Hejőkürt Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 29.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól

Hatályos: 2026. 01. 31

Hejőkürt Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 29.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól

2026.01.31.

[1] Hejőkürt Község Önkormányzata Képviselő-testületének célja a rendelet megalkotásával a vagyonnal való felelős gazdálkodás rendjének átláthatóbb, eredményesebb és hatékonyabb megteremtése, valamint a vagyonának gazdálkodására vonatkozó szabályainak, az önkormányzati vagyon feletti rendelkezés korlátainak és feltételeinek magasabb szintű jogszabályokkal való összehangolása.

[2] Hejőkürt Község Önkormányzatának Képviselő-testülete, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló, 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében, a nemzeti vagyonról szóló, 2011. évi CXCVI. törvény 5. §-ban kapott felhatalmazás alapján – az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed Hejőkürt Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő, és tulajdonába kerülő

a) ingatlan és ingó vagyonra, valamint vagyoni értékű jogokra (továbbiakban: ingatlan és ingó vagyon), továbbá

b) a tagsági jogot megtestesítő értékpapírokra, és gazdasági társaságban az önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedésekre (portfolió vagyon).

2. Az Önkormányzati vagyon

2. § Az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyon.

3. § (1) Forgalomképtelen vagyontárgyak:

a) a nemzeti vagyonról szóló, 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvtv.) 5. § (4) bekezdésében megjelölt vagyontárgyak, valamint

b) mindaz a vagyon, amelyet törvény, vagy az önkormányzat rendelete nemzetgazdasági szempontból, kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít.

(2) A törzsvagyonnak a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartozó forgalomképtelen vagyontárgyai:

a) a helyi közutak és műtárgyaik

b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok.

(3) A törzsvagyon további fogalomképtelen vagyontárgyai:

a) a földutak

b) a járdák, árkok,

c) a játszótér, egyéb közterületek,

d) továbbá minden ingó és ingatlan dolog, amelyet törvény, vagy az önkormányzat rendeltében forgalomképtelennek nyilvánít.

(4) Az önkormányzat forgalomképtelennek minősülő vagyonában nincs olyan vagyonelem, amely a Nvtv. 5. § (4) bekezdés szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyon.

(5) Az önkormányzat törzsvagyona a kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgálja, azt a többi vagyontól elkülönítve kell nyilvántartani, az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell kimutatni.

(6) Az önkormányzat forgalomképtelen vagyontárgyait a rendelet 1. melléklet tartalmazza.

4. § (1) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak:

a) közművek,

b) önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő vagyon,

c) középületek, művelődési, oktatási, egészségügyi, szociális, egyéb intézmények épülete és a használatukban lévő önkormányzati vagyontárgyak,

d) ravatalozó épülete és a temetkezéshez szükséges ingó dolgok,

e) önkormányzat tulajdonában lévő művészeti alkotások

f) mindazon ingó és ingatlan vagyon, melyet a képviselő-testület annak nyilvánít.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyait a rendelet 2. melléklet tartalmazza.

5. § (1) Üzleti vagyon mindazon vagyontárgy – telkek, iparterületi földrészletek, nem lakáscélú ingatlan, ingóság -, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.

(2) Az önkormányzat üzleti vagyona forgalomképes.

(3) Az üzleti vagyonba tartozó önkormányzati vagyontárgyakat a rendelet 3. melléklet tartalmazza.

3. A tulajdonosi jogok gyakorlása

6. § (1) Hejőkürt Község Önkormányzatát megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

(2) A tulajdonost megillető jogokat a képviselő-testület gyakorolja, ezt a jogát szerveire, intézményeire, és hivatalára átruházhatja. A Képviselő-testületet a polgármester képviseli. Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.

(3) Az önkormányzati vagyon védelme, az előre nem számolható rendkívüli események hatásainak védelme érdekében a vagyontárgyakra biztosítást kell kötni.

(4) A Képviselő-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi, vagyonhasznosításra vonatkozó döntések, értékhatártól függetlenül:

a) az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása,

b) ingatlan vásárlása, cserje, értékesítésre történő kijelölése,

c) gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre történő kijelölése, valamint pénzbeli és apport befektetése társaságokba,

d) hitel felvétel, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása,

e) kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása,

f) kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása,

g) gazdasági és közhasznú társaság alapítása,

h) társadalmi szervezet, alapítvány létrehozásának engedélyezése, társadalmi szervezethez, alapítványhoz való csatlakozás, hozzájárulás, azok támogatása.

4. Önkormányzati vagyon kezelése

7. § (1) Az Önkormányzat a tulajdonában lévő törzsvagyon és üzleti vagyon elemeire a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) és az Nvt. szabályai szerint vagyonkezelési szerződéssel létesíthet vagyonkezelői jogot.

(2) A vagyonkezelői jog létesítése akkor indokolt, ha az önkormányzati közfeladat ellátása költséghatékonyabban végezhető el. A Képviselő-testület a vagyonkezelői jog létesítéséről, az átadott vagyontárgyakról az önkormányzati közfeladat átadásával egy időben dönt.

(3) A vagyonkezelőt megilletik, illetve terhelik az Nvt. 11. § (8) bekezdésében és a vagyonkezelési szerződésben meghatározott jogok és kötelezettségek.

