános gazdasági terület építési övezetében több önálló, ill. több önálló rendeltetési egységet magába foglaló épület is kialakítható.
(3) A létesítményeket teljes közművesítettséggel kell kiépíteni. A közművesítettség közüzemi ellátással vagy egyedi közműpótlók, megújuló energiaforrások alkalmazásával történhet.
(4) Az általános gazdasági területen technológiai épület építése során (pl. hűtőtorony építése) a megadott párkánymagasságnál magasabb épület is létrehozható. Ennek max. mértéke 20,0 m.
(5) Az általános gazdasági területen kizárólag portaépület elhelyezésére a telek közterület menti előkerti sávja felhasználható.
(6) A kijelölt Gá övezet telkeinek 3313. sz. út felőli oldalán 15,0 m széles, telken belüli védő zöldsáv terület alakítandó ki beültetési kötelezettséggel.
(7) A beültetési kötelezettséget, növénytelepítéseket, kötelező fásításokat lehetőség szerint őshonos, tájba illő, nem allergén, nem szöszölő, nem invazív fa- és cserjefajok alkalmazásával szükséges megoldani.
(8) A környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú, továbbá kereskedelmi, szolgáltató és raktár-rendeltetésű építmények elhelyezése a környezetvédelmi szakhatóságok által, a konkrét esetben előírt feltételek megvalósítása esetén lehetséges, ha szükséges, akkor környezetvédelmi vizsgálatok, tanulmányok készítése és az abban foglalt környezetvédelmi intézkedések megtétele ill. betartása esetén.
(9) A beruházásokkal érintett, jelenleg nem beépített területek hasznosítása csak a csapadékvíz elvezetésének, vagy helyben kezelésének megoldása valósulhat meg.
(10) A területek szennyezett felületeiről, és a 20 db, illetve annál több gépkocsit befogadó,kiemelt szegéllyel építendő parkoló felületekről az összegyűlő csapadékvíz csak olajfogóműtárgyon keresztül vezethető a befogadó csatornába vagy műtárgyba.
19. Üdülőházas üdülőterület (Üü)
19. § (1) Az üdülőházas területen - az OTÉK-ban felsoroltakon túl - a területet használók ellátását szolgáló vendéglátó, kereskedelmi, szolgáltató létesítmény helyezhető el.
(2) Az üdülőházas területen – az OTÉK-ban felsoroltakon túl – nem helyezhető el közösségi szórakoztató épület.
(3) Az övezet területén a beépítés feltétele a részleges közművesítettség:
a) villamos energia ellátás
b) közüzemi ivóvíz ellátás
c) közterületi csapadékvíz elvezetés
d) a szennyvíz tisztítása és elhelyezés - egyedi szennyvízkezelő berendezéssel vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóval.
20. Hétvégi házas üdülőterület (Üh)
20. § (1) A hétvégi házas területen elhelyezhető:
a) egy üdülőegységet tartalmazó üdülőépület
b) kerti építmény
c) sport építmény
d) a területet használók ellátását szolgáló vendéglátó, kereskedelmi létesítmény.
(2) Az övezet területén a beépítés feltétele a részleges közművesítettség:
a) villamos energia ellátás
b) közüzemi ivóvíz ellátás
c) közterületi csapadékvíz elvezetés
d) a szennyvíz tisztítása és elhelyezés - egyedi szennyvízkezelő berendezéssel vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóval.
21. Különleges beépítésre szánt területek (K)
21. § (1) Különleges területen kizárólag az alábbi, a sajátos használathoz kapcsolódó, vagy azt kiegészítő funkciójú épületek és építmények ill. az üzemeléshez szükséges építmények helyezhetők el.
a) A különleges szennyvíztisztító (Kkm) terület, amelyen elhelyezhető:
aa) a kistérségi folyékony hulladék kezelését vagy ártalmatlanítását, és a keletkező iszap
IV.fejezet
Övezetek előírásai
22. Közlekedési és közmű területek (KÖ)
22. § (1) A KÖu közlekedési és közmű övezetben épület nem helyezhető el.
(2) A közforgalom számára megnyitott magánút műszaki paraméterei a közúti jellemzőkkel azonos módon, a közművesítés a közúti státuszú utcákhoz hasonlóan biztosítandó. A közforgalom számára megnyitott magánúton a forgalom lehetőségét bármely napszakban és mindenki számára biztosítani kell.