8. § (1) A vagyonkezelői jog létesítésével ingyenesen átadott önkormányzati vagyontárgyak körét a vagyonkezelő által ellátott közfeladathoz szükséges mértékben kell meghatározni. Az ingyenes átengedés feltétele, hogy a vagyonkezelő a közfeladatot az Önkormányzatnál kisebb anyagi ráfordítás mellett látja el.

(2) A vagyonkezelői jog ellenérték fejében történő megszerzése esetén az ellenértéket a vagyonhasznosításból származó várható bevétellel arányos éves összegben kell meghatározni.

9. § (1) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyont vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint használja, használati jogát szerződésszerűen, az elvárható gondossággal e rendelet alapján, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) és az Nvt. szabályaira figyelemmel gyakorolja.

(2) A vagyonkezelő az önkormányzati vagyont érintő beruházást, fejlesztést megelőzően köteles beszerezni az önkormányzat hozzájárulását.

(3) A vagyonkezelés ellenőrzésének keretében a vagyonkezelő köteles évközi beszámolásra, adatszolgáltatásra.

(4) A vagyonkezelő tulajdonosi ellenőrzése a Képviselő-testület által elfogadott éves ellenőrzési terv szerint vagy esetileg elrendelt ellenőrzéssel valósul meg.

(5) Az önkormányzat tulajdonosi ellenőrzési feladata a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata. Ennek keretében vizsgálni kell, hogy a vagyonkezelő a kezelésében adott vagyont az Nvt., valamint a Mötv. és a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően végzi-e, továbbá feladata az ellenőrzés során feltárt szabálytalanságok megszüntetésére irányuló intézkedés kezdeményezése.

5. A vagyontárgyak minősítése

10. § (1) Az Mötv.. és a Nvtv. előírásai alapján a képviselő-testület dönt:

a) vagyontárgy törzsvagyonná nyilvánításáról

b) vagyontárgyak forgalomképtelenné, korlátozottan forgalomképessé; vagy forgalomképessé nyilvánításáról

c) törzsvagyoni körbe tartozó (forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes) vagyontárgy üzleti vagyoni körbe átsorolásáról, ha a vagyontárgy minősítése az önkormányzat érdekei szempontjából már nem szükséges és azt sem az Mötv., sem a Nvtv. nem sorolja a törzsvagyoni körbe.

(2) Ha az önkormányzat tulajdonába olyan vagyontárgy kerül, amely egyértelműen be nem sorolható valamelyik kategóriába, a képviselő-testület a tulajdonba-vétellel egyidejűleg dönt a minősítéséről és e rendelet mellékleteinek módosításáról.

(3) Törzsvagyonnak az önkormányzati tulajdon nyilvánítható, amely az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják.

6. Vagyoni érték megállapítása

11. § (1) Az önkormányzat a számviteli nyilvántartásban

a) ingatlan vagyonát beszerzési értéken,

b) az ingó vagyonát beszerzési értéken,

c) értékpapír vagyonát névértéken,

d) egyéb társasági részesedését (üzletrész, törzsbetét) névértéken tartja nyilván.

(2) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy tulajdonjogának átruházására, megterhelésére, hasznosítására irányuló döntést megelőzően - kivéve az ingatlan bérbeadás útján történő hasznosítása esetét - az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét ingatlan vagyon esetében bejegyzett, ingatlanközvetítő és értékbecslő végzettséggel rendelkező által elkészített forgalmi értékbecslés alapján kell meghatározni.

(3) Ingó vagyontárgy értékesítése esetén a vagyonának értékét nyilvántartási értéken kell meghatározni.

(4) Értékpapír esetén, amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, az egyes értékpapírtípusok piacán az értékesítés-, hasznosítás idején kialakult árfolyam alapján.

(5) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg) a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseink alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó. Üzleti vagyon esetén, a vagyontárgyak együttes értékesítésének, hasznosításának az tekintendő, ha a vagyontömeg elidegenítése, vagy hasznosítása csak egyetlen természetes, vagy jogi személy részére történik.

(6) Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni.

7. Vagyon hasznosítása, értékpapír vásárlás

12. § A forgalomképtelen vagyontárgyak elidegenítésére kötött szerződés semmis, azok hitelfedezetéül nem használhatók fel semmilyen más módon nem terhelhetőek meg. Ezen vagyontárgyakban vagyonkezelői jog, szolgalom nem szerezhető, osztott tulajdon nem létesíthető.

13. § (1) A képviselő-testület rendelkezik a 5. §-ban felsorolt önkormányzati vagyonszerzésről, elidegenítésről, megterhelésről és gazdasági társaságba való bevitelről.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak akkor idegeníthetők el, ha kihasználtságuk alacsony szintje, vagy magas fenntartási költségeik miatt rendkívül nagy terhet jelentenek az önkormányzat számára. Ha a vagyon használója az önkormányzat intézménye, a döntés előkészítésébe az intézmény vezetőjét is be kell vonni.

(3) A bérbeadás útján történő hasznosítás az intézmény alapfeladatainak ellátását nem korlátozhatja, az csakis a feladatellátás színvonalának megtartása vagy javítása mellett történhet. A bérbeadás szándékát és feltételeit az intézmények kötelesek előzetesen legalább 15 nappal előbb írásban bejelenteni.

(4) Az intézmények által megszerzett vagyontárgyak az önkormányzat tulajdonába kerülnek és a megszerző intézmény használatában maradnak.

(5) Az önkormányzati ingatlanvagyon tulajdonjog-változással nem járó, egyéb módon történő hasznosításáról a képviselő-testület dönt.

(6) Az intézmények alapfeladat-ellátási körébe nem tartozó önkormányzati ingó vagyontárgyak tulajdonjog-változással nem járó, egyéb módon történő hasznosításáról a polgármester dönt.

14. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyont hasznosítani, tulajdonjogát átruházni versenyeztetés nélkül akkor lehet, ha az önkormányzati vagyontárgy értéke:

a) ingó vagyon esetén az 1.000.000.- (egymillió) Forintot,

b) ingatlan vagyon esetén a 10.000.000.- (tízmillió-millió) Forintot,

c) vagyoni értékű jog esetén az 1.000.000.- (egymillió) Forintot meghaladja.

(2) A versenyeztetés nyilvános pályázati eljárás útján valósul meg, amelynek szabályait a 4. melléklet tartalmazza.

(3) A szerződés megkötésére az Önkormányzat képviseletében a polgármester vagy az általa arra felhatalmazott személy jogosult.

(4) A vagyon hasznosításának célja az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai hatékony és eredményes ellátása.

(5) Az önkormányzat Képviselő-testülete ellenőrzi a nyilvános értékesítést, hasznosítást.

15. § (1) Az önkormányzat a képviselő-testület döntése alapján vállalkozhat. Az Mötv. 106. § (1) bekezdésében foglaltak az önkormányzat saját bevételét képezik. A vállalkozás azonban nem veszélyeztetheti az önkormányzati alapfeladat ellátását.

(2) Az önkormányzat csak olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben a felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét.

16. § (1) Az önkormányzat pénz- és értékpapírvagyonával költségvetésében meghatározottak szerint gazdálkodik.

(2) Az Önkormányzat az átmenetileg szabad pénzeszközeiből értékhatártól függetlenül értékpapírt vásárolhat vagy lekötheti.

8. Az önkormányzati vagyon ingyenes átruházása, követelés elengedése, felajánlott vagyon elfogadása

17. § (1) Az önkormányzati ingatlanvagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak az Nvtv. 13. § (3)-(14) bekezdéseiben foglaltak alapján lehet, melyről minden esetben a Képviselő-testület dönt.

(2) Az önkormányzati ingó vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházásáról:

a) 100.000 Ft könyv szerinti értékhatárt el nem érő ingó vagyon esetén a polgármester,

b) 100.000 Ft könyv szerinti értékhatárt elérő, vagy meghaladó ingó vagyon esetén a Képviselő-testület dönt.

18. § Az önkormányzat és szerve csak az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről:

a) csődegyezségi megállapodásban,

b) bírói egyezség keretében,

c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,

d) a végrehajtás során nem, vagy csak részben térült meg,

e) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel / aránytalan költségráfordítással/ érvényesíthető,

f) kötelezettje nem lelhető fel, s ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított.

19. § (1) Ha a vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, ezt a lemondásban megnevezett vagyonkezelő elfogadja, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére.

(2) Az önkormányzat részére egymillió forint értékhatár felett ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához szükség van a Képviselő-testület jóváhagyására.

9. Selejtezés

20. § (1) Ha a vagyontárgy elhasználódott, gondoskodni kell a selejtezésről.

(2) A kiselejtezett és hasznosítható vagyontárgyak /ingóságok/ hasznosításáról a Hivatal gondoskodik, és az abból származó bevétel az önkormányzat költségvetését illeti meg.

(3) A kiselejtezett és hasznosítható vagyontárgyak értékesítésnél elsőbbséget kell biztosítani a község lakosságának.