(3) Közforgalom elől elzárt magánút lakóterületen nem létesíthető.
(4) Amennyiben az új beépítésre szánt területekre új kiszolgáló utakat, közműveket szükséges
23. Zöldterületek – Közkertek (Zkk)
23. § (1) A Zkk jelű közkert közhasználatú, rekreációs szerepet betöltő, elsődlegesen díszkertként funkcionáló zöldterület.
24. Erdőterületek (E)
24. § (1) Erdőterületen csak a sajátos erdőrendeltetéshez vagy építési rendeltetéshez kapcsolódó ill. az azt kiegészítő épületek, építmények helyezhetők el.
(2) Az övezetben a beépítés feltétele a keletkező szennyvíz:
a) szennyvízcsatorna-hálózatba kötése, vagy
b) szivárgásmentes, zárt szennyvíztárolóban történő elhelyezése.
25. Védelmi rendeltetésű erdőterület (Ev)
25. § (1) Védelmi rendeltetésű erdőterületen kizárólag az erdő fenntartásához ill. megfigyeléséhez szükséges építmények helyezhetők el.
(2) Védelmi rendeltetésű erdőterületen a bármely terület-felhasználási egységen elhelyezhető építmények is csak akkor helyezhetők el, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák.
26. Gazdasági rendeltetésű erdőterület (Eg)
26. § (1) Gazdasági rendeltetésű erdőterületen max. 0,5 % beépíthetőséggel elhelyezhető:
a) az erdőgazdálkodással összefüggő üzemi építmény,
b) a szolgálati lakó- és szállásépületek, őrházak és ezek melléképületei, melléképítményei,
c) az oktatási-kutatási építmény,
d) a közlekedési és szállítási építmény.
27. Mezőgazdasági területek (M)
27. § (1) Mezőgazdasági rendeltetésű övezetek területén csak a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő épületek létesíthetők.
(2) Mezőgazdasági területen a helyes mezőgazdasági gyakorlatnak megfelelő művelési eljárások folytathatók a vonatkozó jogszabályok alapján.
(3) Mezőgazdasági területen lakóépület az OTÉK előírásainak megfelelően helyezhető el, de az épület párkánymagassága csak max. 4,5 m lehet.
28. Kertes mezőgazdasági területek (Mk)
28. § (1) A kertes mezőgazdasági területen – az OTÉK-ban szereplő előírások betartása mellett – az alábbi építmények helyezhetők el:
a) 720–1500 m2 területnagyságú telken tárolás és állattartás céljára szolgáló legfeljebb 1 db
29. Általános mezőgazdasági területek (Má-sz és Má-r)
29. § (1) Az általános mezőgazdasági-szántó övezetben – az OTÉK-ban szereplő előírások betartása mellett –az alábbi építmények helyezhetők el:
a) 720–1500 m2 területnagyságú telken tárolás és állattartás céljára szolgáló legfeljebb 1 db gazdasági épület
b) 1500–6000 m2 területnagyságú telken tárolás és állattartás céljára szolgáló épületek,
c) 6000 m2 telekterület felett a tárolás–állattartás céljára szolgáló épületek, valamint lakófunkció is elhelyezhető.
(2) Az általános mezőgazdasági-rét, legelő övezet telkein csak a legelő állattartást szolgáló építményt lehet elhelyezni.
30. Vízgazdálkodási területek (V)
30. § (1) Vízgazdálkodási területen – az OTÉK-ban szereplő előírások figyelembe vétele mellett– elhelyezhető:
a) az árvízvédelem létesítménye és műtárgya,
b) a meder használatával, fenntartásával összefüggő vízi létesítmény, vízi állás,
c) a felszíni vízrendezés létesítménye és műtárgya, valamint
d) híd tartószerkezete.
(2) A parti sávra vonatkozó előírások a – földhivatali adatokból következő – szabályozási
31. Beépítésre nem szánt különleges területek (Kb)
31. § (1) Beépítésre nem szánt különleges területen kizárólag az alábbi, a sajátos használathoz kapcsolódó, vagy azt kiegészítő funkciójú épületek és építmények helyezhetők el:
a) A beépítésre nem szánt különleges sport területen (Kb-sp) elhelyezhető:
aa) sportszerek, lekerítések, szociális épületek
ab) lakossági tornaszerek
b) A beépítésre nem szánt különleges temető területen (Kb-t) elhelyezhető:
ba) egyházi és világi kegyeleti épület,
bb) ravatalozó,
V.fejezet
32. A táj és a természeti környezetre vonatkozó előírások
32. § (1) A természetközeli állapotú területeken – az ember által csekély mértékben befolyásolt élőhelyek, tájrészletek – a területhasználat módosítása, építéssel összefüggő tevékenység csak a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával végezhető.