10. Záró rendelkezések

21. §¹

22. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

1. melléklet a 2/2026. (I. 29.) önkormányzati rendelethez

Forgalomképtelen vagyon

Naplószám	Hrsz	Megnevezés	Cím	Ingatlanjelleg	m2	Az ingatlan forgalomképessége
3	16//	Közterület	3588 Hejőkürt, SZEMERE	21124 BELTERÜLETI KISZOLGÁLÓ ÉS LAKÓUTAK	1317	Forgalomképtelen törvény alapján
4	36//	Közút	3588 Hejőkürt, PETőFI	21124 BELTERÜLETI KISZOLGÁLÓ ÉS LAKÓUTAK	2515	Forgalomképtelen törvény alapján
5	48//	Közút	3588 Hejőkürt, PETőFI	21124 BELTERÜLETI KISZOLGÁLÓ ÉS LAKÓUTAK	3090	Forgalomképtelen törvény alapján
6	41//	Közút	3588 Hejőkürt, RáKóCZI ÚT	21124 BELTERÜLETI KISZOLGÁLÓ ÉS LAKÓUTAK	1725	Forgalomképtelen törvény alapján
7	73/ /	Kassai út közút	3588 Hejőkürt, KASSAI	21124 BELTERÜLETI KISZOLGÁLÓ ÉS LAKÓUTAK	5613	Forgalomképtelen törvény alapján
8	137/ /	Kassai út közút	3588 Hejőkürt, KASSAI	21124 BELTERÜLETI KISZOLGÁLÓ ÉS LAKÓUTAK	3337	Forgalomképtelen törvény alapján
9	0122/ /	Külterületi közút	3588 Hejőkürt, KÜLTERÜLET	21125 KÜLTERÜLETI KÖZUTAK	2633	Forgalomképtelen törvény alapján
10	0123/ 8/	Külterületi saját használatú közút	3588 Hejőkürt, KÜLTERÜLET	21125 KÜLTERÜLETI KÖZUTAK	2120	Forgalomképtelen törvény alapján
12	097/ /	KÜLTERÜLETI KÖZÚT	3588 Hejőkürt, KÜLTERÜLET	21125 KÜLTERÜLETI KÖZUTAK	2840	Forgalomképtelen törvény alapján
13	091/ /	KÜLTERÜLETI KÖZÚT	3588 Hejőkürt, KÜLTERÜLET	21125 KÜLTERÜLETI KÖZUTAK	1852	Forgalomképtelen törvény alapján
14	087/ 1/	KÜLTERÜLETI KÖZÚT	3588 Hejőkürt, KÜLTERÜLET	21125 KÜLTERÜLETI KÖZUTAK	5004	Forgalomképtelen törvény alapján
15	078/ /	KÜLTERÜLETI KÖZÚT	3588 Hejőkürt, KÜLTERÜLET	21125 KÜLTERÜLETI KÖZUTAK	10605	Forgalomképtelen törvény alapján
16	020/ /	KÜLTERÜLETI KÖZÚT	3588 Hejőkürt, KÜLTERÜLET	21125 KÜLTERÜLETI KÖZUTAK	4531	Forgalomképtelen törvény alapján
17	019/ /	KÜLTERÜLETI KÖZÚT	3588 Hejőkürt, KÜLTERÜLET	21125 KÜLTERÜLETI KÖZUTAK	2790	Forgalomképtelen törvény alapján
18	03/ /	Külterületi Közút	3588 Hejőkürt, KÜLTERÜLET	21125 KÜLTERÜLETI KÖZUTAK	5778	Forgalomképtelen törvény alapján
19	08/ 2/	Külterületi Közút	3588 Hejőkürt, KÜLTERÜLET	21125 KÜLTERÜLETI KÖZUTAK	3005	Forgalomképtelen törvény alapján
20	684/ /	Zártkerti közút	3588 Hejőkürt, KÜLTERÜLET(ZáRTKERT)	21125 KÜLTERÜLETI KÖZUTAK	3288	Forgalomképtelen törvény alapján
23	044/ /	Árok	3588 Hejőkürt, KÜLTERÜLET	21534 NYÍLT VÍZELVEZETŐ ÁROK, CSATORNÁK	4596	Forgalomképtelen törvény alapján
24	0103/ 1/	Árok	3588 Hejőkürt, KÜLTERÜLET	21534 NYÍLT VÍZELVEZETŐ ÁROK, CSATORNÁK	253	Forgalomképtelen törvény alapján
25	0104/ 1/	Árok	3588 Hejőkürt, KÜLTERÜLET	21534 NYÍLT VÍZELVEZETŐ ÁROK, CSATORNÁK	9821	Forgalomképtelen törvény alapján
26	0119/ /	Árok	3588 Hejőkürt, KÜLTERÜLET	21534 NYÍLT VÍZELVEZETŐ ÁROK, CSATORNÁK	4034	Forgalomképtelen törvény alapján
27	08/ 5/	Árok	3588 Hejőkürt, KÜLTERÜLET	21534 NYÍLT VÍZELVEZETŐ ÁROK, CSATORNÁK	1203	Forgalomképtelen törvény alapján
32	177/ /	Széchenyi út közút	3588 Hejőkürt, SZéCHENYI ÚT	21124 BELTERÜLETI KISZOLGÁLÓ ÉS LAKÓUTAK	1580	Forgalomképtelen törvény alapján
33	148/ /	Kossuth út közút	3588 Hejőkürt, KOSSUTH ÚT	21124 BELTERÜLETI KISZOLGÁLÓ ÉS LAKÓUTAK	4853	Forgalomképtelen törvény alapján
34	169/ /	Kossuth út közút	3588 Hejőkürt, KOSSUTH ÚT	21124 BELTERÜLETI KISZOLGÁLÓ ÉS LAKÓUTAK	498	Forgalomképtelen törvény alapján
45	109/ /	KM uton járda	3588 HEJŐKÜRT, SZENT ISTVÁN ÚT 57	21127 GYALOGUTAK ÉS JÁRDÁK	0	Forgalomképtelen törvény alapján
60	049/ /	árok	3588 Hejőkürt, KÜLTERÜLET	21534 NYÍLT VÍZELVEZETŐ ÁROK, CSATORNÁK	3031	Forgalomképtelen törvény alapján
72	129//	HÁZIORVOSI RENDELŐ	3588 Hejőkürt, SZENT ISTVáN ÚT 52	12645 HÁZIORVOSI RENDELŐ	510	Forgalomképtelen törvény alapján
90	0106/1	Külterületi út	3588 HEJŐKÜRT,	21125 KÜLTERÜLETI KÖZUTAK	4681	Forgalomképtelen törvény alapján
91	110	ÁROK	3588 HEJŐKÜRT,	21534 NYÍLT VÍZELVEZETŐ ÁROK, CSATORNÁK	1882	Forgalomképtelen törvény alapján
92	112	Külterületi út	3588 HEJŐKÜRT,	21125 KÜLTERÜLETI KÖZUTAK	10149	Forgalomképtelen törvény alapján
93	114	Árok	3588 HEJŐKÜRT,	21534 NYÍLT VÍZELVEZETŐ ÁROK, CSATORNÁK	551	Forgalomképtelen törvény alapján
94	115	Külterületi út	3588 HEJŐKÜRT, KÜLTERÜLET	21125 KÜLTERÜLETI KÖZUTAK	2686	Forgalomképtelen törvény alapján
95	117	Árok	3588 HEJŐKÜRT, KÜLTERÜLET	21534 NYÍLT VÍZELVEZETŐ ÁROK, CSATORNÁK	598	Forgalomképtelen törvény alapján

2. melléklet a 2/2026. (I. 29.) önkormányzati rendelethez

Korlátozottan forgalomképes vagyon

Naplószám	Hrsz	Megnevezés	Cím	Ingatlanjelleg	m2	Az ingatlan forgalomképessége
42	165//	Közösségi épület, udvar	3588 HEJŐKÜRT, SZENT ISTVÁN ÚT 62	12611 MŰVELŐDÉSI OTTHON, HÁZ, SZABADIDŐ KÖZPONT, KÖZÖSSÉGI HÁZ, IFJÚSÁGI H	1983	Korlátozottan fogalomképes törvény alapján
44	139/ /	Ravatalozó	3588 Hejőkürt, KASSAI	12722 TEMETŐI ÉPÜLETEK: RAVATALOZÓK	40	Korlátozottan fogalomképes helyi dönt.
71	043/ 5/	Hejőkürt LIDL log.közp lefektetett vízvezeték	3588 Hejőkürt, LIDL LOGISZTIKAI KÖZPONT	22221 VÍZ SZÁLLÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ HELYI CSŐVEZETÉKEK	130000	Korlátozottan fogalomképes helyi dönt.
73	04/ 18/	Külterületi út	3588 Hejőkürt, KÜLTERÜLET	21125 KÜLTERÜLETI KÖZUTAK	1044	Korlátozottan fogalomképes helyi dönt.
74	08/ 13/	ÁROK	3588 Hejőkürt, KÜLTERÜLET	21534 NYÍLT VÍZELVEZETŐ ÁROK, CSATORNÁK	3778	Korlátozottan fogalomképes helyi dönt.
75	08/ 14/	ÁROK	3588 Hejőkürt, KÜLTERÜLET	21534 NYÍLT VÍZELVEZETŐ ÁROK, CSATORNÁK	3284	Korlátozottan fogalomképes helyi dönt.
76	056/ 27/	KÜLTERÜLETI ÚT	3588 Hejőkürt, KÜLTERÜLET	21125 KÜLTERÜLETI KÖZUTAK	1516	Korlátozottan fogalomképes helyi dönt.
77	056/ 31/	KÜLTERÜLETI ÚT	3588 Hejőkürt, KÜLTERÜLET	21125 KÜLTERÜLETI KÖZUTAK	5390	Korlátozottan fogalomképes helyi dönt.
86	27/ /	Általános Iskola Kiscsécs	3588 Kiscsécs, DóZSA GYÖRGY 63	12630 ISKOLÁK, EGYETEMEK ÉS KUTATÓINTÉZETEK	1517	Korlátozottan fogalomképes törvény alapján
88	63/1/	Kivett községháza, könyvtár,udvar	3588 HEJŐKÜRT, SZENT ISTVÁN ÚT 57	12200 HIVATALI ÉPÜLETEK	2514	Korlátozottan fogalomképes törvény alapján
96	038/4	Szántó	3588 HEJŐKÜRT, KÜLTERÜLET	0 FÖLDTERÜLETEK	8322	Korlátozottan fogalomképes törvény alapján
97	14/3	Kivett beépítetlen terület	3588 HEJŐKÜRT, SZENT ISTVÁN ÚT 67	00001 MŰVELÉS ALÁ NEM TARTOZÓ BEÉPÍTETLEN FÖLDTERÜLET	324	Korlátozottan fogalomképes helyi dönt.