(2) A felszíni vizek mederrendezésénél a természetes vízparti vegetáció, a természetes élőhelyek védelmét a kivitelezés és a végleges területfelhasználás során egyaránt biztosítani kell. A mederrendezés csak tájrehabilitációs terv alapján, azzal megalapozott vízjogi engedély szerint történhet.
(3) A felszíni vizek mederrendezésénél a természetes vízparti vegetáció, a természetes élőhelyek védelmét a kivitelezés és a végleges területfelhasználás során egyaránt biztosítani kell. A mederrendezés csak tájrehabilitációs terv alapján, azzal megalapozott vízjogi engedély szerint történhet.
(4) A természeti területeken –a belterületek kivételével –a természetes és természetközeli vízfolyások és tópartok partvonalának a jogszabályban meghatározott távolságán belül, valamint a hullámtereken belül épületet, építményt elhelyezni tilos.
(5) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek és a tájra jellemző természeti rendszerek és egyedi tájérték jellegű természeti és művi értékek (pl. értékesebb, idősebb faegyedek, fasorok, közkertek, keresztek, emlékművek stb.) megóvását. A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területen a tájba illesztésre vonatkozó szabályokat a településképi rendelet határozza meg.
33. Környezetvédelmi követelmények
33. § (1) A település igazgatási területén állattartás, állattartás célját szolgáló építmény elhelyezése az önkormányzat előírásaival és a vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági előírások együttes figyelembevételével engedélyezhető.
(2) A talaj-, a felszíni- és felszín alatti vizek védelme érdekében, növényvédő szert, műtrágyát, útszóró anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű zárt tárolóban szabad elhelyezni.
(3) A település területén új építmény létesítése, meglévő épület átalakítása, rendeltetésének megváltoztatása csak a levegő-tisztaságvédelemről szóló, jogszabályban foglalt követelmények megtartása mellett, a legjobb elérhető technika alkalmazásával engedélyezhető.
(4) A zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó vagy rezgést okozó létesítmény, berendezés, technológia, telephely és egyéb helyhez kötött külső zajforrás (üzemi létesítmény) csak abban az esetben létesíthető, üzemeltethető, bővíthető, felújítható, korszerűsíthető, ha az általa okozott zaj vagy rezgés mértéke a környezetében a rendeletben meghatározott határértékeket nem haladja meg.
(5) A beépítésre szánt övezetek közlekedési zajnak kitett területei és a közlekedési területek között – amennyiben védelem nem került kialakításra – az építési engedélyezési eljárás során zajcsökkentést szolgáló kialakítást kell szorgalmazni.
(6) Fokozottan kell védeni a települést érintő vízfolyások vízminőségét. A felszíni és felszín altti vizek minőségére, vízminőségi határértékére vonatkozóan az egyéb jogszabályok rendelkezéseit is figyelembe kell venni.
(7) Kommunális hulladék csak az erre a célra létesített, hatósági engedéllyel rendelkező telepen kezelhető. Egyéb területen hulladékot elhelyezni csak az illetékes engedéylező hatóság által kiadott egyedi engedély alapján szabad.
(8) Az egyes építési övezetekben és övezetekben csak a tevékenység során keletkező hulladék tárolható átmenetileg. A keletkező hulladék ártalommentesen, a veszélyes hulladék kizárólag ideiglenesen, fedett helyen és a környezet veszélyeztetését kizáró módon tárolható.
(9) A keletkező építési és bontási hulladék kezelését, tervezését és elszámolását az építési és bontási hulladék kezelésének szabályairól szóló rendelet előírásai szerint kell végezni.
(10) Teljes közművel el nem látott területeken a terület tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, kommunális és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a hulladéktelepekre való szállításáról.
(12) A környezeti előírásokat is kielégítő normatív célkitűzések megfogalmazása során a földtani közeg védelme szempontjából figyelembe kell venni a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendeletben foglalt előírásokat.
34.Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások
Árvízzel veszélyeztetett területek és árvizi védekezés
34. § (1) A Tisza folyó mértékadó árvíz szintje (MÁSZ) az alábbiak szerint alakul:
a) 144,400 fkm szelvényben: 95,44 m.B.f.
b) 479,200 fkm szelvényben: 95,57 m.B.f.