3. melléklet a 2/2026. (I. 29.) önkormányzati rendelethez

Üzleti vagyon

Naplószám	Hrsz	Megnevezés	Cím	Ingatlanjelleg	m2	Az ingatlan forgalomképessége
2	1/3/	Beépítetlen terület	3588 HEJŐKÜRT, SZENT ISTVÁN ÚT 103	00001 MŰVELÉS ALÁ NEM TARTOZÓ BEÉPÍTETLEN FÖLDTERÜLET	1510	Forgalomképes
28	466/ /	Szántó	3588 Hejőkürt, KÜLTERÜLET(ZáRTKERT)	00005 TERMŐFÖLD	3600	Forgalomképes
29	447/ /	Szántó	3588 Hejőkürt, KÜLTERÜLET(ZáRTKERT)	00005 TERMŐFÖLD	2893	Forgalomképes
31	49/ /	Mocsár	3588 Hejőkürt, BELTERÜLET (PETőFI ÚT VéGéN)	00001 MŰVELÉS ALÁ NEM TARTOZÓ BEÉPÍTETLEN FÖLDTERÜLET	12141	Forgalomképes
36	72/ /	Beépítetlen terület	3588 Hejőkürt, KASSAI	00001 MŰVELÉS ALÁ NEM TARTOZÓ BEÉPÍTETLEN FÖLDTERÜLET	1719	Forgalomképes
37	166/ 4/	Beépítetlen terület	3588 Hejőkürt, SZENT ISTVáN ÚT 64	00001 MŰVELÉS ALÁ NEM TARTOZÓ BEÉPÍTETLEN FÖLDTERÜLET	2103	Forgalomképes
43	130//	Óvoda, bölcsőde, udvar	3588 Hejőkürt, KASSAI 16	12632 ÓVODA	2852	Forgalomképes
68	25/ /	Beépítetlen terület	3588 Hejőkürt, PETőFI 1/A	00001 MŰVELÉS ALÁ NEM TARTOZÓ BEÉPÍTETLEN FÖLDTERÜLET	2501	Forgalomképes
82	22/ /	Lakóház udvar	3588 Hejőkürt, SZEMERE 1	11111 SZABADON ÁLLÓ HÁZAK, MINT PL. CSALÁDI HÁZAK, VILLÁK, FAHÁZAK, ERDÉSZ	937	Forgalomképes
87	19//	Lakóház, udvar	3588 Hejőkürt, SZEMERE 4	11000 LAKÓÉPÜLETEK	1575	Forgalomképes
89	81/1	Lakóház,udvar	3588 HEJŐKÜRT, KASSAI UTCA 18	11111 SZABADON ÁLLÓ HÁZAK, MINT PL. CSALÁDI HÁZAK, VILLÁK, FAHÁZAK, ERDÉSZ	3003	Forgalomképes
99	3	Lakóház, udvar	3588 Hejőkürt, BELTERÜLET	11100 EGYLAKÁSOS ÉPÜLETEK	3350	Forgalomképes

4. melléklet a 2/2026. (I. 29.) önkormányzati rendelethez

Hejőkürt Község Önkormányzatának Versenytárgyalási Szabályzata

1. A Szabályzat célja:

1.1. határozza meg a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott bruttó forgalmi értéket meghaladó üzleti önkormányzati vagyon értékesítése, a vagyon feletti vagyonkezelési jog, a vagyon használatának, vagy hasznosítási jogának átengedése esetén alkalmazandó szabályokat.

1.2. szabályozza a Versenytárgyalás előkészítéséhez és lebonyolításához kapcsolódó feladatokat,

1.3. juttassa érvényre a nyilvánosság és az esélyegyenlőség elvét.

2. A szabályzat alkalmazásában:

a) kiíró (ajánlat kérő): Hejőkürt Község Önkormányzata

b) ajánlattevő: aki az ajánlati felhívás alapján ajánlatot tesz

c) nyilvános eljárás: az ajánlattevők köre előre meg nem határozható, vagy a meghatározott ajánlattevői körbe tartozók száma nem ismert

d) zártkörű (meghívásos) eljárás: ha a kiíró az érdekelteket megfelelő határidő kitűzésével kizárólag közvetlenül hívja fel ajánlattételre, és kizárólag a kiíró által meghívottak nyújthatnak be ajánlatot

e) egyfordulós eljárás: az olyan eljárás, amelynek kiírása során a kiíró az összes eljárási feltételt ismerteti, és a kiíró az első fordulóban benyújtott ajánlatok alapján hozza meg döntését

f) többfordulós eljárás: az olyan eljárás, amelyet a kiíró több fordulóban hirdet meg, az ajánlati dokumentációban az összes eljárási feltételt ismerteti, és amelynek első fordulójában érvényes ajánlatot tett résztvevők közül a kiíró képviselője -az előre meghatározott és közzétett szempontok alapján- kiválasztja a következő forduló résztvevőit és felhívja őket ajánlataik módosítására

g) lebonyolító: Hivatal, vagy az önkormányzat által megbízott személy vagy szervezet.

3. A versenytárgyalás típusa

a) A versenytárgyalás nyilvános, vagy zártkörű. Az eljárás típusáról a kiíró dönt.

b) Az eljárások főszabályként nyilvánosak, csak kivételesen - rendkívül indokolt esetben (önkormányzati érdekből) - kerülhet sor zártkörű eljárás kiírására. Zártkörű versenytárgyalás esetén a kiíró köteles egyidejűleg és azonos módon a versenytárgyalási felhívás megküldésével legalább három érdekeltet írásban felhívni az ajánlattételre. A zártkörű versenytárgyalásra - ha e szabályzat másként nem rendelkezik - a nyilvános versenytárgyalásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

c) A versenytárgyalási eljárást kettő, vagy annál több fordulóban is meg lehet hirdetni. Ebben az esetben második, vagy azt követő fordulóban - a kiíró által előre meghatározott és közzétett szempontok alapján - az első forduló eredményeképpen kiválasztott ajánlattevők vehetnek részt.

4. A versenytárgyalás meghirdetése

A versenytárgyalási (pályázati) felhívást legalább helyben szokásos módon és Hejőkürt Községi Önkormányzat hivatalos honlapján kell közzétenni, országos vagy megyei lapban a képviselő-testület külön döntése alapján. A Versenytárgyalási pályázati felhívás közzétételéért a lebonyolító a felelős.

5. A versenytárgyalási felhívás tartalma

A versenytárgyalási felhívásnak tartalmaznia kell különösen:

5.1. a kiíró szerv megnevezését, székhelyét

5.2. lebonyolító megnevezését, székhelyét

5.3. a felhívás célját, jellegét, több forduló esetén a fordulók számát

5.4. az eljárás tárgyaként értékesítésre, hasznosításra szánt vagyon megjelölését

5.5. ingatlan esetén az értékesítendő üzleti, vagy üzleti vagyonná nyilvánítható önkormányzati vagyon ingatlan-nyilvántartási adatait, közműellátottságát

5.6. a versenytárgyalási ajánlat(ok) beadásának helyét és idejét,

5.7. az ajánlati kötöttség időtartamát

5.8. a versenytárgyalással kapcsolatban tájékoztatást adó személy nevét és telefonszámát

5.9. a benyújtott ajánlatok bontási eljárásának helyét, módját és időpontját

5.10. ajánlati biztosíték megjelölését, rendelkezésre bocsátásának határidejét és módját

5.11. a kiíró azon jogának fenntartását, hogy az eljárást eredménytelennek nyilváníthatja

5.12. a kiíró a kiírásban előírhatja, hogy az ajánlatok benyújtásakor az ajánlattevő ajánlati garanciát és szerződéstervezetet is csatoljon, vagy a kiíró által megküldött szerződéstervezet elfogadásáról nyilatkozzon

5.13. kiíró azon jogának fenntartását, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése esetén a versenytárgyalási eljárás soron következő helyezettjével kössön szerződést

6. A versenytárgyalási felhívás visszavonása

Az Önkormányzat a versenytárgyalási felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt határidőig indokolás nélkül visszavonhatja. A versenytárgyalási felhívás visszavonását a versenytárgyalás meghirdetésével azonos módon kell közzétenni.

7. Az ajánlati biztosíték

a) Az eljárásban való részvétel ajánlati biztosíték (pályázati biztosíték) adásához köthető, melyet a kiíró által a dokumentációban meghatározott időpontig és módon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani.

b) A biztosítékot a felhívás visszavonása vagy az ajánlatok érvénytelenségének megállapításának esetén vagy, ha a szerződéskötés a kiírónak felróható okból hiúsult meg, vissza kell adni.

c) nem jár vissza a biztosíték, ha a kiírás szerint megkötött szerződést biztosító mellék kötelezettséggé alakul át, továbbá akkor sem, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.

d) A nyertes ajánlattevő esetében a befizetett biztosítás a vételárba (bérleti díjba) beszámításra kerül, azonban ha a szerződéskötés neki felróható vagy érdekkörében felmerült más okból hiúsul meg, a biztosítékot elveszti. Az elveszett biztosíték Hejőkürt Község Önkormányzatának költségvetését illeti meg.

e) A kiíró az ajánlati biztosíték után kamatot nem fizet.

8. A versenytárgyalási ajánlat, ajánlati kötöttség

8.1. Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen:

8.1.1. ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a versenytárgyalási felhívás feltételeinek elfogadására

8.1.2. a nettó és a bruttó ajánlati árat,

8.1.3. amennyiben az ajánlattevő gazdálkodó szervezet, 30 napnál nem régebbi eredeti cégkivonatot, a képviseletre jogosult aláírási címpéldányát,

8.1.4. annak meghatározását, hogy az ajánlat mely része üzleti titok,

8.1.5. annak meghatározását, hogy az ajánlat mely információi közölhetők a többi ajánlattevővel,

8.1.6. annak meghatározását, hogy ajánlattevő hozzájárul-e a többi ajánlattevővel való együttes tárgyaláshoz.

8.2. Az ajánlattevők ajánlataikat zártan, minimum két példányban (egy eredeti és egy másolati példány) kötelesek az ajánlatok benyújtására nyitva álló időpontban és helyen, az adott eljárásra utaló jelzéssel, személyesen vagy postai úton benyújtani.

8.3. Ha a felhívás biztosítékadási kötelezettséget ír elő, az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja, hogy a felhívásban megjelölt összegű biztosítékot az ott megjelölt formában és módon a kiíró rendelkezésére bocsátotta.

8.4. Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége, ha a kiírás másként nem rendelkezik, akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.

8.5. Az ajánlattevő ajánlatához a kiírásban meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított 60 napig kötve van, kivéve, ha a kiíró ezen időponton belül a nyertes ajánlattevővel szerződést köt, vagy az ajánlattevőkkel írásban közli, hogy az eljárást eredménytelennek minősíti.