(2) A település közigazgatási területén halad az ÉMVIZIG kezelésében lévő Tisza folyójobbparti 08.03. számú Tiszakeszi-Sajószögedi árvízvédelmi fővédvonala, annak 52+800 – 55+000 tkm szelvények közötti szakasza.
Belvízzel veszélyeztetett területek
35. § (1) Hejőkürt közigazgatási területének a nagyobbik része a 08.03. sz. Rigós-Sajózug belvízvédelmi szakaszhoz tartozik. Hejőkürt közigazgatási területén az alábbi belvízvédelmi művek találhatók:
a) Hejő főcsatorna: hossza 23,6 km, befogadója a Tisza 478+100 szelvénye,
b) Tarjáni I. csatorna: hossza 4,42 km, befogadója a Hejő főcsatorna
c) Tarjáni II. csatorna: hossza 3 km, befogadója a Tarjáni I. csatorna
d) Kürti csatorna: hossza 1,25 km, befogadója a Hejő főcsatorna
e) Tisza jobbparti szivárgó csatorna: hossza 14,766 km, befogadója a Tisza 448+100 szelvénye,
f) Palkonyai csatorna: hossza 7,4 km, befogadója a Hejő főcsatorna
g) Hejőkürti szivattyútelep: összteljesítménye 3,75 m3/sec
(2) Belvízvédelmi szempontból az alábbiak betartandók:
a) Új lakó- vagy egyéb célú ingatlanok kiosztásának, valamint beépítésének előfeltételéül kell szabni a terület vízrendezését és a csapadékvizek elvezetésének a megoldását.
A Tiszai (MOL) Finomító veszélyességi övezetbe eső területek előírásai
36. § (1) A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló Kormányrendelet előírásait be kell tartani az érintett területen.
Záró rendelkezések
35. Hatályba léptető rendelkezés
37. § (1) Ez a rendelet 2019. május 23. napján lép hatályba.
(2) A rendelet mellékletei:
a) 1. melléklet : Hejőkürt Község Szabályozási Terve
aa) 1.1.melléklet : Hejőkürt Község Belterületi Szabályozási Terve M=1:4000
ab) 1.2. melléklet: Hejőkürt Község Külterületi Szabályozási Terve M=1:8000
ac) 1.3. melléklet: Hejőkürt Község építési övezetei és övezetei
ad) 1.4. melléklet: Állattartó építmények elhelyezése során betartandó előírások
(2) A rendelet függelékei:
a) 1. függelék : Régészeti lelőhelyek jegyzéke
b) 2. függelék: Helyi védett értékek
c) 3. függelék: A közúthálózat elemeinek tervezési osztályba sorolása
d) 4. függelék: Mintakeresztszelvények
36. Hatályon kívül helyező rendelkezések
38. § (1) Hatályát veszti Hejőkürt Község képviselő-testületének a helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről szóló 4/2003. (IV.28.) , a helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről szóló 4/2003. (IV.28.) rendelet módosítsáról szóló 12/2005. (XI.22.), a helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről szóló 4/2003. (IV.28.) módosítsáról szóló 14/2008. (IV.28.), a helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről szóló 4/2003. (IV.28.) rendelet módosítsáról szóló 4/2009. (VI. 25.) önkormányzati rendelet.
1.1 melléklet az 5/2019. (IV. 25.) önkormányzati rendelethez
1.2 melléklet az 5/2019. (IV. 25.) önkormányzati rendelethez6
1.3 melléklet az 5/2019. (IV. 25.) önkormányzati rendelethez7
1.4 melléklet az 5/2019. (IV. 25.) önkormányzati rendelethez
1. függelék az 5/2019. (IV. 25.) önkormányzati rendelethez
2. függelék az 5/2019. (IV. 25.) önkormányzati rendelethez
3. függelék az 5/2019. (IV. 25.) önkormányzati rendelethez
4. függelék az 5/2019. (IV. 25.) önkormányzati rendelethez
A bevezető a Hejőkürt Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § 2. pontja a Hejőkürt Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § a Hejőkürt Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 17. § a Hejőkürt Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 18/A. alcímet (18/A. §-t) a Hejőkürt Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 5. §-a iktatta be.
Az 1.2 melléklet a Hejőkürt Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1.3 melléklet a Hejőkürt Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.