8.6. Az ajánlattevő nem tilthatja meg az alábbi adatok, tények nyilvánosságra hozatalát:

8.6.1. név (cégnév),

8.6.2. lakóhely (székhely),

8.6.3. olyan tény vagy információ, amely az ajánlat elbírálásánál értékelésre kerül.

9. A versenytárgyalási ajánlat(ok) benyújtási határideje

A versenytárgyalási felhívásban az ajánlat(ok) benyújtásának határidejét a versenytárgyalás tárgyára tekintettel úgy kell meghatározni, hogy az elegendő legyen az ajánlat(ok) megfelelő elkészítésére és benyújtására.

10. X. A versenytárgyalási ajánlatok érkeztetése, bontása és ismertetése

10.1. Az ajánlatok beérkezése során az ajánlatot tartalmazó borítékra rá kell vezetni az átvétel pontos időpontját.

10.2. Beérkezett ajánlatok felbontása zártkörűen vagy nyilvánosan történhet.

10.2.1. zártkörű a bontás, ha csak a kiíró és lebonyolító képviselői vannak jelen

10.2.2. nyilvános a bontás akkor, ha kiíró és a lebonyolító képviselőin kívül más meghívott személyek valamint az ajánlattevők, vagy meghatalmazottaik is jelen lehetnek

10.3. Az ajánlat(ok) nyilvános felbontásánál ismertetésre kerül:

10.3.1. ajánlattevő(k) neve, cégneve,

10.3.2. ajánlattevő(k) lakóhelye, székhelye,

10.3.3. az ajánlat lényeges eleme: (pl: az ár)

10.4. A kiíró az ajánlatok felbontása után köteles megállapítani, hogy az ajánlatok közül melyek érvénytelenek.

10.5. Érvénytelen az ajánlat, ha:

10.5.1. azt az ajánlat benyújtására meghatározott határidő eltelte után nyújtották be,

10.5.2. az nem felel meg a versenytárgyalási felhívás feltételeinek.

10.6. Az érvénytelen ajánlatot tevők a versenytárgyalás további szakaszában nem vehetnek részt.

10.7. Eredménytelennek nyilvánítható a versenytárgyalás:

10.7.1. ha egyik ajánlattevő sem tesz a képviselő-testület által a versenytárgyalás alapjául - meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatot.

10.7.2. ha nem nyújtottak be ajánlatot, vagy ha a benyújtott ajánlatok mindegyike érvénytelen.

11. A versenytárgyalás lebonyolítása

11.1. A versenytárgyalás lebonyolítását a Hivatal, illetőleg a polgármester által megbízott lebonyolító végzi.

11.2. Több ajánlat benyújtása esetén együttes versenytárgyalásra akkor kerülhet sor, ha ehhez valamennyi ajánlattevő hozzájárul. Ellenkező esetben az ajánlattevőkkel külön-külön kell tárgyalni.

11.3. A versenytárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni és 5 munkanapon belül valamennyi ajánlattevő részére meg kell küldeni. A jegyzőkönyv elkészítése és az érintettek részére történő megküldése lebonyolító feladata.

11.4. Az ajánlattevő(k) a tárgyalások során korábbi ajánlatukhoz képest csak ugyanolyan, vagy az Önkormányzat részére kedvezőbb ajánlatot tehetnek.

12. A Bíráló Bizottság, az ajánlatok értékelése

12.1. A Bíráló Bizottság vezetőből és 2 tagból áll.

Vezető: Hejőkürt Község Polgármestere, akit távollétében az alpolgármester helyettesít

12.2. Tagjai: A Képviselő-testület által választott önkormányzati képviselők.

12.3. A versenytárgyalás lebonyolításához a vezető és a Bizottság legalább 1 tagjának együttes jelenléte szükséges. A tárgyalást a Bizottság vezetője vezeti.

12.4. A Bíráló Bizottság munkájához kapcsolódó adminisztratív feladatokat a lebonyolító látja el.

12.5. A Bíráló Bizottság véleményezi a benyújtott ajánlatokat és javaslatot tesz a Képviselő-testület felé.

13. Az ajánlatok elbírálása

13.1. Az ajánlatok közül az összességében legkedvezőbb feltételeket tartalmazó, megalapozott ajánlat mellett kell dönteni.

13.2. Ha az ajánlat(ok) elbírálása során bizonyos kérdések tisztázása szükséges, az önkormányzat az ajánlattevőktől felvilágosítást kérhet.

13.3. A tárgyalások lezárását követően az ajánlatok elbírálásáról, a versenytárgyalás eredményességéről vagy eredménytelenségéről Hejőkürt Község Önkormányzatának Képviselő-testülete dönt.

13.4. A képviselő-testület döntéséről az ajánlattevőket a Hivatal írásban, 3 munkanapon belül értesíti.

13.5. Összeférhetetlenségi szabály

A versenytárgyalás lebonyolításánál be kell tartani az összeférhetetlenségi szabályokat, azaz az előkészítésben, vagy a Bizottság munkájában nem járhat el az, aki az ajánlatot tevő természetes személy közeli hozzátartozója vagy az ajánlatot tevő gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, annak vezető tisztségviselője, vagy felügyelő bizottságának tagja, vagy aki az ajánlattevő gazdasági szervezetében tulajdonnal rendelkezik, vagy ezen személyek közeli hozzátartozója.

A 21. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.